A frankfurti Musikmesse és a Las Vegas-i NAB egyik nagy sztárja a kétkapszulás nagymembrános MK 8-as stúdiómikrofon volt, ami tökéletes megoldást kínál úgy az igényes otthoni, mind a professzionális stúdiók részére. Olyan zenészek, énekesek számára készült, akik minden szempontból tökéletes audio felvételt akarnak létrehozni, teljesen testreszabott hangzást elérni, és szeretnek „belenyúlni” a mikrofon hangjába. A kétmembrános kondenzátor mikrofon meleg és főleg pontos hangvisszaadást garantál. Öt független irány karakterisztika, és sokoldalú felvevői alkalmazás jellemzi a legkülönbözőbb felvételi szituációkban.
Az IBC alkalmával idén az ON AIR volt a jelszó, és ennek megfelelően kerültek a termékek is bemutatásra. A 4K és a nagyfelbontású képek megjelenése mellett, minőségi szempontokból elengedhetetlen a HD Audio alkalmazása a broadcast területeken.
A Digital 9000 Sennheiser vezeték nélküli mikrofonrendszer a legjobb a HD hang továbbítására, ami tömörítés, és adatvesztés nélkül, a legmagasabb hangminőséget adja. Újdonság a Sennheiser Dante bővítőkártyája, ami egy amerikai szabadalom alkalmazásával, még több felhasználási lehetőséget kínál.
A vezetékes mikrofonok között az analog /digitális hagyományos MKH 8000 sorozat csöves mikrofonjai biztosítják a forgatáson felvett természetes hang továbbítását.
Gyorsaságot és a legnagyobb szabadságot nyújtja a a munkafolyamatok tervezésénél az Esfera surround mikrofon rendszer, aminél mindössze két csatorna elegendő a teljes 5.1 –es hang kezeléséhez.
A kiállításon bemutatásra kerültek a Neumann stúdió mikrofonok is, melyek membránja már eddig is több Sennheiser mikrofonban is beszerelésre került, és felhasználói, a világ legnépszerűbb előadói, a kettős kombináció hangját, leg felsőbb fokú jelzőkkel illették.
A Sennheiser jelenléte az amsterdami IBC-n továbbra is nagy hangsúlyt adott annak, hogy a video képfelbontás fejlődése mellett, mennyire fontos figyelmet fordítani az audio eszközök és technikák fejlesztésére, és alkalmazására, ami nélkülözhetetlen része a magas minőségi szintre törő broadcast és a szórakoztató elektronika további fejlődésének. ( – )
www.audiopartner.hu
A frankfurti Musikmesse és a Las Vegas-i NAB egyik nagy sztárja a kétkapszulás nagymembrános MK 8-as stúdiómikrofon volt, ami tökéletes megoldást kínál úgy az igényes otthoni, mind a professzionális stúdiók részére. Olyan zenészek, énekesek számára készült, akik minden szempontból tökéletes audio felvételt akarnak létrehozni, teljesen testreszabott hangzást elérni, és szeretnek „belenyúlni” a mikrofon hangjába. A kétmembrános kondenzátor mikrofon meleg és főleg pontos hangvisszaadást garantál. Öt független irány karakterisztika, és sokoldalú felvevői alkalmazás jellemzi a legkülönbözőbb felvételi szituációkban.
Az IBC alkalmával idén az ON AIR volt a jelszó, és ennek megfelelően kerültek a termékek is bemutatásra. A 4K és a nagyfelbontású képek megjelenése mellett, minőségi szempontokból elengedhetetlen a HD Audio alkalmazása a broadcast területeken.
A Digital 9000 Sennheiser vezeték nélküli mikrofonrendszer a legjobb a HD hang továbbítására, ami tömörítés, és adatvesztés nélkül, a legmagasabb hangminőséget adja. Újdonság a Sennheiser Dante bővítőkártyája, ami egy amerikai szabadalom alkalmazásával, még több felhasználási lehetőséget kínál.
A vezetékes mikrofonok között az analog /digitális hagyományos MKH 8000 sorozat csöves mikrofonjai biztosítják a forgatáson felvett természetes hang továbbítását.
Gyorsaságot és a legnagyobb szabadságot nyújtja a a munkafolyamatok tervezésénél az Esfera surround mikrofon rendszer, aminél mindössze két csatorna elegendő a teljes 5.1 –es hang kezeléséhez.
A kiállításon bemutatásra kerültek a Neumann stúdió mikrofonok is, melyek membránja már eddig is több Sennheiser mikrofonban is beszerelésre került, és felhasználói, a világ legnépszerűbb előadói, a kettős kombináció hangját, leg felsőbb fokú jelzőkkel illették.
A Sennheiser jelenléte az amsterdami IBC-n továbbra is nagy hangsúlyt adott annak, hogy a video képfelbontás fejlődése mellett, mennyire fontos figyelmet fordítani az audio eszközök és technikák fejlesztésére, és alkalmazására, ami nélkülözhetetlen része a magas minőségi szintre törő broadcast és a szórakoztató elektronika további fejlődésének. ( – )
www.audiopartner.hu
A frankfurti Musikmesse és a Las Vegas-i NAB egyik nagy sztárja a kétkapszulás nagymembrános MK 8-as stúdiómikrofon volt, ami tökéletes megoldást kínál úgy az igényes otthoni, mind a professzionális stúdiók részére. Olyan zenészek, énekesek számára készült, akik minden szempontból tökéletes audio felvételt akarnak létrehozni, teljesen testreszabott hangzást elérni, és szeretnek „belenyúlni” a mikrofon hangjába. A kétmembrános kondenzátor mikrofon meleg és főleg pontos hangvisszaadást garantál. Öt független irány karakterisztika, és sokoldalú felvevői alkalmazás jellemzi a legkülönbözőbb felvételi szituációkban.
Az IBC alkalmával idén az ON AIR volt a jelszó, és ennek megfelelően kerültek a termékek is bemutatásra. A 4K és a nagyfelbontású képek megjelenése mellett, minőségi szempontokból elengedhetetlen a HD Audio alkalmazása a broadcast területeken.
A Digital 9000 Sennheiser vezeték nélküli mikrofonrendszer a legjobb a HD hang továbbítására, ami tömörítés, és adatvesztés nélkül, a legmagasabb hangminőséget adja. Újdonság a Sennheiser Dante bővítőkártyája, ami egy amerikai szabadalom alkalmazásával, még több felhasználási lehetőséget kínál.
A vezetékes mikrofonok között az analog /digitális hagyományos MKH 8000 sorozat csöves mikrofonjai biztosítják a forgatáson felvett természetes hang továbbítását.
Gyorsaságot és a legnagyobb szabadságot nyújtja a a munkafolyamatok tervezésénél az Esfera surround mikrofon rendszer, aminél mindössze két csatorna elegendő a teljes 5.1 –es hang kezeléséhez.
A kiállításon bemutatásra kerültek a Neumann stúdió mikrofonok is, melyek membránja már eddig is több Sennheiser mikrofonban is beszerelésre került, és felhasználói, a világ legnépszerűbb előadói, a kettős kombináció hangját, leg felsőbb fokú jelzőkkel illették.
A Sennheiser jelenléte az amsterdami IBC-n továbbra is nagy hangsúlyt adott annak, hogy a video képfelbontás fejlődése mellett, mennyire fontos figyelmet fordítani az audio eszközök és technikák fejlesztésére, és alkalmazására, ami nélkülözhetetlen része a magas minőségi szintre törő broadcast és a szórakoztató elektronika további fejlődésének. ( – )
www.audiopartner.hu
Éppen hét esztendő telt el azóta, hogy az első kikerült a tudósuk műhelyéből. De ebben a hét esztendőben sem ültek ám karba tett kézzel: tovább farigcsálták, csiszolgatták a távolbalátó csudamasináikat, hogy még messzebbre és még tisztábban lássanak velük. Hogy céljukat elérjék, megvívtak még a hétfejű világgazdasági sárkánnyal is. Miután legyőzték, úgy gondolták, hogy a hetes szám szerencsét hoz nekik. Ezért aztán mindenhova, ahová csak lehetett, ezt a számot írták fel. Így született meg az A7S, PXW-X70 és PXW-FS7 távolbalátó csudamasina.
Folytathatnám tovább a tündérmesét, de inkább térjünk vissza a való világba (kis „v”-vel!). Persze, mint minden mese, az én mesém is egy igaz történet.
Először 2007-ben (7!) vehettünk kézbe Sony memóriakártyás kamerát, azóta egyik ámulatból (HD) esünk a másikba (4K). Ami maradt, és most már úgy néz ki, jó ideig marad is, az a memóriakártya. Közben az érzékelők is felnőttek, és elérték a korábban nagy tisztelettel figyelt és áhított filmkocka méretét. Minden megújult – mint ahogyan az emberi test sejtjei is állítólag hét évente (!) cserélődnek ki teljesen, – csak a filmkészítés vágya maradt a régi.
XAVC
Nem is olyan régen megszületett a pillanatnyilag legújabb kameracsalád, amit a pillanatnyilag legújabb kódolási eljárásról, XAVC kameráknak nevezünk.
Röviden nézzük meg, mi is az az XAVC tömörítés? A Sony-t korábban sokat piszkálták azért, hogy miért nem jelentkezik h.264, vagy elterjedtebb nevén MPEG-4 tömörítést alkalmazó felvevőeszközökkel. A piacon sorra jelentek meg ezek a kamerák, de a Sony azt mondta, várjunk még. Nem elég kiforrott a technológia, nem elég gyors a számítástechnikai háttér. Persze közben keményen dolgoztak, hiszen mindenki tisztában volt vele, hogy az MPEG-2 ugyan nagyon jó minőségű képet ad, de összehasonlítva a h.264-gyel, azonos képminőség mellett jóval kisebb helyet igényel, vagy megfordítva, ugyanakkora memóriahelyen sokkal jobb minőségű kép tárolható.
Ennek persze ára van, méghozzá nem is kevés. Ahhoz, hogy ezeket a képeket azután az utómunka során kezelni tudjuk, a gépünk teljesítményét hozzávetőlegesen meg kell háromszorozni. Ennek pedig szó szerint ára van.
Volt egy lépéskényszer is, nevezetesen, hogy az MPEG-2-t születésekor korlátok közé szorították. Nem alkalmas például a nagy lassítások rögzítésére, de nem boldogul a 4K-val sem. Az általa kezelt színtér ma már szintén szűknek bizonyul.
Kellett tehát egy olyan kódolási eljárás, ami széles határok között paraméterezhető, ami nem csak a most használatos formátumokban mozog otthonosan, hanem a jövőbeliekkel is elboldogul majd. Így született meg az az algoritmus, amit nyugodtan nevezhetünk a kódolás svájci bicskájának, és amit egy négybetűs mozaikszó jelöl: XAVC. Természetesen az MPEG-4, avagy h.264 család tagja, a szabvány leírása szerint (SMPTE RP 2027) az 5.2 szintnek felel meg.
Az XAVC nyílt formátum. Leginkább a 4K, QFHD (4× HD), 2K és HD, kódolására használjuk, de ezen kívül elboldogul az SD-vel, és az annál alacsonyabb felbontásokkal is. Tehát az előnézet, más szóval proxy rögzítésére is alkalmas. Ha majd egyszer túllépünk a 4K-n és jön a 8K, 16K stb., akkor sem esik zavarba. A felvételi sebesség is széles határok között változtatható. 4K esetében 60 kép/mp, míg 2K-nál a 180 kép/mp a legmagasabb felvételi sebesség.
A szín mintavételezés is tág határok között változtatható: 8, 10, 12 bit színmélységekkel is dolgozik. A szín-tér – ami a világosság- és színinformáció mennyiség arányát jelenti – lehet 4:2:0, 4:2:2: vagy 4:4:4.
A felvételeket MXF OP-1a konténerbe csomagolja, ami ipari szabványnak számít az utómunkáknál.
Ami talán a legfontosabb, hogy tömöríthetünk vele, minden egyes képet külön-külön (Intra Frame), vagy csak az egymást következő képek különbségét (Long GOP).
Eddig a Sony kameráknál a kódolás vagy alacsony bitrátával történt (25, 35, 50 Mbps), ami a kép minőségben kompromisszumot jelentett, vagy nagyon magas bitrátával (880 Mbps), ami kiváló képet eredményezett, viszont nagyon magas adatátviteli sebességet követelt. A kettő között egy hatalmas űr tátongott. Az XAVC nem csak egy keskeny sávot foglal el a kettő között, hanem teljesen ki is tölti azt, a 25 Mbps (1920×1080 25p 4:2:2 10 bit) és 800 Mbps (4096×2160 50p 4:2:2 10 bit) között.
Az utómunkák során előfordul az, hogy újra és újra kell kódolni egy felvételt. Az XAVC ilyenkor figyeli a korábbi kódolás paramétereit, – ez be van ágyazva a médiafájlba – és ennek figyelembevételével állítja a tömörítés paramétereit. Ennek köszönhetően a generációs romlás alig észrevehető.
Ez után a rövid bevezető után térjünk rá a legújabb XAVC kamerákra!
PXW-X70
Sokszor írtam már a kamerák lelkének számító érzékelőkről és arról, hogy miért fontos, vagy miért érdekes ezek mérete. Kicsit leegyszerűsítve, az optikai összefüggéseket, a mélységélesség tartományát az érzékelő mérete a következőképpen befolyásolja: minél nagyobb a kamera érzékelője, annál szűkebb az élességtartomány, vagyis sokkal inkább filmszerű a látvány, vagy másképpen: minél kisebb az érzékelő, annál nagyobb az élességtartomány, ezért a felvétel jobban hasonlít egy telefonnal készített képhez.
Eddig a videokamerák vagy a kicsi, ⅓ (4,8×3,6 mm), ¼ (3,2×2,4 mm), hüvelykes érzékelőkkel voltak ellátva, én még ide sorolom a ½ (6,4×4,8 mm) és ⅔ (8,8×6,6 mm) hüvelykeseket is, vagy az utóbbi időben, a mozifilmhez hasonló méretű szuper 35 mm-es (24×12,7 mm) chippel. Igaz, megjelent a ⁴⁄₃” (18×13,5 mm), vagy a 2,5k (15,8×8,9 mm) is, de a konstruktőrök figyelmét eddig elenyésző esetetektől eltekintve, elkerülte egy másik, a filmes világból jól ismert és régóta használt méret, a szuper 16mm (12,5×7,4 mm). Az F55-ös kamera ugyan megoldja ezt azzal, hogy a szuper 35 mm-es érzékelőből „kimetsz” egy szuper 16 mm-es darabot, de a valódi 16 mm-es érzékelő eddig nem volt divatban.
A Sony választékában a PXW-X70 kamera az első, aminek 4K-s, 1″-es (13,2×8,8 mm), azaz majdnem pontosan szuper 16 mm-es a képátalakító egysége. Ez egy 14,2 Mpixel felbontású, „Exmor R” átalakító.
Objektívje nem cserélhető Carl Zeiss Vario-Sonnar T. A gyújtótávolsága 9,3 és 11,6 mm között állítható, ez a Leica mérettel összehasonlítva, 29-348 mm-nek felel meg. Fényereje a varió teljes tartományában másfél fényértéket változik, F2,8 és F4,5 között. Az objektíven csupán egy gyűrű található. Kapcsolóval választható, hogy ez az élességet vagy a gyújtótávolságot állítsa. Természetesen a markolatnál megtalálható a variót vezérlő himba is. A rekeszt egy külön forgatható tárcsával lehet szabályozni. Eddig az ilyen kicsi kameráknál, bele kellett törődni abba, hogy az írisz csak diszkrét, nagyjából fél blendés lépésekben léptethető. A PXW-X70-es kamera rekesze fokozatmentesen állítható, s így nem zavaró az igazítás felvétel közben sem.
Az optikai variót HD módban kiegészíti egy „Clear Image Zoom”-nak nevezett technológia. Egy igazi 4K-s érzékelőből kétféle úton nyerhetünk ki 2K-s képet: vagy összevonunk, csoportosítunk szomszédos pixeleket (2 vízszintesen, 2 függőlegesen, az összesen 4), esetleg csak egyet használunk ebből a négyes csoportból, vagy sorban olvasom a képpontokat egymás után, de akkor vízszintesen és függőlegesen is csak a szenzor felét használom. Ez utóbbi esetben a látószög is kisebb lesz. Ez olyan hatást eredményez, mintha a varió átfogását megkétszereztük volna, ami a PXW-X70 esetében, így 24× nő.
A kamera jelenleg csak HD-t rögzít. Az új szoftver tavaszra várható, ezzel már igazából 4K-s lesz az X70-es.
Alapvetően az XAVC kódolást használja, méghozzá annak a Long GOP-os változatát. Mivel SD és Memory Stick Pro kártyára rögzít – ezek írási sebessége nem olyan fényes – Intra Frame nem rögzíthető vele. Sokan még nem készültek fel az XAVC utómunkára, ők használhatják az AVCHD-t is, hogy a DV formátumról ne is beszéljek. Ez utóbbi persze szigorúan alacsony felbontáshoz (SD). Az XAVC kódolásakor válogat az SD kártyák között, ragaszkodik a 10-es osztályú SDXC kártyához.
A kamerán két kártyafoglalatot találunk, így lehetőség van folyamatos vagy egyidejű felvételre. Az első esetben, amikor betelik az egyik memóriakártya, a másikon folytatja a felvétel rögzítését, megszakítás, zökkenő nélkül. Az egyidejű felvétellel, párhuzamosan rögzítünk mind a két kártyára. Ez a biztonsági mentést hivatott ellátni. Ezt tovább cifrázhatjuk azzal, hogy a két indítógomb külön indíthatja a két kártyára a felvételt.
Belenézős keresője kicsi (0,39″, 1,44 Mpixel), viszont az alkalmazott OLED panelnek köszönhetően meglepően jó képet ad. A szín és a kompozíció megítélése mellett, az élességről is szolgáltat némi információt. Azért kapunk egyéb segítséget is az fókuszáláshoz: a már régóta ismert „Peaking” mellett belenagyíthatunk a kereső képébe 4× vagy 8×. Hogy ne csak a kép közepére közelíthessünk rá, egy a markolatnál elhelyezkedő botkormány segítségével mozgathatjuk a nagyítás helyét. Van egy nagyobb, kihajtható, 3,5″-es, 1,56 Mpixeles LCD keresője is.
Beépített szürke-szűrője ¼ (2 fé), ⅟₁₆ (4 fé) és ⅟₆₄ (6 fé) csökkenti az objektíven áthaladó fényt, vagy kikapcsolható.
Ma már egy kamerából sem hiányozhat a Wi-Fi. Az okos telefonokra vagy táblagépekre telepíthető Content Browser Mobile alkalmazással a háttérből is irányíthatjuk a kamerát. Rekesz, zársebesség, látószög, színhőmérséklet stb., és persze az indítás-leállítás. Ezenkívül a kamera alacsonyabb felbontásban ugyan, de élő képet küld a telefonra, táblagépre.
A Fogantyún kapott helyet a két XLR csatlakozó, és a teljes hangvezérlés. Ha ezt leszereljük (két csavar tartja), alatta találjuk meg az új, multi interfésznek nevezett csatlakozópapucsot. Erre szerelhetünk lámpát, vagy a Sony új vezeték nélküli mikrofon vevőjét (UWP-D sorozat). Mindkettő a kamerából kapja a tápellátását. A lámpa kapcsolható a felvétel indításával, a vevőt pedig nem kell külön vezetékkel csatlakoztatni a kamerához.
A PXW-X70 az első kompakt XAVC kamera, alig 1,5 kg súlyával inkább nevezném tenyér-, mit kézi kamerának. Engem első látásra az 1999-ben (ha jól emlékszem) megjelent DSR-PD100 DV szalagos kamerára emlékeztetett.
Ára jóval millió alatt van. Kicsi méreténél fogva használható videó-újságíráshoz, de megállja a helyét másod-, harmad kameraként, nagyobb testvérei között is, főleg ha arra gondolok, hogy képi világa közelebb áll a filméhez, mint a tévés kamerákéhoz.
És most „ugorgyunk”, ahogy Pósalaki bácsi mondotta volt. Erre azonban a következő lapszámig várni kell, különben más már nem fér bele az újságba.
Dénes Zoltán ( HSC )
Éppen hét esztendő telt el azóta, hogy az első kikerült a tudósuk műhelyéből. De ebben a hét esztendőben sem ültek ám karba tett kézzel: tovább farigcsálták, csiszolgatták a távolbalátó csudamasináikat, hogy még messzebbre és még tisztábban lássanak velük. Hogy céljukat elérjék, megvívtak még a hétfejű világgazdasági sárkánnyal is. Miután legyőzték, úgy gondolták, hogy a hetes szám szerencsét hoz nekik. Ezért aztán mindenhova, ahová csak lehetett, ezt a számot írták fel. Így született meg az A7S, PXW-X70 és PXW-FS7 távolbalátó csudamasina.
Folytathatnám tovább a tündérmesét, de inkább térjünk vissza a való világba (kis „v”-vel!). Persze, mint minden mese, az én mesém is egy igaz történet.
Először 2007-ben (7!) vehettünk kézbe Sony memóriakártyás kamerát, azóta egyik ámulatból (HD) esünk a másikba (4K). Ami maradt, és most már úgy néz ki, jó ideig marad is, az a memóriakártya. Közben az érzékelők is felnőttek, és elérték a korábban nagy tisztelettel figyelt és áhított filmkocka méretét. Minden megújult – mint ahogyan az emberi test sejtjei is állítólag hét évente (!) cserélődnek ki teljesen, – csak a filmkészítés vágya maradt a régi.
XAVC
Nem is olyan régen megszületett a pillanatnyilag legújabb kameracsalád, amit a pillanatnyilag legújabb kódolási eljárásról, XAVC kameráknak nevezünk.
Röviden nézzük meg, mi is az az XAVC tömörítés? A Sony-t korábban sokat piszkálták azért, hogy miért nem jelentkezik h.264, vagy elterjedtebb nevén MPEG-4 tömörítést alkalmazó felvevőeszközökkel. A piacon sorra jelentek meg ezek a kamerák, de a Sony azt mondta, várjunk még. Nem elég kiforrott a technológia, nem elég gyors a számítástechnikai háttér. Persze közben keményen dolgoztak, hiszen mindenki tisztában volt vele, hogy az MPEG-2 ugyan nagyon jó minőségű képet ad, de összehasonlítva a h.264-gyel, azonos képminőség mellett jóval kisebb helyet igényel, vagy megfordítva, ugyanakkora memóriahelyen sokkal jobb minőségű kép tárolható.
Ennek persze ára van, méghozzá nem is kevés. Ahhoz, hogy ezeket a képeket azután az utómunka során kezelni tudjuk, a gépünk teljesítményét hozzávetőlegesen meg kell háromszorozni. Ennek pedig szó szerint ára van.
Volt egy lépéskényszer is, nevezetesen, hogy az MPEG-2-t születésekor korlátok közé szorították. Nem alkalmas például a nagy lassítások rögzítésére, de nem boldogul a 4K-val sem. Az általa kezelt színtér ma már szintén szűknek bizonyul.
Kellett tehát egy olyan kódolási eljárás, ami széles határok között paraméterezhető, ami nem csak a most használatos formátumokban mozog otthonosan, hanem a jövőbeliekkel is elboldogul majd. Így született meg az az algoritmus, amit nyugodtan nevezhetünk a kódolás svájci bicskájának, és amit egy négybetűs mozaikszó jelöl: XAVC. Természetesen az MPEG-4, avagy h.264 család tagja, a szabvány leírása szerint (SMPTE RP 2027) az 5.2 szintnek felel meg.
Az XAVC nyílt formátum. Leginkább a 4K, QFHD (4× HD), 2K és HD, kódolására használjuk, de ezen kívül elboldogul az SD-vel, és az annál alacsonyabb felbontásokkal is. Tehát az előnézet, más szóval proxy rögzítésére is alkalmas. Ha majd egyszer túllépünk a 4K-n és jön a 8K, 16K stb., akkor sem esik zavarba. A felvételi sebesség is széles határok között változtatható. 4K esetében 60 kép/mp, míg 2K-nál a 180 kép/mp a legmagasabb felvételi sebesség.
A szín mintavételezés is tág határok között változtatható: 8, 10, 12 bit színmélységekkel is dolgozik. A szín-tér – ami a világosság- és színinformáció mennyiség arányát jelenti – lehet 4:2:0, 4:2:2: vagy 4:4:4.
A felvételeket MXF OP-1a konténerbe csomagolja, ami ipari szabványnak számít az utómunkáknál.
Ami talán a legfontosabb, hogy tömöríthetünk vele, minden egyes képet külön-külön (Intra Frame), vagy csak az egymást következő képek különbségét (Long GOP).
Eddig a Sony kameráknál a kódolás vagy alacsony bitrátával történt (25, 35, 50 Mbps), ami a kép minőségben kompromisszumot jelentett, vagy nagyon magas bitrátával (880 Mbps), ami kiváló képet eredményezett, viszont nagyon magas adatátviteli sebességet követelt. A kettő között egy hatalmas űr tátongott. Az XAVC nem csak egy keskeny sávot foglal el a kettő között, hanem teljesen ki is tölti azt, a 25 Mbps (1920×1080 25p 4:2:2 10 bit) és 800 Mbps (4096×2160 50p 4:2:2 10 bit) között.
Az utómunkák során előfordul az, hogy újra és újra kell kódolni egy felvételt. Az XAVC ilyenkor figyeli a korábbi kódolás paramétereit, – ez be van ágyazva a médiafájlba – és ennek figyelembevételével állítja a tömörítés paramétereit. Ennek köszönhetően a generációs romlás alig észrevehető.
Ez után a rövid bevezető után térjünk rá a legújabb XAVC kamerákra!
PXW-X70
Sokszor írtam már a kamerák lelkének számító érzékelőkről és arról, hogy miért fontos, vagy miért érdekes ezek mérete. Kicsit leegyszerűsítve, az optikai összefüggéseket, a mélységélesség tartományát az érzékelő mérete a következőképpen befolyásolja: minél nagyobb a kamera érzékelője, annál szűkebb az élességtartomány, vagyis sokkal inkább filmszerű a látvány, vagy másképpen: minél kisebb az érzékelő, annál nagyobb az élességtartomány, ezért a felvétel jobban hasonlít egy telefonnal készített képhez.
Eddig a videokamerák vagy a kicsi, ⅓ (4,8×3,6 mm), ¼ (3,2×2,4 mm), hüvelykes érzékelőkkel voltak ellátva, én még ide sorolom a ½ (6,4×4,8 mm) és ⅔ (8,8×6,6 mm) hüvelykeseket is, vagy az utóbbi időben, a mozifilmhez hasonló méretű szuper 35 mm-es (24×12,7 mm) chippel. Igaz, megjelent a ⁴⁄₃” (18×13,5 mm), vagy a 2,5k (15,8×8,9 mm) is, de a konstruktőrök figyelmét eddig elenyésző esetetektől eltekintve, elkerülte egy másik, a filmes világból jól ismert és régóta használt méret, a szuper 16mm (12,5×7,4 mm). Az F55-ös kamera ugyan megoldja ezt azzal, hogy a szuper 35 mm-es érzékelőből „kimetsz” egy szuper 16 mm-es darabot, de a valódi 16 mm-es érzékelő eddig nem volt divatban.
A Sony választékában a PXW-X70 kamera az első, aminek 4K-s, 1″-es (13,2×8,8 mm), azaz majdnem pontosan szuper 16 mm-es a képátalakító egysége. Ez egy 14,2 Mpixel felbontású, „Exmor R” átalakító.
Objektívje nem cserélhető Carl Zeiss Vario-Sonnar T. A gyújtótávolsága 9,3 és 11,6 mm között állítható, ez a Leica mérettel összehasonlítva, 29-348 mm-nek felel meg. Fényereje a varió teljes tartományában másfél fényértéket változik, F2,8 és F4,5 között. Az objektíven csupán egy gyűrű található. Kapcsolóval választható, hogy ez az élességet vagy a gyújtótávolságot állítsa. Természetesen a markolatnál megtalálható a variót vezérlő himba is. A rekeszt egy külön forgatható tárcsával lehet szabályozni. Eddig az ilyen kicsi kameráknál, bele kellett törődni abba, hogy az írisz csak diszkrét, nagyjából fél blendés lépésekben léptethető. A PXW-X70-es kamera rekesze fokozatmentesen állítható, s így nem zavaró az igazítás felvétel közben sem.
Az optikai variót HD módban kiegészíti egy „Clear Image Zoom”-nak nevezett technológia. Egy igazi 4K-s érzékelőből kétféle úton nyerhetünk ki 2K-s képet: vagy összevonunk, csoportosítunk szomszédos pixeleket (2 vízszintesen, 2 függőlegesen, az összesen 4), esetleg csak egyet használunk ebből a négyes csoportból, vagy sorban olvasom a képpontokat egymás után, de akkor vízszintesen és függőlegesen is csak a szenzor felét használom. Ez utóbbi esetben a látószög is kisebb lesz. Ez olyan hatást eredményez, mintha a varió átfogását megkétszereztük volna, ami a PXW-X70 esetében, így 24× nő.
A kamera jelenleg csak HD-t rögzít. Az új szoftver tavaszra várható, ezzel már igazából 4K-s lesz az X70-es.
Alapvetően az XAVC kódolást használja, méghozzá annak a Long GOP-os változatát. Mivel SD és Memory Stick Pro kártyára rögzít – ezek írási sebessége nem olyan fényes – Intra Frame nem rögzíthető vele. Sokan még nem készültek fel az XAVC utómunkára, ők használhatják az AVCHD-t is, hogy a DV formátumról ne is beszéljek. Ez utóbbi persze szigorúan alacsony felbontáshoz (SD). Az XAVC kódolásakor válogat az SD kártyák között, ragaszkodik a 10-es osztályú SDXC kártyához.
A kamerán két kártyafoglalatot találunk, így lehetőség van folyamatos vagy egyidejű felvételre. Az első esetben, amikor betelik az egyik memóriakártya, a másikon folytatja a felvétel rögzítését, megszakítás, zökkenő nélkül. Az egyidejű felvétellel, párhuzamosan rögzítünk mind a két kártyára. Ez a biztonsági mentést hivatott ellátni. Ezt tovább cifrázhatjuk azzal, hogy a két indítógomb külön indíthatja a két kártyára a felvételt.
Belenézős keresője kicsi (0,39″, 1,44 Mpixel), viszont az alkalmazott OLED panelnek köszönhetően meglepően jó képet ad. A szín és a kompozíció megítélése mellett, az élességről is szolgáltat némi információt. Azért kapunk egyéb segítséget is az fókuszáláshoz: a már régóta ismert „Peaking” mellett belenagyíthatunk a kereső képébe 4× vagy 8×. Hogy ne csak a kép közepére közelíthessünk rá, egy a markolatnál elhelyezkedő botkormány segítségével mozgathatjuk a nagyítás helyét. Van egy nagyobb, kihajtható, 3,5″-es, 1,56 Mpixeles LCD keresője is.
Beépített szürke-szűrője ¼ (2 fé), ⅟₁₆ (4 fé) és ⅟₆₄ (6 fé) csökkenti az objektíven áthaladó fényt, vagy kikapcsolható.
Ma már egy kamerából sem hiányozhat a Wi-Fi. Az okos telefonokra vagy táblagépekre telepíthető Content Browser Mobile alkalmazással a háttérből is irányíthatjuk a kamerát. Rekesz, zársebesség, látószög, színhőmérséklet stb., és persze az indítás-leállítás. Ezenkívül a kamera alacsonyabb felbontásban ugyan, de élő képet küld a telefonra, táblagépre.
A Fogantyún kapott helyet a két XLR csatlakozó, és a teljes hangvezérlés. Ha ezt leszereljük (két csavar tartja), alatta találjuk meg az új, multi interfésznek nevezett csatlakozópapucsot. Erre szerelhetünk lámpát, vagy a Sony új vezeték nélküli mikrofon vevőjét (UWP-D sorozat). Mindkettő a kamerából kapja a tápellátását. A lámpa kapcsolható a felvétel indításával, a vevőt pedig nem kell külön vezetékkel csatlakoztatni a kamerához.
A PXW-X70 az első kompakt XAVC kamera, alig 1,5 kg súlyával inkább nevezném tenyér-, mit kézi kamerának. Engem első látásra az 1999-ben (ha jól emlékszem) megjelent DSR-PD100 DV szalagos kamerára emlékeztetett.
Ára jóval millió alatt van. Kicsi méreténél fogva használható videó-újságíráshoz, de megállja a helyét másod-, harmad kameraként, nagyobb testvérei között is, főleg ha arra gondolok, hogy képi világa közelebb áll a filméhez, mint a tévés kamerákéhoz.
És most „ugorgyunk”, ahogy Pósalaki bácsi mondotta volt. Erre azonban a következő lapszámig várni kell, különben más már nem fér bele az újságba.
Dénes Zoltán ( HSC )
Éppen hét esztendő telt el azóta, hogy az első kikerült a tudósuk műhelyéből. De ebben a hét esztendőben sem ültek ám karba tett kézzel: tovább farigcsálták, csiszolgatták a távolbalátó csudamasináikat, hogy még messzebbre és még tisztábban lássanak velük. Hogy céljukat elérjék, megvívtak még a hétfejű világgazdasági sárkánnyal is. Miután legyőzték, úgy gondolták, hogy a hetes szám szerencsét hoz nekik. Ezért aztán mindenhova, ahová csak lehetett, ezt a számot írták fel. Így született meg az A7S, PXW-X70 és PXW-FS7 távolbalátó csudamasina.
Folytathatnám tovább a tündérmesét, de inkább térjünk vissza a való világba (kis „v”-vel!). Persze, mint minden mese, az én mesém is egy igaz történet.
Először 2007-ben (7!) vehettünk kézbe Sony memóriakártyás kamerát, azóta egyik ámulatból (HD) esünk a másikba (4K). Ami maradt, és most már úgy néz ki, jó ideig marad is, az a memóriakártya. Közben az érzékelők is felnőttek, és elérték a korábban nagy tisztelettel figyelt és áhított filmkocka méretét. Minden megújult – mint ahogyan az emberi test sejtjei is állítólag hét évente (!) cserélődnek ki teljesen, – csak a filmkészítés vágya maradt a régi.
XAVC
Nem is olyan régen megszületett a pillanatnyilag legújabb kameracsalád, amit a pillanatnyilag legújabb kódolási eljárásról, XAVC kameráknak nevezünk.
Röviden nézzük meg, mi is az az XAVC tömörítés? A Sony-t korábban sokat piszkálták azért, hogy miért nem jelentkezik h.264, vagy elterjedtebb nevén MPEG-4 tömörítést alkalmazó felvevőeszközökkel. A piacon sorra jelentek meg ezek a kamerák, de a Sony azt mondta, várjunk még. Nem elég kiforrott a technológia, nem elég gyors a számítástechnikai háttér. Persze közben keményen dolgoztak, hiszen mindenki tisztában volt vele, hogy az MPEG-2 ugyan nagyon jó minőségű képet ad, de összehasonlítva a h.264-gyel, azonos képminőség mellett jóval kisebb helyet igényel, vagy megfordítva, ugyanakkora memóriahelyen sokkal jobb minőségű kép tárolható.
Ennek persze ára van, méghozzá nem is kevés. Ahhoz, hogy ezeket a képeket azután az utómunka során kezelni tudjuk, a gépünk teljesítményét hozzávetőlegesen meg kell háromszorozni. Ennek pedig szó szerint ára van.
Volt egy lépéskényszer is, nevezetesen, hogy az MPEG-2-t születésekor korlátok közé szorították. Nem alkalmas például a nagy lassítások rögzítésére, de nem boldogul a 4K-val sem. Az általa kezelt színtér ma már szintén szűknek bizonyul.
Kellett tehát egy olyan kódolási eljárás, ami széles határok között paraméterezhető, ami nem csak a most használatos formátumokban mozog otthonosan, hanem a jövőbeliekkel is elboldogul majd. Így született meg az az algoritmus, amit nyugodtan nevezhetünk a kódolás svájci bicskájának, és amit egy négybetűs mozaikszó jelöl: XAVC. Természetesen az MPEG-4, avagy h.264 család tagja, a szabvány leírása szerint (SMPTE RP 2027) az 5.2 szintnek felel meg.
Az XAVC nyílt formátum. Leginkább a 4K, QFHD (4× HD), 2K és HD, kódolására használjuk, de ezen kívül elboldogul az SD-vel, és az annál alacsonyabb felbontásokkal is. Tehát az előnézet, más szóval proxy rögzítésére is alkalmas. Ha majd egyszer túllépünk a 4K-n és jön a 8K, 16K stb., akkor sem esik zavarba. A felvételi sebesség is széles határok között változtatható. 4K esetében 60 kép/mp, míg 2K-nál a 180 kép/mp a legmagasabb felvételi sebesség.
A szín mintavételezés is tág határok között változtatható: 8, 10, 12 bit színmélységekkel is dolgozik. A szín-tér – ami a világosság- és színinformáció mennyiség arányát jelenti – lehet 4:2:0, 4:2:2: vagy 4:4:4.
A felvételeket MXF OP-1a konténerbe csomagolja, ami ipari szabványnak számít az utómunkáknál.
Ami talán a legfontosabb, hogy tömöríthetünk vele, minden egyes képet külön-külön (Intra Frame), vagy csak az egymást következő képek különbségét (Long GOP).
Eddig a Sony kameráknál a kódolás vagy alacsony bitrátával történt (25, 35, 50 Mbps), ami a kép minőségben kompromisszumot jelentett, vagy nagyon magas bitrátával (880 Mbps), ami kiváló képet eredményezett, viszont nagyon magas adatátviteli sebességet követelt. A kettő között egy hatalmas űr tátongott. Az XAVC nem csak egy keskeny sávot foglal el a kettő között, hanem teljesen ki is tölti azt, a 25 Mbps (1920×1080 25p 4:2:2 10 bit) és 800 Mbps (4096×2160 50p 4:2:2 10 bit) között.
Az utómunkák során előfordul az, hogy újra és újra kell kódolni egy felvételt. Az XAVC ilyenkor figyeli a korábbi kódolás paramétereit, – ez be van ágyazva a médiafájlba – és ennek figyelembevételével állítja a tömörítés paramétereit. Ennek köszönhetően a generációs romlás alig észrevehető.
Ez után a rövid bevezető után térjünk rá a legújabb XAVC kamerákra!
PXW-X70
Sokszor írtam már a kamerák lelkének számító érzékelőkről és arról, hogy miért fontos, vagy miért érdekes ezek mérete. Kicsit leegyszerűsítve, az optikai összefüggéseket, a mélységélesség tartományát az érzékelő mérete a következőképpen befolyásolja: minél nagyobb a kamera érzékelője, annál szűkebb az élességtartomány, vagyis sokkal inkább filmszerű a látvány, vagy másképpen: minél kisebb az érzékelő, annál nagyobb az élességtartomány, ezért a felvétel jobban hasonlít egy telefonnal készített képhez.
Eddig a videokamerák vagy a kicsi, ⅓ (4,8×3,6 mm), ¼ (3,2×2,4 mm), hüvelykes érzékelőkkel voltak ellátva, én még ide sorolom a ½ (6,4×4,8 mm) és ⅔ (8,8×6,6 mm) hüvelykeseket is, vagy az utóbbi időben, a mozifilmhez hasonló méretű szuper 35 mm-es (24×12,7 mm) chippel. Igaz, megjelent a ⁴⁄₃” (18×13,5 mm), vagy a 2,5k (15,8×8,9 mm) is, de a konstruktőrök figyelmét eddig elenyésző esetetektől eltekintve, elkerülte egy másik, a filmes világból jól ismert és régóta használt méret, a szuper 16mm (12,5×7,4 mm). Az F55-ös kamera ugyan megoldja ezt azzal, hogy a szuper 35 mm-es érzékelőből „kimetsz” egy szuper 16 mm-es darabot, de a valódi 16 mm-es érzékelő eddig nem volt divatban.
A Sony választékában a PXW-X70 kamera az első, aminek 4K-s, 1″-es (13,2×8,8 mm), azaz majdnem pontosan szuper 16 mm-es a képátalakító egysége. Ez egy 14,2 Mpixel felbontású, „Exmor R” átalakító.
Objektívje nem cserélhető Carl Zeiss Vario-Sonnar T. A gyújtótávolsága 9,3 és 11,6 mm között állítható, ez a Leica mérettel összehasonlítva, 29-348 mm-nek felel meg. Fényereje a varió teljes tartományában másfél fényértéket változik, F2,8 és F4,5 között. Az objektíven csupán egy gyűrű található. Kapcsolóval választható, hogy ez az élességet vagy a gyújtótávolságot állítsa. Természetesen a markolatnál megtalálható a variót vezérlő himba is. A rekeszt egy külön forgatható tárcsával lehet szabályozni. Eddig az ilyen kicsi kameráknál, bele kellett törődni abba, hogy az írisz csak diszkrét, nagyjából fél blendés lépésekben léptethető. A PXW-X70-es kamera rekesze fokozatmentesen állítható, s így nem zavaró az igazítás felvétel közben sem.
Az optikai variót HD módban kiegészíti egy „Clear Image Zoom”-nak nevezett technológia. Egy igazi 4K-s érzékelőből kétféle úton nyerhetünk ki 2K-s képet: vagy összevonunk, csoportosítunk szomszédos pixeleket (2 vízszintesen, 2 függőlegesen, az összesen 4), esetleg csak egyet használunk ebből a négyes csoportból, vagy sorban olvasom a képpontokat egymás után, de akkor vízszintesen és függőlegesen is csak a szenzor felét használom. Ez utóbbi esetben a látószög is kisebb lesz. Ez olyan hatást eredményez, mintha a varió átfogását megkétszereztük volna, ami a PXW-X70 esetében, így 24× nő.
A kamera jelenleg csak HD-t rögzít. Az új szoftver tavaszra várható, ezzel már igazából 4K-s lesz az X70-es.
Alapvetően az XAVC kódolást használja, méghozzá annak a Long GOP-os változatát. Mivel SD és Memory Stick Pro kártyára rögzít – ezek írási sebessége nem olyan fényes – Intra Frame nem rögzíthető vele. Sokan még nem készültek fel az XAVC utómunkára, ők használhatják az AVCHD-t is, hogy a DV formátumról ne is beszéljek. Ez utóbbi persze szigorúan alacsony felbontáshoz (SD). Az XAVC kódolásakor válogat az SD kártyák között, ragaszkodik a 10-es osztályú SDXC kártyához.
A kamerán két kártyafoglalatot találunk, így lehetőség van folyamatos vagy egyidejű felvételre. Az első esetben, amikor betelik az egyik memóriakártya, a másikon folytatja a felvétel rögzítését, megszakítás, zökkenő nélkül. Az egyidejű felvétellel, párhuzamosan rögzítünk mind a két kártyára. Ez a biztonsági mentést hivatott ellátni. Ezt tovább cifrázhatjuk azzal, hogy a két indítógomb külön indíthatja a két kártyára a felvételt.
Belenézős keresője kicsi (0,39″, 1,44 Mpixel), viszont az alkalmazott OLED panelnek köszönhetően meglepően jó képet ad. A szín és a kompozíció megítélése mellett, az élességről is szolgáltat némi információt. Azért kapunk egyéb segítséget is az fókuszáláshoz: a már régóta ismert „Peaking” mellett belenagyíthatunk a kereső képébe 4× vagy 8×. Hogy ne csak a kép közepére közelíthessünk rá, egy a markolatnál elhelyezkedő botkormány segítségével mozgathatjuk a nagyítás helyét. Van egy nagyobb, kihajtható, 3,5″-es, 1,56 Mpixeles LCD keresője is.
Beépített szürke-szűrője ¼ (2 fé), ⅟₁₆ (4 fé) és ⅟₆₄ (6 fé) csökkenti az objektíven áthaladó fényt, vagy kikapcsolható.
Ma már egy kamerából sem hiányozhat a Wi-Fi. Az okos telefonokra vagy táblagépekre telepíthető Content Browser Mobile alkalmazással a háttérből is irányíthatjuk a kamerát. Rekesz, zársebesség, látószög, színhőmérséklet stb., és persze az indítás-leállítás. Ezenkívül a kamera alacsonyabb felbontásban ugyan, de élő képet küld a telefonra, táblagépre.
A Fogantyún kapott helyet a két XLR csatlakozó, és a teljes hangvezérlés. Ha ezt leszereljük (két csavar tartja), alatta találjuk meg az új, multi interfésznek nevezett csatlakozópapucsot. Erre szerelhetünk lámpát, vagy a Sony új vezeték nélküli mikrofon vevőjét (UWP-D sorozat). Mindkettő a kamerából kapja a tápellátását. A lámpa kapcsolható a felvétel indításával, a vevőt pedig nem kell külön vezetékkel csatlakoztatni a kamerához.
A PXW-X70 az első kompakt XAVC kamera, alig 1,5 kg súlyával inkább nevezném tenyér-, mit kézi kamerának. Engem első látásra az 1999-ben (ha jól emlékszem) megjelent DSR-PD100 DV szalagos kamerára emlékeztetett.
Ára jóval millió alatt van. Kicsi méreténél fogva használható videó-újságíráshoz, de megállja a helyét másod-, harmad kameraként, nagyobb testvérei között is, főleg ha arra gondolok, hogy képi világa közelebb áll a filméhez, mint a tévés kamerákéhoz.
És most „ugorgyunk”, ahogy Pósalaki bácsi mondotta volt. Erre azonban a következő lapszámig várni kell, különben más már nem fér bele az újságba.
Dénes Zoltán ( HSC )
A rendezvényen Széles Tamás HTOE elnök bevezetőjében a televíziózás jövőjéről, és a helyi televíziók jelentőségéről beszélt, valamint arról, hogy a vidéki televíziók anyagait nagyobb szerephez kell juttatni az MTVA napi műsorszerkesztésében, de elsősorban a híradókban.
Auer János a Médiatanács képviseletében a támogatásokról, és a pályázatokról beszélt, és mint pozitív hírt megemlítette, hogy az anyagi lehetőségek a következő időszakban nem változnak.
Nagy érdeklődés előzte meg Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatójának felszólalását, aki beszédében méltatta a helyi televíziók munkáját, és kifejtette, hogy ebben az évben nem kevesebb, mint 4845 anyag készült és került adásba a helyi televíziók anyagaiból, ami 2011 riporttal több, mint ami az elmúlt 3 év alatt készült. Hozzátette, hogy ebben az évben már 24 megyei jogú városi tv anyagát fogadja az MTVA szerkesztősége! Számszakilag ez idén, eddig 880 millió forintnak megfelelő támogatást jelent, ami évente több mint 1 milliárd forint, ami a helyi tévék számára kerül kifizetésre. Egy közbevetett kérdésre válaszolva elmondta, hogy az MTVA napi műsorába való bekerülés alapvető feltétele a műszaki elvárásnak való megfelelés, és természetesen a tartalmi színvonal.
Kitért a jövő évi szerződésekre is, melyek jobb kondíciókat tartalmaznak, és megemlítette, hogy több élő bejelentkezésre volna lehetőség, amihez viszont jobb technika szükséges. Beszédének végén megemlítette, hogy újabb városi tv-ket akarnak bevonni a tudósítói hálózatba, ami perspektívát jelenthet az Egyesület tagjainak!
Felszólalt Szűcs László, alelnök, Magyar Kábelkommunikációs Szövetség képviseletében, aki méltatta a 30 éves helyi televíziózás áldozatos munkáját, és elért sikereiket.
A felszólalásokat Kocsis Noémi MTVA Mecenatúra igazgató zárta, aki felhívta a figyelmet a pályázatokban rejlő lehetőségekre, és kiemelte, hogy az elmúlt 2013-as esztendőben 1 milliárd forint fölötti összeg talált gazdára, és nem volt elutasított pályázat!
A gödöllői találkozó kísérő programjaként jelen voltak a hazai televíziós broadcast eszközforgalmazói, a Studiotech és a Rexfilm Kft. munkatársai, akik kínálatukban számos megoldást mutattak be a jelenlévő televíziós szakembereknek. Olyan eszközök, kamerák, editáló pultok, szoftverek, és egyéb megoldások voltak itt láthatók, melyek technikai vonatkozásban magasabb színvonalat képviseltek, ugyan akkor árban kedvezőbb képet tártak a felhasználók elé. ( -sr-)
Helyi Televíziók Országos Egyesülete
Több száz helyi tv működik az országban, és egészen kis tv-k is vannak a tagjaink között. – tájékoztat Ritupel Tamás az egyesület titkára. A tagsághoz legalább 1 éves stabil működés szükséges, van tagsági díjunk, de ezért cserébe ingyenes jogsegély szolgálatot, ingyenes gazdasági tanácsadást biztosítunk, emellett különböző jogvédő szervezeteknél (pl Artisjus, Mahasz) is sikerült elérnünk kedvezményeket és nagyon sok információt kapnak a tagjaink a napi működésükhöz. Például az idei választások teljesen más szabályok szerint működtek, és a médiára is teljesen új szabályozás vonatkozott, amiben az egyesület jogászai nagy segítséget nyújtottak tagjainak.
A HTOE minden évben két közgyűlést tart. Ez itt Gödöllőn egy egynapos munka jellegű esemény. A tavaszi találkozónkat Szombathelyen tartottuk. Ilyenkor pályázatot írunk ki a tagjaink számára több kategóriában, a beérkezett anyagokat szakemberekből áll a zsűri értékeli, és a legjobb ötleteket, munkákat az egyesület díjazza. Ez egyrészt támogatás, másrészt presztízs, illetve jutalom is, mert a nyertes televíziótól a következő évi találkozónkon 3 szakember ingyenesen látunk vendégül. Az egyesületnek van belső szakmai képzése is. Ilyenkor szakemberek tartanak előadásokat, egyfajta tanfolyamot, amit az egyesület finanszíroz, és amire nagy az érdeklődés. A legutóbbi képzésünkön Veszprémben majdnem 50-en vettek részt.
A találkozók elsődleges célja, hogy megvitassa a helyi televíziók jövőjét, melyek az esetek többségében önkormányzati tulajdonban vannak, és akik mindig is keresték a lehetőséget, hogy ne csak önkormányzati forrásból működjenek. Nyilván nagy segítséget adnak a Médiahatóságnál kiírt pályázatok, és valamilyen szinten nőnek a reklámbevételeink, de mégis keressük a lehetőségeket, amivel a bevételt tudjuk növelni. Az MTV-vel is nagyon jó a kapcsolatunk. Minden megyei jogú városban a helyi tv rendes beszállítója a magyar televíziónak. Ez azért is jó, mert a vidéki híranyagok elérnek a híradókba, ami hozzájárul a mi finanszírozásunkhoz is. ( – )
A rendezvényen Széles Tamás HTOE elnök bevezetőjében a televíziózás jövőjéről, és a helyi televíziók jelentőségéről beszélt, valamint arról, hogy a vidéki televíziók anyagait nagyobb szerephez kell juttatni az MTVA napi műsorszerkesztésében, de elsősorban a híradókban.
Auer János a Médiatanács képviseletében a támogatásokról, és a pályázatokról beszélt, és mint pozitív hírt megemlítette, hogy az anyagi lehetőségek a következő időszakban nem változnak.
Nagy érdeklődés előzte meg Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatójának felszólalását, aki beszédében méltatta a helyi televíziók munkáját, és kifejtette, hogy ebben az évben nem kevesebb, mint 4845 anyag készült és került adásba a helyi televíziók anyagaiból, ami 2011 riporttal több, mint ami az elmúlt 3 év alatt készült. Hozzátette, hogy ebben az évben már 24 megyei jogú városi tv anyagát fogadja az MTVA szerkesztősége! Számszakilag ez idén, eddig 880 millió forintnak megfelelő támogatást jelent, ami évente több mint 1 milliárd forint, ami a helyi tévék számára kerül kifizetésre. Egy közbevetett kérdésre válaszolva elmondta, hogy az MTVA napi műsorába való bekerülés alapvető feltétele a műszaki elvárásnak való megfelelés, és természetesen a tartalmi színvonal.
Kitért a jövő évi szerződésekre is, melyek jobb kondíciókat tartalmaznak, és megemlítette, hogy több élő bejelentkezésre volna lehetőség, amihez viszont jobb technika szükséges. Beszédének végén megemlítette, hogy újabb városi tv-ket akarnak bevonni a tudósítói hálózatba, ami perspektívát jelenthet az Egyesület tagjainak!
Felszólalt Szűcs László, alelnök, Magyar Kábelkommunikációs Szövetség képviseletében, aki méltatta a 30 éves helyi televíziózás áldozatos munkáját, és elért sikereiket.
A felszólalásokat Kocsis Noémi MTVA Mecenatúra igazgató zárta, aki felhívta a figyelmet a pályázatokban rejlő lehetőségekre, és kiemelte, hogy az elmúlt 2013-as esztendőben 1 milliárd forint fölötti összeg talált gazdára, és nem volt elutasított pályázat!
A gödöllői találkozó kísérő programjaként jelen voltak a hazai televíziós broadcast eszközforgalmazói, a Studiotech és a Rexfilm Kft. munkatársai, akik kínálatukban számos megoldást mutattak be a jelenlévő televíziós szakembereknek. Olyan eszközök, kamerák, editáló pultok, szoftverek, és egyéb megoldások voltak itt láthatók, melyek technikai vonatkozásban magasabb színvonalat képviseltek, ugyan akkor árban kedvezőbb képet tártak a felhasználók elé. ( -sr-)
Helyi Televíziók Országos Egyesülete
Több száz helyi tv működik az országban, és egészen kis tv-k is vannak a tagjaink között. – tájékoztat Ritupel Tamás az egyesület titkára. A tagsághoz legalább 1 éves stabil működés szükséges, van tagsági díjunk, de ezért cserébe ingyenes jogsegély szolgálatot, ingyenes gazdasági tanácsadást biztosítunk, emellett különböző jogvédő szervezeteknél (pl Artisjus, Mahasz) is sikerült elérnünk kedvezményeket és nagyon sok információt kapnak a tagjaink a napi működésükhöz. Például az idei választások teljesen más szabályok szerint működtek, és a médiára is teljesen új szabályozás vonatkozott, amiben az egyesület jogászai nagy segítséget nyújtottak tagjainak.
A HTOE minden évben két közgyűlést tart. Ez itt Gödöllőn egy egynapos munka jellegű esemény. A tavaszi találkozónkat Szombathelyen tartottuk. Ilyenkor pályázatot írunk ki a tagjaink számára több kategóriában, a beérkezett anyagokat szakemberekből áll a zsűri értékeli, és a legjobb ötleteket, munkákat az egyesület díjazza. Ez egyrészt támogatás, másrészt presztízs, illetve jutalom is, mert a nyertes televíziótól a következő évi találkozónkon 3 szakember ingyenesen látunk vendégül. Az egyesületnek van belső szakmai képzése is. Ilyenkor szakemberek tartanak előadásokat, egyfajta tanfolyamot, amit az egyesület finanszíroz, és amire nagy az érdeklődés. A legutóbbi képzésünkön Veszprémben majdnem 50-en vettek részt.
A találkozók elsődleges célja, hogy megvitassa a helyi televíziók jövőjét, melyek az esetek többségében önkormányzati tulajdonban vannak, és akik mindig is keresték a lehetőséget, hogy ne csak önkormányzati forrásból működjenek. Nyilván nagy segítséget adnak a Médiahatóságnál kiírt pályázatok, és valamilyen szinten nőnek a reklámbevételeink, de mégis keressük a lehetőségeket, amivel a bevételt tudjuk növelni. Az MTV-vel is nagyon jó a kapcsolatunk. Minden megyei jogú városban a helyi tv rendes beszállítója a magyar televíziónak. Ez azért is jó, mert a vidéki híranyagok elérnek a híradókba, ami hozzájárul a mi finanszírozásunkhoz is. ( – )
A rendezvényen Széles Tamás HTOE elnök bevezetőjében a televíziózás jövőjéről, és a helyi televíziók jelentőségéről beszélt, valamint arról, hogy a vidéki televíziók anyagait nagyobb szerephez kell juttatni az MTVA napi műsorszerkesztésében, de elsősorban a híradókban.
Auer János a Médiatanács képviseletében a támogatásokról, és a pályázatokról beszélt, és mint pozitív hírt megemlítette, hogy az anyagi lehetőségek a következő időszakban nem változnak.
Nagy érdeklődés előzte meg Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatójának felszólalását, aki beszédében méltatta a helyi televíziók munkáját, és kifejtette, hogy ebben az évben nem kevesebb, mint 4845 anyag készült és került adásba a helyi televíziók anyagaiból, ami 2011 riporttal több, mint ami az elmúlt 3 év alatt készült. Hozzátette, hogy ebben az évben már 24 megyei jogú városi tv anyagát fogadja az MTVA szerkesztősége! Számszakilag ez idén, eddig 880 millió forintnak megfelelő támogatást jelent, ami évente több mint 1 milliárd forint, ami a helyi tévék számára kerül kifizetésre. Egy közbevetett kérdésre válaszolva elmondta, hogy az MTVA napi műsorába való bekerülés alapvető feltétele a műszaki elvárásnak való megfelelés, és természetesen a tartalmi színvonal.
Kitért a jövő évi szerződésekre is, melyek jobb kondíciókat tartalmaznak, és megemlítette, hogy több élő bejelentkezésre volna lehetőség, amihez viszont jobb technika szükséges. Beszédének végén megemlítette, hogy újabb városi tv-ket akarnak bevonni a tudósítói hálózatba, ami perspektívát jelenthet az Egyesület tagjainak!
Felszólalt Szűcs László, alelnök, Magyar Kábelkommunikációs Szövetség képviseletében, aki méltatta a 30 éves helyi televíziózás áldozatos munkáját, és elért sikereiket.
A felszólalásokat Kocsis Noémi MTVA Mecenatúra igazgató zárta, aki felhívta a figyelmet a pályázatokban rejlő lehetőségekre, és kiemelte, hogy az elmúlt 2013-as esztendőben 1 milliárd forint fölötti összeg talált gazdára, és nem volt elutasított pályázat!
A gödöllői találkozó kísérő programjaként jelen voltak a hazai televíziós broadcast eszközforgalmazói, a Studiotech és a Rexfilm Kft. munkatársai, akik kínálatukban számos megoldást mutattak be a jelenlévő televíziós szakembereknek. Olyan eszközök, kamerák, editáló pultok, szoftverek, és egyéb megoldások voltak itt láthatók, melyek technikai vonatkozásban magasabb színvonalat képviseltek, ugyan akkor árban kedvezőbb képet tártak a felhasználók elé. ( -sr-)
Helyi Televíziók Országos Egyesülete
Több száz helyi tv működik az országban, és egészen kis tv-k is vannak a tagjaink között. – tájékoztat Ritupel Tamás az egyesület titkára. A tagsághoz legalább 1 éves stabil működés szükséges, van tagsági díjunk, de ezért cserébe ingyenes jogsegély szolgálatot, ingyenes gazdasági tanácsadást biztosítunk, emellett különböző jogvédő szervezeteknél (pl Artisjus, Mahasz) is sikerült elérnünk kedvezményeket és nagyon sok információt kapnak a tagjaink a napi működésükhöz. Például az idei választások teljesen más szabályok szerint működtek, és a médiára is teljesen új szabályozás vonatkozott, amiben az egyesület jogászai nagy segítséget nyújtottak tagjainak.
A HTOE minden évben két közgyűlést tart. Ez itt Gödöllőn egy egynapos munka jellegű esemény. A tavaszi találkozónkat Szombathelyen tartottuk. Ilyenkor pályázatot írunk ki a tagjaink számára több kategóriában, a beérkezett anyagokat szakemberekből áll a zsűri értékeli, és a legjobb ötleteket, munkákat az egyesület díjazza. Ez egyrészt támogatás, másrészt presztízs, illetve jutalom is, mert a nyertes televíziótól a következő évi találkozónkon 3 szakember ingyenesen látunk vendégül. Az egyesületnek van belső szakmai képzése is. Ilyenkor szakemberek tartanak előadásokat, egyfajta tanfolyamot, amit az egyesület finanszíroz, és amire nagy az érdeklődés. A legutóbbi képzésünkön Veszprémben majdnem 50-en vettek részt.
A találkozók elsődleges célja, hogy megvitassa a helyi televíziók jövőjét, melyek az esetek többségében önkormányzati tulajdonban vannak, és akik mindig is keresték a lehetőséget, hogy ne csak önkormányzati forrásból működjenek. Nyilván nagy segítséget adnak a Médiahatóságnál kiírt pályázatok, és valamilyen szinten nőnek a reklámbevételeink, de mégis keressük a lehetőségeket, amivel a bevételt tudjuk növelni. Az MTV-vel is nagyon jó a kapcsolatunk. Minden megyei jogú városban a helyi tv rendes beszállítója a magyar televíziónak. Ez azért is jó, mert a vidéki híranyagok elérnek a híradókba, ami hozzájárul a mi finanszírozásunkhoz is. ( – )
2015-ben már olyan eszközöket használhatunk az előrejelzések szerint – melyek a jelenlegi sebességénél ötször gyorsabban továbbítják a wifi tartományban közlekedő jeleket. Az új Samsung találmány másodpercenként 575 megabájtnyi adat továbbítását teszi majd lehetővé. A ma használt eszközök elméleti sebesség-maximuma 108 megabájt másodpercenként.
Ahhoz, hogy egy 720p felbontású, nagyjából egy gigabájtos sorozatepizódot az egyik eszközről a másikra másoljunk, kevesebb, mint három másodpercre lesz szükségünk, mármint ha egy ilyen hálózaton másolgatni akarunk ahelyett, hogy csak simán távolról megnyitjuk a fájlt. Ez a sebesség már arra is elég, hogy akadásmentesen nézzünk nagy felbontású filmet a fájl helyétől függetlenül.
A Samsung közleménye szerint az új, 802.11ad jelű, 60 GHz szabvány úgy éri el a jelenleg használt 2,4 és 5 gigahertzes hálózatokat bőven lepipáló sebességet, hogy kiszűrték a közös csatornák zavarait, vagyis azokat az interferenciákat, amiknél az ugyanazt a hálózatot használó jeladók zavarják egymást.
Az alkalmazására 2015-ben kerülhet majd sor, a tervek szerint elsőként, a Samsung telefonokban, televíziókban, és az egészségügyi eszközökben alakítják ki a rendkívül gyors adatforgalom bonyolításához szükséges felületeket.
( h )
2015-ben már olyan eszközöket használhatunk az előrejelzések szerint – melyek a jelenlegi sebességénél ötször gyorsabban továbbítják a wifi tartományban közlekedő jeleket. Az új Samsung találmány másodpercenként 575 megabájtnyi adat továbbítását teszi majd lehetővé. A ma használt eszközök elméleti sebesség-maximuma 108 megabájt másodpercenként.
Ahhoz, hogy egy 720p felbontású, nagyjából egy gigabájtos sorozatepizódot az egyik eszközről a másikra másoljunk, kevesebb, mint három másodpercre lesz szükségünk, mármint ha egy ilyen hálózaton másolgatni akarunk ahelyett, hogy csak simán távolról megnyitjuk a fájlt. Ez a sebesség már arra is elég, hogy akadásmentesen nézzünk nagy felbontású filmet a fájl helyétől függetlenül.
A Samsung közleménye szerint az új, 802.11ad jelű, 60 GHz szabvány úgy éri el a jelenleg használt 2,4 és 5 gigahertzes hálózatokat bőven lepipáló sebességet, hogy kiszűrték a közös csatornák zavarait, vagyis azokat az interferenciákat, amiknél az ugyanazt a hálózatot használó jeladók zavarják egymást.
Az alkalmazására 2015-ben kerülhet majd sor, a tervek szerint elsőként, a Samsung telefonokban, televíziókban, és az egészségügyi eszközökben alakítják ki a rendkívül gyors adatforgalom bonyolításához szükséges felületeket.
( h )
ARRI két fő díja közül az elsőt az ARRI AMIRA kapta a dokumentarista stílusban nyújtott technikai szolgáltatásaiért, míg a másodikat az ARRI / ZEISS Mester Anamorphic lencsékért vehették át a munkatársak. Mindkét Cinec szobor kiemelt elismerésnek számít, és nagy jelentőséggel bír az ARRI számára, a vállalat filmtechnika fejlesztése terén kifejtett innovációs tevékenységéért és a folyamatos kutatómunka elismeréseként. A díjakat a Society of CineTechnik Bayern (CTB) döntése alapján ítélték oda az érintetteknek.
ARRI AMIRA a dokumentumfilm-stílusú kamera kategóriában – Camera Technology / Új digitális rögzítésű eszközök – valamint hét ARRI / ZEISS Master, az Anamorphic lencse kategóriában – kapták a díjakat, amiket Ilse Aigner, Bajor-ország helyettes miniszterelnöke – gazdasági miniszter, a média, az energia és a technológiai területének felelős vezetője adott át a vállalat képviselőinek.
Az ARRI AMIRA egyesíti a kivételes képminőséget és megfizethető áru, ergonomikus kialakítású optimalizált módon segíti az operatőr munkáját. Az AMIRA termékmenedzsere Markus Duerr miután átvette a díjat azt mondta: „AMIRA kamerák már világszerte dolgoznak különféle produkciókban, ami egy csodálatos kezdet. Az AMIRA pont úgy fog majd fejlődni, mint elődje az ALEXA, a piaci változások és a vásárlók igényeinek megfelelően. Az AMIRA nagy utazása még csak most kezdődött. „
Az ARRI / ZEISS Mester Anamorphics optikákat a kivételes tervezés és a kitűnő filmes ábrázolási tulajdonságok juttatták a díjhoz. Matthias Pesch, aki az Arri / Zeiss Optical Systems képviseletében vette át a díjat a következő nyilatkozatot tette:
„A Master Anamorphics sorozat új kreatív lehetőségeket nyit az operatőr számára, és örülünk, hogy az első produkciók ezekkel az objektívekkel már eddig is gyönyörű képeket készítenek.”
Több most előkészülőben lévő film alkotója, mint például Dir. JC Chandor, DP Bradford Young „A legerőszakosabb év” című film, és Dir. Nic Mathiew, és DP Bojan Bozelli egy másik produkciótól a közelmúltban úgy döntött, hogy Arri / Zeiss Master Anamorphics lencséket használ majd a forgatáson.
További információ: Visionteam
( – )
Blackmagic Design today announced that the Blackmagic Production Camera 4K was used to shoot Australian new wave band Pseudo Echo’s music video for the title track off their new album “Ultraviolet.” Shot entirely on green screen, Melbourne, Australia based production company Final Focus required a 4K camera that delivered Ultra HD cinematic images at an affordable cost.
“We needed a 4K camera due to the fact that the music video was shot entirely on green screen. This not only helped in regards to the quality of the key, but also gave us the ability to punch in for a closer shot without quality loss since the delivery was HD,” explained Adam Haywood, DP and co owner of Final Focus. “The Blackmagic Production Camera 4K’s images are amazing, and even back in the edit suite, I couldn’t believe how good the shots looked.”
The look and feel of the music video was inspired by lead singer Brian Canham’s love for retro and futuristic films and art, and this is a passion he shares with the video’s director Stuart Stanton, also co owner of Final Focus. Brian wanted to explore the idea of people’s energy existing beyond death in an ultraviolet realm.
With these factors in mind, Stuart came up with the concept of a celestial character inviting, controlling, evolving and transitioning another version of herself from one dimension to another. Intercut with footage of the band, the music video is a throwback to the world of retro sci-fi, designed to be visually engaging and in line with the energy and vibe of classic Pseudo Echo.
Shot in 4K ProRes, Adam noted that the 4K format was especially advantageous when editing and delivering in HD. “Shooting in 4K is probably the best thing in regards to reframing or cropping shots for more options without having to compromise image quality. The other element is the strength of the ProRes codec, which saves time in the edit suite and which other cameras don’t record in camera,” he said.
Adam added: “The Blackmagic Production Camera 4K marries both these features and combines them in an extremely affordable package, which means we own the camera and the power that comes with it.”
“We wanted a look to match the artwork on our latest album, and we wanted a very modern futuristic look,” said Brian Canham of Pseudo Echo.
“The video turned out fantastic. We love the high end look Final Focus achieved using all green screen.”
During post, Adam used a few curves and a little saturation in DaVinci Resolve for color correction and to give the images a final finesse. “When the Blackmagic Production Camera 4K became available, we pretty much purchased it immediately, and we haven’t looked back since. The camera’s images are just amazing to work with,” Adam concluded. ( – )
www.blackmagicdesign.com
A több országban működő broadcast gyártó és szolgáltató cég, idén szerény méreteivel, jelképesen húzódott meg az Everts – lábánál, és azt hiszem a hasonlat nem is túlzó, hiszen az Everts – melynek termékeit a Studiotech forgalmazza Magyarországon, valóban óriás méretekkel jelent meg idén Amsterdamban
A megszokott, fekete-sárga színkombinációban megjelenő vállalat standján, a magyar Studiotech munkatársai is jelen voltak. Ha a hazai szakemberek, akár érdeklődésből, vagy szakmai barátságból keresték fel a standot, minden kérdésükre anyanyelven kaptak választ.
Ez történt velünk is: a standon Gyengő István fogadott bennünket, és bemutatta a kiállított termékeket, beszélt az újdonságokról. Elsőként, értelemszerűen egy saját termékre hívta fel a figyelmet, a képeinken is látható mobil stúdióra, ami használatával nagyban megkönnyíti a külsőben dolgozó, riportokat készítő televíziós munkatársak dolgát.
A különlegessége ennek a mobilstúdiónak, hogy ez egy olyan utazó szett, amit négy kameráig lehet bővíteni, pontosabban ennyit tud befogadni egyszerre a riportok során. Olyan mobil szett, ami egy kompakt dobozban tartalmaz keverőt, rögzítőt, a beépített a monitorokat, fogadja a kamerákat és mindezt egy üvegkábelen keresztül, ráadásul mindössze egyetlen egy szál kábellel csatlakozik a központi egységhez. Rendkívül gyors az installálási ideje, némi gyakorlattal, valóban pillanatok alatt üzemképes állapotba lehet hozni egy komplett négykamerás videostúdiót. A dobozt szinte percek alatt el lehet repíteni bárhová, nagyon gyors az installáció, mondhatni gyors, egyszerű, bombabiztos és azonnal adás kész állapotba hozható.
Nagy monitorozás van a kameráknál, a lényeges eleme az interface egység, ami ellátja táppal a kamerákat, SDI be és kimenete van, kommunikációra képes, ráadásul mindez egy kombinált, mivel egyetlen szál kábelen megy. Az egység dokkolható a nagy kamerákra, de a kicsiknél állványra is tehető.
A másik látványosság a standon egy nagyon mobil editor, ami Laptop platformon működik, video monitorozással, speciális keyboarddal, kitűnően működik, repülőgépen akár kézipoggyászként is vihető.
Mennyire népszerű ez az összeállítás, vagy nevezzük csomagnak hazánkban?
Tekintettel ara, hogy nálunk belföldön nem annyira jellemző, hogy a stábok egyik helyről a másikra repülnek, így mondhatnánk, sajnos a termék nálunk nem annyira népszerű, és ez a tulajdonság az árban is megjelenik.
Volt még a standon egy nagyon hasznos kiegészítő, ami külön felkeltette az érdeklődést. Emlékeim vannak arról az időszakról, amikor stúdiófelvétel, vagy élő adás közben, a rendező által bekapcsolt kamera aktivitását egy, a kamera tetején világító lámpa jelezte. Ez hasznos volt az operatőrnek, aki tudta, hogy most élesben dolgozik, de segítség volt a képen szereplő riporternek vagy más szereplőnek, hiszen tudta, hogy melyik kamera veszi a produkciót. A Studiotech kamerajelző LED-je hasznos eszköz lehet napjainkban is – az én véleményem szerint.
www.studiotech.hu
A több országban működő broadcast gyártó és szolgáltató cég, idén szerény méreteivel, jelképesen húzódott meg az Everts – lábánál, és azt hiszem a hasonlat nem is túlzó, hiszen az Everts – melynek termékeit a Studiotech forgalmazza Magyarországon, valóban óriás méretekkel jelent meg idén Amsterdamban
A megszokott, fekete-sárga színkombinációban megjelenő vállalat standján, a magyar Studiotech munkatársai is jelen voltak. Ha a hazai szakemberek, akár érdeklődésből, vagy szakmai barátságból keresték fel a standot, minden kérdésükre anyanyelven kaptak választ.
Ez történt velünk is: a standon Gyengő István fogadott bennünket, és bemutatta a kiállított termékeket, beszélt az újdonságokról. Elsőként, értelemszerűen egy saját termékre hívta fel a figyelmet, a képeinken is látható mobil stúdióra, ami használatával nagyban megkönnyíti a külsőben dolgozó, riportokat készítő televíziós munkatársak dolgát.
A különlegessége ennek a mobilstúdiónak, hogy ez egy olyan utazó szett, amit négy kameráig lehet bővíteni, pontosabban ennyit tud befogadni egyszerre a riportok során. Olyan mobil szett, ami egy kompakt dobozban tartalmaz keverőt, rögzítőt, a beépített a monitorokat, fogadja a kamerákat és mindezt egy üvegkábelen keresztül, ráadásul mindössze egyetlen egy szál kábellel csatlakozik a központi egységhez. Rendkívül gyors az installálási ideje, némi gyakorlattal, valóban pillanatok alatt üzemképes állapotba lehet hozni egy komplett négykamerás videostúdiót. A dobozt szinte percek alatt el lehet repíteni bárhová, nagyon gyors az installáció, mondhatni gyors, egyszerű, bombabiztos és azonnal adás kész állapotba hozható.
Nagy monitorozás van a kameráknál, a lényeges eleme az interface egység, ami ellátja táppal a kamerákat, SDI be és kimenete van, kommunikációra képes, ráadásul mindez egy kombinált, mivel egyetlen szál kábelen megy. Az egység dokkolható a nagy kamerákra, de a kicsiknél állványra is tehető.
A másik látványosság a standon egy nagyon mobil editor, ami Laptop platformon működik, video monitorozással, speciális keyboarddal, kitűnően működik, repülőgépen akár kézipoggyászként is vihető.
Mennyire népszerű ez az összeállítás, vagy nevezzük csomagnak hazánkban?
Tekintettel ara, hogy nálunk belföldön nem annyira jellemző, hogy a stábok egyik helyről a másikra repülnek, így mondhatnánk, sajnos a termék nálunk nem annyira népszerű, és ez a tulajdonság az árban is megjelenik.
Volt még a standon egy nagyon hasznos kiegészítő, ami külön felkeltette az érdeklődést. Emlékeim vannak arról az időszakról, amikor stúdiófelvétel, vagy élő adás közben, a rendező által bekapcsolt kamera aktivitását egy, a kamera tetején világító lámpa jelezte. Ez hasznos volt az operatőrnek, aki tudta, hogy most élesben dolgozik, de segítség volt a képen szereplő riporternek vagy más szereplőnek, hiszen tudta, hogy melyik kamera veszi a produkciót. A Studiotech kamerajelző LED-je hasznos eszköz lehet napjainkban is – az én véleményem szerint.
www.studiotech.hu
A több országban működő broadcast gyártó és szolgáltató cég, idén szerény méreteivel, jelképesen húzódott meg az Everts – lábánál, és azt hiszem a hasonlat nem is túlzó, hiszen az Everts – melynek termékeit a Studiotech forgalmazza Magyarországon, valóban óriás méretekkel jelent meg idén Amsterdamban
A megszokott, fekete-sárga színkombinációban megjelenő vállalat standján, a magyar Studiotech munkatársai is jelen voltak. Ha a hazai szakemberek, akár érdeklődésből, vagy szakmai barátságból keresték fel a standot, minden kérdésükre anyanyelven kaptak választ.
Ez történt velünk is: a standon Gyengő István fogadott bennünket, és bemutatta a kiállított termékeket, beszélt az újdonságokról. Elsőként, értelemszerűen egy saját termékre hívta fel a figyelmet, a képeinken is látható mobil stúdióra, ami használatával nagyban megkönnyíti a külsőben dolgozó, riportokat készítő televíziós munkatársak dolgát.
A különlegessége ennek a mobilstúdiónak, hogy ez egy olyan utazó szett, amit négy kameráig lehet bővíteni, pontosabban ennyit tud befogadni egyszerre a riportok során. Olyan mobil szett, ami egy kompakt dobozban tartalmaz keverőt, rögzítőt, a beépített a monitorokat, fogadja a kamerákat és mindezt egy üvegkábelen keresztül, ráadásul mindössze egyetlen egy szál kábellel csatlakozik a központi egységhez. Rendkívül gyors az installálási ideje, némi gyakorlattal, valóban pillanatok alatt üzemképes állapotba lehet hozni egy komplett négykamerás videostúdiót. A dobozt szinte percek alatt el lehet repíteni bárhová, nagyon gyors az installáció, mondhatni gyors, egyszerű, bombabiztos és azonnal adás kész állapotba hozható.
Nagy monitorozás van a kameráknál, a lényeges eleme az interface egység, ami ellátja táppal a kamerákat, SDI be és kimenete van, kommunikációra képes, ráadásul mindez egy kombinált, mivel egyetlen szál kábelen megy. Az egység dokkolható a nagy kamerákra, de a kicsiknél állványra is tehető.
A másik látványosság a standon egy nagyon mobil editor, ami Laptop platformon működik, video monitorozással, speciális keyboarddal, kitűnően működik, repülőgépen akár kézipoggyászként is vihető.
Mennyire népszerű ez az összeállítás, vagy nevezzük csomagnak hazánkban?
Tekintettel ara, hogy nálunk belföldön nem annyira jellemző, hogy a stábok egyik helyről a másikra repülnek, így mondhatnánk, sajnos a termék nálunk nem annyira népszerű, és ez a tulajdonság az árban is megjelenik.
Volt még a standon egy nagyon hasznos kiegészítő, ami külön felkeltette az érdeklődést. Emlékeim vannak arról az időszakról, amikor stúdiófelvétel, vagy élő adás közben, a rendező által bekapcsolt kamera aktivitását egy, a kamera tetején világító lámpa jelezte. Ez hasznos volt az operatőrnek, aki tudta, hogy most élesben dolgozik, de segítség volt a képen szereplő riporternek vagy más szereplőnek, hiszen tudta, hogy melyik kamera veszi a produkciót. A Studiotech kamerajelző LED-je hasznos eszköz lehet napjainkban is – az én véleményem szerint.
www.studiotech.hu
Ez is lehetne a mottója a Facilis Technology cégnek, amelynek nyílt napját november közepén tartották Budapesten, a Media Networks cég rendezésében.
A bemutatott termékcsalád fő jellemzője a dinamikus munkafolyamatokat biztosító nagyteljesítményű, költséghatékony, AVID-kompatibilis tárrendszer. A jórészt AVID-től átigazolt mérnökök által alapított Massechusetts-i székhelyű Facilis Technology 2003 óta kínál megosztott fájlrendszeren alapuló tároló megoldásokat, melyeknél az egyik fő szempont az AVID-tárrendszerekkel való maximális együttműködési képesség, azaz igény szerint alkalmasak azok helyettesítésére (Unity, ISIS). A kínált berendezések és szoftvereszközök azon túl, hogy tiszta AVID-, FinalCut- vagy Premiere-környezetben kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, vegyes infrastruktúrában szintén tökéletesen működnek. Ennek köszönhetően az elmúlt évek során a film-, műsorszóró és audiovizuális ipar tartalomkészítéssel és utómunkával foglalkozó munkatársai számára az egyik meghatározó céggé nőtték ki magukat. A Facilis Technology alapfilozófiája a felhasználók igényeinek felmérése és az adott feladatra legalkalmasabb rendszer megajánlása, annak folyamatos terméktámogatása. Ma már világszerte egyre több helyen találkozunk ilyen rendszerekkel, melyek lehetővé teszik a különböző formátumú médiatartalmak gyors tárolását, megosztását, szerkesztését és archiválását.
A bemutatott eszközökről – röviden.
A TerraBlock az utómunka és tartalom-előállító munkafolyamatok terén piacvezető, megosztott tárrendszer. A TerraBlock részét képező Facilis megosztott fájlrendszer a legösszetettebb többplatformos környezetben is optimális megoldást nyújt; elősegíti az együttműködést a különböző alkalmazások között, melyek akár eltérő képformátumot is használhatnak. A TerraBlockkal nincs lehetetlen: az általa nyújtott teljesítmény a 4K felbontású tartalom fényelésektöl kezdve a HDV tartalom professzionális vágásáig bármilyen feladathoz elegendő.
A TerraBlock megosztott tárakat kiegészítő SyncBlock 2.0 a Facilis legújabb, integrált, szinkronizáló, biztonsági mentést készítő és archiváló megoldása, mellyel a TerraBlock- felhasználók megfizethető áron alakíthatnak ki többszintű tároló hálózatot. Az Archiware® csúcsminőségű eszközeit használó SyncBlock egyszerűen és költséghatékonyan teszi lehetővé a tartalomkészítők és adminisztrátorok számára a biztonsági mentések és archívumok kezelését.
Az említett eszközök általános jellemzője a többplatformos megosztott fájlrendszer, melynél az OSX-, Windows- és Linux-munkaállomások ugyanazt az írható kötetet használják anélkül, hogy ehhez harmadik fél által szállított szoftverre, munkaállomáshoz kötődő licencre, külső metaadat-vezérlőre vagy bonyolult hálózatra lenne szükség. A 8, illetve 16 gigabites FibreChannel és 1, illetve 10 gigabites Ethernet segítségével a video- és hangfájlokhoz történő hozzáférés módja a rendelkezésre álló sávszélesség és az ár függvényében szabadon megválasztható. Az ügyfelek közvetlenül vagy hálózati kapcsolón keresztül is csatlakozhatnak a kiszolgálóhoz. A Unity stílusú AVID-projekt és médiamegosztás lehetővé teszi az Avid Media Composer-projektek natív, alkalmazás szintű, valamint FinalCut Pro- és Premiere-projektek interaktív megosztását a Facilis Project Manager alkalmazáson keresztül.
A TerraBlock-felhasználók ActiveDirectory-csoportokhoz szinkronizálhatók, a kötetre vonatkozó jogosultságok pedig egyetlen lépésben teljes csoportokhoz rendelhetők. A rendszergazda beállíthatja, hogy mely szervezeti egységeket lássa az LDAP-illesztőfelület. A virtuális kötetekhez választható módon szoftveresen lehet a teljes együttműködést biztosító, fájl szintű vagy a nagyteljesítményű, kötet szintű adat-hozzáférési módok közül választani. A fájl és kötet szintű hozzáférés közötti váltás, működés közben is elvégezhető.
Egyszerű módon történik a közvetett (nearline) és mélyarchívum beépített felügyelete. A SyncBlock RAID6-os lemezes és SAS felületű LTO6 kazettás eszközeire a kiszolgálóról vagy ügyfélszámítógépről közvetlenül, ütemezett módon az offline kereshetőség megtartásával lehet archiválni, valamint biztonsági mentést és másolatot készíteni. A TerraBlock által kínált online virtuális tárhely a TX16 bővítő modullal tovább bővíthető, így a 24D egység kapacitása akár 288 TB-ra növelhető a hagyományos, kiszolgáló alapú bővítés költségének töredékéért. A hasznos tárhely mindig fontos kérdés, a TerraBlock RAID5-ös hatékony adatvédelmi megoldása mindössze 9%-os többlet tárterületet igényel. A védelem módja kötetenként beállítható és akár üzem közben, adatvesztés nélkül módosítható.
Végezetül érdemes szólni a virtuális köteteken alapuló munkafolyamatról, ami lehetővé teszi a dinamikus kötetlétrehozást, kiterjesztést és kiosztást, illetve védelmet biztosít a töredezettséggel és a sebességcsökkenéssel szemben. A teljesítmény még 100%-os telítettség esetén sem csökken.
A felhasználók igényeihez igazodó különböző rendszerkiépítésekre ad áttekintést a táblázat.
Az élénk érdeklődéssel kísért szakmai nap elgondolkoztató alternatívát mutatott mind a nagy, mind pedig a kisebb televíziók, alkotóműhelyek számára egy megbízható, költséghatékony rendszer kialakítását illetően. Lehet szó új infrastruktúra telepítéséről, bővítésről vagy akár a régi, adott esetben már nem támogatott rendszer lecseréléséről vagy kiegészítéséről.
(Bódi János)
www.media-network.hu
Ez is lehetne a mottója a Facilis Technology cégnek, amelynek nyílt napját november közepén tartották Budapesten, a Media Networks cég rendezésében.
A bemutatott termékcsalád fő jellemzője a dinamikus munkafolyamatokat biztosító nagyteljesítményű, költséghatékony, AVID-kompatibilis tárrendszer. A jórészt AVID-től átigazolt mérnökök által alapított Massechusetts-i székhelyű Facilis Technology 2003 óta kínál megosztott fájlrendszeren alapuló tároló megoldásokat, melyeknél az egyik fő szempont az AVID-tárrendszerekkel való maximális együttműködési képesség, azaz igény szerint alkalmasak azok helyettesítésére (Unity, ISIS). A kínált berendezések és szoftvereszközök azon túl, hogy tiszta AVID-, FinalCut- vagy Premiere-környezetben kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, vegyes infrastruktúrában szintén tökéletesen működnek. Ennek köszönhetően az elmúlt évek során a film-, műsorszóró és audiovizuális ipar tartalomkészítéssel és utómunkával foglalkozó munkatársai számára az egyik meghatározó céggé nőtték ki magukat. A Facilis Technology alapfilozófiája a felhasználók igényeinek felmérése és az adott feladatra legalkalmasabb rendszer megajánlása, annak folyamatos terméktámogatása. Ma már világszerte egyre több helyen találkozunk ilyen rendszerekkel, melyek lehetővé teszik a különböző formátumú médiatartalmak gyors tárolását, megosztását, szerkesztését és archiválását.
A bemutatott eszközökről – röviden.
A TerraBlock az utómunka és tartalom-előállító munkafolyamatok terén piacvezető, megosztott tárrendszer. A TerraBlock részét képező Facilis megosztott fájlrendszer a legösszetettebb többplatformos környezetben is optimális megoldást nyújt; elősegíti az együttműködést a különböző alkalmazások között, melyek akár eltérő képformátumot is használhatnak. A TerraBlockkal nincs lehetetlen: az általa nyújtott teljesítmény a 4K felbontású tartalom fényelésektöl kezdve a HDV tartalom professzionális vágásáig bármilyen feladathoz elegendő.
A TerraBlock megosztott tárakat kiegészítő SyncBlock 2.0 a Facilis legújabb, integrált, szinkronizáló, biztonsági mentést készítő és archiváló megoldása, mellyel a TerraBlock- felhasználók megfizethető áron alakíthatnak ki többszintű tároló hálózatot. Az Archiware® csúcsminőségű eszközeit használó SyncBlock egyszerűen és költséghatékonyan teszi lehetővé a tartalomkészítők és adminisztrátorok számára a biztonsági mentések és archívumok kezelését.
Az említett eszközök általános jellemzője a többplatformos megosztott fájlrendszer, melynél az OSX-, Windows- és Linux-munkaállomások ugyanazt az írható kötetet használják anélkül, hogy ehhez harmadik fél által szállított szoftverre, munkaállomáshoz kötődő licencre, külső metaadat-vezérlőre vagy bonyolult hálózatra lenne szükség. A 8, illetve 16 gigabites FibreChannel és 1, illetve 10 gigabites Ethernet segítségével a video- és hangfájlokhoz történő hozzáférés módja a rendelkezésre álló sávszélesség és az ár függvényében szabadon megválasztható. Az ügyfelek közvetlenül vagy hálózati kapcsolón keresztül is csatlakozhatnak a kiszolgálóhoz. A Unity stílusú AVID-projekt és médiamegosztás lehetővé teszi az Avid Media Composer-projektek natív, alkalmazás szintű, valamint FinalCut Pro- és Premiere-projektek interaktív megosztását a Facilis Project Manager alkalmazáson keresztül.
A TerraBlock-felhasználók ActiveDirectory-csoportokhoz szinkronizálhatók, a kötetre vonatkozó jogosultságok pedig egyetlen lépésben teljes csoportokhoz rendelhetők. A rendszergazda beállíthatja, hogy mely szervezeti egységeket lássa az LDAP-illesztőfelület. A virtuális kötetekhez választható módon szoftveresen lehet a teljes együttműködést biztosító, fájl szintű vagy a nagyteljesítményű, kötet szintű adat-hozzáférési módok közül választani. A fájl és kötet szintű hozzáférés közötti váltás, működés közben is elvégezhető.
Egyszerű módon történik a közvetett (nearline) és mélyarchívum beépített felügyelete. A SyncBlock RAID6-os lemezes és SAS felületű LTO6 kazettás eszközeire a kiszolgálóról vagy ügyfélszámítógépről közvetlenül, ütemezett módon az offline kereshetőség megtartásával lehet archiválni, valamint biztonsági mentést és másolatot készíteni. A TerraBlock által kínált online virtuális tárhely a TX16 bővítő modullal tovább bővíthető, így a 24D egység kapacitása akár 288 TB-ra növelhető a hagyományos, kiszolgáló alapú bővítés költségének töredékéért. A hasznos tárhely mindig fontos kérdés, a TerraBlock RAID5-ös hatékony adatvédelmi megoldása mindössze 9%-os többlet tárterületet igényel. A védelem módja kötetenként beállítható és akár üzem közben, adatvesztés nélkül módosítható.
Végezetül érdemes szólni a virtuális köteteken alapuló munkafolyamatról, ami lehetővé teszi a dinamikus kötetlétrehozást, kiterjesztést és kiosztást, illetve védelmet biztosít a töredezettséggel és a sebességcsökkenéssel szemben. A teljesítmény még 100%-os telítettség esetén sem csökken.
A felhasználók igényeihez igazodó különböző rendszerkiépítésekre ad áttekintést a táblázat.
Az élénk érdeklődéssel kísért szakmai nap elgondolkoztató alternatívát mutatott mind a nagy, mind pedig a kisebb televíziók, alkotóműhelyek számára egy megbízható, költséghatékony rendszer kialakítását illetően. Lehet szó új infrastruktúra telepítéséről, bővítésről vagy akár a régi, adott esetben már nem támogatott rendszer lecseréléséről vagy kiegészítéséről.
(Bódi János)
www.media-network.hu
Ez is lehetne a mottója a Facilis Technology cégnek, amelynek nyílt napját november közepén tartották Budapesten, a Media Networks cég rendezésében.
A bemutatott termékcsalád fő jellemzője a dinamikus munkafolyamatokat biztosító nagyteljesítményű, költséghatékony, AVID-kompatibilis tárrendszer. A jórészt AVID-től átigazolt mérnökök által alapított Massechusetts-i székhelyű Facilis Technology 2003 óta kínál megosztott fájlrendszeren alapuló tároló megoldásokat, melyeknél az egyik fő szempont az AVID-tárrendszerekkel való maximális együttműködési képesség, azaz igény szerint alkalmasak azok helyettesítésére (Unity, ISIS). A kínált berendezések és szoftvereszközök azon túl, hogy tiszta AVID-, FinalCut- vagy Premiere-környezetben kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, vegyes infrastruktúrában szintén tökéletesen működnek. Ennek köszönhetően az elmúlt évek során a film-, műsorszóró és audiovizuális ipar tartalomkészítéssel és utómunkával foglalkozó munkatársai számára az egyik meghatározó céggé nőtték ki magukat. A Facilis Technology alapfilozófiája a felhasználók igényeinek felmérése és az adott feladatra legalkalmasabb rendszer megajánlása, annak folyamatos terméktámogatása. Ma már világszerte egyre több helyen találkozunk ilyen rendszerekkel, melyek lehetővé teszik a különböző formátumú médiatartalmak gyors tárolását, megosztását, szerkesztését és archiválását.
A bemutatott eszközökről – röviden.
A TerraBlock az utómunka és tartalom-előállító munkafolyamatok terén piacvezető, megosztott tárrendszer. A TerraBlock részét képező Facilis megosztott fájlrendszer a legösszetettebb többplatformos környezetben is optimális megoldást nyújt; elősegíti az együttműködést a különböző alkalmazások között, melyek akár eltérő képformátumot is használhatnak. A TerraBlockkal nincs lehetetlen: az általa nyújtott teljesítmény a 4K felbontású tartalom fényelésektöl kezdve a HDV tartalom professzionális vágásáig bármilyen feladathoz elegendő.
A TerraBlock megosztott tárakat kiegészítő SyncBlock 2.0 a Facilis legújabb, integrált, szinkronizáló, biztonsági mentést készítő és archiváló megoldása, mellyel a TerraBlock- felhasználók megfizethető áron alakíthatnak ki többszintű tároló hálózatot. Az Archiware® csúcsminőségű eszközeit használó SyncBlock egyszerűen és költséghatékonyan teszi lehetővé a tartalomkészítők és adminisztrátorok számára a biztonsági mentések és archívumok kezelését.
Az említett eszközök általános jellemzője a többplatformos megosztott fájlrendszer, melynél az OSX-, Windows- és Linux-munkaállomások ugyanazt az írható kötetet használják anélkül, hogy ehhez harmadik fél által szállított szoftverre, munkaállomáshoz kötődő licencre, külső metaadat-vezérlőre vagy bonyolult hálózatra lenne szükség. A 8, illetve 16 gigabites FibreChannel és 1, illetve 10 gigabites Ethernet segítségével a video- és hangfájlokhoz történő hozzáférés módja a rendelkezésre álló sávszélesség és az ár függvényében szabadon megválasztható. Az ügyfelek közvetlenül vagy hálózati kapcsolón keresztül is csatlakozhatnak a kiszolgálóhoz. A Unity stílusú AVID-projekt és médiamegosztás lehetővé teszi az Avid Media Composer-projektek natív, alkalmazás szintű, valamint FinalCut Pro- és Premiere-projektek interaktív megosztását a Facilis Project Manager alkalmazáson keresztül.
A TerraBlock-felhasználók ActiveDirectory-csoportokhoz szinkronizálhatók, a kötetre vonatkozó jogosultságok pedig egyetlen lépésben teljes csoportokhoz rendelhetők. A rendszergazda beállíthatja, hogy mely szervezeti egységeket lássa az LDAP-illesztőfelület. A virtuális kötetekhez választható módon szoftveresen lehet a teljes együttműködést biztosító, fájl szintű vagy a nagyteljesítményű, kötet szintű adat-hozzáférési módok közül választani. A fájl és kötet szintű hozzáférés közötti váltás, működés közben is elvégezhető.
Egyszerű módon történik a közvetett (nearline) és mélyarchívum beépített felügyelete. A SyncBlock RAID6-os lemezes és SAS felületű LTO6 kazettás eszközeire a kiszolgálóról vagy ügyfélszámítógépről közvetlenül, ütemezett módon az offline kereshetőség megtartásával lehet archiválni, valamint biztonsági mentést és másolatot készíteni. A TerraBlock által kínált online virtuális tárhely a TX16 bővítő modullal tovább bővíthető, így a 24D egység kapacitása akár 288 TB-ra növelhető a hagyományos, kiszolgáló alapú bővítés költségének töredékéért. A hasznos tárhely mindig fontos kérdés, a TerraBlock RAID5-ös hatékony adatvédelmi megoldása mindössze 9%-os többlet tárterületet igényel. A védelem módja kötetenként beállítható és akár üzem közben, adatvesztés nélkül módosítható.
Végezetül érdemes szólni a virtuális köteteken alapuló munkafolyamatról, ami lehetővé teszi a dinamikus kötetlétrehozást, kiterjesztést és kiosztást, illetve védelmet biztosít a töredezettséggel és a sebességcsökkenéssel szemben. A teljesítmény még 100%-os telítettség esetén sem csökken.
A felhasználók igényeihez igazodó különböző rendszerkiépítésekre ad áttekintést a táblázat.
Az élénk érdeklődéssel kísért szakmai nap elgondolkoztató alternatívát mutatott mind a nagy, mind pedig a kisebb televíziók, alkotóműhelyek számára egy megbízható, költséghatékony rendszer kialakítását illetően. Lehet szó új infrastruktúra telepítéséről, bővítésről vagy akár a régi, adott esetben már nem támogatott rendszer lecseréléséről vagy kiegészítéséről.
(Bódi János)
www.media-network.hu
Most néhány használhatósági adattal és az alkalmazását szemléltető fotóval bemutatjuk olvasóinknak ezt a kedvező árú, és nagyon használható stabilizáló rendszert.
Gaia 3-Axis Brushless Gimbal BGS-3
A BGS-3 egy 3-tengelyes BL Gimbal kamera stabilizátor, szilárd, karbonszálas vázzal, erős, hangtalan brushless motorokkal és markolatba épített joystick-kal szerelve. 2 gyro-szenzorral, és az egyik legfejlettebb, 32 bites BASECAM vezérléssel ellátva. Terhelhetősége kb. 2,5-3 kg-ig terjed, ideális elsősorban DSLR kamerákhoz és kisebb kézi kamerákhoz is. A forgalmazó Gaia-Film a berendezést használatra készen, összeszerelve, letesztelve, előre konfigurált beállításokkal szállítja a megrendelőknek.
A stabilizátorhoz alaptartozékként szállított joystick, lehetővé teszi – a kamera pozíciójának változtatása mellett, 6 db testre szabható, de előre beállított mozgásprofil gyors elérését és a köztük történő váltást. A stabilizátor, a nagy nyomatékú motoroknak köszönhetően, kb. 40-50 km/órás szélben, vagy akár ilyen sebességgel haladó autóból kitartva, még nagyon jól használható. A direkt hajtású BLDC motorok – a fogaskerekes vagy ékszíjas megoldásokkal ellentétben – holtjátékmentes és csaknem hangtalan működést biztosítanak.
A BL GIMBAL stabilizátor ára, akkumulátorral, töltővel, és most akciós monitor tartóval
249.000 Ft. + áfa megtekinthető és kipróbálható a Gaia-Film bemutató üzletében,
előre, telefonon történő egyeztetéssel. Telefon: +36 1 769-1111.
Jelenleg kiemelt akcióban a Gaia BGS-3 BL GIMBAL stabilizátor, olyan opcióval kapható, amely 50%-os kedvezményt biztosít az első félévben megjelenő mikro-pozicionálós balansz-platform megvásárlásához, amellyel professzionális szintre emelhető a stabilizátor kamera-egyensúly beállító mechanikája. A csere az Ön otthonában is elvégezhető, de kérésre a forgalmazó díjmentesen kicseréli az új mechanikát az újra.
Az operatőr, minden testhelyzetben jól látja a kijelzőn a felvett képet…
Előnyök
• a használat kevésbé függ az operatőr gyakorlottságától
• szeles időben is használható
• érzéketlen a gyorsulásra-lassulásra, az operatőrnek jóval kevésbé kell figyelni a saját mozgására
• a joystick-nek köszönhetően hagyományos stabilizátorral elképzelhetetlen kameramozgás is lehetséges
Hátrányok
• akkumulátoros használat
• esőben nem használható
• az első balansz-beállítás nagyon körülményes, ami kamera cserénél is szükséges.
• a finomhangolás – ha nem a forgalmazótól kéri – nagyon elmélyült szoftver és mechanikai ismereteket igényel
További információ:
Gaia-Film Kft. Tel: 06 1 769-1111 Hívható napközben
https://www.gaia.hu/3-axis-gimbal-brushless-gimbal-stabilizator.html
A cikk folytatódik, lapozz a következő oldalra…
A BL GIMBAL kamera – stabilizátor jellemzői
• Gyors és pontos 3 tengelyes stabilizálás
• Merev karbonszálas és alumínium-ötvözet vázszerkezet
• Kb. 3 kg terhelhetőség (függ a kamera külső méreteitől is)
• Működési módok:
Follow mód (követő mód)
A (markolattal mozgatott) külső keret/váz meghatározott szögű elmozdulását finoman követi a kamera (és ugyanilyen finoman megáll, ha a keret visszatér a beállított szögtartományba). A Follow mód beállítható 1, 2 vagy mindhárom tengelyre. Általában csak a pan vagy a pan és tilt tengelyekre alkalmazzák.
Lock mód (követő mód kikapcsolása)
A kamera iránya a földhöz képest rögzített (a keret mozgásától függetlenül) és csak távvezérléssel (RC) forgatható.
Inverted mód (felső gépállás / fordított mód)
Fordított beállítás: a keret fejjel lefelé állásban van. Ez a beállítás elérhető egy gombnyomással.
Wireless remote (vezeték nélküli irányítás)
Távvezérlés androidos mobil telefonról vagy tabletről bluetooth-on keresztül. Valósidejű állapot-megjelenítés és teljes vezérlés a kamera mozgásra és a kontroller beállításokra.
Jól érzékelhető a képen a BL Gimbal könnyű, akár fél kézzel történő irányítása
Joystick vezérlés
A kamera elforgatása Joystick-kal vezérelt. Elsősorban a kamera pozició (horizont) korrigálására alkalmas. A Joystick vezérlés elérhető bármelyik módban.
Használjon kapcsolható profilokat a különböző működési módokhoz.
• 6 előre beállított profil (gombnyomásra választhatók és szoftveresen megváltoztathatók):
1 kattintás: Follow Pan & Tilt (Követő mód Pan és Tilt tengelyre)
2 kattintás: Follow Pan
3 kattintás: Lock mode (Követő mód/Follow letiltása)
4 kattintás: Motorok kikapcsolása (a gyro kalibráláshoz lehet szükséges)
5 kattintás: Gyro-szenzor kalibrálása
Hosszú gombnyomás (kb 5 mp): Fordított/Inverted mód
• Csaknem hangtalan működés
• Állítható-szögű markolat
• Markolatba épített joystick (kérésre balkezes joystick-kal szereljük)
• Alaptartozék LiPo akkumulátor kb. 1,5h működési idővel
• Alaptartozék Digital Balance akkutöltő cella ellenőrzéssel
• Teljes súly: kevesebb, mint 2 kg.
• 1 év szoftverkövetés
Kontroller és Szenzor
BaseCam (Alexmos) SimpleBGC 32-bit Kontroller
32-bit ARM Cortex M4 72MHz Processzor a komplex számítási műveletekhez. A kontroller magas minőségű 3 tengelyes kamera-stabilizáló rendszerekben használatos. A 32-bites verzió egy új irány a stabilizáló megoldások fejlesztésében a korábbi 8-bites verziókhoz képest és további új funkciókat ad hozzá.
Nagy számítási teljesítmény – 32bit MCU, ARM Cortex M4
Az ARM® Cortex® M4 processzor hatékonyan számítja a komplex műveleteket a 3 tengelyes stabilizáláshoz.
A BL Gimbal szerkezeti felépítése és a kamera rögzítése, egyedülálló megoldással
A vezérlő alapfunkciói
(a teljesség igénye nélkül)
– Kamera mozgáskontroll távirányítással (RC) vagy analóg joystick-ról
– Néhány kapcsolható profil a különböző működési módokhoz
– Akkumulátor töltöttség ellenőrzés, feszültségesés kompenzálás a PID-regulátorban
– Figyelmeztetés alacsony akkufeszültségnél
– Bluetooth modul
– Felcserélt polaritás elleni védelem, túlmelegedés és túláram elleni védelem
– USB interfész számítógépes csatlakozáshoz, konfiguráláshoz és firmware frissítéshez
– Grafikus felhasználói felület a beállítások kezelésére
– Windows / OS X / Linux verziók
– Különféle RC protokollok és vezérlési eljárások támogatása
2 Gyro szenzor (kamerához és vázszerkezethez)
A stabilizátor vezérlőjéhez 2 gyro érzékelő (IMU) csatlakozik. Ennek előnye a precízebb stabilizálás (használható alacsonyabb PID, azonos minőség eléréséhez) és az, hogy a keret dőlésének ismerete nagymértékben hozzásegít a 3-tengelyes rendszer működési szögtartományának kiterjesztéséhez.
A második szenzor 10–30-szorosára növeli a stabilizálás rövidtávú pontosságát és stabilabb működést biztosít bármilyen állásban (vázszerkezet pozícióban).
Motor
Nagy forgatónyomatékú brushless motorok
Nagy forgatónyomaték és különlegesen nagy felbontású BLDC motorok nagy hajlékonyságú szilikon kábelekkel szerelve, kifejezetten magas minőségű gimbal alkalmazásokra tervezve.
A direkt hajtású BL motorok lehetővé teszik a holtjáték mentes működést, szemben a fogaskerekes vagy ékszíjas hajtással. A brushless motorok lenyűgöző minőségű stabilizálást és csaknem hangtalan működést nyújtanak a normál szervókkal összehasonlítva. ( – )
Bővebb információért, keresse fel a forgalmazó honlapját:
https://www.gaia.hu/3-axis-gimbal-brushless-gimbal-stabilizator.html
