A Leonardo SNS Kft. egy 4 cikkből álló sorozatban igyekszik megválaszolni a kérdéseket, kérjük, tartson velünk. Magyarországon 2008-ban, a televíziók nagy többsége analóg produkciós rendszerrel rendelkezik, munkaformátumuk szalagos média, alapformátumuk 4:3 PAL kompozit. Ezen rendszerek hosszú évekig megbízhatóan szolgálták a televíziós csatornák és nézőik igényeit, és még hosszú évekig szolgálnák is azokat. A megjelenítő készülékek piacán és a média terjesztő csatornák formátumában azonban olyan változások zajlottak le a közelmúltban, vagy fognak lezajlani a közeljövőben melyek ellehetetlenítik a korábbi rendszereket.

A kijelzők piacán hatalmas változás, hogy a korábban egyeduralkodó CRT kijelzők lassan teljesen eltűnnek a kínálatból, helyüket átveszik az LCD és Plazma displayek. A technológia háttérrel párhuzamosan számtalan egyéb paraméter is megváltozott. Ezen készülékek már sokkal precízebb képmegjelenítésre képesek, így pontosabb és hiba mentesebb bemeneti jelet igényelnek. Felépítésük a PAL jellel ekvivalens 768×576 pixelénél jóval nagyobb felbontású (1280×720 vagy 1920×1080) képek megjelenítésére teszi őket alkalmassá.

Egy másik fontos tulajdonságuk és hibájuk éppen a jobb képminőséget eredményező digitális alapú megjelenítésből fakad: csak azon bemeneti jelek megjelenítésére képesek hibátlanul, melyek felbontása megegyezik a kijelző alap felbontásával. A modern kijelzők mindegyike progresszív, azaz teljes-képes, megjelenítést alkalmaz, míg az analóg jelformátumok szinte kivétel nélkül interlaced azaz váltott soros alapon kódolják a képi információt. Ez a probléma egyébként a 1080i szabványú HD jel megjelenítésénél is felmerül, hiszen míg a legtöbb HD produkció napjainkban 1080i az váltott soros formátumban készül, addig a kijelzők csak a 1080p, azaz progresszív képek megjelenítésére alkalmasak, ezért azokat mindig át kell konvertálni. Ez magyarázza, hogy miért néznek ki a 720p formátumú képek ugyanolyan jól a modern kijelzőkön, mint a nagyobb sorszámú, de váltott soros 1080i képek.

A harmadik különbség a modern kijelzők 16:9-es méretaránya mely, szemben a PAL jel 4:3 arányával, sokkal jobban képezi le az emberi látótér valós alakját. A fentiek alapján egyértelmű, hogy a napjainkban a piacon kapható kijelzők, nem alkalmasak a hagyományos analóg PAL jel megjelenítésére, mely formátumban jelenleg a tartalmak nagy része előállításra és sugárzásra kerül, a végfelhasználók körében arányuk ennek ellenére folyamatosan nő.

Hazánkban a tartalomszolgáltató csatornákon folyamatosan zajlik le a digitális átállás. A műholdas vétel esetében kizárólag digitális csatornáról beszélhetünk. A nagyobb kábelszolgáltatók már átálltak a digitális jeltovábbításra, a kisebbek pedig az elkövetkezendő években követik őket. Végezetül pedig 2012-ben lekapcsolják földfelszíni analóg műsorszórást, tehát ezután a végfelhasználók már kizárólag digitális kódolású csatornákon juthatnak hozzá a tartalmakhoz. Milyen változásokat is hoz ez majd? A fejlettebb kódolási eljárásoknak köszönhetően javul a képminőség, nő a csatornák száma és további szolgáltatások vállnak majd elérhetővé a végkészülékeken. Az eddig ismertetett csatornák mellett megjelenik egy negyedik új tartalomszolgáltató csatorna is, az Internet. Ahogy nő a világhálót elérők és aktívan használók száma hazánkban, úgy nő azok száma, akik a napi híreket és információkat már nem a televíziójukon keresztül, sokkal inkább az internetről szerzik be. Egyértelmű tehát, hogy a nézők csak profitálnak majd az átállásból. De mi a helyzet a tartalom-szolgáltatókkal, esetünkben a helyi televíziókkal?

Az sajnos tisztán látszik, hogy változásra lesz szükség, a változás pedig egy stúdióban soha nem örömteli esemény. A bejáratott rendszerek és munkafolyamatok átalakulnak, a kollégák szinte biztos, hogy bizonytalanul fogják használni az új eszközöket, arról nem is beszélve, hogy jelentős anyagi befektetéssel is járnak a fejlesztések.

Hogy némi öröm is vegyüljön az ürömbe, fontos letisztázni néhány egyéb változást is, mely a produkciós eszközök piacán zajlott le az utóbbi években. Ezen változások sokszor nagyban egyszerűsíthetik a munkafolyamatokat és főleg költséghatékonyabb beruházást tesznek lehetővé. Vegyük sorra ezeket:

1. A kamera technológia fejlődése: A stúdióknál és televíziós felvételeknél megszokott képminőséghez már nem kell feltétlenül 2/3” CCD, és több kilós kamera test. Ha valaki már összehasonlított egy modern 1/3”-os HD kamerával készült majd SD-re lekonvertált képet egy régi 2/3” SD kamerával készült képpel, akkor tudja, hogy mire gondolok. Olyan funkciók váltak elérhetővé kisebb testű (és elérhető árú) kamerákon, mint az SDI kimenet, az RCP panel csatlakoztatásának lehetősége és a cserélhető televíziós optika.

2. Tapeless (avagy szalagmentes) technológia megjelenése: A verseny eldőlt, a jövő rögzítési technológiája vita nélkül a memória kártya, ennek egyértelmű jele, hogy az összes nagy gyártó elindult már memória kártyára rögzítő modelljeivel. Ez több helyen is egyszerűsíti a munkafolyamatokat. Lerövidül az anyagok beírása, nem kell magnókat venni és karban tartani (a legtöbb memória kártya típuson tárolt adat olcsó kártya-olvasókkal is hozzáférhető), a kártyák egy része nagyon olcsón hozzáférhető, a rögzítés rájuk tisztán IT alapon történik, tehát búcsút mondhatunk a drop-frame-nek, zajosodásnak, generációs veszteségnek, gyakorlatilag minden öregedésből és mechanikai kopásból származó kellemetlenségnek.

3. Elérhető árú SDI eszközök megjelenése: A korábbi analóg jelformátumok sokasága néha zavaró lehetett, de a minőségre szinte mindegyikük negatív hatást gyakorolt és csak a legnagyobb stúdiók engedhették meg maguknak az SDI-t. A helyzet változott. Az SDI mixerek és eszközök ára a korábbi komponens árkategóriába esett, ezzel elérhetővé vált egy olyan technológia mely teljesen tömörítés mentesen, digitális formában, akár nagy távolságokra is képes jeleket továbbítani. Az SDI jelátvitel másik fontos előnye, hogy egységes interfészt nyújt, tehát nem kell attól félni, egy új eszköz vétele esetén, az nem illeszkedik majd a régi rendszerünkbe, hiszen minden eszközünk SDI-on kommunikál. (természetesen itt sem ilyen egyszerű a kép, mert van SD- és HD-SDI is, de amíg az SD világban maradunk addig jelentősen egyszerűsödik a dolgunk)

4. Az informatikai technológia fejlődése: Míg korábban a fontosabb funkciókat csak dedikált hardveres áramkörökkel lehetett megvalósítani, addigra mára a számítástechnika oda fejlődött, hogy mindez már szoftveresen sem jelenthet akadályt. Tudom, itt most sokan elhúzzák a szájukat, mondván, hogy azok csak számítógépek és ők nem bíznak a számítógépekben. Az ő megnyugtatásukra (vagy megrémítésükre) mondanám, hogy a jelenleg gyártott majdnem összes stúdiótechnikai eszköz (még az egészen csúcskategóriások is) már mind szoftveresen működik, ezzel is bizonyítva, hogy ez a fajta megközelítés megbízhatóság terén is lekörözte már a tisztán hardveres megoldásokat.

5. Funkciók integrálódása: Éppen az előző pontban tárgyalt fejlődésnek köszönhetően néhány olyan stúdió rendszer funkció mely korábban csak különálló eszközökben volt megvalósítható, mostanra egy „dobozba” integrálódott. Így például a videó jel mixelés, feliratozás, a bejátszás, és a logó kezelés biztonságos egymás mellett működését több gyártó integrált eszköze is igazolja. Természetesen a rackben található dobozok számának csökkenésével párhuzamban csökkennek nem csak az üzemeltetési, de a befektetési költségeink is.

6. Az utolsó szempont nem is annyira technológiai, sokkal inkább mentális változás. Ez pedig a technikai vezetők fejében ment végbe: nyitottabbá váltak. Míg 10 évvel ezelőtt azt, aki új, ismeretlen nevű de „okos” eszközök üzemeltetésével kísérletezett, hazárdírózó forrófejűnek tartották. Napjainkra az egészséges kísérletezés, és az új lehetőségekre való nyitottság teljesen elfogadottá és támogatottá vált. A Leonardo SNS Kft. a cikksorozat további részeiben kísérletet tesz arra, hogy megoldást javasoljon a helyi televíziók digitális átállására. Különböző méretű televízióknak szánt teljes digitális stúdiókat fogunk bemutatni, melyek kielégítik a cikk elején tárgyalt kihívásokat, is kihasználják a második részben említett technikai vívmányokat.  Nem árulok el titkot azzal, hogy egy együttműködésbe kezdtünk a Helyi Televíziók Országos Egyesületével, melynek célja, hogy egy teljes és mindenre kiterjedő megoldást prezentáljon a helyi televíziós társadalomnak a digitális átállással kapcsolatban.

Ezen projektünk egy fontos része, a helyi televíziók jelenlegi műszaki helyzetének minél pontosabb felmérése, annak érdekében, hogy a prezentált megoldás minél kielégítőbb eredménnyel szolgáljon. Az információk egységes és könnyebb kezelésének érdekében egy felmérést indítottunk, mely akár az Interneten is kitölthető az alábbi címen: http://tinyurl.com/HTOEkerdoiv

Várjuk vissza cikksorozatunk következő részeiben!

Bagladi Ákos