A hazai broadcast és IT környezetben ismerősen cseng a neve. Számos óriás projekt fűződik hozzá. Többek között az RTL Televízió többszöri tervezése, átépítése, költöztetése. Eddigi legnagyobb projektje a Nova Televízió Bulgária installációja, szervezése és lebonyolítása. Mindezek hatalmas tudást és ismeretanyagot követelnek. Hogy képes mindezt egy ember ilyen magas szinten elsajátítani? Erről és még sok minden másról is beszélgettünk egy havas februári délutánon.

Pálya Róbert villamosmérnök

MT: Milyen iskolákat jártál ki, hol indult a szakmai karriered?

PR: Én vidéki srác vagyok, Ózdon nőtem fel a kohászat fellegvárában. Ott érettségiztem, majd jelentkeztem a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahova előfelvételisként fel is vettek egy év katonaság után. Én általános iskolás korom óta villamosmérnök akartam lenni. Azóta foglalkozom magnókkal, lemezjátszókkal, az első NYÁK-omat 10 éves koromban csináltam, tele locsoltam a radiátort vaskloriddal. Nagyon hamar megismerkedtem a villamostechnikával, azon belül a digitális technikával. Kedvenc könyvem volt a Digitális IC Atlasz. Másik meghatározó könyvem a Magnósok Évkönyve volt. Középiskolás koromban már magnóztunk, kívülről fújtam az akkor elérhető összes kütyü műszaki paraméterét. Nekem mindez akkor már komoly hobbi volt. De tudatosan készültem, oda vettek fel ahova szerettem volna a BME Villamosmérnöki Kar, Híradástechnika Szak Távközlés Ágazatára.

MT: Akkoriban sokan dolgoztak az egyetem mellett, főleg a jobb tanulókat vonzották be komoly vállalatok. Neked volt ilyen munkád?

PR: Igen volt. Egy amerikai-magyar vegyesvállalatnál kaptam feladatokat. De a diploma munkám is egy termékfejlesztése volt a cégnek. Egy IBM PC-be illeszthető ISA buszos adatgyűjtő kártyát terveztem. Elkészítettem a NYÁK-ját, legyártattam, élesztettem, bemutattam és driver-eket írtam hozzá. Nagyon hamar belevetettem magam a szakmába, hamar le akartam tenni valamit az asztalra, ez mindig is nagyon motivált az életemben.

MT: 1993-ban diplomáztál. Hova mentél az egyetem után?

PR: Adta magát, hogy ehhez a céghez igazoltam mérnökként. Ezekért a fejlesztésekért kaptam pénzeket, ezen vettem egy Trabantot. A mai napig megvan és járok is vele kuriózumként jó időben. Az igazi nagybetűs életem akkor kezdődött amikor ez a cég fél évre kivitt Amerikába. Az életem legmeghatározóbb korszaka volt. Gondolj csak bele, a rendszerváltás hajnalán fiatalon kijutsz Amerikába és még pénzt is keresel. Két nagyon tisztességes mérnökkel vágtunk bele a PC-be rakható adatgyűjtő kártyák fejlesztésébe. Ez az a korszak amikor a számítógépeket elkezdték digitális jelfeldolgozásra használni. Persze a fél év alatt megtanultam rendesen angolul, ebből a tudásból élek azóta is.

MT: Mi volt a következő állomás az amerikai fél év után?

PR: Stresszes időszak volt, ott volt az éppen beköltözhető új házunk, a kisbabánk, – valamit lépni kellett. Felhívtam Varsányi Gábort, aki akkor már a Rexfilmnél dolgozott értékesítési vezetőként. Azt mondta, kéne ide valaki, aki a műszaki dolgokat viszi. Tudta, hogy én olyan bütykölős vagyok, csavarhúzótól forrasztőpákáig otthonos vagyok mindenben. Akkor indultak a kereskedelmi televíziók, az utómunka stúdiók. Kellett egy ember, aki technikailag összerakja az ajánlatokat, hiszen itt már nem berendezés beszerzések voltak, hanem komplett rendszerintegráció. Na ez engem borzasztóan érdekelt, így beléptem a Rexfilm állományába. Mérnök-kereskedő volt a pozícióm, csináltuk a vidéki televíziók közbeszerzéseit, ajánlatokat adtunk, mozgalmas időszak volt ez.

MT: Mi volt a legkomolyabb projekted ebben az időszakban?

PR: Egyik büszkeségem az akkor felfutóban lévő videótéka, a VHS másolások korszakában született.  A VideoVox tervezett beruházni egy 180 magnós másoló komplexumba. Ment a verseny a Panasonic, Sony konzumer berendezései között. Mi a Sony professzionális, kazetta adagolós, fogaskerekes, gumiszíj nélküli, karbantartás-mentes magnóival pályáztunk. Mi nyertünk, a 180 magnót egy 30 négyzetméteres pincébe kellett beépíteni. Ez nagyon jól sikerült, bár volt egy komoly kihívás. Két magnó éppen nem fért el egy RACK-ben, viszont a helyszűke miatt nem lehetett fél RACK szélességet veszíteni. Sokat vergődtem, végül találtam egy katalógusban dupla RACK széles fémszekrényeket, így ezekbe jól elfért 4 magnó egy polcon. Ebbe aztán minden volt, kábelezés, forrasztás megszervezése, a vezérlés kivitelezése. A Sony adott egy NYÁK-ot, tessék ezzel kell vezérelni a 180 magnót. Ehhez kellett venni egy műszerdobozt, amibe beépítettem, arra előlapot maratni, gombokat tenni, kijelzőt beépíteni stb. De fel kellett matricázni a 180 VHS gépet, ami szintén tetemes munka volt.

MT: A kereskedelmi televíziók pályázata, hogy ért el téged?

PR: Teltek múltak a dolgos hétköznapok, egyszer csak megjelent a Rexfilmnél két luxemburgi úriember, hogy a CLT-UFA, az RTL akkori tulajdonosa beadná a pályázatát. Ehhez kéne nekik technikai és fordítási segítség, nyilván lobbi tevékenység is volt ebben burkoltan. Keresték a magyarországi partnereket, technikai embereket, hiszen feszes volt a határidő, 180 napon belül el kellett kezdeni a műsorszolgáltatást, különben az ORTT büntetett. Nos ebbe az egészbe én belecsöppentem, az angol tudásom megvolt, hoztak egy 60 oldalas anyagot, hogy mi is lesz abban a televízióban. Technikailag lektoráltam a magyarra fordítást, kiegészítéseket tettem bele stb. Aztán kb. pár hónap múlva csöngött a telefon, hogy megnyerték a pályázatot és kezdjük el felépíteni az RTL Televíziót! Ehhez a Rexfilmet választották.

MT: A Kunigunda utca volt az első állomás, milyen technikával indult ott az RTL?

SONY LMS Playout

PR: Igen a Kunigunda lett az RTL ideiglenes székhelye. Elindult a műszaki fejlesztés, ezt a nyertes német Philips vezette. Megrendelték a teljes pack-ot, de nem volt hova tenni, nem volt se épület se infrastruktúra, se áram semmi. A Rexfilm a magyarországi koordinációban segített, – keressünk nekik helyszíneket! Két hónap keresés után kiderült, hogy a Magyar Televízió 8-as és 9-es stúdiója szabad és alkalmas lenne az elinduláshoz. A 9-es a kisebbik megfelelő lenne híradóra és a magazin műsorokra, míg a 8-as lenne a nagyobb a szórakoztató és egyéb műsorok helyszíne. Ekkor már megindult a műsortervezés, a személyzet felvétele a nulláról. Ekkor jött az az időszak az életemben, hogy minden héten 4-kor keltem, reggel 6-kor reptér, irány Frankfurt technikai egyeztetés du. 4-kor vissza, este 10-re haza estél, ezt kb. 10 héten keresztül. Folyamatosan ment az építés, egy korábbi varró szobában kialakítottuk a Playout-ot, a stúdió meglévő Thomson mixeréhez építettünk egy monitorfalat és a Playout vezérlést. A kamerák digitálisak voltak és a rögzítés is. Ezeket is hozta volna a Philips, de nem kellett, mert ezek már itt voltak. Mi intéztük a vámolást, amire heteket vártunk. Persze letelt a bűvös 180 nap. Akkor jött ez első egyetemi csapat, akiket én verbuváltam. Hatalmas volt a nyomás rajtunk, miközben az akkor csúcstechnikát kellett beépíteni. A Philips az akkor elérhető legjobb technikát hozta, digitális Betacam rögzítés, a Playout is Digit Beta alapú SONY Library Management System volt. Akkor még nem láttak olyat Magyarországon, hogy egy ember ül a Playout-ban. Brutális technika volt ez, ami nekem borzasztóan tetszett. Aztán egyszer csak megérkezett 20 km zöld digitális kábel, és kaptam egy Excel táblázatot. Készítettem belőle egy Access adatbázist és besaccoltam a kábelhosszakat, majd elkezdtük legyártani a kábeleket, és ez még csak a Playout. Kellett ide óragenerátor, feliratozó, logó generátor mindenből kettő, ami kell a kijátszáshoz. A srácok reggeltől estig forrasztották a kábeleket. Jött a Philips német főnöke és mondta, hogy ezzel lehetetlenség készen lenni. De de, mi megcsináltuk, na akkor német flegmasággal megtapsolt minket és lett adás, elindult az RTL Magyarország.

Philips meeting, tervezés

MT: Az RTL megjelenése újabb fordulatot hozott az életedben, hogy is történt mindez?

PR: Az adás elindulását követő másnap felhívtak Luxemburgból, hogy nagyon elégedettek a munkámmal és ennek okán szeretnének egy állást felajánlani a magyarországi RTL-nél. Hatalmas megtiszteltetés volt számomra, de óriási dilemma is. Egy éve voltam a Rexfilmnél, ők tették lehetővé nekem ezt munkát és most hagyjam el őket, legyek hűtlen? Leültünk és arra jutottunk, hogy az RTL projekt mindenki számára elismerés és siker. Így közös megegyezéssel a Rexfilmtől átigazoltam a Magyar RTL Televízió Zrt-hez. Head of Engineering lettem egy 4 fős csapat élén.

MT: Vezető mérnökként milyen effektív feladataid voltak az RTL-nél?

PR: Igen szerteágazó volt a feladatkör. Elsősorban a televízió általános fejlesztése tartozott hozzám. Ebbe beletartozott az RTL feliratos mikrofon kockák beszerzésétől kezdve, az RTL logót a kazettákba égető Weller pákákon át, a Digit Beta-k utánrendelése, javítása, karbantartása minden nálam landolt. Az Antenna Hungáriával és a műsorszóró szerződésekkel is én foglalkoztam. De, hogy még mi mindennel foglalkoztam, arra itt egy kis történelem óra: Kevesen tudják, hogy akkoriban volt egy nagy gond a frekvenciákkal, analóg földi műsorszórásról beszélünk. Volt a Magyar1, Magyar2 és volt „Orosz”. Az igazságosság elvén a Magyar2 frekvenciáit fele-fele arányban az RTL és a TV2 kapta, ugyan így osztották el az „Orosz” frekvenciákat. Ez azt jelentette, hogy az ország frekvencia ellátás tekintetében egy sakktábla volt. Az AH-val lefedettségi térképeket gyártottunk, road show keretében mutattuk, hogy igenis van RTL csak át kell forgatni az antennákat.

MT: Az RTL hova költözött, hiszen a Kunigunda utca csak ideiglenes megoldás volt?

PR: Folyamatosan kerestük a megvehető ingatlanokat. Négy opció került előtérbe, végül az un. Philips Ház a Fehérvári út 84. lett a befutó. Itt volt egy galériás rész, ott felépítettük a hírstúdiót, mögötte egy raktárépületben pedig létrehoztunk egy 400 négyzetméteres produkciós stúdiót. Ekkor a luxemburgi vezetőség hazament, én bekerültem az Igazgató Tanácsba és 29 évesen műszaki igazgató lettem.

MT: Milyen feladatok vártak a Fehérvári úti Székház építése során?

Fehérvári úti Adáslebony

PR: Nesze sánta itt egy púp elven belesodródtam, hiszen rajtam kívül nem tudta senki, hogy egy csavarhúzót melyik végén kell megfogni. Persze nem voltam egyedül, jöttek a kivitelezők, akik magával az épülettel foglalkoztak és volt az effektív technikát tervező Philips. Nekem magát a vállalati struktúrát kellett elhelyeznem, hogyan és miként férünk el az épületben. Elég szűkös volt a helykínálat. Én a produkciós részekbe nem folytam bele, az egy külön entitás volt. Hozzám a Playout, tartozott, megkaptam az IT-t, és az épület üzemeltetést is.

MT: Meddig tartott ez a korszak?

PR: Éppen az ezredforduló első napjaiban közös megegyezéssel felmondott nekem az RTL. Nem mondták meg az okát, én nem firtattam. Sose tudtam és sose szerettem cégpolitikával foglalkozni ezt másokra hagytam.

MT: Gondolom nem estél depresszióba, habár biztos nem esett jól, hogy megvált az RTL tőled. Hogyan tovább?

PR: Megkeresett egy kollégista barátom dr. Bödecs Béla, hogy alapítsunk egy Internet szolgáltató céget. Épp megszületett a harmadik gyerekem, ott álltam ég és föld között, – ok belementem csináljuk! Ez volt a Vivanet. Ott volt az Internet lufi, mindenki Internetet akart a lakásába. Mi a klasszikus betárcsázós Internettel kezdtünk. Másodszolgáltatók voltunk, nem voltak eszközeink, kezdésként a Matávtól béreltünk 10 Internet portot, csináltunk egy rádiusz-szervert, ügyfélszolgálatot. Ez egy 3 személyes kis cég volt, akkoriban előfordult, hogy beültem és kapkodtam a telefonokat az ügyfélszolgálaton. Azt gondoltam, hogy ez óriási üzlet lesz, tele voltunk reményekkel. De a saját vállalkozásom mellett volt még egy számomra fontos és említésre érdemes projekt, ahol én készítettem a tanulmánytervet, terveztem az elhelyezést és a stúdiótechnika rendszert, részt vettem a pályázati tender kiírásban, a kiértékelésben és felügyeltem a kivitelezési munkákat. Ez 2002-ben akkor MVKT – Milleneumi Városközpont néven, később Művészetek Palotája nevet kapott intézmény volt. Aztán később, 2011-ben én készítettem a HD továbbfejlesztésről a tanulmánytervet, majd 2012-ben a teljes tervezést, kiírás műszaki mellékletét, a kiértékelést és a telepítés felügyeletét bízták rám.

Vivanet szerverterem

MT: Na jó jó, persze szép dolog a saját cégedet vezetni, de azért jött újabb lehetőség is az életedben, mi volt ez?

PR: Híre ment, hogy eljöttem az RTL-től. Megkeresett az Antenna Hungária, mivel a műsorszóró szerződések kapcsán már ismertek és jó kapcsolatot ápoltunk. Ott is volt egy menedzsment váltás, az új vezetés, habár állami cég voltak, szerette volna üzleti alapon is működtetni a vállalatot. Ajánlatot tettek egy fejlesztési igazgatói állásra. Megtisztelő feladat volt egy 20 fős mérnökcsapatot vezetni, így 2001. február 1-én beléptem az AH-ba. Volt itt átjátszóadó telepítés, itt tanultam meg igazán tervezni, majd látni, hogy amit terveztél az hogyan valósul meg. Jártuk az országot adótelepítéseket csináltunk Soprontól Nagykanizsáig éjszaka. De képzeld el, hogy a belépésem másnapján belecsöppentem egy rendkívüli helyzetbe, amit kezelni kellett. Az történt, hogy a Széchenyi Hegyen az ónos eső hatalmas jégtömböket alakított ki az antennákon, az egyik ilyen hatalmas tömb rázuhant a Duna TV műholdas feladó antennájára, ami ripityára törött. Na tessék, megszerveztem a feladást másik antennáról, miközben szerezni kellett egy 8 méter átmérőjű antennát a sérült helyett. Mindezt úgy, hogy még a biztosító fizessen is 400 milliót. Szép feladtok voltak ezek és még mindig csak 31 éves voltam. Jól éreztem itt magam, könnyebb lett az életem és kiszámíthatóbb is.

AH DVT-T adóantenna helyszíni átvétele

MT: A háttérben a Vivanet mind eközben hova fejlődött?

PR: Azt mondhatom, hogy 3 év alatt jelentősen fejlődött, már 30 fővel dolgoztunk. Eközben az Antenna Hungáriánál átszervezések történtek, nekem új feladatokat szántak, amit én nem tartottam elfogadhatónak, így kiléptem és átléptem a saját cégembe főállásba.

MT: A saját vállalkozásodban milyen fejlesztéseket hajtottál végre?

PR: Elkezdtünk kábel tv fejállomásokat építeni, vettem berendezéseket, amivel az Internetet beinzertálták a kábel tv-be. Öt környékbeli faluban kaptunk nagykereskedelmi Internetszolgáltatási lehetőséget kábel tv-n is, nem csak ADSL-en. Az ADSL egyébként nagyon meghúzta a céget, elsőként csatlakoztunk az eladásokhoz. És építettem egy 100m2-es szervertermet a BIX Victor Hugo utcai épületében, ahol elkezdtuk a saját hosting szolgáltatásunk.

HMX IP központ BIX épület

MT: Szépen fejlődött a saját céged, de mi következett ezután?

PR: 2004 augusztusában nyaralás közben csöngött a telefonom, az RTL akkori vezérigazgató helyettes, Róbert Ákos hívott. Nagyon sajnálja azt a korábbi történetet, szeretne velem találkozni, és leülni kicsit beszélgetni. Persze leültünk, és hamar rákanyarodott a Média Center Camponára. Kérte, hogy segítsek az új székház összerakásában, mellékesen be kéne tölteni az IT igazgató szerepét ideiglenesen, mert konfliktusok merültek fel a korábbi vezetővel. Én igent mondtam mindezekre, de közöltem, hogy főállásba nem szeretnék belépni. Kérdezték, hogy lenne kedvem részt venni az új székház tervezésében is? Persze boldogan! Mondták, hogy a Rexfilm meg van bízva tanácsadói munkával, ahol én szintén tanácsadó voltam, tehát az ő irányukból is benne voltam az un. tanácsadói körben. Megrajzoltam a stúdióvezérlők kialakítását, megterveztük a RACK szobákat, hova mennyit teszünk, hol vannak a vágószobák, hol a News Room, hol vannak a kábelútvonalak stb.

MT: Hogyan alakult az igénylista, hogyan fogalmazódott meg az a broadcast technika, ami beépítésre került a Camponába?

PR: A kiindulás a már működő Fehérvári úti komplexum volt. Ehhez jött a Barátok közt, aminek külön gyártóbázist kellett biztosítani. Tehát kell egy stúdió a szappanoperának, kell egy olyan produkciós stúdió, mint ami a Kunigundában volt a 8-as, és kell egy kisebb stúdió a játékoknak. De mindezek csak kockák voltak a papíron, ki kellett találni, hogy hol lesznek a RACK szobák, a vezérlők, a vágószobák, a Playout stb. Szerencsére elég jól rajzolok, így az elképzeléseket jól tudtam prezentálni, ami aztán a kivitelezésekhez jó támpontot adott. Persze voltak komoly épületgépészeti és erősáramú tervezések és kivitelezések, aminek Török Béla volt az atyja.

MT: Mi került át a Fehérvári útról a Camponába?

PR: Maradt alapvetően a régi Digitbeta alapú gyártás és kijátszás, de a híradóban megjelent a fájl alapú működés Tektronix Profile és Newsbrowse-NewsEdit nevű hírgyártást támogató rendszerrel. Később volt egy nagyobb technikai ugrás, amikor a teljes csatorna fájl alapú működésre váltott. A kazettás Playout-ot felváltotta a Grass Valley szerver alapú kijátszási megoldása. Ediusok lettek a két gépes és a NewsEditvágók helyett. Tapeless lett minden, az ENG szettek első körben XDCAM-ek, majd később memória kártya alapúak. Aztán elindult az adás a Camponából, az én megbízatásom is lejárt, de utána még bőséggel kaptam projekt alapú megbízásokat, így építettünk közvetítő-kocsit, SNG autót, kiváltottuk a még létező szalagos megoldásokat. Reklám értékesítő szoftver lecserélés, adás tervező szoftver kiváltása, IT és broadcast projektek váltották egymást. A 2008-as válságig ez a televízió aranykora volt.

MT: Ha már az aranykort említetted, mi lett az Internet szolgáltató cégetekkel?

PR: Már a megalakításkor megállapodtunk a barátommal, hogy nem fogjuk örökké fenntartani. Nem szabad annyira megszeretni, hogy ne tudjunk tőle megválni. 2007-ben hoztuk meg a döntést, hogy eladjuk. Az utolsó évben már 50-en voltunk. Képzelj el egy tűzvédelmi, vagy munkavédelmi oktatást, ISO 2000-t vezettünk be, rengeteg munka volt. Nem tudtuk már fizikailag menedzselni, mi mindig csak kis cégben gondolkodtunk, egy nagyvállalat teljesen más kultúra. Egy nálunk nagyobb Internet szolgáltató vállalat vásárolta meg.

MT: Ismerve téged, gondolom nem ültél otthon és nézted a szoba négy sarkát, mi jött a cégeladás után?

PR: Újabb cégalapítás. 2008-ban jöttek az un. tematikus csatornák, amik másodfelhasználói voltak a főcsatornáknak, ekkor jöttek létre a Film+, Cool mellett 7 új tematikus csatorna. Igen ám de ahhoz, hogy eljuttassák mondjuk Debrecenbe a jelet, fel kell lőni egy műholdra, majd onnan egy műholdvevővel levenni. A műhold igen drága volt egy ilyen „0” km-es csatornának, más megoldásokat kellett keresni. Akkor már kopogtatott az IT, a broadcast over IT, és elérhető volt egy MPEG enkóder 10 millió alatt. Kitaláltuk a csatorna vezetésével, hogy mi lenne, ha a 7 csatornát nem műholdon, hanem bérelt vonalon keresztül bejuttatnánk a Vivanet Internet Exchange Szervertermébe, és akkor a kábeltévések szintén Interneten egy switch porton keresztül átvennék ezeket az MPEG kódolt stream-eket. Ez egy működőképes modell volt, láttunk benne jövőt, amikor is eljutottunk oda, hogy jó lenne mindezt egy vállalkozási formába önteni. Ez lett a HMX, Hungarian Media Exchange, először kezdtünk kábel tévéket beszervezni, aztán jött egy kábeles, jött egy tv, és így épült egyre jobban ez az üzletág.

MT: Mindezek mellett még ezer szállal kötődtél az RTL-hez, ott mi változott ez idő alatt?

PR: Ami engem érintett az az volt, hogy az IT vezető felmondott. Megint megkerestek, hogy Robi segítened kéne. Nagyon napirenden volt már a tőzsdei cégeknél az informatikai biztonság. Az IT Security külön ággá vált, erős volt a nyomás, hogy mindezt magasabb szintre kéne emelni. Legalább ideiglenesen vállaljam el, hogy felmutathassanak egy pasast, hogy na itt van ez az ember, ő csinálja ezt. És akkor beadtam a derekamat, eljártam Luxemburgba Security Meetingekre, beleástam magam a témába. De sajnos mindezt nem lehetett szerződéses jogviszonyban csinálni, ezért be kellett lépnem állományba, noha korábban mondtam már, hogy nem akarok fix állást. Még a saját HMX cégemből is ki kellett lépnem, összeférhetetlenségi okok miatt. De hát soha se mondd, hogy soha! Mindezek mellett megkaptam még a broadcastot is, a stúdiótechnikának is egy részét, az épület üzemeltetést és az autóparkot. És még a külföldi szolgálati utazások is hozzám kerültek.

MT: Hogy emlékszel vissza, mint műszaki igazgató a HD átállásra az RTL-nél?

PR: Először 16:9-re álltunk át, iszonyatos megmozdulás volt, ott a vállalat szinte minden részlege a jogászoktól kezdve, a promó gyártókon át, mindenki érintett volt. Ugyan-abból a logóból legalább négynek kellett lenni, jobb bent és kint, bal bent és kint, rettenetes bonyolult világ alakult ki. Ha valamire büszke vagyok az a 16:9-es átállás. Megszerezni a filmeket 16:9-ben, a szinkronokat alávágni, egy hatalmas falitáblára ragasztottuk ki, hogy kinek mit kell csinálnia. Az adástervező szoftver módosításától kezdve a Playout vezérlésen át mindenhez hozzá kellett nyúlni. A HD átállás már kicsit rutinosabban ment, akkor már minden tapeless volt, a filmek se kazettán jöttek, hanem letöltöttük őket, a szinkrongyártást is elkezdtük szalagmentesre tervezni.

HD átállási munkafolyamatok tervezése

MT: Sok átalakuláson ment keresztül az RTL, miket emelnél ki ebből az időszakból?

PR: 2014-ben távozott a vezérigazgató, utána Vidus Gabriella került a cég élére. Ekkor lettem én az igazgatóság tagja, mint műszaki igazgató. Igyekeztünk szabályosabbá válni a beszerzésekkel, a cégautó renddel és az általános működéssel. Közben lejárt a bérleti szerződés a Media Center Camponára. Megint a nyakamba vettem az autómat és a várost, elkezdtünk székhelyet keresni. Jártuk a várost a pénzügyi vezetővel, általában papírokat, vagy üres telkeket mutattak. Volt egy hely, ami nem papír volt, hanem nevezzük romhalmaznak, ez volt a Liget Center. Potenciálisan megfelelő volt a helyszín, bemutatókat tartottunk a vezetőségnek, vázoltuk a lehetőségeket, végül 2021-ben megszületett a döntés, hogy a Liget Center felújítására és bérletére köt szerződést az RTL. De ne felejtsük el, hogy ekkor volt a Covid, külön feladatom volt az ez idő alatti technológiák megszervezése, a Home Office kiszolgálása, egyik napról a másikra be kellett szerezni 100 notebookot mert azonnal mindenki megy haza és otthonról dolgozik. Két News Room-ot csináltunk, A és B, hogy ne keveredjenek az emberek. Nagyon küzdelmes időszak volt ez, eközben folyamatosan jött az a törekvés, hogy az RTL szabályszerűen működő nagy televízió legyen. Ez a túlzott rend és szabályszerűség, dedikáltság kívül esik a komfort zónámon, sok volt számomra a multis szerkezetben létezés, és ekkor meghoztam a döntést, 2021-ben felmondtam.

Liget Center Auditorium

MT: Megváltál az RTL-től, mi következett ezután?

PR: Megvolt a HMX cégem, ami dinamikusan növekedett, oda visszamentem főállásba, csináltuk a fejlesztéseket, technológiai változtatásokat, beruházásokat. Barátommal újra felélesztettük a Vivanet Kft.-t, Vivanet Datacenter Kft. néven, vásároltunk egy nagy telket a X. kerületben, és az egyik épületben elkezdtünk kialakítani egy 140 racket befogadó szervertermet. A dolgos hétköznapok közepette egyszer csak megkeresett a Rexfilm, hogy lenne egy kis meló. Ez volt a Nova Televízió Bulgária. Örömmel igen mondtam, és belevágtunk. Ez egy rettenetesen nagy kihívás volt, de egyben csodálatos is. Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni magáról az épületről, 8 emeletes, egymás fölött két stúdió, összesen négy stúdió, duplája a Media Center Camponának, 9 Playout csatorna, 40 Edius, brutális volumenek. Teljesen a nulláról zöldmezősen semmi nem volt ott, na ebből csinálj televíziót a Katari Futball VB megnyitójára. Ugyan foglalkoztam szakmai kérdésekkel is, de én menedzsmentre voltam felkérve, ezen a szinten már előre kell látni és tervezni, végrehajtani. Konfigurálni ott volt az a csapat, akiket összeraktunk a Rexfilmmel közösen. Rendkívül tehetséges, tettre kész, okos és motivált srácok közé keveredtem. Úgy érzem sikerült integrálódni a stábba, hiszen ismertük egymást jól. Rengeteg nehézség jött közbe, első sorban az, hogy a gyártók nem gyártanak, ez elképzelhetetlen volt. De sajnos ott volt a világjárvány és elkezdődött a háború is 2022. februárjában. Én felügyeltem az ütemezéseket, a beérkező berendezéseket, a szállításokat, a stáb utaztatását, a beosztást, a szállásunkat, a szabadnapokat, étkeztetést. Eközben folyamatos kapcsolattartás a megrendelővel, beszámolók, hol tartunk, mi késik, mi nem késik stb. Az óriási szakmai előnyöm abban állt, hogy nekem volt egy működő televízió a köpönyegem alatt, amikor a megrendelő kérdezett valamit én már a kérdés elején tudtam rá a választ. Napi 10 órákat dolgoztunk, volt, amikor 30 ember installált a területen, gyakorlatilag Szófiában éltünk. Sajnos a szállítási késések nagyban megnehezítették a dolgunk, de sikerült megvalósítani azt, amit elvárt tőlünk az ügyfél. Három UHD sportcsatornát, egy UHD főcsatornát és egy UHD mozi csatornát csináltunk 4 HD csatorna mellett, nagyon sokan akkor találkoztunk először ezzel a technikával, ráadásul IT 2110 alapú, ez egy nagyon modern infrastruktúra, ami a Rexfilm mérnökeinek is komoly kihívást jelentett. A célpont a Katari Futball Világbajnokság megnyitója. A megrendelő kérése az volt, hogy bármit is teszünk ennek az eseménynek UHD-ben kell adásba mennie, ez a minimum. Rendben, ha ez a kérés akkor megcsináljuk, hát megcsináltuk! Kiment az UHD adás. Aztán a VB után teljesen befejeztük a telepítéseket és elkezdődött a 3 éves support időszak.

MT: Nem tévedünk, ha kijelentjük, hogy ez életed eddigi legnagyobb projektje?

PR: Ez valóban így van, ilyen színes és sokrétű, magas színvonalú technikai elvárásokkal és kihívásokkal teli munkám még nem volt.

MT: Mit tennél, ha egy hasonló volumenű projekt megkeresne?

PR: Boldogan vállalnám, nekem ez az életem, mérnök vagyok. Számomra a legnagyobb öröm amikor a terveimet megvalósulni látom.

Seiler György