A kereskedelmi televíziózás sok évtizedes gyakorlata mellett még ma is téma világszerte, hogy mit lehet tenni ez ellen a rossz gyakorlat ellen. Az alábbiakban egészen friss példákat mutatunk arra, hogy milyen megoldásokat kínálnak neves cégek, mintegy védekező stratégiaként, pedig valójában az agyakban kellene rendet csinálni. Ez pedig nem technikai kérdés.
Ross Video
A főleg videó mixereiről ismert amerikai cég a NAB2011 kiállításon a Linear Acoustic cég AEROMAX® technológiáján alapuló berendezést mutatott be. Az LDP-8242 Loudness (hangossági) processzor aktívan, automatikusan vezérli és korrigálja a műsorban fellelhető hangszint változását. A Linear Acoustic AEROMAX algoritmusa az adaptív hangossági korrekciót alkalmazza a hallható frekvenciák teljes tartományában. Megszünteti a váratlan hangerőváltozásokat, miközben messzemenőkig igyekszik megőrizni a műsor eredeti hangzásvilágát.
Ross LDP-8242 hangossági processzor
„ A hangosság kezelése az eredeti hangzás megőrzése és a video/hang időzítés fenntartása sok rendszer számára folyamatos kihívást jelent.” – mondta Eric Goodmurphy marketing menedzser. „Az LDP-8242 jelentősen egyszerűsíti a helyzetet.”
A berendezés konfigurálható teljes 5.1 surround hangkörnyezetre és sztereó rendszerre egyaránt. A videó jelfeldolgozás során az LDP-8242 figyelembe veszi az ebből adódó videó/hang közötti időzítési különbséget, és kellő kompenzációval elvégzi az illesztést.
Dolby
A Dolby nemrég mutatta be a Media Emulator szoftverét, hogy segítse a televíziós műsorok hangjának jobb monitorozását, és a hangosság kezelését.
Dolby Media Emulator
A cég célul tűzte ki, hogy különleges és hatékony megoldással segít a broadcastereknek a Commercial Advertisement Loudness Mitigation (CALM) Act, vagyis a kereskedelmi hirdetések hangosságának csökkentéséről szóló törvény betartásában, az egyenletes, optimális műsorhang biztosításában.
A Dolby hamarosan párbeszédet kezdeményez a gyártókkal a technológia ingyenes átadásáról, és a hangosság mérését, valamint a korrekciós eljárást tartalmazó technológia engedélyezésének programjáról.
A Dolby Media Emulatorának előnyei között említhető az egyszerűsített metaadat szerkesztés a fő audio munkaállomásokon, a hangkülönbségek monitorozásának lehetősége az ügyfelek számára, és a műsorkészítés folyamán a metaadatok gyorsabb kezelése.
„ A hangerő-különbségek kezelése kihívás a tartalom-feldolgozó csatornák számára az utómunkától a továbbításon keresztül az adáskészítésig. „ – nyilatkozta a Digital Rapids társaság einöke, Brick Eksten.
„Örömmel dolgozunk szorosan együtt a Dolbyval, hogy integráljuk az ő hangosságmérő eszközüket és mérési technológiájukat a mi médiatranszformáló megoldásunkkal annak érdekében, hogy az ügyfeleink eleget tudjanak tenni az említett törvény előírásainak.”
BroadcastAsia 2011 kiállítás
A júniusi BroadcastAsia 2011 kiállításon az ITU hangossági szabvány második generációja, a BS 1770-2 állt a konferencia fókuszában: az új monitorozásról, a jelfeldolgozás és –továbbítás új termékeiről szóltak az előadások több más téma mellett.
TSL Systems PAM1-3G16 hangosságmérő
Érdekesség, hogy a brit TSL Systems monitorozó termékeiben mind a BS 1770, mind az R128 szabványok szerint építkezik, de számos új modellt is bemutatott Singapore-ban.
A PAM2-3G16 az új precíziós hangmonitor-család legújabb tagja, a szintén debütáló PAM1-3G16 hangosságmérésre szolgál, és van szabványválasztó kapcsolója is.
NL
A kiállítást Suntecben, Szingapúr városában rendezték meg június 21-től 24-ig.
Sonifex RB-DDA22 Redbox szétosztó erősítő
A BroadcastAsia konferencia során Thomas Lund, a TC Electronic fejlesztési menedzsere vázolta fel az ITU eredeti hangerő-specifikációjának második generációs változatát, amely a BS 1770-2 nevet viseli. A BS 1770 fektette le a jelenlegi hangerő-szabályozási eljárások alapjait, amelyeket tavaly az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) kibővített az R128-as ajánlásokkal.
A TSL Systems mind az 1770-es szabványt, mind az R128-as ajánlásokat figyelembe vette monitorozó termékeinek kifejlesztésénél, amelyekből a szingapúri kiállítás során több új modellt is bemutatott. A PAM2-3G16, a Precision Audio Monitor termékcsalád új tagja Aux bemeneti keverővel és osztott mono scrollozás móddal is rendelkezik, és számos funkciója között szerepel a lekeverés és az LtRt is. Szintén bemutatkozott a PAM1-3G16, hangerőméréssel és előre beállított szabványváltással.
A Sonifex legfrissebb embedderének, az RB-VHEDD8-nak a felépítése
A Sonifex újdonsága az RB-DDA22 Redbox szétosztó erősítő, valamint az RB-VHEDD8 3G/HD/SD-SDI Dolby E kódoló és beágyazó (lásd a képen). A digitális keverőpultokhoz és digitális rögzítőkhöz csatlakoztatható RB-DDA22 egyszerre több stúdiónak is képes adatokat küldeni USB-audiolejátszó kimenetéről. Az RB-VHEDD8 a legfrissebb termék a cég embeddereinek (hangbeágyazóinak) és de-embeddereinek (hangkifejtőinek) egyre növekvő sorában.
A rádiót a Jampro Antennas és a Seratel Technology közvetítőcégek képviselték. A Jampro egy új maszkszűrőt és egy FM sáváteresztő közösítőt mutatott be. A cég nemrég szerződött le az All India rádióval több, mint 12 RCCC állandó impedanciájú FM sáváteresztő közösítő és patchrendszer szállítására.
A TSL Systems Precision Audio Monitor termékcsaládjának új tagja, a PAM2-3G16
A transzmittereket gyártó spanyol Seratel két új transzmittert dobott piacra (2 kW és 5 kW FM Compact Series), amelyek LDMOS (laterális diffúziós fém-oxid félvezető) tranzisztortechnológiával és integrált felharmonikus dúsítókkal vannak ellátva.
A kiállítást Suntecben, Szingapúr városában rendezték meg június 21-től 24-ig.
Sonifex RB-DDA22 Redbox szétosztó erősítő
A BroadcastAsia konferencia során Thomas Lund, a TC Electronic fejlesztési menedzsere vázolta fel az ITU eredeti hangerő-specifikációjának második generációs változatát, amely a BS 1770-2 nevet viseli. A BS 1770 fektette le a jelenlegi hangerő-szabályozási eljárások alapjait, amelyeket tavaly az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU) kibővített az R128-as ajánlásokkal.
A TSL Systems mind az 1770-es szabványt, mind az R128-as ajánlásokat figyelembe vette monitorozó termékeinek kifejlesztésénél, amelyekből a szingapúri kiállítás során több új modellt is bemutatott. A PAM2-3G16, a Precision Audio Monitor termékcsalád új tagja Aux bemeneti keverővel és osztott mono scrollozás móddal is rendelkezik, és számos funkciója között szerepel a lekeverés és az LtRt is. Szintén bemutatkozott a PAM1-3G16, hangerőméréssel és előre beállított szabványváltással.
A Sonifex legfrissebb embedderének, az RB-VHEDD8-nak a felépítése
A Sonifex újdonsága az RB-DDA22 Redbox szétosztó erősítő, valamint az RB-VHEDD8 3G/HD/SD-SDI Dolby E kódoló és beágyazó (lásd a képen). A digitális keverőpultokhoz és digitális rögzítőkhöz csatlakoztatható RB-DDA22 egyszerre több stúdiónak is képes adatokat küldeni USB-audiolejátszó kimenetéről. Az RB-VHEDD8 a legfrissebb termék a cég embeddereinek (hangbeágyazóinak) és de-embeddereinek (hangkifejtőinek) egyre növekvő sorában.
A rádiót a Jampro Antennas és a Seratel Technology közvetítőcégek képviselték. A Jampro egy új maszkszűrőt és egy FM sáváteresztő közösítőt mutatott be. A cég nemrég szerződött le az All India rádióval több, mint 12 RCCC állandó impedanciájú FM sáváteresztő közösítő és patchrendszer szállítására.
A TSL Systems Precision Audio Monitor termékcsaládjának új tagja, a PAM2-3G16
A transzmittereket gyártó spanyol Seratel két új transzmittert dobott piacra (2 kW és 5 kW FM Compact Series), amelyek LDMOS (laterális diffúziós fém-oxid félvezető) tranzisztortechnológiával és integrált felharmonikus dúsítókkal vannak ellátva.
AKG C 568B
A rövid puskamikrofont széleskörű felhasználásra, televíziós adáshoz, tévé- és filmprodukciók készítéséhez ajánlják.
AKG C 568B
A kompakt, könnyű testű C 568B ideális megoldás kamerára szerelve. 500 Hz alatt hypercardioid választ ad, 500 Hz fölött az AKG ’akusztikus interferencia csöve’ az, amit az irányítottság növelését szolgálja. A mikrofon beépített előerősítőt tartalmaz, ami 9V és 52V közötti fantomtápot kíván, a kapcsolható 12 dB/oktávos, 120 Hz-es szűrő elnyomja a dübörgést és a szélzajt.
A C 568B a 20Hz és 20kHz közötti tartományban 11mV/Pa (-39dBV) érzékenységgel működik. A maximális SPL (Sound Pressure Level = a hangnyomás szintje) 128 dB, a jel-zaj viszony 76dB, az ajánlott terhelő impedancia > 2 kohm. A mikrofon 253 mm hosszú, átmérője 21 mm, tömege 160 gramm. Szélvédő és állvány adapter tartozik hozzá.
www.akg.com
Neumann KMR 81i
Ezt a rövid puskamikrofont hírgyűjtéshez és helyszíni felvételek készítéséhez ajánlja a gyár. A KMR 81i-nél egy nyomásgradiens jelátalakító és egy interferenciacső kombinációját alkalmazzák. Olyan frekvenciánál, melynek hullámhosszban mért értéke hosszabb, mint a cső, a eszköz úgy viselkedik, mint egy nyomásgradiens elven működő egyszerű dinamikus mikrofon; magasabb frekvencián viszont úgy működik, mint egy interferencia elven működő mikrofon. A tengelyen kívüli hangforrásokat csökkentett szinten érzékeli a jellemző hangszín nélkül. Azt mondják, hogy kevésbé érzékeny a szélre és a pattogó zajra (összehasonlítva olyan modellekkel, melyeknek hasonló az iránykarakterisztikájuk), különösen alacsony a saját zaja, jó az impulzus átvitele és nagy a kimenő szintje.
Neumann KMR 81i
A KMR 81i kapszuláját a csőbe helyezték el, hogy akusztikailag nyitott legyen, de ugyanakkor nagy áramlási ellenállást tanúsítson. A mikrofon iránykarakterisztikája hiperkardioid az oldalirányú hangok frekvencia-független csillapításával. Megelőzendő a bejövő hangok okozta túlvezérlést, a KMR 81i-n található egy 10 dB-es kapcsoló, valamint a 200 Hz-es felüláteresztő szűrő kapcsolója.
Összességében a frekvencia-átvitel 20Hz-től 20kHz-ig terjed, alacsonyabb frekvenciáknál csillapítva, 50Hz-nél körülbelül 15 dB-lel. A maximum SPL 128 dB, és a mikrofon előerősítőjének dinamika tartománya 116 dB. A KMR 81i 48V fantom tápfeszültséggel működik, 226 mm hosszú, átmérője 21 mm, tömege 145 gramm.
www.neumann.com
Shure SM89
A Shure tervezői az SM89 puskamikrofont helyszíni produkciós munkákhoz és sporthírek gyűjtéséhez szánják.
Shure SM89
Az akkumulátorral, vagy fantomtáppal egyaránt működő nagy irányítottságú kondenzátor-puskamikrofon nagy távolságból képes megkülönböztetni a párbeszédet a környezet zavaró zajaitól. Az az előnye is megkülönbözteti más puskamikrofonoktól, hogy minimalizálja a fésűszűrő effektust. Ez azt jelenti, hogy egy relatíve nem zengő helyen úgy lehet elhelyezni, hogy a hangforrás a mikrofon tengelyétől mért 30 foknál kijjebb is lehet; ez esetben minimális zaj mellett a rögzítendő hang nagyfrekvenciás átvitele alig csökken.
A tengelyben mért 60Hz és 20kHz közötti frekvencia-átvitel nagyon egyenletesnek mondható (enyhe növekedéssel a magas frekvenciáknál), ami javítja a hangtisztaságot és érthetőséget. Az alacsonyfrekvenciás süllyedés viszont minimalizálja a szél, a mechanikai vibráció, a környezeti zaj és pattogás hatását.
A mikrofon 111 dB-es dinamika tartománnyal és 79dB-es jel-zaj viszonnyal büszkélkedhet. Érzékenysége -33dBV/Pa, a maximális SPL 127 dB az ajánlott 800 ohm terhelés mellett.
A mélyvágó szűrő 15dB/oktávos lépésekben kapcsolható 60 Hz és 160 Hz között, a fantom-tápfeszültség 11V és 52V között lehet.
A Shure SM89 52,4 cm hosszú, átmérője 20 mm, tömege 195 gramm.
www.shure.com
Azden SGM-1000
A tisztán hangfelvételi és televíziós alkalmazásokhoz egyaránt megfelelő SGM-1000 egyesíti magában a super-cardoid karakterisztikát a széles frekvencia átvitellel és az alacsony zajszinttel. A külső forrásból származó fantom táp, vagy egyetlen mini ceruzaelem (AAA) több mint 1000 órányi működést biztosít. A kapcsolható mélyvágó szűrő oktávonként 6 dB-es vágást ad 200 Hz-nél, 80Hz-től 20 kHz-ig terjedő frekvencia-átvitelnél, és 96 dB-es dinamikatartománynál. A mért jel-zaj viszony 70 dB, a maximális SPL 120 dB.
Azden SGM-1000
Az SGM-1000 31 cm hosszú, 21 mm az átmérője, és 140 gramm a tömege akkumulátor nélkül. A szimmetrikus kimenet bármilyen alacsony impedanciájú (1 kohmos vagy kisebb) bemenettel működik, ideértve a szimmetrikus XLR-t és az aszimmetrikus ¼ colos és 3,5 mm-es bemeneteket. Az SGM-1000-hez nem adnak kábelt, viszont tartozék a szélvédő és a „papuccsal” kombinált rezgéscsillapító kengyel.
Sanken CSS-5
A japán cég háromkapszulás kondenzátor mikrofonja super-cardioid karakterisztikájú, és monó, sztereó, valamint széles-sztereó módban lehet vele dolgozni. Monó módban az éles irányítottságot frontális hangforrásnál széles frekvenciatartományban fenn lehet tartani a második, szögben elhelyezett mikrofon és az egyenes mikrofon kombinációjával. A Sanken szerint a CSS-5-tel nagyon tiszta hangfelvételt, vagy adást lehet készíteni még zajos, visszhangos környezetben is.
Sanken CSS-5
Hangfelvételnél normál sztereó módban rendkívül pontos, 115º-os sztereó mezőben hatékony a CSS-5. Ez az érték növekszik 140º -ra széles-sztereó módban, melyet hangeffektek készítésére és ún. atmoszféra-felvételre terveztek, amihez a dialógot későbbi időpontban veszik fel és keverik a kettőt össze. A mikrofon háromkapszulás soros elrendezése a frontális hangok felvételét szolgálja, míg az annak tengelyével párhuzamosan kialakított rész a mono/ sztereo kompatibilitást erősíti.
A CSS-5 100Hz és 15kHz közötti frekvenciatartományban 32mV/Pa érzékenységgel működik monó módban, 40mV/ Pa érzékenységgel normál sztereó módban, és 40mV/Pa érzékenységgel széles sztereó módban. A 48V-os fantomtáppal működő mikrofon maximális SPL-je 120dB, súlyozott zaja 18dB.
A mikrofon hossza 30 cm, maximális átmérője 22,5 mm.
www.sanken-mic.com
Sony ECM680S
A Sony ECM680S electret sztereó puskamikrofont külső produkciókhoz és televíziós stúdióműsorokhoz tervezték. A mikrofon megtestesíti a Sony új-fejlesztésű electret kondenzátor kapszuláját, ami kiváló érzékenységgel rendelkezik, alacsony a belső zaja és szinte egyenes a frekvencia-átviteli karakterisztikája. Fő jellemvonása a képesség, hogy kapcsolni lehet az irányított monó és sztereó mód között. Ennél fogva alkalmas EFP és ENG célokra egyaránt.
Sony ECM680S
A sztereó mód ideális környezeti hangok (atmoszféra) természetes felvételét szolgálja, míg a monó mód távoli hangok kezeléséhez alkalmasabb. Ezt a módot vagy a mikrofonon lévő kapcsolóval lehet kiválasztani, vagy a kompatibikis Sony kamkordereken.
A mikrofon előnye a sima frekvencia-átvitel: 50Hz és 20kHz között sztereóban, 40Hz és 20kHz között monóban. Az érzékenység -28dB ±3dB (sztereó), és 32dB ±3dB (monó), a dinamikatartomány 104dB (sztereó) és 106dB (monó).
A ECM680S-t beépített mélyvágó szűrővel szerelték fel, ami egyszerű módon csökkenti a nem kívánt környezeti zajt.
A mikrofon ideális a kamera tetején való használatra, hossza 24,5 cm, tömege
40-52V fantomtáp szükséges a működéséhez, sztereó módban LED világit. XLR kábel, vagy opcionálisan K-1504-es kábel tartozik hozzá a kamkorderhez való csatlakozáshoz.
pro.sony.com/bbsc/home.do
-NL-
AKG C 568B
A rövid puskamikrofont széleskörű felhasználásra, televíziós adáshoz, tévé- és filmprodukciók készítéséhez ajánlják.
AKG C 568B
A kompakt, könnyű testű C 568B ideális megoldás kamerára szerelve. 500 Hz alatt hypercardioid választ ad, 500 Hz fölött az AKG ’akusztikus interferencia csöve’ az, amit az irányítottság növelését szolgálja. A mikrofon beépített előerősítőt tartalmaz, ami 9V és 52V közötti fantomtápot kíván, a kapcsolható 12 dB/oktávos, 120 Hz-es szűrő elnyomja a dübörgést és a szélzajt.
A C 568B a 20Hz és 20kHz közötti tartományban 11mV/Pa (-39dBV) érzékenységgel működik. A maximális SPL (Sound Pressure Level = a hangnyomás szintje) 128 dB, a jel-zaj viszony 76dB, az ajánlott terhelő impedancia > 2 kohm. A mikrofon 253 mm hosszú, átmérője 21 mm, tömege 160 gramm. Szélvédő és állvány adapter tartozik hozzá.
www.akg.com
Neumann KMR 81i
Ezt a rövid puskamikrofont hírgyűjtéshez és helyszíni felvételek készítéséhez ajánlja a gyár. A KMR 81i-nél egy nyomásgradiens jelátalakító és egy interferenciacső kombinációját alkalmazzák. Olyan frekvenciánál, melynek hullámhosszban mért értéke hosszabb, mint a cső, a eszköz úgy viselkedik, mint egy nyomásgradiens elven működő egyszerű dinamikus mikrofon; magasabb frekvencián viszont úgy működik, mint egy interferencia elven működő mikrofon. A tengelyen kívüli hangforrásokat csökkentett szinten érzékeli a jellemző hangszín nélkül. Azt mondják, hogy kevésbé érzékeny a szélre és a pattogó zajra (összehasonlítva olyan modellekkel, melyeknek hasonló az iránykarakterisztikájuk), különösen alacsony a saját zaja, jó az impulzus átvitele és nagy a kimenő szintje.
Neumann KMR 81i
A KMR 81i kapszuláját a csőbe helyezték el, hogy akusztikailag nyitott legyen, de ugyanakkor nagy áramlási ellenállást tanúsítson. A mikrofon iránykarakterisztikája hiperkardioid az oldalirányú hangok frekvencia-független csillapításával. Megelőzendő a bejövő hangok okozta túlvezérlést, a KMR 81i-n található egy 10 dB-es kapcsoló, valamint a 200 Hz-es felüláteresztő szűrő kapcsolója.
Összességében a frekvencia-átvitel 20Hz-től 20kHz-ig terjed, alacsonyabb frekvenciáknál csillapítva, 50Hz-nél körülbelül 15 dB-lel. A maximum SPL 128 dB, és a mikrofon előerősítőjének dinamika tartománya 116 dB. A KMR 81i 48V fantom tápfeszültséggel működik, 226 mm hosszú, átmérője 21 mm, tömege 145 gramm.
www.neumann.com
Shure SM89
A Shure tervezői az SM89 puskamikrofont helyszíni produkciós munkákhoz és sporthírek gyűjtéséhez szánják.
Shure SM89
Az akkumulátorral, vagy fantomtáppal egyaránt működő nagy irányítottságú kondenzátor-puskamikrofon nagy távolságból képes megkülönböztetni a párbeszédet a környezet zavaró zajaitól. Az az előnye is megkülönbözteti más puskamikrofonoktól, hogy minimalizálja a fésűszűrő effektust. Ez azt jelenti, hogy egy relatíve nem zengő helyen úgy lehet elhelyezni, hogy a hangforrás a mikrofon tengelyétől mért 30 foknál kijjebb is lehet; ez esetben minimális zaj mellett a rögzítendő hang nagyfrekvenciás átvitele alig csökken.
A tengelyben mért 60Hz és 20kHz közötti frekvencia-átvitel nagyon egyenletesnek mondható (enyhe növekedéssel a magas frekvenciáknál), ami javítja a hangtisztaságot és érthetőséget. Az alacsonyfrekvenciás süllyedés viszont minimalizálja a szél, a mechanikai vibráció, a környezeti zaj és pattogás hatását.
A mikrofon 111 dB-es dinamika tartománnyal és 79dB-es jel-zaj viszonnyal büszkélkedhet. Érzékenysége -33dBV/Pa, a maximális SPL 127 dB az ajánlott 800 ohm terhelés mellett.
A mélyvágó szűrő 15dB/oktávos lépésekben kapcsolható 60 Hz és 160 Hz között, a fantom-tápfeszültség 11V és 52V között lehet.
A Shure SM89 52,4 cm hosszú, átmérője 20 mm, tömege 195 gramm.
www.shure.com
Azden SGM-1000
A tisztán hangfelvételi és televíziós alkalmazásokhoz egyaránt megfelelő SGM-1000 egyesíti magában a super-cardoid karakterisztikát a széles frekvencia átvitellel és az alacsony zajszinttel. A külső forrásból származó fantom táp, vagy egyetlen mini ceruzaelem (AAA) több mint 1000 órányi működést biztosít. A kapcsolható mélyvágó szűrő oktávonként 6 dB-es vágást ad 200 Hz-nél, 80Hz-től 20 kHz-ig terjedő frekvencia-átvitelnél, és 96 dB-es dinamikatartománynál. A mért jel-zaj viszony 70 dB, a maximális SPL 120 dB.
Azden SGM-1000
Az SGM-1000 31 cm hosszú, 21 mm az átmérője, és 140 gramm a tömege akkumulátor nélkül. A szimmetrikus kimenet bármilyen alacsony impedanciájú (1 kohmos vagy kisebb) bemenettel működik, ideértve a szimmetrikus XLR-t és az aszimmetrikus ¼ colos és 3,5 mm-es bemeneteket. Az SGM-1000-hez nem adnak kábelt, viszont tartozék a szélvédő és a „papuccsal” kombinált rezgéscsillapító kengyel.
Sanken CSS-5
A japán cég háromkapszulás kondenzátor mikrofonja super-cardioid karakterisztikájú, és monó, sztereó, valamint széles-sztereó módban lehet vele dolgozni. Monó módban az éles irányítottságot frontális hangforrásnál széles frekvenciatartományban fenn lehet tartani a második, szögben elhelyezett mikrofon és az egyenes mikrofon kombinációjával. A Sanken szerint a CSS-5-tel nagyon tiszta hangfelvételt, vagy adást lehet készíteni még zajos, visszhangos környezetben is.
Sanken CSS-5
Hangfelvételnél normál sztereó módban rendkívül pontos, 115º-os sztereó mezőben hatékony a CSS-5. Ez az érték növekszik 140º -ra széles-sztereó módban, melyet hangeffektek készítésére és ún. atmoszféra-felvételre terveztek, amihez a dialógot későbbi időpontban veszik fel és keverik a kettőt össze. A mikrofon háromkapszulás soros elrendezése a frontális hangok felvételét szolgálja, míg az annak tengelyével párhuzamosan kialakított rész a mono/ sztereo kompatibilitást erősíti.
A CSS-5 100Hz és 15kHz közötti frekvenciatartományban 32mV/Pa érzékenységgel működik monó módban, 40mV/ Pa érzékenységgel normál sztereó módban, és 40mV/Pa érzékenységgel széles sztereó módban. A 48V-os fantomtáppal működő mikrofon maximális SPL-je 120dB, súlyozott zaja 18dB.
A mikrofon hossza 30 cm, maximális átmérője 22,5 mm.
www.sanken-mic.com
Sony ECM680S
A Sony ECM680S electret sztereó puskamikrofont külső produkciókhoz és televíziós stúdióműsorokhoz tervezték. A mikrofon megtestesíti a Sony új-fejlesztésű electret kondenzátor kapszuláját, ami kiváló érzékenységgel rendelkezik, alacsony a belső zaja és szinte egyenes a frekvencia-átviteli karakterisztikája. Fő jellemvonása a képesség, hogy kapcsolni lehet az irányított monó és sztereó mód között. Ennél fogva alkalmas EFP és ENG célokra egyaránt.
Sony ECM680S
A sztereó mód ideális környezeti hangok (atmoszféra) természetes felvételét szolgálja, míg a monó mód távoli hangok kezeléséhez alkalmasabb. Ezt a módot vagy a mikrofonon lévő kapcsolóval lehet kiválasztani, vagy a kompatibikis Sony kamkordereken.
A mikrofon előnye a sima frekvencia-átvitel: 50Hz és 20kHz között sztereóban, 40Hz és 20kHz között monóban. Az érzékenység -28dB ±3dB (sztereó), és 32dB ±3dB (monó), a dinamikatartomány 104dB (sztereó) és 106dB (monó).
A ECM680S-t beépített mélyvágó szűrővel szerelték fel, ami egyszerű módon csökkenti a nem kívánt környezeti zajt.
A mikrofon ideális a kamera tetején való használatra, hossza 24,5 cm, tömege
40-52V fantomtáp szükséges a működéséhez, sztereó módban LED világit. XLR kábel, vagy opcionálisan K-1504-es kábel tartozik hozzá a kamkorderhez való csatlakozáshoz.
pro.sony.com/bbsc/home.do
-NL-
Az Akusztikai Nap, az Optikai Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület évről évre megrendezésre kerülő eseménye. Ahogy visszaemlékszem, ez mindig egy viszonylag szűk körű kis konferencia volt, az előadók és a közönség is egyaránt „tudósokból” állt.
Meglepetés volt számomra az idei rendezvény, hiszen a sokszínű program szélesebb közönséget vonzott, az akadémikusoktól a hangtechnikusokon át a zenészekig. Ezen a napon minden az akusztika körül forgott! Azaz, hogy inkább: Ezen a napon minden a zene körül forgott! Hát nem is tudom… Lehet, hogy mindkettő igaz!? (Ha gondolja Kedves Olvasónk, kedve szerint húzza át a nem kívánt részt!)
A program mi mással is indulhatott volna – egy zeneiskola koncerttermében – mint egy mini koncerttel: az iskola számos díjat nyert ifjú csellista növendéke, Devich Gergely két darabot adott elő, édesanyja Kovalszki Mária (a Zeneakadémia tanára) kíséretében.
Az első előadó Ujházy László volt, aki az iskola tanáraként hangzáskultúrát oktat és igencsak a szívén viseli az iskolai (oktatási célú) zenehallgatás kérdését. Előadásának címe „Hangfelvételek hallgatása a zeneoktatásban” ezen belül is megfelelő, zenehallgatásra alkalmas tanterem kialakításának kérdéseit vizsgálta. Napjaink (kétcsatornás, vagy többcsatornás) hangreprodukciós rendszereinek optimális hallgatási pozíciója viszonylag korlátozott területet jelent, melyben oly módon kell a diákoknak helyet foglalni, hogy a zeneművek esztétikai megítéléséhez megfelelő hangélményben részesüljenek. Az előadás az iskola lehallgató helyiségében elvégzett kísérleteket, illetve az ezek kiértékeléséből kapott lehetséges ülőhely elrendezéseket ismertette.
A „ Teremakusztika szerepe az oktatási intézményekben” cím hallatán, főleg itt, egy konzervatórium zenetermében szinte mindenki a művészeti felhasználású előadótermekre gondol elsőként.
Alabárdos Zsuzsanna akusztikus mérnök előadásában rávilágított, hogy a teremakusztika bizony egy iskola – vagy éppen egy irodaház – minden helyiségében fontos kérdés. A tantermekben az információközlés szempontjából első helyen a beszédérthetőség áll, ám szinte minden helyiség, mint „akusztikus környezet” befolyásolja az ott tartózkodók közérzetét, és ezen keresztül a teljesítőképességet és a koncentrációs képességet.
A bemutatott akusztikus megoldások – melyek természetesen jóval egyszerűbbek és lényegesen kevesebb költséggel megvalósíthatóak, mint pl. egy stúdió akusztikus fal burkolata – látványos javulást és jelentős zajcsökkenést eredményeznek akár egy iskolai aulában is.
A követkőző előadásban „A Pécsi Kodály Központ hangversenytermének akusztikája” címmel Arató Éva a koncertterem akusztikai tervezésének folyamatát ismertette, 
míg Kotschy András a kész létesítmény ellenőrző méréseinek eredményeit mutatta be a hallgatóságnak.
Egy ilyen létesítmény tervezése során még a kiindulási – célként megjelölt – akusztikai paraméterek meghatározása sem egyszerű feladat. Arató Éva bemutatta, milyen paraméterekkel lehet ezt a célt – a hétköznapokban oly egyszerűen kimondott „jó hangzást” leírni. Bemutatta azokat a nemzetközi vizsgálati eredményeket, melyek a világ legelismertebb koncerttermeinek mérései alapján foglalja össze a különféle akusztikai paramétereket.
Az akusztikai tervezés itt szinte az építészeti tervezéssel párhuzamosan folyt, kezdve az épület geometriai kialakításával, folytatva a belső terek folyamatos számítógépes modellezésével, a belsőépítészet és az akusztikus burkolatok összhangba hozásáig. A számítógépes modellezés két helyen, a Kotschy és Társa
Kft-ben, illetve egy dániai intézetben párhuzamosan folyt (két különböző
szoftverrel). A vizsgálatok során pl. a székek akusztikus viselkedését is külön megvizsgálták az TÜV-ÉMI akusztikus laboratóriumában.
A hosszú és fáradtságos tervezőmunka gyümölcse hazánk büszkesége lehet, hiszen Vengerov a világhírű hegedűművész szavainál, miszerint „… ez a termek Stradivárija” aligha kaphatna nagyobb dicséretet!
A délelőtti szekció utolsó előadójaként Muntag András a „Zenészek halláskárosodása” címmel tartott minden résztvevő számára egyaránt érdekes és tanulságokkal szolgáló előadást. A zenetörténelem talán legismertebb halláskárosultja Beethoven volt, bár az ő problémája egészen más természetű volt mint a napjaink tipikus a zajterhelésre visszavezethető halláskárosodása. Az előadás első felében a jellegzetes halláskárosodás típusokat ismerhettük meg: az öregedés útján beálló érzékenység romlás, mely elsősorban a magasabb frekvenciákon látható, illetve a zajterhelés okozta elváltozás, mely a 4-6 kHz-es tartományban látható az audiogramon. A hallásvizsgálat tehát egyértelműen kimutatja, hogy milyen folyamatról van szó, és már a 1980-as évektől végeztek vizsgálatokat (szimfonikus zenekari) zenészeken,és mintegy 50%-ra tehető a 15-20 dB hallásromlást szerzett zenészek aránya. A hegedűsök esetében jellemző továbbá a bal fül magasabb fokú romlása. Érdekes eredmény volt ugyanakkor, hogy pl. a nők esetében az időskori hallásromlás kevésbé jelentkezik. Európa nyugati részén egyre több zenész használ egyéni védőeszközt, ami nem meglepő annak tükrében, hogy a zenekarban, ami, ugye, a zenész munkahelye, az uralkodó hangnyomás a munkahelyekre megszabott 85 dB-es határérték felett van!
A délutáni szekciót Mácsai János zenetörténész-hangszerrestaurátor nyitotta „A zongora hangképzése” című előadásával. Bár a zongorahang, mint etalon sokszor szerepel a hifisták tesztanyagaiban, mint a rendszermegítélés egyik eszköze, hamar kiderült, hogy nem létezik egyetemes „referencia” zongorahang. Minden gyártó zongorája másképp szól, és ha a referenciának tekintett Stenway D-modelleket nézzük, azok között is akadnak különbségek. Mácsai János bemutatta azokat a műhelytitkokat, melyek segítségével a gyakorlott hangszerész meg tudja teremteni a zongora egyedi – a zenész számára áhított hangját. Mindezeket hangzó példákkal is illusztrálta, bemutatva, hogy a világhírű zongoristák közül ki, milyen zongorahangot kedvel.
A kétszáz éve változatlan hangszer titkai után Szigetvári Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, egy sokkal dinamikusabban változó világba, a mesterséges hangkeltők, a szintetizátorok világába vezette a hallgatóságot. A „Hangszintézis” című előadás az elmúlt száz év mesterséges – jellemzően elektronikus hangkeltő eszközeit mutatta be. Kezdve a századforduló telharmóniumnak nevezett monstrumával, mely hangszóró nem lévén, telefonrendszeren tudta csak közvetíteni a művész játékát, illetve a szintetizátorok atyjának tekintett – Lev Szergejevics Thermen professzor által megalkotott Theremin névre keresztelt „éterhangszerével”, melyen annak megérintése nélkül képes játszani a művész. A múlt század második felében számtalan analóg, majd digitális hangkeltő berendezéssel kísérleteztek a feltalálók, tudósok és zenészek. Míg a 70-es 80-as évek szintetizátorzenei „forradalma” az addig soha sem hallott hangokból építkezett, a mai kor fiatal zenészei kezében már ez a folyamat a visszájára fordult: a legmodernebb sampler technikákat használva a 60-as évek funky hangzásából csipegetve alkotnak új zenéket.
Gyimesi Bence, a Roland munkatársa a digitális hangrendszerek világába kalauzolt, a legmodernebb digitális berendezések egyikkomponensét a REAC hangtovábbító rendszert bemutatva. A digitális rendszerek, bár már jó két évtizede a közelünkben vannak, és a digitális jelfeldolgozás is magától értetődővé vált, addig a sokcsatornás digitális jelvezetékek csak az utóbbi években kerültek a figyelem középpontjába. A széles termékpalettán szerepel a Roland Ethernet Audio Connection protokollja, mely CAT5 ethernet kábelen 24 bit /44,1-96 kHz felbontásban, akár 40 hangcsatorna kétirányú (oda-vissza) vezetését biztosítja, 100 méterig. Na, persze ez még nem lenne
olyan nagy dolog, ha nem fejlesztettek volna az ötlet köré számos hasznos eszközt, stage-boxokat, rooutereket, rögzítőket, melyek természetesen a Roland keverőpultokba integrált kezelési-funkciók révén egységes, nagyfokú kényelmet és rugalmasságot biztosítanak a felhasználók számára. Az előadásban vagy egy tucat különféle konfigurációs lehetőséget ismerhettünk meg a különféle felhasználási szituációk (koncert, sportközvetítés, stúdióházak) számára.
Horváth Ildikó, aki szintén a Szent István Király Zeneiskola tanára, a Roland HPI-6F digitális zongoráját mutatta be „Oktató digitális zongorák, felnőtt oktatás, vizsgarendszer” című előadásában. Ennek a digitális zongorának a SuperNATURAL hangzás és a rendkívüli kidolgozottságú „elefántcsont érzetű” billentyűzet mellett különlegessége, hogy a kottatartójába épített LCD kijelzőjén lehetőséget biztosit a beépített DigiScore oktatóprogramok használatára. A zongora egyfelől képes a kotta megjelenítésére, sőt a kotta alapján a zenész játékának ellenőrzésére is: figyeli a hanghibákat, a megfelelő tempót, a billentés erejét. Képes visszajátszani, a hibákat megmutatni.
A repertoárban számtalan – különféle tudásszintnek megfelelő – zenemű található, a gyerekek (vagy teljesen kezdők) számára játékos, az alapoktól induló interaktív oktató programok is helyet kaptak ebben a digitális zongorában. Mindezt természetesen magyar menürendszerrel. Nem hiába az ABRSM (Associated Board of the Royal Schools of Music) a világ 93 országában használt vizsgarendszerében a Roland digitális zongorák elismert és jóváhagyott hangszerek.
A nap utolsó előadója Vass Attila, a Roland fizikai modellezésen alapuló virtuális zongoraszintéziséről tartott előadást. Napjaink nagy kapacitású DSP-i lehetővé teszik, hogy ne csak hangmintákat, hanem a hangszer hangképzésének fizikai modelljét programozzuk egy digitális hangszerbe. Ilyenkor a hangszer már nem egy előre rögzített mintát „farag” a zenész játékának megfelelően, hanem valóban a zenész rezdüléseinek, illetve a hangszer sajátságainak megfelelően állítja elő a megfelelő hangot, figyelembe véve olyan körülményeket mint pl, az együtt zengő húrok hatása, stb. Az így előálló fizikai modell lehetőséget biztosit, hogy extrém módon beavatkozzunk a hangszer hangjába, tehát a kiválasztott Steinway, vagy Bösendorfer zongoránkat a Mácsai János előadásában hallott trükkökkel módosítsuk kedvünk szerint. De nem csak a kalapácsok keménységével és a húrok hangolásával „játszhatunk”, olyan helyzeteket is kipróbálhatunk, amik a valóságban nem is léteznek. Hogyan szólna a zongoránk, ha ezüst bevonatú húrokat használnánk, vagy éppen kipróbálhatjuk, milyen lenne, ha a zongoránk basszushangjai is három húrral szólalnának meg.
A 2011-es akusztikai nap előadásai nem csak az adott szakterületek magas fokú művelői számára voltak érdekesek! Mivel nem akadémiai bonyolultságú – a differenciálegyenletek világába emelkedő -, hanem közérthető előadásokat hallhattunk, azt hiszem minden résztvevő nevében mondhatom, mindannyiunk számára hasznos ismeretekkel gazdagodhattunk.
Az előadások mellé, mintegy habnak a tortára, egy kis kiállítással is készültek a szervezők. Az Armstrong Kft, a CDM Magyarország Kft, a Knauf Insultation Kft, a Lapp-Fa Kft, a Neser Group Kft, a Rigipsz Magyarország Kft, az Isover Kft, a STO Kft és az URSA Kft standjain a különféle hanggátló anyagokkal, akusztikus burkolatokkal és vakolatokkal ismerkedhettek az akusztikus szakemberek. A kiállítás másik részén a Roland professzionális audio- és videoberendezéseit, illetve a Roland hangszereit próbálhatták ki az érdeklődők. Ahogy láttam, ez utóbbiak a zeneiskola növendékeit is vonzották, szinte mindig tolongás volt a hangszerek körül.
Kiss Attila
Az Akusztikai Nap, az Optikai Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület évről évre megrendezésre kerülő eseménye. Ahogy visszaemlékszem, ez mindig egy viszonylag szűk körű kis konferencia volt, az előadók és a közönség is egyaránt „tudósokból” állt.
Meglepetés volt számomra az idei rendezvény, hiszen a sokszínű program szélesebb közönséget vonzott, az akadémikusoktól a hangtechnikusokon át a zenészekig. Ezen a napon minden az akusztika körül forgott! Azaz, hogy inkább: Ezen a napon minden a zene körül forgott! Hát nem is tudom… Lehet, hogy mindkettő igaz!? (Ha gondolja Kedves Olvasónk, kedve szerint húzza át a nem kívánt részt!)
A program mi mással is indulhatott volna – egy zeneiskola koncerttermében – mint egy mini koncerttel: az iskola számos díjat nyert ifjú csellista növendéke, Devich Gergely két darabot adott elő, édesanyja Kovalszki Mária (a Zeneakadémia tanára) kíséretében.
Az első előadó Ujházy László volt, aki az iskola tanáraként hangzáskultúrát oktat és igencsak a szívén viseli az iskolai (oktatási célú) zenehallgatás kérdését. Előadásának címe „Hangfelvételek hallgatása a zeneoktatásban” ezen belül is megfelelő, zenehallgatásra alkalmas tanterem kialakításának kérdéseit vizsgálta. Napjaink (kétcsatornás, vagy többcsatornás) hangreprodukciós rendszereinek optimális hallgatási pozíciója viszonylag korlátozott területet jelent, melyben oly módon kell a diákoknak helyet foglalni, hogy a zeneművek esztétikai megítéléséhez megfelelő hangélményben részesüljenek. Az előadás az iskola lehallgató helyiségében elvégzett kísérleteket, illetve az ezek kiértékeléséből kapott lehetséges ülőhely elrendezéseket ismertette.
A „ Teremakusztika szerepe az oktatási intézményekben” cím hallatán, főleg itt, egy konzervatórium zenetermében szinte mindenki a művészeti felhasználású előadótermekre gondol elsőként.
Alabárdos Zsuzsanna akusztikus mérnök előadásában rávilágított, hogy a teremakusztika bizony egy iskola – vagy éppen egy irodaház – minden helyiségében fontos kérdés. A tantermekben az információközlés szempontjából első helyen a beszédérthetőség áll, ám szinte minden helyiség, mint „akusztikus környezet” befolyásolja az ott tartózkodók közérzetét, és ezen keresztül a teljesítőképességet és a koncentrációs képességet.
A bemutatott akusztikus megoldások – melyek természetesen jóval egyszerűbbek és lényegesen kevesebb költséggel megvalósíthatóak, mint pl. egy stúdió akusztikus fal burkolata – látványos javulást és jelentős zajcsökkenést eredményeznek akár egy iskolai aulában is.
A követkőző előadásban „A Pécsi Kodály Központ hangversenytermének akusztikája” címmel Arató Éva a koncertterem akusztikai tervezésének folyamatát ismertette, míg Kotschy András a kész létesítmény ellenőrző méréseinek eredményeit mutatta be a hallgatóságnak.
Egy ilyen létesítmény tervezése során még a kiindulási – célként megjelölt – akusztikai paraméterek meghatározása sem egyszerű feladat. Arató Éva bemutatta, milyen paraméterekkel lehet ezt a célt – a hétköznapokban oly egyszerűen kimondott „jó hangzást” leírni. Bemutatta azokat a nemzetközi vizsgálati eredményeket, melyek a világ legelismertebb koncerttermeinek mérései alapján foglalja össze a különféle akusztikai paramétereket.
Az akusztikai tervezés itt szinte az építészeti tervezéssel párhuzamosan folyt, kezdve az épület geometriai kialakításával, folytatva a belső terek folyamatos számítógépes modellezésével, a belsőépítészet és az akusztikus burkolatok összhangba hozásáig. A számítógépes modellezés két helyen, a Kotschy és Társa
Kft-ben, illetve egy dániai intézetben párhuzamosan folyt (két különböző
szoftverrel). A vizsgálatok során pl. a székek akusztikus viselkedését is külön megvizsgálták az TÜV-ÉMI akusztikus laboratóriumában.
A hosszú és fáradtságos tervezőmunka gyümölcse hazánk büszkesége lehet, hiszen Vengerov a világhírű hegedűművész szavainál, miszerint „… ez a termek Stradivárija” aligha kaphatna nagyobb dicséretet!
A délelőtti szekció utolsó előadójaként Muntag András a „Zenészek halláskárosodása” címmel tartott minden résztvevő számára egyaránt érdekes és tanulságokkal szolgáló előadást. A zenetörténelem talán legismertebb halláskárosultja Beethoven volt, bár az ő problémája egészen más természetű volt mint a napjaink tipikus a zajterhelésre visszavezethető halláskárosodása. Az előadás első felében a jellegzetes halláskárosodás típusokat ismerhettük meg: az öregedés útján beálló érzékenység romlás, mely elsősorban a magasabb frekvenciákon látható, illetve a zajterhelés okozta elváltozás, mely a 4-6 kHz-es tartományban látható az audiogramon. A hallásvizsgálat tehát egyértelműen kimutatja, hogy milyen folyamatról van szó, és már a 1980-as évektől végeztek vizsgálatokat (szimfonikus zenekari) zenészeken,és mintegy 50%-ra tehető a 15-20 dB hallásromlást szerzett zenészek aránya. A hegedűsök esetében jellemző továbbá a bal fül magasabb fokú romlása. Érdekes eredmény volt ugyanakkor, hogy pl. a nők esetében az időskori hallásromlás kevésbé jelentkezik. Európa nyugati részén egyre több zenész használ egyéni védőeszközt, ami nem meglepő annak tükrében, hogy a zenekarban, ami, ugye, a zenész munkahelye, az uralkodó hangnyomás a munkahelyekre megszabott 85 dB-es határérték felett van!
A délutáni szekciót Mácsai János zenetörténész-hangszerrestaurátor nyitotta „A zongora hangképzése” című előadásával. Bár a zongorahang, mint etalon sokszor szerepel a hifisták tesztanyagaiban, mint a rendszermegítélés egyik eszköze, hamar kiderült, hogy nem létezik egyetemes „referencia” zongorahang. Minden gyártó zongorája másképp szól, és ha a referenciának tekintett Stenway D-modelleket nézzük, azok között is akadnak különbségek. Mácsai János bemutatta azokat a műhelytitkokat, melyek segítségével a gyakorlott hangszerész meg tudja teremteni a zongora egyedi – a zenész számára áhított hangját. Mindezeket hangzó példákkal is illusztrálta, bemutatva, hogy a világhírű zongoristák közül ki, milyen zongorahangot kedvel.
A kétszáz éve változatlan hangszer titkai után Szigetvári Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, egy sokkal dinamikusabban változó világba, a mesterséges hangkeltők, a szintetizátorok világába vezette a hallgatóságot. A „Hangszintézis” című előadás az elmúlt száz év mesterséges – jellemzően elektronikus hangkeltő eszközeit mutatta be. Kezdve a századforduló telharmóniumnak nevezett monstrumával, mely hangszóró nem lévén, telefonrendszeren tudta csak közvetíteni a művész játékát, illetve a szintetizátorok atyjának tekintett – Lev Szergejevics Thermen professzor által megalkotott Theremin névre keresztelt „éterhangszerével”, melyen annak megérintése nélkül képes játszani a művész. A múlt század második felében számtalan analóg, majd digitális hangkeltő berendezéssel kísérleteztek a feltalálók, tudósok és zenészek. Míg a 70-es 80-as évek szintetizátorzenei „forradalma” az addig soha sem hallott hangokból építkezett, a mai kor fiatal zenészei kezében már ez a folyamat a visszájára fordult: a legmodernebb sampler technikákat használva a 60-as évek funky hangzásából csipegetve alkotnak új zenéket.
Gyimesi Bence, a Roland munkatársa a digitális hangrendszerek világába kalauzolt, a legmodernebb digitális berendezések egyikkomponensét a REAC hangtovábbító rendszert bemutatva. A digitális rendszerek, bár már jó két évtizede a közelünkben vannak, és a digitális jelfeldolgozás is magától értetődővé vált, addig a sokcsatornás digitális jelvezetékek csak az utóbbi években kerültek a figyelem középpontjába. A széles termékpalettán szerepel a Roland Ethernet Audio Connection protokollja, mely CAT5 ethernet kábelen 24 bit /44,1-96 kHz felbontásban, akár 40 hangcsatorna kétirányú (oda-vissza) vezetését biztosítja, 100 méterig. Na, persze ez még nem lenne
olyan nagy dolog, ha nem fejlesztettek volna az ötlet köré számos hasznos eszközt, stage-boxokat, rooutereket, rögzítőket, melyek természetesen a Roland keverőpultokba integrált kezelési-funkciók révén egységes, nagyfokú kényelmet és rugalmasságot biztosítanak a felhasználók számára. Az előadásban vagy egy tucat különféle konfigurációs lehetőséget ismerhettünk meg a különféle felhasználási szituációk (koncert, sportközvetítés, stúdióházak) számára.
Horváth Ildikó, aki szintén a Szent István Király Zeneiskola tanára, a Roland HPI-6F digitális zongoráját mutatta be „Oktató digitális zongorák, felnőtt oktatás, vizsgarendszer” című előadásában. Ennek a digitális zongorának a SuperNATURAL hangzás és a rendkívüli kidolgozottságú „elefántcsont érzetű” billentyűzet mellett különlegessége, hogy a kottatartójába épített LCD kijelzőjén lehetőséget biztosit a beépített DigiScore oktatóprogramok használatára. A zongora egyfelől képes a kotta megjelenítésére, sőt a kotta alapján a zenész játékának ellenőrzésére is: figyeli a hanghibákat, a megfelelő tempót, a billentés erejét. Képes visszajátszani, a hibákat megmutatni.
A repertoárban számtalan – különféle tudásszintnek megfelelő – zenemű található, a gyerekek (vagy teljesen kezdők) számára játékos, az alapoktól induló interaktív oktató programok is helyet kaptak ebben a digitális zongorában. Mindezt természetesen magyar menürendszerrel. Nem hiába az ABRSM (Associated Board of the Royal Schools of Music) a világ 93 országában használt vizsgarendszerében a Roland digitális zongorák elismert és jóváhagyott hangszerek.
A nap utolsó előadója Vass Attila, a Roland fizikai modellezésen alapuló virtuális zongoraszintéziséről tartott előadást. Napjaink nagy kapacitású DSP-i lehetővé teszik, hogy ne csak hangmintákat, hanem a hangszer hangképzésének fizikai modelljét programozzuk egy digitális hangszerbe. Ilyenkor a hangszer már nem egy előre rögzített mintát „farag” a zenész játékának megfelelően, hanem valóban a zenész rezdüléseinek, illetve a hangszer sajátságainak megfelelően állítja elő a megfelelő hangot, figyelembe véve olyan körülményeket mint pl, az együtt zengő húrok hatása, stb. Az így előálló fizikai modell lehetőséget biztosit, hogy extrém módon beavatkozzunk a hangszer hangjába, tehát a kiválasztott Steinway, vagy Bösendorfer zongoránkat a Mácsai János előadásában hallott trükkökkel módosítsuk kedvünk szerint. De nem csak a kalapácsok keménységével és a húrok hangolásával „játszhatunk”, olyan helyzeteket is kipróbálhatunk, amik a valóságban nem is léteznek. Hogyan szólna a zongoránk, ha ezüst bevonatú húrokat használnánk, vagy éppen kipróbálhatjuk, milyen lenne, ha a zongoránk basszushangjai is három húrral szólalnának meg.
A 2011-es akusztikai nap előadásai nem csak az adott szakterületek magas fokú művelői számára voltak érdekesek! Mivel nem akadémiai bonyolultságú – a differenciálegyenletek világába emelkedő -, hanem közérthető előadásokat hallhattunk, azt hiszem minden résztvevő nevében mondhatom, mindannyiunk számára hasznos ismeretekkel gazdagodhattunk.
Az előadások mellé, mintegy habnak a tortára, egy kis kiállítással is készültek a szervezők. Az Armstrong Kft, a CDM Magyarország Kft, a Knauf Insultation Kft, a Lapp-Fa Kft, a Neser Group Kft, a Rigipsz Magyarország Kft, az Isover Kft, a STO Kft és az URSA Kft standjain a különféle hanggátló anyagokkal, akusztikus burkolatokkal és vakolatokkal ismerkedhettek az akusztikus szakemberek. A kiállítás másik részén a Roland professzionális audio- és videoberendezéseit, illetve a Roland hangszereit próbálhatták ki az érdeklődők. Ahogy láttam, ez utóbbiak a zeneiskola növendékeit is vonzották, szinte mindig tolongás volt a hangszerek körül.
Kiss Attila
A Düsseldorfi dalversenyt 1983 óta először rendezték Németországban, miután tavaly Oslóban Lena Meyer-Landrut dala lett a győztes.
A Düsseldorfi Aréna
Ami a verseny hangtechnikai lebonyolítását illeti, a kommentátorhang időszakos hibájától eltekintve, az énekes produkciók hangzásában nem lehetett kivetnivalót találni. A regionális közszolgálati televízió, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) volt a házigazda, amely az erre az alkalomra épített konténer-vezérlőkben helyezte el a Salzbrenner Stagetec Mediagroup három Stagetec Aurus hangpultját. A negyedik egy HD-közvetítő kocsiban foglalt helyet.
Wolf Kati
Mindegyik Stagetec Aurusnak 48 csatornája van, és megközelítően 300 bemenete.
Két vezérlőben történt az élő adáshang keverése: az egyikben csak a zenével foglalkoztak, a másik adta a nemzeti és nemzetközi kimeneteket a műsorvezetői és a kommentátorhanggal együtt.
A Stagetec Aurus digitális hangasztal
A másik két hangasztal bármilyen probléma esetére meleg tartalékként szolgált. Az NDR fő hangmérnöke szerint a tartalékolási koncepció, a rendszerek teljes megkettőzése a hang- és video-berendezésekre egyaránt értendő a mikrofonoktól az utasító rendszerig. Az összes hang sztereóban és 5.1-es hangként elérhető volt.
Adás közben
A kommunikációs és kommentátori rendszert a német Riedel cég szállította az adásokhoz.
Több mint 50 országban 125 millióan nézték, hallgatták idén az Eurovíziós Dalverseny adásait.
A Düsseldorfi dalversenyt 1983 óta először rendezték Németországban, miután tavaly Oslóban Lena Meyer-Landrut dala lett a győztes.
A Düsseldorfi Aréna
Ami a verseny hangtechnikai lebonyolítását illeti, a kommentátorhang időszakos hibájától eltekintve, az énekes produkciók hangzásában nem lehetett kivetnivalót találni. A regionális közszolgálati televízió, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) volt a házigazda, amely az erre az alkalomra épített konténer-vezérlőkben helyezte el a Salzbrenner Stagetec Mediagroup három Stagetec Aurus hangpultját. A negyedik egy HD-közvetítő kocsiban foglalt helyet.
Wolf Kati
Mindegyik Stagetec Aurusnak 48 csatornája van, és megközelítően 300 bemenete.
Két vezérlőben történt az élő adáshang keverése: az egyikben csak a zenével foglalkoztak, a másik adta a nemzeti és nemzetközi kimeneteket a műsorvezetői és a kommentátorhanggal együtt.
A Stagetec Aurus digitális hangasztal
A másik két hangasztal bármilyen probléma esetére meleg tartalékként szolgált. Az NDR fő hangmérnöke szerint a tartalékolási koncepció, a rendszerek teljes megkettőzése a hang- és video-berendezésekre egyaránt értendő a mikrofonoktól az utasító rendszerig. Az összes hang sztereóban és 5.1-es hangként elérhető volt.
Adás közben
A kommunikációs és kommentátori rendszert a német Riedel cég szállította az adásokhoz.
Több mint 50 országban 125 millióan nézték, hallgatták idén az Eurovíziós Dalverseny adásait.
Alapos munkával bizonyára találhatnánk olyan weblapot, amelyik európai színvonalú, de egyszerű keresési feltételek megadásakor, mint pl. szinkronizálás, szinkronkészítés, szinkron, csupán néhány oldal jön elő, melyek szinkronizálási lehetőséget ajánlanak. Ezek közül is csak egyetlen olyan, amelyik megfelel igényesebb megrendelőknek is. Ez az Active Stúdió weboldala. Látogassuk meg együtt a stúdiót, nézzük meg, hogy a valóságban is olyan igényes-e, mint a website-ja!
Az Active Stúdió a XI. kerületben, a Fadrusz utcában található. A ház, mely otthont ad a stúdiónak, kívülről nem túl megkapó, a cégtábla sem igazán „dizájnos”, de amint a stúdióba belépünk, máris filmszagot érzünk. A falakat színész-képek díszítik, azok fényképei, akik már szinkronizáltak itt. A színészváró hangulatos, ellátva természetesen kávégéppel, szörpautomatával, mikrosütővel, és a falakon, hogy sose feledjük honnan indult a szinkronszakma, a Pannónia Filmstúdióról készült nagy méretű képek láthatók.
Ez persze a külcsín. Eddig jó! Lépjünk beljebb, nézzük meg a gépparkot, a hangmérnöki helyiséget, a műtermet, a külön teremben helyet kapott keverőt, és kérdezzük meg Földi Tamás színművészt, szinkronrendezőt, egyben a stúdió tulajdonosát annak működéséről. Kérdezzük őt a múltról, a jelenről, és ha van okunk rá, akkor a jövőről is! Elsőként tekintsük át a stúdió múltját! „Szellemes” kérdéssel kezdem: Hogyan kezdődött?
1997 körül Janovits Sándor kollégámmal vidéki rádiók részére reklámokat készítettünk. Úgy gondoltuk, „háztájiban” is meg tudjuk oldani ezek felvételét, ezért beszereztünk egy számítógépet a hozzávaló programokkal, egy kis keverőpulttal, és egy mikrofonnal együtt. A mikrofont lámpával és egy kis állvánnyal betettük egy beépített szekrénybe, kiszigeteltük, és már készen is volt a „műtermünk”, meséli Tamás.
Jó nevű színészekkel dolgoztunk együtt, például Kautzky Armand és Bot András rendszeresen szerepeltek velünk. Első nagy sikerünket a helyi pizzéria reklámjával arattuk! Így indult. Aztán a színészházban alakítottunk ki egy kis kuckót a hangfelvételekhez, vettünk egy DAT magnót is, és szalagon szállítottuk a „késztermékeket”. Később Kozma Attila színész barátommal, és Kis István hangmérnökkel fogtunk össze, és évekig, akkorra már komolyabb berendezések birtokában, együtt működtettük az Active Stúdiót.
Aztán valahogy külön utakra tévedtünk. Mindhárman másként képzeltük a jövőnket, így én maradtam az Active Stúdióban, és egyedül üzemeltettem tovább a vállalkozást.
Jelenleg Pro Tools rendszerű felvevő szoftvereket használok a műtermi munkákhoz és a keverésekhez egyaránt. A hangmérnöki munkát a felvételek során a műteremben egy Digi 003-as pult segíti. A lehallgatásom JBL, a mikrofonok a műteremben pedig Neumann U87-esek. Igyekszem a lehetőségekhez képest fejlesztéseket is végrehajtani, így idén környezetbarátabbak lettünk, már kimaradhat a papír a munkafolyamatokból. A fordítóktól Word-ben érkező szöveget nem szükséges kinyomtatni, az elektronikus formában jelenik meg a színészek és a rendező előtti képernyőkön. A szöveg továbbításáról, görgetéséről a felvételek alatt a rendező gondoskodik.
A gyártásvezetés sem papíralapú, egy saját fejlesztésű szoftver segítségével működik. Szinte az egész folyamat automatizálttá vált, csak a szereposztás és a diszponálás művelete marad a rendezőre, illetve a gyártásvezetőre. A keverés folyamatát, mely lehet mono, sztereó, vagy 5.1-es is, 24 csatornás midi rendszerű pult, valamint a Pro Tools számtalan plug-in-je segíti. A lehallgatás a keverőben is JBL, és a minősége minden igényt kielégít.
Megrendelőink az Universal Pictures, a Viasat, a Budapest Film, és sok más kisebb cég. Tudják, hogy igyekszünk munkánk során a maximumot nyújtani, és igényesek vagyunk a minőségre, ezért a viharos időkben sem fordultak el tőlünk. Készült nálunk számos tévé-, és mozifilm is. Jelenleg épp egy televíziós sorozat forgatása folyik.
A büszkeségeink között szívesen említeném a Halálsoron-t, Kusturica Macskajaj-át, a Chicago-t, vagy az Agyament Harry című filmet Woody Allennel.
Ennek a filmnek külön érdekessége volt, hogy a megrendelő pénzügyi okokból elvetette Kern Andrást, mint az egyetlen lehetőséget Woody Allen magyar hangjaként. Ránk hárult a hálátlan feladat, sőt elvárták, hogy mi oldjuk meg a problémát. Úgy érzem sikerült! Pálfai Péterrel készítettük el a film szinkron-változatát, ami, azt hiszem, maradéktalanul megfelelt az elvárásoknak. A dolog pikantériája, hogy a film DVD-n való megjelenésekor a forgalmazó, aki nem volt azonos a megrendelővel, úgy döntött, hogy szán rá pénzt és Kern Andrással is újra szinkronizáltatja a filmet. A DVD-n mindkét verziót megjelenítették, de azt hiszem, mindkettőre egyaránt büszkék lehetünk, mondja Tamás.
Jellemző a cég igényességére, hogy az Active Stúdióban ma még a rendezőasszisztens kihalóban lévő intézményét is megtalálhatjuk. Ezt a feladatot Kemendi Balázs látja el. A gyártási feladatokat Tamás lánya, Földi Gabriella végzi, a rendezői székben sokszor Tamás maga ül, de a megrendelő kérésére abban rendszeresen más-más rendezők is helyet foglalhatnak. Természetesen a vágó feladata sem a hangmérnöké, ezt Wünsch Attila vágó és rendszergazda végzi.
És hogy van-e munka a műteremben? Van-e igény az igényes, míves munkára?
A válasz, hogy sajnos nincs annyi, mint kellene! Nagyon sok a stúdió, az árakkal együtt a minőség is csökkent. De talán a helyzet javul majd egyszer…
A kereskedelmi tévék létrejötte óta, az egymás alá ígérgetések során kialakult helyzetben a tudás, a szakértelem, a tapasztalat, az igényesség és a hasonló fogalmak leértékelődtek.
A pénz beszél… Ezért sajnos a munka is kevesebb lett, de ha az ember lejjebb adja, bizonyára sikerülne kínos argentín, vagy indiai tucat-sorozatokat is szinkronizálni aprópénzért az éjszakai adások idősávjának kitöltésére. Bár bevételnek azok sem rosszak az ínséges időkben…
Itt tartunk ma, de reméljük, eljön majd annak az ideje, mikor a szinkron ismét művészi rangra emelkedik, és nem csupán a filmipar része, nem csak egy pénzkereseti forrás lesz!
Az Active Stúdió látványos, és információkban gazdag weblapja a www.activestudio.hu címen érhető el.
Alapos munkával bizonyára találhatnánk olyan weblapot, amelyik európai színvonalú, de egyszerű keresési feltételek megadásakor, mint pl. szinkronizálás, szinkronkészítés, szinkron, csupán néhány oldal jön elő, melyek szinkronizálási lehetőséget ajánlanak. Ezek közül is csak egyetlen olyan, amelyik megfelel igényesebb megrendelőknek is. Ez az Active Stúdió weboldala. Látogassuk meg együtt a stúdiót, nézzük meg, hogy a valóságban is olyan igényes-e, mint a website-ja!
Az Active Stúdió a XI. kerületben, a Fadrusz utcában található. A ház, mely otthont ad a stúdiónak, kívülről nem túl megkapó, a cégtábla sem igazán „dizájnos”, de amint a stúdióba belépünk, máris filmszagot érzünk. A falakat színész-képek díszítik, azok fényképei, akik már szinkronizáltak itt. A színészváró hangulatos, ellátva természetesen kávégéppel, szörpautomatával, mikrosütővel, és a falakon, hogy sose feledjük honnan indult a szinkronszakma, a Pannónia Filmstúdióról készült nagy méretű képek láthatók.
Ez persze a külcsín. Eddig jó! Lépjünk beljebb, nézzük meg a gépparkot, a hangmérnöki helyiséget, a műtermet, a külön teremben helyet kapott keverőt, és kérdezzük meg Földi Tamás színművészt, szinkronrendezőt, egyben a stúdió tulajdonosát annak működéséről. Kérdezzük őt a múltról, a jelenről, és ha van okunk rá, akkor a jövőről is! Elsőként tekintsük át a stúdió múltját! „Szellemes” kérdéssel kezdem: Hogyan kezdődött?
1997 körül Janovits Sándor kollégámmal vidéki rádiók részére reklámokat készítettünk. Úgy gondoltuk, „háztájiban” is meg tudjuk oldani ezek felvételét, ezért beszereztünk egy számítógépet a hozzávaló programokkal, egy kis keverőpulttal, és egy mikrofonnal együtt. A mikrofont lámpával és egy kis állvánnyal betettük egy beépített szekrénybe, kiszigeteltük, és már készen is volt a „műtermünk”, meséli Tamás.
Jó nevű színészekkel dolgoztunk együtt, például Kautzky Armand és Bot András rendszeresen szerepeltek velünk. Első nagy sikerünket a helyi pizzéria reklámjával arattuk! Így indult. Aztán a színészházban alakítottunk ki egy kis kuckót a hangfelvételekhez, vettünk egy DAT magnót is, és szalagon szállítottuk a „késztermékeket”. Később Kozma Attila színész barátommal, és Kis István hangmérnökkel fogtunk össze, és évekig, akkorra már komolyabb berendezések birtokában, együtt működtettük az Active Stúdiót.
Aztán valahogy külön utakra tévedtünk. Mindhárman másként képzeltük a jövőnket, így én maradtam az Active Stúdióban, és egyedül üzemeltettem tovább a vállalkozást.
Jelenleg Pro Tools rendszerű felvevő szoftvereket használok a műtermi munkákhoz és a keverésekhez egyaránt. A hangmérnöki munkát a felvételek során a műteremben egy Digi 003-as pult segíti. A lehallgatásom JBL, a mikrofonok a műteremben pedig Neumann U87-esek. Igyekszem a lehetőségekhez képest fejlesztéseket is végrehajtani, így idén környezetbarátabbak lettünk, már kimaradhat a papír a munkafolyamatokból. A fordítóktól Word-ben érkező szöveget nem szükséges kinyomtatni, az elektronikus formában jelenik meg a színészek és a rendező előtti képernyőkön. A szöveg továbbításáról, görgetéséről a felvételek alatt a rendező gondoskodik.
A gyártásvezetés sem papíralapú, egy saját fejlesztésű szoftver segítségével működik. Szinte az egész folyamat automatizálttá vált, csak a szereposztás és a diszponálás művelete marad a rendezőre, illetve a gyártásvezetőre. A keverés folyamatát, mely lehet mono, sztereó, vagy 5.1-es is, 24 csatornás midi rendszerű pult, valamint a Pro Tools számtalan plug-in-je segíti. A lehallgatás a keverőben is JBL, és a minősége minden igényt kielégít.
Megrendelőink az Universal Pictures, a Viasat, a Budapest Film, és sok más kisebb cég. Tudják, hogy igyekszünk munkánk során a maximumot nyújtani, és igényesek vagyunk a minőségre, ezért a viharos időkben sem fordultak el tőlünk. Készült nálunk számos tévé-, és mozifilm is. Jelenleg épp egy televíziós sorozat forgatása folyik.
A büszkeségeink között szívesen említeném a Halálsoron-t, Kusturica Macskajaj-át, a Chicago-t, vagy az Agyament Harry című filmet Woody Allennel.
Ennek a filmnek külön érdekessége volt, hogy a megrendelő pénzügyi okokból elvetette Kern Andrást, mint az egyetlen lehetőséget Woody Allen magyar hangjaként. Ránk hárult a hálátlan feladat, sőt elvárták, hogy mi oldjuk meg a problémát. Úgy érzem sikerült! Pálfai Péterrel készítettük el a film szinkron-változatát, ami, azt hiszem, maradéktalanul megfelelt az elvárásoknak. A dolog pikantériája, hogy a film DVD-n való megjelenésekor a forgalmazó, aki nem volt azonos a megrendelővel, úgy döntött, hogy szán rá pénzt és Kern Andrással is újra szinkronizáltatja a filmet. A DVD-n mindkét verziót megjelenítették, de azt hiszem, mindkettőre egyaránt büszkék lehetünk, mondja Tamás.
Jellemző a cég igényességére, hogy az Active Stúdióban ma még a rendezőasszisztens kihalóban lévő intézményét is megtalálhatjuk. Ezt a feladatot Kemendi Balázs látja el. A gyártási feladatokat Tamás lánya, Földi Gabriella végzi, a rendezői székben sokszor Tamás maga ül, de a megrendelő kérésére abban rendszeresen más-más rendezők is helyet foglalhatnak. Természetesen a vágó feladata sem a hangmérnöké, ezt Wünsch Attila vágó és rendszergazda végzi.
És hogy van-e munka a műteremben? Van-e igény az igényes, míves munkára?
A válasz, hogy sajnos nincs annyi, mint kellene! Nagyon sok a stúdió, az árakkal együtt a minőség is csökkent. De talán a helyzet javul majd egyszer…
A kereskedelmi tévék létrejötte óta, az egymás alá ígérgetések során kialakult helyzetben a tudás, a szakértelem, a tapasztalat, az igényesség és a hasonló fogalmak leértékelődtek.
A pénz beszél… Ezért sajnos a munka is kevesebb lett, de ha az ember lejjebb adja, bizonyára sikerülne kínos argentín, vagy indiai tucat-sorozatokat is szinkronizálni aprópénzért az éjszakai adások idősávjának kitöltésére. Bár bevételnek azok sem rosszak az ínséges időkben…
Itt tartunk ma, de reméljük, eljön majd annak az ideje, mikor a szinkron ismét művészi rangra emelkedik, és nem csupán a filmipar része, nem csak egy pénzkereseti forrás lesz!
Az Active Stúdió látványos, és információkban gazdag weblapja a www.activestudio.hu címen érhető el.
A többfunkciós központ Kodály Zoltán születésének 128. évfordulóján nyílt meg. Az összesen 11 000 m2-es alapterületű intézményben egy 999 fő befogadására képes koncertterem, egy lemezstúdió, két konferenciaterem (melyek közül az egyik balett-teremként is funkcionál), valamint próbatermek, öltözők és a Pannon Filharmonikusok irodái kaptak helyet
A Yamaha audio berendezéseket az Interton Elektroakusztikai Kft. telepítette az intézmény egész területén. A specifikációban szerepelnek a PM5D, M7CL-48ES, LS9-32 és DM2000-VCM digitális keverők, az MG206c és MG166c analóg pultok, öt SB168-ES stage box, ezeken kívűl HS80M, HS50M és HS10W típusú aktív monitorok, illetve az MY16-ES64 és az MY16-EX típusú Ethersound interfész-kártyák.
Volár Ferenc, az Interton tervezőmérnöke a következőt nyilatkozta: „A nagyobb hangosítást igénylő produkciók számára Yamaha PM5D V2 és az M7CL-48ES keverőpultok állnak rendelkezésre. Teljes Ethersound hálózat van az épületben, úgyhogy ha szükség esetén a keverőket mozgatni kell, akkor nagyon jól szolgálatot tesznek a Yamaha SB168-ES stage boxok.”
Az LS9-32 -est a nagyteremben lévő kisebb konferenciákhoz veszik igénybe, míg az analóg keverők a konferencia- és a próbatermekben teljesítenek szolgálatot. A Yamaha DM2000 keverőpult a stúdióban kapott helyet, ahol az épületet teljesen behálózó Ethersound segítségével akár a nagyteremből, vagy a legnagyobb próbateremből is készíthetnek vele felvételeket.
Volár Ferenc szerint: „A Yamaha megbízható, világszerte elismert berendezéseket gyárt, a Kodály központban való elhelyezett digitális keverőpultok nagy előnyt jelentenek az idelátogató hangmérnökök számára, hiszen ezek közismertek a szakmában, és kezelésüket általában mindenki ismeri. Az intézmény, és mi is rendkívül elégedettek vagyunk a rendszerrel. Úgy működik, ahogy azt terveztük.”
www.interton.hu
A többfunkciós központ Kodály Zoltán születésének 128. évfordulóján nyílt meg. Az összesen 11 000 m2-es alapterületű intézményben egy 999 fő befogadására képes koncertterem, egy lemezstúdió, két konferenciaterem (melyek közül az egyik balett-teremként is funkcionál), valamint próbatermek, öltözők és a Pannon Filharmonikusok irodái kaptak helyet
A Yamaha audio berendezéseket az Interton Elektroakusztikai Kft. telepítette az intézmény egész területén. A specifikációban szerepelnek a PM5D, M7CL-48ES, LS9-32 és DM2000-VCM digitális keverők, az MG206c és MG166c analóg pultok, öt SB168-ES stage box, ezeken kívűl HS80M, HS50M és HS10W típusú aktív monitorok, illetve az MY16-ES64 és az MY16-EX típusú Ethersound interfész-kártyák.
Volár Ferenc, az Interton tervezőmérnöke a következőt nyilatkozta: „A nagyobb hangosítást igénylő produkciók számára Yamaha PM5D V2 és az M7CL-48ES keverőpultok állnak rendelkezésre. Teljes Ethersound hálózat van az épületben, úgyhogy ha szükség esetén a keverőket mozgatni kell, akkor nagyon jól szolgálatot tesznek a Yamaha SB168-ES stage boxok.”
Az LS9-32 -est a nagyteremben lévő kisebb konferenciákhoz veszik igénybe, míg az analóg keverők a konferencia- és a próbatermekben teljesítenek szolgálatot. A Yamaha DM2000 keverőpult a stúdióban kapott helyet, ahol az épületet teljesen behálózó Ethersound segítségével akár a nagyteremből, vagy a legnagyobb próbateremből is készíthetnek vele felvételeket.
Volár Ferenc szerint: „A Yamaha megbízható, világszerte elismert berendezéseket gyárt, a Kodály központban való elhelyezett digitális keverőpultok nagy előnyt jelentenek az idelátogató hangmérnökök számára, hiszen ezek közismertek a szakmában, és kezelésüket általában mindenki ismeri. Az intézmény, és mi is rendkívül elégedettek vagyunk a rendszerrel. Úgy működik, ahogy azt terveztük.”
www.interton.hu
Az iskola a számos tenderanyagból végül a BaSys Magyarországi Kft által benyújtottat választotta.
Az új hangosítási rendszer az iskola mindennapjaiban is jelentős szerepet játszik, hiszen a zene-és ének oktatás, a zenekari és kórus próbák fontos elemei a gyerekek és fiatalok terápiájának. A tavaly decemberi installációkor rendkívül jó érzés volt látni, hogy a gyerekek és pedagógusok milyen érdeklődéssel kísérték szakembereink munkáját, és szemmel láthatóan mindenki nagyon örült az új berendezésnek. A Behringer márka termékeiből összeállított új hangosító rendszer első nyilvános bemutatkozására az iskola karácsonyi ünnepsége alkalmával került sor. Az iskola igazgatója és a hangosító rendszer kezelésével megbízott munkatárs egyaránt nagy megelégedéssel nyilatkoztak a Behringer teljesítményéről, amire a jövőben is nagy szüksége van az iskolának. Használatával olyan eddig gyakorta előforduló hibákat tudnak kiküszöbölni, amely nehezítette a korábbi rendezvények zavartalan lebonyolítását. Összehasonlítva a korábbi elavult technikával, a hangosítással többé nem lesz gond az iskolai rendezvények alkalmával. A Csalogány Készségfejlesztő Iskola kiváló énekkarral rendelkezik, amely rendszeresen kap felkérést szereplésekre. Terveik szerint a jobb hangzás és szólisták hangjának kiemelésére, ezekre a meghívásokra is magukkal viszik majd a most üzembe helyezett hangkeverővel, kontroll ládákkal és aktív hangfalakkal ellátott kiegészített Behringer berendezéseket.
A Csalogány Iskolában 3-24 éves értelmileg akadályozott gyermekek és fiatalok gyógypedagógiai fejlesztése, oktatása-nevelése, és a minél önállóbb életre történő felkészítése folyik. Fő célkitűzésük: növendékeik minél szélesebb körű integrációja a társadalomba. Ennek érdekében nyitottak sok intézményen kívüli programra, rendezvényre, és folyamatosan építik a külső, segítő kapcsolatokat A legfontosabb feladatok közé tartozik az alkalmazkodóképesség, a viselkedési formák és normák tudatosítása, valamint a felnőttközpontúság fokozatos gyengítése mellett, a saját tudatos viselkedésmód elérése. Az ének-zene oktatása és az állandó énekkari foglalkozások a tanulók számára gyakori fellépéseket, komoly, felelősségteljes felkészülést, a színpadon és az ünnepségek alkalmával, pedig jelentős önértékelési javulást hozhatnak, de a fogyatékos tanulók laikusok általi megítélésében is fontos szerepet kapnak. Munkájuk sikeréhez a most üzembe helyezett hangosító berendezés minden bizonnyal nagyban hozzájárul.
A Basys Kft. által leszállított Behringer összeállításban a következő elemek szerepeltek:
Behringer B1520DSP aktív hangfalak (4db)
Behringer F1220A aktív monitor hangfalak (4db)
Behringer XL2400 keverőpult
Behringer MX400 csatorna-keverő
Behringer aktív- és passzív di-boxok
Valamint Neutrik csatlakozóval szerelt Cordial mikrofon- és hangszerkábelek.
A Basys – ről.
A svájci központú BaSys nemzetközi disztribútorként vezető szerepet tölt be a szórakoztató elektronika területén. A BaSys négy közép európai országban van jelen: Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Svájcban.
A BaSys Magyarországi Kft. Több, mint tíz éve hivatalos importőre és márkaképviselete a német Behringer cégnek. A Behringer márkanév egyet jelent a kiemelkedő ár-érték arányú termékekkel a professzionális felhasználók számára, legyen szó itt hangosításról, stúdiótechnikáról vagy hangszeres zenéről.
Az iskola a számos tenderanyagból végül a BaSys Magyarországi Kft által benyújtottat választotta.
Az új hangosítási rendszer az iskola mindennapjaiban is jelentős szerepet játszik, hiszen a zene-és ének oktatás, a zenekari és kórus próbák fontos elemei a gyerekek és fiatalok terápiájának. A tavaly decemberi installációkor rendkívül jó érzés volt látni, hogy a gyerekek és pedagógusok milyen érdeklődéssel kísérték szakembereink munkáját, és szemmel láthatóan mindenki nagyon örült az új berendezésnek. A Behringer márka termékeiből összeállított új hangosító rendszer első nyilvános bemutatkozására az iskola karácsonyi ünnepsége alkalmával került sor. Az iskola igazgatója és a hangosító rendszer kezelésével megbízott munkatárs egyaránt nagy megelégedéssel nyilatkoztak a Behringer teljesítményéről, amire a jövőben is nagy szüksége van az iskolának. Használatával olyan eddig gyakorta előforduló hibákat tudnak kiküszöbölni, amely nehezítette a korábbi rendezvények zavartalan lebonyolítását. Összehasonlítva a korábbi elavult technikával, a hangosítással többé nem lesz gond az iskolai rendezvények alkalmával. A Csalogány Készségfejlesztő Iskola kiváló énekkarral rendelkezik, amely rendszeresen kap felkérést szereplésekre. Terveik szerint a jobb hangzás és szólisták hangjának kiemelésére, ezekre a meghívásokra is magukkal viszik majd a most üzembe helyezett hangkeverővel, kontroll ládákkal és aktív hangfalakkal ellátott kiegészített Behringer berendezéseket.
A Csalogány Iskolában 3-24 éves értelmileg akadályozott gyermekek és fiatalok gyógypedagógiai fejlesztése, oktatása-nevelése, és a minél önállóbb életre történő felkészítése folyik. Fő célkitűzésük: növendékeik minél szélesebb körű integrációja a társadalomba. Ennek érdekében nyitottak sok intézményen kívüli programra, rendezvényre, és folyamatosan építik a külső, segítő kapcsolatokat A legfontosabb feladatok közé tartozik az alkalmazkodóképesség, a viselkedési formák és normák tudatosítása, valamint a felnőttközpontúság fokozatos gyengítése mellett, a saját tudatos viselkedésmód elérése. Az ének-zene oktatása és az állandó énekkari foglalkozások a tanulók számára gyakori fellépéseket, komoly, felelősségteljes felkészülést, a színpadon és az ünnepségek alkalmával, pedig jelentős önértékelési javulást hozhatnak, de a fogyatékos tanulók laikusok általi megítélésében is fontos szerepet kapnak. Munkájuk sikeréhez a most üzembe helyezett hangosító berendezés minden bizonnyal nagyban hozzájárul.
A Basys Kft. által leszállított Behringer összeállításban a következő elemek szerepeltek:
Behringer B1520DSP aktív hangfalak (4db)
Behringer F1220A aktív monitor hangfalak (4db)
Behringer XL2400 keverőpult
Behringer MX400 csatorna-keverő
Behringer aktív- és passzív di-boxok
Valamint Neutrik csatlakozóval szerelt Cordial mikrofon- és hangszerkábelek.
A Basys – ről.
A svájci központú BaSys nemzetközi disztribútorként vezető szerepet tölt be a szórakoztató elektronika területén. A BaSys négy közép európai országban van jelen: Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Svájcban.
A BaSys Magyarországi Kft. Több, mint tíz éve hivatalos importőre és márkaképviselete a német Behringer cégnek. A Behringer márkanév egyet jelent a kiemelkedő ár-érték arányú termékekkel a professzionális felhasználók számára, legyen szó itt hangosításról, stúdiótechnikáról vagy hangszeres zenéről.
Ezek az elődökénél kétszer, illetve ötször nagyobb sávszélességet, és az interferencia-mentes átviteli frekvenciákhoz egy speciális üzemmódot kínál, így megbízhatóbb és rugalmasabb vezeték-nélküli átvitelt garantál a legmagasabb igényeket támasztó többcsatornás alkalmazásoknál is.
A hangmérnököknek mostantól akár 184 MHz-es sávszélesség is rendelkezésükre áll, így a világ bármely táján képesek alkalmazkodni az átviteli feltételekhez és megakadályozni az egyéb adóegységekből származó interferenciát – ugyanazzal a kitűnő csatorna elkülönítéssel és erős zavaró jel immunitással, amelyet a professzionális Sennheiser rendszerektől megszoktak. „A vevőegységeket igen kitűnő minőségű erősítőkkel láttuk el,” magyarázza Astrid Vettin, a professzionális rendszerek termékmenedzsere. „Magas IIP3 értékük biztosítja – mely a keresztmodulációval szembeni ellenálló képesség minőségi kritériuma –, hogy a keresztmodulációs produktumok nagymértékben visszaszorulnak. Ez azt jelenti, hogy problémás rádiófrekvenciás körülmények között is megbízható lehet a vétel.”
Az EM 3732-II duál vevőegység Command funkcióval rendelkező változatban (EM 3732 COM-II) és egycsatornás vevőegységként (EM 3731-II) is kapható. Mindegyik vevőegység kitűnő hangminőséget és felhasználóbarát működést kínál. Tisztán olvasható OLED kijelző, egyértelmű menüszerkezet, frekvenciapásztázó funkció és a megfelelő adóegységek infravörös interfészen keresztül végezhető programozása segíti jelentősen a hangmérnök munkáját. A digitális AES3/EBU kimenetnek köszönhetően a vevőegységek közvetlenül digitális keverőpulthoz csatlakoztathatók, miközben az Ethernet aljzaton keresztül hálózatba is integrálhatók, így PC-n vagy Mac-en keresztül, távolról is ellenőrizhetők és vezérelhetők.
Többcsatornás alkalmazásoknál megbízhatóbb átvitel
A szélesebb sávszélességen túl az SK 5212-II zsebadó másik új jellemzője az „Alacsony keresztmodulációs” üzemmód. Ebben az üzemmódban egy adott frekvenciaablakon belül kb. 30%-kal több csatorna helyezhető el, mint korábban – 10 mW-os átviteli teljesítmény mellett.
Normál esetben a használható csatornák számának az ún. adóegység keresztmoduláció szab határt, melyben az adóegység használható jele keveredik az antenna által fogott egyéb adóegységekből vagy interferencia forrásokból származó jelekkel. Az eredményül kapott nagyszámú nemkívánatos interferencia produktum a hasznos jellel együtt átvitelre kerül. Az adóegység keresztmoduláció problémája mindenhol jelentkezik, ahol több adóegységet használnak egymáshoz közel – pl. színpadon, vagy broadcast alkalmazásoknál, ahol több előadó és vendég szerepel.
Astrid Vettin: „Az SK 5212-II “Alacsony keresztmodulációs” üzemmódja most az adóegység keresztmoduláció jelentős visszaszorítását teszi lehetővé. Ennek eredményeképpen a csatornák sokkal közelebb pakolhatók egymáshoz, és a spektrum sokkal hatékonyabban kihasználható. Persze az is előfordul, hogy valaki egyszerűen csak az üzemmód által kínált fokozottabb megbízhatóság előnyeit élvezi.” Az adóegység természetesen normál 10 mW-os üzemmódban is működtethető – így növelve a rendelkezésre álló üzemidőt –, illetve a tartomány megnövelése céljából 50 mW-on történő jelküldésre is képes.
„Az adóegység a plussz funkció ellenére is olyan kompakt, mint annak előtte, és csak egy AA elemet használ,” magyarázza Astrid Vettin. „Broadcast alkalmazások, musicalek és élő produkciók esetén, ahol az adóegység mérete kulcsfontosságú szerepet játszik, világszerte az SK 5212-II az elsőszámú választás.”
Az új eszközök frekvencia-tartománya: 470 – 638 MHz (L tartomány), 614 – 798 MHz (N tartomány) és 776 – 960 MHz (P tartomány).
Az SK 5212-II zsebadó és az EM 3732-II duál vevőegység (EM 3732 COM-II és EM 3731-II változatával) már kapható.
Ezek az elődökénél kétszer, illetve ötször nagyobb sávszélességet, és az interferencia-mentes átviteli frekvenciákhoz egy speciális üzemmódot kínál, így megbízhatóbb és rugalmasabb vezeték-nélküli átvitelt garantál a legmagasabb igényeket támasztó többcsatornás alkalmazásoknál is.
A hangmérnököknek mostantól akár 184 MHz-es sávszélesség is rendelkezésükre áll, így a világ bármely táján képesek alkalmazkodni az átviteli feltételekhez és megakadályozni az egyéb adóegységekből származó interferenciát – ugyanazzal a kitűnő csatorna elkülönítéssel és erős zavaró jel immunitással, amelyet a professzionális Sennheiser rendszerektől megszoktak. „A vevőegységeket igen kitűnő minőségű erősítőkkel láttuk el,” magyarázza Astrid Vettin, a professzionális rendszerek termékmenedzsere. „Magas IIP3 értékük biztosítja – mely a keresztmodulációval szembeni ellenálló képesség minőségi kritériuma –, hogy a keresztmodulációs produktumok nagymértékben visszaszorulnak. Ez azt jelenti, hogy problémás rádiófrekvenciás körülmények között is megbízható lehet a vétel.”
Az EM 3732-II duál vevőegység Command funkcióval rendelkező változatban (EM 3732 COM-II) és egycsatornás vevőegységként (EM 3731-II) is kapható. Mindegyik vevőegység kitűnő hangminőséget és felhasználóbarát működést kínál. Tisztán olvasható OLED kijelző, egyértelmű menüszerkezet, frekvenciapásztázó funkció és a megfelelő adóegységek infravörös interfészen keresztül végezhető programozása segíti jelentősen a hangmérnök munkáját. A digitális AES3/EBU kimenetnek köszönhetően a vevőegységek közvetlenül digitális keverőpulthoz csatlakoztathatók, miközben az Ethernet aljzaton keresztül hálózatba is integrálhatók, így PC-n vagy Mac-en keresztül, távolról is ellenőrizhetők és vezérelhetők.
Többcsatornás alkalmazásoknál megbízhatóbb átvitel
A szélesebb sávszélességen túl az SK 5212-II zsebadó másik új jellemzője az „Alacsony keresztmodulációs” üzemmód. Ebben az üzemmódban egy adott frekvenciaablakon belül kb. 30%-kal több csatorna helyezhető el, mint korábban – 10 mW-os átviteli teljesítmény mellett.
Normál esetben a használható csatornák számának az ún. adóegység keresztmoduláció szab határt, melyben az adóegység használható jele keveredik az antenna által fogott egyéb adóegységekből vagy interferencia forrásokból származó jelekkel. Az eredményül kapott nagyszámú nemkívánatos interferencia produktum a hasznos jellel együtt átvitelre kerül. Az adóegység keresztmoduláció problémája mindenhol jelentkezik, ahol több adóegységet használnak egymáshoz közel – pl. színpadon, vagy broadcast alkalmazásoknál, ahol több előadó és vendég szerepel.
Astrid Vettin: „Az SK 5212-II “Alacsony keresztmodulációs” üzemmódja most az adóegység keresztmoduláció jelentős visszaszorítását teszi lehetővé. Ennek eredményeképpen a csatornák sokkal közelebb pakolhatók egymáshoz, és a spektrum sokkal hatékonyabban kihasználható. Persze az is előfordul, hogy valaki egyszerűen csak az üzemmód által kínált fokozottabb megbízhatóság előnyeit élvezi.” Az adóegység természetesen normál 10 mW-os üzemmódban is működtethető – így növelve a rendelkezésre álló üzemidőt –, illetve a tartomány megnövelése céljából 50 mW-on történő jelküldésre is képes.
„Az adóegység a plussz funkció ellenére is olyan kompakt, mint annak előtte, és csak egy AA elemet használ,” magyarázza Astrid Vettin. „Broadcast alkalmazások, musicalek és élő produkciók esetén, ahol az adóegység mérete kulcsfontosságú szerepet játszik, világszerte az SK 5212-II az elsőszámú választás.”
Az új eszközök frekvencia-tartománya: 470 – 638 MHz (L tartomány), 614 – 798 MHz (N tartomány) és 776 – 960 MHz (P tartomány).
Az SK 5212-II zsebadó és az EM 3732-II duál vevőegység (EM 3732 COM-II és EM 3731-II változatával) már kapható.
Ezekkel a termékekkel a Neumann mindig a csúcstechnológiát képviselte – legyen szó keverőpultoktól, lemezvágó berendezésekről, vagy a digitális technológia területén újkeletű innovációról, a Solution-D rendszerről. Wolfgang Fraissinet, a berlini Neumann marketing/értékesítés igazgatója szavaival: „A Neumann nagy izgalommal mutatja be legújabb innovációját, a KH 120 modellt, mely a Neumann stúdió monitor sorozatának első terméke.”
A KH 120 stúdió monitort közeltéri hangfalként vagy nagyobb több-csatornás rendszerek hátsó hangfalaként ajánlott használni. A KH 120 a legmodernebb akusztikai és elektronikai szimulációs és mérési technológiát képviseli, melynek köszönhetően a lehető legprecízebb hangreprodukciót valósítja meg. Matematikailag modellezett (Mathematically Modeled Dispersion™ – MMD™) hanghullám terelő, rugalmasan állítható akusztikai szabályzók, analóg AB-osztályú erősítők, különféle bemeneti formátumok és rögzítő szerelvények széles választéka: ezek a felhasználónak maximális alkalmazkodási lehetőséget biztosítanak különféle akusztikai körülmények, forráseszközök és helyszíni adottságok esetén.
A maximális kimeneti szint növeléséhez, és a frekvencia-menet 18-Hz-re mélyítéséhez a rendszer mélynyomóval is bővíthető (pl. Neumann KH 810, 7.1 High Definition Bass Manager™ technológiával). A KH 120 tökéletes választás zenei-, broadcast-, projekt- és utómunka stúdiókban, lehallgatási, keverési és mastering munkákhoz.
A legfontosabb műszaki paraméterei:5.25” + 1” drivers
80 + 80 Wpk erősítők
52 Hz -3 dB LF cut-off
112 dB SPL at 1m
A KH 120 hangosabb, mélyebbre megy, jobb diszperziós jellemzőkkel rendelkezik,
és tisztábban szól mint a vetélytársai Ez az egyetlen analóg compact monitor beépített digitális késleltetővel.
Ezekkel a termékekkel a Neumann mindig a csúcstechnológiát képviselte – legyen szó keverőpultoktól, lemezvágó berendezésekről, vagy a digitális technológia területén újkeletű innovációról, a Solution-D rendszerről. Wolfgang Fraissinet, a berlini Neumann marketing/értékesítés igazgatója szavaival: „A Neumann nagy izgalommal mutatja be legújabb innovációját, a KH 120 modellt, mely a Neumann stúdió monitor sorozatának első terméke.”
A KH 120 stúdió monitort közeltéri hangfalként vagy nagyobb több-csatornás rendszerek hátsó hangfalaként ajánlott használni. A KH 120 a legmodernebb akusztikai és elektronikai szimulációs és mérési technológiát képviseli, melynek köszönhetően a lehető legprecízebb hangreprodukciót valósítja meg. Matematikailag modellezett (Mathematically Modeled Dispersion™ – MMD™) hanghullám terelő, rugalmasan állítható akusztikai szabályzók, analóg AB-osztályú erősítők, különféle bemeneti formátumok és rögzítő szerelvények széles választéka: ezek a felhasználónak maximális alkalmazkodási lehetőséget biztosítanak különféle akusztikai körülmények, forráseszközök és helyszíni adottságok esetén.
A maximális kimeneti szint növeléséhez, és a frekvencia-menet 18-Hz-re mélyítéséhez a rendszer mélynyomóval is bővíthető (pl. Neumann KH 810, 7.1 High Definition Bass Manager™ technológiával). A KH 120 tökéletes választás zenei-, broadcast-, projekt- és utómunka stúdiókban, lehallgatási, keverési és mastering munkákhoz.
A legfontosabb műszaki paraméterei:
5.25” + 1” drivers
80 + 80 Wpk erősítők
52 Hz -3 dB LF cut-off
112 dB SPL at 1m
A KH 120 hangosabb, mélyebbre megy, jobb diszperziós jellemzőkkel rendelkezik,
és tisztábban szól mint a vetélytársai Ez az egyetlen analóg compact monitor beépített digitális késleltetővel.
