A rádió és televízió műsorok hangosságproblémája több évtizedre tekint vissza. A hallgatók gyakran elégedetlenek a rádióműsorok beszéd-zene hangosság viszonyával, a tévénézőket pedig a túl hangos reklámok, műsorelőzetesek, illetve a csatornaváltáskor tapasztalható hangosság ugrások zavarják. A hangosságprobléma azonban túlmutat a műsorszórás területén. Az elmúlt 30 évben a zeneiparban kialakult hangosságháború következtében a könnyűzenei kiadványok egyre inkább túlkomprimálttá váltak, a felvételek dinamikája beszűkült.
Az ITU-R BS.1770., illetve az ezen alapuló EBU R 128 hangosságszabályzási ajánlás széles körben történő bevezetésének hatására a felsorolt problémák terén már tapasztalható változás. A közeli jövőben várhatóan tovább javul a műsorok beszédérthetősége, a nézőknek ritkábban kell majd a hangerőszabályzóért nyúlni, illetve visszatérhet a könnyűzenei kiadványok ’80-as évekre jellemző dinamikája.
A hangosságproblémát okozó hangosság verseny, vagy ha úgy tetszik, hangosság háború kialakulása lényegében
a téves „minél hangosabb, annál jobb” elképzelésekből
a csúcsérték-mérő műszerek használatából,
az eltérő szintezési ajánlásokból,
a szintezési ajánlások téves értelmezéséből, illetve
a zenehallgatási környezet változásából
adódik.
Minél hangosabb, annál jobb?
Az átlag zenehallgatónak két eltérő hangosságú felvétel közül a hangosabb tetszik jobban. Hasonlóképpen, két nem teljesen azonosan szintezett, de hasonló minőségű berendezést összehasonlítva – az első pillanatokban – a hangosabb hangzása vonzóbb. A jelenség oka hallásunkban keresendő. Az egyenlő hangosságú görbékből kitűnik, hogy a hangerőt növelve egyre több magas, illetve mély összetevőt érzékelünk, a hangzást teltebbnek, életszerűbbnek ítéljük.
Egy lemez, egy rádióadó hangosabb lehet a másiknál, és a reklám is szólhat hangosabban a megszakított filmnél. Azt azonban nem kellene elfelejteni, hogy a néző, hallgató kezében legtöbbször ott van a hangerőállítás lehetősége, és ő élni is fog vele. Innentől kezdve pedig nyilvánvalóan értelmetlen a hangosságban versenyezni.
Dinamika
A túlzásba vitt hangosságnövelés csak jelentős dinamikaszűkítés és torzítás árán valósítható meg. Az CD-k átlagszintjének évtizedeken keresztül történt folyamatos emelése csak a hangjel csúcsainak egyre durvább limitálása mellett volt lehetséges. A digitális felvételek szintjének torzításmentes növelését a hangminta csúcsok feletti kivezérlési tartalék korlátozza. Ez a tartalék kizárólag a csúcsok limitálása árán növelhető. Néhány dB-nyi csúcslimitálást a hozzáértők is csak nehezen vesznek észre. Azonban, a mastering studiókban alkalmazott dinamikaszűkítés mértéke egy idő után messze meghaladta a szükséges és elfogadható mértéket. A felvételek hangzása lapossá, torzzá vált. Ebben a folyamatban komoly szerepe volt a digitális dinamika-szabályzóknak, melyek szemben analóg elődeikkel, képesek precízen megfogni a rövididejű jelcsúcsokat.
A dinamika nem pusztán műszaki jellemző, hanem fontos művészi kifejező eszköz is. Ugyanúgy hozzá tartozik a zeneszerző és az előadó eszköztárához, mint a dallam, a tempó vagy a ritmus. Nélküle könnyen lapos, élettelen, monoton lenne a produkció. (Természetesen vannak eleve kis dinamikájú műfajok stílusok is, mint pl. bizonyos népek zenéje, vagy egyes könnyűzenei irányzatok, de ez a történet nem ezekről szól.)
A dinamikaszabályzás kapcsán megkülönböztethetjük a felvétel mikro és makro dinamikáját. A mikro dinamika a tranziensekről szól, egy rövid felvétel részlet átlagos hangosságának és csúcskivezérlésének aránya. Szabályzása elektronikus eszközökkel, a limiterekkel történik. A makro dinamika – ezzel szemben – a lassú hangerőváltozásokat írja le, tulajdonképpen a felvétel vagy felvétel részlet halkabb és hangos részeinek hangosság arányát adja meg. A makro, vagy keverési dinamika mutatja meg, hogy egy zeneműnél hogyan viszonyulnak egymáshoz a fortissimók és pianissimók. Ide tartoznak a dinamika átmenetek: a crescendók és decrescendók, filmek, hangjátékok esetében a dialógusok és effektek viszonya. A makro dinamika módosítása manuálisan vagy kompresszorokkal, expanderekkel lehetséges. A makro dinamika alapján dönthető el, hogy egy hanganyag megfelel-e a tervezett lehallgatási környezetnek, platformnak.
Mekkora a jó dinamika?
A zenehallgatási szokások gyökeres változása szintén hozzájárult, sőt ösztönözte a hangosságversenyt. A hordozható lejátszók, autóba épített CD-játszók terjedésével, a zenehallgatás jellemző helye a viszonylag csendes lakószobából kikerült a lényegesen zajosabb utcára, autóba, tömegközlekedési eszközökre. Ebben az új környezetben csak a kisebb dinamikájú felvételek élvezhetőek. Nagy dinamika esetén a halk részletek elvesznek a zajban, a hangosak túlvezérelhetik a lejátszó rendszert, nem utolsó sorban pedig halláskárosodást okozhatnak. Emiatt a hangerő folyamatos szabályzásra lenne szükség, ami idegesítő. Ilyen körülmények között, a zenehallgatók számára sokkal vonzóbb, ha a felvételek eleve kisebb dinamikával készülnek, vagy kerülnek adásba, kisugárzásra. Ha tehát a jellemző hallgatási környezet úgy kívánja, – manuálisan vagy dinamika-szabályzó eszközökkel – a halk felvételrészletek szintjét növelni, a hangosakét csökkenteni kell. Problémát jelent, hogy mindig vannak – ha gyakran csak kisebb számban is –, akik továbbra is jó akusztikai körülmények között „fogyasztják a médiát”. Ők a dinamika csökkenését többnyire negatívan ítélik meg. Az 1. ábra szemlélteti, hogy a zenehallgatók különböző csoportjai mennyire eltérő módon viszonyulnak a dinamikaszűkítéshez. Az autóban zenét hallgatók pl. pozitívan értékelik a jelentős dinamikaszűkítést, míg a vájtfülűek gyakran már az enyhébb beavatkozást is zavarónak találják.
Ideális dinamika tehát nem létezik, de a hangosságháború fegyverei, a dinamika-szabályzó eszközök sem eredendően a gonosztól valók. Használatuk túlzásba vitele azonban nem kívánatos. A fogyasztók dinamikaigényének kezelését hosszútávon vélhetően a lejátszó eszközökbe, vevőkészülékekbe épített ún. személyes dinamika szabályzók oldják majd meg. És erre talán nem is kell már sok évig várnunk.
1. ábra A dinamikaszűkítés mértékének szubjektív értékelése.
Mit, miért és mivel mértünk eddig?
Az általánosan használt analóg és digitális kivezérlésmérő műszerek a műsorjel csúcsait mérik. Elterjedt alkalmazásuk oka, hogy használatukkal elkerülhető az eszközök, illetve médiumok túlvezérlése. A hangosságérzet azonban nem a jel csúcsértékével, hanem effektívértékének átlagával, a jel energiájával arányos. A hangzóanyagok csúcsszintjének és átlagos hangosságának viszonya jelentős mértékben különbözhet egymástól. Emiatt, ha az egymást követő műsorok, vagy a műsoron belül a műsorelemek szintjének beállítása, vagy a hangzó anyagok normalizálása a csúcsérték alapján történik, óhatatlanul hangosságugrások keletkeznek.
Az analóg, ún. kvázi csúcsmérő (QPPM) műszerek szándékosan nem mutatják a műsorjel valódi csúcsait. A digitális kivezérlésmérők a hangminták pontos értéke mérik. Kiderült azonban, hogy ezek a műszerek sem adnak minden esetben pontos tájékoztatást a hanghullám maximumairól. Számos, a ’90-es évek második felétől kezdődően megjelent könnyűzenei kiadványnál megfigyelhető, hogy a hangminták által leírt (analóg) hullám amplitúdója a minták között kilép a kódolható kivezérlési tartományból (2. ábra), azaz a felvétel hangminták közti túlvezérléseket tartalmaz. A hangminták közti túlvezérlés DA átalakításkor vagy digitális jelfeldolgozás során torzításhoz vezethet.
2. ábra +2 dBFS feletti hangminták közti túlvezérlés a Greenday American idiot c. számában. A minták nagysága -0,3 dBFS.
Bonyolítja a helyzetet, hogy analóg és digitális kivezérlésmérőből is számos változat van forgalomban (táblázat), illetve hogy a különböző szintezési ajánlások eltérő módon rendelik össze az analóg és digitális szinteket. Az EBU ajánlás szerint az analóg PPM műszer 0 dB-jéhez (megengedett maximális szint) a digitális tartományban ‑9 dBFS tartozik. Vagyis az ajánlás 9 dB kivezérlési tartalékot biztosít a PPM műszer által nem mutatott rövididejű csúcsoknak, illetve a kezelői figyelmetlenségből származó kisebb túlvezérléseknek. A SMPTE ajánlásban a VU méter 0-ját rendelik a ‑18 vagy ‑20 dBFS digitális szinthez, de az analóg feszültségek és a digitális kódok összerendelése sem azonos az EBU ajánlással.
A szintezési ajánlások szövege sok esetben könnyen félreérthető. A félreértések aztán elterjednek, helyreigazításuk szinte lehetetlen. Vélhetően az EBU ajánlás félreértelmezéséből származnak azok az előírások, melyek ‑9 dBFS maximális digitális kivezérlést engednek meg, jóllehet az ajánlásban ez nem szerepel.
A fentieket összefoglalva, a hagyományos kivezérlésmérők kiegyenlített hangosságú, rejtett túlvezérléseket sem tartalmazó felvételek készítésére nem alkalmasak.
A szubjektív hangosság mérésére alkalmas módszer kidolgozására tett első kísérlet (1956) az ismert fizikus és akusztikus, Eberhard Zwicker nevéhez fűződik. Az 1980-as évektől kezdődően aztán számos stúdiótechnikai cég, kutatóintézet, televízió (RTW, IRT, CBS, TC Electronic, CRC, Dolby) alkotta meg saját hangosságmérőjét, de a mérési módszer nemzetközi szabványosítására 2006-ig nem került sor.
A sorozat következő részeiben a hangosság háború „frontjai-n”; a könnyűzenében, a rádióknál, televízióknál, a moziban vagy az internetrádiónál tapasztalható hangosság problémákat vesszük sorra, majd megismerkedünk az EBU R 128 hangosságszabályzási ajánlással.
Fogalmak, mennyiségek
Program hangosság – egy műsorszám, műsorblokk átlagos, kapuzott hangossága. A kapuzás révén, csak az előtérben lévő hangokat veszi figyelembe a mérés során.
Hangosságátfogás (Loudness RAnge, LRA)– a műsorszám hangos és halk részeinek távolsága, a rövididejű hangosság értékek eloszlásának 10 és 99 percentil közé eső részével kifejezve. Mértékegysége LU.
Valódi csúcsszint (True Peak, TP) – a hangminták közti maximumokat is figyelembe vevő digitális kivezérlési maximum. Mértékegysége dBTP. Értéke pozitív is lehet.
Csúcsszint-hangosság viszony (Peak to Loudness Ratio, PLR) – a maximális valódi csúcsszint és a program hangosság viszonya dB-ben.
Sokan kétkedéssel fogadták és nem értették mi szükség rá hiszen a jó öreg rézkábelnél nincs megbízhatóbb. Ez így is van, csakhogy az a fránya kábel folyton bekerül a képbe, nem beszélve arról, hogy a riportert erősen korlátozza mozgásában. Nos mindezek kiküszöbölésére válaszként itt az AVX. A rendszert a Budapest Music Expo-n vetettük be villám riportok készítésekor a kézi mikrofonba integrált adóberendezéssel és a kamerára csatlakozó vevőegységgel.
A szokásos forgatás előtti stresszt máris oldotta az a tény, hogy nem kellett frekvencia használati engedélyt kérnünk és nem kellett regisztrálni sem, így fizetni sem kellett a használatért, mivel az AVX a szabadon használható 1,9 GHz-es tartományban dolgozik. Ez a frekvencia tartomány a világ sok országában használható, így biztosan nem lesz gondunk külföldön sem.
A tökéletes működéshez mindössze arról kell gondoskodni, hogy az adó és a vevőegységben található lítium-ion akkumulátorok teljesen fel legyenek töltve. Mindezt USB porton keresztül tehetjük meg igen flexibilisen, mivel mobiltelefon töltőt, szivargyújtó töltőt, vagy számítógépet is használhatunk erre a célra. A szimultán töltéshez úgyis két forrásra lesz szükségünk az említettekből. Kézbe véve a vevőegységet egy kb. 7 cm, „L” alakban végződő, XLR papa csatlakozóval ellátott apró eszközre csodálkozunk. Igen csodálkozunk, mert szinte hihetetlen, hogy mennyi műszaki tartalom és tudás van belezsúfolva ebbe az aprócska tárgyba. A vevőt a kamera XLR hangbemenetére kell csatlakoztatni, itt máris megakadtam mivel az XLR papa csatlakozó olyan szögben állt, hogy képtelenség volt a csatlakoztatás, mivel a kamera mikrofontartó kengyele útban volt. Huh máris leizzadtam, most mi lesz, toldó kábel kell, de honnan szerezzek?
Ekkor vettem észre, hogy az okos németek gondoltak erre a problémára és úgy tervezték a berendezést, hogy az az „L” alaknál szögben elforgatható legyen. Hála nekik így máris csatlakoztattam a vevőt és olyan jó szögben tudtam beállítani, hogy sem a puskamikrofon kengyel, sem az objektív forgatógyűrűi nem voltak útban. Következett egy gyors próba, bekapcsoltuk az adóberendezést, ami gyakorlatilag egy Sennheiser evolution, vagy MD-42-es kézi mikrofonba integrált transmitter, amely kijelzi az akkumulátor töltöttségét és a párosodást a vevő egységgel. A töltöttség jelző majdnem üres állapotot mutatott, lázas töltésbe kezdtünk, hogy valamennyire feltöltsük az eszközt és el tudjunk indulni a forgatásra. Azonban mint utóbb kiderült erre is van mentő megoldása a Sennheisernek, de erről majd később. Azt érdemes tudni, hogy a teljesen feltöltött adó legalább 10 órát képes dolgozni, ez az érték a receiver esetében 5 óra.
Ezeket a jó értékeket az adaptív átviteli teljesítménynek köszönhetjük, ami azt jelenti, hogy mindig csak annyi tápáramot használ fel a rendszer, amennyi a mikrofon-adó és a kamera-vevőegység közötti megbízható kapcsolat fenntartásához szükséges. Ez a stabil kapcsolat biztosításán túl az akku teljesítmény-felvételét is csökkenti – csakúgy, mint az automatikus be-/kikapcsolás funkció. Ha a kameránk mikrofonbementéhez tartozó fantomtápot bekapcsoljuk, akkor a kamera ki és bekapcsolásával a vevőberendezés is ki/be kapcsolódik. Már csak a kézimikrofont kell bekapcsolni és a párosodás automatikusan, pár másodpercen belül létrejön. Ezt az adó és vevőberendezésen található LED vörösről zöldre váltása jelzi. A virtuális összekapcsolódás után a rendszer azonnal beállítja a megfelelő audio felvételi szintet, és tökéletesen a kamera bemeneti érzékenységéhez igazítja azt, majd választ egy szabad frekvenciát és máris készen áll a felvételre. Ha felbukkan egy interferencia forrás, az AVX azonnal felismeri és észrevétlenül egy másik frekvenciára kapcsol. A rendszer igazán pillanatok alatt üzemképes, már ez is óriási meglepetés volt számunkra.
Az igazi meglepetés azonban akkor ért bennünket amikor meghallottuk a rendszerből érkező hang minőségét. Az nem volt mély, az nem volt magas, teljesen megfelelt az élethűségnek. Torzításnak és tömörítésnek, vagy processzálásból adódó egyéb hibáknak nyoma sem volt, az úgy szólt ahogy szólnia kellett. A hangminőség egyébként 24 bites/48 kHz mintavételezéssel. A késés mindössze 19 ms, ami kevesebb mint egy frame, így biztosan szinkronban marad a kép és a hang. Ami feltűnő és pozitív volt, hogy az igen erős háttérzajokat szépen kiszűrte a rendszer, persze mindez a gyökerektől ered, vagyis a Sennheiser legendás gömb mikrofonkapszula karakterisztikától, pld. MMD 42-1. Ez a karakterisztika még akkor is jó hangot képes előállítani, amikor a riportalany nem közvetlenül a mikrofonba beszél. Egy szó mint száz a hangminőség a broadcast igényeket jóval meghaladja, ezt az is alátámasztja, hogy létezik egy filmes csomag zsebadóval és – a film- és TV-produkcióknál gyártási referencia-termékként elismert, – MKE 2 csíptetős mikrofonnal. A rendszert minősíti a hatótávolság is, amit a gyártó tipikusan kb. 30 méterben határoz meg, azonban ez jóval több is lehet közvetlen adó és vevő rálátás esetében.
Tartozékok tekintetében sem szegényes a választék, létezik XLR/minijack átalakító, azoknak akiknek a kamerája nem XLR csatlakozós, ilyenkor a kamera tartozékpapucsára kerül az AVX vevőegység az erre kifejlesztett konzol segítségével. Itt kanyarodnék vissza az adóegységben lemerült akkumulátor problémájára, vész esetére létezik egy olyan belső kapszula amelybe két AA ceruzaelem helyezhető, ezzel kiváltható a lemerült lítium-ion akkumulátor. A rendszerhez természetesen tartozik un. zsebadó, vagy testre felszerelhető (bodypack) is, ami képes együtt dolgozni az ME 2 csiptetős mikrofonnal, vagy a híres MD 42-es riportermikrofon kapszulájával épült kézi mikrofonnal is. A rendszer alkotóelemei valamint a kiegészítők külön is elérhetők, így a felhasználók saját személyre szabott AVX rendszereket építhetnek.
A személyes benyomásom csak pozitív, ugyanis aki forgató operatőrként jár dolgozni az tudja, hogy a vezetékes hanggal gondok lehetnek. Kontakthibás a kábel, ráadásul két vége is van, nem beszélve arról, hogy sosem elég hosszú, a kameramann és a riporter össze van kötve egy „köldökzsinórral”, szóval az egész olyan macerás. Na ennek vége, aki a mikrofonkábelt lecseréli AVX-re az megkapja, a stressz mentes alkotói szabadságot és a kiváló broadcast hangminőséget.
Legutóbb egy másik gyártó hasonló berendezése került górcső alá lapunkban. Manapság szinte alapigény, hogy az operatőr és a szerkesztő-riporter ne legyen összekötve semmiféle mikrofon vezetékkel. Egyrészt mert a képben csúnya és idegen a kábel látványa, másrészt mozgásában is jelentősen korlátozza a riportert és kameramant egyaránt. Erre jó példa Chrudinák Alajos a legendás közel-keleti tudósító, akinek sose volt elég hosszú a mikrofonkábel. Nos pont az ilyen igényeket elégíti az audio-technika SYSTEM 10 megoldása.
A rendszertechnika nem különösen bonyolult, adóoldalon található egy kézi, vagy egy csiptetős mikrofon adóberendezéssel, vevőoldalon a kamera tartozék papucsára felfogatható vevőegység antennákkal. Az ATW-T1002 kézi transmitter egy mikrofon és egy adóegység 2 in 1-ben, két AA elemmel máris üzemkész, nem megfelelő elem töltöttség esetén a beépített LED indikátor villog. Lehetőség van az eszköz némítására is (mute function). Megjelenésében egy normál méretű kézi mikrofonra emlékeztet. A csiptetős mikrofont jobban szeretőknek ajánlott az ATW-T1001 UniPak adóegység és klipsz mikrofon összeállítás. Ezt a berendezést is két AA elem táplálja, a bekapcsoló gomb rövid megnyomásával léphetünk a mute és unmute funkciók között.
A kis dobozka tetején található a bemeneti csatlakozó, ide csatlakoztatható a mikrofon, vagy egyéb más professzionális mikrofon és kábel az Audio-Technika bőséges kínálatából. Az UniPak fixen beépített antennával rendelkezik, akadozó jeltovábbítás esetén próbáljunk más pozíciót keresni, de semmi esetre se kíséreljük meg az antennát levenni, kicserélni, vagy meghosszabbítani. Az elemtartó fedél alatt találunk egy kis csavarhúzót, ez a bejövő mikrofon, vagy más eszköz szintjének szabályzására szolgál. Az UniPak rendelkezik egy un. System ID kijelzővel, amely arra szolgál, hogy lássuk mely adó és vevő berendezések vannak egymással párosítva. A rendszer indítása előtt a kameránkon tekerjük le a fejhallgató hangerejét és a bejövő szintet, a túlvezérlések elkerülése érdekében. A vevőegység nem elemmel, hanem beépített, tölthető akkumulátorral működik, feltöltés a tartozékként kapott hálózati adapterrel és USB kábellel történik. Első használat előtt teljesen töltsük fel az akkumulátort, ami 4,5 óra is lehet, így lesz hosszú életű az akkumulátor. A legjobb működés, ha a vevőegységet legalább esetenként nem az AC adapterről, hanem a beépített akkumulátorról üzemeltetjük, majd feltöltjük azt. A hosszú élettartam érdekében ne tároljuk sokáig a receivert teljesen feltöltött akkumulátorral. A vevőt ellátták egy három fokozatú kimeneti osztóval, 0 dB, -10 dB és -20 dB állások lehetségesek. Alap esetben ez 0 dB állásban van és a szabályzást a kamera bemenetén szabályozzuk, azonban léteznek olyan kamerák ahol nincs bemeneti szintszabályozás, ekkor jól jöhet ez az osztó a torzítások kiküszöbölésére.
A vevőegységen található még: dual mono/szimmetrikus átkapcsoló, monitor kimenet és az ehhez tartozó hangerő szabályzó. A hangkimenet 3,5-ös Jack aljzaton keresztül érhető el, innen a tartozék kábel segítségével jut el a kamera hangbemenetére a mikrofonjel. A teljes torzítatlan lánc érdekében lehetőség van a mikrofon vagy más eszköz bemeneti szintjének szabályozására is adóoldalon. Egyébként a rendszer gyári torzítás értéke kisebb mint 0,05%, frekvencia menete: 20Hz – 20kHz, audio mintavétele: 24 bit/ 48kHz. A színt szabályozást a már említett apró csavarhúzóval és a „LEVEL” potméterrel tehetjük meg, (L/H). A beállításhoz az átlagos hangerővel kell meghajtani a rendszert, miközben ellenőrizzük a vevőegységen a „Peak” indikátort, úgy kell beállítani a szintet, hogy az indikátor ne világítson, vagyis ne érje el a csúcsértéket. A kézimikrofonos változatnál ugyan így járunk el, szétcsavarjuk a mikrofon borítását majd az alsó traktusban találjuk a szabályzó trimmert. Lássuk ezek után az adó és a vevő párosítását! Az eszközöket a gyárban előkonfigurálták, tehát nem szükséges további beállítás, azokat kulcsrakész állapotban vehetjük ki a dobozból. Mindezt mutatja, hogy mindkét eszközön ugyan az a rendszerazonosító szám szerepel. Felmerülhet azonban olyan felvételi környezet amikor meg kell változtatni a System ID számokat sokszorozott konfigurációhoz, vagy egy új adót kell párosítani egy már létező vevőegységgel. Maximum nyolc adó párosítható össze egy receiverrel. A műveletet gondosan kell elvégezni és ügyelni kell arra, hogy egyszerre csak egy adót párosítsunk, tehát a művelet közben a már párosított eszközöket kapcsoljuk ki! További konfigurációk beállításhoz szükség lehet egy-egy ID párosítás törlésére, de lehetséges az összes párosítás törlése is. Így a felhasználó teljes mértékben az adott produkcióhoz szabhatja az eszközei párosítását. A vezeték-nélküli mikrofonrendszerek igen fontos jellemzője, hogy mely frekvenciasávban dolgoznak?
Hiszen a nem kívánatos interferenciák, gerjedések rontják az átviteli csatorna minőségét. A SYSTEM 10 automatikusan választott frekvencián dolgozik a 2.4 GHz-es tartományban, távol a TV és DTV interferenciáktól. Maximálisan nyolc csatorna használható együtt bármilyen frekvencia koordinációs probléma, vagy csoport rendezési nehézség nélkül. Az adó és vevő bekapcsolt állapotában a rendszer egy tiszta frekvenciát választ a működéshez. A dinamikus frekvencia választás következtében és fellépő interferencia esetében az átviteli frekvencia változhat, azonban ez nem jelent problémát, a felhasználó füllel észre sem veszi. A tökéletes működés érdekében érdemes néhány ajánlást betartani. Az adóegységbe mindig friss elemet, vagy frissen feltöltött akkumulátorokat használjunk, mivel a rendszert főleg hírgyűjtésre ajánlja a gyártó, egy rossz elem miatt lemaradhatunk valami fontos eseményről. Az adó és vevőegység lehetőleg lássa egymást és ne legyen köztük akadály, valamint a lehető legközelebb legyenek egymáshoz, 2 méteren túl. A SYSTEM 10 működési tartománya 30 – 60 méter. A receivertől tartsunk távol más vezeték-nélküli rendszereket és routereket. A legjobb átvitel érdekében bizonyos routereket és WiFi alapú megoldásokat minimum 10 méter távolságra telepítsük a SYSTEM 10-től. A vevő antennák ne érintkezzenek semmiféle idegen fémmel. A transmitter szintszabályozóját a hangforrásunkhoz mindig optimálisra állítsuk. Figyeljünk oda a vevőegység kimeneti osztójára, mert ha ez túl nagyra van beállítva, akkor túlvezérelhetjük a kameránkat, vagy a mixerünket. A lánc teljes hosszában kerüljük a túl nagy, vagy túl alacsony jelek használatát, így biztosíthatjuk a rendszerünk jó jel/zaj viszonyát. Használaton kívül kapcsoljuk ki az adóegységet és vegyük ki az elemeket hosszabb idejű leállás esetére. A vevőegységet szintén áramtalanítsuk, húzzuk ki a váltóáramú hálózatból!
Miért tetszett? Mert az audio-technika SYSTEM 10 rendszere egy költséghatékony, megbízható, jó műszaki paraméterekkel felvértezett csomag, amely hatékonyan használható a mai korszerű, kamerákhoz, kamkorderekhez, DSLR kamerákhoz és olyan fényképezőgépekhez, amelyek videót is képesek rögzíteni. Előnye még a rendkívül egyszerű kezelés és a gyors üzembe állási idő. Ezért elsősorban hírgyűjtő stáboknak ajánljuk, ahol fontos a gyorsaság és a megbízhatóság. A rendszeren átjövő hang minősége bőségesen elegendő hírcsatornák kiszolgálásához. Érdekes kísérlet lenne kipróbálni a SYSTEM 10-et más, esetleg prémium kategóriás mikrofonokkal is. Ajánljuk tehát az ENG stábokon túl, dokumentum filmeseknek, független videósoknak, Internetes újságíróknak, bloggereknek, mindazoknak akik élvezni szeretnék a hangrögzítés páratlan szabadságát.
Az hihetetlenül kompakt AVX vevőegység közvetlenül a kamera XLR aljzatához csatlakoztatható, ami automatikusan párosítja magát a mikrofonnal, és ettől kezdve üzembeállás, pontosabban felvételkészítés esetén, a kamerával együtt kapcsol be/ki. A rendszer önmaga állítja be a megfelelő hangerő-szinteket és különösen védett kapcsolaton keresztül továbbítja a jeleket az engedélymentes 1,9 GHz-es tartományban a rögzítő egységhez. Sohasem volt még ennél gyorsabb és kényelmesebb lehetőség kiváló minőségű hangot – és főleg kábel nélkül – rögzíteni a videófelvétel közben.
Nem számít, hogy egy show-riportot összeállító újságíró, egy dokumentumfilmet forgató profi videós, netán egy termékvideót készítő céges marketing szakember a felhasználó – az AVX lehetővé teszi számára, hogy a kreatív munkára összpontosítson – nincs szükség frekvencia engedélyre, a rendszer automatikusan kiválasztja a megfelelő átviteli frekvenciát és elvégzi az összes szükséges beállítást – ennyire egyszerűen használható.
Az AVX használatra kész rendszerként kerül forgalomba, amely az azonnali éles használathoz szükséges összes tartozékkal fel van szerelve. Alternatív megoldásként az egyes alkotóelemekből, személyre szabott rendszerek is összeállíthatók.
Könnyű használat, már a felvétel indításakor.
A kényelem azzal kezdődik, hogy a rendszert nem kell regisztrálni, illetve nem kell fizetni a használatért: az AVX az engedélymentes 1,9 GHz-es frekvencia-tartományban működik, amely a világ számos országában használható. Aztán a kényelem a használat során is megmutatkozik: a plug-on vevőegység a kamera fantomtápjának működésbe lépésekor automatikusan bekapcsol és rögtön párosítja magát az adóegységgel. A rendszer azonnal beállítja a megfelelő audio felvételi szintet, és tökéletesen a kamera bemeneti érzékenységéhez igazítja azt, majd választ egy szabad frekvenciát – és máris készen áll az aktuális munka elvégzésére. Ha felbukkan egy interferencia forrás, az AVX azonnal és észrevétlenül egy új frekvenciára kapcsol.
Igényhez igazított hatótávolság
Az AVX rendszert adaptív átviteli teljesítménnyel látták el, ami azt jelenti, hogy mindig csak annyi tápáramot használ fel, amennyi a mikrofon és a kamera-vevőegység közötti megbízható kapcsolat fenntartásához szükséges. Ez a stabil kapcsolat biztosításán túl az akku teljesítmény-felvételét is csökkenti – csakúgy, mint az automatikus be-/kikapcsolás funkció.
Intelligens energiakezelés
Az AVX adó- és a vevőegység speciális lítium-ion akkukról táplálható, melyek USB porton keresztül tölthetők. Annak érdekében, hogy a hosszú forgatások során is elkerülhessük a kellemetlen meglepetéseket, az adóegység kijelzi az akku hátralévő üzemidejét.
Tartozék DSLR kiegészítők
Az AVX rendszerek – a jack audio bemenettel rendelkező DSLR kamerákhoz – rendelkeznek egy XLR-3-minijack adapterkábellel és minden olyan kiegészítővel, amelyek segítségével a vevőegység a kamera vakupapucsához csatlakoztatható.
Választható rendszerek és kiegészítők
Az AVX három különböző összeállításban kapható: kézimikrofonnal (evolution mikrofonfej), zsebadóval és ME 2 csíptetős mikrofonnal, valamint egy speciálisan professzionális verzió esetében egy zsebadóval és a film- és TV-produkcióknál gyártási referenciatermékeként elismert MKE 2 csíptetős mikrofonnal.
Az Egyesült Államok -ban egy speciális kombo csomag kerül forgalomba, amely egy zsebadót és egy kézimikrofont is tartalmaz. Itt a mikrofonfej egy MMD 42-es típus, ami a Sennheiser hosszú múltra visszatekintő MD 42 –es riportermikrofonjának kapszulája.
A rendszer alkotóelemei ‑ valamint a kiegészítők (pl. egy be/ki kapcsolóval rendelkező kézimikrofon ‑ külön is kaphatók, így a felhasználók saját személyre szabott AVX rendszereket állíthatnak össze.
Az AVX rendszerek és alkotóelemeik 2015 júniusától vannak forgalomba Magyarországon az Audio Partner forgalmazásában.
A ClipMic Digital és az MKE 2 Digital az Apogee A/D átalakítás terén szerzett szakértelmét a Sennheiser mikrofontervezési tudásával ötvözi, hogy a felhasználók optimális hangminőséget kölcsönözhessenek felvételeiknek. Mindkét – kifejezetten iOS eszközökhöz tervezett – mikrofon modell rendelkezik egy Lightning csatlakozóval, melyen keresztül közvetlenül iPhone®, iPad® vagy iPod® Touch készülékhez csatlakoztatható, rendkívül könnyen hordozható megoldást kínálva a kiváló minőségű beszédrögzítéshez.
„Büszkén mutatjuk be az első digitális csíptetős mikrofont, melyet úgy terveztünk, hogy közvetlenül iPhone készülékedhez csatlakoztathasd” – mondta Betty Bennett, az Apogee Electronics társalapítója és vezérigazgatója. „Csak csíptesd fel a mikrofont, csatlakoztasd azt az iPhone Lightning portjához és már el is kezdheted a felvételt. Az Apogee díjnyertes előerősítője és A/D átalakítási technológiája a Sennheiser első osztályú csíptetős mikrofonjaival párosítva a mobileszközökkel készíthető legkiválóbb minőségű hangfelvételt eredményezi.”
Wolfgang Fraissinet, a Sennheiser hangfelvétel-készítési részlegének igazgatója, hozzáteszi: „Azáltal, hogy egy kiváló minőségű mikrofonnal közvetlenül a forrásnál tudjuk rögzíteni a hangot, új távlatok nyílnak videóid előtt. A beszédérthetőség elképesztő mértékben javul – és a beszélő mozgása közben is megtartja minőségét. Mivel a mobileszközt egy professzionálisan átalakított digitális jellel tápláljuk, a lehető legjobb hangminőséget kapjuk.”
Digitális átalakítás és mikrofon-előerősítő az Apogee-tól
Az analóg csíptetős mikrofonok a jel rögzítéséhez mikrofon-előerősítő és audio interfész használatát igénylik. Bár az összes iOS eszköz rendelkezik beépített analóg bemenettel és mikrofon-előerősítővel, ezeket nem professzionális hangfelvétel-készítésre, hanem telefonhívásokra optimalizálták. A ClipMic Digital és MKE 2 Digital mikrofonok mindegyikébe beépítették az Apogee díjnyertes mikrofon előerősítőjét és A/D konverter áramkörét. Ez a különleges áramkör maximális erősítést biztosít, minimális zaj mellett. Az A/D konverter akár 24 bit/96 kHz-es felbontást is lehetővé tesz.
Egyszerű monitorozás
Mivel a Sennheiser/Apogee digitális csíptetős mikrofonok közvetlenül az iOS® eszközön található Lightning adapterhez csatlakoznak, a fejhallgató aljzat az éppen rögzített hang monitorozásához használható.
Az Apogee MetaRecorder alkalmazása
Az Apogee MetaRecorder – mint a ClipMic Digital és az MKE 2 Digital mikrofonok tökéletes kiegészítője – az iPhone, iPad és iPod Touch készülékekhez tervezett első hangrögzítő alkalmazásként bármely helyszíni felvétel-készítési forgatókönyv esetén intuitív, többmódú felvételkészítést, címkézést és fájlrendezést kínál. A MetaRecorder 24 bit/96 kHz-es felvétel-készítési minőséget biztosít, valamint lehetővé teszi a mikrofon bementi szint és a felvétel-készítési programok szoftveres vezérlését.
Alakítsd át a Final Cut Pro X munkafolyamatokat
Alkalmazz metaadat címkéket – pl. kulcsszavak, kedvencek, jelölők stb. – a helyszíni felvételkészítés során, majd töltsd fel a rögzített audio és Final Cut Pro XML fájlokat a Dropboxba közvetlenül a MetaRecorder alkalmazásból. Ha Mac gépen importálsz anyagokat a Final Cut Pro alkalmazásba, a rögzített metaadat nagyban megkönnyíti a média anyagok rendezését és elemzését, lényegesen meggyorsítva az utógyártás folyamatát.
Vezérlés Apple Watch-csal
A MetaRecorder alapfunkciói – felvételkészítés indítása/megállítása, hozzáadás a kedvencekhez, jelölő hozzáadása vagy mikrofon bemeneti szint beállítása – Apple Watch-ról is kezelhetők.
A MetaRecorder ingyenes változata az Apple App Store platformról közvetlenül letölthető. A felhasználók max. 60 mp-nyi folyamatos felvételt tudnak készíteni, amíg a teljes verzió zárolását fel nem oldják – akár egy kompatibilis Apogee vagy Sennheiser audio interfész csatlakoztatásával vagy a teljes körű alkalmazás megvásárlásával.
Lépj egy szinttel feljebb a tökéletesen profi MKE 2 Digital használatával
Az MKE 2 Digital tervezésénél egy olyan szakember szempontjait vették figyelembe, aki egy helyszíni felvétel alkalmával szeretne beszédet rögzíteni, és tökéletes audio teljesítményt kíván elérni: széles, természetes frekvenciamenet, kiterjesztett dinamika-tartomány és kitűnő tranziens átvitel.
A csomag lelke az ipari szabványként ismert MKE 2. Ez a magas maximális hangnyomásszinttel és kiváló jel-zaj viszonnyal rendelkező csíptetős mikrofon a Sennheiser esernyő-membránjával (Umbrella Diaphragm™) rendelkezik. Ebben a már bizonyított konstrukcióban egy akusztikusan inaktív membránt feszítenek az aktív akusztikus membránra, megakadályozva, hogy nedvesség jusson a nagyteljesítményű kapszulába, melynek köszönhetően egy évekig megbízható szolgálatot teljesítő megoldás jön létre.
Univerzális audio megoldás videofelvételekhez
„Az Apogee/Sennheiser digitális lavalier mikrofonok az alkalmazások széles köréhez használhatók” – magyarázza Wolfgang Fraissinet. „Csupán hangrögzítéshez is használhatjuk őket, pl. audio podcastok készítéséhez, szemináriumok és előadások rögzítéséhez vagy egyfajta modern diktafonként. Ezek az eszközök a videók számára is nagyszerű hangzást kölcsönöznek, legyen az a YouTube-ra feltöltendő, illetve tudósítás vagy elektronikai hírgyűjtés (ENG) céljából rögzített anyag. És végül, de nem utolsó sorban azok számára, akik külön hangsávot szeretnének rögzíteni videóikhoz (pl. pályakezdő filmkészítők vagy riporterek) a mikrofonok a videók hangjának rögzítéséhez is használhatók.”
A ClipMic Digital május közepétől lesz kapható, míg professzionális megfelelője, az MKE 2 Digital egy hónappal később kerül forgalomba.
Az M70x érkezésével az M sorozat új csúcsmodellel egészült ki.
Az ATH-M70x arra készült, hogy felfedje a legapróbb zenei részleteket, legyűgöző pontossággal a nagyon mély tartományoktól a nagyon magas frekvenciákig. 5-től 45 000 Hz-ig terjedő frekvenciaátvitele – a szabadalmazott 45mm-es átmérőjű meghajtóknak köszönhetően – tökéletesen kiegyensúlyozott, és még nagy hangerőn is kiemelkedő hangtisztaságot és felbontóképességet nyújt, 2000 mW-os terhelhetősége révén.
A pontosság és a terhelhetőség kombinációja teszi az ATH-M70x-et tökéletes partnerré stúdió- és színpadi keveréshez, hangfelvételhez, DJ monitorozáshoz, masteringhez, utómunkához. További remek adottságai, mint a robusztus, összecsukható kialakítás, a forgatható kagylók és a háromféle lecsatolható kábel (egy 1.2m – 3m spirál kábel, egy 3m-es egyenes és egy 1.2m-es egyenes kábel), mind-mind az új modell profizmusáról tanúskodnak.
A jól ismert gyártó legfőbb terméke a témában az Artist kommunikációs platform, amely magas fokú moduláris rendszer amely a kor követelményeinek megfelel. A nagyteljesítményű mátrix platform interkomra, analóg és digitális hang szétosztásra és Ethernet adatok továbbítására alkalmas. A rendszer üvegszál alapokra épül decentralizált infrastruktúrával kezeli az élő hangot és az utasító alkalmazásokat. Az Artist digitális mátrix interkom rendszer 1024×1024 porttal rendelkezhet egységenként, alapjaiban kettős száloptikai gyűrű formál egyetlen nagyméretű, teljes összegző, blokkolásmentes, szétosztott mátrixot.
A berendezés érzetre olyan mint egy önálló egység, teljesen blokkolásmentes és nincs határa a keresztpontok számának a rendszer különböző csomópontjai között. A maximális távolság két csomópont között 500 méter lehet szabványosan, azonban opcionálisan lehetséges a 20 km-es távolság is. Mátrix egységenként maximum 128 interkom porttal az Artist magas fokú decentralizációt biztosít, igen költséghatékony módon. Lehetséges alkalmazások: televíziós közvetítések, színházak, koncerttermek, sportesemények és tömegközlekedés.
A Sennheiser és az Apogee új digitális csíptetős mikrofonja segít a hang professzionális rögzítésében. A ClipMic Digital és az MKE 2 Digital az Apogee A/D átalakítás terén szerzett szakértelmét a Sennheiser mikrofontervezési tudásával ötvözi, hogy a felhasználók optimális hangminőséget kölcsönözhessenek felvételeiknek. Mindkét – kifejezetten iOS eszközökhöz tervezett – mikrofon modell rendelkezik egy Lightning csatlakozóval, melyen keresztül közvetlenül iPhone®, iPad® vagy iPod® Touch készülékhez csatlakoztatható, rendkívül könnyen hordozható megoldást kínálva a kiváló minőségű beszédrögzítéshez.
Digitális átalakítás és mikrofon-előerősítő az Apogee-tól
Az analóg csíptetős mikrofonok a jel rögzítéséhez mikrofon-előerősítő és audio interfész használatát igénylik. Bár az összes iOS eszköz rendelkezik beépített analóg bemenettel és mikrofon-előerősítővel, ezeket nem professzionális hangfelvétel-készítésre, hanem telefonhívásokra optimalizálták. A ClipMic Digital és MKE 2 Digital mikrofonok mindegyikébe beépítették az Apogee díjnyertes mikrofon előerősítőjét és A/D konverter áramkörét. Ez a különleges áramkör maximális erősítést biztosít, minimális zaj mellett. Az A/D konverter akár 24 bit/96 kHz-es felbontást is lehetővé tesz.
Egyszerű monitorozás
Mivel a Sennheiser/Apogee digitális csíptetős mikrofonok közvetlenül az iOS® eszközön található Lightning adapterhez csatlakoznak, a fejhallgató aljzat az éppen rögzített hang monitorozásához használható. Az Apogee
MetaRecorder alkalmazása
Az Apogee MetaRecorder – mint a ClipMic Digital és az MKE 2 Digital mikrofonok tökéletes kiegészítője – az iPhone, iPad és iPod Touch készülékekhez tervezett első hangrögzítő alkalmazásként bármely helyszíni felvétel-készítési forgatókönyv esetén intuitív, többmódú felvételkészítést, címkézést és fájlrendezést kínál. A MetaRecorder 24 bit/96 kHz-es felvétel-készítési minőséget biztosít, valamint lehetővé teszi a mikrofon bementi szint és a felvétel-készítési programok szoftveres vezérlését.
Alakítsd át a Final Cut Pro X munkafolyamatokat
Alkalmazz metaadat címkéket – pl. kulcsszavak, kedvencek, jelölők stb. – a helyszíni felvételkészítés során, majd töltsd fel a rögzített audio és Final Cut Pro XML fájlokat a Dropboxba közvetlenül a MetaRecorder alkalmazásból. Ha Mac gépen importálsz anyagokat a Final Cut Pro alkalmazásba, a rögzített metaadat nagyban megkönnyíti a média anyagok rendezését és elemzését, lényegesen meggyorsítva az utógyártás folyamatát.
Vezérlés Apple Watch-csal
A MetaRecorder alapfunkciói – felvételkészítés indítása/megállítása, hozzáadás a kedvencekhez, jelölő hozzáadása vagy mikrofon bemeneti szint beállítása – Apple Watch-ról is kezelhetők.
A MetaRecorder ingyenes változata az Apple App Store platformról közvetlenül letölthető. A felhasználók max. 60 mp-nyi folyamatos felvételt tudnak készíteni, amíg a teljes verzió zárolását fel nem oldják – akár egy kompatibilis Apogee vagy Sennheiser audio interfész csatlakoztatásával vagy a teljes körű alkalmazás megvásárlásával.
Lépj egy szinttel feljebb a tökéletesen profi MKE 2 Digital használatával
Az MKE 2 Digital tervezésénél egy olyan szakember szempontjait vették figyelembe, aki egy helyszíni felvétel alkalmával szeretne beszédet rögzíteni, és tökéletes audio teljesítményt kíván elérni: széles, természetes frekvenciamenet, kiterjesztett dinamika-tartomány és kitűnő tranziens átvitel. A csomag lelke az ipari szabványként ismert MKE 2. Ez a magas maximális hangnyomásszinttel és kiváló jel-zaj viszonnyal rendelkező csíptetős mikrofon a Sennheiser esernyő-membránjával (Umbrella Diaphragm™) rendelkezik. Ebben a már bizonyított konstrukcióban egy akusztikusan inaktív membránt feszítenek az aktív akusztikus membránra, megakadályozva, hogy nedvesség jusson a nagyteljesítményű kapszulába, melynek köszönhetően egy évekig megbízható szolgálatot teljesítő megoldás jön létre.
Univerzális audio megoldás videofelvételekhez
„Az Apogee/Sennheiser digitális lavalier mikrofonok az alkalmazások széles köréhez használhatók” – magyarázza Wolfgang Fraissinet. „Csupán hangrögzítéshez is használhatjuk őket, pl. audio podcastok készítéséhez, szemináriumok és előadások rögzítéséhez vagy egyfajta modern diktafonként. Ezek az eszközök a videók számára is nagyszerű hangzást kölcsönöznek, legyen az a YouTube-ra feltöltendő, illetve tudósítás vagy elektronikai hírgyűjtés (ENG) céljából rögzített anyag. És végül, de nem utolsó sorban azok számára, akik külön hangsávot szeretnének rögzíteni videóikhoz (pl. pályakezdő filmkészítők vagy riporterek) a mikrofonok a videók hangjának rögzítéséhez is használhatók.” A ClipMic Digital május közepétől lesz kapható, míg professzionális megfelelője, az MKE 2 Digital egy hónappal később kerül forgalomba.
Az Apple, az iOS®, az iPad®, az iPhone®, az iPod® és a Final Cut Pro®az Apple Inc. bejegyzett védjegye
A hazai rádiózás, televíziózás, és a hangstúdiók életében – dacára a szocialista időkre – több évtizedes múltra tekint vissza a Studer márka jelenléte. Személyes élményeim alapján tudom elmondani, hogy mekkora áhitattal adóztunk a 70-es – 80-as években a Magyar Rádió 8-as stúdiójában betelepített 8 – majd 16 sávos Studer rögzítőnek, amire a hazai „zeneipar” a kor legjobb felvételeit rögzítette. Az első Studer keverőpultok mögé beülni, pedig óriási megtiszteltetés volt egy hangmérnök számára, és azt hiszem ma is az.
Legújabb emlékem, most az egy héttel ez előtt zárult Dal c. Euróvíziós adás kapcsán az MTVA stúdiójához köt, ahol Kappel Márton adás-keverő hangmérnök keze alatt működött egy Studer Vista 1 -es keverőpult. De ezen kívül, a világ számos stúdiójában hangmérnökök százai választották munkaeszközként a ma már legendásnak mondható márkát.
A Studer Vista 1 – minden túlzás nélkül – az abszolute a premium kategóriába tartozik, tudásával és a benne rejlő technikai lehetőségekkel, minden figyelmet megérdemel, amit megismerni egy profi szakember számára szinte alapkövetelménynek számít.
A lehetőség pedig most adva van! Az MPRT szervezésében sorra kerülő bemutatón – jövő szerdán a főszerep a Studer Vista 1 keverőpultté – ismerkedj meg vele, kössetek szoros barátságot.
( sr )
Az előadás a Fonóban 11 órakor kezdődik, a belépés ingyenes!
Időpont: 2015. március 11. 11:00 – 16-00 Helyszín: Fonó Budai Zeneház (1116 Budapest, Sztregova u. 3.
2015. január 21-én indult útjára az MPRT szervezésében a „8 hét 8 digitális keverőcsalád” névre keresztelt rendezvény, melynek keretén belül nyolc digitális keverőpultokat gyártó márka eszközei kerülnek bemutatásra.
A szerdai bemutatón a képen látható Yamaha QL1 keverőpult,
és sok más társa is terítékre kerül…
Március 4-én a Yamaha-é lesz a főszerep, hiszen Magyarországon eddig még soha nem láthattunk egyszerre annyi Yamaha digitális pultot, amennyi a rendezvényen felvonul majd. A teljesség igénye nélkül megtekinthetjük majd az Interton által is forgalmazott új csatahajókat, a QL és CL pultokat, a legendás PM1D-t és PM5D-t, illetve a PM10D virtuális bemutatójára is sor kerül. Az elmúlt harminc év digitális keverőpult termésének nagyrésze látható és kipróbálható majd a rendezvényen.
Az előadások 11 órakor kezdődnek, a belépés ingyenes!
Időpont: 2015. március 4. 11:00 – 16-00 Helyszín: Fonó Budai Zeneház (1116 Budapest, Sztregova u. 3.
Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság
A Társaság 2014 március 4-én alakult, az alapító összejövetelen közel 140-en vettek részt. A találkozón elfogadott döntések alapján az egyesület vezetősége – az ehhez szükséges dokumentumok elkészítésével – kezdeményezte az egyesület bejegyzését.
Az alapítás után a közelmúltban az egyesület tagozatai megválasztották háromtagú vezetésüket, illetve az etikai bizottságba delegált tagtársaikat. Kialakult az MPRT elnöksége, mint ismeretes, a korábban megválasztott elnök, és a két elnökhelyettes mellett a tagozatok vezetői alkotják az elnökséget.
Az MPRT vezetése: Pálfi József „Spulni” – elnök Freund Ferenc – alelnök Zsidei János „Zsono” – alelnök
Hangtechnika tagozat: Gellért Tibor „Bubu” – tagozatvezető, elnökségi tag Marcell Miklós – tagozatvezető helyettes Rajkányi Norbert – tagozatvezető helyettes
Fénytechnika tagozat: Porkoláb Tamás „Egér” – tagozatvezető, elnökségi tag Kiss Péter – tagozatvezető helyettes Szabó Antal – tagozatvezető helyettes
Visual technika tagozat: Perjési Péter – tagozatvezető, elnökségi tag Elcsics László – tagozatvezető helyettes Mundrucz Tamás – tagozatvezető helyettes
Színpadtechnika tagozat Gál Dezső – tagozatvezető, elnökségi tag Benedeczki Tibor – tagozatvezető helyettes Vona Károly tagozatvezető helyettes
Szállítás tagozat Kondella Krisztián – tagozatvezető, elnökségi tag Simon László – tagozatvezető helyettes Argerer Attila – tagozatvezető helyettes
Az etikai bizottság tagjai: Juhász György Kiss Adrienn Számvéber Sándor Varga Gábor
Az egyesület titkára: Szűcs Gábor
Az egyesület tagfelvétele továbbra is folyamatos, a tagozatok vezetői személyesen is folytatják a tagtoborzást. Napjainkig már közel száz belépési nyilatkozat érkezett. A társaságnak tagja lehet minden 18. életévét betöltött magánszemély, aki elfogadja az alapszabályzatot, és etikai kódexét betartja.
A belépés feltétele továbbá a tagsági díj megfizetése, amely 2014-ben 10.000.-Ft. A befizetés történhet évi két részletben, idén a belépést követő egy hónapon belül, illetve a második részlet esetén szeptember 31-ig. A társaság alapszabálya és etikai kódexe a toborzó oldalakon nyilvánosan hozzáférhető, letölthető, illetve kérésre mindenkinek megküldjük. A belépési nyilatkozatokat a szakmai önéletrajzzal kitöltés, és saját kezű aláírás után az mprt@mprt.eu e-mail címre lehet elküldeni. Postai úton a Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság, Budapest, 1116. Sztregova u. 3. címre lehet feladni. Hamarosan közzétesszük az egyesület a napokban megnyitásra kerülő számlájának adatait, ahová a tagdíj befizethető.
Az MPRT tagozatai áprilisban dolgozzák ki az adott szakmai területre vonatkozó minősítési rendszert. Ezt elektronikus levélben minden taghoz eljuttatjuk, számítunk a tagság véleményére, javaslataira, tapasztalatára. Készül a társaság honlapja, örömmel vesszük annak tartalmára vonatkozó javaslataitokat. A toborzó oldalak továbbra is nyitottak maradnak, tartalmukat folyamatosan aktualizáljuk. Tudvalévő, hogy a szakmai szezon elindulásával, a szabadtéri rendezvények indulásával már nehezebb egy időben egy helyre hívni a szakembereket, így az elnökség több vidéki városba is ellátogat, tájékoztatókat tartva az MPRT-ről, munkájáról.
A nagysikerű TLM 107-es az AES 2013 -évi kongresszusán New Yorkban került bemutatásra. A SOS – Sound on Sound magazin munkatársa a legnagyobb lelkesedéssel számolt be érkezéséről, és valóban a hires olasz mondást juttatja eszünkbe a róla szóló hírözön. Veni – Vidi – Vici, vagyis – jönni, látni, győzni! Matók István kollégánk a Digital Pro Stúdióban tesztelte a jövevényt.
A világ két legkeresettebb, énekfelvételre használt mikrofonjának egyike az ötvenes évektől gyártott Neumann U47 nagymembrános kondenzátor mikrofon, amely egyben a világ első kapcsolható karakterisztikás modellje volt. A berlini mikrofongyártó azóta sok klasszikust épített, ezek közül kiemelkedik a nagymembrános, kapcsolható karakterisztikás kondenzátor mikrofon, az U87, amely évtizedek óta igazi „dzsoli dzsóker” – minden hangszerre, emellett énekhangra is kiváló. A Neumann legújabb nagymembrános stúdiómikrofonjáról az U87 jó tulajdonságai jutottak eszembe: a TLM 107 egy high-tech klasszikus, amely gyakorlatilag bármely hangforráshoz kompromisszum nélküli minőséget biztosít.
A Neumann a 2013. évi őszi AES konvención New Yorkban mutatta be új fejlesztésű nagymembrános, kapcsolható karakterisztikájú stúdiómikrofonját. A típusjelzésből kiderül, hogy kimenő-transzformátor nélküli (TLM, TransformerLess Microphone) típusról van szó, amelynél a membrán mellett a védőhálót és az elektronikát is továbbfejlesztették. A leglátványosabb újdonság a joystick kapcsoló, amely a mozgatás irányától függően a karakterisztikát, az előosztót és a mélyvágószűrőt állítja. Azonban a külsőnél sokkal fontosabbak a hangzást meghatározó belső fejlesztések, de a technikai részletek előtt jöjjön az izgalmasabb rész, a tesztelés!
A TLM107 mikrofont egy másik kimenő-transzformátor néküli Neumann modellel, a TLM103-mal, a fél évszázaddal korábbi Neumann Gefell CMV 653 mikrofonnal, valamint „kakuktojásként” egy osztrák vetélytárssal, az AKG C414EB hangjával hasonlítottam össze.
Akusztikus gitár
A TLM103 mikrofonnak a gitár igen jól áll, előnye (de néha hátránya) a „szőrös” presence tartomány, az 5 kHz-től induló kiemelés, amely közel hozza a hangszert a hangképben, emellett a 15 kHz-ig tartó 4 dB-s kiemelés miatt levegős marad a hangzás.
A TLM107-tel a gitár elsőre kevéssé látványos, viszont teljes spektrumú.
Az M7 (vese) kapszulás CMV 653-nál a két újkori Neumann modell előnyei együtt hallhatók, van „szőr”, direkt a hangzás, viszont a mélytartomány vékony. Az osztrák konkurens „mindenes” nagymebránosa, a C414 leginkább a TLM107-re hajaz, de a Neumann frissebb hangzású.
Énekhang
Önmagában meghallgatni egy éneksávot csalóka, mert az eredmény akár nagyon is eltérhet a zenében hallgatott énekhangtól. Mégis először jöjjön a „csalóka” eredmény, az éneksáv önmagában: a TLM103 fénye, levegőssége karakterisztikájának megfelelően látványos, de nem előnyös sziszegős hangú énekeseknél. A TLM107 az énekhang teljes spektrumát, és a legfinomabb részleteket is megmutatja, a C414 kiegyenlített, de unalmas hangzású, a CMV 653-nál kevés a mély és a közép, ellenben fényes a magastartomány.
Most jöjjön az életszerű megmérettetés, ének a zenével. A TLM103 zenében sokkal jobban teljesít, de az „sz” hangok túlhangsúlyozása továbbra is probléma. A C414-nél az ének közeli, direkt hangzású és testes, ami bizonyos hangoknál hátrány lehet. A CMV 365 látványos (nem véletlenül tartják a mikrofont a „szegény ember U47-esének”), míg a TLM107 telt, közeli, direkt hangzású, emellett látványosan részletező a hangot ad.
Nos, a fentiek összegzésének eredményeként a TLM107 igazi telitalálat, egy minden feladatra kiválóan használható modell. Két legfontosabb jellemzője a levegősség és a részletező finomsággal párosuló linearitás.
Az összehasonlító tesztben stúdió körülmények között hallhatjuk
a két Neumann „összecsapásának” eredményét.
Egy kis technológia
A TLM 107 kapszulája 29 mm átmérőjű, a 6 mikron vastag mylar membrán-fólia kivezetése a membrán szélén van. (A Neumann védjegye a membrán közepéről kivezetett megoldás, nagymembrános mikrofonjai néhány kivételtől eltekintve, pl. U89i, ilyenek.) A TLM107-nél a polarizáló feszültséget nem a két membrán-fólia, hanem a backplate, a membránok mögötti réztárcsa kapja, így a föld-potenciálon lévő membránra kevéssé tapad a por és a nedvesség, ezáltal jelentősen nő a mikrofon élettartama.
Közismert, hogy a mebránt védő fémháló-burkolat befolyásolja a hangzást. A TLM 107 mikrofonkosara háromrétegű szerkezet, amely nem csak pop-filterként hatásos, de a tervezők szerint a mikrofon kiegyenlített frekvenciamenetéhez is hozzájárul.
A Neumann elsőként alkalmazott joystick kapcsolót, amely a mozgatás irányától függően a karakterisztikát, a mélyvágót vagy az előosztót kapcsolja. Dupla membránról lévén szó, az összes lehetséges karakterisztika, gömb, szupervese, vese, hipervese, nyolcas közül választhatunk, az előosztás -6, -12 dB, a mélyvágás történhet 40, illetve 100 Hz-től. A fantomtáp bekapcsolását, valamint a kapcsolók állását LED jelzi, ami 15 másodperc után kialszik, de a beállításokat bármikor ellenőrizhetjük a joystick megnyomásával.
A mikrofon nagy hangnyomás-tűrése (141 dB SPL) rézfúvós hangszerek, ütősők, dobok, akár lábdob felvételére is alkalmassá teszi, annál is inkább, mert az előosztó használatával ez az érték 151 dB SPL-re növelhető. (Dobokkal nem volt alkalmam kipróbáni, de külföldi szaklapokban megjelent tesztekben itt is jól szerepelt, elsősorban overhead mikrofonként jeleskedett.)
A Neumann legújabb innovatív, prémium-kategóriás mikrofonja igazi „svájci bicska” (ami képzavar, német mikrofonról lévén szó…), high-end mindenes stúdiók számára. Minthogy a TLM107 a Neumann legolcsóbb kapcsolható karakterisztikájú nagymemebrános stúdiómikrofonja, alternatív megoldást jelenthet azoknak is, akik számára a drágább modellek nem elérhetők, azonban fontos számukra a Neumann-minőség.
Matók István
A Neumann mikrofonok, stúdió monitorok és kiegészítők hazai forgalmazója: Audió Partner
A frankfurti Musikmesse és a Las Vegas-i NAB egyik nagy sztárja a kétkapszulás nagymembrános MK 8-as stúdiómikrofon volt, ami tökéletes megoldást kínál úgy az igényes otthoni, mind a professzionális stúdiók részére. Olyan zenészek, énekesek számára készült, akik minden szempontból tökéletes audio felvételt akarnak létrehozni, teljesen testreszabott hangzást elérni, és szeretnek „belenyúlni” a mikrofon hangjába. A kétmembrános kondenzátor mikrofon meleg és főleg pontos hangvisszaadást garantál. Öt független irány karakterisztika, és sokoldalú felvevői alkalmazás jellemzi a legkülönbözőbb felvételi szituációkban.
Az IBC alkalmával idén az ON AIR volt a jelszó, és ennek megfelelően kerültek a termékek is bemutatásra. A 4K és a nagyfelbontású képek megjelenése mellett, minőségi szempontokból elengedhetetlen a HD Audio alkalmazása a broadcast területeken.
A Digital 9000 Sennheiser vezeték nélküli mikrofonrendszer a legjobb a HD hang továbbítására, ami tömörítés, és adatvesztés nélkül, a legmagasabb hangminőséget adja. Újdonság a Sennheiser Dante bővítőkártyája, ami egy amerikai szabadalom alkalmazásával, még több felhasználási lehetőséget kínál.
A vezetékes mikrofonok között az analog /digitális hagyományos MKH 8000 sorozat csöves mikrofonjai biztosítják a forgatáson felvett természetes hang továbbítását.
Gyorsaságot és a legnagyobb szabadságot nyújtja a a munkafolyamatok tervezésénél az Esfera surround mikrofon rendszer, aminél mindössze két csatorna elegendő a teljes 5.1 –es hang kezeléséhez.
A kiállításon bemutatásra kerültek a Neumann stúdió mikrofonok is, melyek membránja már eddig is több Sennheiser mikrofonban is beszerelésre került, és felhasználói, a világ legnépszerűbb előadói, a kettős kombináció hangját, leg felsőbb fokú jelzőkkel illették.
A Sennheiser jelenléte az amsterdami IBC-n továbbra is nagy hangsúlyt adott annak, hogy a video képfelbontás fejlődése mellett, mennyire fontos figyelmet fordítani az audio eszközök és technikák fejlesztésére, és alkalmazására, ami nélkülözhetetlen része a magas minőségi szintre törő broadcast és a szórakoztató elektronika további fejlődésének. ( – )
Hazánkban több mint 10 intézmény, kétszáznál is több hangmestert képez évente a hangtechnika szerteágazó feladatköreinek ellátására. Emellett nem csak Magyarországon, hanem globálisan is divatosak a hanggal kapcsolatos tevékenységek. A hangszeres zenélés, a producerkedés, a DJ-zés, a hangosítás, a stúdió munka, a filmhang készítés, vagy a sound design, mind-mind közkedvelt és szívesen választott tevékenységek, szakmák a fiatalok körében. A Hangtechnikus és Hangmester képzés alapjait több mint 20 éve tették le olyan szakemberek, akik ma is a szakma oktatásának szentelik az életüket.
A Hangmester képzéshez vezető úton még 1987-1988-ban tették meg az első lépéseket. Az OPAKFI (Optikai, Akusztikai, Film, és Színháztechnikai Tudományos Egyesület) szervezésében Kishonti István, Illényi András, Újházy László tanári kar közreműködésével szervezték meg az első Hangtechnikus tanfolyamot, mely akkoriban még csak 6 hónapos volt. Ez után egy évvel, 1989-ben kezdte el a hangtechnikával kapcsolatos szakmákat szakmásítani az OKJ-ben Kishonti István, aki akkor már az Akusztikai Szakosztály elnöke volt, később az oktOpus Multimédia Intézet igazgatója lett, aki akkor három csoportra osztotta a hanggal kapcsolatos szakmákat. Az alapfokú “Hangosító”, a középfokú “Hangmester/Hangtechnikus” és a felsőfokú “Hangművész” szakmai részekre. Majd pontosan 20 éve, 1994-ben elindult az első OKJ-s hangtechnikai tanfolyam az eurOpus Bt. szervezésében. Egy évvel később Kishonti István létrehozta a Hangkultúra Alapítványt, amelynek fenntartásával kezdett el működni az oktOpus Multimédia Intézet. Ez volt az első olyan iskola, amelyik iskolarendszerű hangtechnikai oktatást folytatott. Ezzel a momentummal hivatalosan is kezdetét vette a magyar hangtechnikus szakma szervezett képzése.
Újházi László
Az oktOpus-t sorban követték újabb oktató intézmények. OKJ-s képzés indult 1996 után a Magyar Rádióban, az Oktávban, a Vincotte-ban, az előző kettőben a képzés mára már megszűnt. Az elmúlt 15 évben pedig sorra léptek be a szakképzési rendszerbe az érettségi utáni képzést adó iskolák, melyekből sokan még ma is működnek. Időközben a felsőoktatás is nyitott a hangtechnika irányába. A Színművészeti Egyetemen 2000 táján indult kifejezetten filmhanggal foglalkozó Hangmester képzés, valamint a Műszaki Egyetemen és az Óbudai Egyetemen, a Kandón is van stúdiótechnikával kapcsolatos szakirány, mely részben az MA képzés része.
2005-ben az OKJ-s szakképzést folytató intézmények között egyedülálló módon kapta meg az oktOpus Multimédia Intézet az ISO 9001 minősítést, mely a Certop Tanúsítási Rendszeren belül működik. A Hangmester és Hangtechnikus oktatás keretein belül ezzel egyelőre egyedülálló, mellyel nemzetközileg is elismert oktatási intézménnyé lépett elő az iskola. Minden évben fogad tanulókat a környező országokból, de volt svéd, finn, amerikai, német nyelvterületről érkező magyar nyelvű tanulója is.
Illényi István
2006-2007-ben felülvizsgálták az OKJ-t, benne a hangtechnikai szakmákat, és új szakmaszerkezetet valamint egy új jellegű szakmai és vizsgáztatási követelményrendszert dolgoztak ki. A szakma gondozását továbbra is az oktOpus Multimédia Intézet végezte. 2009-ben adták ki az első hivatalos hangtechnikai tankönyvet, melyet az NSZFI (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) kiadó jegyzett, és Kishonti István írt. Jelenleg a “Hangtechnikai Alapismeretek I.” a hangmester oktatás egyetlen tankönyve.
Végezetül 2011-2012-ben újra felülvizsgálták az OKJ-t, új szakmaszerkezetet alakítottak ki, létrejöttek a szakmai ágazatok, és bevezették a komplex szakmai vizsgát, ami a 2008-as OKJ sok vizsgarészből álló vizsgáztatási rendszerét váltotta fel. Az ágazati struktúrában a hangtechnika mellé a színháztechnika és a filmtechnika került. Az újabb változtatásokat ismét az oktOpus Multimédia Intézet végezte el, létrejött az új jellegű OKJ szerinti szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer, valamint az ágazati kerettanterv, ami a korábbi Központi Programot váltotta fel. Az OKJ minden egyes változtatásakor a hangtechnikai szakmák neve is változott, először Hangmester/Hangtechnikus, után Hangtechnikus, most pedig Hangmester lett a szakma neve. Mellette az egyéb hangtechnikai szakképesítések neve is folyton változott. Az elnevezések káoszában az utolsó szakmai elnevezések a következők: a már ismert Hangmester mellett a hozzá kapcsolódó rész szakképesítés neve Hangosító, és az OKJ-ban elismert továbbképzések, az úgynevezett ráépülések nevei Filmhangtervező, Stúdióvezető, Hangtártervező és Hangosítórendszer tervező technikus.
Kishonti István
2013-ig a hangtechnikai szakmát érettségire épülő szakképzés keretében oktatták, de 2014 szeptemberében az oktOpus Multimédia Intézetben elindult az általános iskolát követő 9. osztályos médiaművészeti hangmester képzés.
2015 szeptemberétől a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezeti a hangtechnikai szakmák létszámkorlátozását, sok más szakmáéval együtt. Becslések szerint Magyarországon, a hangtechnika területén dolgozók létszáma mintegy tízezer fő, és az elmúlt 20 évben körülbelül kettőezren szereztek hangtechnikai tárgyú szakképesítést. Munkaerőpiaci felmérések szerint viszont egy évben az országban körülbelül 70 hangtechnikus tud elhelyezkedni. Ezért a jól meghatározott létszámkorlátnak értelme van. Az ezt előíró szakmaszerkezeti döntés még nem született meg. ( – )
További jellemzője a jó minőségű A/D átalakító, mixer szabályzó, fejhallgató jack aljzat hangerő szabályzóval és még sok egyéb. Az 50 éves vállalat ezt a mikrofont kifejezetten digitális használatra tervezte, akusztikus hangforrások felvételéhez, a felhasználó használhatja saját kedvenc felvételi szoftverjét minden további külső hardver bevetése nélkül. A mikrofon stúdió minőségű az artikuláció és az érthetőség tekintetében, tökéletes megoldás helyszíni felvételekhez, webes tartalmakhoz, felkonferáló szövegekhez, hírgyűjtéshez, házi stúdió alkalmazáshoz. A beépített fejhallgató jack és a hangerő szabályzó lehetővé teszi a mikrofonjel valósidejű monitorozását, mindezt segíti még a belső fejhallgató erősítő, amely a legkiválóbb tisztaságot biztosítja. A mix kontroll lehetővé teszi, hogy a mikrofon jelét egy korábban felvett másik jellel keverjük, (pld. podcasting esetében).
A gyakorlat még ma is az, hogy az előadásokon nem használnak hangosítást, de rádióközvetítéskor, vagy az előadások képi rögzítésekor igény lehet, és van a mikrofonozásra, de úgy, hogy azok a képen ne legyenek láthatók.
A New York Times nemrégiben hatalmas botrányt keltett opera-rajongói körökben a Metropolitan Operaház egyik előadásáról készült fotóval, amelyen a figyelmes olvasó felfedezheti Diana Damrau szopránra erősített mikrofont. (A cikk szerzője Anthony Tomassini szellemes címet adott írásának: „Bedrótozva az operában”) A New York-i „Met” mindig is büszke volt a jó akusztikájára, no meg arra, hogy nincs hangosítás a „házban”, így valóban nagy megrökönyödést keltett a rejett mikrofon. Ám a Met ügyvezetője sietett hansúlyozni, hogy a testmikrofont csak a High Definition videós operaközvetítés hangjához használják, az előadások hangosítására sosem.
Hasonló esetünk volt a bécsi Musikverein „aranytermében” készített operaáriák előadását rögzítő videófelvétel során: a gyenge, ám szép hangú szoprán ügynöksége feltételül szabta, hogy hangosítsuk a művésznő halk énekhangját, különösen a viharosabb zenekari részeknél. A Musikverein igazgatósága azonban kategórikusan megtiltotta, hogy hangsugárzókat vigyünk be a koncertterembe, ezért be kellett csempésznünk a miniatűr hangfalakat, majd el kellett rejtenünk a színpad holland virágdekorációja mögé…
A zenés drámát, az operát a nézőtérről egy jellegzetes hangzásbeli perspektíva jellemez, amit az énekesek távolsága, iránya határoz meg. Itt nem működik a musical-ban az énekesek arcára ragasztott mikrofon „arcba szóló” hangzása (egyébként a musical-ben sem…). Aztán ott van a zenekari hangzás: a szimfónikus zenekar a színpad alól, a zenekari árokból szólal meg, ettől a zenekari hangzás is „operássá” válik. A felvétel során ezt a hangképet hitelesen kell visszaadni.
A feladat azért különösen nehéz, mivel az opera-videóknál – teljes joggal – a képi megjelenés a legfontosabb, a cselekmény drámai hatásának tökéletes visszadása érdekébe ezért aztán alapvető elvárás, hogy mikrofont ne lásson a néző. A zenekar mikrofonozása az egyszerűbb eset, mert bár a hangyományos szimfónikus zenekari felvételtechnikák (főmikrofon, szpotmikrofonok) nem alkalmazhatók, de diszkrét mikrofonállványokkal bemikrofonozhatók a hangszerek, hangszercsoportok.
Az igazi kihívás a szólisták hangfelvétele, látható mikrofonok nélkül. A testre erősített mikrofonok itt az előbb említett hangzásbeli jellegük miatt nem alkalmazhatók, és belógatott mikrofonozásra sincs lehetőség az operaszínpadok adottságai miatt. Itt más technikára van szükség. Azonban erről nem találni semmiféle írott információt sem szakkönyvekben, sem az interneten. Részben azért, mert valójában igen kevés hangfelvétel-készítő foglalkozik vele, másrészt úgy tűnik, hogy akik tudják, azok hétpecsétes titokként kezelik módszerüket.
Nekem szerencsém volt, mert a műfaj fellegvárában a New York-i Metropolitan operaházban alkalmam volt megnézni a zenekari árok és a színpad bemikrofonozását, ráadásul több mű esetében. Márpedig a Met szakemberei rendelkeznek a legnagyobb tapasztalattal, mivel 1931 karácsonyától rendszeresen közvetítettek előadásokat, először rádión keresztül, aztán a DVD lemezen a formátum kilencvenes évek-beli megjelenésétől, manapság pedig a „Met in HD”, High Definition videóközvetéseik láthatók a világ nagyvárosaiban, Magyarországon a MÜPA Fesztivál színháztermében, és az Uránia filmszínházban.
A nagy kihívás tehát az opera természetes hangzásának megőrzése – abban a perspektívában, ahogy azt a nézőtérről halljuk. A műszaki kihívás egyrészt a zenekari árok bemikrofonozása, másrészt, és mindenek előtt a színpad teljes lefedése „láthatatlan” mikrofonokkal. A Met megoldását használtuk legutóbbi opera-DVD felvételünkön, Csajkovszkij: Anyegin előadását a MÜPÁ-ban vettük fel 3D Blu-ray videóképpel. A színpad lefedéséhez két zónás mikrofon-sort használtunk, a színpad nézőkhöz közelebb eső területét négy szuperkardioid mikrofonnal, a színpad hátsó részét négy „kispuska” mikrofonnal fedtük le. A „láthatatlanság” érdekében a mikrofonokat színpad élénél helyeztük el. A színpadi dobogás miatt egyébként sem jöhet szóba a színpadra helyezett mikrofonállvány, ezért a zenekari árokba helyezett állványokból csak a mikrofonfej látszott a színpad felől. A mikrofonok beállítása az irányított karakterisztika miatt különösen kritikus, pontosan ismerni kell a szereplők pozícióit.
A surround hangfelvétel a széles és mély színpad miatt kiváló lehetőséget ad a színpadi mozgások látványos visszadására. Ez viszont hatalmas feladat a két színpadot lefedő mikrofon-sor keverésekor, mivel a mikrofonok által felvett színpadi és teremzaj minimalizálása nélkülözhetetlen. Ez pedig csak úgy oldható meg, ha az adott pillanatban csak azoknak a mikrofonoknak a hangját keverjük be, amelyek előtt énekelnek, lekövetve a mozgásokat. Mindezt úgy, hogy közben a perspektíva is megmaradjon, és ami a legfontosabb: átjöjjön a dráma.
Mint említettem, a surround három front-csatornája (L, C, R) a sztereó két csatornájához képest hatásosabb eszköz a színpadi mozgások visszaadására. Viszont a hátsó „surround” csatornák szerepe statikus, gyakorlatilag a teremhangzás biztosítására, a közönség atmoszféra, illetve a taps visszadására szorítkozik. A hangi utómunka során mindenek előtt ezeket a mozgásokat „finomhangoljuk” a színpadi mikrofonok folyamatos arányváltozásával. Emellett a közelmikrofonozott, ezáltal száraz zenekari hangzást korrigáljuk mesterséges zengetővel úgy, hogy a zenekar a felvétel egészét jellemző térbe kerüljön. Némi editálásra is sor kerülhet, ha van kicserélhető felvétel az esetleges elcsúszott, kimaradt hangokra, de természetesen erre jó a képfelvétel. Ennél a felvételünknél, mivel egyidejűleg CD-felvétel is készült az operáról, különleges feladatot jelentett, az igen eltérő hangzás miatt, hogy néhány hangot a CD-felvételből kellett bevágni. Végül, mivel felvételeink 96 kHz/24 bites formátumban készülnek, de a DVD/Blu-ray masztering készítés során „helyhiány” miatt 48 kHz/24 bitesre redukálnák, ezért a lehető legjobb hangzás érdekében inkább magunk csináljuk a lekonvertálást.
Szintén az utómunka kérdése, hogy miként szólal meg a hanghordozóról a sztereó változat. Gyakorlatilag a DVD és Blu-ray lemezek kapacitása behatárolja a lehetőségeket, a kép és a sokcsatonás surround hang mellett nincs lemezkapacitás a sztereó kevert hang számára. (És ez még a jobbik eset, mivel nemritkán csak sztereó hangot tartalmaz a lemez, amelyből „felkonvertálással” a lejátszó talál ki surround hangsávokat…) A stúdióban egyértelműen hallható, hogy a lejátszók algoritmusa által a surround hangsávokból automatikusan lekevert kétcsatornás változat nem olyan, mint a direkt sztereó keverés, éppen ezért folyamatos kontrollal időről-időre ellenőrizzük – főleg a kritikus helyeken az automata-downmix hangzását.
Jelenleg a nagyfelbontású surround és sztereó változat „együttélésére” a lemezkapacitás miatt megoldást csak a „csak zenét” tartalmazó formátum, a Pure Audio Blu-ray nyújt. Azonban ezen a területen is itt egy újabb formátum-háború: a néhány éve piacon lévő Pure Audio Blu-ray mellett tavaly megjelent két Blu-ray korongon forgalmazott vetélytárs, a Naxos Blu-Ray Audio kiadványai és az Universal Music Group (UMG) formátuma, a High Fidelity Pure Audio (HFPA). De míg a PA Blu-ray amolyan nagyfelbontású „CD”, amelyen képernyő nélkül navigálva választhatunk a track-ek és a surround, illetve a sztereó változat között, addig a két utóbbi használatához szükség van a TV-re.
A kép- és hanghordozók az utóbbi évtizedekben folymatosan változnak, így az optikai korongok korszaka is minden bizonnyal hamarosan véget ér. És nem kizárt, hogy az operafelvételek technikája is változni fog: a ma még elutasított testmikrofon és testmikrofon-hangzás lehet, hogy egyre inkább része lesz az operaközvetítéseknek, -felvételeknek, a „bedrótozott” énekes pedig megszokott látvány az operházakban. Aldous Huxley után szabadon: „Boldog, szép új világ…”
A stáb most ismét olyan kihívással szembesült, melyre a hazai rádiózás történetében még nem volt példa: mozgó, repülő járművekről kellett élő rádióadást közvetíteniük, ott ahol nincs áram, nincsen kábelezés, így mindezt egyedi módon kell előteremteni. Nagy szükség volt találékonyságra, hogy Sebestyén Balázs, Vadon Jani és Rákóczi Feri hangját élőben, a lehető legjobb minőségben hozzák le a magasból.
A budaörsi reptérről közvetített adás technikai lebonyolításában komoly kihívás volt, hogy ég és föld között kellett biztosítani a folyamatos összeköttetést, hiszen a műsor kulcspontjain a három műsorvezető közül egy mindig a levegőben repült: Balázs kint ült az AN 2-es repülőgép szárnyán, Jani sárkányrepülőzött, Feri pedig helikopterrel manőverezett, míg a többiek a földön felállított mobil stúdióban voltak. Hármójuknak folyamatosan kommunikálni kellett egymással, és mindezt az éterbe is sugározni kellett. Az adás hiba nélkül lezajlott, ami valóban adásközvetítési bravúrnak számít. ( – )
A Super Bowlt továbbra is első helyen, a világ legnézettebb televíziós sporteseményeként tartják számon, mely évről évre újabb nézőszám rekordot állít fel. A Baltimore Ravens és a San Francisco 49ers által vívott 47. (XLVII) Super Bowl döntő félidejében a nemzetközi szupersztár Beyoncé szórakoztatta felvillanyozó előadásával a New Orleans-i Mercedes-Benz Superdome közönségét.
Mivel a 47. Pepsi Super Bowl döntő félidei szünetében adott show-műsort több-millió rajongó követte feszült figyelemmel, a hiba esélyét nullára kellett csökkenteni. Nem okozott hát meglepetést, amikor Beyoncé audio csapata és az esemény hangtechnikájáért felelős veterán produkciós cég, az ATK AudioTek a Sennheiser kiszámíthatóan megbízható vezeték nélküli technológiája és kivételes hangminősége mellett döntött. Madonna csúcsokat döntögető tavalyi félidei show-jának hagyományát folytatva – aki szintén Sennheiserrel lépett fel – Beyoncé egy több mint 12 perces műsort adott, melyben többek között egyveleget énekelt legismertebb dalaiból, majd az újból összeállt Destiny’s Child is színpadra lépett.
A 17-szeres Grammy-díjas és már hosszú ideje Sennheiser eszközöket használó Beyoncé a döntő félidei szünetében MD 5235 dinamikus kapszulával szerelt, saját krómozott Signiture Sennheiser SKM 5200-II kézi-mikrofonjával lépett színpadra. „Beyoncénak hatalmas hangja van” – mondta Stephen Curtin (Eighth Day Sound Systems), Beyoncé FOH hangmérnöke. „Sok más mikrofonnal nehézséget okozna a művésznő hangjának közvetítése, mert ha igazán odateszi magát könnyen torzítás léphet fel. Nagyszerű számomra az a megnyugtató érzés, hogy a legfelfokozottabb pillanatokban sem lehet probléma.”
Beyoncé – női zenészekből álló zenekarának és táncosainak közreműködésével – egy egyveleget adott elő, melyben olyan slágerek csendültek fel, mint a „Love On Top”, a „Crazy In Love”, az „End Of Time” és a „Baby Boy”. Majd a Destiny’s Child két másik tagja, Kelly Rowland és Michelle Williams is csatlakozott Beyoncéhoz, hogy együtt adják elő a „Bootylicious” és az „Independent Woman” című számot. Beyoncé a „Single Ladies” című bombasikerét még Rowland és Williams társaságában adta elő, majd a nagy fináléban a „Halo” című számot már szólóban énekelte.
„Semmi sem fogható ahhoz a minőséghez, amit a Sennheiser eszközökben található RF kompander frekvenciamenete képvisel” – jegyezte meg Jason Kirschnick technológiai vezető (Eighth Day Sound Systems – a Beyoncé turné produkciós cége). „Ha minőségi hangzást akarsz, nemigen találsz ehhez foghatót más gyártók kínálatában.”
Demetrius Moore monitor hangmérnök még tömörebben összegzi a mikrofon karakán hangzásbeli jellemzőit: „A Sennheiser SKM 5200 a világ legkiválóbb hangzású vezeték nélküli énekmikrofonja” – mondta.
A kezdőrúgást megelőzően Alicia Keys egy NFL logót mintázó színpadra állított zongora mellett ülve, és egy MD 5235 dinamikus kapszulával szerelt, matt fekete Sennheiser SKM 5200-II mikrofonba énekelve adta elő az amerikai himnuszt (Star Spangled Banner). Keys énekhangja ragyogón és kristálytisztán szólt, és az énekesnő megható előadásában elhangzó nemzeti himnusz tökéletesen alkalmas volt arra, hogy ezt az eseményt lelkesítő szikraként az eddigi egyik legemlékezetesebb Super Bowl döntővé tegye.
A Sennheiser fejlett RF technológiája felbecsülhetetlen előnyöket nyújt egy olyan különleges eseményen, mint a Super Bowl, ahol idén Jason Eskew és a professzionális vezeték nélküli rendszerekért felelős csapat több mint 80 hang- és kommunikációs csatornát koordinált. Stephen Curtin egy összesen 12-csatornás Sennheiser EM 3732-II vezeték nélküli vevőegység rendszert használ Beyoncé turnéján. Nyolc csatornát használnak az SKM 5200-II kézi-mikrofonokhoz (egy fő és egy tartalék mikrofon Beyoncé számára, három a háttérénekesek és a vendégek számára), plusz négy csatornát a fúvósok számára. A fúvósok mindannyian SK 5212-II övre rögzíthető zsebadót használnak.
„Műszaki szempontból az RF egyszerűen azért nagyszerű megoldás, mert a 3732 modellt széles-sávú eszközként kaphatjuk meg, mely a teljes frekvencia-tartományt lefedi” – magyarázta Curtin. „Ennek köszönhetően könnyedén tudunk alkalmazkodni akár a zsúfolt RF környezethez is. Nincs túl sok olyan termék, amely képes lenne erre; mindegyik egy meghatározott sávszélességre van tervezve.”
„Hangzás tekintetében mindig is a Sennheiser volt a kedvencem” – folytatta. „Mindig jelentős különbség hallasz, ha valaki egy másik gyártó termékét használja, nem a Sennheiserét.” A Sennheiser énekmikrofonok egy másik előnye, melyet Curtin nagyra értékel, az a tengelyen kívüli hangok hatékony szűrése. „Nagyon nagy dolog, hogy ezek a mikrofonok kitűnő irányítottsággal rendelkeznek, és jelentős mértékű gerjedés előtti erősítést tesznek lehetővé.”
Beyoncé a 47. Super Bowl döntőn
Energikus, és történelmi jelentőségű produkciót adott elő a Sennheiser közreműködésével
A Super Bowlt továbbra is első helyen, a világ legnézettebb televíziós sporteseményeként tartják számon, mely évről évre újabb nézőszám rekordot állít fel. A Baltimore Ravens és a San Francisco 49ers által vívott 47. (XLVII) Super Bowl döntő félidejében a nemzetközi szupersztár Beyoncé szórakoztatta felvillanyozó előadásával a New Orleans-i Mercedes-Benz Superdome közönségét.
Mivel a 47. Pepsi Super Bowl döntő félidei szünetében adott show-műsort több-millió rajongó követte feszült figyelemmel, a hiba esélyét nullára kellett csökkenteni. Nem okozott hát meglepetést, amikor Beyoncé audio csapata és az esemény hangtechnikájáért felelős veterán produkciós cég, az ATK AudioTek a Sennheiser kiszámíthatóan megbízható vezeték nélküli technológiája és kivételes hangminősége mellett döntött. Madonna csúcsokat döntögető tavalyi félidei show-jának hagyományát folytatva – aki szintén Sennheiserrel lépett fel – Beyoncé egy több mint 12 perces műsort adott, melyben többek között egyveleget énekelt legismertebb dalaiból, majd az újból összeállt Destiny’s Child is színpadra lépett.
A 17-szeres Grammy-díjas és már hosszú ideje Sennheiser eszközöket használó Beyoncé a döntő félidei szünetében MD 5235 dinamikus kapszulával szerelt, saját krómozott Signiture Sennheiser SKM 5200-II kézi-mikrofonjával lépett színpadra. „Beyoncénak hatalmas hangja van” – mondta Stephen Curtin (Eighth Day Sound Systems), Beyoncé FOH hangmérnöke. „Sok más mikrofonnal nehézséget okozna a művésznő hangjának közvetítése, mert ha igazán odateszi magát könnyen torzítás léphet fel. Nagyszerű számomra az a megnyugtató érzés, hogy a legfelfokozottabb pillanatokban sem lehet probléma.”
Beyoncé – női zenészekből álló zenekarának és táncosainak közreműködésével – egy egyveleget adott elő, melyben olyan slágerek csendültek fel, mint a „Love On Top”, a „Crazy In Love”, az „End Of Time” és a „Baby Boy”. Majd a Destiny’s Child két másik tagja, Kelly Rowland és Michelle Williams is csatlakozott Beyoncéhoz, hogy együtt adják elő a „Bootylicious” és az „Independent Woman” című számot. Beyoncé a „Single Ladies” című bombasikerét még Rowland és Williams társaságában adta elő, majd a nagy fináléban a „Halo” című számot már szólóban énekelte.
„Semmi sem fogható ahhoz a minőséghez, amit a Sennheiser eszközökben található RF kompander frekvenciamenete képvisel” – jegyezte meg Jason Kirschnick technológiai vezető (Eighth Day Sound Systems – a Beyoncé turné produkciós cége). „Ha minőségi hangzást akarsz, nemigen találsz ehhez foghatót más gyártók kínálatában.”
Demetrius Moore monitor hangmérnök még tömörebben összegzi a mikrofon karakán hangzásbeli jellemzőit: „A Sennheiser SKM 5200 a világ legkiválóbb hangzású vezeték nélküli énekmikrofonja” – mondta.
A kezdőrúgást megelőzően Alicia Keys egy NFL logót mintázó színpadra állított zongora mellett ülve, és egy MD 5235 dinamikus kapszulával szerelt, matt fekete Sennheiser SKM 5200-II mikrofonba énekelve adta elő az amerikai himnuszt (Star Spangled Banner). Keys énekhangja ragyogón és kristálytisztán szólt, és az énekesnő megható előadásában elhangzó nemzeti himnusz tökéletesen alkalmas volt arra, hogy ezt az eseményt lelkesítő szikraként az eddigi egyik legemlékezetesebb Super Bowl döntővé tegye.
A Sennheiser fejlett RF technológiája felbecsülhetetlen előnyöket nyújt egy olyan különleges eseményen, mint a Super Bowl, ahol idén Jason Eskew és a professzionális vezeték nélküli rendszerekért felelős csapat több mint 80 hang- és kommunikációs csatornát koordinált. Stephen Curtin egy összesen 12-csatornás Sennheiser EM 3732-II vezeték nélküli vevőegység rendszert használ Beyoncé turnéján. Nyolc csatornát használnak az SKM 5200-II kézi-mikrofonokhoz (egy fő és egy tartalék mikrofon Beyoncé számára, három a háttérénekesek és a vendégek számára), plusz négy csatornát a fúvósok számára. A fúvósok mindannyian SK 5212-II övre rögzíthető zsebadót használnak.
„Műszaki szempontból az RF egyszerűen azért nagyszerű megoldás, mert a 3732 modellt széles-sávú eszközként kaphatjuk meg, mely a teljes frekvencia-tartományt lefedi” – magyarázta Curtin. „Ennek köszönhetően könnyedén tudunk alkalmazkodni akár a zsúfolt RF környezethez is. Nincs túl sok olyan termék, amely képes lenne erre; mindegyik egy meghatározott sávszélességre van tervezve.”
„Hangzás tekintetében mindig is a Sennheiser volt a kedvencem” – folytatta. „Mindig jelentős különbség hallasz, ha valaki egy másik gyártó termékét használja, nem a Sennheiserét.” A Sennheiser énekmikrofonok egy másik előnye, melyet Curtin nagyra értékel, az a tengelyen kívüli hangok hatékony szűrése. „Nagyon nagy dolog, hogy ezek a mikrofonok kitűnő irányítottsággal rendelkeznek, és jelentős mértékű gerjedés előtti erősítést tesznek lehetővé.”
A beépített Ultra HD 4K technológia már szinte alapnak számít. Ez a rack-be szerelhető audio monitorozó megoldás támogatja a 6G-SDI videot Ultra HD videó forrásokhoz, csakúgy mint a hagyományos analóg hangot és SDI video bemeneteket. Integrált videó monitorozással és integrált LED-es szintméréssel érkezik. A mindössze egy RU készülék magába foglalja a kettős mélysugárzót, valamint a széles frekvencia tartományt átfogó hangszórókat is, mindez megfejelve erőteljes A/B osztályú erősítővel.
Az elegáns kivitelt tovább fokozzák a nagy fényerejű, többszínű hangműszerek és a beépített LCD a videó források ellenőrzésére. A HDMI 4K kimenet lehetővé teszi, hogy az Audio Monitort nagyméretű televíziókhoz csatlakoztassuk, natív Ultra HD monitorozáshoz.
Az opera esetében a „mentőangyal” a koncert DVD, amely (a stúdióidőt megspórólva) viszonlagosan alacsony költséggel lehetővé teszi egy-egy kiemelkedő (vagy nem is olyan kiemelkedő…) előadás rögzítését. Ebben a nehéz időszakban különleges esély nyílt egy operaelőadás 3D-s Blu-ray videófelvétele mellett az opera Compact Disc-en megjelenő stúdiófelvételeinek elkészítésére.
A világ egyik legelismertebb karmesterének irányítása a garancia arra, hogy egy zenefelvétel világszínvonalú legyen!
A Művészetek Palotájában tavaly decemberben a világ egyik legnagyobb karmestere, Christoph Eschenbach, aki jelenleg többek között az Egyesült Államok Szimfónikus Zenekarának főzeneigazgatója, vezényletével félig szcenírozott előadásban került bemutatásra Csajkovszkíj legnépszerűbb és minden bizonnyal legtöbbet játszott operája, az Anyegin. Felkérést kaptunk az elődást rögzítő 3 dimenziós Blu-ray videófelvétel surround hangjának rögzítésére. De ez nem minden, az előadást megelőző napokon CD felvételt készíthettünk a népszerű operáról.
Egy világhíres karmesterrel dolgozni több tekintetben is kiemelkedő lehetőség: Előszőr is garantált a magas színvonalú előadás, másrészt egy világhíres karmester garantáltan világhíres szólistákkal dolgozik. Ezúttal sem volt másképp, az énekesek legtöbbje szerepük legjobbja a világ nagy színpadain, a főbb szerepeket Michaela Kaune (Tatjana), Steve Davislim (Lensky), Victoria Amarres (Olga), Iris Vermillion (Larina), Claudia Rüggeberg (Filipievna) és a Gremin herceget alakító Feruccio Furlanetto énekelte, a címszerepet Horváth Ádám alakította a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara kíséretében, a kórus az Operaház és a Nemzeti Énekkar tagjaiból állt.
Egy teljes hangfelvevő rendszert telepítettünk a videó-hang elkészítéséhez: a MÜPA vendégstúdiójában a saját Avid HDX/D-Command rendszerünkkel rögzítettük a nagfelbontású surround hangot.
Ha adva van egy világszínvonalú előadás, mi a legfontosabb egy világszínvonalú hangfelvétel elkészítéséhez? A világszínvonalú akusztika, ugyanis ez egy semmivel sem pótolható hangzás-többletet képes hozzáadni a komolyzenei felvételhez. Jól tudtuk ezt, tapasztalván, hogy az Olaszintézetben (Budapesti Olasz Kultúrintézet), vagy a bécsi Musikverein aranytermében készült felvételeink hangzását mesterségesen lehetetlen szimulálni.
Az Olaszintézet akusztikája miatt nem véletlenül volt annyi sikeres komolyzenei kiadvány helyszíne, legyen szó Decca, Phillips Classics, Channel Classics és természetesen Hungaroton kiadványról, és mi is készítettünk ott több opera- és komolyzenei CD-t. A MÜPA Bartók hangversenytermével már más a helyzet, jó az akuszikája, de az ott készült felvételeink hangzásának fokozásához mindíg használtunk mesterséges zengetőt.
A Bartók hangversenyterem zenekari árkába telepítettük a mikrofonerősítőket, így rövid mikrofonkábelekkel tudtuk a mikrofonokat csatlakoztatni.
Az operafelvétel a legösszetettebb az akusztikus hangfelvételek között, egy szimfónikus zenekar, sok jelenetben kórussal kiegészülve, adja a szólisták zenei hátterét. Egy jó CD-felvételen jól érzékelhetőnek kell lennie a szólisták és a kórus folyamatosan változó térbeli elhelyezkedésének a színpadon – végül is az opera egy drámai műfaj. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a stúdiókörülmények között készülő operafelvétel során kísérletezésre sosincs idő – igaz legalább javításra van lehetőség. (Ezért a hangfelvételkészítés egyik legfontosabb szakasza az előkészítés!) Nem könnyíti meg a hangfelvételkészítő helyzetét, hogy a külső helyszínen készülő felvétek körülményei távolról sem ideálisak, egy teljes hangfelvevő rendszert kell telepíteni, kiépítve az alkalmi hangmérnöki helységet, videó-, és kommunikációs összeköttessel a koncertteremben történtek követésére.
„Utolsó simítások” az Olaszintézet színpadán – Christoph Eschenbach átismétli a szerepet a Gremin herceget alakító Feruccio Furlanettoval.
Egészen másfajta a kihívás egy opera videófelvétel hangjának elkészítése, itt a legnehezebb feladat a mikrofonozás, úgy kell hangfelvételt készíteni, hogy a képen mikrofon ne legyen látható. (Amúgy érthető elvárás, hiszen a videó egy színpadi előadás filmszerű megjelenítése, márpedig egy filmben nincs illúziórombolóbb, mint egy belógó mikrofon.) Ennek a speciális műfajnak legkiválóbbjai hosszú évtizedek óta a New York-i Metrolpolitan operából közvetítenek heti rendszerességgel operaelőadásokat, készítenek DVD kiadványokat, újabban HD képpel (és HD hanggal) Blu-ray lemezeket. Sőt, néhány éve a MET premierek „live in HD” videó közvetítéseik révén „élőben” követhetők a világ nagyvárosaiban, így Budapesten is, ezekkel igen magasra téve a mércét, mind a kép- mind a hang terén. Hogyan lehet jó hangfelvételt csinálni a színpadról (látható) mikrofonok nélkül?! Nos az opera DVD-hang specilis műfaj, speciális eszközök és speciális tudás szükséges elkészítéséhez, főleg ha az említett Metropolitan-színvonal elérése a cél! (A testre ragasztott, ruhára csíptetett mikrofonok használata szerencsére csak a musical- és sajnos újabban az operett előadásokon dívik, élvezhetetlenné téve a direkt mikrofonhanggal ezeket a színpadi műfajokat.)
Az Olaszintézet alkalmi stúdiójában felépített alkalmi hangmérnöki helységben a zenei rendező Illényi Péter, valamint a Digital Pro stábja: Matók István és Jablonkay Benedek
A zenekari árokból megszólaló szimfónikus zenekar mikrofonozásásánál szintén a mikrofon-láthatóság (vagy inkább a láthatatlanság…) támaszt nehéz feltételeket: úgy kell térben hangzó zenekari hangképet rögzíteni, hogy mikrofon ne legyen látható a nézőtérről – vagyis közelmikrofonozással térhangzást csinálni… Ez első hangzásra fából vaskarika, de mivel elvárás, ezért itt is speciális megoldásokra van szükség. Ehhez a hangszercsoport-mikrofonok mellett néhány speciális elhelyezésű speciális mikrofont használtunk, és segítségünkre volt a mesterséges zengető. Utóbbinak igen fontos szerep jut a surround hangzásban: „összesimítja”, természetessé teszi a különféle mikrofonocsoportok hangképét. (Ehhez egy speciális algoritmust és routing/mixing rendszert fejlesztettünk ki három sztereó Bricasti zengetőből álló térszimulátorunkra.) A koncertvideónál oly lényeges 5.1-es surround hangzás megvalósításában a felvétel folyamán segítségünkre volt a MÜPA (egyébként is mindíg mindenben nagyon segítőkész) műszakai csapata, az általunk beépített „vendég”-hangmérnöki szobába eljuttatva a nézőtér fölé belógatott térmikrofonjaik jelét.
„Kábel-bábel” – a hangfelvevő rendszer kábelezése ugyan első látásra kaotikusnak tűnhet, de valójában egy alaposan kigondolt rendszer Kiss Attila, a Digital Pro főmérnöke jóvoltából
Az utómunka szempontjából talán meglepő módon a koncerthang – amelynél az 5.1 surround mellett külön egy sztereó változatot is kevertünk – sokkal kevéssé volt időigényes, mint a stúdióváltozat elkészítése, amelynél 14 órányi felvételből kellett összeollózni a dupla CD kétszer hetven-valahány percnyi végleges anyagát.
Az Anyegin CD és 3D Blu-ray videó felvételének sorsa most a Sony Classics döntéshozóinak kezében van, a megjelenésről áprilisban a New York-i központjukban dőntenek az elkészült video és a CD kiértékelése után…
Az USB csatlakozóval is ellátott eszköz további jellemzője a jó minőségű A/D átalakító, mixer szabályzó, fejhallgató jack aljzat hangerő szabályzóval és még sok egyéb. Az 50 éves vállalat ezt a mikrofont kifejezetten digitális használatra tervezte, akusztikus hangforrások felvételéhez, a felhasználó használhatja saját kedvenc felvételi szoftverjét minden további külső hardver bevetése nélkül.
A mikrofon stúdió minőségű az artikuláció és az érthetőség tekintetében, tökéletes megoldás helyszíni felvételekhez, webes tartalmakhoz, felkonferáló szövegekhez, hírgyűjtéshez, házi stúdió alkalmazáshoz. A beépített fejhallgató jack és a hangerő szabályzó lehetővé teszi a mikrofonjel valósidejű monitorozását, mindezt segíti még a belső fejhallgató erősítő, amely a legkiválóbb tisztaságot biztosítja. A mix kontroll lehetővé teszi, hogy a mikrofon jelét egy korábban felvett másik jellel keverjük, (pld. podcasting esetében).
