A Szabad Nap igazi „2 in 1”-ben megoldás volt, ugyanis a délelőtt a JVC videotechnika jegyében, míg a délután az Autodesk animációs szoftvereinek társaságában telt.  Az első előadó Bagladi Ákos, a Leonardo SNS kereskedelmi vezetője volt, aki a digitális átállásról tartott előadást. Az alapoktól indulva: a 25 képkocka, 50 Hz, a HD 720p, 1080i és 1080p közti különbségek kerültek ismertetésre. Átnéztük a PAL jeltől a Super Hi Vision-ig a képek felbontását, a témából egyenesen következik, hogy az óriási jelmennyiség tömörítést igényel. A tömörítetlen SD kb. 200 Mbit/s, míg a HD 1 Gbit/s sebességet igényel. A leggyakrabban használt tömörítések: M-JPEG, DV, MPEG-2, AVC. A tartalmakat megfelelő médiákon tárolni szükséges, a szalag, az optikai lemez, merevlemez és a feljövőben lévő memóriakártyák használatosak napjainkban. Egy stúdió rendszerben gondoskodni kell a jelvezetésről, ezek a következők lehetnek: Kompozit, komponens, S-video, RGB, FireWire, HDMI, SD/HD-SDI és az optikai jeltovábbítások. A digitális sugárzásra átállás, valamint a televízió, házimozi és mobil eszközöket gyártó vállalatok is mind sürgetik a digitális átállást. A jövő minden bizonnyal az óriás és az apró, mobil képmegjelenítőké. Az igényes házimozi berendezések a topkategóriás filmeket, míg a mobil eszköz a híreket fogja közvetíteni a digitális korszakban, de a távoli jövőben már közvetlenül a szemünkbe fogják vetíteni a tartalmakat.

Ezek után négy komplett gyártó stúdió felépítését követhettük nyomon forintosítva, a legfőbb elemek: kameralánc, mixer, monitorok, forgató szett, rögzítő és tároló, editáló állomás és kijátszás. Természetesen egy működő stúdiót össze kell kábelezni, kialakítani a jelutakat stb. ezek is képviselnek egy volument a végösszegben. A négy stúdió: JVC SD, Hitachi SD, JVC HD és Hitachi HD, a bemutatott táblázatból jól látszott, hogy a legdrágább tétel a kameralánc, – JVC esetében közel 13 millió forint, – a többi tétel „pár milliós” nagyságrend. Egy kulcsrakész JVC HD digitális stúdió kb. 30 millió alatt áll meg, ugyan ez Hitachi-ból majdnem 72 millió.

Az elképzelt stúdiónkba a JVC új KM-H sorozatú mixerét installáltuk, a tárolás 5 TB/ 10 TB RAID6-ba szervezve, editálás: Premier / Matrox, kijátszás: PlayBox. A táblázatból is jól látszik, hogy elég jelentős összegekről van szó, ez egyben sok és különösen nagy terheket jelent, ezért a fokozatos átállás a megoldás „digitális szigetek” létrehozásával, sok-sok A/D átalakító dobozkával, amelyek a láncban bárhová áthelyezhetők.
Jó döntésnek látszik a digitális átállást a kijátszás oldaláról elkezdeni…

Ezzel a gondolattal Marco Kraft, a JVC értékesítési igazgatója is egyetértett, ezért ő is a JVC különböző stúdió alkalmazásait prezentálta. Kraft urat jól ismeri a hazai szakma, szinte minden Leonardo SNS rendezvényen jelen van, folyamatos kapcsolatot tart fenn a hazai felhasználókkal, ezúttal nem csak Power Point előadással érkezett, hanem egy teljes HD/SD hordozható stúdiót is hozott a németországi JVC központból, de erről majd később! Blokkvázlat szinten három stúdiót láthattunk, az első egy fix installáció, a második egy kitelepülős, mobil megoldás max. 100 méter távolságig, végül egy Telecast üvegszálas alkalmazás került bemutatásra, amely akár 2 km távolságig képes dolgozni.

A stúdiók képfelvevő eszköze minden esetben a GY-HD251-es kamera a hozzá tartozó KA HD 250U multicore adapterrel, az RM-HP250 kameravezérlő, az RM-LP25 távvezérlő és végül a KM-H3000 kompakt képmixer fogja össze a rendszert. Az új KM-H sorozat mixerei szoftver alapú képkeverők, egyetlen, – rack egység nélküli kivitelben. A sokformátumú, három kulcsos eszköz 12 bemenettel rendelkezik, SD/HD-SDI 480i, 576i, 720p, 1080i 50/60Hz. Itt jegyezzük meg, hogy a JVC, – csak és kizárólag- a kamerák terén ragaszkodik a progresszív módhoz, más berendezései természetesen támogatják az interlace letapogatást, éppen azért, hogy ezek a termékek is integrálhatóak legyenek más gyártási környezetekbe. Négy bemenet frame szinkronizátorral ellátott, valamint négy fel és lekonvertáló gondoskodik a formátumok váltásáról. Hat SD/HD-SDI kimenet, ebből két program, egy preview és három aux, ezen túl van még egy analóg kompozit kimenet is, ha valakinek erre lenne szüksége. Két belső médiatárban tárolhatunk képeket és animációkat, két 2D DVE lehetőség kivágás és átméretezés funkcióval, szinkrongenerátor három független kimenettel. Editorral is vezérelhető a képkeverő, RS-422 interfészen keresztül. A fémházas, robusztus kivitel ideális megoldás lehet minden fajta mobil alkalmazáshoz, a választható redundáns tápellátás pedig tovább növeli az élő adások biztonságát.

A mixer kimenetein és bemenetein különböző monitorokkal ellenőrizhetjük a képeket. Erre a célra a JVC LCD professzionális terméksora kínál 4 féle megoldást. A DT-V24L1D, egy natív, HD, sok formátumot támogató, 1920X1200 pixelt megjelenítő monitor, a DT-V20L1D, 1680X1050 pixelt jelenít meg, míg a 17 collos változat 1440X900 pixelt teljesít, a legkisebb testvér, a 9 collos modell 800X480-as bontású, képaránya 15:9, akkumulátorról is működik és beépített hangszórója is van. A 24, 20 és 17 collos modellek képaránya 16:10, az így nyert felületen jeleníthető meg a hangkivezérlés, oszcilloszkóp és  vektorszkóp funkciók, time code stb. A hang beágyazott jelként érkezik az aranyozott HD/SD-SDI terminálokon keresztül. A DT sorozatú monitorok kielégítik az EBU színvisszaadásra vonatkozó ajánlását. A tökéletes képvisszaadás érdekében, szállítás előtt minden monitor gammáját szürkelépcső generátorral kalibrálják. Az új monitorok vezérlő paneljai teljesen hasonlóak a korábbi CRT monitoroknál megszokottakhoz, így aki korábban használt már JVC monitorokat, az rögtön megtalálja a megfelelő kezelőszervet. További hasznos jellemző az Ethernet vezérlés tovább fűzhetősége, ezzel a funkcióval a sorbafűzött összes monitort egyszerre finom hangolhatjuk. A lendületes bemutatót Marco Kraft így fejezte be: „Nyomatéknak álljon itt egy referencia a JVC LCD monitorairól! Európa egyik legnagyobb broadcaster vállalata a belga Alfacam, számos közvetítő kamionjába a JVC LCD monitorainak tucatjait installálta, a felhasználók és a produkciók nagy megelégedésére.”

Az elméleti előadás után következett a gyakorlati bemutató. A legnagyobb érdeklődés és zsongás természetesen a korábban már említett mobil JVC SD/HD stúdió körül alakult ki. Egy közepes méretű, két személy által kényelmesen mozdítható megoldásról van szó, amelyben egy KM-H3000-es mixer, 3 CCU és a távvezérlőjük, 4 kisebb forrás és egy nagyobb méretű preview/program monitor kapott helyett. A rendszerbe állított kamerák a JVC Pro HD sorozat 200-as modelljei voltak. A rendszer a bekapcsolás pillanatában üzemkész és máris indulhat az élő adás. A rendszer legmeggyőzőbb tulajdonságát a beszámoló végére hagytuk. Ez az SD/HD mobil stúdió egy SD stúdió árszínvonalán érhető el.

Természetesen a Leonardo SNS más videotechnikai megoldásai is bemutatásra kerültek. Itt volt mindjárt a Newtek Tricaster Studio, ami egy hordozható mixer virtuális stúdió képességekkel, 6+2 csatornás keverő. kulcsoló, feliratozó, klipp  és képbejátszó, editor, rekorder, painter egyetlen egységben. A következő installáció a PlayBox adásrendszer AirBox automatizált adáskijátszó, TitleBox broadcast feliratozó, CaptureBox MPEG-2 digitalizáló, ListBox adásszerkesztő, DataBox adásadatbázis összeállítás volt. A harmadik összeállítás a Digital Rapids Stream MPEG-2 és internetes-adás kódoló rendszere. Vágóknak kiállították a Premier Pro és  Matrox Axio HD/SD csúcseditor rendszert és itt volt a Harris Infocaster, ami egy képújság kezelő és adásautomatizáló megoldás. Jelen volt a Reflecmedia Chromatte blue-box anyagokkal, valamint egyéb stúdiótechnikai kiegészítőket állványokat, fejlámpákat, hidegfényű lámpákat és a Tango Dolly-t lehetett kipróbálni.

A délutánt teljes egészében a digitális művészet uralta. Az Autodesk 2009-es újdonságait Kaiser Péter, a hivatalos Autodesk Oktató Központ vezetője ismertette. A Max, a Mudbox, a Maya és a Toxik legújabb kiterjesztései és update-jei kerültek górcső alá.

Seiler György