Az elmúlt hónapokban történt átszervezésről és a cég előtt álló feladatokról beszélgetünk Blázer József ügyvezető igazgatóval.

A Studiotech Hungary Kft. 1992-ben alakult, így idén ünnepli a 17 éves fennállását. A kezdetek gyakorlatilag a rendszerváltás utáni időszakra tehetők, amikor külföldi cégek hazai leányvállalatokat hoztak létre, illetve hazai vállalkozások alakulhattak a termékeik értékesítésére.

Az első Studiotech megalapítása Mécs Rudolf Belgiumban élő üzletember nevéhez fűződik, akit a hazai szakemberek is jól ismernek, hiszen kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik itthon is. A Studiotech Hungary megalapítására a Studiotech Belgium és magyar szakemberek közreműködésével került sor, magyar többségi tulajdonnal.

Én 10 évvel ezelőtt csatlakoztam a vállalathoz, – mondja Blázer József ügyvezető igazgató – tehát erről az időszakról vannak személyes emlékeim. Amikor 1999-ben értékesítőként beléptem a Studiotech-hez, akkor ez egy klasszikus disztribútor cég volt, amely különböző külföldi vállalatok képviseletét látta el Magyarországon és értékesítette  a termékeiket a hazai piacon. Mind e mellett előfordult egy-két nagyobb üzlet, ahol már nem csak termékek eladásáról, hanem rendszerek tervezéséről, kulcsrakész kivitelezéséről is szó volt.

Blázer József, a Studiotech Hungary ügyvezető igazgatója

– Ki vezette akkor a céget?

A Studiotech alapításakor az ügyvezető igazgatói teendőket Csáki Béla látta el. Körülbelül egy év múlva Hargas Győző vette át az irányítást, aki egészen 2007 év végéig volt ebben a pozícióban. Akkor döntött úgy a tulajdonosi testület, hogy engem bíz meg a cégvezetéssel, miután Hargas Győző bejelentette, hogy le kíván mondani az ügyvezetői munkakörről.

Visszakanyarodva a kezdeti időkhöz, annak idején, az alapítás utáni időszakban, a vállalat életében nagyon fontos szerepe volt a szerviznek. Ezzel párhuzamosan jelentős potenciált képviselt a nagy ráfordítást igénylő broadcast eszközök értékesítése. A vállalat ebben az időszakban kevés ügyféllel állt kapcsolatban (gondoljuk meg, még csak az MTV és néhány videostúdió létezett), nekik azonban nagy értékű rendszereket értékesítettek.

Napjainkra a piaci helyzet teljesen megváltozott. A számítástechnika térhódításával és az „amatőr” felhasználóknak szánt eszközök drámai minőségjavulásával egyre szélesebb rétegek fértek, férnek hozzá a profi szolgáltatásokkal és kép/hang minőséggel rendelkező eszközökhöz. A piac szélesedését természetesen a konkurencia bővülése is követte. A piaci szereplők új magyar vállalkozásokkal bővültek, valamint az Európai Uniós csatlakozás és az internetes kereskedelem fejlődése igazi globális piacot hozott létre. Felismerve, hogy a megváltozott környezetben egy teljesen más stratégiával lehet eredményesen működni, a Studiotech-ben jelentős átalakulásokat kezdtünk már évekkel ezelőtt. Ez a folyamat jelenleg is tart.

Az MTV DSNG kocsija, – a projekt kulcsemberei: balról Tatai Viktor, Kovács Zsolt, Hornyák Sándor

Ügyvezetővé választásom után ez az átalakítás felgyorsult, az új céloknak leginkább megfelelő szervezeti struktúra, munkatársi gárda és motivációs rendszer kialakításával. Vállalatunk az alapításától kezdve szakmailag magas szintű, nagy tapasztalatokkal és kiterjedt ügyfélkapcsolatokkal rendelkező mérnökökre építette a működését és ez ma sincs másképpen. Ezekre az alapokra építve léptünk tovább és fogalmaztuk meg azt a célunkat, hogy a Studiotech Hungary Kft-ből egy olyan európai szinten is elismert rendszerintegrátor vállalatot hozzunk létre, amely feladatát a tervezéstől a kivitelezésen keresztül az „after sales support”-ig (eladás utáni támogatás) magas szinten tudja ellátni.

Az autó beltere,  – Harris, Sony, Gigawave, Swe-Dish, Yamaha, Tandberg berendezésekkel.

– Hogyan lehetne összefoglalni a Studiotech-nél, az elmúlt évben történteket?

2008 egyik meghatározó szakmai eseménye volt a Magyar Televízió által kiírt tender az új MTV székház technikai rendszereinek szállítására. A Studiotech, ebben a pályázatban nem egyedül, hanem a belga testvérvállalattal, valamint a Synergon-nal együtt vett részt. A munkamegosztás a három cég között az volt, hogy a belga Studiotech vállalta a klasszikus videó és audiotechnikai berendezések tervezését, beszállítását, és beszerelését, valamint a stúdiókat és a közvetítő kocsit. A magyar Studiotech felelőssége volt az összes olyan területet, ahol a számítástechnika jelen van, ideértve többek között az utómunka, hír-, adáslebonyolító és archiváló rendszereket. A tenderhez kapcsolódó további számítástechnikai feladatokat, a Synergon, vagyis a harmadik társpályázó vállalta. Ez a csapat, a nagyon szűkre szabott pályázati időben, sok embert mozgatva, komoly ajánlatot tett le az asztalra. A kollégáink közül sokan, ebben az időszakban – ami nagyjából 2008 első félévére tehető, – csak ezzel a feladattal foglalkoztak. E mellett komoly tapasztalatokkal rendelkező külsős szakértőket is felkértünk az együttműködésre. Ha összeszámoljuk, hogy a pályázatban együttműködő három résztvevő vállalatnál összesen hány ember dolgozott a megoldásokon, akkor nagyjából egy 50-60 fős létszám körvonalazódik, melyből csak a mi cégünknél cca. 25 fő belső és külső munkatárs vett részt a tervezésben.

Ennek a pályázati munkának az eredményeként végül összeállt egy dokumentáció, amiben 80 gyártó termékei, 4.500 tételsorban szerepeltek. Összességében  44 db rendszerrajzot adtunk be és 550 oldalon írtuk le azt, hogy az egész rendszer hogyan működik. Mindezt három hét alatt állítottuk elő. Azt hiszem ebből felmérhető, hogy milyen irdatlan méretű munkáról van szó.

Cinegy bemutató az IBM Tároló Megoldások Fórumán

Sajnos most már tudjuk, hogy az MTV ennek a pályázati kiírásnak a keretében nem tudja megvalósítani a tervezett beruházást. Ennek ellenére nem volt teljesen haszontalan a munka, hiszen rengeteg tapasztalatot szereztünk. Olyan, a munkamódszerre, a külső szakemberekkel való együttműködésre, a belső feladatok vezetésére és szervezésére vonatkozó tanulságokat hozott nekünk ez a munka, amit más további tenderek tervezésében és megvalósításában tudunk majd hasznosítani. Úgy is összegezhetném, hogy ez a tapasztalat volt az igazi hozadéka ennek a tendernek, ami némiképpen ellensúlyozza azt a befektetést, amit időben, energiában és pénzben erre fordítottunk.

– Voltak e mellett más munkák is?

Az év elején adtunk át a Magyar Televíziónak egy új műholdas közvetítő kocsit (DSNG Van). Ez egyébként, immár a második hírgyűjtő kocsi, amit Magyarországon értékesítettünk. Az elsőt három évvel ezelőtt adtuk át a Hír TV-nek. Emellett, persze számos projektben dolgoztunk Magyarországon és  külföldön is. A teljesség igénye nélkül, néhány példát említek, ami azt is mutatja, hogy a Studiotech nem csak a professzionális stúdió, illetve broadcast területen tevékenykedik. Ezek közé tartozik egy nagy szálloda teljes konferencia, valamint audiovizuális technikai rendszereinek szállítása, aminek végszerelése és üzembe helyezése jelenleg is tart. Ugyanakkor külföldi templomokba hangosító és videó felvételi rendszerek tervezését és kivitelezését végeztük, távvezérelt kamerákkal és a hozzávaló rögzítési technikákkal egyetemben. Ezen kívül, oktatási stúdiót fejlesztettünk, videó stúdiókat építettünk itthon és külföldön, valamint SONY XDCAM kamkordereket értékesítettünk komoly mennyiségben az egyik magán televíziónak.

Az elmúlt évben nagyon sikeresek voltunk a vezeték-nélküli kép és hangátviteli rendszerek értékesítésében. A Gigawave márkanév, amely pár évvel ezelőtt még teljesen ismeretlen volt Magyarországon, nekünk köszönheti ismertségét és egyre növekvő hazai mennyiségét. A kiváló minőségű rendszert a szakma olyan szinten fogadta el, hogy hasonló színvonalú termék talán nem is működik az országban, a meghatározó felhasználók mindegyike ezt választotta.

– Közben belső szervezeti átalakulások is folytak a Studiotech-nél. Milyen irányban történtek és kiket, mely területeket érintettek ezek?

Tavaly ősszel született egy döntés arról, hogy a klasszikus videotechnikai eszközök (jellemzően Betcam és DVCAM rendszerű szalagos magnók, kamerák) javításait átszervezzük. Az elmúlt években ezek használata jelentősen csökkent ügyfeleink körében, így a szervizelési igény is egyre kisebb lett. Ennek következtében már nem volt gazdaságos a korábbi módon, főállású munkatársakkal fenntartani ezt a tevékenységet. A munkatársak közül azonban a legnagyobb szakmai múlttal rendelkező kollégával fenntartottuk az együttműködést, csak más jogviszonyban állunk egymással. A szervizünk megszüntetéséről szóló híresztelések tehát teljesen alaptalanok, pontosan ugyanazokat a tevékenységeket végezzük, amit korábban, tehát továbbra is várjuk ügyfeleink megrendeléseit.

Ezzel párhuzamosan fejlesztettük a számítástechnikai szakember kapacitásunkat, január óta egy magas szintű informatikus mérnökkel gazdagodott a csapat, aki a tervezési, kivitelezési és szerviz teendőkben egyaránt részt vesz. Mellette éppen keresünk egy másik IT szakembert, így a szervizünkben és a technikai csapatunkban összességében nem leépítés, hanem fejlesztés történik.

– Milyen területen kerülnek „bevetésre” az új számítástechnikai munkatársak, és milyen feladatokat kell megoldaniuk a jövőben?

Az IT mérnök feladata elsősorban az olyan magas szintű rendszerek mély ismeretére épül, mint a Quantel szerverei és utómunka megoldásai, a Harris szerverek, az IBM storage megoldásai, a Cinegy Asset Management és Archívum, valamint az AVID utómunka rendszerek.

– A másfél évvel ezelőtti kinevezésekor, a tulajdonosok milyen elvárásokkal álltak  eléd, és Hargas Győző majdnem 16 éves regnálása után, hogyan érezhette magát ebben a helyzetben az új igazgató?

Kezdjük azzal, hogy teljesen váratlanul ért a felkérés. Korábban, mint kereskedelmi igazgató dolgoztam a cégnél. 2006 decemberében egy, az akkori ügyvezetővel folytatott beszélgetés végén Hargas Győző tette fel a kérdést, hogy vállalnám-e az ügyvezetői teendőket. Rövid gondolkodás után úgy döntöttem, hogy elvállalom a cégvezetést. Ügyvezetői megválasztásom kapcsán az egyedüli elvárás az volt, hogy a Studiotech egy jól működő, fejlődő és nyereséges vállalkozás legyen. Én ennek értelmében vettem át a vállalatot és láttam a munkához.

Nagyjából egy év elteltével jutottam el odáig, hogy az új pozíciómban történő tapasztalatgyűjtés és vizsgálódás eredményeként kialakultak a megfelelő irányvonalak a fejemben. Ezt követően tettem le azt a stratégiai tervet a tulajdonosok asztalára, amely a következő öt évre irányozza elő a megvalósítandó célokat és a hozzájuk vezető feladatokat a Studiotech Magyarország számára.

Ebben a tervben nagy hangsúlyt kapott az a törekvés, miszerint a Studiotech-et, kifejezetten, nagy projekteket megvalósító vállalatként szeretném működtetni, amely azonban továbbra is szívesen áll a kisebb ügyfelei rendelkezésére is. Ezzel együtt olyan szakértelmet és referenciákat kívánunk felmutatni, amely irigylésre méltó a broadcast világban, növeli a vállalat korábban kialakult jó hírnevét, és bizalmat ad bel- és külföldi ügyfeleink számára.

Az eddig klasszikus üzleti területünkként működő broadcast piac mellett, más piacokon is megjelentünk, és a jövőben még markánsabban kívánunk ott lenni. Jelen pillanatban például Törökországban és Izraelben dolgozunk négy különböző projekten.

Az új helyzet és a kitűzött gazdasági célok elérése azt kívánta, hogy módosítsak a szervezési struktúránkon, és a szakemberek kiválasztásán. Ez segített abban is, hogy a Studiotech csoporton belül a jövőben szorosabbá tegyük az együttműködésünket, mint ahogy az például az MTV székház technológiai tender kapcsán is történt, ahol fél évig a belga kollégákkal dolgoztunk nagyon szorosan együtt. Mindez elősegíti annak a célnak a megvalósítását, hogy öt esztendő múlva a Studiotech itt Közép-Európában, a régió egyik vezető broadcast rendszerintegrátor vállalata legyen.

A Pukás Tivadar Távközlési Technikum Arri lámpákkal szerelt tornacsarnoka

– Hogyan lehet értékelni a jelenlegi broadcast piaci helyzetet itthon, és milyen lehetőségekkel számolhat a Studiotech a régióban?

Én azt látom, hogy bár régiós vonatkozásában Magyarország a makrogazdasági adatokat tekintve talán a legrosszabbul produkál, ennek ellenére, a magyar piacról érkező üzleti lehetőségek, az elmúlt időszakban a nagy projektek területén nem csökkentek, ahol jellemzően Uniós pénzekből, vagy egyéb pályázati forrásokból, esetleg magántőkés beruházásból valósulnak meg a különböző projektek. Ebben a szférában én eddig nem láttam semmiféle megtorpanást, vagy visszarendeződést a múlt időszakhoz képest, bár a hírek egyre mélyebb válságról szólnak. A környező országoknál pedig azt látom, hogy a magasabb növekedés miatt jobbak a lehetőségek, mint nálunk, bár a válság hatásai hosszabb távon kiszámíthatatlanok.

– Véleményed szerint miként hat az Euro erősödése a hazai export lehetőségekre, különös tekintettel a broadcast export vonatkozásában, és mit csinálnak a külföldi konkurensek?

A jelenlegi helyzet versenyelőnyt teremtett a számunkra, amit az elmúlt év végén meg is ragadtunk külföldi értékesítésekre és jelenleg is dolgozunk ilyen üzleteken. Ez azonban nem feltétlenül kompenzálja a hazai import árak nagyarányú emelkedése miatti kereslet visszaesést. Szerencsére mindig vannak lehetőségek, amikkel kompenzálhatóak a nehézségek. Mi most egy olyan lehetőséget kínálunk az ügyfeleinknek, amivel elérhetik, hogy a beruházásuknak csak a felét-háromnegyedét kell nekik fizetniük. Azt gondolom, ez bőven kompenzálja a deviza – árfolyamok miatti áremelkedést.

– Visszakanyarodva a cégvezetéssel járó teendőkre, egy privát kérdés. Hogyan élted meg az átszervezésekkel járó személyi döntéseket?

Egy cégvezetőtől a tulajdonosok azt várják, hogy eredményesen működtesse a vállalatot, ez pedig számomra annyit jelent, hogy nekem is eredményt kell elvárnom a munkatársaimtól. Ha valaki – minden segítség ellenére – hosszú távon ezt nem teljesíti, akkor nem tudunk tovább együttműködni egymással. Ennek eldöntése nem okoz problémát nekem, hiszen legtöbbször az érintett munkatárs tudatja velem, tisztában van vele, hogy az együttműködésünk befejeződik.
 
A most nemrég meghozott személyi döntések a szerviz területen, melyek több embert érintettek, más érzelmeket keltettek bennem, hiszen itt a gazdaságossági tényezők játszottak elsődleges szerepet, így ezeknek a döntéseknek a meghozatala emberileg nem volt könnyű feladat.

– Ha a Studiotech tevékenységét részekre bontjuk, akkor miből áll össze az egész?

Három nagyobb szervezeti egységre bontható a vállalat az új szervezési struktúra szerint. Az első nagy egység, az üzletkötés folyamatát végzi egészen a szerződéskötésig. Ez magában foglalja az értékesítést a hozzá tartozó marketing tevékenységgel együtt. A második csoportba azok a kollégák tartoznak, akik ezeket a szerződéseket teljesítik. Tehát a logisztika, aki az áruforgalmat intézi és  a műszaki csapat, akik a tervezéstől a kivitelezésen át a technikai support-ig végzik a megvalósítást. A harmadik csapat egy új szervezeti egység, ami a cég működésével kapcsolatos tennivalókat végzi, ez a gazdasági osztály. Itt egy új pozíciót alakítottam ki a gazdasági vezető számára, akinek a kiválasztása megtörtént, rövidesen kezdi a munkát nálunk.

Ennek a feltételrendszernek a kialakítása volt szükséges ahhoz, hogy az erőinket és a magam a munkáját is, a leghatékonyabban tudjam végezni az új projektek megszerzése és lebonyolítása érdekében.
 
Ha a tevékenységi területeket nézzük, hogy hol fejtünk ki aktivitást, akkor három markáns területet tudok megjelölni, amivel már eddig is foglalkoztunk. A televíziók piacán jelentős tényezőnek számítunk. Itt az országos nagy televízióktól kezdve az egészen kis televíziókig, illetve a mindezeket kiszolgáló videó és utómunka stúdiókig nagyon sok helyen ott vagyunk, termékeket értékesítünk, rendszereket szállítunk.

Audios vonatkozásban is sokrétű a tevékenységünk. Korábban a Művészetek Palotájának hangrendszereit, összesen 5 különböző komplett rendszert szállítottuk és építettük. E emellett az elmúlt években komplett rádióstúdiókat is készítettünk, mint például a Lánchíd Rádió, vagy korábban a Katolikus Rádió, valamint több vidéki kisebb rádió, mint például a Gold FM.  Ezen a területen két új értékesítőnk várja ügyfeleinket.

A harmadik tevékenységi terület az audiovizuális projektek, amihez a konferenciatermek, szállodák, rendezvénytermek valamennyi tájékoztató rendszere, valamint az azokhoz kapcsolódó hang és kép eszközök sora tartozik. Ezeken a helyeken IP tévét, központi tájékoztató rendszert, tolmácsberendezéseket, valamint konferencia és vizuáltechnikai eszközöket is telepítünk.

E mellett új területekre is szeretnénk belépni. Az általunk képviselt gyártóink ugyanis számos olyan termékkel rendelkeznek, amik jól eladhatók, csak nem a mi klasszikus piacainkon.

– Milyen termékekről és milyen új piacról van szó?

Mondok egy konkrét példát, a Digital Signage, ami digitális hirdető táblát jelent ma már sok helyen jelen van, pl. benzinkutaknál, bevásárló központokban, gyógyszertárakban láthatók. Ezeknek a termékeknek a piaca dinamikusan növekszik, a mi eladásaink is folyamatosan bővülnek.

– Hány kolléga dolgozik most a Studiotech-nél?

A jelenlegi létszám 21 fő, azonban éppen több pozícióra is léptetünk be munkatársakat, így valószínűleg e cikk megjelenésével egy időben már 25-en leszünk.
Január óta egyébként a technikai igazgatói posztot, Piskóty András foglalja el, aki korábban hosszú ideig a Filmlabor videostúdióját vezette, így nem ismeretlen a szakma számára.

– Mi a helyzet a beszállítói kapcsolatokkal?

Számunkra nagyon fontosak a stabil beszállítói kapcsolatok. A nemzetközi rendszerintegrátori léthez elengedhetetlenül szükséges egy komoly portfolió, ezért a közelmúltban ennek intenzív bővítésén munkálkodtunk. Ilyen például az ANNOVA nevű cég, akik az Open Media news room rendszereikkel vannak jelen a piacon, és nagyon sikeresek. Napjainkban Németországban csupán elvétve van néhány hely, ahol más rendszer működik a médiákban. Új partnereink között ott van az ORAD is, aki grafikai rendszereket, virtuális stúdiókat fejleszt és forgalmaz a világban, mostantól rajtunk keresztül Magyarországon is. De új partnerünk lett a CINEGY nevű cég is, amely egy olyan rendszert fejleszt, amire a televíziózással kapcsolatos összes munkafolyamatot fel lehet fűzni. Tehát az editálástól az adáskijátszáson keresztül az archiválásig, mindez egy asset menedzsmenttel összefogva működik. A Cinegy egyébként az Avid rendszereivel és a Final Cut Pro–val is működik együtt, ezért a nagyobb helyi televízióktól kezdve az országos broadcasterekig mindenkinek kínál megoldást.

Már több éve vagyunk üzleti partnerei az IBM –nek, ezt a kapcsolatot elkezdtük közösen elmélyíteni. Már eddig is számos projektjükben vettünk részt szakértőként, legutóbbi storage rendezvényükön meghívott előadóként szerepeltünk, egyszóval szoros az együttműködésünk.

– Mi a vállalat és a Te üzeneted a szakma számára?

Az, hogy egy vállalat milyen mértékben tud megfelelni az ügyfelek, a tulajdonosok és a szakma többi szereplője elvárásainak, azon múlik, kik dolgoznak abban a vállalatban és mennyire hatékonyan tudnak együttműködni. Az elmúlt több mint egy évtizedben a Studiotech több vihart is megért. Mostanra azonban letisztult a csapatunk, felépült egy ütőképes vezetői gárda és egy elkötelezett, rutinos, tenni akaró munkatársi csapat. Ez az ügyfeleinknek örömre, a versenytársainknak aggodalomra adhat okot. Mindkettőjüknek bizonyítani fogjuk, hogy nem tévednek.

-sr-