Ehhez – három héttel ezelőtti döntésüknek megfelelően – kilenc, összesen mintegy 300 ezer potenciális hallgató elérésére alkalmas helyi frekvenciát ajánlanak fel a közmédiumnak; egyet-egyet Gyulán, Hódmezővásárhelyen, Kunszentmiklóson, Mezőkövesden, Nyíregyházán, Püspökladányban, Szeghalmon, Túrkevén és Veszprémben. Február 11-én határozott úgy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), hogy helyi frekvenciákkal bővítenék az MR1-Kossuth rádió vételkörzetét, nem pedig úgy, hogy a Sláger koncessziójának idén novemberi lejárta után sávtartományt cserél a két adó, s így a Kossuth rádió készletét pályáztassa meg a médiahatóság.

Az MTI birtokába jutott levél szerint a cserével a mostani 74 helyett az ország területének 81 százalékát érnék el, ráadásul kevesebb adótoronnyal, azaz olcsóbban. Egy nappal később a közrádió kuratóriumi elnöksége majdnem egyhangúlag döntött úgy, hogy az ORTT-hez fordul, és kiállt a frekvenciacsere gondolata mellett, egyben arra kérve a médiahatóságot, hogy a február 11-i határozattal kapcsolatos álláspontját „30 napon belül ismertesse és fejtse ki jogi és célszerűségi indokait”. Such György csütörtökön az MTI érdeklődésére azt közölte: várják az ORTT válaszlevelét, amely tartalmazza, miért célszerű és indokolt a frekvenciacsere helyett a helyi hullámhosszokkal bővíteni a Kossuth rádió vételkörzetét. forrás: MTI