- Milyen fejlődésen keresztül vezetett a vállalkozás útja a kezdetektől napjainkig ?

A TVP Kft. megalakulásakor először Betacam SP kamerák és montírozók bérbeadásával foglalkozott. Nem sokkal megalakulásunk után az egyik ügyfelünk kérésének megfelelően egy mikrobuszba építettük háromgépes montírozónkat. A mikrobuszhoz egy utánfutót kapcsoltunk, az ebben működő aggregátor segítségével menet közben is lehetett montírozni. Innen már csak egy kis lépés volt az első közvetítő kocsink, ami akkor még egy kerületi kábeltévétől esetenként bérelt kameraláncokkal működött. De az már régen történt! Mai közvetítő kocsink már a harmadik autónk.

- Miért volt szükség változtatásra, miért kellett három autót is építeni?

Az első közvetítő kocsinkat még egy használt mikrobuszban alakítottuk ki, ám a gyorsan bővülő igényeknek ez csak rövid ideig felelt meg, kinőttük. Második autónk már egy jóval nagyobb, de még mindig egy ún. zártfelépítésű mikrobusz volt, melyet az első autón szerzett tapasztalatok alapján építettünk meg. Itt is hamarosan rá kellett jönnünk, hogy a speciális televíziós igények kielégítésére, csak egy speciális felépítmény lehet alkalmas. Harmadik, ma is használt autónk felépítménye már a mi igényeinknek megfelelően egyedi kialakítás szerint épült.  Ez az autónk is már több, mint 6 éves. Így folyamatosan haladva a kor igényeivel, szükség volt már technikai megújítására.

- Milyen a jelenlegi közvetítőkocsi felépítése? Hogyan helyezkednek el a főbb munkahelyek?

A mostani közvetítő kocsink is a kisebbek közé tartozik. Egy 3,5 tonnás Iveco alvázra épített dobozos felépítmény, jobb oldalon szimpla oldalajtóval, míg  hátul dupla ajtóval. A kocsiban három sorban vannak a munkahelyek. Az elsőben, közvetlenül a monitorfal előtt, bal oldalon dolgozik a képvágó, mellette a rendező és asszisztense foglal helyet, a jobb szélén pedig a TitleBox feliratozó kezelője. A második sorban, a bal oldalon van a képmérnöki munkahely, a kamerák távvezérlői mellett itt külön monitorokon lehet ellenőrizni a kamerák képeit.

A közvetítőkocsi 6 kameralánc kiszolgálására képes. A képmérnök mellett „egy multifunkciós munkahelyen” dolgozhat a rögzítésvezető, vagy a kocsi műszaki vezetője vezérelheti a központi számítógépen keresztül az egyes eszközöket. A harmadik sorban van a hangmérnöki hely, egy kicsit megemelve, hogy az első sorban dolgozók feje fölött is láthassa a monitorfalat. A hangrészt egy plexi fallal választottuk le a rendezői tértől, hogy az itt folyó munka ne zavarja a hangmérnököt. Természetesen itt is van egy monitor, amire – egy képosztón keresztül – a számára különösen fontos forrásokat választhatja ki.

A közvetítő kocsi jobb oldalán a hangmérnöki munkahellyel szemben található a két egymásnak háttal álló berendezés rack. Az elsőben a rögzítők, a disk rekorder, a DVD felvevő, a külső jeleket fogadó frame syncronizerek és a rögzítők, kép és hang monitorozásához szükséges berendezéseket helyeztük el. Alapesetben 4 rögzítő csatlakoztatására van lehetőség, melyek legtöbbször Betacam Sp, Digital Betacam, vagy DVCam rendszerűek. Természetesen más rendszerű rögzítő csatlakoztatására is fel vagyunk készülve és volt már olyan eset is, hogy a megrendelő igényei szerint összesen 7 rögzítő dolgozott egyszerre. A rögzítős rack háta mögött található másik rack-ben vannak a kamerák CCU-i, a képkeverő berendezés központi egysége, a mátrixok, számítógépek és egyéb kiegészítő eszközök. Ennek a rack-nek az eleje már a közvetítőkocsi hátsó, szerviz ajtajából érhető el. A két rack egymásnak háttal történő elhelyezése igen jó megoldásnak mutatkozott, hiszen mindegyikben sok berendezés van. A közöttük kapcsolatot teremtő kábeleknél jelentős  kábelhossz csökkentéseket értünk el, ami végső soron egyszerűsödést és komoly súlycsökkentést is hozott, ami egy közvetítő kocsinál igen fontos szempont. A másik hátsó ajtó mögött sorakoznak a triaxos kábeldobok és a külső kapcsolatokhoz szükséges videó, hang és speciális patch felületek.

- Mik voltak a fejlesztés fő szempontjai?

A harmadik közvetítő kocsink már eredetileg is soros digitális rendszerben, triaxos kameraláncokkal épült, de új elvárás lett a 16:9-es képarányú felvétel. A hazai televíziózásban egyre nagyobb igény a 16:9-es képarány, de sok külföldi partnerünk már régóta szerette volna, ha ilyen formátumban tudunk számukra dolgozni. A fejlesztés első lépése a kamaráinknak a cseréje volt, a régi SONY DXC-D35-ös kameráinkat a legújabb átkapcsolható képarányú DXC-D55 WSP kamerákra cseréltük le, még tavaly nyár elején. A kamerákhoz kapcsolódó kameralánc többi egysége természetesen képes volt mind a 4:3, mind a 16:9-es képarányban történő jelfeldolgozásra. A fejlesztés másik nagy területe a megfelelő monitorozás megteremtése volt. Haladva a kor elvárásaival a monitorfal sok monitorát lecseréltük 2 db 37”-os Philips Full HD felbontású LCD monitorra. A két megjelenítő szinte a teljes korábbi monitorfalat kitölti, ergonómiai szempontból egy kicsit „egymás felé fordulnak”.

Meghajtásukról 2 darab Miranda típusú képosztó gondoskodik. Az egyikhez egy Miranda Kaleido típusú 10 csatornás képosztó csatlakozik, a másikat pedig egy Miranda Quad képosztó hajtja meg, melynek 4 bemenete van, de a hátteret is külön képforrásként kezeli. Közvetítő kocsinkban már korábban is alkalmaztunk Miranda Quad képosztót a képmérnöki munkahelyen, így ezért esett választásunk most is erre a típusra. A képosztók bemeneteire akár analóg akár digitális forrást is választhatunk, a kimenete egy valós 1920X1080 pixeles HD jel, mely az LCD-ken igen jó minőségben jelenik meg. A kijelzőn megjelenő kép, a források képei, az ún. layer szabadon tervezhető. Az egyes források képének mérete, pontos elhelyezkedése is változtatható annak megfelelően, hogy hány kamerát, egyéb forrást használunk, illetve hogy 4:3-as, vagy 16:9-es a képarány. Természetesen az adásjelzésre, illetve a források neveinek megjelenítésére is alkalmas a berendezés. Nagyon rugalmas, jól konfigurálható az eszköz. Számunkra ez nagyon fontos, hiszen nincs két egyforma produkció és megrendelőink speciális igényeit is teljesíteni tudjuk. A kamerák lecserélésével és a monitorfal átépítésével tulajdonképpen már teljes mértékben alkalmassá vált a közvetítő kocsink a 16:9 képarányú felvételek elkészítésére és rögzítésére.

– Ez azt jelenti, hogy be is fejeződött a korszerűsítés?

Nem teljesen. Az elmondott fejlesztések azért váltak szükségessé, hogy a 16:9-es képarányban is tudjunk dolgozni. Emellett más beruházásaink, fejlesztéseink is voltak tavaly, illetve tervezünk az idei évre. Tavaly vásároltunk egy komplett Gigawave D-Cam rádiós kamera rendszert.  A kamera a gyári távvezérlési, telemetria rendszerrel érkezett, tehát szinte minden funkciója elérhető a gyári Gigawave gyártmányú RCP-ről, így az adásjelzési rendszer is. A rádiós rendszerhez egy Sony DXC-D55WSP kamerafej tartozik, tehát megegyezik a közvetítő kocsi többi kamerájával. A másik fejlesztés egy 16×16 –os SDI mátrix beszerzése és beépítése volt. Ezzel a közvetítő kocsi belső konfigurálása vált rugalmasabbá, gyorsabbá és berendezés-meghibásodás esetén a tartalékoltság is nőtt.

Idén szeretnénk a fejlesztések folyamatát egy új Thomson GVG képvágó berendezés beszerzésével lezárni, legalábbis egy kis időre. Az új videoswitcher reményeink szerint február végére érkezik meg és rendszerbe tudjuk állítani. A berendezés főbb paraméterei: 16 SDI bemenet, 10 Aux bus, 4 Chroma Keyers, 4 csatornás DVE, 4 csatornás RamRecorder, RGB Color Corrector.  Ezekből a paraméterekből, azt hiszem mindenki jól láthatja, hogy egy nagy tudású, minden igényt kielégítő eszközt választottunk.

– Mi volt a legnehezebb feladat az átépítésnél?

A legnehezebb a monitorfal mechanikus átépítése volt. A sok hagyományos CRT monitor helyett kellett a 2 nagy LCD kijelzőt beépíteni, úgy, hogy a teljes monitorfal megőrizze szilárdságát. Technikailag a képosztók és az LCD kijelző késletetéseiből adódó hang-kép szinkronitás visszaállítása adta a legtöbb feladatot. Ezt nem csak a rendezői térben, de a hangmérnöki munkahelynél is meg kellett oldani.

– Van valamilyen speciális, egyedi felszereltsége a közvetítő kocsinak, amit külön kiemelnél?

Itt talán a központi számítógépes rendszert és vezérlőszoftvert említeném.  Ez egy saját fejlesztésű program, illetve programcsoport. A képmérnöki munkahely melletti munkahelyről tudjuk vezérelni azt a számítógépet, amely szinte minden berendezésünkkel kapcsolatban áll. A képmagnókat soros porton képes vezérelni, a legtöbb berendezést viszont a kiépített hálózaton keresztül éri el. Az általunk „VTR controll”-nak nevezett szoftver a képmagnók vezérlését végzi, irányítja a felvételeket, bejátszásokat. Egyszerű adáslisták, playlisták szerkesztésére is van lehetőség. Sok esetben tehermentesíti az asszisztenseket és rögzítés vezetőket, hiszen a rendszer amellett, hogy a bejátszások hosszát, hátralevő idejét a monitorfalon is kijelzi, hangos visszaszámlálásra, üzemmód bemondásokra is képes. Sokszor volt vidám pillanat, amikor egy csupa férfi kollégából álló produkciónál egy kellemes női hang mondja be, hogy „10 másodperc” van már csak hátra a bejátszásból. A szoftver képes vezérelni a kocsiba beépített diskrecordert is, így gyorsan lehet összefoglalókat, visszajátszásokat, vagy lassításokat készíteni és adásba juttatni. 

A szoftvercsomag másik része a kocsiban levő mátrixok vezérlését látja el grafikus felületről.  A korábban már említett 16×16-os SDI mátrix mellett egy 32×32-es kompozit mátrixot is lehet vezérelni. Az első az adásjelek kapcsolását végzi, míg az utóbbi inkább a monitorozást segíti, bár az új mátrix beszerzésével szerepe csökkent. Erről a számítógépről lehet természetesen a képosztókat, a Leitch DPS-575 videó processzorokat is elérni és távvezérelni.  Azt hiszem, ez a számítógépes vezérlő rendszer ma még egyedi a magyarországi közvetítő kocsiknál, de a külföldi nagy kocsiknál már mind megtalálható. A produkciók nagyon szeretik a rendszert, sok javaslatukat már bele is foglaltuk az új szoftververziókba.

- Milyen produkciókat készítettetek a kocsival?

Szerencsére ez nagyon szerteágazó, sokfelé hívnak minket. A tavalyi évben a „Fel a cipővel” vetélkedősorozat összes adását vettük fel, sok labdajátékot közvetítettünk, de több kortárs komolyzenei koncert felvételén is közreműködtünk. A Duna Televízió megbízásából többször voltunk külföldön is, pl. a csatorna „Magyarok Karácsonya” című produkciójának munkácsi helyszínén dolgoztunk szenteste.  Nagyon büszkék vagyunk, hogy tavaly a NATO Védelmi minisztereinek informális találkozóján a médiaközpont technikai kiszolgálásában is részt vehettünk, de erről már korábban olvashattak a Médiatechnika olvasói.

- További tervek, fejlesztések?

Idén egy nagy nemzetközi sportesemény közvetítésére készülünk, de hadd mondjam, ez egyelőre titok, ha megvalósul, ígérem, részletesen beszámolok majd az olvasóknak róla.

- Szavadon fogunk, köszönöm szépen a beszélgetést.

Kenderessy Miklós
miklos.kenderessy@gmail.com