A felhasználók többsége egyetértett abban, hogy az 1950-es évek, avagy a színes televíziózás bemutatása óta ez lesz a legnagyobb jelentőségű változás. Az azóta eltelt több mint másfél évtized bebizonyította, hogy a hagyományos felbontás hatszorosát nyújtó HDTV valóban forradalmi volt.
A HDTV, azaz a nagyfelbontású televíziók a házimozizást is örökre megváltoztatták, különösen a mozifilmek nagy képernyőkön való lejátszását. A HDTV megjelenéséig a tehetősebb moziőrültek katódsugárcsöves (CRT) projektorokkal nézték a 480 sor felbontású LaserDisc (LD) lemezeiket. Ezzel a technológiával azonban, még a legjobb sorduplázó eljárással sem sikerült eltüntetni a képek csíkozottságát és a túlságosan lágy körvonalakat. A HD viszont már igazi moziélményt nyújtott és ez csak egyre jobb lett, vagy legalábbis megfizethetőbbé vált az évek múlásával. Amikor végre megjelent a Blu-ray, a full HD formátumhoz tartozó adatrögzítő, mindenki tudta, hogy a nagyfelbontású technológia csúcsára érkeztünk.
Valóban elérkeztünk a csúcsra?
A digitális videózás otthoni elterjedése alatt csendben a mozikban is elkezdődött a digitális forradalom, amely azt ígéri, hogy a százéves, kémiai eljárásokon alapuló filmes technológiát gigantikus adathalmazokkal váltja fel. Azóta, amióta a HDTV a háztartások számára elérhetővé vált, a digitális technológia szépen lassan Hollywood-ba is betette a lábát. A jelenlegi moziszabvány a 4K formátum, amely a HDTV felbontás négyszeresét kínálja minden elérhető képméretben. Jelenleg a 4K otthoni bevezetése előtt állunk, amelyről nem tudni, hogy milyen hatással lesz a klasszikus filmszínházakra. Az viszont már most is bizonyos, hogy újabb történelmi pillanat, és még inkább magával ragadó moziélmények elé nézünk a következő években.
A fenti ábán látható a különböző képformátumok közötti különbség. A rajzon nem tüntették fel a 3840 x 2160 képpontos QUAD HD felbontást, amely csupán horizontálisan marad el a DCI 4K megjelenítési szabványától. Nagy valószínűséggel a jelenlegi HD formátumokat is erre, a 4K felbontásra méretezik át.
Mi is az a 4K?
A nagyközönség előtt bemutatott első digitális mozit George Lucas, a Csillagok Háborúja alkotója hozta létre. Lucas – aki korábban a THX minőségbiztosítási rendszert is kidolgozta – eltökélte, hogy addig nem nyugszik, amíg azok számára, akik a filmjére kíváncsiak, és korábban a többször másolt karcos filmeket látták, az új szabványnak köszönhetően a mesterkópiával azonos digitális változathoz jussanak és eredeti minőségű filmet és hangot élvezzenek. A nagyszabású kísérletet 1999-ben láthatta az amerikai nagyközönség. A Csillagok Háborúja első részének forgatásánál, a Baljós árnyaknál már digitális technikát is használt, előre látta a jövőt és ezért volt fontos számára, hogy most a technika fejlődésének köszönhetően újra megmutassa a nézőknek a lehető legjobb minőséget. A megvalósítás a Sony és a Panavision közreműködésével történt. Megalkották az első 1080 soros progresszív sorfelbontású, 24 képkocka/másodperc rögzítésére alkalmas digitális kamerát, és a film bizonyos részeit már ezzel a technológiával forgatták. A további minőségjavulás érdekében a nagyfelbontású mesterkópiából olyan digitális változatot készítettek, amelyet kísérleti jelleggel összesen négy amerikai moziban vetítettek. A kísérlet sikerült és megszületett a 2K felbontás a mozikban.
A kezdeti sikeren fölbuzdulva hét nagy filmstúdió 2002-ben megalakította a Digital Cinema Initiative (DCI), kft-t azzal a céllal, hogy a filmforgalmazás és filmbemutatás terén feltérképezzék Hollywood digitális jövőjét. Nyilvánvaló volt, hogy egységes képformátum, megjelenítő és kódolási szabványokat kell megalkotniuk annak érdekében, hogy megszabaduljanak a hagyományos filmmásolással és filmterjesztéssel járó hatalmas költségektől. A DCI 2005-ben a 2K felbontást szabta minimum követelménynek. A 2K-ból a “K” 1024 képpontot (2 tizedik hatványát) jelenti. A 2K horizontálisan 2048, vertikálisan 1080 képpontot jelent. Ez a felbontás csak kevéssel több mint az 1920 x 1080 képpontos full HDTV szabvány.
A fenti ábán látható a különböző képformátumok közötti különbség. A rajzon nem tüntették fel a 3840 x 2160 képpontos QUAD HD felbontást, amely csupán horizontálisan marad el a DCI 4K megjelenítési szabványától. Nagy valószínűséggel a jelenlegi HD formátumokat is erre, a 4K felbontásra méretezik át.
A DCI a felbontási szabványok kialakításánál a filmszínházak fejlesztési lehetőségeit vették figyelembe. A 4K szabvány első támogatói között volt Chris Cookson, a Sony Pictures Technologies vezetője, aki szerint arra is tekintettel kellett lenniük, hogy az újabb építésű felsőkategóriás multiplex filmszínházakban már stadionos elrendezésű a nézőtér. A nézők itt már nyújtózkodás nélkül élvezhetik az előadásokat. Az évtizedekkel ezelőtt épített mozikban a kisebb filmvászon a rövidebb falra került, és a nézők a hátsó sorokból már alig láthattak valamit. Az újabb mozikban azonban a filmvászon átkerült a hosszabbik falra és a nézőket is közelebb ültették, hogy az otthoni HDTV nézőponthoz hasonló élményt biztosítsák.
Az egészséges emberi szem éleslátása 1 ívperc, ez azt jelenti, hogy 10 méter távolságból az egymástól 3 milliméterre található vonalakat már megtudjuk különböztetni. Ezt a szabályt kellett figyelembe venniük a filmszínházak tervezőinek, és ebből adódott, hogy az elsőként elfogadott 2K felbontás már nem elegendő. Ráadásul az újabb moziknál a nézők közelebb ülnek a vászonhoz, így a 2K felbontását horizontálisan és vertikálisan megduplázva hozták létre a 4096 x 2160 képpontos 4K szabványt.
Az ábra azt szemlélteti, hogy a normál látással rendelkezők esetében 3 képernyőmagasságnál közelebb ülve a 2K felbontásnál pixelesnek tűnhet a vetített kép, míg a 4K felbontásnál a képernyőmagasság másfélszereséig még egybefüggőnek látszik a vetített kép, azaz nem látszik a pixelstruktúra.
“Ha belépünk egy modern filmszínházba láthatjuk, hogy az első jegyvásárlók kedvenc helyei a filmvászon magasságához viszonyított másfélszeres, kétszeres távolságban vannak és a terem hátsó fala általában a vászon magasságának háromszorosánál húzódik” – magyarázta Cookson. Hozzátette, hogy ebből adódóan a vászon magasságához viszonyított másfélszeres távolságban a 2000 képpontos vertikális felbontásnál minden képpontot észlelnek a normál látással rendelkező nézők, tehát ennek a felét nyújtó 2K felbontás túl durva lenne a megfelelő moziélményhez. Így a DCI az újgenerációs mozitermekre alapozva a 4K felbontást tekinti optimálisnak.
A filmszínházak nézőtermei a téglalaphoz hasonló alapterületről a négyzetes alapterület felé fejlődtek. A nézők közelebb kerültek a nagyobb felületű vászonhoz.
Az ábra azt szemlélteti, hogy a normál látással rendelkezők esetében 3 képernyőmagasságnál közelebb ülve a 2K felbontásnál pixelesnek tűnhet a vetített kép, míg a 4K felbontásnál a képernyőmagasság másfélszereséig még egybefüggőnek látszik a vetített kép, azaz nem látszik a pixelstruktúra.
4K a házimozizásban
A 4K felbontás 8,8 millió képpontot, míg a 2K csupán 2,2 millió képpontot jelent, a 1080p HDTV még ennél is kevesebb, összesen 2 073 600 képpont megjelenítésére alkalmas. Azaz a 4K a mai otthonokban elérhető felbontás több mint négyszerese. A kérdés már csak az, hogy a vásárlók valóban akarják-e a kisebb otthoni kijelzőkön is a 4K felbontást?
A fenti felnagyított ábra 2K és a 4K felbontás közötti relatív különbséget szemlélteti.
Cookson szerint a televíziózás továbbra is követni fogja azokat a trendeket, amelyek a mozikban megjelennek, mint ahogy korábban is így volt ez a televíziózás hajnalán. Először 4:3 arányú fekete-fehér képernyők jelentek meg, majd mikor a mozikban elterjedt a színes film, a tévék is követték a változást. Így volt ez a térhatású hanggal és a 16:9 arányú kijelzők bevezetésével is.
A filmszínházak közelebb hozták a nézőket a nagyobb vásznakhoz, hogy még tökéletesebb élményt nyújtsanak. Az otthonokban valószínűleg nem lesznek 12 méter képátmérőjű vásznak, de ha csak egy 3 méteres képátmérőjű kijelzőn látható filmet a megjelenített kép magasságához viszonyított másfélszeres távolságból szeretnénk élvezni, akkor már szükség lesz otthon is a 4K felbontásra.
A digitális kijelzőt közelről nézve láthatóvá válnak az egyedi képpontok és a képpontokat elválasztó rácsvonalak, ilyenkor mondjuk, hogy “raszteres” a kép.
Joel Silver, az Imaging Science Foundation (ISF) alapítóelnöke is egyetért azzal, hogy az otthoni megjelenítők 4K-ra váltása az iparág természetes fejlődésének következménye. “Ebbe az irányba haladunk már az 1930-as évek óta, amikor John Logie Baird bemutatta a harminc sor megjelenítésére alkalmas televízióját”. Silver azonban óvatos az ultrafelbontás korai bevezetésével kapcsolatban. “A 4K áldás lesz azoknak, akik közelről nézik a kijelzőjüket, mert eltűnnek az 1080p felbontásnál látható rácsvonalak, azonban a 4K tartalmak hiánya miatt csak a full HD tartalmak felkonvertálása jöhet szóba, ami további gondok forrása lehet” – magyarázta.
Jóllehet a tartalmak felkonvertálásának technológiája sokat fejlődött az utóbbi években és olyan algoritmusokat használnak, amelyek extra képpontokkal egészítenek ki minden képkockát, mégis előfordul, hogy nehézségeket okoznak bizonyos tartalmak.
“Az egyetlen jó felkonvertálási megoldás, ha nem konvertálunk fel semmit” – mondta kertelés nélkül a szakember. “Vannak olyan konvertálási megoldások, amelyek lényegesen jobbak, de minden konvertálás ront valamennyit a képminőségen” – tette hozzá. Silver szerint most éppen egy olyan szép korszakban élünk, amelyben az 1080p felbontású Blu-ray tartalmat az 1080p felbontású kijelzőn nézhetjük. A képpontok “közvetlenül beszélgetnek egymással” azaz minden képpont pontról pontra ott és úgy jelenik meg, ahogyan azt eredetileg tervezték. A 4K igazi előnye akkor lesz majd látható, ha 4K tartalom is lesz hozzá.
A filmszínházak nézőtermei a téglalaphoz hasonló alapterületről a négyzetes alapterület felé fejlődtek. A nézők közelebb kerültek a nagyobb felületű vászonhoz.
Gary Klasmeier, a JVC Professzionális termékeivel foglalkozó D-ILA Systems mérnöke is nehézségeket lát a 4K-ra konvertálásban. Szerinte sokkal kevesebb problémát okozna, ha a full HD (1920 x 1080 képpontos) tartalmakat QUAD HD-ra, azaz 3840 x 2160 képponta konvertálnák, mert ekkor minden képpont arányosan többszöröződne. Ha azonban ragaszkodunk a DCI 4K szabványában szereplő felbontáshoz, akkor bonyolult algoritmusokra lesz szükség 3840 és a 4096 közötti különbség leküzdéséhez, ráadásul még az eredmény sem lesz tökéletes.
Cookson egyetért azzal, hogy léteznek olcsó és egyszerű felkonvertálási metódusok, ezek azonban korántsem tökéletesek. Jól konvertálni csak akkor lehet, ha megértjük és részletesen ismerjük a képmegjelenítési rendszerek működését. Néhány szoftver rendkívül érdekes és ígéretes módon oldja meg ezt a problémát. A Sony célja egy olyan megoldás kifejlesztése, amely jó technológiával, költséghatékonyan működik és integrálni lehet az olyan háztartási célokra szánt projektorokba, mint amilyen a 4K VPL-VW1000ES.
Ugyanakkor már vannak olyan gyártók is, amelyek előre látóan figyelmet szentelnek ezeknek a kihívásoknak. Ilyen például az Onkyo, és a Yamaha, amely már be is mutatta azokat a házimozi erősítőket, amelyek tartalmazák a 4K-ra konvertálás lehetőségét.
Tyúk vagy tojás?
A 4K felbontás elterjedését az ebben a formátumban elérhető tartalmak hiánya okozhatja, jóllehet az ismert filmstúdiók rendre újradigitalizálják a klasszikus filmeket és az újabb produkcióknál is egyre gyakrabban alkalmazzák a 4K vagy még az ennél is jobb felbontást kínáló digitális filmkamerákat. A kérdés már csak az, hogy ez az ultrafelbontás milyen formában juthat el ez a nézőkhöz, mert bár az interneten a YouTube videomegosztón 4K-ra keresve is vannak tartalmak, lejátszáskor csak 1080p felbontás jelenik meg.
A 4K videók interneten keresztül történő valós idejű továbbítása komoly kihívást jelent a szolgáltatóknak, ráadásul az ilyen nagyméretű fájlok letöltéséhez vagy darabolásához is komoly számítási teljesítményű számítógépre van szükség.
A fenti felnagyított ábra 2K és a 4K felbontás közötti relatív különbséget szemlélteti.
Japán és Dél-Korea a jelenlegi földi sugárzású digitális adás (DVB-T) szabványát kívánja 4K-ra frissíteni, miközben Amerikában még nem indult el ilyen irányú törekvés. A földi sugárzással jelenleg elérhető átviteli sebesség 1080i, tehát az 1080 soros felbontást csak váltott soros megjelenítéssel érik el. Az adattovábbítási problémák miatt a digitális vetítővel szerelt filmszínházakhoz is hagyományosan, futárszolgálattal érkeznek a filmek, amelyek adatvédelmi kóddal ellátott merevlemezekről játszhatók le. Ez a módszer azonban csak addig működhet, amíg tömegesen le nem terjednek a 4K-ra optimalizált digitális vetítőtermek.
Az otthoni felhasználóknak a 3D tartalmakhoz hasonlóan a Blu-ray lejátszók jelenthetik a legkézenfekvőbb megoldást. Ez a formátum ugyanis a tömörítés után képes ekkora adatmennyiség feldolgozására. A filmek tömörítési eljárásai közül kiemelkedik a HEVC, avagy a High Efficiency Video Codec, amely sokkal hatékonyabb mint a tíz évvel ezelőtt bemutatott H.264/MPEG-4 más néven az Advanced Video Coding, AVC. Az új kódolási algoritmussal egy 4K felbontású film gyakorlatilag a normál Blu-Ray tartalmakhoz hasonló méretű lehet.
4K Magyarországon
Az ultrafelbontású HD tartalmak magyarországi elterjedése várhatóan olyan ütemben halad majd, mint a nagyfelbontás általánossá válása, azaz még jónéhány évet biztosan várni kell a 4K-ra optimalizált filmek hazai megjelenésére.
Magyarországon jelenleg a digitális televíziós átállás a legfontosabb kérdés, mert amíg a földfelszíni sugárzás analóg módon is történik, addig a digitális platformon sávszélességi, és ezzel együtt képminőségi korlátok is jelentkeznek. Egy frekvencián egy analóg műsort lehet továbbítani, digitálisan viszont több HD és SD (720×576, 576i) műsor is elfér egymás mellett. Ha megszűnik az analóg adás, akkor digitálisan több mint negyven csatornát helyezhetnek el az eddig használt frekvenciákon. A földfelszíni sugárzás ezután már csak olyan kompromisszumokra kényszerül, hogy több SD csatorna vagy számban kevesebb, de jobb, HD minőségű műsor legyen-e a kínálatban?
A digitális kijelzőt közelről nézve láthatóvá válnak az egyedi képpontok és a képpontokat elválasztó rácsvonalak, ilyenkor mondjuk, hogy “raszteres” a kép.
Magyarországon a legfrissebb adatok alapján megközelítőleg 4,1 millió háztartásból több mint 3,3 millió háztartás fizet elő valamilyen kábeles, műholdas vagy internet alapú televíziós szolgáltatásra. Ezeken kívűl még mintegy 800 ezer háztartásban tető- vagy szobaantennával fogható analóg és digitális földfelszíni sugárzású tévéadásokat néznek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság havi televíziós gyorsjelentésének adatai alapján 2013 februárjában 83 ezer előfizetője volt a MinDig TV Extra szolgáltatásnak és a földfelszíni digitális platform ingyen elérhető hét csatornáját, a MinDig TV szolgáltatást összesen 350 ezer háztartásban használták.
A digitális átállás az év végére teljes mértékben megvalósul, a jelenlegi tervek szerint azonban nem valószínű, hogy a földi sugárzásban lényegesen több lesz majd a HD adás. Azok, akik valóban HD minőséget szeretnének kábeles, műholdas vagy internet alapú szolgáltatást kell beszerezniük. Az Eutelsat 10A jelű műholdján január 8-án indult Európa első ultra HD felbontású csatornája, amelyről 4K, azaz 4096 x 2160 képpontos felbontásban másodpercenként 50 képkockás frissítési frekvenciával progresszív módon közvetítik a tesztműsorokat. ( – )
Bodnár Balázs
(A Sony 4K: From the cinema to the home c. anyaga alapján)
4K A felbontás forradalma…
Amikor az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) 1996 decemberében elfogadta az Advanced Television Systems Commitee (ATSC) által létrehozott digitális televíziózási szabványt, a felhasználók többsége egyetértett abban, hogy az 1950-es évek, avagy a színes televíziózás bemutatása óta ez lesz a legnagyobb jelentőségű változás. Az azóta eltelt több mint másfél évtized bebizonyította, hogy a hagyományos felbontás hatszorosát nyújtó HDTV valóban forradalmi volt.
A HDTV, azaz a nagyfelbontású televíziók a házimozizást is örökre megváltoztatták, különösen a mozifilmek nagy képernyőkön való lejátszását. A HDTV megjelenéséig a tehetősebb moziőrültek katódsugárcsöves (CRT) projektorokkal nézték a 480 sor felbontású LaserDisc (LD) lemezeiket. Ezzel a technológiával azonban, még a legjobb sorduplázó eljárással sem sikerült eltüntetni a képek csíkozottságát és a túlságosan lágy körvonalakat. A HD viszont már igazi moziélményt nyújtott és ez csak egyre jobb lett, vagy legalábbis megfizethetőbbé vált az évek múlásával. Amikor végre megjelent a Blu-ray, a full HD formátumhoz tartozó adatrögzítő, mindenki tudta, hogy a nagyfelbontású technológia csúcsára érkeztünk.
Valóban elérkeztünk a csúcsra?
A digitális videózás otthoni elterjedése alatt csendben a mozikban is elkezdődött a digitális forradalom, amely azt ígéri, hogy a százéves, kémiai eljárásokon alapuló filmes technológiát gigantikus adathalmazokkal váltja fel. Azóta, amióta a HDTV a háztartások számára elérhetővé vált, a digitális technológia szépen lassan Hollywood-ba is betette a lábát. A jelenlegi moziszabvány a 4K formátum, amely a HDTV felbontás négyszeresét kínálja minden elérhető képméretben. Jelenleg a 4K otthoni bevezetése előtt állunk, amelyről nem tudni, hogy milyen hatással lesz a klasszikus filmszínházakra. Az viszont már most is bizonyos, hogy újabb történelmi pillanat, és még inkább magával ragadó moziélmények elé nézünk a következő években.
Mi is az a 4K?
A nagyközönség előtt bemutatott első digitális mozit George Lucas, a Csillagok Háborúja alkotója hozta létre. Lucas – aki korábban a THX minőségbiztosítási rendszert is kidolgozta – eltökélte, hogy addig nem nyugszik, amíg azok számára, akik a filmjére kíváncsiak, és korábban a többször másolt karcos filmeket látták, az új szabványnak köszönhetően a mesterkópiával azonos digitális változathoz jussanak és eredeti minőségű filmet és hangot élvezzenek. A nagyszabású kísérletet 1999-ben láthatta az amerikai nagyközönség. A Csillagok Háborúja első részének forgatásánál, a Baljós árnyaknál már digitális technikát is használt, előre látta a jövőt és ezért volt fontos számára, hogy most a technika fejlődésének köszönhetően újra megmutassa a nézőknek a lehető legjobb minőséget. A megvalósítás a Sony és a Panavision közreműködésével történt. Megalkották az első 1080 soros progresszív sorfelbontású, 24 képkocka/másodperc rögzítésére alkalmas digitális kamerát, és a film bizonyos részeit már ezzel a technológiával forgatták. A további minőségjavulás érdekében a nagyfelbontású mesterkópiából olyan digitális változatot készítettek, amelyet kísérleti jelleggel összesen négy amerikai moziban vetítettek. A kísérlet sikerült és megszületett a 2K felbontás a mozikban.
A kezdeti sikeren fölbuzdulva hét nagy filmstúdió 2002-ben megalakította a Digital Cinema Initiative (DCI), kft-t azzal a céllal, hogy a filmforgalmazás és filmbemutatás terén feltérképezzék Hollywood digitális jövőjét. Nyilvánvaló volt, hogy egységes képformátum, megjelenítő és kódolási szabványokat kell megalkotniuk annak érdekében, hogy megszabaduljanak a hagyományos filmmásolással és filmterjesztéssel járó hatalmas költségektől. A DCI 2005-ben a 2K felbontást szabta minimum követelménynek. A 2K-ból a “K” 1024 képpontot (2 tizedik hatványát) jelenti. A 2K horizontálisan 2048, vertikálisan 1080 képpontot jelent. Ez a felbontás csak kevéssel több mint az 1920 x 1080 képpontos full HDTV szabvány.
A fenti ábán látható a különböző képformátumok közötti különbség. A rajzon nem tüntették fel a 3840 x 2160 képpontos QUAD HD felbontást, amely csupán horizontálisan marad el a DCI 4K megjelenítési szabványától. Nagy valószínűséggel a jelenlegi HD formátumokat is erre, a 4K felbontásra méretezik át.
A DCI a felbontási szabványok kialakításánál a filmszínházak fejlesztési lehetőségeit vették figyelembe. A 4K szabvány első támogatói között volt Chris Cookson, a Sony Pictures Technologies vezetője, aki szerint arra is tekintettel kellett lenniük, hogy az újabb építésű felsőkategóriás multiplex filmszínházakban már stadionos elrendezésű a nézőtér. A nézők itt már nyújtózkodás nélkül élvezhetik az előadásokat. Az évtizedekkel ezelőtt épített mozikban a kisebb filmvászon a rövidebb falra került, és a nézők a hátsó sorokból már alig láthattak valamit. Az újabb mozikban azonban a filmvászon átkerült a hosszabbik falra és a nézőket is közelebb ültették, hogy az otthoni HDTV nézőponthoz hasonló élményt biztosítsák.
Az egészséges emberi szem éleslátása 1 ívperc, ez azt jelenti, hogy 10 méter távolságból az egymástól 3 milliméterre található vonalakat már megtudjuk különböztetni. Ezt a szabályt kellett figyelembe venniük a filmszínházak tervezőinek, és ebből adódott, hogy az elsőként elfogadott 2K felbontás már nem elegendő. Ráadásul az újabb moziknál a nézők közelebb ülnek a vászonhoz, így a 2K felbontását horizontálisan és vertikálisan megduplázva hozták létre a 4096 x 2160 képpontos 4K szabványt.
“Ha belépünk egy modern filmszínházba láthatjuk, hogy az első jegyvásárlók kedvenc helyei a filmvászon magasságához viszonyított másfélszeres, kétszeres távolságban vannak és a terem hátsó fala általában a vászon magasságának háromszorosánál húzódik” – magyarázta Cookson. Hozzátette, hogy ebből adódóan a vászon magasságához viszonyított másfélszeres távolságban a 2000 képpontos vertikális felbontásnál minden képpontot észlelnek a normál látással rendelkező nézők, tehát ennek a felét nyújtó 2K felbontás túl durva lenne a megfelelő moziélményhez. Így a DCI az újgenerációs mozitermekre alapozva a 4K felbontást tekinti optimálisnak.
A filmszínházak nézőtermei a téglalaphoz hasonló alapterületről a négyzetes alapterület felé fejlődtek. A nézők közelebb kerültek a nagyobb felületű vászonhoz.
Az ábra azt szemlélteti, hogy a normál látással rendelkezők esetében 3 képernyőmagasságnál közelebb ülve a 2K felbontásnál pixelesnek tűnhet a vetített kép, míg a 4K felbontásnál a képernyőmagasság másfélszereséig még egybefüggőnek látszik a vetített kép, azaz nem látszik a pixelstruktúra.
4K a házimozizásban
A 4K felbontás 8,8 millió képpontot, míg a 2K csupán 2,2 millió képpontot jelent, a 1080p HDTV még ennél is kevesebb, összesen 2 073 600 képpont megjelenítésére alkalmas. Azaz a 4K a mai otthonokban elérhető felbontás több mint négyszerese. A kérdés már csak az, hogy a vásárlók valóban akarják-e a kisebb otthoni kijelzőkön is a 4K felbontást?
A fenti felnagyított ábra 2K és a 4K felbontás közötti relatív különbséget szemlélteti.
Cookson szerint a televíziózás továbbra is követni fogja azokat a trendeket, amelyek a mozikban megjelennek, mint ahogy korábban is így volt ez a televíziózás hajnalán. Először 4:3 arányú fekete-fehér képernyők jelentek meg, majd mikor a mozikban elterjedt a színes film, a tévék is követték a változást. Így volt ez a térhatású hanggal és a 16:9 arányú kijelzők bevezetésével is.
A filmszínházak közelebb hozták a nézőket a nagyobb vásznakhoz, hogy még tökéletesebb élményt nyújtsanak. Az otthonokban valószínűleg nem lesznek 12 méter képátmérőjű vásznak, de ha csak egy 3 méteres képátmérőjű kijelzőn látható filmet a megjelenített kép magasságához viszonyított másfélszeres távolságból szeretnénk élvezni, akkor már szükség lesz otthon is a 4K felbontásra.
A digitális kijelzőt közelről nézve láthatóvá válnak az egyedi képpontok és a képpontokat elválasztó rácsvonalak, ilyenkor mondjuk, hogy “raszteres” a kép.
Joel Silver, az Imaging Science Foundation (ISF) alapítóelnöke is egyetért azzal, hogy az otthoni megjelenítők 4K-ra váltása az iparág természetes fejlődésének következménye. “Ebbe az irányba haladunk már az 1930-as évek óta, amikor John Logie Baird bemutatta a harminc sor megjelenítésére alkalmas televízióját”. Silver azonban óvatos az ultrafelbontás korai bevezetésével kapcsolatban. “A 4K áldás lesz azoknak, akik közelről nézik a kijelzőjüket, mert eltűnnek az 1080p felbontásnál látható rácsvonalak, azonban a 4K tartalmak hiánya miatt csak a full HD tartalmak felkonvertálása jöhet szóba, ami további gondok forrása lehet” – magyarázta.
Jóllehet a tartalmak felkonvertálásának technológiája sokat fejlődött az utóbbi években és olyan algoritmusokat használnak, amelyek extra képpontokkal egészítenek ki minden képkockát, mégis előfordul, hogy nehézségeket okoznak bizonyos tartalmak.
“Az egyetlen jó felkonvertálási megoldás, ha nem konvertálunk fel semmit” – mondta kertelés nélkül a szakember. “Vannak olyan konvertálási megoldások, amelyek lényegesen jobbak, de minden konvertálás ront valamennyit a képminőségen” – tette hozzá. Silver szerint most éppen egy olyan szép korszakban élünk, amelyben az 1080p felbontású Blu-ray tartalmat az 1080p felbontású kijelzőn nézhetjük. A képpontok “közvetlenül beszélgetnek egymással” azaz minden képpont pontról pontra ott és úgy jelenik meg, ahogyan azt eredetileg tervezték. A 4K igazi előnye akkor lesz majd látható, ha 4K tartalom is lesz hozzá.
Gary Klasmeier, a JVC Professzionális termékeivel foglalkozó D-ILA Systems mérnöke is nehézségeket lát a 4K-ra konvertálásban. Szerinte sokkal kevesebb problémát okozna, ha a full HD (1920 x 1080 képpontos) tartalmakat QUAD HD-ra, azaz 3840 x 2160 képponta konvertálnák, mert ekkor minden képpont arányosan többszöröződne. Ha azonban ragaszkodunk a DCI 4K szabványában szereplő felbontáshoz, akkor bonyolult algoritmusokra lesz szükség 3840 és a 4096 közötti különbség leküzdéséhez, ráadásul még az eredmény sem lesz tökéletes.
Cookson egyetért azzal, hogy léteznek olcsó és egyszerű felkonvertálási metódusok, ezek azonban korántsem tökéletesek. Jól konvertálni csak akkor lehet, ha megértjük és részletesen ismerjük a képmegjelenítési rendszerek működését. Néhány szoftver rendkívül érdekes és ígéretes módon oldja meg ezt a problémát. A Sony célja egy olyan megoldás kifejlesztése, amely jó technológiával, költséghatékonyan működik és integrálni lehet az olyan háztartási célokra szánt projektorokba, mint amilyen a 4K VPL-VW1000ES.
Ugyanakkor már vannak olyan gyártók is, amelyek előre látóan figyelmet szentelnek ezeknek a kihívásoknak. Ilyen például az Onkyo, és a Yamaha, amely már be is mutatta azokat a házimozi erősítőket, amelyek tartalmazák a 4K-ra konvertálás lehetőségét.
Tyúk vagy tojás?
A 4K felbontás elterjedését az ebben a formátumban elérhető tartalmak hiánya okozhatja, jóllehet az ismert filmstúdiók rendre újradigitalizálják a klasszikus filmeket és az újabb produkcióknál is egyre gyakrabban alkalmazzák a 4K vagy még az ennél is jobb felbontást kínáló digitális filmkamerákat. A kérdés már csak az, hogy ez az ultrafelbontás milyen formában juthat el ez a nézőkhöz, mert bár az interneten a YouTube videomegosztón 4K-ra keresve is vannak tartalmak, lejátszáskor csak 1080p felbontás jelenik meg.
A 4K videók interneten keresztül történő valós idejű továbbítása komoly kihívást jelent a szolgáltatóknak, ráadásul az ilyen nagyméretű fájlok letöltéséhez vagy darabolásához is komoly számítási teljesítményű számítógépre van szükség.
Japán és Dél-Korea a jelenlegi földi sugárzású digitális adás (DVB-T) szabványát kívánja 4K-ra frissíteni, miközben Amerikában még nem indult el ilyen irányú törekvés. A földi sugárzással jelenleg elérhető átviteli sebesség 1080i, tehát az 1080 soros felbontást csak váltott soros megjelenítéssel érik el. Az adattovábbítási problémák miatt a digitális vetítővel szerelt filmszínházakhoz is hagyományosan, futárszolgálattal érkeznek a filmek, amelyek adatvédelmi kóddal ellátott merevlemezekről játszhatók le. Ez a módszer azonban csak addig működhet, amíg tömegesen le nem terjednek a 4K-ra optimalizált digitális vetítőtermek.
Az otthoni felhasználóknak a 3D tartalmakhoz hasonlóan a Blu-ray lejátszók jelenthetik a legkézenfekvőbb megoldást. Ez a formátum ugyanis a tömörítés után képes ekkora adatmennyiség feldolgozására. A filmek tömörítési eljárásai közül kiemelkedik a HEVC, avagy a High Efficiency Video Codec, amely sokkal hatékonyabb mint a tíz évvel ezelőtt bemutatott H.264/MPEG-4 más néven az Advanced Video Coding, AVC. Az új kódolási algoritmussal egy 4K felbontású film gyakorlatilag a normál Blu-Ray tartalmakhoz hasonló méretű lehet.
4K Magyarországon
Az ultrafelbontású HD tartalmak magyarországi elterjedése várhatóan olyan ütemben halad majd, mint a nagyfelbontás általánossá válása, azaz még jónéhány évet biztosan várni kell a 4K-ra optimalizált filmek hazai megjelenésére.
Magyarországon jelenleg a digitális televíziós átállás a legfontosabb kérdés, mert amíg a földfelszíni sugárzás analóg módon is történik, addig a digitális platformon sávszélességi, és ezzel együtt képminőségi korlátok is jelentkeznek. Egy frekvencián egy analóg műsort lehet továbbítani, digitálisan viszont több HD és SD (720×576, 576i) műsor is elfér egymás mellett. Ha megszűnik az analóg adás, akkor digitálisan több mint negyven csatornát helyezhetnek el az eddig használt frekvenciákon. A földfelszíni sugárzás ezután már csak olyan kompromisszumokra kényszerül, hogy több SD csatorna vagy számban kevesebb, de jobb, HD minőségű műsor legyen-e a kínálatban?
Magyarországon a legfrissebb adatok alapján megközelítőleg 4,1 millió háztartásból több mint 3,3 millió háztartás fizet elő valamilyen kábeles, műholdas vagy internet alapú televíziós szolgáltatásra. Ezeken kívűl még mintegy 800 ezer háztartásban tető- vagy szobaantennával fogható analóg és digitális földfelszíni sugárzású tévéadásokat néznek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság havi televíziós gyorsjelentésének adatai alapján 2013 februárjában 83 ezer előfizetője volt a MinDig TV Extra szolgáltatásnak és a földfelszíni digitális platform ingyen elérhető hét csatornáját, a MinDig TV szolgáltatást összesen 350 ezer háztartásban használták.
A digitális átállás az év végére teljes mértékben megvalósul, a jelenlegi tervek szerint azonban nem valószínű, hogy a földi sugárzásban lényegesen több lesz majd a HD adás. Azok, akik valóban HD minőséget szeretnének kábeles, műholdas vagy internet alapú szolgáltatást kell beszerezniük. Az Eutelsat 10A jelű műholdján január 8-án indult Európa első ultra HD felbontású csatornája, amelyről 4K, azaz 4096 x 2160 képpontos felbontásban másodpercenként 50 képkockás frissítési frekvenciával progresszív módon közvetítik a tesztműsorokat. ( – )
A pici, de jó minőségű videó és állókép kamerák a fiatalok körében elterjedt és szívesen használt „játékszer”, a profiknak pedig komoly munkaeszköz. Sorba állították a kamerákat, egy hosszú deszkára szerelve, hogy egy közeljövőben várható éles bevetés képi eljárását kipróbálják, gyakorolják. A teszt célja a különböző kamerákkal, különböző szögekből, azonos motívumról készült felvétel összemontírozása volt egy új, talán picit „Mátrixos” látványban. Az egész jelenetet egy Canon 5D Mark II -vel filmezték, amely egy Sachtler Ace állványra volt szerelve. A folyadék csillapított kamerafej jól bírta a hirtelen mozgásokat, de a hideget is.
B. Kristóf operatőr tapasztalatai:
Munkám során már többször találkoztam SACHTLER állványokkal, de ezek mind nagyobb 5-7kg-os profi kamerákhoz gyártott masszív állványok voltak. Már ekkor is felfigyeltem rá, hogy a hivatásos szakmának minőségi, elnyűhetetlen állványokat gyártanak, amelyeken rengeteg állítási lehetőség van, hogy megkönnyítse az operatőrök mindennapi munkáját.
Nagyon kifinomult folyadék-csillapítású fej található az állványon, aminek mozgatására 3 fokozat is rendelkezésünkre áll. Ez tökéletesen elősegíti, hogy szépen lassan lehessen úsztatni a svenkeket, vagy akár egy gyors mozgást, vagy most az én esetemben egy versenyautót lekövetni.
Amikor először megpillantottam a Sachtler új „Ace” típusú állványát, nagyon kíváncsi voltam rá, mivel első sorban DSLR kamerákhoz ajánlják, én pedig főleg ilyenekkel dolgozom. Ezt az állványtípust külön erre a célra fejlesztették ki. Súlyra jóval könnyebb, méretre kisebb és egyszerűbben is mozgatható, mint a súlyosabb kamerákhoz kifejlesztett rokonai.
Használatban kitűnt, hogy az ACE egy nagyon biztos állvány, annak ellenére, hogy kisebb DSLR gépekhez tervezték. Simán akár egy 5-6 kg-os kamerát is elbír. Az erős lábak nagyon stabilan tartják a DSLR kamerákat bármilyen terepen. A tekerők nagyon masszívak és jól kézre esnek. Egyszer sem izzadtam le, amikor meg kellett őket húzni, és a kilazítás is gördülékenyen ment.
Interjú közben egy 190 cm-es riport alanynak még szemmagasságig is fel tudjuk húzni az állványt a rajta levő kamerával. Külső terepen pedig gyorsan üzembe helyezhető.
Ár-minőség értékarányban a nagyobb elődeihez képest jó áron kapható, és hozza ugyanazt a precíz
minőséget, amit az ember elvár egy Sachtler állványtól.
Utazni is sokkal kényelmesebb lehet vele repülőgépen, de az autó csomagtartójába is könnyen befér. Terepmunkára is alkalmas könnyű súlya miatt, ebben is sokkal praktikusabb, mint nagyobb elődei, és nem kell egy plusz ember a szállításához.
Amit a tesztelés közben ( gyorsan dolgoztunk ) még nagyon hasznosnak tartottam, hogy nem kell teljesen kiegyensúlyozni az állványt a lábaival, mert kisebb korrigálási lehetőség a fej alatti gömb mozgatásával is elvégezhető. Ezzel nagyon gyorsan megtalálhatjuk a vízszintest. Továbbá nagyon tetszik, hogy a fejen szinte mindenen állíthatunk több fokozatot ilyen sok állítási lehetőség még egyik általam használt állványon sem volt.
A lábak köfelületen sajnos nem bizonyultak túl stabilnak, könnyen elcsúsznak, ezzel bizonytalanná téve a felvételkészítést.
Összegzésül az a véleményem, hogy ha valaki kis kamerával, vagy DSLR géppel dolgozik, akkor a Sachtler Ace egy tökéletes választás, amit nem csak az ára indool, hanem a szolgáltatásai is. Szép a védőtasakja. Ebben az árkategóriában nem biztos, hogy találunk jobb videó-állványt.
B. Kristóf
www.facebook.com/keyframeproductions
www.rexfilm.hu
|
SACHTLER ACE, DSLR kameraállvány teszt
A könnyű és kompakt építésű Sachtler Ace állványrendszerrel a független videó készítő is élvezheti a hivatásos filmkészítőknél már megszokott minőségét, ráadásul meglepően jó ár-minőség értékarányban. Az új szabványosított SA-drag csillapítás három fokoztában pontos elforgatást, és döntést tesz lehetővé, ezáltal a folyamatos és megismételhető munkát is. A kamerasúly kiegyenlítés gyorsan és pontosan működik, ami a munkát igencsak megkönnyítheti. Az ACE-nek különböző rendszerváltozatai vannak. Két súlytartományban kapható: alumíniumból, illetve karbonszálból gyártva. A fej terhelhetősége négy kilógrammig terjed, így simán elbírja a könnyebb HDV-Camcordereket és videó készítésre is alkalmas DSLR-kamerákat. Az állvány meglepően könnyű, a fej stabil üvegszál erősített kompozit anyagból áll.
A kamerák kiegyensúlyozása nullától négy kilogrammig tökéletesen működik. Az ötfokozatú kiegyenlítésével, amely a kamera-felépítmény gyors ellensúlyozását teszi lehetővé, összehasonlítva más gyártó folyadékcsillapítású fejeivel, megállapítható, hogy az ACE egyértelműen az élvonalba tartozik. A fej döntési tartománya +95 foktól -75 fokig terjed. Könnyű az összsúlya az újszerű anyagfelhasználásnak köszönhetően. A mérnökök az ACE megépítésére egy üvegszál erősített kompozit-műanyagot választottak, amellyel a 75 mm-es folyadék-csillapított fejet különösen könnyűvé teszik és kellemes fogást biztosít neki. A fej korszerű megtervezésénél ergonomikus szempontok voltak előtérben, így az operatőröknek gyors, ösztönös és professzionális munkát tesz lehetővé.
Az ACE létrehozásában nagy szerepet játszott a Sachtler 50 éves tapasztalata, amelyet a kamerákat támogató eszközök gyártásában szerzett: megbízhatóság, egyszerű kezelés, a kamera-pótcsavaroknak kialakított hely, a kamera-csúszótálca 104 mm-es eltolási tartománya. Az új állványrendszer könnyű súlya és kompakt építése alkalmassá teszi tökéletes utazási állványnak, de bármelyik belső térben is megállja helyét.
Összefoglalva
– ideális állvány könnyű HDV-Camcorder és DSLR kameráknak
– új szabványosított SA-drag háromfokozatú csillapítással vertikális és vízszintes irányba
– könnyű kezelés, ergonomikus
– Sachtler minőség, kiváló minőség-ár aránnyal
– Felhasználási területek: rendezvények, kis költségvetésű filmezés, továbbképzések, esküvő, vállalatoknak belső használatára, stb.
Technikaiai adatok
Felhasználás: fél-professzionális és professzionális videó és HDSLR- filmkészítő operatőröknek
Kameratípusok: könnyű HDV Camcorder és DSLR kamerák
Folyadékcsillapított fej: 1,7 kg súly, 4 kg-ig terhelhető, kamera-csúszótálca 104 mm, 5 fokozatú súlykiegyenlítés, 3 fokozatú folyadék-tompítás vízszintes és függőleges irányba, +90 foktól -75 fokig terjedő döntési tartomány, -30 foktól + 60 fokig terjedő hőmérséklet tartomány
Különlegességek: újszerű SA-dragTM (Synchronised Actuated Drag) csillapítórendszer, hosszú tolási tartomány a kameratálcán, folyékony csillapítórendszerű fej üvegszál erősített kompozit-anyagból, kialakított hely kamera-pótcsavaroknak.
Ár: állvány, fej, táska, komplett jóval 1000 euró alatt marad.
( – )
|
