Riportunkban azokkal az alkotókkal, televíziós kollégákkal beszélgettünk, akik a “kulisszák mögött” idén is a képernyőre varázsoltak egy nemzetközi színvonalú televíziós show műsort, “A Dal” -t
Koos György rendező
A Dal születése óta írányítja az adást, de ezen kívül hosszú évek óta rendezője, szinte valamennyi hasonló zsánerű tehetségkutató televíziós műsornak, és fiatal kora ellenére, ma már a szakma “nagy öregjének” számít.
– Mivel lehet megújítani egy négy éve futó produkciót?
Évről-évre próbálunk megújulni és megújítani a látványvilágot, idén elsősorban most a kivetítőkön megjelenő képi tartalomra, és a világítástechnikára helyeztük a fő hangsúlyt, ezeket az eszközöket fejlesztettük. A színpad maga most is ugyan az mint tavaly volt, de a látvány, a tartalom amivel felöltöztetjük sokkal maibb, modernebb, változatosabb, és jobban tud illeszkedni a produkciókhoz.
– Hogyan született meg az ötlet, a LED-es felületek alkalmazása.
A mostani LED-es színpadképet, díszletet közösen találtuk ki, ez onnan indul, hogy van egy alapmegbeszélés, amikor átbeszéljük a feladatot a látványtervezővel. Ő hoz egy ötletet és mi elkezdünk róla beszélgetni. Az első változatokban például egy kör alakú színpad volt az elképzelésünk, ez időközben teljesen átalakult. Végül egy jobban hasznosítható alpzatra kerültek azok a LED falak, melyek a színpad két oldalán, egymástól eltolt helyzetben lettek elhelyezve. Mind ez optikailag kellő mélységet adott a színpadnak, ami a képernyőn rendkívül tágas teret varázsolt a produkció köré, amit még jobban ki tudott emelni például egy stadycam mozgás, ami körbefordulásnál hatalmas hátteret adott. Ugyan akkor a nagy szélességben mozgó kameráink egymással kapcsolódó mozgása, nagyon mozgalmassá tudta tenni a színpadon zajló eseményeket. Összesen négy speciálisan mozgó kamerával – GoCam, Supertechnocrane, JimmyJib és a Stadycam – válik teljessé a 12+2 kamerából álló lánc, és szerintem ebben a díszletben ezzel a technikával egyedülálló látványt tudtunk produkálni.
– Hogyan látod magát a produkciót, akár összehasonlításban is, az előző évekhez képest?
A Dal minden évben más, mások a dalok, és egy kicsit mi is mások vagyunk! Két egyforma évad nem volt és nem lesz sohasem, viszont nagy előnyének tartom, hogy szemben a mellettünk futott, vagy futó többi zenei versennyel, itt már többnyire érett produkciók kerülnek a képernyőre, vagyis már nem kell a szereplők alap oktatásával törödnünk, mert ők tudják a dolgukat, és ez lényeges könnyebbség a produkció kezdetekor. A Dal esetében a mi dolgunk, hogy a megfelelő színpadra állítást és grafikai hátteret biztosítsunk a versenyzők számára, hogy produkciójuk ne csak zeneileg, hanem látványban, megjelenésben is a lehető legtökéletesebb legyen. A színpadi látványtechnika külső szolgáltatók által kerül a műsorba. Idén számos friss dolgot tudunk felhasználni és beépíteni a látványvilágba, amit eddig még nem látott a közönség, és amivel ott tudunk lenni az európai televíziós műsorok élvonalában. Összegzésként úgy is mondhatnám, hogy tavalyhoz képest nagyot fejlődtünk, és sikerült a Dal 2015 színvonalát televíziós értelemben mindenképpen magasabb szintre emelni.
– Ami a produkcóban “hagyományos”, hogy az adás rendezése egy külső egységben zajlik…
A megvalósításban jelentős szerepet visz az MTVA 12-es színes kocsija, ami a Dal születése óta áll a produkció rendelkezésére. Technikailag kíváló berendezés került itt beépítésre, úgy is mondhatnám, hogy ez az 1993-as születésű szines 12-es kocsi, az SD televíziós technika csúcsa. Igazi előrelépés ezen a téren talán majd akkor várható, amikor az MTVA a felvételtechnika vonatkozásában is áttér a HD-re.
Stenszky Gyula vezető operatőr
– Két ével ez előtt beszélgettünk a Dal kapcsán. Van-e valami, ami az akkori adáshoz, vagy megoldásokhoz képest változott?
Az idei Dal sok szempontból más, mint az előzők. Van egy új kameránk, a Go Cam, ami egy színpad elötti sínen mozog, és távirányítással működik. Korábban a színpad előtt középen egy nagylátőszögű kamera állt fixen, ami csak variózni tudott, ez viszont lényegesen látványosabb elem a mostani adásban, képével csatlakozni tudott a többi mozgó kamerához. A GoCam technika valójában egy fahrt sínen mozgó önjáró kamerakocsi, amire ez esetben egy Sony kamerát szereltünk. Magát a technikát elsősorban sportközvetítésekre találták ki, az általunk használt szerkezet egy rövidebb pályán mozgó egység, egyébként Ács Feri saját fejlesztése. Én magam először 96-ban láttam először ilyet, amikor az Atlétikai EB volt Budapesten. A pályát végigfutotta a kamera, és tudta azt a sebességet tartani amit a futók verseny közben! Félelmetes volt. Ezzel együtt, ez egy új képi látványelem, amit most sikerrel tudtunk alkalmazni és bemutatni a nézőknek a Dalban.
– Hány kamera dolgozik a produkcióban?
Itt a stúdióban 12 kamera dolgozik, és kettő pedig a backstage-ben van. A mozgó kamerák közül, jelentős szerepet kap a színpad bal oldalán elhelyezett 30 láb hosszú Supertechnocrane, ami már tavaly is “szerepelt” a Dal-ban. Két éve még csak a JimmyJib volt, ami a saját tengelye körül mozog kőrbe, ez pedig a kőrmozgáson kívül, kifele is tud fahrtolni, tíz méter hosszú a mozgási pályája, ami nagyon látványos. Persze, ebből van nagyobb és kissebb méret is. Magát a szerkezetet a németek tervezték, ez egy Szlovákiában gyártott darab.
– Milyen optikákat használtok a közvetítés során?
Ha gyorsan számba vetem a készletet, akkor 4,5-4,6 os Canon optikákból öt-hat darab van a kamerákon. Itt azért egy kicsit átverjük a nézőket! Az összes elől mozgó kamerán ugyanis nagylátószögű optika van, ami persze trükkös, mert ennél fogva minden olyan óriásinak látszik, így sokkal nagyobbnak tűnik a studio mint valójában. Maga az épület 25 évvel ez előtt épült és elsősorban tévé játékok felvételéhez tervezték. A poén az, hogy azóta csak arra a célra nem használták. Most több különböző produkció is igénybe veszi az u.n. “Operett stúdió” épületét, ami ideális esetben, jó lenne ha 5m-rel hosszabb és szélesebb lenne, és 2m-rel magasabb. Ez persze irgalmatlanul sok pénzbe kerülne. Amire eredetileg készült ez a studió arra tökéletesen megfelelt!.
– Létezik egy kamera kiosztás, ami a rendezés, képvágás szempontjait figyelembe véve készül – erről mit lehet tudni?
Igen, ezt a rendező készítí, és ez adja az alapot a kamerák elhelyezésének. Egy-egy szám, ami a versenyben képernyőre kerül, a közvetítés szempontjából nagyjából 60-80 snittet igényel, ami nem kevés, és ezért is van szükség ennyi kamerára. De van még egy Stadycam-ünk is, ami kézben van, körbe megy a szereplő körül, ott van a színpadon, közeli képeket ad, ami mögött ott van a kitágult háttér – ez is nagyon látványos eleme az adásnak.
– Kérlek beszéljünk a többi kameráról is.
Dolgozunk két mozgó kamerával, aminek a statívja legalább 25 éves. Ezek annak idején fantasztikus statívok voltak. Persze a rajtalévő kamerák már modernebbek, és tény ami tény, a mai korszerű technikák sokkal könnyebbek mint ez, és mozgatni könnyebb őket. Ezeket a régi stativokat egész nap tologatni komoly fizikai munka. Próbáljon az operatőr olyan finom mozgásokat produkálni ezekkel, mint amit a Supertechnocrane tud, miközben a képeit a modern statívokon mozgó kamerákkal vágják az adásba. Nem kis feladat.
– Kik az operatőrők? Csupa fiatal arcot látok a kamerák mögött…
Annyira azért már nem fiatalok, többen közöttük a régi televízió szülöttei. Egy nagyon összefogott stábról beszélhetünk, aminek persze megvan a belső hierarchiája. Reitmeyer Árpád, aki a legtapasztaltabb operatőr, tökéletes harmóniában dolgozik a rendezővel, neki van a legtöbb snittje, ővé az u.n. “közvetítő kamera”. Csörnyei Tomi szintén régi motoros, itt van Czigány Gergő, és Csendes Zsolt, aki az 5-ös kamerán van, és relative a fiatalabb generációhoz tartozik.
Pallaghy Koppány dolgozik a 6-os kamerán, a GoCam -nél Tiszttartó Szilárd van. A legfiatalabb kollégánk Simonics Balázs is, és van egy hölgy is közöttünk a csapatban Gesztesi Beatrix, aki szintén régi motoros, és végül, de nem utolsó sorban nem hagyhatjuk ki a névsorból Téglási Zsoltot sem.
A speciális technikák közül a legnagyobbat a Supertechnocrane-t Turay Feri operálja Krámli Feri segítségével, aki a gémkezelők legjobbja, és a csapathoz tartozik a JimmyJib-es Németh Zsolt is, akit az MTVA delegált az adáshoz. Ezzel együtt bevallom neház átlátni a teljes stábot, van közöttünk olyan kolléga is, aki már 20 éve itt van ebben a stúdióban. Egy a lényeg, mindenki aki ma a Dalban dolgozik, a maga területén a legjobb a produkciós szakmában.
Talán a Dal az egyik legjobb példa arra nézve, hogy 2015-re átalakult az egész televíziózás. Ma a díszletet ezek a LED falak adják, ezek nélkül semmi sem történne, csak egy üres színpadot látnának a nézők. Amint viszont rákerül a színes animált videóanyag, azonnal életre kel, megmozdul az egész. A Dalban a LED falakon megjelenő video anyag, külön a szereplőkkel történt egyeztetés alapján készült, személyre szabottan, amit Rajcsányi Balázs csapata készített. Tegyük azért hozzá, hogy a stábban azért még jónéhányan dolgoznak, mint például Grőger Zoli a főgyártásvezetőnk, a produkció fővilágosítója Csomós Bandi, és a mozgó lámpák programozását Szabolcsi Tivadar végzi. Ő is már több éve együtt dolgozik a csapattal. Remélem senkit nem hagytam ki, ha igen elnézést kérek érte…
Rajcsányi Balázs: díszlet és látvány
Az idei Dal nagyot durrant látványtechnikai szempontból, ami annak a kétszáz LED elemnek köszönhető, ami mozgó képi világot teremtett a szereplők köré. A videófalakból álló “LED díszlet” ötlete és alkalmazása alapvetően Rajcsányi Balázstól ered, ami nagyon látványos megjelenést biztosított a produkciónak.
– Mi volt az elvárás?
Azt kérték tőlünk hogy, a 30 színpadra kerülő produkciónak legalább 30 különféle helyszínt, illetve hátteret, látványi világot teremtsünk, és ezzel dobjuk fel az egészet. Ez nagy kihívás volt, egyben izgamas feladat is, aminek a tartalmi részét a szereplőkkel egyeztettük, majd megpróbáltuk az ötletekből a maximumot kihozni.
– Hogyan működött a LED falak, illetve az egész rendszer vezérlése?
Szidor Ákos és Füzesi Zoltán (Visual Creative) rakta össze a falak vezérlését, és mi egy folyamatos kommunikációval úgy terveztük meg a ” díszletet”, hogy a különböző vizuális tartalmak, ezzel a vezérléssel pontosan, és hiba nélkül működjenek. Technikailag 50×50 cm-es modulméretekből álltak össze a LED falak. A leghátsót 110 elem alkotja, a következő sorban oldalanként 45-45 darab LED kocka található, míg a legelső sorban oldalanként 30, azaz 60 db és a teremben hátul a nézőteret 25-30 darab LED elem fogja körül.
A színpadon, egy kiegészítő elem állítja formára, pontosabban fogja keretbe az elemeket. Az első sorban pedig, a fal tetejével egyvonalban, egy hajlított díszletelem optikailag íveltnek érzékelteti az egyébként sík LED felületet. Az elemek látószöge nagyon jó, és ezért nem látszik színelváltozás a felületeken akkor sem, ha történetesen az elemek befordulnak.
Supertechnocrane 30
– Az adás egyik legfontosabb képelemét a Supertechnocrane adta, amit
– Krámli Ferenc irányít. Mit tud ez a gép?
Ez egy olyan kameramozgató szerkezet, vagy ahogy azt a szakma nevezi – krán – ami 2,5 m-től 9,6 méterig tud hasznosan kinyúlni. Ketten dolgozunk vele, Turay Feri kollégám komponálja a képet, mozgatja a kamerafejet, élességet húz, én meg magát a krant, a mechanikát mozgatom.
– Az adás alatt a Stúdióban jószomszédok módjára, közvetlen egymás mellé települt a Technocrane csapat és a Go Cam –et irányító kollégák, Tisztartó Szilárd operatőr, és Mórocz Ádám technikus, akiknél a GoCam-ről érdeklődtem.
A kamera a színpad előtt, egy félkör alakban lefektetett speciális “fahrt” sínen gurult az adás során. A kocsi guruló mechanikája úgy van kitalálva, hogy fejjel lefelé is föl lehet függeszteni, és nem esik ki a sínből. Most egy Sony HDCP1 es kamera van rajta, aminek a fejét wireless, azaz zsinór nélkül irányítjuk. A kamerafej vezérlése rádiós frekvenciával működik, ugyanígy a kamerakocsi távirányítása is. Magán a kamerán egy 4,3-as Canon objektív van, de bármilyen más objektívvel is fel tudjuk szerelni. A GoCam-et sporteseményeken, de pl. a Felszállott a páva, vagy a Szombat esti láz című produkcióban is használtuk, ahol pl. átlósan mozgott a plafonon egy kb. 10 fokos meredekségben. Az a jó a használatánál, hogy a sínpályát nem kell végig alátámasztani, mert a két méteres tagoknak olyan a toldása, hogy az megtartja az egész szerkezetet.
A Dal hagja legalább annyira fontos, mint a kép. A hangmérnöki szobában Kappel Márton adáskeverő hangmérnököt, és Dózsa Pétert a zenei rész hangmérnökét kérdeztük a részletekről, aki elsőként válaszol.
– Kérlek azt vázoljátok fel, hogyan áll össze hangmérnökileg a produkció?
Kezdeném a mikrofonoknál! Az igény “mikrofonügyileg” rádiós volt, ezért felsőkategóriás konzendátorfejes Shure KSM97-es mikrofonokat adtunk a fő énekeseknek, míg a vokalistákat, hogy minél kevesebb zajt szedjenek össze, dinamikus mikrofonokkal láttuk el. Az adás során három helyen folyik a hangkeverés, itt nálunk a hangmérnöki helységben a zenék adáshangját csináljuk és a többi kollégák egymástól függetlenül keverik a hangot a stúdiótérben ülő nézők és a zsűri számára.
Sikerült a kontrollhang kérdését is tető alá hoznunk. Mindenkivel fülmonitorozni szerettünk volna, mert meggyőződésem, hogy ez a legjobb megoldás, és nincs annál jobb, mint hogy az előadó a fülébe azt kap amit kér, még akár a közönség zaját is.
– Volt-e valamilyen kritikus dolog, vagy ami jobb lett idén, mint tavaly volt?
Összességében kis finomságokról van szó, de azt hiszem, minden évben egyre jobbak tudunk lenni. Évről-évre vannak kis változtatások, de alapvetően ugyan arra a koncepcióra van felépítve az adás hangtechnikája. Korábban például nem volt ennyire minden kitalálva. Idén kaptunk két nagy monitort, amin a különböző kameraállásokat is láthatjuk adás közben. Így ha én pl. egy teresedést hallok, akkor azonnal láthatom, hogy ez azért van, mert az énekes pont kihajol a mikrofonból mondjuk tánc közben, és rögtön tudunk szólni neki, hogy vigyázzon, figyeljen oda erre.
Nagyon hasznos, – ez idén új volt, – hogy bent a fiúk keverik az énekesek fülébe a kontroll hangot, ami egy külön auxon ki van vezetve hozzám, és én ezen keresztül bele tudok hallgatni, hogy az énekes mit hall a fülében. Tudunk szólni, illetve a próbák után meg tudjuk velük beszélni a problémákat. Ez például már sokszor volt az idei adás során a segitségünkre. Nyilván nem mindenki tudja, hogy az Eurovíziós fesztivál szabályai szerint, a zenei alapokon nem lehet emberi hang, így vokálok sem. Ezért a vokalisták, minden énekesnél meg kell hogy jelenjenek élőben is a színpadon. Ezért nekünk, a leadott zenei masternek megfelelően élőben kell “összegyúrnunk” a a versenyben elhangzó számokat.
A Dal kapcsán nekem az a legfontosabb feladatom, hogy minél inkább az a hangzás kerüljön adásba, mint az anno leadott eredeti dal. Az is a folyamat része, hogy miközben élőben megy a produkció, közben szinkronban fut a master, amibe ha kell belehallgatok, hogy élőben ugyanolyan hangzás alakuljon ki, mint az eredeti felvételen.
Kappel Márton adáskeverő hangmérnök veszi át a szót: A Péter zenei keverésén kívül minden más hangforrást én adok az adáshoz. Elsőként az ő általa kevert zenét küldöm az éterbe, de az összes többi hangforrás is rajtam keresztül jut el a televízió nézőkhöz. Ami a technikát illeti, én itt egy Studer Vista1-es pulton dolgozom, ami kíválóan működik, és ami a korábban használt nagy Studer egy kompaktabb változata, Péter pedig egy Digidesign D Show pulton keveri a hangot.
Bámulatra méltó együttműködés, és profi szakértelem az, ami egy jól összekovácsolódott csapat kimagasló munkája nyomán került a képenyőkre. Az alkotók, – a stáb tagai – akik több évtizedes tudásukat, tapasztalatukat teszik hozzá a produkcióhoz, futballhasonlattal élve, igazi aranycsapatot alkotnak. Olyan “gólokat” rúgnak a néző szórakoztatására, amit az, akinek a műsor készül, sohasem fog megérteni, pedig a Dalban elhangzó produkciók sikere, de legalábbis a felcsattanó tapsok fele, valójában őket illetné meg.
Riportunkban azokkal az alkotókkal, televíziós kollégákkal beszélgettünk, akik a “kulisszák mögött” idén is a képernyőre varázsoltak egy nemzetközi színvonalú televíziós show műsort, “A Dal” -t
Koos György rendező
A Dal születése óta írányítja az adást, de ezen kívül hosszú évek óta rendezője, szinte valamennyi hasonló zsánerű tehetségkutató televíziós műsornak, és fiatal kora ellenére, ma már a szakma “nagy öregjének” számít.
– Mivel lehet megújítani egy négy éve futó produkciót?
Évről-évre próbálunk megújulni és megújítani a látványvilágot, idén elsősorban most a kivetítőkön megjelenő képi tartalomra, és a világítástechnikára helyeztük a fő hangsúlyt, ezeket az eszközöket fejlesztettük. A színpad maga most is ugyan az mint tavaly volt, de a látvány, a tartalom amivel felöltöztetjük sokkal maibb, modernebb, változatosabb, és jobban tud illeszkedni a produkciókhoz.
– Hogyan született meg az ötlet, a LED-es felületek alkalmazása.
A mostani LED-es színpadképet, díszletet közösen találtuk ki, ez onnan indul, hogy van egy alapmegbeszélés, amikor átbeszéljük a feladatot a látványtervezővel. Ő hoz egy ötletet és mi elkezdünk róla beszélgetni. Az első változatokban például egy kör alakú színpad volt az elképzelésünk, ez időközben teljesen átalakult. Végül egy jobban hasznosítható alpzatra kerültek azok a LED falak, melyek a színpad két oldalán, egymástól eltolt helyzetben lettek elhelyezve. Mind ez optikailag kellő mélységet adott a színpadnak, ami a képernyőn rendkívül tágas teret varázsolt a produkció köré, amit még jobban ki tudott emelni például egy stadycam mozgás, ami körbefordulásnál hatalmas hátteret adott. Ugyan akkor a nagy szélességben mozgó kameráink egymással kapcsolódó mozgása, nagyon mozgalmassá tudta tenni a színpadon zajló eseményeket. Összesen négy speciálisan mozgó kamerával – GoCam, Supertechnocrane, JimmyJib és a Stadycam – válik teljessé a 12+2 kamerából álló lánc, és szerintem ebben a díszletben ezzel a technikával egyedülálló látványt tudtunk produkálni.
– Hogyan látod magát a produkciót, akár összehasonlításban is, az előző évekhez képest?
A Dal minden évben más, mások a dalok, és egy kicsit mi is mások vagyunk! Két egyforma évad nem volt és nem lesz sohasem, viszont nagy előnyének tartom, hogy szemben a mellettünk futott, vagy futó többi zenei versennyel, itt már többnyire érett produkciók kerülnek a képernyőre, vagyis már nem kell a szereplők alap oktatásával törödnünk, mert ők tudják a dolgukat, és ez lényeges könnyebbség a produkció kezdetekor. A Dal esetében a mi dolgunk, hogy a megfelelő színpadra állítást és grafikai hátteret biztosítsunk a versenyzők számára, hogy produkciójuk ne csak zeneileg, hanem látványban, megjelenésben is a lehető legtökéletesebb legyen. A színpadi látványtechnika külső szolgáltatók által kerül a műsorba. Idén számos friss dolgot tudunk felhasználni és beépíteni a látványvilágba, amit eddig még nem látott a közönség, és amivel ott tudunk lenni az európai televíziós műsorok élvonalában. Összegzésként úgy is mondhatnám, hogy tavalyhoz képest nagyot fejlődtünk, és sikerült a Dal 2015 színvonalát televíziós értelemben mindenképpen magasabb szintre emelni.
– Ami a produkcóban “hagyományos”, hogy az adás rendezése egy külső egységben zajlik…
A megvalósításban jelentős szerepet visz az MTVA 12-es színes kocsija, ami a Dal születése óta áll a produkció rendelkezésére. Technikailag kíváló berendezés került itt beépítésre, úgy is mondhatnám, hogy ez az 1993-as születésű szines 12-es kocsi, az SD televíziós technika csúcsa. Igazi előrelépés ezen a téren talán majd akkor várható, amikor az MTVA a felvételtechnika vonatkozásában is áttér a HD-re.
Stenszky Gyula vezető operatőr
– Két ével ez előtt beszélgettünk a Dal kapcsán. Van-e valami, ami az akkori adáshoz, vagy megoldásokhoz képest változott?
Az idei Dal sok szempontból más, mint az előzők. Van egy új kameránk, a Go Cam, ami egy színpad elötti sínen mozog, és távirányítással működik. Korábban a színpad előtt középen egy nagylátőszögű kamera állt fixen, ami csak variózni tudott, ez viszont lényegesen látványosabb elem a mostani adásban, képével csatlakozni tudott a többi mozgó kamerához. A GoCam technika valójában egy fahrt sínen mozgó önjáró kamerakocsi, amire ez esetben egy Sony kamerát szereltünk. Magát a technikát elsősorban sportközvetítésekre találták ki, az általunk használt szerkezet egy rövidebb pályán mozgó egység, egyébként Ács Feri saját fejlesztése. Én magam először 96-ban láttam először ilyet, amikor az Atlétikai EB volt Budapesten. A pályát végigfutotta a kamera, és tudta azt a sebességet tartani amit a futók verseny közben! Félelmetes volt. Ezzel együtt, ez egy új képi látványelem, amit most sikerrel tudtunk alkalmazni és bemutatni a nézőknek a Dalban.
– Hány kamera dolgozik a produkcióban?
Itt a stúdióban 12 kamera dolgozik, és kettő pedig a backstage-ben van. A mozgó kamerák közül, jelentős szerepet kap a színpad bal oldalán elhelyezett 30 láb hosszú Supertechnocrane, ami már tavaly is “szerepelt” a Dal-ban. Két éve még csak a JimmyJib volt, ami a saját tengelye körül mozog kőrbe, ez pedig a kőrmozgáson kívül, kifele is tud fahrtolni, tíz méter hosszú a mozgási pályája, ami nagyon látványos. Persze, ebből van nagyobb és kissebb méret is. Magát a szerkezetet a németek tervezték, ez egy Szlovákiában gyártott darab.
– Milyen optikákat használtok a közvetítés során?
Ha gyorsan számba vetem a készletet, akkor 4,5-4,6 os Canon optikákból öt-hat darab van a kamerákon. Itt azért egy kicsit átverjük a nézőket! Az összes elől mozgó kamerán ugyanis nagylátószögű optika van, ami persze trükkös, mert ennél fogva minden olyan óriásinak látszik, így sokkal nagyobbnak tűnik a studio mint valójában. Maga az épület 25 évvel ez előtt épült és elsősorban tévé játékok felvételéhez tervezték. A poén az, hogy azóta csak arra a célra nem használták. Most több különböző produkció is igénybe veszi az u.n. “Operett stúdió” épületét, ami ideális esetben, jó lenne ha 5m-rel hosszabb és szélesebb lenne, és 2m-rel magasabb. Ez persze irgalmatlanul sok pénzbe kerülne. Amire eredetileg készült ez a studió arra tökéletesen megfelelt!.
– Létezik egy kamera kiosztás, ami a rendezés, képvágás szempontjait figyelembe véve készül – erről mit lehet tudni?
Igen, ezt a rendező készítí, és ez adja az alapot a kamerák elhelyezésének. Egy-egy szám, ami a versenyben képernyőre kerül, a közvetítés szempontjából nagyjából 60-80 snittet igényel, ami nem kevés, és ezért is van szükség ennyi kamerára. De van még egy Stadycam-ünk is, ami kézben van, körbe megy a szereplő körül, ott van a színpadon, közeli képeket ad, ami mögött ott van a kitágult háttér – ez is nagyon látványos eleme az adásnak.
– Kérlek beszéljünk a többi kameráról is.
Dolgozunk két mozgó kamerával, aminek a statívja legalább 25 éves. Ezek annak idején fantasztikus statívok voltak. Persze a rajtalévő kamerák már modernebbek, és tény ami tény, a mai korszerű technikák sokkal könnyebbek mint ez, és mozgatni könnyebb őket. Ezeket a régi stativokat egész nap tologatni komoly fizikai munka. Próbáljon az operatőr olyan finom mozgásokat produkálni ezekkel, mint amit a Supertechnocrane tud, miközben a képeit a modern statívokon mozgó kamerákkal vágják az adásba. Nem kis feladat.
– Kik az operatőrők? Csupa fiatal arcot látok a kamerák mögött…
Annyira azért már nem fiatalok, többen közöttük a régi televízió szülöttei. Egy nagyon összefogott stábról beszélhetünk, aminek persze megvan a belső hierarchiája. Reitmeyer Árpád, aki a legtapasztaltabb operatőr, tökéletes harmóniában dolgozik a rendezővel, neki van a legtöbb snittje, ővé az u.n. “közvetítő kamera”. Csörnyei Tomi szintén régi motoros, itt van Czigány Gergő, és Csendes Zsolt, aki az 5-ös kamerán van, és relative a fiatalabb generációhoz tartozik.
Pallaghy Koppány dolgozik a 6-os kamerán, a GoCam -nél Tiszttartó Szilárd van. A legfiatalabb kollégánk Simonics Balázs is, és van egy hölgy is közöttünk a csapatban Gesztesi Beatrix, aki szintén régi motoros, és végül, de nem utolsó sorban nem hagyhatjuk ki a névsorból Téglási Zsoltot sem.
A speciális technikák közül a legnagyobbat a Supertechnocrane-t Turay Feri operálja Krámli Feri segítségével, aki a gémkezelők legjobbja, és a csapathoz tartozik a JimmyJib-es Németh Zsolt is, akit az MTVA delegált az adáshoz. Ezzel együtt bevallom neház átlátni a teljes stábot, van közöttünk olyan kolléga is, aki már 20 éve itt van ebben a stúdióban. Egy a lényeg, mindenki aki ma a Dalban dolgozik, a maga területén a legjobb a produkciós szakmában.
Talán a Dal az egyik legjobb példa arra nézve, hogy 2015-re átalakult az egész televíziózás. Ma a díszletet ezek a LED falak adják, ezek nélkül semmi sem történne, csak egy üres színpadot látnának a nézők. Amint viszont rákerül a színes animált videóanyag, azonnal életre kel, megmozdul az egész. A Dalban a LED falakon megjelenő video anyag, külön a szereplőkkel történt egyeztetés alapján készült, személyre szabottan, amit Rajcsányi Balázs csapata készített. Tegyük azért hozzá, hogy a stábban azért még jónéhányan dolgoznak, mint például Grőger Zoli a főgyártásvezetőnk, a produkció fővilágosítója Csomós Bandi, és a mozgó lámpák programozását Szabolcsi Tivadar végzi. Ő is már több éve együtt dolgozik a csapattal. Remélem senkit nem hagytam ki, ha igen elnézést kérek érte…
Rajcsányi Balázs: díszlet és látvány
Az idei Dal nagyot durrant látványtechnikai szempontból, ami annak a kétszáz LED elemnek köszönhető, ami mozgó képi világot teremtett a szereplők köré. A videófalakból álló “LED díszlet” ötlete és alkalmazása alapvetően Rajcsányi Balázstól ered, ami nagyon látványos megjelenést biztosított a produkciónak.
– Mi volt az elvárás?
Azt kérték tőlünk hogy, a 30 színpadra kerülő produkciónak legalább 30 különféle helyszínt, illetve hátteret, látványi világot teremtsünk, és ezzel dobjuk fel az egészet. Ez nagy kihívás volt, egyben izgamas feladat is, aminek a tartalmi részét a szereplőkkel egyeztettük, majd megpróbáltuk az ötletekből a maximumot kihozni.
– Hogyan működött a LED falak, illetve az egész rendszer vezérlése?
Szidor Ákos és Füzesi Zoltán (Visual Creative) rakta össze a falak vezérlését, és mi egy folyamatos kommunikációval úgy terveztük meg a ” díszletet”, hogy a különböző vizuális tartalmak, ezzel a vezérléssel pontosan, és hiba nélkül működjenek. Technikailag 50×50 cm-es modulméretekből álltak össze a LED falak. A leghátsót 110 elem alkotja, a következő sorban oldalanként 45-45 darab LED kocka található, míg a legelső sorban oldalanként 30, azaz 60 db és a teremben hátul a nézőteret 25-30 darab LED elem fogja körül.
A színpadon, egy kiegészítő elem állítja formára, pontosabban fogja keretbe az elemeket. Az első sorban pedig, a fal tetejével egyvonalban, egy hajlított díszletelem optikailag íveltnek érzékelteti az egyébként sík LED felületet. Az elemek látószöge nagyon jó, és ezért nem látszik színelváltozás a felületeken akkor sem, ha történetesen az elemek befordulnak.
Supertechnocrane 30
– Az adás egyik legfontosabb képelemét a Supertechnocrane adta, amit
– Krámli Ferenc irányít. Mit tud ez a gép?
Ez egy olyan kameramozgató szerkezet, vagy ahogy azt a szakma nevezi – krán – ami 2,5 m-től 9,6 méterig tud hasznosan kinyúlni. Ketten dolgozunk vele, Turay Feri kollégám komponálja a képet, mozgatja a kamerafejet, élességet húz, én meg magát a krant, a mechanikát mozgatom.
– Az adás alatt a Stúdióban jószomszédok módjára, közvetlen egymás mellé települt a Technocrane csapat és a Go Cam –et irányító kollégák, Tisztartó Szilárd operatőr, és Mórocz Ádám technikus, akiknél a GoCam-ről érdeklődtem.
A kamera a színpad előtt, egy félkör alakban lefektetett speciális “fahrt” sínen gurult az adás során. A kocsi guruló mechanikája úgy van kitalálva, hogy fejjel lefelé is föl lehet függeszteni, és nem esik ki a sínből. Most egy Sony HDCP1 es kamera van rajta, aminek a fejét wireless, azaz zsinór nélkül irányítjuk. A kamerafej vezérlése rádiós frekvenciával működik, ugyanígy a kamerakocsi távirányítása is. Magán a kamerán egy 4,3-as Canon objektív van, de bármilyen más objektívvel is fel tudjuk szerelni. A GoCam-et sporteseményeken, de pl. a Felszállott a páva, vagy a Szombat esti láz című produkcióban is használtuk, ahol pl. átlósan mozgott a plafonon egy kb. 10 fokos meredekségben. Az a jó a használatánál, hogy a sínpályát nem kell végig alátámasztani, mert a két méteres tagoknak olyan a toldása, hogy az megtartja az egész szerkezetet.
A Dal hagja legalább annyira fontos, mint a kép. A hangmérnöki szobában Kappel Márton adáskeverő hangmérnököt, és Dózsa Pétert a zenei rész hangmérnökét kérdeztük a részletekről, aki elsőként válaszol.
– Kérlek azt vázoljátok fel, hogyan áll össze hangmérnökileg a produkció?
Kezdeném a mikrofonoknál! Az igény “mikrofonügyileg” rádiós volt, ezért felsőkategóriás konzendátorfejes Shure KSM97-es mikrofonokat adtunk a fő énekeseknek, míg a vokalistákat, hogy minél kevesebb zajt szedjenek össze, dinamikus mikrofonokkal láttuk el. Az adás során három helyen folyik a hangkeverés, itt nálunk a hangmérnöki helységben a zenék adáshangját csináljuk és a többi kollégák egymástól függetlenül keverik a hangot a stúdiótérben ülő nézők és a zsűri számára.
Sikerült a kontrollhang kérdését is tető alá hoznunk. Mindenkivel fülmonitorozni szerettünk volna, mert meggyőződésem, hogy ez a legjobb megoldás, és nincs annál jobb, mint hogy az előadó a fülébe azt kap amit kér, még akár a közönség zaját is.
– Volt-e valamilyen kritikus dolog, vagy ami jobb lett idén, mint tavaly volt?
Összességében kis finomságokról van szó, de azt hiszem, minden évben egyre jobbak tudunk lenni. Évről-évre vannak kis változtatások, de alapvetően ugyan arra a koncepcióra van felépítve az adás hangtechnikája. Korábban például nem volt ennyire minden kitalálva. Idén kaptunk két nagy monitort, amin a különböző kameraállásokat is láthatjuk adás közben. Így ha én pl. egy teresedést hallok, akkor azonnal láthatom, hogy ez azért van, mert az énekes pont kihajol a mikrofonból mondjuk tánc közben, és rögtön tudunk szólni neki, hogy vigyázzon, figyeljen oda erre.
Nagyon hasznos, – ez idén új volt, – hogy bent a fiúk keverik az énekesek fülébe a kontroll hangot, ami egy külön auxon ki van vezetve hozzám, és én ezen keresztül bele tudok hallgatni, hogy az énekes mit hall a fülében. Tudunk szólni, illetve a próbák után meg tudjuk velük beszélni a problémákat. Ez például már sokszor volt az idei adás során a segitségünkre. Nyilván nem mindenki tudja, hogy az Eurovíziós fesztivál szabályai szerint, a zenei alapokon nem lehet emberi hang, így vokálok sem. Ezért a vokalisták, minden énekesnél meg kell hogy jelenjenek élőben is a színpadon. Ezért nekünk, a leadott zenei masternek megfelelően élőben kell “összegyúrnunk” a a versenyben elhangzó számokat.
A Dal kapcsán nekem az a legfontosabb feladatom, hogy minél inkább az a hangzás kerüljön adásba, mint az anno leadott eredeti dal. Az is a folyamat része, hogy miközben élőben megy a produkció, közben szinkronban fut a master, amibe ha kell belehallgatok, hogy élőben ugyanolyan hangzás alakuljon ki, mint az eredeti felvételen.
Kappel Márton adáskeverő hangmérnök veszi át a szót: A Péter zenei keverésén kívül minden más hangforrást én adok az adáshoz. Elsőként az ő általa kevert zenét küldöm az éterbe, de az összes többi hangforrás is rajtam keresztül jut el a televízió nézőkhöz. Ami a technikát illeti, én itt egy Studer Vista1-es pulton dolgozom, ami kíválóan működik, és ami a korábban használt nagy Studer egy kompaktabb változata, Péter pedig egy Digidesign D Show pulton keveri a hangot.
Bámulatra méltó együttműködés, és profi szakértelem az, ami egy jól összekovácsolódott csapat kimagasló munkája nyomán került a képenyőkre. Az alkotók, – a stáb tagai – akik több évtizedes tudásukat, tapasztalatukat teszik hozzá a produkcióhoz, futballhasonlattal élve, igazi aranycsapatot alkotnak. Olyan “gólokat” rúgnak a néző szórakoztatására, amit az, akinek a műsor készül, sohasem fog megérteni, pedig a Dalban elhangzó produkciók sikere, de legalábbis a felcsattanó tapsok fele, valójában őket illetné meg.
Kiegészült a TVLogic professzionális monitorkínálata.
Az egyik legnépszerűbb broadcast és professzionális kijelző gyártó a TVLogic, az elmúlt évi IBC alkalmával két új, nagy fényerejű 4K / UHD, továbbá egy 24,5 ” OLED, valamint három stúdió fali – és hogy teljessé tegye a választékot, – még négy rack-monitort mutatott be, melyek már itthon is elérhetőek.
Professzionális TVLogic Monitor sorozat
TVLogic egyesíti a legújabb FPD technológiát a saját maga fejlett képfeldolgozási rendszerével és olyan professzionális kijelzőket kínál, amelyek megfelelnek az adás, a produkció, és az utómunka szigorú követelményeinek, valamint a digitális kijelző és más magas szintű alkalmazásoknak. A néhány hónappal ez előtt piacra került 12 új modellel teljes kínálattá egészült ki a TVLogic a többszörösen díjnyertes, széleskörű professzionális videó monitor kínálata.
Napfényben is jól látható Monitor – SRM-074W-N/ 095W
Az új SRM-074W-N és SRM-095W-N (a képen) a továbbfejlesztett változatai az SRM-074W és az LVM-095W magasabb fényerő képességgel rendelkeznek. Ugyanolyan kiemelkedő műszaki teljesítmény és működés jellemzi, mint a népszerű testvér monitorokat, az új SRM-074W-N és az SRM-095W –t, világos, olvasható képet produkálnak a szabadban, egyetlen gombnyomásra, még a legfényesebb napsütésben is. Az SRM-074W-N egy 7” -os monitor megnövelt háttérvilágítással, hogy kiadja a valaha lehetséges legmagasabb fényerőt 7 „-os méretben – 1500cd / ?. Az SRM-095W a legelső 9” monitor Full HD felbontással és nagy fényerővel – 800cd / ?. Mindkét monitor esetében, – SRM-074W-N és SRM-095W-N a videojelek befogadására multi-formátumú 3G / Dual Link HD-SGI, SD-SDI, HDMI és analóg (SRM-074W-N) jelbemenet áll rendelkezésre. Minden alkalmazási formát, többek között Timecode Display, Hullámforma waweform / vectorscope, képarány mellett UMD, Closed Captions és a Focus Assist is támogat.
TVLogic – Studio Fali Monitorok – SWM-170A/ 240A/ 320A
Az SWM sorozatú monitorok újonnan tervezettek, és a legjobban megfelelnek a stúdió falain történő elvárásoknak. A tiszta előlap, a bekapcsoló gomb, és csak egy kis jelzőlámpa biztosítja a legjobb felügyeletet, ami alapfeltétele a felhasználásnak. A hagyományos kapcsolódási felület a felhasználó által választható SDI, HDMI és DVI, valamint optikai szál interfésszel bővült. Támogatja a legtöbb videó formátumot, és akár a 3G-SDI professzionális funkciókat is, mint például Marker, Timecode Audio Level Meter, és a CC és UMD-t is.
Új OLED Monitor – LEM-250C
Az LEM-250C a praktikusan kialakított line-up egyik figyelemre méltó 24,5 „-os OLED paneles monitora, melynek előnyeiről a szakmát jól ismerők számára nem kell sokat írni. Az új monitor könnyebb és gyorsabb hozzáférést biztosít a gyakran használt funkciókhoz ésszerű áron. A State-of-the -Art elnevezésű OLED kijelző, a TVLogic képfeldolgozási és színes kalibrációs technológia segítségével , kiváló képminőséget kínál és funkcióival felülmúlja a szükséges a professzionális videó gyártás elvárásait.
.
A TVLogic családi kép – A nemrég bejelentett broadcast monitorcsalád
minden tagja itt látható – kivéve a rackbe szerelhető monitorokat.
4K / UHD Monitorok – LUM-300W / 550W
A LUM-300W és az 550W két új 4K / UHD felbontású LCD monitor. Az LUM-300W egy 31″ collos 4K (4096×2160) felbontású DCI referencia display, teljes 10 bites fehér LED háttérvilágítással, 1450: 1 –hez kontraszt aránnyal, és nagy fényességgel (850cd / m²) rendelkezik. Bemenetei között megtaláljuk a quad 3G-SDI és HDMI quad I / O, valamint a HDMI 1.4 és DisplayPort 1.2. csatlakozásokat. A monitor széles DCI-P3 színskálát kínál és támogatja a 3D LUT szolgáltatásokat.
Az LUM-550W egy 55 „10 bites (3840 x 2160) broadcast UHD felbontású monitor egy 10 bites LCD-fehér LED háttérvilágítású egység, nagy kontraszttal (4000: 1), és nagy betekintési szöggel (178 ° H / V), és pontos Rec. 709 színskálával. Bemenetei között megtaláljuk a quad 3G-SDI és HDMI quad I / O, valamint HDMI 1.4 és DisplayPort 1.2 csatlakozásokat.
Az RKM-sorozat négy újtípusú rack-monitorból áll, modern dizájnnal és kíváló teljesítménnyel. A sorozat méretei a következők: RKM-443A (4 × 4,3 „), 356A (3 × 5,6”), 270A (2 × 7 „) és a 290A (2 × 9”). Az új RKM sorozat monitorjai támogatják a 3G-SDI Level A / B a video formátumokat, valamint olyan professzionális funkciókat, mint például a Marker, Timecode Audio Level Meter, Waweform és a Vectorscope. A monitorok tökéletes méretűek, a magasságuk 1RU. A sorozat táv vezérelhető, Ethernet, GPI / O és RS422 kommunikációs porttal rendelkeznek, és biztosítják az egyes képek különböző méretű és pozíció elrendezését.
A TVLogic termékek hazai forgalmazója a Studiotech Kft.
Kiegészült a TVLogic professzionális monitorkínálata.
Az egyik legnépszerűbb broadcast és professzionális kijelző gyártó a TVLogic, az elmúlt évi IBC alkalmával két új, nagy fényerejű 4K / UHD, továbbá egy 24,5 ” OLED, valamint három stúdió fali – és hogy teljessé tegye a választékot, – még négy rack-monitort mutatott be, melyek már itthon is elérhetőek.
Professzionális TVLogic Monitor sorozat
TVLogic egyesíti a legújabb FPD technológiát a saját maga fejlett képfeldolgozási rendszerével és olyan professzionális kijelzőket kínál, amelyek megfelelnek az adás, a produkció, és az utómunka szigorú követelményeinek, valamint a digitális kijelző és más magas szintű alkalmazásoknak. A néhány hónappal ez előtt piacra került 12 új modellel teljes kínálattá egészült ki a TVLogic a többszörösen díjnyertes, széleskörű professzionális videó monitor kínálata.
Napfényben is jól látható Monitor – SRM-074W-N/ 095W
Az új SRM-074W-N és SRM-095W-N (a képen) a továbbfejlesztett változatai az SRM-074W és az LVM-095W magasabb fényerő képességgel rendelkeznek. Ugyanolyan kiemelkedő műszaki teljesítmény és működés jellemzi, mint a népszerű testvér monitorokat, az új SRM-074W-N és az SRM-095W –t, világos, olvasható képet produkálnak a szabadban, egyetlen gombnyomásra, még a legfényesebb napsütésben is. Az SRM-074W-N egy 7” -os monitor megnövelt háttérvilágítással, hogy kiadja a valaha lehetséges legmagasabb fényerőt 7 „-os méretben – 1500cd / ?. Az SRM-095W a legelső 9” monitor Full HD felbontással és nagy fényerővel – 800cd / ?. Mindkét monitor esetében, – SRM-074W-N és SRM-095W-N a videojelek befogadására multi-formátumú 3G / Dual Link HD-SGI, SD-SDI, HDMI és analóg (SRM-074W-N) jelbemenet áll rendelkezésre. Minden alkalmazási formát, többek között Timecode Display, Hullámforma waweform / vectorscope, képarány mellett UMD, Closed Captions és a Focus Assist is támogat.
TVLogic – Studio Fali Monitorok – SWM-170A/ 240A/ 320A
Az SWM sorozatú monitorok újonnan tervezettek, és a legjobban megfelelnek a stúdió falain történő elvárásoknak. A tiszta előlap, a bekapcsoló gomb, és csak egy kis jelzőlámpa biztosítja a legjobb felügyeletet, ami alapfeltétele a felhasználásnak. A hagyományos kapcsolódási felület a felhasználó által választható SDI, HDMI és DVI, valamint optikai szál interfésszel bővült. Támogatja a legtöbb videó formátumot, és akár a 3G-SDI professzionális funkciókat is, mint például Marker, Timecode Audio Level Meter, és a CC és UMD-t is.
Új OLED Monitor – LEM-250C
Az LEM-250C a praktikusan kialakított line-up egyik figyelemre méltó 24,5 „-os OLED paneles monitora, melynek előnyeiről a szakmát jól ismerők számára nem kell sokat írni. Az új monitor könnyebb és gyorsabb hozzáférést biztosít a gyakran használt funkciókhoz ésszerű áron. A State-of-the -Art elnevezésű OLED kijelző, a TVLogic képfeldolgozási és színes kalibrációs technológia segítségével , kiváló képminőséget kínál és funkcióival felülmúlja a szükséges a professzionális videó gyártás elvárásait.
.
A TVLogic családi kép – A nemrég bejelentett broadcast monitorcsalád
minden tagja itt látható – kivéve a rackbe szerelhető monitorokat.
4K / UHD Monitorok – LUM-300W / 550W
A LUM-300W és az 550W két új 4K / UHD felbontású LCD monitor. Az LUM-300W egy 31″ collos 4K (4096×2160) felbontású DCI referencia display, teljes 10 bites fehér LED háttérvilágítással, 1450: 1 –hez kontraszt aránnyal, és nagy fényességgel (850cd / m²) rendelkezik. Bemenetei között megtaláljuk a quad 3G-SDI és HDMI quad I / O, valamint a HDMI 1.4 és DisplayPort 1.2. csatlakozásokat. A monitor széles DCI-P3 színskálát kínál és támogatja a 3D LUT szolgáltatásokat.
Az LUM-550W egy 55 „10 bites (3840 x 2160) broadcast UHD felbontású monitor egy 10 bites LCD-fehér LED háttérvilágítású egység, nagy kontraszttal (4000: 1), és nagy betekintési szöggel (178 ° H / V), és pontos Rec. 709 színskálával. Bemenetei között megtaláljuk a quad 3G-SDI és HDMI quad I / O, valamint HDMI 1.4 és DisplayPort 1.2 csatlakozásokat.
Az RKM-sorozat négy újtípusú rack-monitorból áll, modern dizájnnal és kíváló teljesítménnyel. A sorozat méretei a következők: RKM-443A (4 × 4,3 „), 356A (3 × 5,6”), 270A (2 × 7 „) és a 290A (2 × 9”). Az új RKM sorozat monitorjai támogatják a 3G-SDI Level A / B a video formátumokat, valamint olyan professzionális funkciókat, mint például a Marker, Timecode Audio Level Meter, Waweform és a Vectorscope. A monitorok tökéletes méretűek, a magasságuk 1RU. A sorozat táv vezérelhető, Ethernet, GPI / O és RS422 kommunikációs porttal rendelkeznek, és biztosítják az egyes képek különböző méretű és pozíció elrendezését.
A TVLogic termékek hazai forgalmazója a Studiotech Kft.
A hazai rádiózás, televíziózás, és a hangstúdiók életében – dacára a szocialista időkre – több évtizedes múltra tekint vissza a Studer márka jelenléte. Személyes élményeim alapján tudom elmondani, hogy mekkora áhitattal adóztunk a 70-es – 80-as években a Magyar Rádió 8-as stúdiójában betelepített 8 – majd 16 sávos Studer rögzítőnek, amire a hazai „zeneipar” a kor legjobb felvételeit rögzítette. Az első Studer keverőpultok mögé beülni, pedig óriási megtiszteltetés volt egy hangmérnök számára, és azt hiszem ma is az.
Legújabb emlékem, most az egy héttel ez előtt zárult Dal c. Euróvíziós adás kapcsán az MTVA stúdiójához köt, ahol Kappel Márton adás-keverő hangmérnök keze alatt működött egy Studer Vista 1 -es keverőpult. De ezen kívül, a világ számos stúdiójában hangmérnökök százai választották munkaeszközként a ma már legendásnak mondható márkát.
A Studer Vista 1 – minden túlzás nélkül – az abszolute a premium kategóriába tartozik, tudásával és a benne rejlő technikai lehetőségekkel, minden figyelmet megérdemel, amit megismerni egy profi szakember számára szinte alapkövetelménynek számít.
A lehetőség pedig most adva van! Az MPRT szervezésében sorra kerülő bemutatón – jövő szerdán a főszerep a Studer Vista 1 keverőpultté – ismerkedj meg vele, kössetek szoros barátságot.
( sr )
Az előadás a Fonóban 11 órakor kezdődik, a belépés ingyenes!
Időpont: 2015. március 11. 11:00 – 16-00 Helyszín: Fonó Budai Zeneház (1116 Budapest, Sztregova u. 3.
A hazai rádiózás, televíziózás, és a hangstúdiók életében – dacára a szocialista időkre – több évtizedes múltra tekint vissza a Studer márka jelenléte. Személyes élményeim alapján tudom elmondani, hogy mekkora áhitattal adóztunk a 70-es – 80-as években a Magyar Rádió 8-as stúdiójában betelepített 8 – majd 16 sávos Studer rögzítőnek, amire a hazai „zeneipar” a kor legjobb felvételeit rögzítette. Az első Studer keverőpultok mögé beülni, pedig óriási megtiszteltetés volt egy hangmérnök számára, és azt hiszem ma is az.
Legújabb emlékem, most az egy héttel ez előtt zárult Dal c. Euróvíziós adás kapcsán az MTVA stúdiójához köt, ahol Kappel Márton adás-keverő hangmérnök keze alatt működött egy Studer Vista 1 -es keverőpult. De ezen kívül, a világ számos stúdiójában hangmérnökök százai választották munkaeszközként a ma már legendásnak mondható márkát.
A Studer Vista 1 – minden túlzás nélkül – az abszolute a premium kategóriába tartozik, tudásával és a benne rejlő technikai lehetőségekkel, minden figyelmet megérdemel, amit megismerni egy profi szakember számára szinte alapkövetelménynek számít.
A lehetőség pedig most adva van! Az MPRT szervezésében sorra kerülő bemutatón – jövő szerdán a főszerep a Studer Vista 1 keverőpultté – ismerkedj meg vele, kössetek szoros barátságot.
( sr )
Az előadás a Fonóban 11 órakor kezdődik, a belépés ingyenes!
Időpont: 2015. március 11. 11:00 – 16-00 Helyszín: Fonó Budai Zeneház (1116 Budapest, Sztregova u. 3.
A hazai rádiózás, televíziózás, és a hangstúdiók életében – dacára a szocialista időkre – több évtizedes múltra tekint vissza a Studer márka jelenléte. Személyes élményeim alapján tudom elmondani, hogy mekkora áhitattal adóztunk a 70-es – 80-as években a Magyar Rádió 8-as stúdiójában betelepített 8 – majd 16 sávos Studer rögzítőnek, amire a hazai „zeneipar” a kor legjobb felvételeit rögzítette. Az első Studer keverőpultok mögé beülni, pedig óriási megtiszteltetés volt egy hangmérnök számára, és azt hiszem ma is az.
Legújabb emlékem, most az egy héttel ez előtt zárult Dal c. Euróvíziós adás kapcsán az MTVA stúdiójához köt, ahol Kappel Márton adás-keverő hangmérnök keze alatt működött egy Studer Vista 1 -es keverőpult. De ezen kívül, a világ számos stúdiójában hangmérnökök százai választották munkaeszközként a ma már legendásnak mondható márkát.
A Studer Vista 1 – minden túlzás nélkül – az abszolute a premium kategóriába tartozik, tudásával és a benne rejlő technikai lehetőségekkel, minden figyelmet megérdemel, amit megismerni egy profi szakember számára szinte alapkövetelménynek számít.
A lehetőség pedig most adva van! Az MPRT szervezésében sorra kerülő bemutatón – jövő szerdán a főszerep a Studer Vista 1 keverőpultté – ismerkedj meg vele, kössetek szoros barátságot.
( sr )
Az előadás a Fonóban 11 órakor kezdődik, a belépés ingyenes!
Időpont: 2015. március 11. 11:00 – 16-00 Helyszín: Fonó Budai Zeneház (1116 Budapest, Sztregova u. 3.
UPDAITED Sony PVX-FS7 – Accessories by ARRI Coming soon
The ARRI Adapter Plate for Sony PXW-FS7 is compatible with ARRI’s BP-8 and BP-9 bridge plates, as well as VCT-style tripod adapters such as the ARRI Quick Release Plate QRP-1
Sony is showing its newly improved XDCAM range of cameras, including the recently shipping PXW-FS7, PXW-X200 and PXW-X70 models. The FS7, in particular, has attracted “massive interest,” according to Robbie Fleming, product marketing manager, Sony Professional Solutions. “It’s been amazing. We have a lot of back orders.” The X200 is also much in demand. “We can’t make enough of them.” The Super35 sensor FS7 is now available with the new 28-135mm lens (as a package – the FS7K). “It comes across asa really good, all-round camera for freelance work, because it’s very versatile. It can give a cinematic look or run and gun,” said Fleming. Being connected is also a key
attraction. “All our cameras are now wireless,” he added, but they aren’t all yet 4K, as there is still a large market for HD. “The 4K ability is only one part of the attraction of the FS7. It also records 180fps slow motion on board,” at up to 600Mbps, and its lightweight shoulder-mounted form factor is also appealing.
The ARRI PCA accessories for the Sony PXW-FS7 will be available from February 2015.
The X200 has three 1/2- inch Exmor CMOS sensors, 17x zoom lens, MPEG HD422 (50Mbps) recording, two SxS media slots for simultaneous recording, a versatile new Multi-Interface (MI) Shoe and GPS data recording. The 4K-ready X70 is the smallest XDCAM professional camcorder, using a mid-size 1-inch type Exmor R sensor, recording 10-bit 4:2:2 HD in XAVC Long GOP, at 50Mbps. Also new is the ENG-style PXW-X500, with its three 2/3- inch CCD sensors, which can deliver 1080p at up to 120fps. ( – )
UPDAITED Sony PVX-FS7 – Accessories by ARRI Coming soon
The ARRI Adapter Plate for Sony PXW-FS7 is compatible with ARRI’s BP-8 and BP-9 bridge plates, as well as VCT-style tripod adapters such as the ARRI Quick Release Plate QRP-1
Sony is showing its newly improved XDCAM range of cameras, including the recently shipping PXW-FS7, PXW-X200 and PXW-X70 models. The FS7, in particular, has attracted “massive interest,” according to Robbie Fleming, product marketing manager, Sony Professional Solutions. “It’s been amazing. We have a lot of back orders.” The X200 is also much in demand. “We can’t make enough of them.” The Super35 sensor FS7 is now available with the new 28-135mm lens (as a package – the FS7K). “It comes across asa really good, all-round camera for freelance work, because it’s very versatile. It can give a cinematic look or run and gun,” said Fleming. Being connected is also a key
attraction. “All our cameras are now wireless,” he added, but they aren’t all yet 4K, as there is still a large market for HD. “The 4K ability is only one part of the attraction of the FS7. It also records 180fps slow motion on board,” at up to 600Mbps, and its lightweight shoulder-mounted form factor is also appealing.
The ARRI PCA accessories for the Sony PXW-FS7 will be available from February 2015.
The X200 has three 1/2- inch Exmor CMOS sensors, 17x zoom lens, MPEG HD422 (50Mbps) recording, two SxS media slots for simultaneous recording, a versatile new Multi-Interface (MI) Shoe and GPS data recording. The 4K-ready X70 is the smallest XDCAM professional camcorder, using a mid-size 1-inch type Exmor R sensor, recording 10-bit 4:2:2 HD in XAVC Long GOP, at 50Mbps. Also new is the ENG-style PXW-X500, with its three 2/3- inch CCD sensors, which can deliver 1080p at up to 120fps. ( – )
2015. január 21-én indult útjára az MPRT szervezésében a „8 hét 8 digitális keverőcsalád” névre keresztelt rendezvény, melynek keretén belül nyolc digitális keverőpultokat gyártó márka eszközei kerülnek bemutatásra.
A szerdai bemutatón a képen látható Yamaha QL1 keverőpult,
és sok más társa is terítékre kerül…
Március 4-én a Yamaha-é lesz a főszerep, hiszen Magyarországon eddig még soha nem láthattunk egyszerre annyi Yamaha digitális pultot, amennyi a rendezvényen felvonul majd. A teljesség igénye nélkül megtekinthetjük majd az Interton által is forgalmazott új csatahajókat, a QL és CL pultokat, a legendás PM1D-t és PM5D-t, illetve a PM10D virtuális bemutatójára is sor kerül. Az elmúlt harminc év digitális keverőpult termésének nagyrésze látható és kipróbálható majd a rendezvényen.
Az előadások 11 órakor kezdődnek, a belépés ingyenes!
Időpont: 2015. március 4. 11:00 – 16-00 Helyszín: Fonó Budai Zeneház (1116 Budapest, Sztregova u. 3.
Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság
A Társaság 2014 március 4-én alakult, az alapító összejövetelen közel 140-en vettek részt. A találkozón elfogadott döntések alapján az egyesület vezetősége – az ehhez szükséges dokumentumok elkészítésével – kezdeményezte az egyesület bejegyzését.
Az alapítás után a közelmúltban az egyesület tagozatai megválasztották háromtagú vezetésüket, illetve az etikai bizottságba delegált tagtársaikat. Kialakult az MPRT elnöksége, mint ismeretes, a korábban megválasztott elnök, és a két elnökhelyettes mellett a tagozatok vezetői alkotják az elnökséget.
Az MPRT vezetése: Pálfi József „Spulni” – elnök Freund Ferenc – alelnök Zsidei János „Zsono” – alelnök
Hangtechnika tagozat: Gellért Tibor „Bubu” – tagozatvezető, elnökségi tag Marcell Miklós – tagozatvezető helyettes Rajkányi Norbert – tagozatvezető helyettes
Fénytechnika tagozat: Porkoláb Tamás „Egér” – tagozatvezető, elnökségi tag Kiss Péter – tagozatvezető helyettes Szabó Antal – tagozatvezető helyettes
Visual technika tagozat: Perjési Péter – tagozatvezető, elnökségi tag Elcsics László – tagozatvezető helyettes Mundrucz Tamás – tagozatvezető helyettes
Színpadtechnika tagozat Gál Dezső – tagozatvezető, elnökségi tag Benedeczki Tibor – tagozatvezető helyettes Vona Károly tagozatvezető helyettes
Szállítás tagozat Kondella Krisztián – tagozatvezető, elnökségi tag Simon László – tagozatvezető helyettes Argerer Attila – tagozatvezető helyettes
Az etikai bizottság tagjai: Juhász György Kiss Adrienn Számvéber Sándor Varga Gábor
Az egyesület titkára: Szűcs Gábor
Az egyesület tagfelvétele továbbra is folyamatos, a tagozatok vezetői személyesen is folytatják a tagtoborzást. Napjainkig már közel száz belépési nyilatkozat érkezett. A társaságnak tagja lehet minden 18. életévét betöltött magánszemély, aki elfogadja az alapszabályzatot, és etikai kódexét betartja.
A belépés feltétele továbbá a tagsági díj megfizetése, amely 2014-ben 10.000.-Ft. A befizetés történhet évi két részletben, idén a belépést követő egy hónapon belül, illetve a második részlet esetén szeptember 31-ig. A társaság alapszabálya és etikai kódexe a toborzó oldalakon nyilvánosan hozzáférhető, letölthető, illetve kérésre mindenkinek megküldjük. A belépési nyilatkozatokat a szakmai önéletrajzzal kitöltés, és saját kezű aláírás után az mprt@mprt.eu e-mail címre lehet elküldeni. Postai úton a Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság, Budapest, 1116. Sztregova u. 3. címre lehet feladni. Hamarosan közzétesszük az egyesület a napokban megnyitásra kerülő számlájának adatait, ahová a tagdíj befizethető.
Az MPRT tagozatai áprilisban dolgozzák ki az adott szakmai területre vonatkozó minősítési rendszert. Ezt elektronikus levélben minden taghoz eljuttatjuk, számítunk a tagság véleményére, javaslataira, tapasztalatára. Készül a társaság honlapja, örömmel vesszük annak tartalmára vonatkozó javaslataitokat. A toborzó oldalak továbbra is nyitottak maradnak, tartalmukat folyamatosan aktualizáljuk. Tudvalévő, hogy a szakmai szezon elindulásával, a szabadtéri rendezvények indulásával már nehezebb egy időben egy helyre hívni a szakembereket, így az elnökség több vidéki városba is ellátogat, tájékoztatókat tartva az MPRT-ről, munkájáról.
2015. január 21-én indult útjára az MPRT szervezésében a „8 hét 8 digitális keverőcsalád” névre keresztelt rendezvény, melynek keretén belül nyolc digitális keverőpultokat gyártó márka eszközei kerülnek bemutatásra.
A szerdai bemutatón a képen látható Yamaha QL1 keverőpult,
és sok más társa is terítékre kerül…
Március 4-én a Yamaha-é lesz a főszerep, hiszen Magyarországon eddig még soha nem láthattunk egyszerre annyi Yamaha digitális pultot, amennyi a rendezvényen felvonul majd. A teljesség igénye nélkül megtekinthetjük majd az Interton által is forgalmazott új csatahajókat, a QL és CL pultokat, a legendás PM1D-t és PM5D-t, illetve a PM10D virtuális bemutatójára is sor kerül. Az elmúlt harminc év digitális keverőpult termésének nagyrésze látható és kipróbálható majd a rendezvényen.
Az előadások 11 órakor kezdődnek, a belépés ingyenes!
Időpont: 2015. március 4. 11:00 – 16-00 Helyszín: Fonó Budai Zeneház (1116 Budapest, Sztregova u. 3.
Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság
A Társaság 2014 március 4-én alakult, az alapító összejövetelen közel 140-en vettek részt. A találkozón elfogadott döntések alapján az egyesület vezetősége – az ehhez szükséges dokumentumok elkészítésével – kezdeményezte az egyesület bejegyzését.
Az alapítás után a közelmúltban az egyesület tagozatai megválasztották háromtagú vezetésüket, illetve az etikai bizottságba delegált tagtársaikat. Kialakult az MPRT elnöksége, mint ismeretes, a korábban megválasztott elnök, és a két elnökhelyettes mellett a tagozatok vezetői alkotják az elnökséget.
Az MPRT vezetése: Pálfi József „Spulni” – elnök Freund Ferenc – alelnök Zsidei János „Zsono” – alelnök
Hangtechnika tagozat: Gellért Tibor „Bubu” – tagozatvezető, elnökségi tag Marcell Miklós – tagozatvezető helyettes Rajkányi Norbert – tagozatvezető helyettes
Fénytechnika tagozat: Porkoláb Tamás „Egér” – tagozatvezető, elnökségi tag Kiss Péter – tagozatvezető helyettes Szabó Antal – tagozatvezető helyettes
Visual technika tagozat: Perjési Péter – tagozatvezető, elnökségi tag Elcsics László – tagozatvezető helyettes Mundrucz Tamás – tagozatvezető helyettes
Színpadtechnika tagozat Gál Dezső – tagozatvezető, elnökségi tag Benedeczki Tibor – tagozatvezető helyettes Vona Károly tagozatvezető helyettes
Szállítás tagozat Kondella Krisztián – tagozatvezető, elnökségi tag Simon László – tagozatvezető helyettes Argerer Attila – tagozatvezető helyettes
Az etikai bizottság tagjai: Juhász György Kiss Adrienn Számvéber Sándor Varga Gábor
Az egyesület titkára: Szűcs Gábor
Az egyesület tagfelvétele továbbra is folyamatos, a tagozatok vezetői személyesen is folytatják a tagtoborzást. Napjainkig már közel száz belépési nyilatkozat érkezett. A társaságnak tagja lehet minden 18. életévét betöltött magánszemély, aki elfogadja az alapszabályzatot, és etikai kódexét betartja.
A belépés feltétele továbbá a tagsági díj megfizetése, amely 2014-ben 10.000.-Ft. A befizetés történhet évi két részletben, idén a belépést követő egy hónapon belül, illetve a második részlet esetén szeptember 31-ig. A társaság alapszabálya és etikai kódexe a toborzó oldalakon nyilvánosan hozzáférhető, letölthető, illetve kérésre mindenkinek megküldjük. A belépési nyilatkozatokat a szakmai önéletrajzzal kitöltés, és saját kezű aláírás után az mprt@mprt.eu e-mail címre lehet elküldeni. Postai úton a Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság, Budapest, 1116. Sztregova u. 3. címre lehet feladni. Hamarosan közzétesszük az egyesület a napokban megnyitásra kerülő számlájának adatait, ahová a tagdíj befizethető.
Az MPRT tagozatai áprilisban dolgozzák ki az adott szakmai területre vonatkozó minősítési rendszert. Ezt elektronikus levélben minden taghoz eljuttatjuk, számítunk a tagság véleményére, javaslataira, tapasztalatára. Készül a társaság honlapja, örömmel vesszük annak tartalmára vonatkozó javaslataitokat. A toborzó oldalak továbbra is nyitottak maradnak, tartalmukat folyamatosan aktualizáljuk. Tudvalévő, hogy a szakmai szezon elindulásával, a szabadtéri rendezvények indulásával már nehezebb egy időben egy helyre hívni a szakembereket, így az elnökség több vidéki városba is ellátogat, tájékoztatókat tartva az MPRT-ről, munkájáról.
2015. január 21-én indult útjára az MPRT szervezésében a „8 hét 8 digitális keverőcsalád” névre keresztelt rendezvény, melynek keretén belül nyolc digitális keverőpultokat gyártó márka eszközei kerülnek bemutatásra.
A szerdai bemutatón a képen látható Yamaha QL1 keverőpult,
és sok más társa is terítékre kerül…
Március 4-én a Yamaha-é lesz a főszerep, hiszen Magyarországon eddig még soha nem láthattunk egyszerre annyi Yamaha digitális pultot, amennyi a rendezvényen felvonul majd. A teljesség igénye nélkül megtekinthetjük majd az Interton által is forgalmazott új csatahajókat, a QL és CL pultokat, a legendás PM1D-t és PM5D-t, illetve a PM10D virtuális bemutatójára is sor kerül. Az elmúlt harminc év digitális keverőpult termésének nagyrésze látható és kipróbálható majd a rendezvényen.
Az előadások 11 órakor kezdődnek, a belépés ingyenes!
Időpont: 2015. március 4. 11:00 – 16-00 Helyszín: Fonó Budai Zeneház (1116 Budapest, Sztregova u. 3.
Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság
A Társaság 2014 március 4-én alakult, az alapító összejövetelen közel 140-en vettek részt. A találkozón elfogadott döntések alapján az egyesület vezetősége – az ehhez szükséges dokumentumok elkészítésével – kezdeményezte az egyesület bejegyzését.
Az alapítás után a közelmúltban az egyesület tagozatai megválasztották háromtagú vezetésüket, illetve az etikai bizottságba delegált tagtársaikat. Kialakult az MPRT elnöksége, mint ismeretes, a korábban megválasztott elnök, és a két elnökhelyettes mellett a tagozatok vezetői alkotják az elnökséget.
Az MPRT vezetése: Pálfi József „Spulni” – elnök Freund Ferenc – alelnök Zsidei János „Zsono” – alelnök
Hangtechnika tagozat: Gellért Tibor „Bubu” – tagozatvezető, elnökségi tag Marcell Miklós – tagozatvezető helyettes Rajkányi Norbert – tagozatvezető helyettes
Fénytechnika tagozat: Porkoláb Tamás „Egér” – tagozatvezető, elnökségi tag Kiss Péter – tagozatvezető helyettes Szabó Antal – tagozatvezető helyettes
Visual technika tagozat: Perjési Péter – tagozatvezető, elnökségi tag Elcsics László – tagozatvezető helyettes Mundrucz Tamás – tagozatvezető helyettes
Színpadtechnika tagozat Gál Dezső – tagozatvezető, elnökségi tag Benedeczki Tibor – tagozatvezető helyettes Vona Károly tagozatvezető helyettes
Szállítás tagozat Kondella Krisztián – tagozatvezető, elnökségi tag Simon László – tagozatvezető helyettes Argerer Attila – tagozatvezető helyettes
Az etikai bizottság tagjai: Juhász György Kiss Adrienn Számvéber Sándor Varga Gábor
Az egyesület titkára: Szűcs Gábor
Az egyesület tagfelvétele továbbra is folyamatos, a tagozatok vezetői személyesen is folytatják a tagtoborzást. Napjainkig már közel száz belépési nyilatkozat érkezett. A társaságnak tagja lehet minden 18. életévét betöltött magánszemély, aki elfogadja az alapszabályzatot, és etikai kódexét betartja.
A belépés feltétele továbbá a tagsági díj megfizetése, amely 2014-ben 10.000.-Ft. A befizetés történhet évi két részletben, idén a belépést követő egy hónapon belül, illetve a második részlet esetén szeptember 31-ig. A társaság alapszabálya és etikai kódexe a toborzó oldalakon nyilvánosan hozzáférhető, letölthető, illetve kérésre mindenkinek megküldjük. A belépési nyilatkozatokat a szakmai önéletrajzzal kitöltés, és saját kezű aláírás után az mprt@mprt.eu e-mail címre lehet elküldeni. Postai úton a Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság, Budapest, 1116. Sztregova u. 3. címre lehet feladni. Hamarosan közzétesszük az egyesület a napokban megnyitásra kerülő számlájának adatait, ahová a tagdíj befizethető.
Az MPRT tagozatai áprilisban dolgozzák ki az adott szakmai területre vonatkozó minősítési rendszert. Ezt elektronikus levélben minden taghoz eljuttatjuk, számítunk a tagság véleményére, javaslataira, tapasztalatára. Készül a társaság honlapja, örömmel vesszük annak tartalmára vonatkozó javaslataitokat. A toborzó oldalak továbbra is nyitottak maradnak, tartalmukat folyamatosan aktualizáljuk. Tudvalévő, hogy a szakmai szezon elindulásával, a szabadtéri rendezvények indulásával már nehezebb egy időben egy helyre hívni a szakembereket, így az elnökség több vidéki városba is ellátogat, tájékoztatókat tartva az MPRT-ről, munkájáról.
Nagyon sikeres megnyitó napot könyvelhettek el a BVE rendezői, mindenfelé nyüzsgő standok, és csordultig megtelt szemináriumi előadótermek voltak láthatók.. Az érkező látogatók találkozhattak, és beszélhettek a műsorszóró cégek vezető képviselőivel, olyanokkal mint az Arsenal Media Group, a BBC, a BT, a Channel 4, Deutsche Bank, Endemol, Envy Post Production Stúdió, Network Rail, ITV, SPECSAVERS és a Farm Csoport.
Ezen a reggelen a kiállítók és a rendezők nagyon el voltak foglalva a nyitás körüli tennivalókkal, amit a show iránt mutatkozó nagy érdeklődés is tükrözött, ami 25% -kal több volt mint az elmúlt évben. Sok új termék került bemutatásra a kiállításon, köztük a ARRI ALEXA Mini kamera, az Exalux Brix moduláris világítási rendszer, az Amagi Stormplus műholdas és Cloud IRD, és a Toughnut WMT Agile 2.0 R video jelátviteli hátizsák.
Az ingyenes szemináriumokat tömött ülés sorok, és zsúfolt állóhelyek jellemezték. A felszólalók között ott volt az amerikai rendező Catherine Hardwicke, Dan Patton, a Viacom VP Digital Media (UK, Ausztrália & CEE), Ben Lunt, a Leo Burnett multimedia vezetője, és Bruno Mahe technikai vezető.
Alison Willis, a kiállítás igazgatója, azt mondta: „Nagyon örülünk ennek a rendkívüli fogadtatásnak már az első napon. A BVE, nyitónapján a kiállítók és a látogatók egyaránt meg voltak elégedve a látottakkal és a rendezvénnyel.”
A program továbbra is számos érdekességet ígér, a kiállítás február 26-ig tart nyitva.
Nagyon sikeres megnyitó napot könyvelhettek el a BVE rendezői, mindenfelé nyüzsgő standok, és csordultig megtelt szemináriumi előadótermek voltak láthatók.. Az érkező látogatók találkozhattak, és beszélhettek a műsorszóró cégek vezető képviselőivel, olyanokkal mint az Arsenal Media Group, a BBC, a BT, a Channel 4, Deutsche Bank, Endemol, Envy Post Production Stúdió, Network Rail, ITV, SPECSAVERS és a Farm Csoport.
Ezen a reggelen a kiállítók és a rendezők nagyon el voltak foglalva a nyitás körüli tennivalókkal, amit a show iránt mutatkozó nagy érdeklődés is tükrözött, ami 25% -kal több volt mint az elmúlt évben. Sok új termék került bemutatásra a kiállításon, köztük a ARRI ALEXA Mini kamera, az Exalux Brix moduláris világítási rendszer, az Amagi Stormplus műholdas és Cloud IRD, és a Toughnut WMT Agile 2.0 R video jelátviteli hátizsák.
Az ingyenes szemináriumokat tömött ülés sorok, és zsúfolt állóhelyek jellemezték. A felszólalók között ott volt az amerikai rendező Catherine Hardwicke, Dan Patton, a Viacom VP Digital Media (UK, Ausztrália & CEE), Ben Lunt, a Leo Burnett multimedia vezetője, és Bruno Mahe technikai vezető.
Alison Willis, a kiállítás igazgatója, azt mondta: „Nagyon örülünk ennek a rendkívüli fogadtatásnak már az első napon. A BVE, nyitónapján a kiállítók és a látogatók egyaránt meg voltak elégedve a látottakkal és a rendezvénnyel.”
A program továbbra is számos érdekességet ígér, a kiállítás február 26-ig tart nyitva.
A nagysikerű TLM 107-es az AES 2013 -évi kongresszusán New Yorkban került bemutatásra. A SOS – Sound on Sound magazin munkatársa a legnagyobb lelkesedéssel számolt be érkezéséről, és valóban a hires olasz mondást juttatja eszünkbe a róla szóló hírözön. Veni – Vidi – Vici, vagyis – jönni, látni, győzni! Matók István kollégánk a Digital Pro Stúdióban tesztelte a jövevényt.
A világ két legkeresettebb, énekfelvételre használt mikrofonjának egyike az ötvenes évektől gyártott Neumann U47 nagymembrános kondenzátor mikrofon, amely egyben a világ első kapcsolható karakterisztikás modellje volt. A berlini mikrofongyártó azóta sok klasszikust épített, ezek közül kiemelkedik a nagymembrános, kapcsolható karakterisztikás kondenzátor mikrofon, az U87, amely évtizedek óta igazi „dzsoli dzsóker” – minden hangszerre, emellett énekhangra is kiváló. A Neumann legújabb nagymembrános stúdiómikrofonjáról az U87 jó tulajdonságai jutottak eszembe: a TLM 107 egy high-tech klasszikus, amely gyakorlatilag bármely hangforráshoz kompromisszum nélküli minőséget biztosít.
A Neumann a 2013. évi őszi AES konvención New Yorkban mutatta be új fejlesztésű nagymembrános, kapcsolható karakterisztikájú stúdiómikrofonját. A típusjelzésből kiderül, hogy kimenő-transzformátor nélküli (TLM, TransformerLess Microphone) típusról van szó, amelynél a membrán mellett a védőhálót és az elektronikát is továbbfejlesztették. A leglátványosabb újdonság a joystick kapcsoló, amely a mozgatás irányától függően a karakterisztikát, az előosztót és a mélyvágószűrőt állítja. Azonban a külsőnél sokkal fontosabbak a hangzást meghatározó belső fejlesztések, de a technikai részletek előtt jöjjön az izgalmasabb rész, a tesztelés!
A TLM107 mikrofont egy másik kimenő-transzformátor néküli Neumann modellel, a TLM103-mal, a fél évszázaddal korábbi Neumann Gefell CMV 653 mikrofonnal, valamint „kakuktojásként” egy osztrák vetélytárssal, az AKG C414EB hangjával hasonlítottam össze.
Akusztikus gitár
A TLM103 mikrofonnak a gitár igen jól áll, előnye (de néha hátránya) a „szőrös” presence tartomány, az 5 kHz-től induló kiemelés, amely közel hozza a hangszert a hangképben, emellett a 15 kHz-ig tartó 4 dB-s kiemelés miatt levegős marad a hangzás.
A TLM107-tel a gitár elsőre kevéssé látványos, viszont teljes spektrumú.
Az M7 (vese) kapszulás CMV 653-nál a két újkori Neumann modell előnyei együtt hallhatók, van „szőr”, direkt a hangzás, viszont a mélytartomány vékony. Az osztrák konkurens „mindenes” nagymebránosa, a C414 leginkább a TLM107-re hajaz, de a Neumann frissebb hangzású.
Énekhang
Önmagában meghallgatni egy éneksávot csalóka, mert az eredmény akár nagyon is eltérhet a zenében hallgatott énekhangtól. Mégis először jöjjön a „csalóka” eredmény, az éneksáv önmagában: a TLM103 fénye, levegőssége karakterisztikájának megfelelően látványos, de nem előnyös sziszegős hangú énekeseknél. A TLM107 az énekhang teljes spektrumát, és a legfinomabb részleteket is megmutatja, a C414 kiegyenlített, de unalmas hangzású, a CMV 653-nál kevés a mély és a közép, ellenben fényes a magastartomány.
Most jöjjön az életszerű megmérettetés, ének a zenével. A TLM103 zenében sokkal jobban teljesít, de az „sz” hangok túlhangsúlyozása továbbra is probléma. A C414-nél az ének közeli, direkt hangzású és testes, ami bizonyos hangoknál hátrány lehet. A CMV 365 látványos (nem véletlenül tartják a mikrofont a „szegény ember U47-esének”), míg a TLM107 telt, közeli, direkt hangzású, emellett látványosan részletező a hangot ad.
Nos, a fentiek összegzésének eredményeként a TLM107 igazi telitalálat, egy minden feladatra kiválóan használható modell. Két legfontosabb jellemzője a levegősség és a részletező finomsággal párosuló linearitás.
Az összehasonlító tesztben stúdió körülmények között hallhatjuk
a két Neumann „összecsapásának” eredményét.
Egy kis technológia
A TLM 107 kapszulája 29 mm átmérőjű, a 6 mikron vastag mylar membrán-fólia kivezetése a membrán szélén van. (A Neumann védjegye a membrán közepéről kivezetett megoldás, nagymembrános mikrofonjai néhány kivételtől eltekintve, pl. U89i, ilyenek.) A TLM107-nél a polarizáló feszültséget nem a két membrán-fólia, hanem a backplate, a membránok mögötti réztárcsa kapja, így a föld-potenciálon lévő membránra kevéssé tapad a por és a nedvesség, ezáltal jelentősen nő a mikrofon élettartama.
Közismert, hogy a mebránt védő fémháló-burkolat befolyásolja a hangzást. A TLM 107 mikrofonkosara háromrétegű szerkezet, amely nem csak pop-filterként hatásos, de a tervezők szerint a mikrofon kiegyenlített frekvenciamenetéhez is hozzájárul.
A Neumann elsőként alkalmazott joystick kapcsolót, amely a mozgatás irányától függően a karakterisztikát, a mélyvágót vagy az előosztót kapcsolja. Dupla membránról lévén szó, az összes lehetséges karakterisztika, gömb, szupervese, vese, hipervese, nyolcas közül választhatunk, az előosztás -6, -12 dB, a mélyvágás történhet 40, illetve 100 Hz-től. A fantomtáp bekapcsolását, valamint a kapcsolók állását LED jelzi, ami 15 másodperc után kialszik, de a beállításokat bármikor ellenőrizhetjük a joystick megnyomásával.
A mikrofon nagy hangnyomás-tűrése (141 dB SPL) rézfúvós hangszerek, ütősők, dobok, akár lábdob felvételére is alkalmassá teszi, annál is inkább, mert az előosztó használatával ez az érték 151 dB SPL-re növelhető. (Dobokkal nem volt alkalmam kipróbáni, de külföldi szaklapokban megjelent tesztekben itt is jól szerepelt, elsősorban overhead mikrofonként jeleskedett.)
A Neumann legújabb innovatív, prémium-kategóriás mikrofonja igazi „svájci bicska” (ami képzavar, német mikrofonról lévén szó…), high-end mindenes stúdiók számára. Minthogy a TLM107 a Neumann legolcsóbb kapcsolható karakterisztikájú nagymemebrános stúdiómikrofonja, alternatív megoldást jelenthet azoknak is, akik számára a drágább modellek nem elérhetők, azonban fontos számukra a Neumann-minőség.
Matók István
A Neumann mikrofonok, stúdió monitorok és kiegészítők hazai forgalmazója: Audió Partner
A nagysikerű TLM 107-es az AES 2013 -évi kongresszusán New Yorkban került bemutatásra. A SOS – Sound on Sound magazin munkatársa a legnagyobb lelkesedéssel számolt be érkezéséről, és valóban a hires olasz mondást juttatja eszünkbe a róla szóló hírözön. Veni – Vidi – Vici, vagyis – jönni, látni, győzni! Matók István kollégánk a Digital Pro Stúdióban tesztelte a jövevényt.
A világ két legkeresettebb, énekfelvételre használt mikrofonjának egyike az ötvenes évektől gyártott Neumann U47 nagymembrános kondenzátor mikrofon, amely egyben a világ első kapcsolható karakterisztikás modellje volt. A berlini mikrofongyártó azóta sok klasszikust épített, ezek közül kiemelkedik a nagymembrános, kapcsolható karakterisztikás kondenzátor mikrofon, az U87, amely évtizedek óta igazi „dzsoli dzsóker” – minden hangszerre, emellett énekhangra is kiváló. A Neumann legújabb nagymembrános stúdiómikrofonjáról az U87 jó tulajdonságai jutottak eszembe: a TLM 107 egy high-tech klasszikus, amely gyakorlatilag bármely hangforráshoz kompromisszum nélküli minőséget biztosít.
A Neumann a 2013. évi őszi AES konvención New Yorkban mutatta be új fejlesztésű nagymembrános, kapcsolható karakterisztikájú stúdiómikrofonját. A típusjelzésből kiderül, hogy kimenő-transzformátor nélküli (TLM, TransformerLess Microphone) típusról van szó, amelynél a membrán mellett a védőhálót és az elektronikát is továbbfejlesztették. A leglátványosabb újdonság a joystick kapcsoló, amely a mozgatás irányától függően a karakterisztikát, az előosztót és a mélyvágószűrőt állítja. Azonban a külsőnél sokkal fontosabbak a hangzást meghatározó belső fejlesztések, de a technikai részletek előtt jöjjön az izgalmasabb rész, a tesztelés!
A TLM107 mikrofont egy másik kimenő-transzformátor néküli Neumann modellel, a TLM103-mal, a fél évszázaddal korábbi Neumann Gefell CMV 653 mikrofonnal, valamint „kakuktojásként” egy osztrák vetélytárssal, az AKG C414EB hangjával hasonlítottam össze.
Akusztikus gitár
A TLM103 mikrofonnak a gitár igen jól áll, előnye (de néha hátránya) a „szőrös” presence tartomány, az 5 kHz-től induló kiemelés, amely közel hozza a hangszert a hangképben, emellett a 15 kHz-ig tartó 4 dB-s kiemelés miatt levegős marad a hangzás.
A TLM107-tel a gitár elsőre kevéssé látványos, viszont teljes spektrumú.
Az M7 (vese) kapszulás CMV 653-nál a két újkori Neumann modell előnyei együtt hallhatók, van „szőr”, direkt a hangzás, viszont a mélytartomány vékony. Az osztrák konkurens „mindenes” nagymebránosa, a C414 leginkább a TLM107-re hajaz, de a Neumann frissebb hangzású.
Énekhang
Önmagában meghallgatni egy éneksávot csalóka, mert az eredmény akár nagyon is eltérhet a zenében hallgatott énekhangtól. Mégis először jöjjön a „csalóka” eredmény, az éneksáv önmagában: a TLM103 fénye, levegőssége karakterisztikájának megfelelően látványos, de nem előnyös sziszegős hangú énekeseknél. A TLM107 az énekhang teljes spektrumát, és a legfinomabb részleteket is megmutatja, a C414 kiegyenlített, de unalmas hangzású, a CMV 653-nál kevés a mély és a közép, ellenben fényes a magastartomány.
Most jöjjön az életszerű megmérettetés, ének a zenével. A TLM103 zenében sokkal jobban teljesít, de az „sz” hangok túlhangsúlyozása továbbra is probléma. A C414-nél az ének közeli, direkt hangzású és testes, ami bizonyos hangoknál hátrány lehet. A CMV 365 látványos (nem véletlenül tartják a mikrofont a „szegény ember U47-esének”), míg a TLM107 telt, közeli, direkt hangzású, emellett látványosan részletező a hangot ad.
Nos, a fentiek összegzésének eredményeként a TLM107 igazi telitalálat, egy minden feladatra kiválóan használható modell. Két legfontosabb jellemzője a levegősség és a részletező finomsággal párosuló linearitás.
Az összehasonlító tesztben stúdió körülmények között hallhatjuk
a két Neumann „összecsapásának” eredményét.
Egy kis technológia
A TLM 107 kapszulája 29 mm átmérőjű, a 6 mikron vastag mylar membrán-fólia kivezetése a membrán szélén van. (A Neumann védjegye a membrán közepéről kivezetett megoldás, nagymembrános mikrofonjai néhány kivételtől eltekintve, pl. U89i, ilyenek.) A TLM107-nél a polarizáló feszültséget nem a két membrán-fólia, hanem a backplate, a membránok mögötti réztárcsa kapja, így a föld-potenciálon lévő membránra kevéssé tapad a por és a nedvesség, ezáltal jelentősen nő a mikrofon élettartama.
Közismert, hogy a mebránt védő fémháló-burkolat befolyásolja a hangzást. A TLM 107 mikrofonkosara háromrétegű szerkezet, amely nem csak pop-filterként hatásos, de a tervezők szerint a mikrofon kiegyenlített frekvenciamenetéhez is hozzájárul.
A Neumann elsőként alkalmazott joystick kapcsolót, amely a mozgatás irányától függően a karakterisztikát, a mélyvágót vagy az előosztót kapcsolja. Dupla membránról lévén szó, az összes lehetséges karakterisztika, gömb, szupervese, vese, hipervese, nyolcas közül választhatunk, az előosztás -6, -12 dB, a mélyvágás történhet 40, illetve 100 Hz-től. A fantomtáp bekapcsolását, valamint a kapcsolók állását LED jelzi, ami 15 másodperc után kialszik, de a beállításokat bármikor ellenőrizhetjük a joystick megnyomásával.
A mikrofon nagy hangnyomás-tűrése (141 dB SPL) rézfúvós hangszerek, ütősők, dobok, akár lábdob felvételére is alkalmassá teszi, annál is inkább, mert az előosztó használatával ez az érték 151 dB SPL-re növelhető. (Dobokkal nem volt alkalmam kipróbáni, de külföldi szaklapokban megjelent tesztekben itt is jól szerepelt, elsősorban overhead mikrofonként jeleskedett.)
A Neumann legújabb innovatív, prémium-kategóriás mikrofonja igazi „svájci bicska” (ami képzavar, német mikrofonról lévén szó…), high-end mindenes stúdiók számára. Minthogy a TLM107 a Neumann legolcsóbb kapcsolható karakterisztikájú nagymemebrános stúdiómikrofonja, alternatív megoldást jelenthet azoknak is, akik számára a drágább modellek nem elérhetők, azonban fontos számukra a Neumann-minőség.
Matók István
A Neumann mikrofonok, stúdió monitorok és kiegészítők hazai forgalmazója: Audió Partner
A nagysikerű TLM 107-es az AES 2013 -évi kongresszusán New Yorkban került bemutatásra. A SOS – Sound on Sound magazin munkatársa a legnagyobb lelkesedéssel számolt be érkezéséről, és valóban a hires olasz mondást juttatja eszünkbe a róla szóló hírözön. Veni – Vidi – Vici, vagyis – jönni, látni, győzni! Matók István kollégánk a Digital Pro Stúdióban tesztelte a jövevényt.
A világ két legkeresettebb, énekfelvételre használt mikrofonjának egyike az ötvenes évektől gyártott Neumann U47 nagymembrános kondenzátor mikrofon, amely egyben a világ első kapcsolható karakterisztikás modellje volt. A berlini mikrofongyártó azóta sok klasszikust épített, ezek közül kiemelkedik a nagymembrános, kapcsolható karakterisztikás kondenzátor mikrofon, az U87, amely évtizedek óta igazi „dzsoli dzsóker” – minden hangszerre, emellett énekhangra is kiváló. A Neumann legújabb nagymembrános stúdiómikrofonjáról az U87 jó tulajdonságai jutottak eszembe: a TLM 107 egy high-tech klasszikus, amely gyakorlatilag bármely hangforráshoz kompromisszum nélküli minőséget biztosít.
A Neumann a 2013. évi őszi AES konvención New Yorkban mutatta be új fejlesztésű nagymembrános, kapcsolható karakterisztikájú stúdiómikrofonját. A típusjelzésből kiderül, hogy kimenő-transzformátor nélküli (TLM, TransformerLess Microphone) típusról van szó, amelynél a membrán mellett a védőhálót és az elektronikát is továbbfejlesztették. A leglátványosabb újdonság a joystick kapcsoló, amely a mozgatás irányától függően a karakterisztikát, az előosztót és a mélyvágószűrőt állítja. Azonban a külsőnél sokkal fontosabbak a hangzást meghatározó belső fejlesztések, de a technikai részletek előtt jöjjön az izgalmasabb rész, a tesztelés!
A TLM107 mikrofont egy másik kimenő-transzformátor néküli Neumann modellel, a TLM103-mal, a fél évszázaddal korábbi Neumann Gefell CMV 653 mikrofonnal, valamint „kakuktojásként” egy osztrák vetélytárssal, az AKG C414EB hangjával hasonlítottam össze.
Akusztikus gitár
A TLM103 mikrofonnak a gitár igen jól áll, előnye (de néha hátránya) a „szőrös” presence tartomány, az 5 kHz-től induló kiemelés, amely közel hozza a hangszert a hangképben, emellett a 15 kHz-ig tartó 4 dB-s kiemelés miatt levegős marad a hangzás.
A TLM107-tel a gitár elsőre kevéssé látványos, viszont teljes spektrumú.
Az M7 (vese) kapszulás CMV 653-nál a két újkori Neumann modell előnyei együtt hallhatók, van „szőr”, direkt a hangzás, viszont a mélytartomány vékony. Az osztrák konkurens „mindenes” nagymebránosa, a C414 leginkább a TLM107-re hajaz, de a Neumann frissebb hangzású.
Énekhang
Önmagában meghallgatni egy éneksávot csalóka, mert az eredmény akár nagyon is eltérhet a zenében hallgatott énekhangtól. Mégis először jöjjön a „csalóka” eredmény, az éneksáv önmagában: a TLM103 fénye, levegőssége karakterisztikájának megfelelően látványos, de nem előnyös sziszegős hangú énekeseknél. A TLM107 az énekhang teljes spektrumát, és a legfinomabb részleteket is megmutatja, a C414 kiegyenlített, de unalmas hangzású, a CMV 653-nál kevés a mély és a közép, ellenben fényes a magastartomány.
Most jöjjön az életszerű megmérettetés, ének a zenével. A TLM103 zenében sokkal jobban teljesít, de az „sz” hangok túlhangsúlyozása továbbra is probléma. A C414-nél az ének közeli, direkt hangzású és testes, ami bizonyos hangoknál hátrány lehet. A CMV 365 látványos (nem véletlenül tartják a mikrofont a „szegény ember U47-esének”), míg a TLM107 telt, közeli, direkt hangzású, emellett látványosan részletező a hangot ad.
Nos, a fentiek összegzésének eredményeként a TLM107 igazi telitalálat, egy minden feladatra kiválóan használható modell. Két legfontosabb jellemzője a levegősség és a részletező finomsággal párosuló linearitás.
Az összehasonlító tesztben stúdió körülmények között hallhatjuk
a két Neumann „összecsapásának” eredményét.
Egy kis technológia
A TLM 107 kapszulája 29 mm átmérőjű, a 6 mikron vastag mylar membrán-fólia kivezetése a membrán szélén van. (A Neumann védjegye a membrán közepéről kivezetett megoldás, nagymembrános mikrofonjai néhány kivételtől eltekintve, pl. U89i, ilyenek.) A TLM107-nél a polarizáló feszültséget nem a két membrán-fólia, hanem a backplate, a membránok mögötti réztárcsa kapja, így a föld-potenciálon lévő membránra kevéssé tapad a por és a nedvesség, ezáltal jelentősen nő a mikrofon élettartama.
Közismert, hogy a mebránt védő fémháló-burkolat befolyásolja a hangzást. A TLM 107 mikrofonkosara háromrétegű szerkezet, amely nem csak pop-filterként hatásos, de a tervezők szerint a mikrofon kiegyenlített frekvenciamenetéhez is hozzájárul.
A Neumann elsőként alkalmazott joystick kapcsolót, amely a mozgatás irányától függően a karakterisztikát, a mélyvágót vagy az előosztót kapcsolja. Dupla membránról lévén szó, az összes lehetséges karakterisztika, gömb, szupervese, vese, hipervese, nyolcas közül választhatunk, az előosztás -6, -12 dB, a mélyvágás történhet 40, illetve 100 Hz-től. A fantomtáp bekapcsolását, valamint a kapcsolók állását LED jelzi, ami 15 másodperc után kialszik, de a beállításokat bármikor ellenőrizhetjük a joystick megnyomásával.
A mikrofon nagy hangnyomás-tűrése (141 dB SPL) rézfúvós hangszerek, ütősők, dobok, akár lábdob felvételére is alkalmassá teszi, annál is inkább, mert az előosztó használatával ez az érték 151 dB SPL-re növelhető. (Dobokkal nem volt alkalmam kipróbáni, de külföldi szaklapokban megjelent tesztekben itt is jól szerepelt, elsősorban overhead mikrofonként jeleskedett.)
A Neumann legújabb innovatív, prémium-kategóriás mikrofonja igazi „svájci bicska” (ami képzavar, német mikrofonról lévén szó…), high-end mindenes stúdiók számára. Minthogy a TLM107 a Neumann legolcsóbb kapcsolható karakterisztikájú nagymemebrános stúdiómikrofonja, alternatív megoldást jelenthet azoknak is, akik számára a drágább modellek nem elérhetők, azonban fontos számukra a Neumann-minőség.
Matók István
A Neumann mikrofonok, stúdió monitorok és kiegészítők hazai forgalmazója: Audió Partner
Élő video streamelés még soha nem volt ennyire könnyű, mint a kompakt méretű, és egyszerűen hordozható Teradek VidiU Mini konverterrel. A miniatür HDMI encoder Full HD videojelét bármely online video platform fogadni tudja, vagy egyenesen továbbítható a Teradek új Live: Air iPad Production Suite -re. A termék a beépített LI-ION akkumulátorral 3 óra üzemidőre képes, Bluetooth és kétsávos Wi-Fi -vel rendelkezik, és azonnali kapcsolatot teremt a legnépszerűbb közösségi webes szolgáltatókkal, beleértve a Livestream, Ustream, és a YouTubeLive-ot is. Többkamerás helyzetekben multiple VidiU Mini konverterként tudjuk alkamazni.
Az új Live: Air App iPad alkalmazás többcsatornás közvetítéseknél összesen 4 élő video jelet tud kezelni, és továbbítani egy valós idejű editáláshoz a Teradek konverterekkel felszerelt video, vagy video fukncióval rendelkező fotokamerákról. Ha szeretne egy templomi ünnepséget, esküvőt, vagy keresztelőt rögzíteni, vagy online akarná megosztani a neten például lakóhelye középiskolájának sportversenyeit, esetleg a város közérdekeit érintő fontos eseményeket, a Teradek VidiU Mini segít, hogy ezek a páratlan élmények felkerüljenek az internetre, és a weben keresztül eljussanak mindenkihez.
A Teradek VidiU Mini-ről hamarosan bővebben is olvashat a Mediatechnika most készülő 2015/190 -es lapszámában.
Nézze meg az itt látható videót, és döntsön…
Az új VidiU Mini 2015 március 1-től lesz elérhető a hivatalos márkakereskedőkön keresztül. A iOS rendszereken futó Live:Air alkalmazást az Apple App Storon keresztül lehet beszerezni, az ára 99 US$. Friss hír az is, hogy mindkét termék kiállításra kerül a British Video Expo-n Londonban a Teradek standján ( K30 & H.12 -es standokon ) ami a mai naptól, 2015. február 24-től, egészen február 28-ig várja a látogatókat.
További információért látogasson el a http://www.teradek.com/pages/vidiumini weboldalra, vagy érdeklődjön a Teradek termékek hazai forgalmazójánál a Rexfilmnél.
Élő video streamelés még soha nem volt ennyire könnyű, mint a kompakt méretű, és egyszerűen hordozható Teradek VidiU Mini konverterrel. A miniatür HDMI encoder Full HD videojelét bármely online video platform fogadni tudja, vagy egyenesen továbbítható a Teradek új Live: Air iPad Production Suite -re. A termék a beépített LI-ION akkumulátorral 3 óra üzemidőre képes, Bluetooth és kétsávos Wi-Fi -vel rendelkezik, és azonnali kapcsolatot teremt a legnépszerűbb közösségi webes szolgáltatókkal, beleértve a Livestream, Ustream, és a YouTubeLive-ot is. Többkamerás helyzetekben multiple VidiU Mini konverterként tudjuk alkamazni.
Az új Live: Air App iPad alkalmazás többcsatornás közvetítéseknél összesen 4 élő video jelet tud kezelni, és továbbítani egy valós idejű editáláshoz a Teradek konverterekkel felszerelt video, vagy video fukncióval rendelkező fotokamerákról. Ha szeretne egy templomi ünnepséget, esküvőt, vagy keresztelőt rögzíteni, vagy online akarná megosztani a neten például lakóhelye középiskolájának sportversenyeit, esetleg a város közérdekeit érintő fontos eseményeket, a Teradek VidiU Mini segít, hogy ezek a páratlan élmények felkerüljenek az internetre, és a weben keresztül eljussanak mindenkihez.
A Teradek VidiU Mini-ről hamarosan bővebben is olvashat a Mediatechnika most készülő 2015/190 -es lapszámában.
Nézze meg az itt látható videót, és döntsön…
Az új VidiU Mini 2015 március 1-től lesz elérhető a hivatalos márkakereskedőkön keresztül. A iOS rendszereken futó Live:Air alkalmazást az Apple App Storon keresztül lehet beszerezni, az ára 99 US$. Friss hír az is, hogy mindkét termék kiállításra kerül a British Video Expo-n Londonban a Teradek standján ( K30 & H.12 -es standokon ) ami a mai naptól, 2015. február 24-től, egészen február 28-ig várja a látogatókat.
További információért látogasson el a http://www.teradek.com/pages/vidiumini weboldalra, vagy érdeklődjön a Teradek termékek hazai forgalmazójánál a Rexfilmnél.
A világ leghíresebb vörös szőnyege a volt Kodak, ma már Dolby Theater elött,
ahol az alkotók bevonulhatnak a gálára.
Semmi sem örök, még a Hollywood-i kulisszák is változnak. Mind ezt legjobban a jó öreg Kodak Theater, és az odavezető Kodak bulvár névváltozása igazolja a legjobban. Pedig valójában semmi sem változott, csak a zászló színe. Az időközben hatalmát vesztett egykori film és kameragyártó óriás csődbjeutása, a filmgyártás totális átalakulása, a digitalizálás előretörése teljesen megváltoztatta a műfajt, és ez Hollywood-ot is utolérte. Persze a nimbusz változatlan, sőt, talán még tovább is nőtt.
Az Oscar mindenkinek fontos, nekünk viszont egy kicsit közeleb áll a szívünkhöz annak az alkotógárdának a tevékenysége, akiknek a neveit mindíg kismetűvel írják a végefőcímekben. Közéjük tartoznak a hangmérnökök, vágók és szerkesztők is, akiknek sikerét most kiemeljük a díjözönböl…
A hangmérnöki Oscar-díjat az American Snipe (Amerikai mesterlövész) hangfelvételeit irányító vezető hangmérnökök Alan Robert Murray és Bub Asmankapták.
Immár a második egymást követő évben, idén is Dolby® Atmos ™ film nyerte a legjobb hangmérnöknek járó Oscar-t, és a harmadik egymást követő évben, Dolby Atmos filmhang kapta a legjobb animációs filmnek járó Oscar díjat. Az American Sniper ( Az amerikai mesterlövész ) nyerte a hangmérnöki díjat, míg a Big Hero 6 -nak ( 6 nagy hős ) ítélték a legjobb animációs filmnek járó Oscar díjat.
Az elmúlt évben, a Gravity mindent vitt, megnyerte a hangvágás és a hangkeverés, valamint öt másik kategória Oscar díját. A tavalyi legjobb animációs film a Frozen volt. Két évvel ez előtt, pedig a Brave nyert díjat, az első film, amit valaha Dolby Atmos hanggal készítettek.
Don Hall és a társrendező Chris Williams valamint Roy Conli producer a Big Hero 6 című flm Best Animated Feature Oscár díjakat vehették át a Dolby Atmos Theaterben rendezett gálán.
A Dolby Atmos debütálása óta 2012 júniusától, már több mint 200 játékfilm készült Atmos hanggal, és ma már ezt a rendszert használják az összes nagy hollywoodi stúdiók és más nemzetközi filmesek is. A Dolby Atmos lehetővé teszi filmesek számára, hogy egy keveréskor elhelyezett lépés hangja bárhol a világ filmszínházaiban, (beleértve az általánosan hozzákevert hangot, és környezetet), a közönség pontosan ugyan ott, akár a feje fölött hallja mint az eredeti helyszínen, ami segíti mélyebbre vinni őket a film történetébe, és annak megértésébe.
„Ezek a díjak nagyban demonstrálják azt a sikert, amit a Dolby Atmos viszonylag rövid idő alatt nagy lendülettel épített maga köré,” mondta Doug Darrow, Dolby Senior Vice President of Cinema. „A Dolby Atmos új alkotói képességekkel ruházta fel a filmeseket, hogy használatával új és kreatív módon mondhassák el történeteiket a közönségnek.”
Az elmúlt évben Dolby Atmos bekerült a házimozikba és olyan mobil eszközökbe, mint például az Amazon Fire HDX 8.9. notebook. Számos filmet adtak ki, és készítettek Dolby Atmos hanggal Blu-ray Disc-en, mint például a Gravity, Unbroken, The Hunger Games: Mockingjay 1. rész, és John Wick.
American Sniper – Az amerikai mesterlövész Amerikai mesterlövész, története Chris Kyle –ról, a legendás Navy SEAL mesterlövészről szól. Mind ez a hangosztály csapatát nagy kihívással szembesítette, ami egyedülálló volt, úgy a mindkét háborus időszakot érintő, mint a természetes hangok vonatkozásában, amikor Kyle hazatért.
A jelenetek során Kyle a mesterlövész, egy tetőtéri helyszínen feküdt a puskájával. A felvételt készítő hangmérnök Gregg Rudloff mesélte, hogy a The Wrap című könyvből készült háborus filmsorozat kapcsán levettek egy csomó hangmintát, hogy teljesítsék Clint Eastwood elképzelését a természetes csatazajok hangját illetően. A American Sniper” szokatlan kérdést jelentett a film hangmérnökei számára, mert mind e-közben a szereplő lélegzése volt az, amit hallani szeretett volna .
Egy Dolby Atmos témában zajló beszélgetés kapcsán John Reitz hangmérnök azt mondta: „Ez számomra maga a megvilágosodás…” A Dolby Atmos hagyja, hogy a filmesek különválasszák a hangokat, mint a zenét és a párbeszédet, amelyek egyébként ugyanabban a térben “harcolnak egymással” a helyért. „Mi ezt a teret tudjuk megnyitni a keverésnél”
„A moziban, ahol elősször éltem át a Dolby Atmos hangzást úgy éreztem mintha dübörgő tankok mentek volna keresztül az egész testem,” írta Anne Helen Petersen a BuzzFeed nevű website-on a filmről. „Minden alkalommal, amikor Kyle egy lövést adott le, egy csapást éreztem a gerincemen.”
A hangmérnöki díjat a hangfelvételeket irányító vezető hangmérnökök Bub Asman és Alan Robert Murray kapták. Gregg Rudloff, Reitz, és a hangtechnikus Walt Martin-t jelölték a legjobb hangkeverés díjára, amit végül is Craig Mann, Ben Wilkins, és Thomas Curley kaptak a Whiplash (Ostorcsapás) -ért.
Hiro Hamada a Big Hero 6 tinédzser felfedezője, a film főszereplője.
Végül pár szó a Big Hero 6 -ról.
A Big Hero 6 technikai csodagyereke Hiro Hamada és az ő hatalmas felfújható robot Baymax-e és annak barátai alakítják a high-tech hősöket a filmben. A Dolby Atmos hangú alkotás nyerte a legjobb animációs film, a Cinema Audio Society díját, amivel az alkotókat a film hangkeverésében elért megoldásokért jutalmazták.
