A piaci szereplők befolyásolják, egyben segítik is a piacot, mivel nemcsak a 3D-kompatibilis eszközök elterjedése a cél, hanem az is, hogy a tartalom-előállító műhelyek felismerjék a legjobb, legeredményesebb gyakorlati fogásokat, amikkel az optimális felhasználói, vagyis nézői élmény elérhető. Ez létfontosságú a tartalom tömegpiaci elfogadtatásához. Ugyanakkor látni kell, hogy bár a 3D-képes tévékészülékek kínálata drámaian emelkedik, időbe telik a konzumer piacba való beszivárgás, és a műsorokat még hosszú éveken keresztül a 2D és 3D tartalmak keveréke fogja alkotni.
A 3D gyorsan alapértékké válik
Kapcsolós 3D szemüveg – kicsit közelről
Függetlenül attól, hogy a néző 3D-ben szeretné nézni kedvenc sorozatát, vagy nem, közeleg az idő, amikor lehetetlen lesz elkerülni a legújabb videó őrületet, a 3D-s technológiát, mert hamarosan szabványként fog megjelenni. (Privát véleményem, hogy nem eszik oly forrón a kását. Nagyon sok a piaci szereplő, sokféle technológia küzd egymással, és ennél kisebb biznisz esetén sem volt könnyű a mindenkinek elfogadható szabvány elfogadása. A televíziós szakmában ennek komoly „hagyományai” vannak.) A Panasonicnál úgy látják, hogy a tévé és videó termékcsalád 50 százaléka 2011-ben 3D-képes lesz, és az a cél, hogy ezt az arányt 2012-ig 80 százalékra növeljék.
Az előrejelzések szerint a nem túl távoli jövőben az összes televízió képes lesz a 3D tartalmak megjelenítésére. Ez a jelenség egyáltalán nem korlátozódik csak a tévékre laptopokra, táblagépekre, mobiltelefonokra és a hordozható játékkonzolokra. A tévék általában nem olcsók, és évekbe telik, amíg minden új technológia utat vág magának a piacon, de esély van arra, hogy ha valaki néhány év múlva új tévét kényszerül vásárolni, megfontolja egy 3D készülék megvételét.
Panasonic AG-3DA1 3D kamera baseball mérkőzésen
Különböző módok, különböző képernyők
Mint említettük, a korábbi videó technológiák „mintájára” nincs egységes szabvány a 3D-re (sem). A mai sztereó 3D tévék három alapvető formátumban léteznek: a passzív szemüveget igénylők (olyanokat, mint amit a moziban használunk), az aktív kapcsolós (shutter) szemüveg viselését igénylők (a Panasonic ezt pártolja), és azok, amelyeknél szemüveg nélkül is kialakul a 3D látvány. A Panasonic kedveli az aktív shutter glass technológiát, mivel valódi HD minőséget ad. Hátránya viszont, hogy a néző, aki mindenféle szemüveg viselésével szemben szkeptikus, elektronikai elemeket tartalmazó szerkezettel az orrán kénytelen a 3D tévét nézni, ami a passzív szemüveghez képest drága is. Annak ellenére, hogy a gyártók állítják: lesz ez még olcsóbb is.
A nézői véleményekkel ellentétben a Panasonic szerint a szemüveg nélküli 3D-s technológiának túl sok a hátránya, legfőképp azért, mert nagyképernyős, nagyméretű eszközökkel, például tévékkel kaphatnak csak elfogadható látványt. A japán világcég nem hisz abban, hogy a szemüveg nélküli autosztereo technológia elég jó kis képernyők, mint például a mobiltelefon, hordozható játékkonzol, vagy akár egy táblakomputer, esetleg laptop-típusú eszközök esetében. Nem vonják kétségbe, hogy reklámtáblák, digital signage esetében, amikor a járókelők egyetlen rápillantás után tovább sietnek, ez a fajta megjelenítő hatásos lehet, de a nagyobb tévéknél, ahol a képminőség rendkívül fontos, a drága aktív szemüveg használata rövid, vagy középtávon elkerülhetetlen.
Ilyen a kép, ha 2D-tévén 3D-műsort néznek
A zavar megléte kétségtelen, bár egyes gyártók törekvései kezdik meghozni gyümölcseiket: a szemüveg nélküli 3D-s tévék tetszenek a közönségnek. Egy olyan világban, ahol az átlagnéző nem igazodik el az olyan fogalmak, mint a 720i, 1080p, 200Hz, LCD, LED, vagy plazma között, egy 3D-tévé vásárlásánál abba a döntési helyzetbe kergetik, hogy mondja meg: passzív szemüveges, aktív szemüveges, vagy szemüveg nélküli tévét akar-e venni, nos, ez meglehetősen frusztráló lehet.
Mondanom sem kell, egy 3D-s tévé vásárlása meglehetősen értelmetlen, ha nincs rendes 3D-s műsor, amit nézni lehet rajta. A Nemzetközi 3D Társaság szerint a(z amerikai) vásárlók első számú kérdése a boltban nem az ár, hanem az, hogy mit lehet 3D-ben nézni. A tartalomgyártó cégek azonban legalább annyira izgatottak 3D ügyben, mint az eladók: garanciákat várnak az eladások növelésére, különösen a HD DVD piacon.
Mindazonáltal 2011-ben rengeteg 3D-s tartalom (műsor!) jelenik meg az amerikai piacon, köztük sok új kasszasikert elért film, játékok, és nagyobb számban élő események. A felnőtt tartalmak gyártói is a 3D felé kacsingatnak, így próbálnak eltávolodni az internettől, vissza a DVD-eladások felé.
…720i, 1080p, 200Hz, LCD, LED, vagy plazma?
A műsorgyártók lassan rájöttek, hogy nem minden mutat jól háromdimenziós képen. Az élő sportesemények közvetítése különösen bonyolult lehet, sok országban csak pay-tv előfizetők számára érhető el. A rendezőknek még sokat kell tanulniuk, hogy időben meg tudják ítélni, hogy mi működik jól, és mi nem 3D-ben, és hogyan kell zökkenőmentesen harmonikussá gyúrni a látványrészeket.
A Panasonic úgy gondolja, hogy ezt úgy lehet elérni, ha az egész ipar együtt dolgozik azon, hogy a problémákat azonosítsák, és a legjobb megoldásokat elérhetővé tegyék az érdekeltek számára.
A piaci szereplők és a fokozatos hatás
A piacra kerülő 3D eszközök és (bizonyos mértékben) a műsorok, filmek özöne drámainak látszik, de a tömegpiacra való lassú beszivárgásuk még időt vesz igénybe. A tévékészülékek életciklusa öt évnél hosszabb a legtöbb ember számára, így még bizonyos idő eltelik, mielőtt elérjük a többség számára fordulópontot jelentő helyzetet. Ha a 3D technológia kezd gyakoribbá válni az otthonokban, akkor is csak bizonyos műfajok, a kasszasiker filmek és a játékok lesznek a népszerűek. Legalább is kezdetben.
Rövid-és középtávon sok műsort még 2D-ben fogunk nézni. Végül is nem minden 3D tartalom lesz valódi HD 3D. A műsorok a kisebb, esetleg alternatív otthoni képernyőkön gyengébb minőségűek lesznek, így sávszélesség-éhségük sem lesz számottevő.
Panasonic konzumer 3D kamkorder
A távközlési szolgáltatók szempontjából, a 3D-tévé határozottan a közeli horizontot jelenti.
Nagy Lajos
