
Ráduly György megnyitója az Uránia moziban
Szeptember 15. és 20. között kilencedik alkalommal rendezte meg a Nemzeti Filmintézet (NFI) a Budapesti Klasszikus Film Maratont (BKFM), a restaurált klasszikusok nemzetközi fesztiválját. Hat nap alatt hat budapesti helyszínen – az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban, az Art+ Cinemában, a Francia Intézetben, az NFI Filmarchívumban és a Budapest Kertmoziban – több mint száz vetítés, élőzenés némafilm-előadások, mesterkurzus és szakmai konferencia várta a közönséget.
A program középpontjában ezúttal is a filmmegőrzés állt: frissen felújított magyar és külföldi alkotások, archívumi ritkaságok, valamint egy világpremier, a Queen 1986-os budapesti koncertjéről készült film 4K-s restaurálása. A 2017-ben indult fesztivált az NFI Filmmegőrzési és technológiai divíziója szervezi, igazgatója, Ráduly György egyben a BKFM fesztiváligazgatója. A rendezvényt Thierry Frémaux, a Cannes-i Filmfesztivál művészeti igazgatója a bolognai Il Cinema Ritrovato és a lyoni Lumière Fesztivál mellett Európa három legjelentősebb filmörökség-fesztiválja közé sorolta. A szakmai programokra évről évre több mint száz külföldi filmmegőrzési és forgalmazási szakember érkezik. Az idei kiadás három évfordulóhoz is kapcsolódott: a magyar filmgyártás kezdeteinek 125., az 1956-os forradalom 70. és Andrzej Wajda születésének 100. évfordulójához.
A IX. Budapesti Klasszikus Film Maraton három évfordulóhoz kapcsolódott: a magyar filmgyártás kezdeteinek 125., az 1956-os forradalom 70. és Andrzej Wajda születésének 100. évfordulójához. A vetítéseknek az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Toldi mozi, az Art+ Cinema, a Francia Intézet és az NFI Filmarchívum adott otthont, a szabadtéri előadások pedig új helyszínre, a Városházán működő Budapest Kertmoziba költöztek.
Filmörökség, évfordulók

Az NFI (Nemzeti Filmintézet) vezetősége, a gála társszervezői, producerek és a mostani 4K-s felújítási projekt háttérmunkásai
A megnyitón Ráduly György arra emlékeztetett, hogy a mozgókép a Lumière testvérek százharminc éves találmánya óta nemcsak történeteket mesél, hanem azt is megőrzi, kik voltunk, hogyan éltünk, mitől féltünk és miben reménykedtünk. Ezért szerinte a filmmegőrzés nem pusztán technikai feladat, hanem kulturális kötelesség. Hangsúlyozta, hogy ez ma különösen fontos, amikor a mozgókép minden korábbinál könnyebben előállítható és terjeszthető, de az eredeti filmanyagok, fényképek, rajzok és hanganyagok nyolcvan százaléka még mindig nincs digitalizálva.
Queen Budapest: 17 kamera, 35 mm, negyven év

A Queen Budapest című koncertfilm 4K-ban felújított változatát az Uránia Filmszínházban vetítették
A nyitógálán, az Uránia teltházas vetítésén a világon először mutatták be a Queen Budapest című koncertfilm 4K-ban felújított változatát. A zenekar 1986. július 27-én 80 ezer néző előtt lépett fel a Népstadionban, a becslések szerint a falakon kívül további 45 ezren hallgatták a koncertet. A Queen ekkor játszott először a vasfüggöny mögött, ezért az esemény a nemzetközi zenetörténetben is különleges.
A Zsombolyai János rendezésében készült filmet a magyar filmszakma jelentős összefogásával forgatták: a koncertet és a zenekar budapesti tartózkodását több operatőr összesen 17 kamerával rögzítette, 35 mm-es negatívra. A koncert teljes anyaga mellett a filmben a városban forgatott jelenetek is szerepelnek, köztük a zenekar szárnyashajós érkezése, szentendrei és budapesti séták, valamint egy gokartozás a Hungaroringen. A film egyik ismert pillanata, amikor Freddie Mercury a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdalt énekli. Brian May szerint ez volt a koncert legemlékezetesebb pillanata, a dalt Mercuryval kifejezetten erre az alkalomra tanulták meg; Mercury a szöveget fonetikusan a tenyerére írta fel.

1986-os legendás budapesti Queen-koncertfilm eredeti magyar alkotói és stábtagjai
A restaurálás a Sony Music Vision megbízásából készült. Az eredeti negatívokat az NFI Filmarchívum őrizte meg épségben negyven éven át, digitalizálásukat az NFI Filmlabor végezte. A kép- és hangrestaurálást a Peter Jackson új-zélandi rendező-producer nevével fémjelzett wellingtoni Park road Post utómunkaház készítette, és a film új hangkeverést is kapott. Peter Jackson a bejelentéskor elmondta, hogy régi Queen-rajongóként különleges megbízásnak tartották a munkát, hiszen a budapesti felvétel az eredeti felállású zenekar utolsó, filmre rögzített élő fellépése.
A díszbemutatón egyenként mutatták be az 1986-os stáb jelen lévő tagjait, producereket, operatőröket és vágókat; a vendégek között volt Szabó Gábor Balázs Béla-díjas operatőr és Miklós Mari vágó is. Denis O’Regan, a Queen egykori turnéfotósa ritkán látható felvételeket mutatott a zenekar budapesti látogatásáról, a közönséget pedig pop-up kiállítás is várta a Magyar Zene Házában 2027. február 28-ig látható Freddie – The Exhibition tárgyaiból. A felújított koncertfilm világszerte mozikba kerül, Magyarországon október 7-től a Pannónia Entertainment forgalmazásában látható.
Mit jelent a restaurálás a gyakorlatban?

A Queen-film története jól mutatja, miért kulcsfontosságú a fizikai forrásanyag állapota. A filmrestaurálás ideális kiindulópontja az eredeti kameranegatív, mert ez hordozza a legtöbb képinformációt: minden további másolási generáció – közbülső pozitív, dupnegatív, vetítési kópia – veszít a felbontásból, növeli a szemcsézettséget és torzítja a tónusokat. Ha a negatív megfelelő hőmérsékleten és páratartalom mellett, szakszerűen tárolva vészeli át az évtizedeket, a restaurálás nem pótlásról, hanem az eredeti minőség visszanyeréséről szól.
A folyamat első lépése a digitalizálás: a filmet képkockánként, nagy felbontású filmszkennerrel olvassák be, a 35 mm-es anyag esetében a 4K-s szkennelés számít mai szakmai alapnak. Ezt követi a digitális képrestaurálás, amely a por, a karcok, a sérült képkockák, a képugrás és a fényingadozás javítását jelenti, majd a színkorrekció, amelynek célja nem egy mai ízlés szerinti átfestés, hanem az eredeti vizuális karakter visszaadása. Több kamerával forgatott anyagnál – mint egy koncertfilm esetében – külön feladat, hogy a különböző kamerák, objektívek és nyersanyag-tételek képe egységes összhatást adjon. A hang párhuzamosan halad: a fennmaradt hangforrásokat zajszűrik, javítják, majd a mai mozis rendszerekhez igazított keverés készül. A végeredmény mozis vetítésre DCP formátumban, archiválásra pedig hosszú távú megőrzésre alkalmas digitális csomagban kerül a gyűjteménybe.
A BKFM programjának jelentős része ilyen munkafolyamatok eredménye. A Nyitott archívumok válogatás a világ vezető filmarchívumainak legújabb restaurálásait és ritka filmkincseit mutatta be, és bepillantást adott abba, hogyan dolgoznak az intézmények a kulisszák mögött. Ennek a szekciónak az Archívumok kincsei blokkjában szerepelt a Queen Budapest és A zongorista is.
Visszakerült jelenetek és frissen restaurált filmek
A restaurálás olykor filmtörténeti rekonstrukció is. Keleti Márton 1956-os szatírája, A csodacsatár a képzeletbeli Futbólia focimániáján keresztül bírálta a rendszert, a film végén a tömeg fellázad a teljhatalmú miniszter ellen. Miután Puskás Ferenc 1956-ban külföldön maradt, a film három jelenetét Hidegkúti Nándorral újraforgatták. A fesztiválon a restaurált, eredetileg Puskással forgatott változat volt látható, a helyreállítás során ugyanis visszakerültek az eredeti jelenetek.
Az 1956-os forradalom évfordulójára összeállított válogatás évtizedekig betiltott és frissen felújított magyar filmeket is bemutatott, köztük az Éjfélkort és Dömölky János Hajnali háztetők című Ottlik-adaptációját, amelynek atmoszféráját Koltai Lajos operatőri munkája határozza meg. A programban szerepelt Magyar Bálint és Schiffer Pál 1987-es dokumentumfilmje, A Dunánál is, amely hét dunapataji ember emlékein keresztül rajzolja meg a 20. századi magyar történelmet.
A nemzetközi kínálatban Andrzej Wajda filmjei (Hamu és gyémánt, Márványember, Danton, Katyń) mellett Konrad Wolf NDK-s életművéből a Solo Sunny, Marilyn Monroe születésének századik évfordulója alkalmából többek közt a Niagara és a Szőkék előnyben, valamint kínai, tajvani és hongkongi klasszikusok kerültek műsorra, például az 1960-as, fekete-fehér A Vadrózsa románca. A Vérgrófnők – Női vámpírok a 20. századi zsánerfilmben című válogatásban Tony Scott 1983-as Az éhség című filmje Catherine Deneuve-vel, David Bowie-val és Susan Sarandonnal, valamint Peter Sasdy Drakula grófnője is látható volt. Több alkotás Magyarországon most először volt látható felújított változatban.
Az operatőr szemével: Paweł Edelman

Pawel Edelman lengyel operatőr, a fesztivál díszvendége
A fesztivál egyik díszvendége a lengyel Paweł Edelman volt, aki Wajdával tíz, Polanskival nyolc filmen dolgozott együtt. A zongorista vetítése után megosztotta a forgatás emlékeit a közönséggel, a Katyń pedig szintén az ő képeivel, felújított változatban került újra vászonra. A fesztivál előtt az MTI-nek adott interjújában a két rendező eltérő vizuális gondolkodásáról beszélt. Szerinte Wajda festőként dolgozott, metaforikus, sokatmondó képeket keresett, és szívesen improvizált, így a forgatáson gyorsan kellett reagálni az ötleteire. Polanskinak ezzel szemben a forgatókönyv volt a Biblia; A zongorista forgatásán a lehető leglogikusabb, legtermészetesebb beállításokra törekedtek, a rendező a színészek közé állt, és a kamerát is ehhez a közeli szemszöghöz igazították.
Edelman felidézte első közös munkájukat Wajdával, az 1994-es Nastasját, amelyet Lengyelországban, éjszakánként, alig 18 nap alatt forgattak. Szólt arról is, hogy a részben Budapesten forgatott, 2023-as Lee tapasztalatai alapján Magyarország stúdiói, stábjai és helyszínei a legnagyobb produkciók számára is alkalmasak. Szakmájáról úgy vélekedett, hogy az elmúlt évtizedekben lényegében nem változott, csak az eszközök lettek jobbak, a forgatások gyorsabbak és hatékonyabbak. A mesterséges intelligencia viszont szerinte mindent a feje tetejére állíthat; a fiatal filmeseknek azt tanácsolja, hogy ne az MI-re, algoritmusokra és platformokra támaszkodjanak, hanem a saját tehetségükre.
Kassovitz az MI-ről, Makhmalbaf a kameráról

Mathieu Kassovitz magyar származású francia rendező
Mathieu Kassovitz, a fekete-fehérben forgatott, 1995-ös A gyűlölet rendezője hat filmmel szerepelt a programban, és teltházas mesterkurzust tartott az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A magyar származású francia rendező, akinek nagyapja, Kassowitz Félix a magyar animáció egyik úttörője volt, évek óta dolgozik egy második világháborús, gyerekeknek szóló, egészestés animációs filmen, amely Edmond-François Calvo 1944-es képregényén, a La Bête est morte-on alapul. Az MTI-nek elmondta, hogy a munkához mesterséges intelligenciát is használ. Úgy látja, az MI nagyobb változást hozhat a filmiparban, mint annak idején a hangosfilm, a színes film vagy a digitális technológia, és csökkentheti a hagyományos animáció költségeit és technológiai korlátait. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gép önmagában nem varázsol: a számítógép ugyanolyan eszköz, mint a hegedű vagy a kamera, az alkotónak kell tartalommal megtöltenie.

Mohsen Makhmalbaf filmrendező, az iráni újhullám meghatározó alakja
A thrillerről mint műfajról azt mondta, hogy – a horrorhoz hasonlóan – a ritmusra, a kameramunkára, a meglepetésekre és a vizualitásra épül, ezért rendezőként különösen izgalmas feladat; ezt a fesztiválon vetített Bíbor folyók is jól mutatja. Az iráni új hullám meghatározó rendezője, Mohsen Makhmalbaf négy, az 1990-es években készült filmjét vetítették, a Salaam Cinema után a nézőkkel is beszélgetett. Az MTI-nek elmondta, hogy a szakmát autodidakta módon tanulta: szabadulása után minden operatőri munkáról és vágásról szóló könyvet elolvasott és kijegyzetelt, amihez hozzáfért. Iránban betiltott munkáikat családjával digitális formában, perzsául, ingyenesen teszik elérhetővé.
Élőzene és szabadtéri vetítések

Szabadtéri vetítés a Szent István téren
A Francia Intézetben és a Toldi moziban tartott filmkoncerteken a némafilmeket élő zenei kísérettel vetítették. A zongorakíséretes rövidfilm-válogatások mellett a Németországban, majd Hollywoodban is sztárrá vált Putty Lia két filmje, a Féltékenység és a Thamar, a hegyek leánya, valamint Henryk Szaro lengyel rendező Erős ember című filmje is műsorra került. A Budapest Kertmoziban hat estén át restaurált kópiák kerültek a csillagos ég alá: a Niagara, az Amélie csodálatos élete, Gárdos Péter Szamárköhögése – a vetítés után a rendezővel, Hernádi Judittal és Máthé Tibor operatőrrel beszélgettek –, Bódy Gábor Kutya éji dala, a Solo Sunny és a Thelma és Louise című alkotások voltak láthatók. A Szamárköhögés vetítése az idén száz éve született Romvári József díszlettervező és az 1956-os forradalom évfordulója előtt is tisztelgett.
Szakmai program és a jövő
A fesztivál szakmai pillére a Budapest Classics Lab, amelyet a Francia Intézetben rendeztek meg hazai és külföldi szakemberek részvételével; a konferencián a legújabb filmarchívumi projekteket és kutatási eredményeket mutatták be. A szakmai program előadói között szerepelt Simone Appleby, a francia Nemzeti Filmközpont (CNC) film- és digitális restaurálási laborjának vezetője, aki korábban Christopher Nolan és Quentin Tarantino 65/70 mm-es filmjein dolgozott negatívvágóként, és a fotokémiai laborok szaktudásának megőrzésén dolgozó nemzetközi hálózat, a Photochemical Film Labs Collective vezető alakja. A vele készült interjú lapunk 14. oldalán olvasható.
A fesztivál a fiatal közönségre is figyelt: a diákvetítéseken a filmek alkotói is részt vettek, az iskolai csoportokat beszélgetések, workshopok és interaktív programok várták. A záráskor Ráduly György a Queen Budapest világpremierjét a BKFM történetének mérföldkövének nevezte, és elmondta, hogy már folynak az egyeztetések a jövő szeptemberi, tizedik, jubileumi fesztivál meghívott alkotóival és szakembereivel.


