A Testület ügyrendje 8. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, az ORTT 1167/2009. (VI. 3.) és 1170/2009. (VI. 3.) számú határozatával szemben az SzA.-1273/2009. számon az alábbi különvéleményt fogalmazom meg.
A Testület többsége a 1167/2009. (VI. 3.) és 1170/2009. (VI. 3.) számon hozott határozataiban módosította a Magyar RTL Zrt. és az MTM-SBS Zrt. műsorszolgáltatási szerződését. A Testület az időközben a jogszabályi környezetben beálló változások miatt szükséges módosítások mellett több ponton tett eleget a két kereskedelmi műsorszolgáltató kérelmének, így többek között kiiktatta a szerződésükből azt a rendelkezést, amely megtiltotta eddig számukra, hogy további, szakosított csatornákat indíthassanak.
Ezáltal lehetővé vált, hogy a piacon egyébként is domináns pozíciót elfoglaló két televíziós társaság (amely a nézettség 50-55%-át, a televíziós reklámpiac 80-85%-át uralja) a jövőben is fenntarthassa, illetve tovább növelhesse erőfölényét a piac többi résztvevőivel szemben. A két televízió nézettségi és a reklámpiaci részesedésének aránytalansága a magyar médiapiac meghatározó rendellenessége. Az elmúlt években folyamatosan nőtt az elérhető magyar nyelvű csatornák száma. A szakosított csatornák nézettsége ugyan lassan emelkedett, azonban az aránytalanság az RTL és a TV2 nézettségi és reklámpiaci súlya vonatkozásában érdemben nem változott. A koncentráció különösen a reklámértékesítés terén maradt fenn. A nézettségi és reklámpiaci szegmens mellett, a terjesztés területén is meghatározó szereplő az RTL és a TV2. Ahogy azt a GVH[1] a televíziós piac vonatkozásában 2007-2008-ban lefolytatott ágazati vizsgálatában is megállapította, a két országos kereskedelmi tévé a tartalompiacon és a hirdetési piacon meglévő erőfölényét sikeresen érvényesítette a terjesztői piacon is. Különösen az RTL-Klub esetében állapítható meg, hogy a különféle terjesztői platformok magyar nyelvű kínálatának jelentős részét teszik ki a műsorszolgáltatóval tulajdonosi kapcsolatban lévő tematikus csatornák. A két kereskedelmi televízió a műsorterjesztő vállalkozásokkal is domináns pozícióból tárgyal. Az ORTT kifogásolt döntésével hozzájárulhat ahhoz, hogy az országos földi sugárzású, kereskedelmi televíziók az analóg piacon szerzett erőfölényüket sikerrel vihetik át a digitális földfelszíni platformra. Számos szervezet (GVH, NHH, ORTT, MeH) elemzése megállapította, hogy az RTL és a TV2 nélkül nem képzelhető el a digitális földfelszíni platform sikeres elindulása.
A magyar állam számára 3 analóg földfelszíni frekvenciakészlet áll rendelkezésre. Piacvédelmi eszközként jelent meg a további csatornák indítását korlátozó elem a két televízió műsorszolgáltatási szerződésében. A földfelszíni analóg műsorterjesztés kikapcsolásának céldátuma 2012. január 1-e. A fentiekben leírt piac változásának várható tendenciái nem támasztják alá a piacvédelmi korlát automatikus megszűntetését.
A fentiek figyelembevételével aggályosnak tartom, hogy a Testület a tematikus csatorna-indítás lehetőségének engedélyezését nem ellensúlyozta olyan tulajdonosi korlátok beépítésével, amelyekkel megakadályozta volna a fentiekben vázolt erőfölény további növekedését. A műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi. LXXIV. törvény nem tartalmazza a szükséges törvényi garanciákat arra az esetre, ha erőfölényes piaci szereplők uralják a digitális kínálatot. Az Országgyűlés az 59/2007. (VI. 26.) számú határozatában rögzítette, hogy 2007. december végéig új audiovizuális médiaszabályozást alkot. Az ismertté vált tervezetek szerint a törvény a médiapiaci verseny szabályozása tekintetében új korlátozó elemeket kívánt bevezetni. (A törvénytervezetben megjelenik új elemként a meghatározó véleménybefolyásoló képességű szolgáltatók, jelentős piaci erővel rendelkező médiaszolgáltatók azonosítása, az azonosított szereplők számára további kötelezettségek előírása, korlátozások alkalmazása.) Az új törvény nem született meg, ennek hiányában a két kereskedelmi csatornának tett engedménnyel az ORTT a jogalkotói szándékkal szemben indít meg a digitális piacon szabályozatlan folyamatokat.
Az ORTT egyoldalú engedményt adott az RTL-nek és a TV2-nek, miközben feltételekhez köthette volna a közte és a műsorszolgáltatók között fennálló műsorszolgáltatási szerződések módosítását: a szakosított csatornák indításának engedélyezésével párhuzamosan piacvédelmi és tartalomkontrollra irányuló eszközök szerződésbe foglalását kezdeményezhette volna.
A testületi vita során számos olyan javaslattal éltem, amellyel az ORTT régóta húzódó problémákat oldhatott volna meg, többek között a Testület érvényesíthette volna azt a társadalmi érdeket, mely szerint a hatályos törvényt megkerülő, más országokba telepített műsorszolgáltatások tartalmi felügyelete az ORTT hatáskörébe kerüljön, azaz a már külföldön alapított tematikus csatornákat a szerződéses partner magyar joghatóság alá helyezze át. Azonban a Testület egyik általam javasolt eszközzel sem élt, hanem minden ellentételezés nélkül engedett a kereskedelmi tévék összehangolt piaci magatartást feltételező kérésének.
Az ORTT többségi határozatát különösen aggályosnak tartom, mivel a Testület döntése során nem vette figyelembe a hatályos törvényben foglalt, a tájékoztatási monopóliumok szabályozásával kapcsolatos kötelezettségét. Rttv. 31. § (1) „Az Országos Rádió és Televízió Testület védi és előmozdítja a szólásszabadságot a műsorszolgáltatók piacra lépésének elősegítésével, a tájékoztatási monopóliumok lebontásával és újak létrejöttének megakadályozásával, a műsorszolgáltatók függetlenségének védelmével; figyelemmel kíséri a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesülését, erről tájékoztatást ad az Országgyűlésnek.”
Budapest, 2009. június 9.
Szalai Annamária
