Forgatási oldalon még tovább él a film, de az új trendek új feladatokat fogalmaznak meg azok számára, akik jelentős mennyiségű filmvagyont őriznek az archívumaikban. A régi filmszalagokat digitalizálni kell, amely jelentős feladat mindenki számára. Ők végzik többek között a Ludas Matyi digitális felújítását, a munkálatokat Szécsényi Ferenc, a film egyik operatőre segíti, akinek 90. születésnapját is ezen a rendezvényen ünnepelték. A Magyar Filmlabor naprakész technológiával várja a produkciókat a Budakeszi úton, ahol a Baselight fényelő rendszer jelenti a jéghegy csúcsát. A felújított vetítőben pedig már 3D filmeket is láthatunk, követve a kor technikai kihívásait.
Az első szakmai előadó, – most is mint mindig -, Rák József egyetemi docens volt, aki digitális helyzetképet adott a filmkamerákról, szenzorokról, objektívekről, de előadásában kitért a klasszikus filmnyersanyagokra is. A néma 35mm-es 4 perforációs, a hangos szintén 4, míg a szuper 35 mm-es (24,9X14 mm) 3 perforációval rendelkezik. A jó kép 3 összetevője: a lencse, a képérzékelő és az agyunk. A filmek és képszenzorok esetében a három legfőbb jellemző: a részletgazdagság, a színvisszaadás és a dinamika átfogás, ha mindezeket tekintetbe vesszük akkor a filmnyersanyagban potenciálisan benne van a 8K felbontás! Új filmnyersanyagok között bemutatásra került a Kodak Vision3 50D színes negatív film és a Fujifilm Eterna – RDS digitális szeparációs fekete-fehér anyag archív célokra, élettartama 500 év!
Természetesen fontos fejlesztések is történtek a digitális filmezés irányába: megjelentek a szuper 35 méretű képszenzorok, a fényképezőgépek képesek lettek a mozgóképek rögzítésére, valamint teret hódítottak az elektronikus keresős – cserélhető objektíves / tükörnélküli kamerák. A kamerákban a lencséről beérkező fény egy prizmára kerül, amely 3 alapszínre bontja azt, ezen a ponton aztán lehet alkalmazni három, vagy egy képérzékelőt. Ilyen, egyképérzékelős, bordás színráccsal ellátott kamera pld. a Panavision Genesis, a Sony SRW-9000PL és a szintén Sony F35. Azonban azt tudni kell, hogy ez a technológia Bayer szűrőráccsal csak 33%-os színminta-vételezést valósít meg. Létezik már a „Q67” szűrőrács, amely ahogy a neve is mutatja: 67%-os mintavételt teljesít. Azzal, hogy bizonyos fényképezőgépekből kivették a tükröt, közelebb kerülhetett a lencse a képérzékelőhöz, valamint a gépváz mérete is csökkent, azonban itt is vannak határok. A különböző felfogású objektívek más-más lencse –lapka távolságot kívánnak meg, C mount-tól egészen Pl mount-ig (17,5-52 mm-ig). A képérzékelő lapka méretek között megjelent egy új méret: 18,7X14 mm, ez Canon G1 X fényképezőgépben debütált az év elején. A fényképezőgépek HD minőségű videó képessége egy remek lehetőség, ha még ehhez elővesszük a fiók mélyéről a régi filmes fényképezőgépünk remek objektívjeit, akkor egy nagyon gazdaságos filmgyártási megoldást kapunk.
A következő előadás az előzőhöz még egy dimenziót adott hozzá, mivel Kerekes Gábor a Panaudio ügyvezető igazgatója elhozta a Panasonic 3D kameráinak legjavát. Tette ezt azért mert a piaci igények azt mutatják, hogy nagy igény van 3D tartalmakra.
Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a 2012-es Londoni Olimpia 3D-ben is nézhető lesz azok számára, akik erre alkalmas megjelenítő eszközökkel rendelkeznek. A Panasonic 15 éve hivatalos szponzora az olimpiai mozgalomnak és mint ilyen hivatalosan is bejelentették, hogy a játékok 3D közvetítéseinél az AG-3DP1 és az AG-3DA1 modellek fognak közvetíteni.
A 3D technológia egy igen drága eljárás, különösen a riges megoldások, ezt küszöbölik ki a Panasonic ikerlencsés kamerái, amilyen a már említett AG-3DP-1. Ez egy 17X zoommal ellátott vállkamera modell, amely 3 MOS, 2.2 Megapixeles, 1/3 collos Full HD rendszer. A képek tömörítése AVC-Intra kodekkel történik, 10 bit 4:2:2 teljes mintavétellel. A rögzítés dual P2 kártyákra történik. Ennek a kamerának az elődmodellje az AG-3DA1, amely egy kézikamera, sok tulajdonságban és funkcióban igen hasonlatos a nagytestvérhez, tökéletes kiegészítő modell, olyan környezetbe, ahol a vállkamera használata nem lehetséges. A HDC-Z10000 pedig a mindentudó kistestvér, kompakt kivitel extrém környezetbe, ahol a kis geometriai méret alapkövetelmény, ¼ collos 3 MOS rendszer. Ezen felül a legrövidebb (45 cm) 3D makró távolsággal is büszkélkedhet. A rögzítés módja AVCHD 2.0, a média SD kártya. A kamera rendelkezik még egy 3.5 collos LCD-vel, amelynek nézéséhez nem kell szemüveg. Ha már itt járunk. amíg a monitorok nem tudják azt a nagy felbontást amit a 3D igényel, addig szükség lesz szemüvegre, ami lehet aktív és passzív kivitel. Szerencsére a Panasonic-nak, Sony-nak és a Samsungnak sikerült megegyezniük az egységes szemüvegek műszaki tartalmát illetően.
Ha már a szemüvegek egységesek az is némi segítség a felhasználóknak, kamerák tekintetében azonban teljesen eltérőek a fejlesztési irányok. A Sony digitális filmkameráit állította hadrendbe Dénes Zoltán HSC operatőr. Szuper 35 mm-es kategóriában a legnagyobb az F35, legtöbbször az SRW-1 rögzítővel használják, a játékfilmek és az igényes televíziós filmek szabvány eszköze. Őt követi az SRW-9000PL ami a kategória igáslovának számit, HDCAM-SR minőséget képvisel. Az elérhető, költséghatékony kategóriába tartozik a PMW-F3. A legolcsóbb 35-ös kamera a NEX-FS100-as modell, amely súlyban és geometriában is a legkisebb. A Szuper 35 mm-es kamerák képérzékelő lapkáink mérete a digitális fényképezőgépek felső kategóriás modelljeinek lapkáival esnek azonos kategóriába, míg a videokamerák szenzorjai a legkisebb fényképezőgépek képérzékelőivel azonos méretűek. Láttunk egy összehasonlítást a teljes képes fotó és a Sony Exmor Super CMOS-ról, amíg a teljes fotó kockából sorokat kellett elhagyni a 16:9 képarányig, addig az Exmor soreldobás nélkül, nagy pixelmérettel és alacsony zajjal, nagy képváltási sebességgel és nagy dinamika tartománnyal jutott el a szuper 35 méretig. Ezzel az érzékelővel szerelték fel a NEX-5, NEX-FS100 és a PMW-F3-at. Az F3-at részletesen is bemutatta az előadó, mivel ez a kamera került leginkább a filmoperatőrök érdeklődésének középpontjába.
A már említett Exmor CMOS Bayer szűrővel gondoskodik a képekről, PL objektív csatlakozók filmes lencsékhez, Cine Alta „Gold” családtag (23.59p), HD/SD és PAL/NTSC szabványok, valamint SxS kártyás rögzítés a legfőbb jellemzők. A már említett PL csatlakozó tartalmazza a Cooke/i és ARRI LDS elektronikus objektív vezérlőket, így többféle lencsével dolgozhatunk. A csatlakozók között találunk: HD/SD-SDI kimenetet, dual link HD-SDI kimenetet, 4:2:2 1080 50/59.94p, RGB vagy S-Log 1080 23.98/25/29.97PsF és 3G (opció). Analóg videokimenet, HDMI, XLR hangbemenetek, Gen lock bemenet, TC in/out, iLink, 2X USB teszi teljessé a sort. A felvételi formátumok között a HD-SDI 4:2:2 /10 bites a leginkább használatos.
A kamerához vásárolhatunk 35, 50, 85/F2.0 lencsesorozatot. De létezik az SCL-Z18X140 varió, nem hagyományos filmes objektív, legfontosabb különbségek hagyományos filmes variókhoz képest: motoros zoom, autófókusz, képstabilizátor. A már említett SxS kártyás rögzítésen túl alkalmazhatunk külső rögzítőket: AJA, Sony, Black Magic Design, Focus, Atomos stb. Megjelent egyébként egy új média a Sony kínálatában, az XQD kártya 1 Gb/s (125MB/s) írási és olvasási sebességre képes. Az F3 hoz megvásárolhatjuk a Cineview EVF-035W keresőt, ami inkább már monitor, bemenetek: HDMI, 3G/HD/HD-SDI, kimenetek: HDMI, SDI, kontraszt 1000:1. Az előadás végén a Sony OLED monitorok kerültek bemutatásra. A Trimaster EL sorozat kitűnik az LCD-k közül az igen kemény feketeszintekkel, a gyors pixelváltással, a jobb színvisszaadással és a nagyobb dinamika tartománnyal.
A következő előadó ismét Kerekes Gábor volt „3 testvér” című előadása 3 kameráról szólt az AG-AC130EJ modell a kategória belépő modellje. Az AVCCAM modellt 22X zoomlencsével szerelték fel, 1/3 collos, 2.2 Megapixeles 3MOS, (U.L.T.) gondoskodik a full HD képekről. A középső 160-as modell már képes lassítani, gyorsítani, támogatja a HD-SDI kimenetet, Manuális funkciók elsősorban a lencsekezelésben, de a lefele kompatibilitás jegyében még DV formátumban is rögzíthetünk SD kártyára. A nagytestvér az AG-HPX250-es modell. Vállkamera szintű teljesítmény egy kézikamerában. 10 bites 4:2:2 full HD rögzítés.
A képszenzor a már említett 2.2Megapixeles MOS. A beépített 22X zoomlencse nagylátszögtöl teléig meggyőzően teljesít. A rögzítés P2 kártyára történik AVC-Intra kodekkel. Többkamerás szinkronizálás és változtatható képkocka rögzítés, 4 féle szűrő is elérhető. A kamerán található még GenLock bemenet, TC be/kimenet, HD-SDI kimenet. Filmes alkalmazásokhoz beépítették a Cinegamma beállítást, amely még rugalmasabb képi kifejezést tesz lehetővé. A 250-es modell minden bizonnyal a híradó stábokat és dokumentum-filmeseket hozza lázba. Monitorok terén 9 colltól indul a paletta, 15, 17, 21, 25-ig majd a nagyobb méretek: 42, 65, 85 collos LCD-k és plazmák következnek. A megjelenítők kivitele igen változatos: vannak terepre vihetők, utómunka alkalmazáshoz, képmérnöki munkahelyhez szabott bemenetekkel. A legtöbb modell beépített oszcilloszkóppal és vektorszkóppal van ellátva.
Az első nap záró eseménye minden résztvevő számára nagyon kedves volt, hiszen a magyar filmoperatőrök egy élő legendának gratulálhattak születésnapján. A HSC elnöke Kende János nagy tisztelettel és szeretettel köszöntötte a 90 éves Szécsényi Ferencet, személyében a HSC legidősebb tagját. A Kossuth és Balázs Béla díjas operatőr legfőbb filmjei: Hannibál tanár úr, Bolond április, Két félidő a pokolban, Egri csillagok.( – )
A beszámolót a Médiatechnika következő májusi számában folytatjuk…
Seiler György
