A Lawo mc² keverőrendszere folyamatosan fejlődik, és olyan új funkciókat kínál, amelyekre a felhasználók már régóta vártak. Az mc² pultok mostantól valós idejű spektrumanalizátorral (RTA) rendelkeznek, amely tökéletesen kiegészíti a 7 sávos EQ-t (ami 4 statikus és 3 dinamikus sávból áll). Az állítható felbontású analizátorkép közvetlenül az EQ-görbe mögött jelenik meg, és a pontosabb ellenőrzés érdekében bármikor le is fagyasztható.
Jó hír a többkezelős munkafolyamatok és a gyors beállítások kedvelőinek: a frissítéssel egy új, felugró DSP-modul érkezik minden egyes csatornasávhoz. Ez közvetlenül az adott csatornához tartozó képernyőn biztosít azonnali hozzáférést az EQ- és dinamikabeállításokhoz. Ráadásul bármelyik fizikai EQ- vagy dinamikatekerő megérintése automatikusan megnyitja ezt a felugró ablakot. A fenti újdonságok a Lawo mc²36, mc²36xp, mc²56 és mc²96 konzolokon érhetők el.
A Metropolis Studios elindítja a MIST Pro képzést, amely a Metropolis Hangtechnikai Intézet (MIST) új, ötnapos szakmai programja, melynek célja, hogy a résztvevők első kézből szerezhessenek tapasztalatot a professzionális zenei produkciós téren a világ egyik legelismertebb hangstúdiójában. A londoni Metropolis Studiosban megrendezésre kerülő MIST Pro intenzív bevezetést nyújt a hangfelvétel, a hangmérnöki munka, a keverés, a mastering és a Dolby Atmos területére élő stúdiófoglalkozások, technikai workshopok, iparági szemináriumok és gyakorlati tanulás kombinációján keresztül.
„A MIST Pro tükrözi azt a meggyőződésünket, hogy a zenei produkciót a legjobban úgy lehet megtanulni, ha elmerülünk abban a környezetben, ahol a jobbnál jobb lemezek készülnek. Azáltal, hogy a résztvevőket a Metropolis Studiosba invitáljuk, nem csupán világszínvonalú létesítményekhez és technológiához biztosítunk számukra hozzáférést, hanem a professzionális zenei produkció alapját képező szakértelemhez, kreativitáshoz és együttműködési szellemhez is.
Legyen szó feltörekvő hangmérnökről, producerről vagy előadóművészről, vagy egyszerűen csak olyan valakiről, aki szenvedélyesen rajong a zenéért és kíváncsi arra, hogyan készülnek a nagyszerű lemezek, a MIST Pro ritka lehetőséget kínál arra, hogy belülről tapasztalja meg a kreatív folyamatot. Célunk egyszerű: olyan élményt nyújtani, amely inspirál, fejleszti a tehetségeket, és valódi betekintést nyújt a legmagasabb szintű zenei produkciós munka valóságába.” – mondta Richard Connell, a Metropolis Studios vezérigazgatója.
A programot úgy tervezték, hogy a résztvevők szoros közösségben élhessék át a folyamatot; a program egy professzionális lemez teljes életciklusát követi nyomon az előkészítéstől és a felvételtől kezdve a keverésen, az immerzív hangkezelésen és a masteringen át, így a résztvevők közvetlen betekintést nyerhetnek a kortárs zenei produkciót meghatározó munkafolyamatokba, technológiákba és kreatív döntéshozatali folyamatokba. A hagyományos tantermi kurzusokkal ellentétben a MIST Pro teljes egészében működő professzionális stúdiókörnyezetben zajlik. A résztvevők díjnyertes hangmérnökök, elismert rögzítési szakemberek és aktív zenészek mellett tanulnak, miközben hozzáférést kapnak azokhoz a felvételi, keverési és mastering eszközökhöz, amelyeket világszerte elismert művészek is használnak.
A programot az iparági technológiai partner, a Genelec támogatja, amelynek professzionális monitorozási technológiában szerzett szakértelme segít a résztvevőknek betekintést nyerni a világ vezető mérnökei és producerei által használt eszközökbe és hallgatói környezetbe.
„A Genelec 48 éve gyárt referencia monitorokat, amelyeket világszerte a legmagasabb szinten használnak a broadcast, az utómunka és a zeneipar területén. Munkánk jelentős részét képezi ügyfeleink szakmai képzése, és széleskörű információval rendelkezünk annak biztosítására, hogy a megfelelő elhelyezés, kalibrálás és technológiánk megértése szilárd alapot biztosítson a hang hiteles visszaadásához. A Metropolisszal kötött Mist Pro partnerség izgalmas lehetőséget kínál arra, hogy a Metropolis mérnökeinek segítségével megosszuk tapasztalatainkat, és bemutassuk, hogyan szolgál a Genelec monitorozás nap mint nap a világ egyik leghíresebb és legegyedibb hangstúdiójában.” – tette hozzá Andy Bensley, a Genelec nyugat-európai értékesítési vezetője.
Tematika
Az öt nap során a résztvevők végigjárják a zenei produkciós folyamat minden szakaszát:
Előkészítés és stúdióbemutató: A résztvevők megismerkednek a professzionális hangprodukció alapjaival, beleértve a stúdió munkafolyamatait, az akusztikát, a mikrofonokat, a jeláramlást és a felvétel előkészítését. A nap programja magában foglalja a Metropolis Studios bemutatását és a tanulás alapján képező felvételi projekt bemutatását.
Felvétel: Professzionális hangmérnökök, producerek és zenészek közreműködésével a résztvevők aktívan részt vesznek a felvételi folyamatban (élő felvételi munkamenetek, a zenekar felállítása, hangpróbák és a kereskedelmi stúdiókörnyezetben zajló felvétel).
Keverés: az oktatók bemutatók, kritikai hallgatási foglalkozások és gyakorlati műhelyek keretében ismertetik a keverés művészetét és szakmai titkait, betekintést nyújtva abba, hogyan alakítják ki a felvételeket, hogyan lesz kiegyensúlyozott a hangzás és láthatják a felvételek végső finomítását.
Mastering és Dolby Atmos: Ez a produkció utolsó szakasza, bemutatják a felvett zene jövőjét alakító új technológiákat. A résztvevők első kézből szereznek tapasztalatot a mastering-ről és a Dolby Atmos technológiáról, mindezt a Metropolis világszínvonalú létesítményeiben.
Bemutató és kapcsolatépítés: A hét egy olyan programmal zárul, ahol bemutatják a kész projektet, visszajátsszák az elkészült felvételt, majd következik a tanúsítványok megszerzése, kapcsolatépítési lehetőség és iparági találkozók mérnökökkel, producerekkel és meghívott vendégekkel.
A Sony bemutatta az IER-M500 típusú, új fülmonitorait. A többéves fejlesztőmunka eredményeként létrejött, professzionális fülhallgatók stabil illeszkedést, kiváló passzív hangszigetelést és olyan pontos hangzást biztosítanak, amelyre a legnehezebb színpadi körülmények között is számítani lehet. A tartós, színpadra kész kialakítás a zord környezeti körülményeknek is ellenáll. A monitorhangmérnökök közreműködésével tervezett modellek ideális választást jelentenek az amatőr, a feltörekvő és a profi zenészek, valamint az előadók és a technikai stáb számára az élő fellépések és a próbák során egyaránt.
Az IER-M500 hiánypótló modell a Sony professzionális audiotermékei között, amellyel a gyártó a teljes alkotói munkafolyamatot lefedi. A Sony a zenei produkció minden fázisában jelen van: a hangfelvételtől a prémium mikrofoncsaládjával, a keverésen és maszterelésen át az MDR-M1-hez hasonló stúdiófejhallgatókkal, egészen a Sony saját kodekjein (360 Reality Audio) keresztül történő terjesztésig. Ezt a láncolatot egészíti most ki az élő fellépések színpadi monitorozása a megfizethető árú IER-M500 modellel.
A kényelmet és a stabilitást szem előtt tartva, az alak és a súlyelosztás gondos figyelembevételével tervezett IER-M500 a Sony eredeti illesztőtámaszaival és zajszigetelő fülpárnákkal rendelkezik, hogy biztos, személyre szabott illeszkedést biztosítson. A csomagban négy méretű zajszigetelő fülpárna található, így mindenki megtalálhatja a füléhez leginkább illőt, míg a vékony poliuretán fal fokozza a zajszigetelést, tisztább hangzást biztosít és növeli a viselési kényelmet a hosszabb monitorozási munkák során. A stabilitás további növelése érdekében rugalmas fülakasztók és klipszek is rendelkezésre állnak.
Mérnökök tervezték
A Sony évtizedes mérnöki tapasztalatára épülő, kompakt IER-M500 fülmonitorok tökéletesen megfelelnek a színpadi munka speciális elvárásainak, hiszen kiváló passzív zajszűrést és precíz monitorozást garantálnak. A teljesen zárt kialakítás és a nagyméretű akusztikai kamra ötvözete még a leghangosabb koncertkörnyezetben is kiemelkedő zajszigetelést biztosít. A dinamikus meghajtó és a kamra együttese mély, feszes és kontrollált basszusokat szólaltat meg, míg az optimalizált belső felépítés finomítja a magas frekvenciákat, hogy a zenész minden zenei jelzést és szólamot pontosan meghalljon. Ezek a fülmonitorok teljes mértékben támogatják a nagy felbontású (Hi-Res Audio) hanganyagokat, és a mélyektől a legmagasabb tartományokig hűen adják vissza a prémium hangminőséghez szükséges széles frekvenciasávot. Az IER-M500 hatékony passzív zajszigetelése emellett óvja a hallást is, mivel minimálisra csökkenti a beszűrődő színpadi zajt, és mérsékli a fület érő általános hangnyomást.
Az új modellt a szakma legelismertebb monitorhangmérnökeivel közösen fejlesztették ki, köztük Noel Edwards-szal, aki világhírű előadók koncertturnéin dolgozik. „Általában egyedi öntvényű fülmonitorokat használok, de ennek az univerzális modellnek a hangminősége megdöbbentően közel áll hozzájuk. Ha valaki olyan helyzetbe kerül, ahol azonnal bevethető, széria fülmonitorra van szüksége, és egy igazán megbízható darabot keres, ez a fülhallgató kiváló választás” – nyilatkozta Edwards.
Tartós, színpadra kész kialakítás
Az IER-M500 kialakítása nedves környezetben is teljes mozgásszabadságot biztosít, így a ráfröccsenő víz vagy az izzadság nem jelent problémát, az előadó pedig teljes mértékben a produkcióra összpontosíthat. A körülbelül 1,6 méter hosszú, cserélhető kábel szerkezetét úgy tervezték, hogy bírja a rendszeres igénybevételt, beleértve a gyakori csatlakoztatást és kihúzást is. Ennek köszönhetően a fülmonitor sem a színpadon, sem a stúdiómunkák során nem hagyja cserben a felhasználót.
A modell háromféle áttetsző változatban – víztiszta, fekete, valamint piros-kék színkombinációban – érhető el, így könnyen illeszthető akár a fellépőruhához is. A bal és jobb oldal egyértelmű jelölése szintén segíti a zökkenőmentes színpadi használatot.
Sennheiser - immerzív audio és vezeték-nélküli technológiák
A legfrissebb audio megoldásokkal jelentkeztek a NAB kiállításon. A Spectera firmware frissítése új funkciókat tesz elérhetővé, beszédet az 1,4 GHz-es sávban broadcasterek számára, az AMBEO Zone pedig megoldásokat kínál a közönség elköteleződésének növelésére.
A NAB 2026 kiállításon a Sennheiser Csoport jövőbe mutató technológiákat osztott meg műsorszolgáltatókkal, stúdiókkal, streaming platformokkal és alkotókkal a Központi Csarnok 4931-es számú standján. A stand három részre volt osztva: Megbízható integráció, Csatlakozás, valamint Jövő és innováció. Így a látogatók végig követhetik munkafolyamataikat. A Sennheiser, a Neumann és a Merging megoldásaival történő tartalomrögzítéstől, kiegészítéstől és monitorozástól kezdve az integrációig és a csatlakozásig, ahol a SoundBase partner bemutatta a márka független RF-tervező és -vezérlő alkalmazásának új funkcióit. Az utazás a Jövő és innováció területen csúcsosodik ki, ahol az AMBEO Zóna, a Spectera bemutató és a Spectera Lab volt található. A látogatók a Sennheiser munkatársának, Joe Ciaudellinek az előadására is beülhettek, melynek címe volt: „Vezeték nélküli mikrofonok működtetése megaeseményeken az 1435–1525 MHz-es sávban.
Legújabb Spectera kiegészítők a NAB 2026-on
A legújabb Spectera firmware frissítéssel, az 1.3.0-s verzióval megjelent a Spectera bázisállomás OpenAPI specifikációja, a 17.0. A Spectera API mélyebb integrációt, új munkafolyamatokat és partnervezérelt innovációt tesz lehetővé, a mérnöki csapatok, rendszerintegrátorok, automatizálási szakemberek és a rajongók mostantól integrálhatják a Specterát saját vezérlőrendszereikbe, monitoring irányítópultjaikba és gyártási munkafolyamataikba a biztonságos https-alapú SSCv2 interfész segítségével távoli eléréshez.
„Az API-hozzáférés nem valamiféle „jó, ha van”, hanem inkább elengedhetetlen egy olyan ökoszisztémához, amelynek virágoznia kell a felhasználói környezetekben és munkafolyamatokban” – mondja Benedikt Euen, a Spectera vezető termékmenedzsere. „Megnyitja a Specterát mindazon ötletes operátorok és automatizálási rajongók számára, akik szívesen hoznak létre testreszabott munkafolyamatokat, a saját eszközeikkel való integrációt kereső gyártók, valamint az audio plug-ineket vagy más szoftvereket készítő programozók számára.”
A standon a Spectera API által kínált testreszabási lehetőségeket a Bitfocus Companion és a Buttons alkalmazás segítségével mutatták be: Egy tipikus élő és turné beállításban az alkalmazás DAW vezérléssel együtt használható, az aktív Spectera beltpacken keresztül pedig hangszerváltást és hangmérnöki módot lehet elérni.
A lehetőségek végtelenek: A felhasználók interakcióba léphetnek a Specterával, vezérelhetik és monitorozhatják azt olyan eszközökön keresztül, mint a streamer deckek, érintőképernyők vagy DAW szoftverek, és olyan funkciókat indíthatnak el, mint a Engineer Mode és a hangszercsere, vagy egyetlen gombnyomással készíthetnek biztonsági mentéseket mobileszközökről.
Spectera bérlés-kereső
Amikor nagyszabású broadcast produkciókhoz további Spectera egységekre van szükség, a Spectera Rental Finder egy görgethető világtérkép segítségével segít megtalálni a Spectera rendszereket világszerte. A Sennheiser weboldalán elérhető eszköz összekapcsolja az ügyfeleket a professzionális kölcsönzőpartnerek hálózatával, megkönnyítve a szükséges berendezések megtalálását és beszerzését.
Spectera szoftverkörnyezet
A Sennheiser bejelentette a Spectera szoftverkörnyezetének változását is. „Felhasználói közösségünktől kapott bőséges visszajelzések egyértelműen a Spectera WebUI-t részesítik előnyben a LinkDeskkel szemben, valamint a SoundBase iránti nagy érdeklődést a fejlett, több rendszert és gyártót is magában foglaló menedzsment terén” – mondja Euen. „Ezért úgy döntöttünk, hogy az 1.6.0-s verzión túl nem folytatjuk a LinkDesk fejlesztését, és a SoundBase a Spectera integrációjára összpontosít, hogy a jövőben az összes LinkDesk-funkciót lefedje. Ezáltal a SoundBase lesz az első olyan márkafüggetlen alkalmazás, amely képes mind a keskenysávú, mind a szélessávú vezeték nélküli hálózatokat koordinálni, míg a Spectera WebUI továbbra is az egyes bázisállomások munkagépe marad.”
Tajvan és Brazília mostantól licencet kapott a Spectera használatára, próbalicenc Kína szárazföldi részére. A Spectera mostantól aktiválási licenceket kínál Tajvanra (LIC ZONE 15), Kína szárazföldi részére (próbaidőszak, LIC ZONE 17) és Brazíliára (LIC ZONE 16), ahol az Anatel tanúsítvány már érvényben van. Továbbá az 1,4 GHz-es sávban az LIC ZONE 1 (EU, EFTA, Egyesült Királyság, Törökország) engedélyezett frekvenciáit kibővítették, és mostantól az 1350-1400 MHz mellett az 1492-1525 MHz-et is magában foglalja. „Ez a kiterjesztés még vonzóbbá teszi a Spectera 1,4 GHz-et a felhasználók számára” – mondja Euen –, „különösen a zsúfolt és csökkenő UHF-erőforrások fényében.”
Vezeték-nélküli mikrofonos üzemmód mega rendezvényekhez az 1435–1525 MHz-es sávban
A Spectera firmware 1.3.0 verziójában az ökoszisztéma fel van készítve az AFTRCC e-kulcs kezelésére az Egyesült Államokban használt 1,4 GHz-es rendszereken. Azok a professzionális vezeték-nélküli felhasználók, akik többet szerettek volna megtudni az 1,4 GHz-ről, mint a túlterhelt UHF-TV sáv életképes alternatívájáról, Joe Ciaudelli spektrumszakértő előadására regisztrálhattak.
Ciaudelli nemcsak a 1435–1525 MHz-es sáv vezeték-nélküli mikrofonok és fülhallgatók broadcast használatát ismertette olyan mega eseményeken, mint a Super Bowl, a World Series, a Kentucky Derby, a nemzeti választások és az Oscar-gála, hanem részletesen ismertette a vezeték-nélküli mikrofonok ezen frekvenciasávban történő üzemeltetésének szabályait, jogosultságát (a jelentkezőknek FCC Part 74 engedéllyel kell rendelkezniük) és eljárását is.
Magával ragadó munkafolyamatok broadcasthoz és OTT-hez az AMBEO Zónában
Az AMBEO Zónában a műsorszolgáltatók, az OTT platformok és a média alkotói fedezhették fel, hogyan lehet mélyíteni a közönség elköteleződését fejlett immerzív audiotechnológiák segítségével, amelyek emelik a nem immerzív rendszereken lejátszott tartalmak színvonalát – mind valós idejű műsorszórás, mind fájlalapú VOD-produkciók esetén.
„Manapság a tartalomlejátszás egyre gyakrabban sztereó eszközökön történik, különösen mobil használat esetén” – magyarázza Kai Detlefsen, az AMBEO, a Sennheiser Csoport immerzív audio kezdeményezésének vezetője. „Alkalmazkodóképes immerzív munkafolyamataink segítenek a szakembereknek konzisztens, megbízható és kiváló minőségű hangélményt nyújtani, amely erősíti a nézők érzelmi kapcsolatát, miközben megőrzi a kreatív szándékot.”
A kiállításon látható volt a fájlalapú AMBEO 2-csatornás térbeli hangrenderelő, egy leegyszerűsített utómunka-megoldás VOD és katalógustartalmak számára, amely helyszíni használatra és felhőalapú feldolgozásra is elérhető. Ez a munkafolyamat lehetővé teszi, hogy az immerzív mixek automatikusan lenyűgöző AMBEO 2-csatornás élménnyé renderelődjenek, miközben a hangmérnökök teljes hozzáférést kapnak a paraméterekhez, amikor kreatív módosításokra van szükség.
Ugyanezen elvek ihlették a valós idejű AMBEO 2 csatornás térbeli hangsugárzási renderelőt, amely valós időben kódolja az immerzív és térhatású hangokat egy dinamikus AMBEO 2.0 adatfolyamba. Így a renderelő azonnali utat kínál a közönség számára azonnali immerzióhoz – anélkül, hogy a hallgatók részéről bármilyen változtatásra lenne szükség. Az AMBEO bemutatja, hogyan telepíthető a renderelő kompakt professzionális eszközökön, például a Neumann MT 48-on, lehetővé téve a meglévő AES67, ST 2110 vagy Dante környezetekbe való zökkenőmentes integrációt.
Végül, de nem utolsósorban az AMBEO Zóna a Neumann VIS visionOS alkalmazást is bemutatta, amely prezentálta, hogyan lehet immerzív produkciókat létrehozni és finomítani a kontextusban olyan térbeli számítástechnikai eszközökkel, mint az Apple Vision Pro. A térbeli keverési elemek tényleges lejátszási környezetben történő vizualizálásával az audio szakemberek intuitív módon megérthetik az elhelyezést, a mélységet és a mozgást – ezáltal egyszerűsítve a kreatív döntéseket és felgyorsítva az iterációs ciklusokat.
Az ISE 2026 kiállításon a japán vállalat kiemelte pozícióját, mint az élő és telepített hangtechnikai piacok egyik leginnovatívabb márkája, számos új és frissített terméket, valamint olyan megoldásokat mutattak be, amelyek segítenek kiaknázni a hangzásban rejlő összes lehetőséget.
A Kereskedelmi Telepítési Megoldások ökoszisztémájának részeként új generációs termékeket mutattak be. Ezek között új audio hálózati, feldolgozó, erősítő és vezérlő termékek is szerepeltek, valamint a jelentősen frissített ProVisionaire programozó és vezérlő szoftvercsomag.
Bemutatták a Yamaha forradalmian új, automatizált Voice Lift beállítási technológiáját konferenciákhoz és oktatáshoz, míg a vállalat Sound xR technológiájának élő bemutatói a standon rávilágítottak arra, hogy a Yamaha megoldásai hogyan biztosítanak praktikus és skálázható, magával ragadó hangzást.
A zászlóshajó élő hangrendszer-kínálat folyamatos fejlesztésének részeként szerepelt a Yamaha RIVAGE PM sorozatú digitális keverőrendszereinek legújabb firmware-je is.
A Yamaha technológia sokoldalúságát kiemelve új hardvertermékek is debütáltak Európában, amelyek előnyöket kínálnak a hangmérnökök, előadóművészek, zene- és videóproducerek, online streamerek, influenszerek és játékosok számára egyaránt. Ezeket kiegészítette a Steinberg Media Technologies MixKey, Nuendo, SpectraLayers és WaveLab alkalmazások legújabb verzióinak bemutatása.
MGX, URX Sorozat és CC1
A kiállításon bejelentették az új MGX sorozatú digitális keverőpultokat, az URX sorozatú audiointerfészeket és a CC1 USB vezérlőt. A vállalati felhasználók, akik megbeszélésekre és kisebb rendezvényekre szeretnének hangrendszereket építeni, valamint a zenekészítéstől az élő közvetítésekig számos tevékenységet végző alkotók számára készült új termékcsalád kiváló minőségű hangteljesítményt és kifinomult, hatékony munkafolyamatot biztosít. A Steinberg csoportvállalat szoftvertermékeivel, valamint a széles körben használt Elgato Stream Deckkel és az OBS Studio élő streaming szoftverrel való integráció révén a Yamaha példátlan kényelmet és rugalmasságot biztosít az alkotók számára világszerte.
Az MGX sorozat egy újonnan tervezett digitális keverőpult, amely digitalizálja a régóta bevált és nagy elismerésnek örvendő MG sorozat keverő- és vezérlőrészlegeit, amelyet évek óta iparági szabványnak tekintenek. Beépített audiointerfésszel rendelkezik, amely támogatja a 32 bites / 96 kHz-es többcsatornás és több streames audiot. Miközben örökölte az MG sorozat által biztosított kiváló hangminőséget, sokoldalúságot és intuitív kezelhetőséget, az MGX sorozatot a mai piac egyre sokszínűbb igényeinek kielégítésére tervezték. Az MGX16V és MGX12V modellek HDMI-USB video/audio interfész funkcióval vannak felszerelve.
Az URX sorozat egy professzionális minőségű USB audio interfész, amely kategóriaelső hangteljesítményt nyújt, 32-bit / 192 kHz támogatással, 115 dB (bemenet) / 125 dB (fő kimenet) dinamikatartománnyal és ultra-alacsony zajszintű működéssel. Emellett az MGX sorozattal egyenértékű keverési, jelútválasztási és jelfeldolgozási funkciókat is tartalmaz. Az URX44V modell ezen felül egy HDMI-USB video/audio interfész funkcióval is rendelkezik.
A CC1 USB vezérlő egy DAW vezérlő, amely kompatibilis a Cubase / Nuendo, MixKey és Avid Pro Tools™ szoftverekkel, és egy 100 mm-es motoros, érintésérzékeny faderrel rendelkezik, 10 bites felbontással.
„Az ISE 2026 kiállításon olyan új termékeket mutattunk, amelyek rendkívül széles alkalmazási kört céloznak meg” – mondta Marcus-Michael Mueller, a Yamaha Marketing Pro Audio Europe menedzsere. „Hisszük, hogy az ISE-n való jelenlétünkkel minden kreatív audio szakember fantáziáját beindítottuk, legyen szó , - a legnagyobb élő show-tól a legkisebb kereskedelmi terekig terjedő, - magával ragadó rendszereinkről, a jelentősen továbbfejlesztett konferencia- és oktatási megoldásokról, valamint a producerek és online felhasználók számára készült hatékony, mégis könnyen használható termékeinkről.”
A Yamaha stand mellett a Yamaha Csoport vállalata, a NEXO is kiállított, megerősítve a csoport széleskörű képességeit az élő és a beépített hangosítás terén.
Minden eddiginél közelebb kerülhettünk a Sennheiser termékek teljes portfóliójához. Felfedezhettük a minden környezethez igazítható, skálázható megoldásokat – az osztálytermektől és tárgyalóktól kezdve a színpadokon át a stúdiókig. Technikailag fejlett, hangszigetelt bemutatótermekkel és szenvedélyes szakértőkből álló csapattal találkozhattunk, akik végig vezettek a Sennheiser „Trusted Audio” ígéretén keresztül. Megtudhattuk, hogy a német audio specialista, hogyan és miképp fogja magasabb szintre emelni a munkavégzés módját.
Üzleti Kommunikációs Zóna
Ez a bemutató terület olyan kommunikációs megoldásokat mutatott be, amelyek megkönnyítik az együttműködést és a tanulást. A kiállításra kibővített választékot kínáltak az egységes kommunikációhoz az előadótermekben, tárgyalókban és minden köztes térben.
Legyen az elsők között, akik felfedezik a DeviceHubot! Egyszerűsítse audiovizuális eszközkezelését a DeviceHub segítségével. Az IT- és audiovizuális menedzserek, valamint rendszerintegrátorok számára készült új platform leegyszerűsíti az eszközkezelést vállalati, oktatási és vállalati környezetben. Akár nagyméretű telepítésekről van szó, akár a távoli műveletek optimalizálásáról, a DeviceHub segít a csapatoknak kapcsolatban maradni, hatékonyan működni és kézben tartani az irányítást.
TeamConnect Család
Egy másik szigeten a TeamConnect rúd- és mennyezeti megoldásait láthattuk és megtapasztalhattuk, milyen egyszerű és lenyűgöző lehet a hangkiemelés. A Sennheiser ismét elvitte a hangkiemelést az emberiség által ismert egyik legzordabb hangkörnyezetbe – a szakvásárok területére. Minden újdonságról beszéltek, mindezt a TruVoicelift használatával.
A vezeték-nélküli szabadság
Az előadásoktól az élő eseményekig a Sennheiser vezeték-nélküli megoldásai, beleértve az EW-DX-et, a SpeechLine Digital Wireless-t és a Specterát, új mércét állítanak fel a biztonságos, skálázható és kristálytiszta hangzás terén. Az egyszerűségre és megbízhatóságra tervezett rendszerek könnyedén alkalmazkodnak a környezethez.
Professzionális Audio Zóna
Itt a Spectera jövőjét szemléltették. A Spectera már most is világszerte átalakítja a produkciókat – figyelemre méltó képességei pedig folyamatosan fejlődnek a rendszeres funkciófrissítéseknek köszönhetően. Az ISE 2026 kiállításon személyesen is megtapasztalhattuk a legújabb innovációkat a Spectera Laboratórium eredményeként, beleértve az új Spectera SKM kézi adót, a ZMAN bázisállomást, a parancsfunkciókat és a mérnöki módot. Most még a SoundBase csapata is csatlakozott, hogy bemutassa univerzális, márkafüggetlen RF tervező és kezelő szoftverük lenyűgöző képességeit.
A Neumann Élményzóna, – Produkciós megoldások a felvételtől publikálásig
Itt a legendás Neumann teljes körű megoldásait állították ki. Jelen voltak az ikonikus mikrofonoktól kezdve az immerzív munkafolyamatokig minden, úgy mint a VIS for Apple Vision Pro a 7.1.4-es beállítással, amely az új, többcsatornás basszuskezeléssel és MA 1 szobakorrekcióval ellátott Neumann KH mélynyomókat is tartalmazza. Halhattuk az MT 48 zökkenőmentes párosítását a Merging Anubis és Hapi rendszereivel az egységes munkafolyamatok érdekében. Tapasztalhattuk az Ovation Show Controller, a RIME, az AMBEO térhangzást és a legendás KU 100 „Fritz” rendszert. Magasabb szintre emelhetjük munkafolyamatainkat, kipróbálhattuk a VIS-t könnyed térbeli keveréshez.
Partnerek és szövetségek
Zökkenőmentes együttműködés a Sennheiserrel. Akár integrátor, tanácsadó vagy technológiai felhasználó, láthatta, hogyan működik együtt a Sennheiser technológia globális partnereivel és szövetségeseivel a tanulás és az együttműködés átalakítása érdekében. Innovatív megoldások, amelyek újraértelmezik a megbeszélések, az együttműködés és a tanulási tereket.
Érintőképernyős élmények
Elmerülhettünk az interaktív érintőképernyős élményközpontban, ahol felfedezhetők azok a partnerek és megoldásokat, amelyek az együttműködés jövőjét alakítják. Hogyan egyszerűsítik le az integrációt, javítják a munkafolyamatokat és biztosítanak könnyed vezérlést a Sennheiser partnerségei.
Az Audio-Technica elkötelezett amellett, hogy kiváló minőségű, megbízható és könnyen telepíthető kereskedelmi audiomegoldásokat kínáljon, amelyek zökkenőmentesen integrálhatók az AV termékekbe. Több mint 60 éves tapasztalattal az Audio-Technica az iparág megbízható vezetője, amely kivételes teljesítményéről és értékéről ismert. Vezetékes mikrofonjaik, vezeték-nélküli rendszereik és konferenciamegoldásaik a különböző vertikális iparágak igényeit elégítik ki.
System 20 PRO
„Amikor piacra dobtuk a System 10 PRO rackbe szerelhető vevőegységet, a 2,4 GHz-es vezeték nélküli mikrofonrendszereket új szintre emeltük a funkcionalitást és a kényelem terén is léptünk. Most a System 20 PRO-val még tovább megyünk, egy önvezérlő, plug-and-play 2,4 GHz-es rendszert kínálva, amely 20 csatornára skálázható, és ugyanazt a megbízható, kiváló minőségű hangzást biztosítja – függetlenül attól, hogy hol helyezzük el. A problémamentes telepítésre tervezett rendszer számos kihívást leküzd a hagyományos vezeték-nélküli mikrofonokkal szemben, mint például a frekvenciakoordináció, az összetett intermodulációs számítások és a távoli antennakábelezés.
A rendszer ATW-R1440 vevőegysége akár négy adó vételére is képes, így a telepítés gyerekjáték. A vevőegységek dokkolva maradhatnak a fél rack méretű házban, vagy távolról (akár 100 méter távolságra) Ethernet-kábellel felszerelhetők a nagyobb sokoldalúság érdekében. Akár öt ház is összekapcsolható a mellékelt RJ12 kábellel, így stabil, többcsatornás rendszer hozható létre, akár 20 csatorna egyidejű használatával. A felhasználó azonban mindig szabadon választhatja ki az adott helyzethez leghatékonyabb üzemmódot: Standard mód (10 csatorna) a késleltetés minimalizálásához vagy HD mód (20 csatorna) a csatornaszám maximalizálásához.
A zökkenőmentes beállítást és kezelést az Audio-Technica Wireless Manager szoftvere vezérli, amely képes több UHF, 2,4 GHz-es és DECT vezeték-nélküli rendszert egyetlen képernyőről kezelni. Ezenkívül az AES128 titkosítás is alapfelszereltség, amely biztonságot és megbízható működést biztosít. Az egyes rendszerekben található adók párosítva vannak és használatra készek a kicsomagolás után, teljes feltöltéssel pedig egész napos működést biztosítanak.
Audio-Technica Link
Az Audio-Technica által kifejlesztett saját fejlesztésű kommunikációs protokoll. Tömörítetlen, többcsatornás digitális hang- és vezérlőinformációkat továbbít kategória kábeleken keresztül, minimális késleltetéssel. Az Audio-Technica LINK egyik legfontosabb előnye, hogy képes táplálni az Audio-Technica LINK mikrofonmegoldásait, így nincs szükség tápkábelre vagy szabványos PoE kapcsolóra.
Miért alkalmazzunk Audio-Technica LINK-et?
Az Audio-Technica LINK rugalmassága és skálázhatósága ideálissá teszi mérettől és felhasználási esettől függetlenül bármilyen audioinstallációhoz, Az Audio-Technica LINK nem internetprotokoll (AoIP), de kategória kábeleken keresztül működik. Ez rendkívül biztonságossá teszi a független adatláncot.
Ezzel a rugalmas megoldással az integrátorok és a végfelhasználók a következők előnyeit élvezhetik:
Eredetileg biztonságos (nem hálózati protokoll)
Tömörítetlen, többcsatornás digitális hang és vezérlés
Alacsony késleltetés
Hatékony rendszerhang-útválasztás és vezérlés az ATDM Mixer Web Remote-on keresztül
Könnyen skálázható, láncba kapcsolható funkció
Kevesebb audiokábel.
VISCA IP-n keresztül és Voice Lift technológia
Az ATND1061 nyaláb mennyezeti mikrofon ideális megoldás kis és nagy konferenciatermek, tárgyalók számára. A legmodernebb professzionális termék ismerős formában (nagyjából egy vezeték nélküli hozzáférési pont méretével), az ATND1061 könnyen telepíthető, állítható be és kezelhető.
Az ATND1061DAN mikrofont számos iparági vezető technológiai márka megbízható megoldásként ismeri el, a legújabb firmware-frissítés pedig további fejlesztéseket tartalmaz a VISCA over IP és a Voice Lift technológia terén. A mikrofon önmagában vagy több darabban (nagyobb tárgyalók esetén) is használható, hogy minden beszélő személyt tiszta, természetes hangzással rögzítsen, csökkentve a zavaró környezeti zajokat. A helyiség konfigurációját, a zónák beállítását és egyéb beállításokat a felhasználóbarát Digital Microphone Manager szoftveralkalmazás kezeli. Az ATND1061 hat különálló kimeneti csatornával rendelkezik, amelyek együttesen akár 32 felhasználó által definiált mikrofon-zónával konfigurálhatók, így rugalmasan lefedhetők a helyiségméretek és a megbeszélések típusainak széles skálája.
A saját fejlesztésű hangaktivitás-észlelő (VAD) technológia lehetővé teszi a mikrofon számára, hogy megkülönböztesse a hangot a nem kívánt zajoktól, például papír a zsebben. Külső digitális jelfeldolgozás (DSP) nélküli integrációkhoz az ATND1061 nagy teljesítményű beépített DSP-vel rendelkezik, beleértve az automatikus keverést, az akusztikus visszhangszűrést (AEC), a zajcsökkentést, az automatikus erősítésszabályozást (AGC) és a 4 sávos EQ-t. A kizárási zónák is beállíthatók az ismert nemkívánatos zajforrások (például légkondicionáló rendszerek) elkerülése érdekében, ami segít maximalizálni a beépített zajcsökkentő és automatikus keverési funkciók hatékonyságát.
Lefedési Zónák
Az 1. kimeneti csatorna 16 felhasználó által definiált lefedettségi zónával konfigurálható, amelyeken belül a megbeszélés résztvevői ülhetnek vagy mozoghatnak beszéd közben. A mikrofonnyaláb követi és a beszélő hangjára fókuszálva tartja a mikrofont, minimalizálva a helyiségzajt. A 16 lefedettségi zóna közül egyszerre csak egy lehet nyitva, a mikrofon automatikusan kiválasztja azt a zónát, amelyikben a legerősebb jel jelenik meg beszédként. A lefedett zónák hasznosak lehetnek a nem prioritást élvező vagy nem tervezett résztvevők rögzítésében.
Prioritási zónák
A 2–6. kimeneti csatornák 16 felhasználó által definiált prioritási zónával konfigurálhatók. A prioritási zónák biztosítják, hogy az ezekben a zónákban lévő résztvevők, akár ülnek, akár mozognak, elsőbbséget kapjanak a lefedési zónákban lévőkkel szemben. (Azonban a prioritási zónák egy meglévő lefedési zónán belül is meghatározhatók.) Egyszerre legfeljebb öt prioritási zóna lehet nyitva, és minden nyitott zóna a beszédként azonosított legerősebb jelet választja ki. A prioritási zónák hasznosak lehetnek a helyiség ismert résztvevőinek helyének prioritásának biztosításában. A mikrofon 80 fokos ortogonális nyalábjai az összes kimeneti csatornán képesek a tér egy adott pontjára fókuszálni, megakadályozva a nem kívánt zajok felvételét.
Az ATND1061 süllyesztett vagy felületre szerelhető álmennyezetbe vagy kemény álmennyezetbe, illetve nyitott építészeti terekbe is felszerelhető szabványos VESA tartókonzol segítségével. Az ATND1061 UL 2043 szabványnak megfelelő, így légterekben is telepíthető. Minden tartóelem, biztonsági kábelezés, rögzítőelem és tartozék a csomag része. Egy infravörös távirányító is tartozik hozzá, amellyel a felhasználók gyorsan elnémíthatják a mikrofont, ha a némítási funkció nem érhető el a helyiség konfigurációjában. Az infravörös távirányítóval előhívhatók az előre beállított beállítások, vagy be- és kikapcsolható az energiatakarékos mód. A Dante-kompatibilis ATND1061DAN két hálózati porttal rendelkezik, amelyek bármilyen telepítési igényhez konfigurálhatók. „Egykábeles módban” a Dante hang- és mikrofonvezérlő adatok egyetlen szabványos kategóriájú kábelen keresztül kerülnek továbbításra. „Osztott módban” a Dante hang- és mikrofonvezérlő adatok külön, két kategóriájú kábelen keresztül kerülnek továbbításra. Népszerű vezérlőrendszerekhez bővítmények is elérhetők.
Az Északi Csarnok N1428-as standján mutatták be teljes körű audiomegoldásaikat, így a látogatók bőséges helyet kaptak termékeik kipróbálására és a legújabb eszközök és technológiák megismerésére. A Merging kiemeli Ovation 11 lejátszórendszerét és intelligens ST2110 munkafolyamatait, míg a Neumann referencia monitormegoldásait mutatja be, beleértve a vadonatúj RIME DAW plug-in-t. A Sennheiser hangsúlyt fektet digitális vezeték-nélküli mikrofonjaira, beleértve a hamarosan megjelenő szélessávú Spectera ökoszisztémát, de a kiállításon egy vadonatúj broadcast mikrofont is leleplezett. A stand különleges vendége a SoundBase csapata volt, akik bemutatták márkafüggetlen, együttműködő RF koordinációs eszközüket.
Sennheiser Professional Wireless
A látogatók megtekinthették a Sennheiser kétirányú, szélessávú Spectera ökoszisztémájának bemutatóit, amely a vállalat évtizedes vezeték nélküli többcsatornás audiorendszerekkel (WMAS) kapcsolatos kutatásaira épít. A Sennheiser RF szakértői válaszoltak a felmerülő kérdésekre ezzel az úttörő technológiával kapcsolatban, mélyreható technikai ismereteket nyújtottak a rendszerről, és elmagyarázták a vezeték-nélküli felhasználók számára nyújtott rugalmasságot és páratlan képességeket.
Szintén láthatók voltak a vállalat keskenysávú digitális megoldásai, a Digital 6000 és az EW-DX az új négycsatornás Dante vevőegységgel, valamint a Sennheiser broadcast mikrofonjai, köztük egy vadonatúj, csúcskategóriás modell, amelyet a NAB-on mutattak be. A tartalomkészítők számára a Sennheiser bemutatta a Profile Wireless all-in-one mikrofonmegoldást is.
SoundBase – a világ első univerzális vezeték-nélküli hangkezelő szoftvere
Évtizedek óta az audio szakemberek kénytelenek voltak különféle gyártók saját fejlesztésű eszközeit használni vezeték-nélküli rendszereik frekvenciakoordinációjához. A SoundBase az az alkalmazásszoftver, amelyre az RF-menedzserek vártak: egy eszköz, amely zökkenőmentesen működik minden nagyobb vezeték-nélküli gyártó vezeték-nélküli eszközeivel. A szenvedélyes profi közösség támogatásával az alkalmazás folyamatosan frissül a felhasználói visszajelzések alapján. A SoundBase csapatának tagjai különleges vendégek voltak a standon, és első kézből engedtek betekintést a látogatóknak az RF-koordináció és a produkciós együttműködés jövőjébe.
Referencia monitor megoldások a Neumann-tól
A Neumann örömmel mutatta be az áprilisban megjelenő vadonatúj termékét: a RIME-t - Reference Immersive Monitoring Environment-et. A RIME egy DAW plugin (VST3, AU, AAX), amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy olyan immerzív formátumokat monitorozzanak, mint a Dolby Atmos 7.1.4, fejhallgatón keresztül, úttörő AMBEO algoritmusok segítségével. A meglévő megoldásokkal ellentétben a RIME kifejezetten a Neumann NDH 20 és NDH 30 fejhallgatókhoz készült. Valójában a szoftver magában foglalja a KH hangszórók teljes Neumann jelláncát, amely tökéletesen illeszkedik az MA 1-en keresztül egy referencia szobában, és amelyet a KU 100 binaurális fejjel rögzítettek az MT 48-on keresztül. Így a Neumann fejhallgatókkal kombinálva ez a kifogástalan jellánc egészen a felhasználóig terjed. Az eredmény páratlan tisztaság és pontosság. A RIME a sztereó lejátszás kiszervezésére is használható, így a fejhallgatók stúdiómonitorokként szólalnak meg.
A Neumann bemutatta a már elismert KH stúdióhangszóró- és NDH fejhallgató-sorozatát, valamint a legmodernebb MT 48 audiointerfészt Mac és PC számítógépekhez, amely mostantól Dante Ready™ kompatibilis, miközben továbbra is támogatja az AES67/RAVENNA szabványokat. Mobil használatra az MT 48 USB power bankról is működtethető (min. 25 W). Mivel osztálykompatibilis, az MT 48 kiváló minőségű felvételkészítésre használható iPad vagy iPhone készüléken. Szintén kiállították a Neumann BCM 104 és BCM 705 broadcast mikrofonjait, amelyek mostantól diszkrét, mégis elegáns sötét kivitelben is kaphatók.
A Merging Technologies bemutatja az Ovation 11-et és az intelligens ST2110 munkafolyamatokat
Számos észak-amerikai broadcaster használja a Merging Technologies Ovation rendszerét lejátszórendszerként, és a hamarosan megjelenő Ovation 11 minden bizonnyal hatalmas figyelmet fog kapni, mielőtt idén júniusban elérhetővé válik. Az Ovation 11 a Merging zászlóshajó audio médialejátszójának és eseményszekvenszerének legújabb fejlesztését képviseli, amely a broadcast alkalmazások alapvető megoldása. A maximális rugalmasságra tervezve zökkenőmentesen integrálható mind a hagyományos, mind a modern vezérlő- és távoli protokollokkal. Intuitív felhasználói felülete biztosítja a könnyed működtetést a legigényesebb produkciókhoz – beleértve az összes immerzív audio formátumot és a virtuális gép környezetet. A műsorszóráson túl az Ovation 11 az élő események, a vidámparkok és a multimédiás produkciók erőműve is. A Merging a legmodernebb, intelligens munkafolyamatokat is bemutatta egy teljes ST2110 környezetben.
A látogatók felfedezhették a Merging folyamatosan fejlődő, rugalmas ökoszisztémáját is, amely a következőket kínálja:
Hapi Mk III
Anubis, beleértve a rendkívül népszerű Commentary Mission-t
MT 48
ZMan OEM modul
NMOS, REST API, LAWO HOME, RAVENNA/AES67/ST2110 és Dante Ready® támogatással, mindezt zökkenőmentesen integrálva a Pyramix 15 DAW és az Ovation 11 szoftverekkel, összekapcsolva a vadonatúj ANEMAN 2.0-n keresztül, teljesen újratervezett felhasználói felülettel. Ez a csúcstechnológiás beállítás jól mutatja, hogyan értelmezi újra hálózati környezetekben a Merging Technologies a hangprodukciót, a páratlan pontosságot, a skálázhatóságot és a rugalmasságot.
A német audiospecialista nélkül se lehetne megírni az ISE 2025 krónikáját. A már jól megszokott és átgondolt szigetekre osztott standon mindig van mit megnézni. Kedves a fogadtatás és a hostessek is top informatívak. Kezdjük a bejárást a Professzionális Audio Zonával!
A Pro Audio digitális vezeték-nélküli rendszerekkel és mikrofonokkal definiálja az audio jövőjét. Mélyreható betekintést kaptunk a kétirányú szélessávú Spectera ökoszisztémába, amely a vállalat WMAS technológia (Wireless Multichannel Audio Systems) évtizedes kutatásán alapul. A keskenysávú digitális megoldások, a Digital 6000 és az EW-DX az új négycsatornás Dante vevővel is megtekinthetőek voltak, a hozzá tartozó „mic play table-el”. A látogatók számára ritka lehetőség kínálkozott arra, hogy az összes elérhető Sennheiser és Neumann kapszulát kézi alkalmazásban kipróbálják, valamint felpróbálhatták fejmikrofonokat és a nyakkendőre csíptethető változatokat is testcsomag adóval. Mindez megkönnyítette a hangjukhoz ideális kombinációt kiválasztást.
A vezetékes oldalon a Sennheiser a legjobb mikrofonsorozatát, az MKH RF kondenzátor mikrofonvonalat hozta a legújabb kiegészítéssel, az MKH 8030 nyolcasfigura mikrofonnal. Az MD 435, a high-rejection MD 445, valamint az evolution e 935 és 945 énekmikrofonok mellett az MD 421 Kompakt – bármire használható mikrofon – az ISE kiállítás része volt csakúgy, mint a HMD broadcast headsetek.
Neumann
A Neumann a Sennheiser Csoport Immersive zónájában referencia-monitoring megoldásokat mutatott be. A telepítés magában foglalta a Neumann híres KH stúdió monitorait, valamint a Monitor Missiont futtató MT 48-at.
Különleges meglepetésként a Neumann egy teljesen új termék előnézetét is meglobogtatta: RIME - Referencia Immersive Monitoring Environment. A RIME egy plug-in a DAW-okhoz, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a magával ragadó formátumokat, például a Dolby Atmos 7.1.4-et fejhallgatón keresztül monitorozzanak – AMBEO algoritmusok segítségével. Az eredmény kiváló hangminőség és pontosság. Emellett a Neumann az Audio Content Creation Zone része is volt, ahol közszemlére tették az MT 48 mobil rögzítési képességeit. A standon láthattuk még a rendelésre készült termékek, köztük a KH monitorokat és mikrofonokat különböző színekben.
Merging Technologies
Bemutatták az Ovation 11-et, amely zászlóshajó szinkronizáló és a médialejátszó legújabb fejlesztése. Az élő eseményekhez, vidámparkokhoz és multimédiás produkciókhoz tervezett Ovation 11 fokozott teljesítményt és innovatív funkciókat kínál, amelyek leegyszerűsítik a vezérlést, a szinkronizálást és a lejátszást az összetett beállításokhoz.
A látogatók testközelbe kerülhettek a Merging élvonalbeli Dante®-kompatibilis ökoszisztémájával is, amelynek jellemzője a Hapi MKIII, Anubis és MT 48, zökkenőmentesen integrálva a Pyramix 15 DAW-al. Ez a beállítás bemutatta, hogy a Merging miként fejleszti hálózati környezetben az audio gyártást, páratlan pontosságot, méretezhetőséget és rugalmasságot.
Üzleti Kommunikációs Zóna
A könnyebb tanulás és vállalati együttműködés került a középpontba. Az ISE 2025-höz a hangmegoldások kibővített skáláját is kínáltál, amelyek az egységes kommunikációra lettek szabva az előadótermekben, tárgyalótermekben és minden fajta audio térekben.
Népszerű élő bemutatón láthattuk a TeamConnect Bar S és M-et – kategóriájukban a leggazdagabb többfunkciós konferenciaeszközt –, valamint a TeamConnect Ceiling Medium-ot (TCC M) díjnyertes dizájnnal, zökkenőmentes hangzás és végtelen lehetőségek, valamint az automatikus dinamikus sugárformálás és a működés közbeni TruVoicelift ereje – ideális választás bármilyen méretű tárgyalóterembe, ahol kiváló minőségű hangra van szükség.
A mennyezeti mikrofonjaik forradalmasítják a konferencia- és tantermi hangzást, egyszerű használatukkal, telepítésükkel és fejlett technológiájukkal. Azokon a helyeken, ahol hangemelő alkalmazásra van szükség, kifejlesztették a szabadalmaztatott TruVoicelift funkciót, amely a hangteljesítményt a következő szintre emeli. Tapasztalhattuk hogyan javítja a TruVoicelift a beszéd érthetőségét nagyobb tárgyalótermekben és előadótermekben, ahol előfordulhat, hogy a hangok nem terjednek jól. Az érdeklődők megismerkedtek a legmodernebb vezeték-nélküli megoldásokkal, amelyek az EW-DX-et az Evolution Wireless Digital Family legújabb tagját és a MobileConnect élő demóját tartalmazták. Mindezeket úgy tervezték, hogy javítsák az élő kommunikációt, a tisztább hallást, a könnyebb reakciót.
A Neumann M 49-et 1951-es bemutatása óta kiváló stúdiómikrofonnak tekintik. Folyamatosan állítható iránykarakterisztikájával forradalmasította a stúdiótechnikát. Páratlanul selymes hangzása számtalan felvételen feltűnt az 1950-es évek jazz felvételeitől kezdve a mai listavezetőkig. Ezért az M 49 nemcsak a gyűjtőket érdekli, hanem a mai stúdiófelvételeken is keresett és alkalmazott eszköz. A digitális kor még kívánatosabbá tette karakteres hangzását.
Most, ennek a legendás mikrofonnak az új kiadása M 49 V néven érhető el.
Az M 49 V a Neumann archívumból származó eredeti specifikációk és tervdokumentációk alapján készített újra kiadása. Ugyanazt az áramkört építették meg, mint ami a legutóbbi és legnépszerűbb történelmi változatban, az M 49 c-ben található. A beépített szubminiatűr csövet kézzel válogatták és a zajszintje még alacsonyabb lett. A tesztek során még a neves mikrofonszakértők sem tudtak hangbeli különbséget észlelni régi és új változat között. Hangszínét és dinamikáját tekintve az M 49 V megegyezik egy kiváló állapotú “történelmi” M 49-cel. Az áramkör és az akusztikai kialakítás pedig az M 49 c-ből származik. A legfontosabb alkatrészt pedig, a klasszikus K 49 nagyméretű membránkapszulát a Neumann változtatás nélkül gyártja az 1950-es évek óta.
V – Változtatható
Részletekbe menő fejlesztések történtek az iránykarakterisztikát szabályozó egységen, amely immár automatikusan alkalmazkodik a hálózati feszültséghez, és kompatibilis a régi M 49-es mikrofonokkal is. A régi bajonet-záras csatlakozó helyett az M 49 V a “történelmi” M 249-es broadcast mikrofon RF-tömör csatlakozóját kapta meg. Ezen kívül az M 49 V belső kapcsolókkal konfigurálható, akár rendelésre, akár értékesítés után a Neumann szervizekben.
Az egyesült államokbeli New Jersey-ben élő Lauren főként New York-ban dolgozik, és olyan filmes, televíziós és vállalati ügyfelek számára rögzíti a hangot, akik professzionálisan előállított tartalmat szeretnének a belső kommunikációjukhoz és a közösségi média csatornákhoz. Az elmúlt hónapokban ügyfelei között szerepelt az Adidas, Michael J. Fox, a Samsung, a World Umami Forum, Michael Bloomberg, a New York Comic Con és a Coach.
Az egyik Bubblebee termék, amelyet rendszeresen használ, a Spacer Bubble, egy többrészes, adaptálható szélvédő puskamikrofonokhoz, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy a mikrofonrúd (boompole) kezelők és a hangfelvevők a változó körülmények ellenére is eredményes munkát tudjanak végezni. A Spacer Bubble egy beltéri használatra alkalmas hálós alapból áll, amely véd a mikrofonrúd (boompole) mozgatása okozta enyhe szél ellen, és egy hosszú szőrű szélfogóból, ami rácsúsztatható az alapra, ezzel kiváló szélvédelmet biztosít a szabadban történő mozgás során is. Mindez egyszerűen, pillanatok alatt elvégezhető, így a felvételi környezethez mindig a lehető legmegfelelőbb lehetőséget kínálja.
„Gyakran részt veszek a „Run & Gun” produkciókban is, ahol a környezet gyorsan változhat” – magyarázza. „Ilyen helyzetekben én vagyok az a személy, aki követi a forgatócsoportot, bárhová is mennek, ami azt jelentheti, hogy az egyik percben bent vagyok, a másikban pedig kívül. A Spacer Bubble nagyszerűsége az, hogy nagyon könnyű és hordozható. Ha kint vagyok szeles időben, gyorsan ráhúzhatom a szőrmehuzatot a mikrofonomra, így biztos lehetek benne, hogy a hang tiszta és érthető marad. Amikor nincs rá szükségem, az összenyomható huzat könnyen elfér a táskában vagy a zsebemben.”
Laurennek a Spacer Bubble nemrégiben segítségére volt, amikor azt a feladatot kapta, hogy hangfelvételt készítsen egy hajón, 55 mérföld/órás szélben.
„A Bubblebee Spacert használtam, és bár lehetett hallani, hogy fúj a szél, de a zaj nem volt olyan jelentős, mint amilyenre általában számítani lehet” – mondja. „Ha a felvételt a Bubblebee Spacer nélkül csináltam volna, nem hallottam volna semmit, csak a szelet.”
A megfelelő tartozékok megléte sokat jelent – teszi hozzá Lauren – a legjobb eszközbe való befektetés mindig jól elköltött pénz. Ő is rajong a Bubblebee csiptetős mikrofon tartóihoz, mert jól elrejtik a mikrofonokat és a nagyon vékony gumitartók, valamint a fém védőburkolat megakadályozzák, hogy a súrlódási zaj elérje a mikrofonkapszulát.
„Manapság főleg ezeket használom a csiptetős mikrofonok rögzítéséhez, mert ez esetek többségében jól működnek.” – magyarázza. "Szeretem a Bubblebee szélgömbjét is, mert tökéletesen működnek a nem kívánt zajok csillapításában."
Néhány hónapja vagyok gazdája ennek a kíváló fülesnek, és kellő tapasztalattal a birtokomban örömmel osztom meg véleményemet a Médiatechnika on-line olvasóival.
"A nagyteljesítményű ATH-M40x professzionális fejhallgató - egyenletesre hangolt átvitele révén - elképesztően pontos monitorozást tesz lehetővé a teljes frekvenciasávban. A professzionális minőségű fülpárnák kivételes kényelmet és tartósságot nyújtanak. Az elforgatható kagylók lehetővé teszik az egyfüles monitorozást, miközben a kimagasló izoláció fokozza a stúdióban való használhatóságot. Összecsukható konstrukciója helytakarékos szállítást és tárolást kínál."
Írja az Audio-Technika honlapja sajátfejlesztésű termékéről, az ATH M40x professzionális fejhallgatóról, ami nagyjából igazi is, ha ezt a marketing szöveget kiegészítjük azzal az őszinte mondattal, hogy "ár/érték arányában".
A termék felettébb kellemes dizájnja kialakítása és ergonomiája valóban professzionális mérnöki munkára vall, aminek használatában magam is örömet leltem, igazán szerethető munkatársra találtam az ATH-M40x -ben.
Csakhogy!
Azért, mert valamit nagyon megkedvel az ember, még nem szabad teljesen elájulni tőle, és ha véleményt akarunk alkotni róla, akkor nem árt körülnézni, hogy mások, esetleg külföldi szakfórumok, mit írtak a kedvencünkről. Nem is kellett sokáig kutatnom, mert a külföldi tesztek között, awww.rtings.com oldalán, máris szembetaláltam magam egy komoly és megalapozott véleménnyel, aminek eredményeként a füles átlag értékelése 5.6 pont volt az adható 10 értékből. Ennek utána kellett járni...
Miért ilyen kevés?
A valóság az, hogy utcán elég kényelmetlen az ATH-M40x viselete, sok a kábel és a készülék, a maga negyed kilójával is súlyosnak bizonyul ahhoz, ha valaki sétálni menne, vagy netán sport tevékenységet akarna űzni vele. Ami az izolációt illeti, sajnálatos mód erről a gyártó nem mond teljesen igazat. Közepesen hangos hangerőnél, ahol a phon skála kezd finoman egyenletesebbé válni, ott már igen nagy amplitúdójú hullámok szabadulnak ki a párnák mögül. Így hangrögzítésnél, egy-egy kósza metronóm kattogás, bizony "belerondíthat" a felvételünkbe.
Akkor mire használható?
A fejhallgató frekvencia-átvitele és a hangolása kétségtelenül kiemelkedő. Tény az is, hogy 15Hz-24000Hz-ig terjedő átvitele valóban professzionális lehallgatást biztosít használójának. Tegyük hozzá, hogy nem minden stílusban, de a pop, a rock, a hip-hop és az elektronikus zenei stílusok hallgatására, illetve mixelésére kifejezetten jól használható. Kerek megszólalású basszusa és a 16kHz fölötti frekvenciák határozott érzékelése, valóban kellemes hallgatási élményt nyújt.
Mennyivel jobb vagy rosszabb, kisebb illetve nagyobb testvéreinél?
Tulajdonságban és formatervezésében van némi eltérés a sorozat tagjai között. Az első ami észrevehető, az a bajonettzár az M40x, M50x és az M70x szériákon. Továbbá a kábelelrendezés a két oldal között.Igaz, ami igaz, minél nagyobb szám van az M betű után annál ütősebb specifikációkat kapunk.M20x, M30x, M40x,M50x, M70x szériáknál szinte 2 szeres szorzóval nőnek a jótulajdonságok a legkisebbtől a legnagyobbig. Így az általam is preferált M40x valójában a tényleges középmezőnyben végzett.
Összegezve az eddigi tapasztalatok és a többség véleménye által, ez a fejhallgató tökéletes választás, ha zenei alapokat írogatunk vagy hangszeren gyakorlunk, vagy kisebb mixeken dolgozunk. Az ár/érték aránya kifejezetten magas (10/8) hiszen a maga átlag 33000 .- forintos árával egy nagyon jó szettet lehet vásárolni, és ezt tettem én is. Az a válemányem, ami egyben ajánlás is, hogy kezdőknek és profiknak egyaránt jó választás főleg akkor ha a "stúdiózás" világában dolgozunk. Ezért az árért, nem fogunk csalódni benne...
Bővebb információkhoz kedves olvasóink a linkek megnyitásával juthatnak.
A Médiatechnika on-line tavaly novemberben adott hírt első alkalommal arról, hogy a Sennheiser hamarosan piacra dobja a legújabb D 6000 típusú wireless digitális audio rendszerét. A eltelt hónapok nem múltak tétlenül, mert a múlt héten – pontosan február 22-én – Hannoverben hívatalos, és ünnepélyes keretek között megérkeztek a D 6000 első bemutató darabjai, és az újságírók személyesen is megismerkedhettek a Sennheiser legújabb zászlóshajójával. Az eseményről a következőkben számolunk be…
A Sennheiser Digital 6000 hivatalos bejelentésére meghívott újságírók a konferencia
megkeszdése előtti pillanatokban a Hannover-i Radisson Blu hotelben…
A rendkívüli sajtótájékoztatóra a Sennheiser szakembereket, és a sajtó képviselőit hívta meg, hogy február 22 -én délelőtt 11 órakor lerántsák a leplet a német audio óriás wireless hangátviteli területen alkotott legújabb forradalmi fejlesztéséről. A rendezvény fontosságának külön hangsúlyt adott Dr. Andreas Sennheiser úr elnök-vezérigazgató nyitóbeszéde, aki üdvözölte a megjelent német, és a világ más országaiból érkezett újságírókat. Beszédében röviden felvázolta a 70 éves Sennheiser fejlődésének történetét, az alapító nagypapa Fritz Sennheiser munkásságát, aki töretlen lendülettel a zene, illetve a zenehallgatás iránti elkötelezettség jegyében dolgozott, megalapozva ezzel a Sennheiser márka sikerét, és világméretű eredményeit szakmai, és üzleti szempontból egyaránt.
Dr. Andreas Sennhesier úr a cég elnök-vezérigazgatója baráti hangvételű
beszéddel köszöntötte a meghívott újságírókat.
A cég elnök-igazgatója olyan jövőképet vázolt a hallgatóság elé, ami technikailag hamarosan lehetővé teszi számunkra, hogy a lehető legjobb minőségben, nagyfelbontású átviteli technika segítségével olyan zenei események szem és fültanúi lehessünk, melyek a legmagasabb színtű élményt biztosítják majd a hallgatóknak akár otthoni körülmények között is. Mindehhez megfelelő software és hardware kell, aminek fejlesztésében elkötelezettek vagyunk – mondta – továbbá leszögezte, hogy a Sennheiser továbbra is hűen követi az alapító szándékát, és kutatásaival, fejlesztéseivel továbbra is a zenéért, és a hallgatókért tevékenykedik.
A Sennheiser D6000 rendszer termékmanagere Tom Vollmers úr a bemutató alkalmával beszélt a fejlesztési
folyamatokról, és a tesztelés tapasztalatairól.
Tom Vollmers úr a Sennheiser termékmanagere arról beszélt, hogy nagy agilitással dolgoznak a D 6000 bevezetésén, és már javában folynak a tesztelések, melyek rendkívüli sikerről tanuskodnak. Az új rendszer fejlesztése előtt a Sennheiser szakemberei megvizsgálták a piaci igényeket, és alapos megfontolás után határoztak arról, hogy megvalósítják az új wireless termékkel kapcsolatos terveket. Az alapkoncepció a 2012 -ben bemutatott, és rendkívül jó technikai adottságokkal rendelkező D9000 mikrofonra épült, melynek bekerülési ára a technikai paraméterek, és a gyártás során felhasznált magas értékű alkatrészek beépítése miatt nagyon magas pozíciónálást kapott. A D9000 mikrofonrendszer csatornánkénti ára 8000 Euróba került, ami egyben gátja is volt a széleskörben történő elterjedésének. A Sennhesier mérnökei viszont nem adták fel, és saját bevallásuk szerint, saját hibáikból is tanulva, valamint a gyártásnál alkalmazott ésszerűbb megoldások bevezetésével, továbbá olcsóbb, de jóminőségű alkatrészek beépítésével, újra gondolták a terméket, aminek eredményeként a most bejelentésre került D6000 Digitális System-et immár jóval alacsonyabb, csatornánként 3500 Eurós áron tudják kínálni a fogyasztóknak. Ez nagyon jelentős előrelépés, aminek minden bizonnyal meg is lesz a pozitív erdménye. A D6000 -es fejlesztésekkel, és a tervezéssel az elmúlt év végén készültek el a tervezőcsoport munkatársai és napjainkban – a bejelentéssel egyidőben – a Sennheiser gyárban már javában folyik a gyártás.
Greg Beebe úr a Sennheiser Performance & Music részlegének igazgatója a D 6000 bemutatásával folytatta a délelőtti ülést, aminek keretén belűl került sor az új audiorendszer közel negyven perces bemutatójára.
No Compromise – nincs kompromisszum…
Ez volt a kitűzött cél, és fejlesztéssel addig foglalkoztak, amíg el nem érték a célt – mondta Greg Beebe igazgató. A problémákat, akadályokat egymás után kűzdötték le, oldották meg, aminek eredményeként – az audio hangmegjelenítésben – hangreprodukcióban / élő rockzenei hangzásban (RF wireless) / a kíváló stúdió hangminőségben / és nme utolsó sorban az üzleti vonatkozásokban – megtalálták a legjobb megoldást, miközben a fejlesztők sehol nem kényszerültek kompromisszumra.
Megérkezett a Sennheiser D 6000 rendszer.
A D 6000 vevőegység zseniális szolgálatása a rack szekrény alsó sávjában elhelyezett akkutötő block,
ami a rendszerhez tartozó valamennyi fajta akkumulátor számára töltési lehetőséget boztosít.
Eddig soha nem látott praktikus megoldás.
EM 6000 Receiver
A digitális 2-csatornás vevőegység 244 MHz-es (470-714 MHz) kapcsolási sávszélességben működik, melyet három adóegység változat fed le (470-558 MHz, 550-638 MHz és 630-718 MHz). Nagyobb rendszerek esetében akár nyolc vevőegység is egyszerűen, további antenna-elosztó használata nélkül láncba köthető; a többcsatornás rendszer egyetlen pár antennával működik. A digitális – rackbe épített – 2 csatornás vevőegység, konfigurálható user interface-el. Automata rekvencia beállítási programja segítségével a világ bármely országában használható, az ott érvényes, egyben a vevőegységbe előre beprogramozott frekvenciasávokban.
Intelligens töltési megoldás
Az L 6000 töltő egy 19″-os rack-be helyezhető, 1U méretű eszköz, amely akár négy töltőmodullal is felszerelhető, melyek mindegyike két-két zsebadó vagy kézimikrofon akkujának töltésére képes. Az előlapon található háromszínű LED-ek gyors képet adnak a töltés aktuális állapotáról.
Az új Sennheiser SKM 6000 kézimikrofon ergonomikus kialakítású, könnyűsúyú, (amit persze az alkalmazott kapszula súlya azért befolyásol) és rendkívűl tetszetős. A Digital 6000 adóegységek ugyanazt a nagyteljesítményű újratölthető akkupakkot használják, mint a Digital 9000 egységek.
SKM 6000 kapszula
Az SKM 6000 kézimikrofon a Sennheiser standard kapszula-interfészével is fel van szerelve, így az
evolution vezeték nélküli és a 2000-es sorozat összes klasszikus mikrofonfejével, valamint a 9000-es sorozat
speciális mikrofonfejeivel is kombinálható. 88 MHz -en működik, és a mikrofonhoz 17 fajta kapszula áll rendelkezésre, a feladatoknak legjobban megfelelő változatokban, minden igényt kielégítve, miközben az új mikrofontest elektronikája a 2000 sorozattal, a DIGITAL 9000 Neumann kapszulákkal teljesen kompatibilis.
SK 6000 Transmitter
A kisméretű, pehelykönnyű és feltünés nélkül bárhova elhelyezhető mini-adó, 100% -os üzembiztonsággal működik. A D 6000 működését a Sennheiser WSM operációs rendszere biztosítja, ami már eddig is számtalan helyzetben bizonyított, és kifogástalanul helyt állt a legkülönbözőbb bevetéseken. Segítségével a hangmérnök egyenes információt kaphat többek között a mikrofon akkumulátorának töltési szintjéről, és a vételi paraméterekről egyaránt.
A képen a Sennheiser munkatársa magyarázza a WSM operációs rendszer működését a
cseh sajtó egyik munkatársának
A hagyományos Q&A session kapcsán elhangzott, hogy a Sennheiser nem áll le a fejlesztésekkel, mert alapvetően a felhasználók igényeit tartják szem előtt, aminek kiszolgálása a fő szempont, és ennek vetik alá a termékek fejlesztését.
A bemuattó résztvevői másnap megtekinthették a Sennheiser gyárát, és betekinthettek a D6000 gyártásának részleteibe. Erről szóló riportunkat hamarosan olvashatják. ( Soltész Rezső )
A hangosság szubjektív mennyiség; mérése meglehetősen összetett feladat. Az, hogy egy hangeseményt mennyire találunk hangosnak, jó néhány dologtól függ. A két talán legfontosabb tényező a frekvenciafüggés és a kritikus sávok hatása. Ezek mellett további tényezők – mint pl. időtartam, a tonalitás, az akusztikus környezet – is befolyásolják a hangosságérzetet. További, kevésbé domináns tényezők: a hallgató kora, neme, hangulata, hogy mennyire fáradt vagy kipihent. Ennyi szempontot nyilvánvalóan nem lehet figyelembe venni a hangosság mérése során. Ennek ellenére, megfelelően megválasztott hallás modell alkalmazásával meghatározható, vagy legalábbis jól közelíthető a hallgatók által érzékelt hangosság.
Előzmények
A tévéműsorok hangosságproblémájával 1956-ban az NDK televízió munkatársai foglalkoztak először. Azóta a hangosság mérésére számos, többé vagy kevésbé sikeres megoldás született, de – szabványosítás híján, illetve a szabadalmi oltalom következtében – ezek egyike sem tudott széles körben elterjedni.
Készített hangosságmérő műszert többek között az amerikai CBS, a német RTW, és az IRT, a dán TC Electronic és a kanadai Kommunikációs Kutató Központ (CRC) is. (Megj.: a CBS algoritmus 1981-ben módosított algoritmusát beépítették több Orban hangprocesszor szabályzókörébe, illetve a műszer implementációját is magába foglaló – ingyenes – Orban hangosságmérő szoftverbe is.)
A CRC munkatársai a 2000-es évek első felében nagyszámú tesztben vizsgálták a különböző hangosságmérő algoritmusok által mért, illetve a tesztszemélyek által érzékelt hangosság közti korrelációt. Érdekes módon, a tesztekben saját – meglehetősen egyszerű – algoritmusuk szerepelt a legjobban, azaz a CRC algoritmus általa mért hangosságértékek álltak legközelebb a tesztalanyok által érzékelt hangossághoz.
A teszteket követően a CRC elérte, hogy a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) 2006-ban az ő algoritmusukon alapuló hangosságmérő használatára tegyen ajánlást. Az ajánlás aktualizált változata az ITU-R BS. 1770-4. számot viseli. Az ajánlás hangosságmérési algoritmus leírása mellett a valódi csúcsérték mérést is „szabványosítja”. A ITU ajánláson alapszik az amerikai ATSC A/85, az ausztrál OP-59, a japán TR-B32 és az európai EBU R128 ajánlás is. A továbbiakban ez utóbbival foglalkozunk.
A hangosságmérő
Az EBU ajánlás szerinti hangosságmérő blokkvázlata az 1. ábrán látható. A műszer monó, sztereó és sokcsatornás térhang jelek mérését egyaránt lehetővé teszi. (Az LFE csatorna jelét a jelenlegi verzió nem méri.) A bemenőjeleket az első szakaszban csatornánként kezeli a rendszer. Először minden csatorna jelét a 2. ábrán szereplő K-karakterisztika szerint súlyozza. A K-szűrő karakterisztikája egy a hallás alacsonyfrekvenciás érzéketlenségének megfelelő mély-vágó, és egy a fej árnyékoló hatását kompenzáló, magas-emelő szűrőből tevődik össze.
A szűrést követen az egyes csatornánk pillanatnyi hangosságának számítása 400 ms hosszúságú blokkokon történik. A blokkok 75%-ban átlapolódnak, azaz az adatok 100 ms-onként keletkeznek. A csatornák hangosság értékeinek összegzését megelőzően, a két hátsó csatorna szintjét 1,5 dB-lel megnövelik. A szintemelés hallásunk hátulról érkező hangokra való nagyobb érzékenységét szimulálja. (A nagyobb érzékenység a hátrafelé való látás hiányának kompenzálására alakulhatott ki. Segítségével az ősember nagyobb eséllyel vehette észre a háta mögött leselkedő veszélyt.) A következő lépésben a műszer logaritmálja az összegzett hangosságértékeket. Ennek megfelelően a mért mennyiségek dB jellegűek lesznek.
1. ábra A hangosságmérő blokkdiagramja
2. ábra A K-súlyozó görbe
A logaritmikus adatfolyamból a műszer három különböző hangosság paramétert képez. Ezek
a pillanatnyi hangosság,
a rövididejű hangosság, illetve
a programhangosság.
A pillanatnyi hangosság (ML) integrációs ideje 400 ms, ami a VU méterek 300 ms-os integrációs idejéhez esik közel. Ez a paraméter elsősorban spotok hangosság megfelelősségének ellenőrzésére alkalmas, de használható a felvételkészítés során a kivezérlés ellenőrzésére is.
A 3 másodperc integrációs idejű rövididejű hangosság (SL) egy viszonylag lassan változó jel, mely jól jellemzi a műsorjel éppen hallható részének hangosságát. Ezt a paramétert kifejezetten a hangkeverés közbeni kivezérlés mérésére szánták. Aktuális értékét többnyire bargraph-fal jelenítik meg a műszerek. A rövididejű hangosság jól használható spotok hangosság megfelelősségének ellenőrzésére is.
A program-, vagy integrált hangosság (IL) egy komplett műsor vagy műsorrészlet átlagos hangosságának mértéke; egyetlen számérték. Segítségével eldönthető, hogy a hanganyag megfelel-e az előírt célhangosságnak.
Kapuzás
A programhangosság szempontjából csak az előtérben történő hangesemények lényegesek, a háttérben megszólaló hangok a hangosság érzetet nem befolyásolják. Annak érdekében, hogy a dialógusok szünetei, a háttérbeli halk részletek ne legyenek hatással a programhangosságra, az algoritmus egy ‑70 LUFS küszöbszintű fix, valamint egy az integrált hangosság értékénél 10 LU-val alacsonyabb relatív küszöbszintű kapuzást alkalmaz. A relatív kapu működése révén az integrált hangosság aktuális értékénél több mint 10 LU-val halkabb hangosság adatokat az integrált hangosság számítás figyelmen kívül hagyja. (A pillanatnyi és rövididejű hangosság mérése kapuzatlanul történik.)
Több hangosságmérő műszer grafikusan is képes az egyes hangosságparaméterek időbeli alakulásának kijelzésre.
A hangosság mértékegységei
A hangosság új mértékegységei az LU és az LUFS. Az LU (Loudness Unit) relatív mennyiség, két hangosságérték viszonyát fejezi ki. Az LUFS – hasonlóan a dBFS-hez – abszolút mennyiség. A referenciaszint 0 LUFS. (Az ITU és egyéb anyagokban szereplő LK, ill. LKFS LU-t és LUFS-t jelentenek.)
LUFS használata esetén a 0 szint a skála tetejére esik, a mért értékek negatív számok. A felhasználók számára általában kellemesebb a relatív egységű skála használata, melynél 0 LU jelöli a célhangosságot (ld. később), az annál nagyobb hangossághoz pozitív, a kisebbhez negatív számértékek tartoznak (3. ábra). Az EBU ajánlás szerint a műszer skálája 9 vagy 18 LU-val nyúlik a célhangosság értéke fölé.
3. ábra A relatív és abszolút hangosságskála összerendelése. A célhangosság ‑23 LUFS
Célérték
A hangosságszabályzásnál nem maximális hangosságot, hanem hangosság célértéket definiálnak. Ami annyit jelent, hogy a műsorok integrált hangossága (átlagos hangossága) a célértéktől csak minimális mértékben térhet el. Az R128 ajánlás szerint a televízió műsorok esetében a gyártás és sugárzás során egyaránt -23 LUFS. A tűrés rögzített műsorok esetében ±0,5 LU, élő programok esetében ±1 LU. (Az USA-ban és Ausztráliában a televíziós hangosság célérték -24 LUFS, a tűrés ±2 LU.)
Hangosságátfogás
Az EBU a három hangosság paraméter egy dinamika paramétert is definiált. A hangosságátfogás (Loudness RAnge, LRA) a programhangossághoz kapcsolódó, kiegészítő statisztikai jellemző. Megmutatja, hogy a hanganyag hangos és halk részei milyen „távolságra” esnek egymástól.
Számítása a rövididejű hangosság adatok gyakoriságának eloszlásán alapszik. Hasonlóan a programhangossághoz, ezt is kétszer kapuzott adatokból számítják, hogy csak az előtérbeli, illetve nem túl halk háttérbeli részletek kerüljenek figyelembevételre a számítás során. A fix kapu küszöbszintje -70 LUFS, a relatívé az aktuális programhangossághoz képest-20 LU. Annak érdekében, hogy a háttérbeli hangok, valamint az igen rövid, de nagyon hangos részletek, mint például puskalövések ne befolyásolják a hangosságátfogást, az eloszlás görbének csak a 10% és 95% közé eső részére eső hangosságokat veszik figyelembe (4. ábra). A programhangossággal együtt mért hangosságátfogás egyetlen LU-ban megadott érték. (Bizonyos hangosságmérők a hangosság paraméter megjelenítése mellett a hangosság elosztás hisztogramját is megjelenítik.)
4. ábra A Mátrix c. film egy részletének hangosságeloszlás görbéje a hangosságátfogás grafikus megjelenítésével. A 25 LU hangosságátfogást az eloszlás görbe 85%-os szakasza alá eső hangosságminták adják.
Lényeges, hogy a hangosságátfogás nem azonos a dinamikaátfogással. A hangosságátfogás makro strukturális jellemző, míg a dinamikaátfogás mikro strukturális. A dinamikaátfogás a legnagyobb csúcs és a zajszint távolsága, a hangosságátfogás a hangos és halk részeké (5. ábra).
Az EBU dokumentumok a hangosságátfogás gyakorlati értékeire vonatkozóan nem fogalmaznak meg semmiféle útmutatást. A különböző külföldi televíziók útmutatóiban digitális tévé platform esetén az LRA megengedett legnagyobb érték 20 LU. (Megj.:15 LU felett általában már nem lehetséges egy hangerő beállítással végignézni a műsort.) 5 LU alatt szűknek, 5 és 10 LU között átlagosnak, 10 és 15 LU között nagynak tekinthető a hangosságátfogás. Televíziós anyagoknál minimum 4 LU-s LRA javasolt.
5. ábra A hangosságátfogás és dinamikaátfogás viszonya. A két mennyiség között nem állapítható meg összefüggés.
6. ábra Hangosságátfogás értékek a gyakorlatban. (TC Electronic)
Valódi csúcsmérő
A hangminták közti túlvezérlés mérésére interpoláló kivezérlésmérő műszer használatát írja elő az ITU és az EBU ajánlás is. A minimálisan szükséges, négyszeres „túlmintavételezés” esetén, a mérési hiba kisebb 1 dB-nél. A 7. ábrán látható, hogy az eredeti minták közé számítással képzett minták, lehetővé teszik a hangminták közti túlvezérlés detektálását és mérését is. Valódi csúcsmérővel mérve a maximális kivezérlés értéke nagyobb lehet 0 dBFS-nél. A 8. ábrán egy szoftveres valódi csúcsmérő látható.
7. ábra A hagyományos, nem interpoláló kivezérlésmérő a hangminták közti túlvezérlést nem érzékeli. Az interpoláló, valódi csúcsmérő műszerrel az ilyen típusú hibák sem maradnak rejtve.
8. ábra Valódi csúcsmérő műszer. A skála 0dBTP fölött folytatódik.
Legyen szó on-line, on demand audió, videó streaming-ről, fájl-letöltésről, internet rádióról vagy tévéről, a legtöbb tartalomszolgáltatónál gond van a hangossággal. A kellemes és kényelmes médiafogyasztás biztosítása érdekében szükség van az internetes média hangosságának harmonizációjára: a tartalomszolgáltatóknak gondoskodniuk kell
a saját maguk által előállított/továbbított anyagok konzisztens hangosságáról,
arról, hogy a különböző tartalomszolgáltatók tartalmait egymás után hallgatva se kelljen a felhasználónak hangerőt korrigálni.
Az 1. ábra néhány hazai és külföldi internetes rádióadás hangosságát összegzi. Látható, hogy az egyes adások hangossága erősen szór. A vizsgált streamek hangosságának átlaga -15,5 LUFS. Több állomás csúcsnormalizálást alkalmaz, ezzel -10 LUFS vagy nagyobb programhangosságot produkálva. Két rádióállomás hangossága -23 LUFS. (A streamek dinamikája hasonlóképpen szór.)
1. ábra Néhány hazai, ill. külföldi internetrádió programhangossága
Mi a jó hangosság célérték?
Az internetes audió és videó fogyasztás – hasonlóan a rádióhallgatáshoz, – a legkülönbözőbb akusztikai környezetben történik, emiatt nem lehetséges egyetlen általánosan használandó célértéket meghatározni. Otthoni csendes környezetben, jó minőségű lehallgató rendszer használata esetén a -23 LUFS célhangosság megfelelő lenne, ugyanakkor a mobil médialejátszók zajos környezetben való használata magasabb célértéket kíván meg. A hordozható lejátszóknak zajos környezetben is elegendő hangerőt kell tudniuk biztosítani, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a televíziós célhangosság átvételét. Problémát jelent az Európában forgalmazott mobiltelefonok, médialejátszók – a halláskárosodást megelőzése céljából – korlátozott kimeneti teljesítménye, illetve a hordozható számítógépek többnyire gyenge hangrendszere.
Vége a hangosságháborúnak
Ezt Bob Katz, ismert amerikai mastering mérnök írta 2014. elején, amikor az iTunes Radio bevezette a hangosságszabályzást. Az azóta eltelt két év még nem volt elegendő ahhoz, hogy a hangosságháború tényleg befejeződjék, de a folyamat elkezdődött, és van esély rá, hogy a hangosságversenynek egyszer tényleg vége legyen.
Nem az iTunes Radio volt az első hangosságszabályzást bevezető szolgáltató. A nagy internetes zeneszolgáltatók közül több is felismerte a hangosságnormalizálás jelentőségét, és lehetővé teszi a streamelt, illetve letöltött hanganyagok hangosságkiegyenlítését, amivel egyértelműen segítik a hangosságverseny megfékezését. Az egyes szolgáltatók által használt hangosságszabályzó módszerek eltérőek, pontos működési mechanizmusuk általában nem ismert. Bonyolítja a helyzetet, hogy a különböző szolgáltatók által választott maximális hangosságértékek sem azonosak. Az Apple média (iTunes, iTunes Radio) által használt Sound Check célhangossága -16,2, a YouTube-é -13, a Spotify-é mindössze -11 LUFS. Tekintettel a normál dinamikájú felvételek maximum -12…-14 dB csúcs-programhangosság viszonyára (PLR), a Sound Check elegendő kivezérlési tartalékot biztosít a komolyzenei és a megfelelő dinamikájú könnyűzenei felvételek számára is, ugyanakkor a Spotify célértéke indokolatlanul magas, ami már indokolatlanul csökkenti a rendszer kivezérelhetőségét. (A Spotify hangosság maximuma eredetileg -14 LUFS volt, de felhasználói kérésre 3 dB-vel megnövelték a szintet.)
A hangosságszabályzó mechanizmusok normalizálnak, tehát a túl hangosnak ítélt dalok/lemezek szintjét csökkenik, a túl halkakét növelik. Hangosságnövelés esetén többségük megtartja a felvétel mikrodinamikáját, azaz ha a hangosságkülönbségből adódó erősítés túlvezérlést okozna, akkor a szükségesnél kisebb erősítést alkalmaz. Kivételnek számít a Spotify, mely a normalizálással egyidejűleg csúcslimitálást is alkalmaz ( 2. ábra).
2. ábra A YouTube és a Spotify hangosságnormalizálásának hatása nagydinamikájú album lejátszása esetén. A YouTube csak szintet korrigál, míg a Spotify a csúcslimitálás következtében csökkenti a felvétel mikrodinamikáját is
3. ábra Magyarázat a 2. ábrához. IL: (integrált) hangosság szint, LRA: hangosság átfogás, TP: valódi csúcsszint, PLR: csúcs-hangosság viszony
Ki hogyan normalizál?
Apple Music Radio (Sound Check): Célszint -16,5 LUFS ±1,5 LU. A hangosságmérő módszer nem ismert. Megengedett legnagyobb csúcsszint -1dBTP. Szemben az iTunes-szal, a szabályzás nem kapcsolható ki.
Spotify: Célszint -11 LUFS. A hangosságmérés a ReplayGain eljáráson alapszik, de 3 dB-vel magasabb a maximális hangosságszint, mint a ReplayGain-nél. 0 dBTP feletti csúcsokat limitálja. Csak album-normalizálás a leghangosabb track hangosságának és a -11 LUFS célszint különbsége alapján. Track-enkénti szabályzási opció egyelőre nincs, de a szabályzás kikapcsolható.
YouTube: Maximális hangosság -13 LUFS. 13 dB-nál nagyobb csúcs-hangosság esetén hangosság helyett 0 dBFS-re csúcsnormalizál. Ilyen anyagoknál a programhangosság -13 LUFS alatt marad. A szabályzás nem kapcsolható ki. A Youtube is ReplayGain-t használ.
A normalizálás Spotify-ról, Youtube-ról a letöltött fájlokat ReplayGain funkcióval rendelkező lejátszóval lejátszva is működik.
Pandora, Soundcloud, Tidal, Deezer: 2016. nyarán még nem alkalmaznak hangosságszabályzást.
A 4. ábrán látható, hogy a jelenleg használatos normalizálási módszerek jelentősen eltérő nyert eredményre vezethetnek.
4. ábra A különböző normalizáló eljárások eredmény egy igen szűk, illetve egy nagy dinamikájú dal esetén
Streaming hangosság ajánlások
Az internet-média hangosságának témakörében az Audio Engineering Society 2015-ben publikálta a stream-elt tartalmak és letöltött médiafájlok hangosságára vonatkozó ajánlását (AES TD1004.1.15-10 Recommendation for Loudness of Audio Streaming and Network File Playback), és várhatóan hamarosan jóváhagyásra kerül az European Broadcasting Union PLOUD munkacsoportjának az R128-as számú ajánláshoz készített kiegészítése is. A két ajánlás hasonló módon közelíti meg a problémákat. A hangosság- és csúcsértékmérés mindkét ajánlásban a vonatkozó ITU/EBU ajánlások szerint értendő.
AES TD1004.1.15-10
Az AES ajánlás szerint a célszintnek -16 és -20 LUFS közé kell esnie. -16 LUFS-nál alacsonyabb célérték esetén már elkerülhető túlzott csúcslimitálás és elegendően nagy dinamikaátfogás biztosítható komolyzene továbbítása esetén is, míg a -20 LUFS alsó érték még elegendő kimenő teljesítményt biztosít mobil lejátszók esetén is. A szolgáltatónak törekednie kell, az általa választott célérték tartására. Az eltérés rögzített anyagok lejátszása esetében ne legyen nagyobb mint ±0,5 LU, míg élő műsorok esetében ennél nagyobb tűrés is megengedhető. Szükség esetén a szolgáltató a nap folyamán változtathatja a célértéket. Az ajánlás korlátozza a 60 másodpercnél rövidebb spot-ok rövididejű hangosságát, aminek maximuma (SLmax) legfeljebb 5 LU-val lehet nagyobb a programhangosságnál. A megengedett legnagyobb valódi csúcsszint -1 dBTP. A beszéd-zene hangosságarány egyensúlynak biztosítása érdekében az AES a zene átlagos hangosságánál 2…4 LU-val alacsonyabb beszédhangosságot javasol.
A EBU ajánlás
A normalizálás történhet a hangminták módosításával, illetve meta-adatok segítségével. Az ajánlás négy megoldást vázol fel (5. ábra). Az első kettő feltételezi, hogy a felvételek szolgáltatói oldalon normalizáltak (pl. közszolgálati tévék és rádiók, -23 LUFS célhangossággal), a harmadik és negyedik megoldás esetében a normalizálás a médialejátszóban történik.
Ha egyetlen normalizált stream-et szolgáltatnak, akkor a médialejátszóban megfelelő nagyságú szinteltolással kell gondoskodni a szükséges hangosságról.
5. ábra Az EBU R-128 ajánláshoz készülő kiegészítés lehetséges normalizálási esetei
A második esetben a tartalomszolgáltatói oldalon két különböző hangosságú stream-et állítanak elő, a lejátszóban pedig manuálisan, vagy automatikusan, a környezeti zajnak megfelelően történik a lejátszandó jelfolyam kiválasztása.
A harmadik és negyedik esetben tartalomszolgáltatói oldalon nincs hangosságszabályzás, a műsorok korrigálatlanul jutnak a lejátszóba, ahol aztán a jelfolyamban továbbított meta-adatok alapján megtörténik hangosságkiegyenlítés. A hangosság célérték lehet rögzített vagy a hangerőszabályzó pozíciójának megfelelően változó.
folytatjuk
ReplayGain
A meta-adatok segítségével történő hangosságszabályzás elterjedt példája a ReplayGain szabvány, melyet eredetileg az mp3 fájlok hangosságának automatikus kiegyenlítésére hoztak létre. Mára a ReplayGain adatok szinte minden hangfájl-formátumban elhelyezhetők ID3v2 tag-ként, Vorbis kommentként vagy APE metadatként. Számos médialejátszó alkalmas a ReplayGain meta-adatok értelmezésére és használatára.
A ReplayGain szoftver négy paramétert ad egy-egy számhoz, melyek közül kettő az adott számra, kettő a számot tartalmazó album egészére vonatkozik. Track hangosság: Az adott dal/műsorszám RaplayGain módszerrel mért hangosságának eltérése a ReplayGain célértéktől [-14 dBFS]. Album hangosság: A teljes album RaplayGain módszerrel mért hangosságának eltérése a célértéktől. Track csúcs: Az adott dalban/műsorszámban előforduló legnagyobb digitális csúcsérték. Album csúcs: Az albumban előforduló legnagyobb digitális csúcsérték.
Hangosságkiegyenlített lejátszása esetén shuffle/track módban a lejátszó minden egyes számot annak track hangosságértékének megfelelő erősítéssel (halkítással) játszik le, következésképpen minden szám célhangosságra korrigálódik. Album-mód esetén az egyes albumokhoz tartozó számok szintkorrekciója az album hangosság paraméternek megfelelően történik, így az albumokon belül a számok hangosságviszonya nem borul fel, viszont az eltérő hangosságú albumok átlagos hangossága elvileg azonos lesz.
A csúcsértékek megadásával megkönnyíthető a hangosságnövelésből adódó túlvezérlések elkerülése. A track, ill. album csúcs ismeretében a lejátszó egyszerűen és gyorsan tudja meghatározni a hangosságkorrekció utáni esetleges túlvezérlés nagyságát, hogy szükség esetén az erősítés korlátozásával vagy csúcslimitálással megakadályozza azt.
A hangosságmérés 50 ms hosszúságú blokkokon történő effektívérték számításon alapszik. A hangminták először egy Fletcher-Munson karakterisztikájú szűrőn haladnak keresztül, a blokkok effektívértékeiből pedig statisztikai módszerrel határozzák meg a dB-ben megadott ReplayGain értéket. A szabvány 2. változata már az ITU 1770-3 ajánlás szerint dolgozik.
Mp3Gain, AacGain
Az Mp3Gain és az AacGain a ReplayGain MPEG hangfájlok hangosságának szabályzására létrehozott implementációja. A szabályzás nem meta-adatokkal, hanem a tömörített blokkok skálatényező értékének módosításán keresztül történik. A módszer előnye, hogy a normalizálás az mp3 és aac fájlok dekódolás és újrakódolás nélkül valósul meg. Hátránya, hogy a skálatényező felbontása mindkét algoritmusnál 1,5 dB, és emiatt a módszerrel csak 1,5 dB egészszámú többszörösével lehet a szintet változtatni.
Ezúttal a televíziós műsorok hangi világának titkaival ismerkedünk meg Kappel Márton segítéségével, aki az MTVA stábjának tagjaként olyan műsorok hangi világáért, élő megvalósításáért felel, mint a „Fábry Show”, „A Dal”, a „Magyarország, szeretlek!”, vagy a „Virtuózok” klasszikus zenei tehetségkutató show műsor. Emellett a Studer Vista 1-es rendszerekkel is megismerkedünk. Mélyvíz, nem csak úszóknak!
Hogyan kerültél a hangmérnök szakmába?
Tanulmányaim alatt fokozatosan a szakma irányába orientálódtam. A Puskás Tivadar Távközlési Technikumba jártam középiskolába, majd 2008-ban diplomáztam villamosmérnökként a BMF Kandó Kálmán villamosmérnöki kar stúdiótechnika szakirányán. Az utolsó évet sikerült egy gyakornoki program keretében belül az MTV-ben töltenem. Tehát pályakezdőként egyenesen a tévébe csöppentem, és azonnal beszippantott ez a világ. Az első találkozásom a Sennheiserrel is ekkor történt, mert az első mikroport, amit a kezembe vettem, pont az volt. Egy tapasztaltabb mikrofonos kollegám az első alkalmak egyikén egy ilyen csiptetős mikrofont adott a kezembe, azzal az instrukcióval: „Tessék, rakd fel a szereplőre!” Most ott tartok, hogy itt az MTVA 1.-es stúdiójában egy STUDER VISTA 1 rendszeren keverem a fent említett műsorok hangját. A „Magyarország, szeretlek!” külső stúdióban készülő forgatására ennek a rendszernek az „ikertestvérét” építem ki, egy gurulós rackbe épített mobil változatot. A mikroport szett minden esetben Sennheiser. Azt már kezdőként is tudtam, hogy egy prémium termék, de azt például nem, hogy ezen a területen ipari sztenderdnek tekinthető. Ez hangozhat „marketingdumának”, de rengeteg helyen megfordultam már, és nem lehet véletlen, hogy komoly produkciókban legtöbb esetben Sennheiser rendszereket használnak.
Ha egy gyereket megkérdezünk, hogy mi szeretne lenni, nem feltétlenül az az első válasz, hogy hangmérnök. Téged mi inspirált erre?
A zene. Tizennégy évig tanultam zenét, három évig zongoráztam, közben az iskolai kórusban énekeltem, utána klarinétoztam, mellette fúvószenekarban is játszottam, tehát elég komoly zenei nevelést kaptam. De tanáraim szerint nem voltam elég szorgalmas, hogy ezen a pályán teljesedjek ki. Az iskoláim választásánál részben szüleim és zenetanáraim hatására is a műszaki pálya felé orientálódtam. Kezdetben még nem tudtam, hogy hangmérnök leszek, csak a főiskola utolsó előtti évében fogalmazódott meg bennem a gondolat, amikor már eldöntöttem, hogy miből írom a szakdolgozatomat. Nem sokkal a tévés gyakornoki évem előtt, egy családtagom barátja, aki szintén hangmérnök, elvitt egy koncertre, ahol megmutatta, mit csinálnak a „hangászok”, ahogy ő mondta. Láttam, hogy a keverőállásban színes gombokat nyomogatnak nagyon komoly arccal, és ettől megszólal a zene a hangszórókból. Szóval, ha nem lehetsz a színpadon, de mégis szeretnél a közelében lenni, ez az ideális megoldás. Másrészt éreztem magamban ambíciót ahhoz, hogy felelősségteljes és kreatív munkát végezzek, innen indult az egész.
Amikor Zányi Tamással készítettem interjút, azt mondta, hogy egy jó hangmérnökben egyaránt meg kell lennie a zenei kreativitásnak és műszaki érzéknek.
Teljesen egyetértek Tamással. Egy tévés zenei produkcióval is együtt kell tudni lélegezni. Ugyanolyan csapatmunka, mint például egy prózai színházi előadás. Ha megnézel egy tévéstábot, van ötven, vagy adott esetben akár száz munkatárs, de ha csak a szűken vett hangstábot nézzük, akkor is tíz-tizenöt embernek kell együtt dolgoznia pontosan és összehangoltan. Ha ott ülsz a keverőpultnál, akkor, még ha csak ketten beszélgetnek is egy kis stúdióban, van egy rendezői elképzelés, amit a saját műszaki kreativitásoddal kell tudnod megvalósítani. Természetesen mindezt magas minőségű, megbízható technikai eszközökkel alátámasztva. Te vagy az az ember, aki kapcsolatba kerül az eszközzel, mondhatni a kapocs vagy a művészek és a technika között. A kettőt összhangba hozni, itt mutatkozik meg a kreativitás és a műszaki érzék. A tv műsor hangzásának is van egy íve: egyszer csak jön egy zenei betét, ezt tudni kell úgy keverni, hogy a néző szerves egésznek érezze a produkciót elejétől a végéig.
Mit kell érteni az alatt, hogy rendezői elképzelés?
Van olyan, ami egzakt, jól megfogható. Kifejezetten televíziós rendezői elképzelés az egyik kedvencem: „Nem akarom látni azt a mikrofont!”. Ez ugye inkább műszaki jellegű, mintsem művészi, de tévés területen, ahol a vizuális ingerek a fontosabbak, alapkövetelmény. Ezt meg kell tudni oldani. Minél kisebb legyen, minél esztétikusabb legyen egy eszköz mérete, kinézete. Itt jön a képbe, hogy a gyártók milyen termékeket tudnak nekünk ehhez biztosítani, milyen mikrofonokat, hangszórókat tudunk jól használni, és persze elrejteni anélkül, hogy a hangminőség rovására menne. Pár évtizeddel ezelőtt még bevett megoldás volt, hogy egy állványos mikrofonba beszéltek a szereplők, és ebből volt nyolc-tíz darab a stúdióban. Mára eljutottunk oda, hogy egy nagyobb tévés produkcióban kapásból tíz-húsz csatornától indul a vezeték nélküli eszközök száma. Az egyre kisebb mikrofonokat pedig a szereplők fejére tudjuk helyezni headset formájában, lehető legközelebb a hangforráshoz, diszkrét látvánnyal és a két kéz szabadságával párosulva, közben mindezt akár egy stadion méretű színpadon több ezer watton hangosítva. A művészi elképzelés alatt azt kell érteni, hogy a hangzás minőségében és arányaiban hogyan szólal meg. Legyen hangos, vagy halkabb, de lágyabb, inkább színesebb, mint tompább. Hogy egy szakmabelit idézzek: „Legyen benne stenk!” Egy show műsornak, mint a Fábry például, jól áll, ha berobban az eleje: szólaljon meg a főcím hatásosan, ne legyen halk a taps, de még ne nyomja el a beszéd hangerejét, ússzon be az effektzene, vagy inkább legyen konkrét az indulása, sorolhatnám. Instrukcióik, elképzeléseik vannak arról, hogy milyen arányban szólaljon meg egy aláfestő zene, és egy konferálás egyszerre. Ez elsősorban a hangmérnök keze alatt és fülében születik meg, mondhatni: a mi ízlésünk a mérvadó.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha Fábry Sándor mond egy poént, és utána jön a zenei részlet, arra is van koreográfia?
Igen, ez is egy hangmérnöki feladat, amit tudni kell kezelni. De továbbmegyek: zenei jellegű shownál, például a Virtuózokban, van egy zenei rendező is a stábban, aki a produkciók zenei hangzásáért felel, és segíti a hangmérnök munkáját. De ha a hangmérnök rendelkezik ilyen kvalitásokkal, akkor ezt ő is meg tudja oldani, akár élő adásban is. A tévében inkább az utóbbi az elterjedt, a rádiókban jellemzőbb a zenei rendezők alkalmazása. Tévés területen inkább egy-két nagyobb műsornál jellemző ez.
Hogy lehet belevinni a kreativitást egy ilyen adás lebonyolításába?
Az előbb említett példa, amikor meg van szabva, hogy milyen típusú mikrofon lehet a díszletben, mert csak az illeszkedik bele tökéletesen képileg: ez a kreatív kompromisszum a látványért. Jól jön a tapasztalat, ha te már tudod, hogyan teljesít stúdiókörnyezetben, vagy a hangosítással együtt az a kiválasztott eszköz, mit várhatsz el tőle. A hangmérnöknek úgy kell a keverőpultban lévő potméterekkel, dinamikákkal, hangszínekkel, és millió más funkcióval létrehoznia hangzást, hogy a néző otthon a fotelban ülve a tv hangszóróin keresztül a legjobb minőséget kapja. Már érzem, hol vannak azok az értékek, beállítások a pulton, amiktől a műsor jól fog szólni a tévé képernyőjén keresztül. Ez az a fajta kreativitás, amikor elképzelem, mit szeretne a közönség, és mit kell hallania, valamint hogy ezt hogyan valósítom meg a rendelkezésemre álló eszközökkel. Nálam ez fajta beleérzés az élő adások hangkeverésénél jelentkezik erőteljesen.
Hogy zajlik ez a gyakorlatban?
Hasonló, mint egy színházi előadás: „Három-kettő-egy- függöny szét!” És nyúlok a faderhez, amire az van írva, hogy „bejátszógép” és keverem be a főcím hangját. Mindig vannak próbák, bevett, rutinszerű dolgok, be van gyakorolva minden. De mivel ez mondhatni technikai sport, közben megy a folyamatos megfejtés, más néven hibaelhárítás. Természetesen azon dolgozom, hogy ezt egyáltalán ne kelljen adás vagy felvétel közben csinálni, de valami gikszer mindig bejöhet. Egy mikrofon recsegni kezd, a rendezői utasító pont adás előtt egy perccel szűnik meg működni, és a többi. A mai showműsorok már olyan bonyolult rendszerekkel működnek, hogy nem egy, hanem két hangmérnök is ülhet a hangasztal mögött, három-négy mikrofonossal támogatva, akik stúdiótérben dolgoznak. Egy, aki csak a keverést csinálja és egy, aki a hátországot biztosítja: programozza a keverőasztalt, az utasító rendszert, hibát hárít el. A digitális technikával számítógépek vették át az irányítást, a STUDER VISTA 1-et is az vezérli, csak van egy hatalmas kezelőfelülete, ami egy analóg keverőpultra hasonlít.
Mondanál egy pár szót az MTVA keverőpult állományáról?
2008-ban érkeztek az első teljesen digitális STUDER rendszerek. A 4-es, a híradó stúdiója, és az 5-ös „virtuális” stúdió kapott egy-egy VISTA 8-as keverőpultot. 2012-ben a londoni olimpiára vásároltunk egy 32 faderes VISTA 9-et, amit aztán az M4 Sport 2-es stúdiójába építettünk be. 2013-ban az 1-es stúdió kiszolgálására egy VISTA 1-es rendszert tudtunk beszerezni. 2015-ben megvettük ennek egy rack-be szerelt változatát is, illetve a meglévő pultot fejlesztettük egy méterhíd kiegészítővel. Ezenkívül a 3-as stúdiónk egy SSL C-100-as rendszerrel van felszerelve.
Milyen előnyeit látjátok a STUDER eszközöknek felhasználói szemszögből?
Nekem a STUDER a méltán híres és nagy múltú céget jelenti a piacon. Ez garancia arra a megbízhatóságra, hogy a legjobb minőségű eszközöket kapjuk tőle. A több évtizedes tapasztalat, megmutatkozik a termékeiben, amelyek pontosak, jól dolgoznak, folyamatosan követik a megnövekedett szakmai igényeket. Prémium minőséget képviselnek mind az anyagok, mind a szolgáltatások tekintetében. Olyan rendszert, és olyan egyénre szabható felületet nyújt számomra, ami könnyen átlátható és kezelhető egyszerre, szolgáltatásai pedig kifejezetten a broadcast felhasználásra készültek. Erre van szükségünk a tévéstúdió hangvezérlőjében.
Miben különbözik a broadcast felhasználásra való eszköz az általános hangosítási eszközöktől?
Ha ránézel két ilyen eszközre, a különbség a részletekben rejlik. Broadcast felhasználásban mások a prioritások, mint „csak” zenei vagy koncert eszközöknél. Természetesen mi is mikrofonokat, hangszórókat és keverőpultokat használunk, csak ezek speciálisan a tévés terület igényeire lettek fejlesztve. Ezeken a keverőpultokon azok a funkciók kaptak nagyobb hangsúlyt, gyorsabb, könnyebb elérést, amiket kizárólag ilyen környezetben használunk. A mikrofonok kisebbek, a szereplőkre diszkrétebben elhelyezhetőek, hogy vizuálisan kellemesebb hatást érhessünk el velük. A hangszórók szintén olyan paraméterekkel rendelkeznek, hogy egy stúdiódíszletben könnyen használhatóak legyenek.
Miért kell két digitális pult két kezelővel? Miért nem volt megfelelő a 24 csatornás analóg pult, ami egy kisebb koncerten simán megfelelne?
Az egyre növekvő igények kiszolgálása, és az erre épített rendszerek kezelése már túlmutat egy hangmérnök kapacitásán. Az adáskeverés szemszögéből nézve a feladatok növekedésével a munka több részre oszlott. Az egyikünk egy zenei felhasználásra szánt pulton csak a produkciók keverésével, és az ahhoz szervesen kapcsolódó folyamatokkal foglalkozik. Ez a rendszer csatlakozik a broadcast pultba, ahol a másik kolléga ezzel a jellel és a többi hangforrás jelével együttesen alakítja ki az adáshangot. Összesen ez akár ötven-száz hangcsatorna jelét tartalmazhatja a produkció méretétől függően. Egy harmadik mérnök is lehet a stábban, aki a háttérben adás alatt a technikai supportot, azaz a támogatást nyújtja: ha kell, elhárítja a hibákat, átlátja és segíti a hangrendszer működését, és ezzel a hangmérnökök munkáját.
Milyen mikrofonokat és mikroportokat használtok a stúdióban a showműsorokhoz? Miért használtok Sennheiser mikroportokat?
Az MTVA 1-es stúdiójában készülő műsorokhoz a Sennheiser 2000-es szériájú rendszereit használjuk. Ebben a rendszerben a kézi mikrofonok SKM 2000-esek Neumann K205-ös fejjel, a portok SK 2000-esek MKE 2-es kapszulákkal vagy HSP 2-es headsetekkel vannak felszerelve. Mindezek jelét AD3700-es antennákon és EM 2050-es vevőkön keresztül fogadjuk. Fülmonitorozásra EK 2000 IEM zsebvevőket használunk. A 2-es stúdióban van egy 3000-es rendszerünk, ami SK5200-as kéziadókból, SK 250-es portokból és két darab SK5212-es minizsebadóból áll. A Sennheiser élen jár a televíziós területre szánt termékeinek fejlesztésében, ezáltal a magas minőség garantált.
Az első eszköz, ami kapcsolatba kerül a hangforrással és megcsinálja az akusztikai-elektronikai átalakítást, az a kézi mikrofon vagy zsebadó, amit a szereplőre teszünk. Nem engedhetjük meg, hogy bármilyen veszteség érjen minket az átalakítás során, hiszen a célunk az, hogy a legautentikusabban adjunk át minden hangot a tévé képernyőjén keresztül.
Úgy tűnik, a nézők a képminőséggel szemben sokkal elnézőbbek. Üvölt a reklám, nem érthető a filmben a párbeszéd, a csatornák között nagy a hangerőkülönbség. Ezek a legjellemzőbb panaszok, de mi lehet a megoldás…
A megoldást pedig sokáig szinte kizárólag az állandó hangerő állítgatás jelentette. (Szerencsére, a tévékészülékhez már évtizedek óta távvezérlő is tartozik.) A hangerőszabályzó gombok a távvezérlő leggyakrabban használt gombjai. Nem meglepő, hogy ezeknek a gomboknak a felirata kopik le először, illetve hogy a távvezérlők cseréje is legtöbbször e nyomógombok meghibásodása miatt válik szükségessé. A hangosságszabályzás bevezetése a problémák jelentős csökkenését eredményezte, jóllehet teljes megszűnésüktől még messze vagyunk.
Hangosságugrások
A hangosság hibák csatornán belüli, és csatornák közti problémákra oszthatók.
A csatornán belüli hangosságugrások elsődleges forrása az agyonkomprimált reklámok és műsor-előzetesek. A figyelemfelkeltés módszere a reklámok és promók esetében is azonos; hangosan –, hogy mindenki odafigyeljen, – és jól érthetően igyekeznek felhívni a nézők figyelmét. Elmondható, hogy az elmúlt évtizedekben a spotok több, mint 99 százalékban agyon voltak komprimálva, csúcs-hangosság viszonyuk minimális volt. Az évtizedeken keresztül alkalmazott analóg vagy digitális csúcsnormalizált munkafolyamat következtében, az igen kicsi csúcs-hangosság viszonyú spotok hangossága zavaró módon kiugrott az őket közrefogó, normális dinamikai arányokkal rendelkező műsorrészek közül (1. ábra).
A reklámok, műsor-előzetesek hangossága sok esetben egyszerű szabályokkal, illetve odafigyeléssel csúcsmérő műszerek használata esetén is korrigálható lenne. Ugyanis az igen szűk dinamika miatt a spot effektív és csúcsszintje szorosan összekapcsolódik. Emiatt a csúcsszint megfelelő csökkentésével, jó közelítéssel helyére kerül a hangosság. Ezt a gyakorlatot rögzítette az Angliában már sok éve bevezetett BCAP code, mely előírta, hogy a reklámok QPPM szintje 6 dB-vel kisebb legyen a műsorjel maximumánál (0 dB QPPM). A problémát az jelenti, hogy a műsor lebonyolítás egyre automatizáltabb módon történik, és emiatt nincs, aki folyamatosan felügyelné az adóvonalakra kerülő jelfolyamokat. Hangosságra történő normalizálás esetén a nem megfelelő hangosságú spot-ok belesimulnak a műsorfolyamba, jóllehet a szűk dinamika, és az ehhez tartozó tranziensek hiánya miatt laposan fognak szólni.
1. ábra Az eltérő csúcs-hangosság viszonyú blokkok határán analóg (a) és digitális (b) csúcsméréssel történő szintezés esetén is hangosság ugrás keletkezik. Fülre történő keverés, vagy hangosságmérő műszer használata mellett a hangosság hibák minimalizálhatók (c)
Meglepő, mégis úgy tűnik, hogy a reklámok megrendelői nem néznek tévét. Ha néznének, akkor tisztában lennének azzal, hogy az üvöltő hirdetések kontraproduktívak, nem fejtik ki hatásukat. Megfeledkeznek arról, hogy a hangerőszabályzás a néző kezében van: amint jön a reklám szignál, a néző nyúl a távvezérlőért, lehalkítja, némítja a készüléket, vagy csatornát vált. Évtizedeken keresztül idegesítették a hirdetők a nézőket a tolakodó reklámokkal, míg néhány éve valaki rá jött, hogy egy normál hangosságú, vagy szándékosan halk reklám sokkal hatékonyabb lehet, hiszen nem ösztönöz némításra, csatornaváltásra. „Mi történt? Miért hallgatott el? ” A halk reklámra felkapja fejét a néző, odafordul a készülék felé, ha addig csak hallgatta a műsort.
A csatornán belüli hangosság ugrások azonban nem kizárólag a spotok miatt keletkeznek. Csúcsnormalizálás esetén a hosszabb műsorelemeknél is gyakran tapasztalhatók a hangosság különbségek, hiszen az egymást követő műsorok csúcs-hangosság viszonya – a műfajtól, művészeti koncepciótól függően – jelentősen különbözhet.
A televíziózás másik hangosságproblémája a csatornák közti hangosságkülönbségekből származik. Az eltérő szintezési ajánlások és különböző típusú kivezérlésmérők használatának következtében, a csatornák programhangossága között gyakran nagy, akár 10-15 dB-es különbségek is tapasztalhatók (2. ábra). Az ekkora eltérések már önmagukban is igen zavaróak. Figyelembe kell azonban venni, hogy normális dinamika esetén a műsorok rövididejű hangossága jelentősen eltérhet a programhangosságtól. Emiatt a csatornaváltáskor a programhangosság különbségnél lényegesen nagyobb hangosságugrások is előfordulhatnak. Egységes hangosság célérték bevezetésével a csatornaváltáskor fellépő hangosságugrások teljesen megszűnni nem fognak, várható viszont, hogy mértékük jelentős mértékben csökken.
2. ábra Tévéadások digitális (piros) és analóg (sárga) csúcs-, illetve hangosságszintjei (kék)
Televíziós hangosság célértékek
Az európai országokban bevezetett szabályzások jellemzően az EBU R128 számú ajánláson alapulnak, mely a műsorkészítésre és a sugárzásra is egységesen -23 LUFS hangosság célértéket ír elő. Rögzített műsorok esetében –, melyeknél van mód utólagos hangosságkorrekcióra – a megengedett tűrés ±0,5 LU. Az élő közvetítések esetében – tekintettel az előre nem látható történésekre – a tűrés ±1 LU. Az ajánlás a hangosság célértéken túl rögzíti a megengedett legnagyobb valódi csúcsértéket is, mely lineáris PCM rendszer esetén -1 dBTP, veszteséges hangtömörítő algoritmus használata mellett -3 dBTP. A műsorgyártással, műsorterjesztéssel kapcsolatos részletes információk a 3341, 3342, 3343, 3344 számú EBU Tech útmutatókban, illetve az R128S1 dokumentumban találhatók.
Az amerikai ATSC A/85-ös előírás által definiált célérték -24 LUFS ±2 LU. Ausztráliában szintén -24 LUFS a célérték, de a tűrés csak ±1 LU. (Hasonlóan az R128-hoz, ez utóbbi ajánlások is az ITU-R BS. 1770-es ajánláson alapulnak.)
Fizikai normalizálás vagy meta-adatok?
Normalizálni fizikailag és meta-adatok segítségével is lehet. Az előbbi esetben effektíve módosításra kerülnek a hangminták, míg az utóbbinál szintleíró információt kell az érintetlenül hagyott hangjelhez mellékelni, a szintezést pedig a meta-adatok felhasználásával a lejátszó-eszköz végzi majd el. Az EBU a fizikai normalizálást részesíti előnyben, mivel az biztonságosabb. Ha a műsorjel hangossága már a jelút elején megfelel a célértéknek, akkor az erősítést nem tartalmazó lánc végén is annyi lesz. A meta-adattal történő normalizálás rugalmasabb, ugyanakkor fennáll annak veszélye, hogy a meta-adatok a lánc valamely pontján elvesznek, vagy hibásan értelmeződnek, és emiatt a hangosság nem lesz megfelelő.
A meta-adattal történő szabályzást alkalmazó rendszerek tipikus példája a Dolby Digital (AC-3), melynél a DialNorm paraméter írja le a hangosság értékét. A DialNorm eredetileg dialógushangosságot ad meg, de az átlag tévéműsorok esetében, melyeknél a beszédhangosság a programhangossággal azonos érékű, jól használható a programhangosság megadására. A célértéktől eltérő hangosságú műsorjel esetén a Dolby dekódoló a célérték és a Dialnorm érték különbségének megfelelő szintkorrekcióval dekódolja a jelet, ami így már helyes hangossággal fog megszólalni. (A korszerű adatredukciós algoritmusok – AAC, AC-4, stb. – mindegyike lehetővé teszi a meta-adatok történő normalizálás alkalmazását.)
Beszédérthetőség és a komfortzóna
Televíziózásnál a beszédérthetőség meghatározó. A néző igyekszik olyan hangerőt beállítani, mely mellett a halkabb dialógus részletek jól érthetőek, de a műsor hangosabb részei sem zavaróak. Kísérleti tapasztalatok szerint egy televízió program hangossága akkor megfelelő, ha a rövididejű hangosság (SL) a programhangossághoz viszonyított +3LU és -5…-6LU szélességű tartományban mozog (3. ábra). A két határértékből adódó kb. 8-9LU hangosságátfogáson (LRA) belül változó hangosság esetén a nézők általában nem akarják változtatni a hangerőt. A dialógus hangosságátfogása jellemzően szűkebb a komfortzónánál.
3. ábra Optimális esetben a televízió-műsorok rövididejű hangossága a célhangosság közrefogó komfortzónában mozog
Eredmények és problémák
A hangosságszabályzás bevezetése óta a televízió műsorok hangossága terén jelentős javulás tapasztalható. A szubjektív hangosság kiegyenlítettebb, egy-egy csatornát hosszabb idei nézve, a nézőnek viszonylag ritkán kell a hangerőt módosítania.
Csatornák közti hangosságkülönbségek azonban hangosságnormalizált adáslebonyolítás esetén is felléphetnek. Tapasztalatok szerint forgalomban vannak olyan, – nem megfelelően tervezett – vevőkészülékek, melyek a különböző kódolású (AC-3, AAC, MPEG L2) audió jelfolyamokat akár több dB-lel eltérő kimeneti jelszinttel dekódolják. További hibalehetőség, ha a jelfolyammal továbbított meta-adat (pl. AC-3 DialNorm érték) nem felel meg a műsorjel hangosságának, esetleg a dekóder figyelmen kívül hagyja a műsorszolgáltató által továbbított meta-adatot.
Mozifilmek és showműsorok problémái
A nagydinamikájú mozifilmek televízióban történő sugárzása több szempontból is kritikus.
Míg a tévés produkciók esetében a programhangosság és a dialógushangosság általában jó közelítéssel megegyezik, addig a mozifilmeknél a dialógushangosság jellemzően több dB-vel az átlaghangosság alatt van. A néző a hangerőt mindig a beszédérthetőségnek megfelelően állítja be. Emiatt a mozifilmeket megszakító, hangosságnormalizált reklámok túl hangosnak fognak hatni, jóllehet, korrektül vannak szintezve (4. ábra). Hasonló probléma jelentkezhet showműsorok közvetítése esetében is. A dialógusszint, közönséghangosság, effekthangosság tévécsatornánként más és más. Ez azt jelenti, hogy a dialógushangosság és programhangosság ennél a műsortípusnál sem azonos, tehát két showműsor közti átkapcsoláskor – nagy valószínűséggel – korrigálni kell a hangerőt.
A mozifilmekkel kapcsolatos másik nehézség a sourround-sztereó downmixelésből adódik. Egy hangosságnormalizált 5.1 vagy 7.1-es filmből készült sztereó változat hangossága akár 4,5 dB-lel is eltérhet a térhang változat hangosságától. Sztereósításkor a középső és hátsó csatornák jelét szintmódosítást követően a bal és jobb csatornákéhoz adják. (Bizonyos rendszerekben fázismódosítás is történik.) A sztereó végtermék kialakuló hangossága a térhang felvétel csatornahasználatától, a sztereósításkor alkalmazott szintezési együtthatóktól, és az összegzési módszertől függ. A downmixelésből származó szinteltolódás valósidejű sztereósítást végző kábeltévé, és műhold szolgáltatóknál fordul elő.
4. ábra. Ha a film dialógus és integrált hangossága (DL, ill. PL) eltérő, a reklámoké viszont azonos, programhangosság szerint történő normalizálás esetén hangosságugrás keletkezik
Nagydinamikájú filmek televíziós sugárzásra való alkalmassá tétele gyakran komoly hangmérnöki kihívást jelent, ugyanis a surround filmhang dinamikáját úgy kell sztereósítani, illetve tévés dinamikára szűkíteni, hogy az effektek hatása és a beszédérthetőség is megmaradjon. Ezt különösen nehéz a nagy beszéddinamikájú filmek, mint pl. a Titanic, esetében megvalósítani.
Az intelligens downmixelésre több módszert is kidolgoztak. Példaként a HIPFLix Clarity algoritmust, illetve a 2015-ös IBC újítási díjával jutalmazott Dynapt eljárást említjük.
Hazai szabályzás
2012. óta a televízióknak idehaza is hangosságnormalizálva kell műsoraikat a nézőkhöz eljuttaniuk. Az NMHH szúrópróbaszerűen ellenőrzi, hogy az egyes szolgáltatók műsorfolyamai megfelelnek-e a hazai előírásnak, mely szerint az egymást követő műsorrészek (filmrészlet, reklámblokk, műsorelőzetes, stb.) átlagos hangossága legfeljebb 3 dB-vel térhet el egymástól. A szabályt megsértők pénzbírságra számíthatnak. A Médiatörvényhez kapcsolódó előírás az EBU előírásnál lazább, pl. nem rögzíti a hangosság abszolút szintjét. Emiatt az egyes csatornák között jelentős hangosságkülönbségek lehetnek. Szerencsére a televízió társaságok igyekszenek az EBU előírás szerinti -23 LUFS szinten sugározni.
Az F-Control egy hardver keverő felület, amely USD kábelen keresztül csatlakoztatható a Zoom F4 és F8-hoz. Jellemző: a fém készülékház, a kilenc 60 mm-es fader (8 csatorna + 1 master), 12 szegmenses LED műszer csatornánként és a masterhoz, Trim/Pan gombok és dedikált kezelőszervek a fő funkciókhoz. Egy hagyományos USB számítógép billentyűzet csatlakoztatásával gyorsan editálhatjuk például: a sáv nevét, a jelenet nevét, a felvétel verziószámát, a megjegyzéseket és a hibákat.
Ezen felül metaadatokat is bevihetünk a rendszerbe a felvétel elkészülése után. Az F-Controll tápellátása lehetséges 4db. AA elem segítségével, (kb. 12 órára elegendő), külső tápról 4 tűs Hirose csatlakozón keresztül, vagy USB kábelen keresztül a rögzítőből. Az F-Control elegendően kicsi és könnyű ahhoz, hogy hátizsákban, szett táskában minden felvételi környezetben velünk lehessen, súlya éppen 1 kg. 2017 első napjaiban már elérhető lesz.
Virtuális rádió termékek között bemutatták a díjnyertes RƎLAY VRX virtuális rádió keverőt és az RƎLAY VPB virtuális Patch panel szoftvert. Ezek a termékek Best of Show díjat nyertek az idei NAB kiállításon, mivel pénzt és időt takarítanak meg a felhasználónak azáltal, hogy olcsó szoftverekkel kiváltják a költséges Rackbe szerelt audio processzorokat, telefon rendszereket, kodekeket és streaming kodereket.
Az RƎLAY VRX szoftver egy többérintős, virtuális keverő, kifejezetten virtuális rádiós környezethez alkalmazkodik és szükségtelenné teszi a drága hardver perifériákat. Így a fizikai keverők és Rack szekrények helyett egyszerű asztali számítógépet vagy laptopot használhatunk a rádióstúdiónkban. Az RƎLAY ideális megoldás távvezérelt alkalmazáshoz, gyors reagálású helyszíni közvetítéshez, web broadcastinghoz. Létezik a RƎLAY VRX4 (4-faderes) és VRX8 (8-faderes) változat, amelyek használhatók önállóan, vagy kötegelve a Lawo OnAir 4 audio interfésszel professzionális mikrofonokhoz, vagy vonalbemenetekhez, AES3 és RAVENNA / AES67 I/O-hoz. Létezik kemény igénybevételhez hátizsákos megoldás, amelyben helye van a laptopnak, mikrofonoknak és fejhallgatónak is.
A Patch panelból kiinduló kábel erdő látványa minden broadcaster rémálma. A nyugodt alvás jegyében született a Lawo virtuális Patch panelja az RƎLAY Patch Bay. A szoftveres megoldás kiváltja a hatalmas kábelkötegeket és sokkal átláthatóbb struktúrát biztosít a létesítményünk teljes területén. Az azonnal ismerősen megjelenő kezelőfelület kezeli és koordinálja a Lawo partnerek költséghatékony broadcast alkalmazásait – több vonalas VoIP telefon alkalmazásokat, távvezérelt kodekeket és kifinomult többsávos hang processzálást. Az RƎLAY VPB használható szerverekhez, amelyek audio feldolgozást, telefont, kodeket vagy streaming szolgáltatást kínálnak egy teljes rádiós létesítmény mentén, vagy bevethető az RƎLAY VPB dedikált szerverekhez amelyek majdnem teljesen kiváltják az összes hardver perifériát egy stúdióban.
Eltérően a drága hardver eszközöktől, a szoftvere alkalmazások könnyen skálázhatók, amikor több szolgáltatásra van szükség. Ha több telefonvonalra van szükség, csak egy másik alkalmazást kell adni az RƎLAY VPB telefon szerverhez. Vagy szükséges lehet több Web audio stream kódolására, ugyan azon a bitrátán. Létrehozhatunk mérőműszer összeállításokat EBU R128 és ATSC A/85 hangosság szabványokkal. Teljes rádiós környezetet teremthetünk, csak egy PC-re kell feltölteni a RƎLAY VPB-t, a kedvenc kijátszó rendszerünket, editáló szoftverünket, kodeket és audio processzort. Az RƎLAY VPB képes routolni oda- vissza audio forrásokat hagyományos hardveres környezetben, vagy AoIP eszközök között és még képes az audio jelek kapcsolására is az alaplapi I/O kártya felé.
Az audio specialista Sennheiser a napokban mutatta be professzionális vezeték nélküli termékcsaládjának újabb tagját: a hamarosan megjelenő Digital 6000-es rádiómikrofon-sorozat rendkívüli hangminőséget és sziklaszilárd RF vezeték nélküli átvitelt biztosít majd a magas igényeket támasztó élő produkcióknál. Ez a sorozat ugyanazt a nagy hatótávolságú (long-range) üzemmódot és a Sennheiser saját fejlesztésű digitális/analóg kodekjét használja, mint a Sennheiser vezeték nélküli sorozatának csúcsmodellje, a Digital 9000 rendszer. A 2017 márciusától kapható Digital 6000 sorozat egy 2-csatornás vevőegység két különböző verzióját, egy zsebadót és egy kézimikrofont, valamint egy 19”-os rack-be építhető töltőegységet foglal magába. A Sennheiser megjelenés előtt álló Digital 6000 vezeték nélküli mikrofonsorozata a turné- és kölcsönző cégeket, a színházakat és musical produkciókat, a műsorközvetítőket, az istentisztelet helyszíneket és a nagyobb vállalati ügyfeleket célozza meg.
„A Digital 6000 esetében a mércének számító Digital 9000 rendszerünk előnyeit egy 2-csatornás vevőegységből, valamint egy kézimikrofonból és zsebadóból álló rendszer alakjában kínáljuk. Ez a sorozat ideális választás turné- és kölcsönző cégek, színházak és musical produkciók, műsorközvetítők, istentisztelet helyszínek és nagyobb vállalati ügyfelek számára” – mondta Tom Vollmers, a Sennheiser termékmenedzsere.
A digitális 2-csatornás vevőegység 244 MHz-es (470-714 MHz) kapcsolási sávszélességben működik, melyet három adóegység változat (470-558 MHz, 550-638 MHz és 630-718 MHz) fed le. Nagyobb rendszerek esetében akár nyolc vevőegység is egyszerűen, további antenna-elosztó használata nélkül láncba köthető; a többcsatornás rendszer egyetlen pár antennával működik. A rendszer latenciaideje 3 milliszekundum.
EM 6000 előlap
Kiváló vétel, megbízható hangzás
A megbízhatóság mindig is a Sennheiser vezeték nélküli rendszerek sajátja volt, amit a Digital 6000 rendszer a True Bit Diversity technológia alkalmazásával, az átviteli hibák korrigálásával, valamint intelligens hibaelrejtő funkcióval teljesít.
A True Bit Diversity sokkal jobb hangminőséget biztosít, mint az egyéb diversity technikákkal elérhető lenne. Miközben a Switching Diversity és a True Diversity technológia egyetlen antenna RF jelét, illetve egyetlen vételi útvonal audio jelét használja, a True Bit Diversity mindkét vételi útvonalat használja és azok információtartalmát vegyítve hozza létre az optimális jelet.
A Digital 6000 vevőegységek egy kapcsolatminőség kijelzővel (Link Quality Indicator) is rendelkeznek, amely gondoskodik róla, hogy a minőségi problémák még a jelkimaradások fellépése előtt láthatóak legyenek. Ha a jel átmenetileg olyan mértékben sérült – például problémás RF-környezetben –, hogy az átvitel hibáinak korrekciója nem képes azt kijavítani, a Digital 6000 intelligens hibaelrejtő funkciója veszi át a szerepet. Ez a funkció intelligens tanuló algoritmusok alkalmazásával kihelyettesíti a sérült jelet, melynek köszönhetően a Digital 6000 akkor is hibátlanul továbbítja a jeleket, amikor egyéb digitális rendszerek csődöt mondanak.
Az adatbiztonság érdekében a Digital 6000 kapcsolható AES 256 titkosítást is kínál, ami különösen fontos konferenciákon, illetve vállalati felhasználásnál.
EM 6000 hátlap – Mindkét EM 6000 verzió rendelkezik egy digitális AES-3 kimenettel, valamint transzformátor-szimmetrizált XLR-3 kimenetekkel és 6,3 mm-es jack kimenetekkel. Az EM 6000 Dante ezen túlmenően egy kiváló minőségű Amphenol RJ-45 csatlakozóval is rendelkezik, hogy a vevőegység Dante hálózatokba is beköthető legyen
Egyszerű használat a hangmérnökök és az RF-kezelő szakemberek számára
Az EM 3732 vevőegységen modellezett, ismerős felhasználói kezelőfelület egyszerű kezelést és megbízható működést biztosít a hangmérnök számára. Mindeközben a Digital 6000 automatikus frekvencia-beállítási funkciója és a Wireless Systems Manager (WSM) vezérlő és monitoring szoftver nagyban megkönnyíti a monitor-hangmérnök vagy a RF-kezelésért felelős szakember dolgát.
A Digital 6000 vevőegység szemkímélő, fehér OLED kijelzővel rendelkezik, amely gyors áttekintést nyújt a RF és audio jelre, a kapcsolat minőségére, az akku töltöttségi szintjére, a frekvenciára és a titkosításra vonatkozóan. Számos kezdőképernyő opció kínál egyszerű hozzáférést további információkhoz anélkül, hogy a felhasználónak almenükben kellene navigálnia. Az üzemi feltételeket érintő alapvető információk és a hibaüzenetek közvetlenül a kijelzőn jelennek meg.
Használatra kész – meglévő infrastruktúrával és felszereléssel
A Digital 6000 működik a szabvány aktív és passzív UHF antennákkal, mivel az EM 6000 vevőegység frekvenciaszelektív szűrőket tartalmaz. Ezért a meglévő antenna infrastruktúra továbbra is használható.
A Digital 6000 adóegységek ugyanazt a nagyteljesítményű újratölthető akkupakkot használják, mint a Digital 9000 egységek. Az SKM 6000 kézimikrofon a Sennheiser standard kapszula-interfészével is fel van szerelve, így az evolution vezeték nélküli és a 2000-es sorozat összes klasszikus mikrofonfejével, valamint a 9000-es sorozat speciális mikrofonfejeivel is kombinálható.
SK 6000 zsebadó és SKM 6000 kézimikrofon amely az összes evolution wireless, 2000-es sorozatú és speciális 9000-es sorozatú mikrofonfejjel használható
Az SK 6000 zsebadó a vezeték nélküli hangszerek (pl. elektromos- és basszusgitár) csúcsminőségű megoldásaként tűnik ki – továbbá készen áll a Sennheiser MKE 1 (gömbkarakterisztikájú) csíptetős mikrofonjaival, valamint az MKE 2 (gömb) és MKE 40 (kardioid) mikrofonok digitális átvitelre képes változataival történő használatra is.
Intelligens töltési megoldás
Az L 6000 töltő egy 19″-os rack-be helyezhető, 1U méretű eszköz, amely akár négy töltőmodullal is felszerelhető, melyek mindegyike két-két zsebadó vagy kézimikrofon akkujának töltésére képes. Az előlapon található háromszínű LED-ek gyors képet adnak a töltés aktuális állapotáról. A Wireless Systems Manager szoftveren keresztül további részletes információk, valamint egyéb paraméterek (pl. akku futásideje, töltési ciklusok és hátralévő kapacitás) érhetők el.
Mivel a 6000-es sorozat kompatibilis a Digital 9000 adóegységekkel, az L 6000 töltőegység a Digital 9000-es rendszerhez is használható.
Vevőegység+töltő, – a vevőegység rack-ben kényelmesen elhelyezhető, a moduláris L 6000 töltő egyszerre akár nyolc adóegység akkut is újratölt. A négy modul a kívánt akkutípusnak megfelelőn választható ki – BA 60 a kézimikrofonokhoz és BA 61 a zsebadókhoz
Zökkenőmentes munkafolyamatok
A Digital 6000 zökkenőmentesen illeszkedik a digitális vagy analóg rendszerinfrastruktúrákba. Az EM 6000 vevőegység egy digitális AES-3 kimenettel, valamint transzformátor-szimmetrizált XLR-3 kimenetekkel és 6,3 mm-es jack kimenetekkel is rendelkezik. A vevőegység Dante verziója egy további Amphenol RJ-45 csatlakozót is kínál Dante hálózatba történő integrációhoz.
A Digital 6000 sorozat kompatibilis a Digital 9000 Long-range (nagy hatótávolságú) üzemmódjával; továbbá a 6000-es sorozat adóegységei az EK 6042 kamera-vevőegységgel is használhatók.
A megfelelő tartozékok megléte sokat jelent – teszi hozzá Lauren – a legjobb eszközbe való befektetés mindig jól elköltött pénz. Ő is rajong a Bubblebee csiptetős mikrofon tartóihoz, mert jól elrejtik a mikrofonokat és a nagyon vékony gumitartók, valamint a fém védőburkolat megakadályozzák, hogy a súrlódási zaj elérje a mikrofonkapszulát.
EM 6000 előlap
EM 6000 hátlap – Mindkét EM 6000 verzió rendelkezik egy digitális AES-3 kimenettel, valamint transzformátor-szimmetrizált XLR-3 kimenetekkel és 6,3 mm-es jack kimenetekkel. Az EM 6000 Dante ezen túlmenően egy kiváló minőségű Amphenol RJ-45 csatlakozóval is rendelkezik, hogy a vevőegység Dante hálózatokba is beköthető legyen
