Tévés iskolás koromban egyik tanáromtól hallottam, hogy aki a híradót képtelen pontosan kezdeni, az más bűnök elkövetésére is képes. Az esetek többségében nem is szoktak késni a híradó kezdésével a tévék. Ha viszont fix a kezdési időpont, akkor a rendelkezésre álló időt vehetjük állandónak. Vagyis csak az „út” lerövidítésével lehet javítani a hírszerkesztés hatékonyságán.
Ehhez egy megfelelő eszköz, egy megfelelő hírrendszer (NRCS: Newsroom Computer System) munkába állítása szükséges. Szerencsére ebből is kapható jó néhány. Van amit csak bérbe lehet venni, van olyan is ami saját gyártású komponenseivel működik igazán jól együtt, és van az Octopus. Hogy egy metaforával jellemezzem ez utóbbi rendszer funkciógazdagságát, akkor a „hírpolip csápjai mindenhová elérnek” lehet a legkifejezőbb. Ez igaz a hírgyűjtésre, amikor a különböző hírügynökségek információs csatornái befutnak egy rendszerbe és ennek formája lehet SMS, RSS, e-mail, tartalma kép, hang, videó. A csápok ugyanígy elérnek a gyártásban résztvevő eszközök mindegyikéhez a MOS protokollon keresztül, legyen szó feliratozásról, súgógépről, videószerverről, vagy adásautomatizálóról. Ha a főszerkesztő, vagy a hírigazgató szemszögéből nézem, akkor ő a polip feje, s nála összpontosul minden. Egy székből ülve delegálhat feladatokat, módosíthat anyagokat, hagyhat jóvá tudósításokat, tulajdonképpen nyomon követheti a híradója alakulását a gépe elől, percenkénti „készen vagy már?” telefonálgatások helyett.
Az Octopus6 hírrendszer a következő szolgáltatásokkal segíti hatékonyabbá tenni a hírszerkesztést: – Platform-függetlenség: Windows, MacOS X és Linux operációs rendszereken futhat mind a szerver, mind a kliensalkalmazás. Így minden felhasználó a neki megszokott környezetben, felületen dolgozhat, akár távolról, otthonról bejelentkezve. – Megszokott gyorsbillentyűk: nem kell újabb billentyűkombinációkat megtanulni a leírásból. A napi munka során más alkalmazásokban megszokottak és legismertebbek a hírrendszerben is használhatók. – Felugró ablak mentesség: a felhasználói felület több zónára osztott, melyekbe az új böngészőknél megszokott füles megoldással lehet újabb munkaterületeket nyitni, s azok között váltogatni. – Testre szabható munkaterület: a felhasználó egyedileg állíthatja be a különböző információtartalmak méretét, elhelyezkedését a képernyőn.- Emlékező beállítások: a felhasználók egyedileg kialakított munkaterületeit automatikusan menti a rendszer, így azt nem kell külön profilokban manuálisan mentegetni. Mivel ez központi tárolással történik, így mindig ugyanaz a felület fogadja a felhasználót, mint amin legutoljára dolgozott, bárhol is lép be. – Gyorskeresés: a leggyakrabban használt funkció egy hírrendszerben a keresés. Ezt is a lehető leghatékonyabb módon, a találatokat már gépelés közben kiadja egy listában a rendszer. – Gazdag szerkesztői eszköztár: az írás közbeni nyelvhelyesség ellenőrzésétől kezdve, a tiltott szavak listáján át, a különböző időmérőkkel bezáróan minden hasznos kellék rendelkezésre áll, amik segítik és gyorsítják a szerkesztői munkát.- Megbízható működés, állandó rendelkezésre állás: a redundánsan kialakított rendszerben az automatikus erőforrás-elosztás figyelembe veszi a szerverek leterheltségét, és bármilyen szerver, vagy adatbázis hiba esetén a tartalék zökkenőmentes üzembeállítása biztosítja a folyamatos munkát. – Final Cut Plug-in: a hazánkban is egyre népszerűbb non-lineáris szoftverbe beépülő modul, mely teljes hozzáférést biztosít vágás közben a hírrendszeren keresztül elérhető anyagokhoz, tartalmakhoz. Így lehetőségünk van például vágás közben olvasni a szöveget, hogy ahol szükséges a vágókép és narráció egybe tudjon vágni. Az utómunkát követően pedig a késztermék elkerül a beállításoknak megfelelő helyre, frissül a rundown lista, elkészül róla a low-res másolat, és az automatizációs rendszer a high-res példányt a videószervernek delegálja, ami adásba adja. Az idén 10 éves Octopus, a kifejezetten csak hírrendszer fejlesztésével foglalkozó cég megoldása nem csak a nagy televíziók kiváltsága.
A „hírgyártás” mindenhol időigényes feladat és gyakran az idő szűke miatt kell hirtelen döntéseket meghoznia a felelős szerkesztőnek, akár a legkisebb tévénél is. Emiatt viszont kimaradhat egy-egy betervezett anyag, a források hitelességének ellenőrzésére nem marad kellő idő, ezért pontatlan vagy valótlan információ kerül közlésre. A legtipikusabb hiba a feliratok elgépelése. Hagyjon ezért kellő időt magának és munkatársainak ezekre a feladatokra is, amit megtakaríthat a többi munkafolyamaton az Octopus6 hírrendszer alkalmazásával! S így lehetősége nyílik arra, hogy végül Öné legyen a legnézettebb hírműsor, hogy megnyerje a hírversenyt!
Az Országos Rádió és Televízió Testület az 1499/2009. (VII. 20.) számú ORTT határozattal kiírta a pályázatot a jelenleg a Danubius és a Sláger Rádiók által birtokolt két országos rádiós műsorszolgáltatási jogosultságra. A két jogosultságra négy-négy pályázati ajánlat érkezett. A pályázati ajánlatok alaki érvényességéről és egyes tartalmi kérdésekről a Testület a 2009. október 7-i ülésén tárgyalt első ízben. Az ülésen e tárgyban meghozott alábbi határozatokkal nem értek egyet, álláspontom szerint a döntések súlyosan sértik a pályázat jogszerűségét.
1. A Testület az 1903/2009. (X. 7.) számú határozatával alakilag érvényesnek nyilvánította az Advenio Zrt. pályázati ajánlatát. A Testület többsége annak ellenére fogadta be az Advenio Zrt. pályázatát, hogy az sértette a pályázati felhívásnak a Médiatörvény rendelkezésein alapuló összeférhetetlenségi, tulajdonosi korlátokra vonatkozó követelményeit. A Médiatörvény 123. § (1) és (2) bekezdései egyértelműen kizárják, hogy az országos műsorszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozás befolyásoló részesedéssel rendelkezzen más műsorszolgáltatóban. Tekintettel arra, hogy a Médiatörvény rendszerében a tulajdonosi összeférhetetlenséget előíró szabályok kiemelten fontos, a demokratikus közvélemény alapfeltételét biztosító rendelkezések, és e rendelkezésekre a piacra lépésről döntő pályázat esetében kitüntetett figyelemmel kell lenni, az Általános Pályázati Feltételek és a pályázati felhívás már a pályázati ajánlat benyújtásának pillanatában megköveteli azok érvényesülését. Az a pályázó tehát, amellyel szemben tulajdonosi összeférhetetlenség áll fenn, már a pályázat benyújtásakor köteles nyilatkozattal biztosítani az ORTT-t arról, hogy az összeférhetetlenséget nyertessége esetén megszünteti oly módon, hogy az országos jogosultság gyakorlása ne ütközzön törvényi akadályba. A kérdés jelentőségét jól mutatja az is, hogy e körben a pályázati felhívás nem enged hiánypótlást vagy utólagos felvilágosítást a helyzet rendezésére.
A Médiatörvény, az Általános Pályázati Feltételek és a pályázati felhívás alapján nyilvánvaló, hogy a pályázó e kötelezettsége nemcsak személyében, hanem a tulajdonosi körében jelentkező összeférhetetlenség esetén is fennáll – ellenkező esetben feloldatlan maradna az ellentmondás a pályázati ajánlat és az egyik legalapvetőbb törvényi és pályázati követelmény között. A pályázati felhívás 2.6.1. pontja hiánypótlási lehetőség nélkül alakilag érvénytelennek nyilvánítja a pályázatot, ha a pályázó a Médiatörvény tulajdonosi korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseinek nem felel meg. A felhívás 2.8.4. pontja ugyanakkor lehetővé teszi a pályázó részére olyan nyilatkozat megtételét, hogy nyertessé nyilvánítása esetén a már meglévő műsorszolgáltatási jogosultságáról visszavonhatatlanul, minden további feltétel és igény nélkül lemondjon. A pályázati felhívás szerint a pályázó ugyanakkor felelősséggel tartozik azért is, hogy tulajdonosa se idézzen elő a törvény és a pályázati felhívás rendelkezéseit sértő helyzetet. A pályázati felhívás 2.6.1. pontja – és a Médiatörvény vonatkozó rendelkezése – kizárólag akkor teljesíthető, ha a pályázó a saját és a tulajdonosai által gyakorolt műsorszolgáltatási jogosultságokkal kapcsolatban egyaránt kinyilvánítja azt a szándékát, hogy a tulajdonosi korlátozásokkal össze nem férő helyzetet nem tart fenn. A pályázónak tehát saját nevében garantálnia kell, hogy minden olyan műsorszolgáltatási jogosultságról lemond, amely jogosultságok egyébként a 2.6.1. pont szerint pályázatának alaki érvénytelenségét okoznák. Kötelezettségvállalása akkor is saját magára vonatkozik, ha az összeférhetetlenséget a pályázó tulajdonosa által nyújtott műsorszolgáltatási jogosultság alapozza meg.
Megjegyzem, ha helyes lenne az a testületi ülésen kifejtett jogértelmezés, miszerint a pályázati felhívás a pályázót csak az ő személyét közvetlenül érintő összeférhetetlenség esetén szólítja fel nyilatkozatra, és a pályázat zárt rendszere miatt más nyilatkozat megtételére nem nyílik mód, abból – folytatva e szigorúan formális érvelést – éppen az következne, hogy a felhívás a tulajdonosi körben fennálló összeférhetetlenségre semmilyen kimentést nem enged, így az ilyen hibában szenvedő pályázati ajánlat eleve érvénytelen lenne. Álláspontom szerint azonban a helyes és méltányos értelmezés szerint a pályázónak az ilyen esetben is lehetőségében áll nyilatkozattal biztosítani az ORTT-t arról, hogy nyertessége esetén egyéb, az érdekkörébe tartozó jogosultságról lemond.
Az Advenio Zrt. pályázati ajánlata, mivel befolyásoló részesedéssel rendelkezik benne egy körzeti rádiós műsorszolgáltatási jogosultságot gyakorló vállalkozás, sérti a törvényi előírásokat. A fentiek alapján az is egyértelmű, hogy ezt a nyertesség esetén kétségtelenül beálló összeférhetetlenséget a felhívás szerint már az ajánlat benyújtásakor rendeznie kellett volna a pályázónak és tulajdonosának, nyilatkozattétel formájában. Az Advenio Zrt. pályázati anyagában ilyen nyilatkozat nem található, ezért az ajánlatot az ORTT-nek az egyik legalapvetőbb törvényi és pályázati feltétel hiánya miatt – alaki érvénytelenség miatt – vissza kellett volna utasítania.
Bár a pályázati ajánlat tartalmi részéről a Testület még nem tárgyalt, az ülésen is jeleztem, hogy az ajánlattal szemben az alaki érvénytelenségen túl is nagyon komoly kifogások vethetők fel. Így a jövőben feltétlenül mérlegelnie kell az ORTT-nek, megalapozottnak tartja-e azt az üzleti tervet, amely úgy ígér önmagában is ésszerűtlenül magas műsorszolgáltatási díjat, hogy ezt a törvény által engedett maximális reklámidőt harmadával túllépő reklámértékesítéssel tetézi. Hozzáteszem, hogy e hiba szintén a törvényi feltételeknek nem megfelelő ajánlatot mutat.
2. A Testület az 1905 és az 1911/2009. (X. 7.) számú határozataival az üzleti terv megalapozatlansága miatt mindkét jogosultság tekintetében visszautasította a Zene Rádió Zrt. pályázati ajánlatát, ugyanakkor nem fogadta el azt a határozati javaslatot, amely ugyanezen indokkal az FM1 Konzorcium ajánlatának visszautasítását indítványozta. A Testület által meghirdetett pályázati felhívás logikája teljesen világos és követhető: egyfelől a verseny érvényesülése végett nem szab felső határt a második évtől fizetendő műsorszolgáltató díj vonatkozásában, másfelől viszont éppen a verseny tisztaságának érdekében kizárandónak minősíti a minden reális pénzügyi alapot nélkülöző üzleti tervet és díjat. Ez az előírás nem mellesleg a közpénzek védelmében azt is szolgálja, hogy az ORTT-nek ígért díjak valóban meg is érkezzenek a jogosultság teljes időtartama alatt. A kérdés jelentőségére való tekintettel az ORTT Irodájának szakmai elemzésén túl a Budapesti Corvinus Egyetem médiagazdasági szakértőit is felkértem az üzleti tervek értékelésére.
A Testület rendelkezésére álló szakvélemények egyöntetű álláspontja szerint az ORTT-hez beérkező pályázati ajánlatok közül többről is egyértelműen kijelenthető, hogy teljes mértékben irreális piaci szempontokon és számításokon alapulnak, piaci feltételezéseik és várakozásaik nyilvánvalóan megalapozatlanok, ebből következően alkalmatlanok arra, hogy a vállalt feltételek szerint a műsorszolgáltatási jogosultságot annak teljes időtartama alatt gyakorolják. „Megítélésünk szerint semmi remény nincs arra, hogy a pályázók elérjék az üzleti és pénzügyi terveikben feltüntetett eredményeket, azaz hogy valóban befizessék a megajánlott műsorszolgáltatási díjakat a jogosultság egészének ideje alatt” – mondja ki több pályázatról a Corvinus Egyetem szakvéleménye. Az ORTT döntésével – amely ugyan még nem a pályázatok nyerteseinek kiválasztására irányult, de a nyertesek kiválasztásával kapcsolatos testületi mozgásteret igen szűkre szabta – azt kockáztatja, hogy az országos kereskedelmi rádiós piac rövid időn belül összeomlik, vagy utólag olyan módon és mértékben kell módosítani az elnyert műsorszolgáltatási jogosultság feltételeit, ami a jelenlegi pályázat egészének tisztaságát, sőt értelmét is megkérdőjelezi.
Hangsúlyozandó, hogy ezek a megalapozatlan pályázatok lényegében azonos vagy alig különböző ajánlatokat tettek. Az ORTT-nek a többségi döntést támogató tagjai kísérletet sem tettek arra, hogy ezt az önkényes különbségtételt szakmai érvekkel alátámasszák. Az ORTT történetében már volt arra példa, hogy előre láthatóan ésszerűtlenül magas műsorszolgálati díj ígéretével nyertek el műsorszolgáltatási jogosultságot, ám a díjat a műsorszolgáltatók képtelenek voltak, de nem is óhajtották megfizetni. Hogy ez mennyire elkerülendő, a szószerinti jegyzőkönyvek tanúsága szerint is, rendszeresen felmerül a belső vitákban.
A Testület jogszerűen nem juthatott volna a többség által támogatott eredményre. Súlyos jogsértés ugyanis, és alapjaiban veszélyezteti mind a pályázat elbírálásának törvényességét, mind az országos kereskedelmi rádiózás jövőjét, hogy a Testület szakmai szempontból indokolhatatlanul, önkényesen, a pályázati felhívást sértően tett különbséget lényegében azonos tartalmú pályázati ajánlatok között. Álláspontom szerint valamennyi, az üzleti terv kirívó megalapozatlansága miatt azonos helyzetben lévő ajánlatot azonos módon kellett volna elbírálnia, vagyis – a pályázati felhívás 3.4.2.1.1. pontjával összhangban – vissza kellett volna utasítania. Meghozott döntéseivel a Testület súlyosan sérti az ORTT Általános Pályázati Feltételeiben is alapelvként meghatározott esélyegyenlőség és egyenlő elbánás követelményét, és egyes pályázatokat világos és jól meghatározott indokok nélkül előnyös helyzetbe hoz. Az indokolási kötelezettség nemcsak a 46/2007. (VI. 27.) számú AB határozatból következik, hanem magából a pályázati felhívásból is, amely többek között az alaki érvénytelenséggel kapcsolatban kifejezetten kötelezi a Testületet döntésének megindoklására.
A pályázati eljárás határideje még megengedte volna, hogy a Testület az október 7-i ülésén ne döntsön az üzleti tervekről, így jelen szakaszban ne zárjon ki egy pályázót sem. A döntések elnapolására tett javaslatomat a Testületben senki nem támogatta. Ugyanakkor azt is le kell szögeznem, hogy a pályázati eljárás későbbi szakaszaiban még sor kerülhet további kizárásokra. A pályázat jogszerű folytatása mindenképpen megkívánja, hogy a Testület újból döntsön a megalapozatlan üzleti tervvel benyújtott ajánlatok visszautasításáról. Ellenkező esetben az országos rádiós jogosultságokra kiírt pályázatokon törvényes nyertes nem lesz hirdethető.
A konferencia résztvevői az alábbi témakörben fejtették ki a véleményüket: 1. Tartalom-Hatás-Oktatás. Lineáris tartalmak (TV, rádió, írott sajtó) 2. Safer Internet Plus program. Tartalom-Hatás-Oktatás. Nem-lineáris tartalmak (TV és rádió az interneten, internet, PC-játékok, mobiltelefon) 3. Szabályozás és etika. A konferencián elhangzott előadások veideója, illetve a ppt-prezentációk megtalálhatók az alábbi weboldalon: www.gyermekmento.hu . Néhány előadóval interjú is készült, melyek ugyanezen az oldalon szintén megtekinthetők. A konferencia kutatási és előadásanyagát az ORTT és az NGYSZ előreláthatóan 2010 áprilisában könyv formában is kiadja.
Az ORTT a 1884/2009. (IX. 30.) sz. határozatával jogsértőnek minősítette a Lánchíd Rádió 2009. április 6. napján sugárzott „Sprőd” című műsorszámát.
A műsorban a következő párbeszéd hangzott el:
Hallgató: „Havas Szófia… többszörösen lefasisztázta a népet…”
Műsorvezető: „Kérem szépen, mi lekomcsizhatjuk Havas Szófiát, és tulajdonképpen ezt bátran tehetjük, mert ha ne adj’ isten, perbe fogna bennünket, azért mert lekomcsiztuk őt, hát akkor simán megnyerjük a pert, merthogy gazdagon van bizonyítéka annak, hogy mi Havas Szófiáról azt gondolhatjuk, hogy egy klasszikus 19-es, vonalas Kun Béla drukker, vöröslelkű komcsi az illető.”
Hallgató: „Igen, szívja tovább Lenin emlőit. Kész, ezt tudom kívánni.”
Műsorvezető: „Hát lehet, hogy emlők nem jutnak Vlagyimir Iljicstől, de lehet, hogy valami más jut esetleg.
Hallgató: „A hosszú cici”
Műsorvezető: „Jobb híján kicsit hosszúkásabb lesz, kicsit kisebb, de esetleg el lehet kapni.”
A műsorszolgáltató védekezése szerint: „a köznyelvből vett fordulattal a „hosszú cicit” úgy említik meg, mint aki szándékával ellentétes, számára kedvezőtlen végeredménnyel járó helyzetbe került, vagyis pórul járt, a szlengből vett metaforával élve megszívta a hosszú cicit.” Továbbá kifejti, hogy a műsorszámban nem is hangzottak el trágár, szeméremsértő kifejezések. “Az anyanyelvi kultúra ápolásának követelményeit a műsor szintén nem sértette meg …a „hosszú cici” kifejezés elhangzott önmagában nem minősül durva, trágár vagy szeméremsértő kifejezésnek…”
A Testület véleménye szerint a műsorszolgáltató a műsorvezető és a hallgató dialógusával a műsorszám az emberi méltóságot sértette, de sértette a politikus asszonyt női méltóságában is. A műsorban elhangzott sértő kijelentések súlyát növeli, hogy a Lánchíd Rádió közműsor-szolgáltató. E minőségében saját Műsorszolgáltatási Szabályzata alapján műsorában többségében közszolgálati műsorszámokat sugároz és ebből fakadóan többletvállalások terhelik. A műsorszolgáltatási szabályzat 3. pontjának 8. bekezdésében a műsorszolgáltató vállalja, hogy a hallgatói vélemények megszólaltatását biztosító műsorokban a megfogalmazás nem lehet durva, mások személyiségi jogait sértő. Amennyiben pedig mégis ilyen hozzászólásra kerül sor, a műsorszerkesztő köteles ettől a kijelentéstől elhatárolódni. A határozat megállapítása szerint ennek fényében különösen súlyos és aggasztó, hogy a törvényt és Műsorszolgáltatási Szabályzatot megsértve maga a műsorvezető kezdeményezte a szexuális tárgyú élcelődést.
2009. őszén a Bajnokok Ligája mérkőzések, valamint a nyári olimpiai játékok közvetítésének ügye is megmutatja, hogy a médiarendszer komoly működési zavarát okozza, hogy hiányoznak a társadalom számára kiemelt jelentőségő események közvetítésének részletes szabályai. Az ORTT feladatát és hatáskörét a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Médiatörvény) határozza meg. A törvény értelmében a Testület a műsorszolgáltatók magatartásának törvénybe ütközését hivatott vizsgálni, és jogszabály megsértése esetén szankcionálni.
A Médiatörvény 9/A.§ (1) bekezdése kimondja, hogy „kizárólagos televíziós közvetítési jog nem gyakorolható olyan módon, hogy a hazai közönség meghatározó részét kizárja a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró televíziós események figyelemmel kíséréséből.” A Médiatörvény 9/A.§ (2) bekezdése szerint „a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró eseményeket, valamint azok nem feltételes hozzáférést lehetővé tevő közvetítésének módját (egészben vagy részben, illetőleg élő adásban vagy felvételről) a Kormány – az Országos Rádió és Televízió Testülettel egyetértésben – rendeletben határozza meg.”
A kizárólagos közvetítési jog korlátját jelentő, a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események fogalmát és a konkrét eseményeket meghatározó lista hiányzik, mert a kormányrendelet – amelyre a törvény 9/A.§ (2) bekezdése is utal – nem készült el. A társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események meghatározásának hiányában a Médiatörvény ezen témakört érintő rendelkezései sem érvényesíthetők a gyakorlatban.
A Testület 2009. szeptember 30-án hozott döntésével sürgeti a kormányrendelet megalkotását. A Miniszterelnöki Hivatallal az egyeztetés folyamatban van.
Az Európai Szabályozóhatóságok Fórumán (EPRA) 2009. október 16-án Drezdában a magyar, a cseh, a szlovák és a román médiahatóság képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá, amelynek alapján még ez év decemberében Prágában létrejöhet a közép európai médiahatóságok szorosabb együttműködését célzó többoldalú megállapodás, illetőleg a résztvevő hatóságok klubja.
Az együttműködés kiterjed mindenekelőtt a kiskorúak védelmére, az alapjogok érvényesülésére az elektronikus médiában, illetőleg az egyes tagszervezetek közötti médiapolitikai egyeztetésre. Az együttműködés kialakításában az ORTT kezdeményező szerepet játszott. Mindezeknek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy az Európai Unióban a műsorszolgáltatók meglehetős szabadsággal választhatják meg azt az országot amelynek joghatósága alatt működni szándékoznak. Az együttműködésben való részvétel iránt az aláírókon túl Lengyelország, Szlovénia és Szerbia médiahatóságai is érdeklődést mutatnak.
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. április 29-én egyhangúlag úgy döntött, hogy a műsorszolgáltató (TV2) megsértette a magánszféra sérthetetlenségét, az információs önrendelkezés és az emberi méltóság feltétlen tiszteletének alkotmányos követelményét, ezáltal pedig a Médiatörvény alapelvi rendelkezését. Az ORTT döntésében 30 percre felfüggesztette a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását.
A műsorszolgáltató a határozatot bíróság előtt megtámadta, az első fokú bíróság a műsorszolgáltató keresetének helyt adott, ám a Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 8-án az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és műsorszolgáltató keresetét elutasította. Az ORTT indokolásában hivatkozik az Alkotmánybíróság 2007-ben kifejtett értelmezésére, mely szerint az ORTT a Médiatörvény 3. § (2) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezés alapján annak megállapítására jogosult, hogy a műsorszolgáltató az emberi jogok tiszteletben tartásával tevékenykedik-e, és az egyes műsorainak témája, jellege, nézőpontja nem sérti-e az emberi jogokban megjelenő alapvető értéket.
Az ORTT Az igazság ára c. műsor tartalmát vizsgálva megállapította, hogy az egyre kínosabb, a magánélet mélyebb rétegeit érintő kérdések, adott esetben a közösség negatív értékítéletével járó válaszok a műsor helyzetében a közönség előtt más érzelmi fiziológiás állapotot idézhetnek elő. A Fővárosi Ítélőtábla szerint játékosok önálló döntésére, önkéntes választására vonatkozó elsőfokú ítéleti megállapítás azért nem helytálló, mert függetlenül attól, hogy hozzájárultak a műsorban való szerepléshez, még nem jelenti azt, hogy a műsor nem sérthette meg a médiatörvény 3. §-ának (2) bekezdését.
A műsor résztvevői olyan helyzetbe kerülhetnek, amelyben különleges személyes adataik feletti ellenőrzésük megszűnik, akár még a válasz esetleges megtagadása esetén is (hiszen, miközben pénzért vállalták előzetesen az önfeladást, még a nagy összeget veszni hagyó válaszmegtagadást is a kérdésben megfogalmazott állítás beismerésének fogja tekinteni a néző), ez pedig a személyiség teljes feladása előtti menekülési utakat elzárja. Ez önmagában is összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartásának mindenkire kiterjedő kötelezettségével.
Az Országos Rádió és Televízió Testület az Oktatási és Kulturális Közlöny 2009. évi július 29-i Különszámában, az országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási jogosultságok hasznosítására meghirdetet Pályázati Felhívás 1. sorszámú jogosultságára (jelenlegi Danubius) beérkezett Pályázati Ajánlatok alaki és tartalmi vizsgálata tárgyában 2009. október 7-én úgy döntött, hogy az alábbi pályázati ajánlatokat alakilag érvényessé nyilvánítja, és nyilvántartásba veszi:
* Danubius Rádió Zrt. * ADVENIO Zrt. * Rádió Juventus Zrt.
A Testület a Zene Rádió Zrt. 1. sorszámú jogosultságára benyújtott Pályázati Ajánlatát kizárta, és visszautasította, mert üzleti-pénzügyi terve a Testület megítélése szerint a piaci körülményekre vonatkozóan helytelen, nem megalapozott feltételezésekből indul ki. Az Országos Rádió és Televízió Testület az Oktatási és Kulturális Közlöny 2009. évi július 29-i Különszámában, az országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási jogosultságok hasznosítására meghirdetet Pályázati Felhívás 2. sorszámú jogosultságára (jelenlegi Sláger) beérkezett Pályázati Ajánlatok alaki és tartalmi vizsgálata tárgyában 2009. október 7-én úgy döntött, hogy az alábbi pályázati ajánlatokat alakilag érvényessé nyilvánítja, és nyilvántartásba veszi:
* Danubius Rádió Zrt. * FM1 Konzorcium Pályázó * Sláger Rádió Zrt.
A Testület nem fogadta el azt az előterjesztést, amely az FM1 Konzorcium Pályázó pénzügyi, üzleti tervét megalapozatlanság miatt visszautasította volna. A Testület a Zene Rádió Zrt. 2. sorszámú jogosultságára benyújtott Pályázati Ajánlatát kizárta, és visszautasította, mert üzleti-pénzügyi terve a Testület megítélése szerint a piaci körülményekre vonatkozóan helytelen, nem megalapozott feltételezésekből indul ki.
Az Országos Rádió és Televízió Testület az 1712/2009. (IX. 2.) számú határozatával úgy döntött, megváltoztatja joggyakorlatát a televíziókban sugárzott telefonos nyereményjátékok jogi minősítésével kapcsolatban. A jövőben ezek a műsorszámok az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében televíziós vásárlásnak minősülnek. Az átállásra a Testület a műsorszolgáltatóknak 2009. szeptember 30-ig biztosított türelmi időt. (Előzmény: http://www.mediatechnika.hu/?q=hir/tartalom/2136) Az ATV Zrt., az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2) és az M-RTL Televízió Zrt. (RTL Klub) műsorszolgáltatók, valamint a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) kérelemmel fordultak a Testülethez, amelyben jelezték, a Testület által a nyereményjátékokkal kapcsolatos átállásra megadott 2009. október 1-i határidő számukra nem tartható, mivel a műsorszolgáltatók a műsorok készítőivel szerződéseiket hosszabb időszakra, általában egy évre kötik meg, amelyekben partnereikkel szemben szerződéses kötelezettségük van a műsorok sugárzására.
Az uniós irányelv rendelkezéseire hivatkozva azt is kérték, hogy Testület ne alkalmazza a médiatörvény televíziós vásárlási ablakra vonatkozó időbeli korlátozását addig, – amely szerint ezekből egy nap legfeljebb nyolcat, összesen két óra időtartamban lehet közzétenni – amíg Magyarország nem implementálja a magyar jogrendbe az Európai Unió vonatkozó irányelvének szabályait, valamint, hogy a Testület a nyereményjátékból származó bevételeket csak 2011. január 1-jétől tekintse reklámbevételnek. Méltányolva a műsorszolgáltatók kérését a Testület a gazdasági tervezés ésszerűségeire tekintettel 1712/2009. (IX.2.) határozatában az új joggyakorlatra megadott felkészülési határidőt 2010. január 1-jéig egyhangúlag meghosszabbította.
A Testület szótöbbséggel úgy döntött, hogy az új Médiatörvény elfogadásáig, összhangban a 2007/65/EK irányelvben foglaltakkal, a televíziós vásárlásra nem alkalmazza az Rttv. 16.§ (3) bekezdésében foglalt napi időbeli korlátozást, valamint a műsorszolgáltatók kérésével szemben a Testület már 2010. január 1-jétől alkalmazza a televíziós vásárlássá minősülő interaktív nyereményjátékokból származó reklámbevételeik vonatkozásában a médiatörvény azon előírását, amely szerint az ebből származó bevételek hat százalékát új, eredetileg magyar nyelvű filmalkotások létrehozására kell fordítani.(Rttv. 16.§ (7)).
A beadási határnapon, 2009. szeptember 28-án a Pályázati Felhívás 1. sz. melléklete szerinti 1. sorszámú (jelenlegi Danubius) jogosultságra négy, a 2. sorszámú (jelenlegi Sláger) jogosultságra ugyancsak négy Pályázati Ajánlat érkezett. A Pályázati Felhívás 1. sz. melléklete szerinti 1. sorszámú (jelenlegi Danubius) jogosultságra Pályázati Ajánlatot benyújtott Pályázók adatai a következők:
Pályázó neve
Pályázó címe
1.
Danubius Rádió Műsorszolgáltató Zrt.
1138 Budapest, Váci út 141.
2.
ADVENIO Műsorszolgáltató Zrt.
1089 Budapest, Üllői út 102.
3.
Zene Rádió Országos Kereskedőház Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58/B
4.
Rádió Juventus Műsorszolgáltató Zrt.
1135 Budapest, Róbert Károly krt. 82-84.
A Pályázati Felhívás 1. sz. melléklete szerinti 2. sorszámú (jelenlegi Sláger) jogosultságra Pályázati Ajánlatot benyújtott Pályázók adatai a következők:
Tavaly decemberben az Antenna Hungária Csoport elindította a DVB-H alapú mobil-televíziós kísérleti sugárzást, mely Budapest legnagyobb részén, még az épületeken belül is jó vételt biztosít, a kültéri lefedettség pedig Budapest határain is túlnyúlik. Az adók az Antenna Hungária Széchenyi-hegyi állomásáról, valamint a Száva utcából és a Hármashatár-hegyről sugároznak. Mindegyik adó ugyanazon a frekvencián, az UHF sáv 38-as tv-csatornáján sugároz, az adók szinkronizált, egyfrekvenciás (SFN) hálózatot képeznek, ezáltal a vevőkészülékek a körzetek határán való áthaladáskor is folyamatosan vehetik a kiválasztott műsort.
A kísérleti szolgáltatás keretében a DVB-H vevővel rendelkező készülékek tulajdonosai – becslések szerint jelenleg tízezer feletti felhasználó – szabadon, előfizetési díj nélkül érhetik el a kínálatban szereplő csatornák műsorait. 2009. szeptember 16-ától a kísérleti DVB-H szolgáltatás az m1 és m2 csatornákkal bővül, ezáltal a kínálatban már 6 program szerepel, a fenti két csatornán kívül a Duna TV, a Duna II Autonómia, az ATV és a Hír TV programja érhető el. A Magyar Televízió m1 HD és m2 HD programjaival július elején csatlakozott a MinDig TV elnevezésű digitális földfelszíni televíziós platformhoz, az Antenna Hungária most fejezte be azt a technikai fejlesztést, amely lehetővé tette a fenti programok DVB-H platformon történő sugárzását is. “Meg vagyunk győződve arról, hogy a tömegtermékként pozicionált DVB-H alapú mobil-televíziós szolgáltatásra lesz piaci kereslet, melyet alátámaszt a világ számos országában elindított mobil-televíziós szolgáltatások sikere. Biztosak vagyunk abban, hogy a műsorszóró technológia a legalkalmasabb egy ilyen tömegtermék átviteli technológiáját illetően, és az Európai Unió is a DVB-H-t támogatja, mint mobil-televíziós műsorszóró technológiai megoldást. Számos kulcsfontosságú készülékgyártó tervei között szerepel, hogy egyre több DVB-H szolgáltatás vételére alkalmas eszköz forgalmazását kezdik meg a következő hónapokban. Terveink között szerepel a tárgyalások folytatása az összes piaci szereplővel, annak érdekében, hogy a DVB-H alapú kereskedelmi szolgáltatás a következő hónapokban el tudjon indulni Magyarországon” – hangsúlyozta Jean-Francois Fenech, az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgatója.
Az Országos Rádió és Televízió Testület az 1712/2009. (IX. 2.) számú határozatával úgy döntött, megváltoztatja joggyakorlatát a televíziókban sugárzott telefonos nyereményjátékok jogi minősítésével kapcsolatban. Az ORTT a döntését az Európai Unió Bíróságának C-195/06. számú ítéletében foglalt iránymutatás alapján hozta meg, amely kifejti: „(…) azok az adások vagy adásrészletek, amelyekben a televíziós műsorszolgáltató lehetővé teszi a közönség számára különleges telefonszám közvetlen tárcsázásával, így tehát ellenérték fejében, az e televíziós műsorszolgáltató nyereményjátékában való részvételt,(…) a távértékesítés körébe tartoznak, ha az említett adás vagy adásrészlet szolgáltatás nyújtására vonatkozó valódi ajánlatnak minősül, számításba véve a játékot magában foglaló adás célját, a játék jelentőségét az adás egészét tekintve, figyelembe véve a játék időtartamát, a tőle remélt gazdasági hatást az adástól várthoz képest, valamint a jelölteknek feltett kérdések irányultságát (…)”
Az ORTT álláspontja szerint a magyarországi műsorszolgáltatók műsoraiban vizsgált telefonos nyereményjátékok megfelelnek az Európai Unió Bírósága által megállapított feltételeknek, így a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) fogalmai szerint televíziós vásárlásnak minősülnek. Az ORTT ezért a jövőben vizsgálni fogja, hogy a műsorszolgáltatók e műsorszámok közzétételekor eleget tesznek-e a televíziós vásárlásra vonatkozó törvényi követelményeknek. Így többek között:
A műsorszolgáltatóknak jelezniük kell, hogy televíziós vásárlást közvetítenek.
Időbeli korlátot jelent, hogy a tizenöt percnél hosszabb nyereményjátékok televíziós vásárlási ablaknak minősülnek, melyekből egy nap legfeljebb nyolcat, összesen két óra időtartamban lehet közzétenni. Az ennél rövidebb nyereményjátékok műsorideje egyébként beleszámít a televíziós vásárlások és a reklámok számára megengedett időkeretbe. A műsorszámok ezentúl vizsgálhatók az Rttv. 10. § (1) és (6) bekezdései alapján is, hogy nem tartalmaznak-e tudatos félrevezetést, illetve a tényállításai valósak és tisztességesek-e. Továbbá az e műsorokból származó bevételek reklámbevételnek minősülnek, amelyeknek hat százalékát új, eredetileg magyar nyelvű filmalkotások létrehozására kell fordítani [Rttv. 16. § (7) bekezdése].
A Testület a műsorszolgáltatóknak 2009. szeptember 30-ig türelmi időt biztosít, ugyanakkor 2009 októberére kontrollvizsgálatot rendel el az érintett műsorszolgáltatóknál annak ellenőrzésére, hogy megtették-e a megfelelő intézkedéseket a telefonos nyereményjátékokkal kapcsolatban.
Szeptember elején már tudni lehetett, hogy milliárdokkal csökkentik a közmédiumok támogatását az új költségvetésben: akkor még ötmilliárd körüli megvonásról szóltak a híresztelések; most kiderült, további kétmilliárd mínusszal kell számolni, így – a Népszabadság cikke szerint – összesen 7,2 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat a Magyar Televízió 2010-ben.
Az MTV finanszírozási gondjait továbbá még az is súlyosbítja, hogy a tévét felügyelő közalapítvány kuratóriuma nem engedélyezett egy korábban tervezett 2,4 milliárd forintos hitelfelvételt.
Mint a Népszabadság írja, a köztévé idei össztámogatása 28 milliárd forint volt. Az alapműködés finanszírozásán túl több mint kilencmilliárd forintot fordíthattak speciális célokra: ez az összeg veszít el most 7,2 milliárdot. Csak a maradék fordítható például műsorkészítésre és az új székház bérletére. Az amúgy is pénzügyi gondokkal küzdő, kifizetetlen számlákat felhalmozó műsorgyártás is még nehezebb helyzetbe kerül. A Népszabadság információi szerint Medveczky Balázs ügyvezető főleg a külső gyártású műsorok radikális csökkentésére készül.
A lap megkérdezte a Pénzügyminisztériumot is, hogy miért csökken ilyen drasztikusan a tavalyihoz képest az MTV büdzséje: Pichler Ferenc, a tárca kabinetfőnöke azt válaszolta: ez az a reális támogatás, ami az MTV számára kiolvasható a médiatörvényből. Eddig a köztévé extratámogatást kapott, ezt vették most vissza a normál szintre.
A PM szerint ha a tévénél végrehajtják az érvényes reorganizációs tervet – ami főleg létszámleépítést jelent –, akkor kijöhetnek a kisebb támogatásból is.
Ez a megoldás a hatékony munkavégzés mellett energiatakarékos és költséghatékony. Az LG N1941W hálózati monitor forradalmi megoldást jelent, hiszen egyszerre akár 11 felhasználó számára teszi lehetővé egyetlen eszköz használatát, így csökkentve a számítógépek üzembe helyezési és fenntartási költségét. Az N1941W a hagyományos számítógépekhez képest minimális energiát fogyaszt.
Az összekapcsolt monitorok beállítása lényegesen egyszerűbb, mint egy hagyományos hálózat esetében, ily módon a javításokkal, valamint a programok frissítésével, telepítésével töltött idő is csökken. Sőt, a hálózati monitorok alkalmazása legalább 60 százalékkal csökkenti a frissítési, és akár 70 százalékkal vagy még nagyobb mértékben a karbantartási költségeket.
Főbb jellemzők:
– 16:9 képarány – akár 300 (cd/m2) fényerő – 8 000:1 kontrasztarány (DFC) – Videobemenet: kész a virtuális asztali gép fogadására – Csatlakoztatás RJ-45 vagy hagyományos VGA-csatlakozón – Billentyűzet- és egércsatlakozó – Fejhallgató-/hangszórókimenet – Energiatakarékos/alvó üzemmód
Az Országos Rádió és Televízió Testület állampolgári bejelentés alapján megvizsgálta az MTM-SBS Televízió Zrt (TV2) által sugárzott Jóban Rosszban című sorozat tíz márciusi epizódját, és megállapította, hogy a műsorszám egyes epizódjai sértették a médiatörvény kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit. A magyar gyártású szappanopera egy kisvárosi magánkórház, a Csillagvirág Klinika, a Kék Macsek Kávézó és a Csillag TV munkatársainak mindennapjairól szól. A sorozat a szereplők hétköznapi problémáit dolgozza fel. A vizsgált részekben egy rab szöktetése túszejtő akcióvá fajult, melynek során több szereplőt megöltek, megsebesítettek.
A műsorszolgáltató a vizsgált epizódokat a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kaptak.
A napi gyártású szappanopera műfaji jellegéhez képest az átlagosnál koncentráltabb formában bukkant fel az erőszak ábrázolás és a félelmet keltő elem. Bár az agresszív szcénák többnyire nélkülözték a naturális, részletező elemeket és a súlyosabb erőszaktípusok (tűzharc, gyilkosság, késelés, nemi erőszak) többnyire stilizált formában, véres sérülések nélkül, illetve a színen kívül kerültek megjelenítésre, a túszok hosszan tartó, kontrollálhatatlannak tűnő veszélyeztetettsége révén helyenként különösen magas szintű feszültség generálódhatott a fiatalabb nézőkben. Különösen gyakoriak voltak a szóbeli fenyegetések („Nem engedelmeskedsz, lelőlek!” „Ha te nem segít, akkor te lenni halott!” stb.), továbbá az erőszakos cselekedetek enyhébb formái, mint a lökdösődés, verekedés, dulakodás, taszigálás. Ezen jelenetek realisztikus módon kerültek ábrázolásra, a szcénákat a túszejtők agresszív indulatai, valamint a túszok félelmének, rettegésének igen erőteljes megnyilvánulásai jellemezték. Az erőszak feltételezhető hatása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a valóságra vonatkoztathatóság mértéke, vagyis az, hogy a látottak mennyire felelnek meg a mindennapi valóságnak, miként helyezhetők el a néző hétköznapi környezetében. Mivel a sorozat napjainkban játszódik Magyarországon és szereplői hétköznapi átlagemberek, továbbá a környezet, a helyszín nem különbözik az általunk megszokott valóságtól, a fikciós események valóságos helyzetektől való elkülönítése a fiatalabb korosztály számára még nehézségbe ütközhetett, a kiváltott negatív hatás pedig erőteljesebben jelentkezhetett.
A védendő korosztály szempontjából további problémát jelent, hogy – ellentétben a bűnügyi filmekkel, amelyekben az erőszakos konfliktusok többnyire a nyomozati munka szemszögéből ábrázolódnak és a mű végére megnyugtató megoldással zárulnak – a vizsgált alkotásban leginkább az áldozatok aspektusából láttatták az alkotók az agresszív eseményeket. A filmkészítők fokozatosan avatták be a nézőt a közelgő veszély kiépülésének részleteibe, áttételesen informálták a kórház dolgozói és betegei ellen készülő merényletről.
Mivel a napi szappanoperák arra törekednek, hogy a történések úgy játszódjanak le a szemeink előtt, mintha megfigyelői lennénk a valós történéseknek, pl. egyszerre futtatnak több cselekményszálat, maga a túszejtési akció valamint a hozzátartozók aggodalma is különösen elnyújtva ábrázolódik. A szinte folyamatos fenyegetettség következtében létrejött magas feszültségpotenciál a megfelelő időközönként beiktatott feloldás nélkül a 12 éven aluliak számára különösen megterhelő lehetett, de még a serdülő korosztálynál is magas izgalmi állapothoz vezethetett. Bár a túszejtés az utolsó vizsgált epizódban pozitív végkifejlettel zárult, a bűnelkövetők és a maffiavezér elnyerték a méltó büntetésüket, a rendőrök az orvosokkal együtt megmentették a túszokat, a korábbi epizódok nyitva hagyták az eseményeket. Ebből a szempontból különösen aggályos volt az a műfajra jellemző dramaturgiai fogás, hogy az egyes epizódok szinte mindig az ún. cliffhangerrel záródtak, vagyis a legfeszültebb pillanatot az adott rész végére időzítették.
A médiatörvény szerint II: kategóriába kell sorolni azokat a műsorszámokat, amelyekhez a törvény a 12 év alatti gyermek néző számára nagykorú felügyeletét ajánlja, mivel a felnőtt magyarázatával a meg nem értett, vagy félreértett tartalom tisztázható, és a látottak által kiváltott félelem leküzdhető. A fentiek figyelembevételével a vizsgált epizódok kapcsán összességében elmondható, hogy a műsorszám II. korhatári kategóriában történő szerepeltetésének a vizsgált adások nagy többsége nem tett eleget. Bár az agresszív szcénák többnyire nélkülözték a naturális, részletező elemeket, azok halmozott előfordulása, a túszejtők agresszív indulatai, a túszok félelmének, rettegésének igen erőteljes megnyilvánulásai, illetve az egyes epizódok nyitottsága révén a felnőtt felügyeletre hárított „korrekció” szükségessége meghaladta azt a mértéket, melyet a törvény célul tűzött ki, mivel a műsorszám megtekintése során felgyülemlett feszültséget vélhetőleg még a szülői magyarázat sem tudta megnyugtatóan semlegesíteni. Ebből következően a március 13-i, március 16-i, március 17-i, március 18-i, március 19-i és március 23-i epizódokat, valamint ezek műsorelőzeteseit a helyes korhatári besorolás alapján a műsorszolgáltató csak későbbi időpontban tehette volna közzé.
Az eset összes körülményét mérlegelve a Testület úgy döntött, hogy felhívja a műsorszolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértéstől.
A két, – egyébként külön-külön is sikeresen tevékenykedő, – vállalat úgy döntött, hogy összekötik hajóikat a most kissé zavarosnak látszó vizeken. Az új vállalat a Snell nevet kapta.
Mindezt az idei NAB Kiállításon jelentették be, a szakma nem kis meglepetésére. Az elhatározás mögött kiterjedt piackutatás áll, melynek eredménye, hogy a legmagasabb igénnyel fellépő felhasználók ismerik és számításba veszik mindkét vállalatot, az esetleges fejlesztéseikben. A kutatás végső következtetése, hogy a Snell márkanév különösen erősen és a legjobban fogja tükrözni az új vállalat értékeit. Az új vállalat újdonságairól a szeptemberi számunkban olvashatnak.
Elérkezett 2009 és az a bizonyos 5. BuSho Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál és visszatekintve az elmúlt évekre megállapíthatjuk, hogy nem kellett 5 évet várni, hisz az első rendezvénynek már volt nemzetközi visszhangja (shortfilm.de: “BuSho Vision is not a media campaign against the US president”), de az igazi nemzetközi áttörést a 2007-es esztendő hozta, amikor a 3. fesztiválra már 360 alkotás érkezett 45 országból, majd tavaly 620 rövidfilm 61 országból.
Idén a májusi határidőre 53 országból 527 rövidfilm érkezett, mely kategóriánkénti bontásban 279 fikciós, 115 animációs és 133 kísérleti filmet jelentett! A képzeletbeli dobogó tetején ezúttal a hazai pálya előnyét élvező Magyarország 69 filmet nevezett, „természetesen” második helyen Németország, mely ezúttal 52 filmmel képviselteti magát, és talán a tavalyi győztes film hatására Spanyolország ezúttal 45 alkotást delegált. Ez a több, mint félezer rövidfilm újra megleckéztette az ezúttal 4 tagú előzsűrit, melynek tagjai voltak: Mag István – rendezőasszisztens, Rimóczi László – író, Patrovits Tamás – animátor és Gergely Zoltán – rendező, egyikük így kommentált: „Az idei mezőny is szoros volt és nemzetközileg színes: német precizitás, ciprusi könnyedség, iráni keménység, francia elegancia, portugál lazulás, spanyol virtus, angol beteg, görög saláta, olasz mámor, magyar sírva-vigadás…” (részletesen: http://www.busho.hu/?menuID=fesztival08&pageID=09zsuri&lang=hu#prejury-hun
Minden évben neves hazai és nemzetközi szakemberek bevonásával zajlott a munka és a résztvevők véleménye és hozzászólásai is azt bizonyítják, hogy valóban szükség van egy ilyen jellegű nemzetközi seregszemlére Magyarországon! Szabó István, filmrendező gondolatai a tavalyi megnyitón: „Minden játékfilm után készítettünk egy-két rövidfilmet, amelyekben ki lehetett próbálni a stílust, a formát, az új ötleteket: kísérleti terepnek tartottuk a következő játékfilm elé! De sokkal könnyebb dolgunk volt, mint a mai fiataloknak, mert a mozik minden játékfilm előtt játszottak egy rövidfilmet. Ma reklámokat játszanak. A TV-ben csak beszélő fejeket látni két hírműsor között. Nehéz partnereket, támogatókat találni. Mert nincs benne üzlet, ezért… Ma már missziót töltenek be azok a filmfesztiválok, amelyek kapcsolatot teremtenek az alkotók és a közönség között!”
A tavalyi nagy siker után ezúttal is a Vörösmarty mozi lesz a központi helyszíne a fesztiválnak és a szeptember 1-én este 19:00 órakor megrendezésre kerülő megnyitónak, melyet a tavalyi évben külföldi útja miatt távol maradt Bollók Csaba, filmrendező indít majd útjára. Ezt követően 4 napon keresztül a két teremben folyamatosan vetítik a nemzetközi rövidfilmeket míg végül szeptember 5-én szombaton este kihirdeti döntését a nemzetközi zsűri, melynek összetétele idén: Enyedi Ildikó, filmrendező a nemzetközi zsűri magyar tagja mellett még egy hölgy található, Zuzana Gindl-Tatarova, a pozsonyi VSMU akadémia professzora. Az amerikai származású jelenleg Berlinben élő Michael Nicholas, filmesztéta és a brit Cornwall-i fesztivál képviselője, Denzil Monk, író, producer után, végül, de nem utolsó sorban az 5. fesztiválon ötödik alkalommal a nemzetközi zsűriben helyet foglaló német-magyar Wolfgang Leis, akit, bár a demokrácia jegyében nem szeretünk zsűri elnököt megnevezni, mégis nevezhetjük a zsűri vezetőjének. A Nemzetközi Zsűri döntése alapján 3 fődíjat és 7 kategória díjat osztunk ki, a legjobbnak választott Arany BuSho díjjal pedig első alkalommal 1000,- euro pénzdíj jár az Oktatási Kulturális Minisztérium és a Mozgókép Közalapítvány jóvoltából.
Az Országos Diákzsűri pedig a Rákos Blanka, Baktai György, Forgács Nóra Kinga, Nagy Botond, Sági Róbert összetételű delegációval képviselteti magát.
Természetesen a DocuArt Kocsiszínben is folytatódnak az esti programok, a zsűri nyilvános konzultációja mellett, partnerfesztiválok legjobbjait (Brno16, Cornwall, Drama…) filmes műhelyek válogatásait (Ger Ger, NUR, DAAZO…) és a versenyből kimaradt magyar alkotásokat tűzzük műsorra, a videotárban pedig mindenki megtekintheti a versenyfilmeket, amennyiben napközben lemaradt volna róluk. Egy esti zenés-táncos kultúrdiszkó erejéig pedig ellátogatunk majd az Africafe-ba is.
„Tekintettel arra, hogy itthon gyakorlatilag nem létezik hasonló fórum, sajnálatos, hogy a BuSho programjában nem szerepeltek olyan előadások vagy szakmai kerekasztal-beszélgetések, melyek a rövidfilmek gazdaságtani, történeti vagy épp műfajelméleti kérdéseinek lettek volna szentelve.” – írta tavaly az általunk legjobbnak ítélt beszámoló szerzője, mely teljes egészében megtalálható a tavalyi fesztiválról összeállított referenciafüzetben: http://www.busho.hu/?menuID=nevezes&pageID=09sajto&lang=hu
Felhívjuk tehát a filmkészítés bármely területén tevékenykedő kolléga figyelmét, hogy nem teljesen rendhagyó módon, hozzunk létre egy olyan 5 napig tartó szakmai kerekasztalt, melyen nem a színpadon, hanem valós asztalok mellett aktivizálják magukat és az érdeklődők részvételével derítsük ki közösen, hogy milyen alternatívákat tudunk kitalálni a felmerülő kérdésekre.
A tavalyi esztendőben elindított országos vetítéseket elkezdtük még több városra kiterjeszteni, tehát Szeged, Szolnok és Szombathely mellett ezúttal az első határon túli helyszínnel bővült a sor, konkrétan a Szerbiában fekvő Magyarkanizsa, azon belül pedig Kultúra mozi! Mint eddig minden esztendőben ezúttal is meghívjuk a versenybe jutott alkotókat, hogy személyesen képviseljék filmjüket nálunk és természetesen nem maradhatnak el azok a kísérőprogramok, melyek az évek alatt szerves részévé váltak a fesztiválnak, kialakítva ezzel a rendezvény egyedi arculatát (veterán autóbuszos városnézés, Parlament látogatás, Lukács-fürdő stb.).
A fesztiválon nyíló kiállítások közül „Az 5 FAMU-s mesterlövész”, mely a híres prágai egyetemen végzett alkotók tárlata, és amely a cseh animáció új nemzedékét mutatja be, a Cseh Centrumban kerül megnyitásra, Václav Švankmajer, az egyik alkotó valamint M. Tóth Géza, animációs filmrendezőnk részvételével. Másik kiállítás pedig a tavalyi nagy sikerű bakelittárlat után Rimóczi László újabb remekműve, melyen „Nagyon hiteles UFO fotók” láthatóak. Újdonságnak számít a pozsonyi AZYL fesztivállal tavasszal közösen kiírt egyperces életREklám felhívásunk, melynek díjnyertes filmjeit levetítjük majd, valamint bemutatkoznak majd a nyáron megrendezésre került 3. GomBuSho filmes workshop alkotásai, melyeken már az elmúlt esztendőkben számos nagyszerű produkció született majd került bemutatásra!
A nyári vakáció után kezdje mindenki újra velünk: Kötelező rövid gyakorlat!
2009. SZEPTEMBER 1-6. VÖRÖSMARTY MOZI / DOCUART KOCSISZÍN
A gyártók előadásait követően, élőben követhettük nyomon egy video archiváló rendszer működését, a helyszínen összeállított T200-as Spectralogic szalagkönyvtár, és a Xendata HSM rendszer, valamint további transzkódoló, vágó és browse kliensek segítségével. Mint megtudtuk, a Media Networks Kft. már régebb óta szorosan együttműködik a két gyártóval, hisz a Viacom csoport Magyarországi kijátszó-állomásán – ahol a magyar Viva TV, MTV és Comedy Central adáslebonyolítója is található – szintén a Spectralogic T380-as szalagkönyvtárát, és a Xendata Video Edition HSM rendszerét telepítették. A döntésben a költséghatékonyság mellett a megbízható működés és az egyszerű integráció is kiemelt szerepet kapott.
A technológia háttere
Mielőtt elmerülnénk a részletekben, nézzük meg, mi is a technológia lényege, és miért érdemes szalagkönyvtárakat használni? Napjainkban a merevlemezek ára egyre alacsonyabb, ami indokoltá teszi, hogy kisebb archívumokat egész egyszerűen egy NAS tárolón helyezzünk el. A tároló méretének növekedtével, egy bizonyos szinten túl már komoly gondokat okoz magának a fájlrendszernek a mérete, az egyidőben átvihető maximális adatmennyiség és a fájlméret. Itt a legtöbb egyszerű és alacsony árú NAS hamar csődöt mond, így már csak a nagy gyártók célrendszerei maradnak, melyek üzemeltetése jóval komplikáltabb, valamint a fájlrendszer licenszelése és a merevlemezek árai is jóval drágábbak, mint a sarki számítógép boltból összerakható megoldásoké.
Nicholas D. Harper a Spectralogic nemzetközi elnökhelyettese
Ezeken túl pedig nem elhanyagolandó szempont a szalagkönyvtáras archívumok lényegesen alacsonyabb üzemeltetési költsége, a hasonló kapacitású diszkes megoldásokhoz képest. Gondoljunk csak egy mondjuk sok száz/ezer darabból álló diszkes tároló rendszer folyamatos áram felvételi igényére, és a hűtéséhez kapcsolódó további költségekre.
A költséghatékonyság már önmagában egy komoly érv a szalagos adattárolók (nem összetévesztendő a videószalaggal) használata mellett, ugyanakkor a médium élettartamát is érdemes szemügyre vennünk, ha egy időtálló archívumban gondolkozunk. Az adatszalagok átlagos élettartalma 30 évre tehető, szemben a merevlemezek és egyéb adattároló megoldások 5 éves átlagos élettartamával. Napjainkra az adatszalagok közül az LTO vált az ipari szabvánnyá, amely mellett, elenyésző számban még megtalálhatóak a különböző más gyártók megoldásai is – például a Sony nemrég megszüntetett AIT, SAIT kazettái. Az LTO jelenleg a 4. generációnál tart, és jövőre várható az LTO-5 megjelenése. AZ LTO-4 kazetták 800 GB tömörítetlen adatot képesek tárolni, és 120 MB/sec átviteli sebességre képesek. Tömörítés esetén ez a kapacitás akár duplázódhat is, viszont az eleve tömörített videók esetében ez már nem várható.
Monika Haines, a Xendata üzletfejlesztési vezetője
Míg az IT világban sok helyen elég egyetlen asztali LTO-4 meghajtó, mely segítségével a rendszergazda elarchiválhatja a heti mentéseket, a broadcast környezetben számtalan felhasználó szeretne hozzáférni az archívum tartalmához egyidőben. Ilyen esetekben elengedhetetlenné válik a szalagkönyvtár használata, melyben egy robot automatikusan ki tudja szolgálni a kéréseket. A piacon különböző működési elvű, méretű és sűrűségű megoldások találhatóak, melyekben több LTO-4 meghajtó is elhelyezhető. Az ilyen archívumoknál lényeges kérdés az elérési idő, ami alapvetően két összetevőből áll: az egyik az az idő, amíg a robot kikeresi a kazettát és beteszi a meghajtóba, a másik a tényleges adatátvitel sebessége (általában 120 MB/sec a gyári érték). A keresés pár percig is eltarthat attól függően, hogy szabad-e a meghajtó, illetve az adat hol helyezkedik el a szalagon. Nyilvánvalóan minél többen használják a szalagkönyvtárat, annál több meghajtót érdemes használni a gyors adateléréshez.
A HSM (Hierarchical Storage Management – hierarchikus tároló menedzselés) rendszer ezen a szűk keresztmetszeten hivatott javítani. Alapvetően a merevlemezes RAID tárolók gyorsaságát kombinálja a szalagkönyvtárak óriási tárkapacitásával és hosszú élettartamával. Az archívum teljes tartalmát egyetlen fájlrendszerként tünteti fel, és automatikusan mozgatja a fájlokat a különböző tároló szintek között úgy, hogy a felhasználónak egyáltalán nem kell foglalkozniuk a fájlok tényleges helyével, vagy excel táblákban keresniük a kazetták tartalmát. A HSM rendszert Media Asset Management rendszerrel kombinálva további előnyöket is élvezhetünk a videók keresésekor, úgymint a kis felbontású videók keresése és megtekintése, offline – online munkafolyamatok kialakítása.
Jól látható tehát, hogy egy hatékony videóarchívumhoz alapvetően három réteg tökéletes együttműködése szükséges; hardver szinten a szalagkönyvtár és a RAID tárolók, fájlrendszer szinten a HSM szoftver, míg alkalmazás szinten a megfelelő MAM rendszer kiválasztása befolyásolja az archívum képességeit és működését. Most a két legalsó szinttel foglalkozunk részletesen.
Spectralogic
A Spectralogic, az egyik piacvezető szalagkönyvtár gyártó 30 éves múltra tekint vissza. Míg eleinte az IT iparra koncentráltak, napjainkra a broadcast területen aratják legnagyobb sikereiket. A Xendata mellett számtalan gyártóval együttműködnek, például a Dalet-tel, a Masstech-kel, vagy éppen az Avid-del.
Pillanatkép a bemutatóról
Szabványos rack rendszerbe építhető, különböző méretű szalagkönyvtárakat kínálnak, melyek mindegyike a Spectra család egészére kiterjedő, egységes BlueScale architektúrára épül, és könnyen használható, mindenre kiterjedő kezelőfelülettel rendelkezik. Ez a kezelőfelület mind a szalagkönyvtárak elején lévő érintőképernyőn, mind pedig egyszerű webböngészőn keresztül is elérhető. A SpectraLogic szalagos könyvtárban – a piacon egyedülálló módon – a kazettákat tízesével, úgynevezett TeraPack-okban tárolják, és ezzel a megoldással más gyártóknál lényegesen nagyobb – átlagosan közel kétszeres – sűrűséget érnek el.
A kazetták és a TeraPack-ok egyaránt vonalkóddal vannak ellátva, hogy a robot könnyedén felismerje azokat, még akkor is, ha kivesszük a szalagkönyvtárból. Ez a megoldás egyben a szalagok kényelmes és kellően védett szállítását és tárolását is lehetővé teszi. A TeraPack technológia 80%-kal lerövidíti a kazetták ki- és betöltéséhez szükséges időt is. Szintén a BlueScale része a média, a meghajtók és egyéb komponensek proaktív monitorozása, azaz az MLM (Media Lifecycle Management). A Spectra könyvtárak nyomon követik, hogy egy kazettát mikor kezdtek el használni, ki és mikor vette ki a könyvtárból, hányszor lett írva / olvasva, és egy speciális eljárással a szalag és a meghajtó állapotát is nyomon követik. Így a rendszer előre figyelmeztet a problémáról, mielőtt az még bekövetkezne.
További előny, hogy a szalagkönyvtárak pár egyszerű lépésben felpartícionálhatóak több részre, különösebb költségvonzat és gyártói beavatkozás nélkül. Ez a funkció jól jöhet, ha egyetlen könytárat szeretnénk az IT mentésekhez és a videóarchívumhoz használni, ha különböző HSM szoftvereket szeretnénk párhuzamosan használni, vagy akár LTO generációváltás esetén is. LTO-4 kazettákkal is elkezdhetünk dolgozni, majd az LTO-5 megjelenését követően az egész archívumot átmigrálhatjuk a nagyobb tárkapacitású, és költséghatékonyabb LTO-5 platformra.
A Spectralogic 50 szlotos szalagkönyvtártól egészen a 10 050 szlotig (8 PB) kínál különböző méretű megoldásokat. Amennyiben nem szeretnénk rögtön nagy költségekbe verni magunkat, elég az archívum kiinduló méretét meghatározni. 10 szlotos lépésekben vásárolhatunk licenszeket a bővítéshez. Amennyiben pedig „kinőnénk“ a választott könyvtárunk fizikai méretét, mindig lehetőség van az úgynevezett Transcale opcióval átmenteni az összes érdemi hardver komponensünket a régi rendszerből egy „új ruhába“, azaz egy nagyobb házba, így tehát nem kell idő előtt az egész rendszerünket lecserélni, csak némi belső mechanikát, valamint néhány takarólemezt.
Ha a szalagkönyvtárunk meghibásodik, visszaküldhetjük azt a gyártóhoz, vagy kérhetünk helyszíni támogatást, de a hibák elhárításának leggyorsabb módja, ha az ASM csomagot választjuk, melyben a rendszer összes kritikus komponensét magunknál tarthatjuk. A Spectra könyvtárakban minden elem könnyedén kicserélhető minimális telefonos segítség mellett. A cserét követően, a kezelői felületen elég egyetlen gombot megnyomni ahhoz, hogy a felügyeleti rendszer összegyűjtse az alkatrész csere napló fájlait, és elküldje a gyártónak, aki ezután automatikusan postázza az új pótalkatrészt.
Szalagkönyvtár
A Spectralogic kínálatában merevlemezes NAS megoldások is találhatóak, melyeken különböző szoftverek is futtathatóak. Bár szoftver-függetlenek, a költséghatékonyságot szem előtt tartva, migrációs célokra kínált megoldásuk pont egy OEM Xendata HSM rendszert futtat.
Xendata
A Xendata egy HSM megoldásokra szakosodott angliai cég. Szoftverüket 2001 óta folyamatosan fejlesztik, és 2005 óta kapható a kereskedelmi forgalomban. Eredetileg ők is az IT piacra koncentráltak, de mostanra számukra is a Broadcast terület lett a meghatározó. Több, mint 150 installációval rendelkeznek a média iparban, legújabb referenciájuk a mexikói állami IFE archívum, akik 150 Xendata rendszert installáltak Mexikó szerte videóarchiválási célokra. A rendszerintegrátorokon és a viszonteladókon túl, forgalmuk igen jelentős részét az OEM partnerek teszik ki, hiszen a különböző Media Asset Management és Automation gyártók (pl.: Blue Order, Pharos, Dalet, Aveco) könnyedén integrálják saját megoldásaikkal. A Xendata szinte minden szalagkönyvtár gyártó megoldásaival együttműködik, és az LTO-n túl a Sony formátumait is támogatja. Alapvetően két változata létezik: az egy szerveres megoldás (X32 és X64), valamint a több szerveres rendszer (MX64).
Az elsőt kisebb szalagkönyvtárakhoz használhatjuk, tipikusan három LTO meghajtóig, az MX64-et már nagyobbakhoz ajánlják, ahol szükséges további adatmozgató gépek –u.n. datamover-ek közbeiktatása is, a drive-ok kiszolgálására. A Xendata a RAID tárolót és a szalagkönyvtárat egyaránt virtualizálja, és egyetlen meghajtóként tünteti fel (például F: meghajtó). Amennyiben egy fájl már törlődött a merevlemezekről, a Windows Offline Attribute jelzi, hogy a fájl csak szalagról érhető el, és egyben meg is akadályozza az időtúllépést a hálózaton. A Xendata három archívum szintet különböztet meg: „Online“ esetén az adat a RAID-en található, „Nearline“ esetén a szalagkönyvtárban LTO kazettán, „Offline“ esetén pedig LTO kazettán, a szalagkönyvtáron kívül található.
Oldalnézetben, munkában a robot
A Xendata HSM szoftver offline kazettakezelési metódusa az, ami igazán költséghatékonnyá teszi ezt a programot, ugyanis az offline kazetták kezelése a kazetták számától függetlenül teljesen költségmentes. Gondoljunk csak el, milyen komoly költségeket lehet íly módon megtakarítani például a tartalék replikációk esetében.
A szoftverben az automatikus replika készítés előre beállítható, az elkészült másolatokat kivehetjük a könyvtárból, és átszállíthatjuk a biztonsági raktárba. Amennyiben a keresett kazettát a rendszer nem találja a könyvtárban, a Xendata Alert Modul értesíti a felhasználót e-mailben vagy egy Windows-os pop-up ablakkal, hogy melyik kazettát kell előkeresnie és betöltenie. Ennek a funkciónak köszönhetően akár egy mezei asztali LTO drive-ot is használhatunk szalagkönyvtár helyett, ha nem igényeljük az automatizációt.
A rendszer működését szabályok alapján definiálhatjuk. Különböző fájltípusokat más-más tape-set-ekhez delegálhatunk, így elkülöníthetjük például az irodai és a videó fájlokat is egymástól. A tape-set-eket a rendszer dinamikusan bővíti, és a nagyobb fájlokat is automatikusan szétdarabolja több kazettára. A különböző fájltípusokhoz megadható, hogy kikerüljenek-e szalagra, vagy maradjanak a RAID-en. Az új re-pack funkcióval az archívumból törölt fájlok miatt felszabadult helyet is visszanyerhetjük a szalagokon. Továbbá bármelyik kazetta tartalmát lekérdezhetjük a rendszerből, ami bizony nem minden HSM rendszer esetén egyértelmű. A Xendata Management Console egy Windows MMC beépülő. Az egyik legjobban kezelhető HSM adminisztrációs felületként tartják számon a Broadcast iparban. A szoftver a Windows sztenderd biztonsági modelljét, az Active Directory-t is támogatja. A Xendata teljesen szabványos TAR formátumot használ, ami több, mint 30 éves múltra tekint vissza, és számtalan szoftver tudja olvasni. Az egyedi formátumokkal szemben a TAR a garancia arra, hogy archívált adatainkat a gyártó megszűnése esetén is, bármikor vissza tudjuk állítani. A Xendata adatbázisát kimenthetjük akár szalagra, akár pendrive-ra. A szoftver ugyanakkor felírja a szalag katalógusát minden egyes kazettára, így nem kell az egészet végigolvasni, amikor egy másik archívumba akarjuk beimportálni, vagy vész esetén vissza szeretnénk a metaadatokat gyorsan állítani.
Élőben is kipróbáltuk
A Spectralogic – Xendata páros páratlan hatékonyságáról a helyszínen is meggyőződhettünk, egy demórendszer segítségével. Az életszerű helyzet kedvéért egy komplett fájl alapú munkafolyamatot néztünk végig, mialatt folyamatosan nyomon követtük az archívum működését. A lánc elején a Telestream Pipeline eszköze vett fel egy videósztreamet, amit egy Macintosh munkaállomás vezérelt. A Pipeline egy SDI bejárattal és egy RS-422 porttal rendelkezik (VTR vezérléshez), és a felvételt etherneten keresztül küldi el a vezérlőprogramot futtató gépnek. A mostani beállítás szerint a létrejött DV25 videót a vezérlőprogram rögtön egy NAS tárolón helyezte el, egy dedikált könyvtárban.
Kazetták a vonalkódokkal
Az ide érkező fájlokat a Telestream FlipFactory automatikusan észlelte, és átkódolta kis felbontású változatba, egyben timecode-ot is égetett bele és letette a vágók könyvtárába a NAS-on. Az eredeti DV25 videót a FlipFactory átmozgatta az archívumba, ahol végigkövettük az útját a RAID tárolóról egészen a szalagra írásig, a Xendata Management Console segítségével. Ezzel a módszerrel a vágók már a kis felbontású változatokkal dolgozhatnak, a hálózat leterhelése nélkül, míg az eredeti fájlok az archívumba kerülnek.
A vágás befejeztével történt az eredeti változat visszahívása. Az archívum teljes tartalmát egyben láttuk a kliens gépekről, a Windows-os Norton Commander-ből és a Macintosh gép Finder-éből is. Amennyiben a kért videó a RAID-en volt, azonnal elérhetővé vált. Amennyiben a fájlt a Xendata a RAID-ről már törölte, akkor pár percet várni kellett, hogy a rendszer kikeresse a kazettát és behelyezze az LTO meghajtóba, és ekkor történt meg a másolás a szalagkönyvtár és a RAID között, a valós időnél kb. 20 – 30 x gyorsabban. A Xendatában létrehozható szabályokkal az is beállítható volt, hogy a szalagról visszahívott videókat hány óra/nap múlva törölje le a RAID-ről. Ez Broadcast környezetben igen hasznos funkció, hisz így nem szükséges minden alkalommal végigvárni a RAID és a könyvtár közötti másolást, ha egy archivált anyag egy időszakra ismét aktuálissá válik.
A technológiai megállapodás része négy AG-HPX171E HD kézikamera és számos AJ-P2E032XG E-sorozatú P2 memóriakártya. A Markíza Televízió tagja a Középeurópai Média Vállalkozások (CME) Csoportjának, valamint vezető szerepet tölt be a szlovák televíziós piacon. A P2 választás reprezentálja a technológiai stratégiát, valamint hozza a magas képminőséget, a kimagasló megbízhatóságot, maximális rugalmasságot és hatékony munkafolyamatot a felvételi eljárás során.
Az új eszközöket szándékaik szerint, elsősorban külföldre utazó hírstáboknál és Internetes tartalmakhoz fogják bevetni. Az aktuális próbaidőszakban a P2 technikát sikeresen használták egy népszerű show, a “Cseh és Szlovák Szupersztár” szereplőválogatásában. Ez a szórakoztató program mindkét országban szeptemberben kerül sugárzásra. A technikai generációváltást az tette szükségessé, hogy kellett egy gyorsabb és rugalmasabb gyártási folyamat, képminőség javulás, könnyű kezelhetőség és egy univerzális formátum ami kompatibilis az aktuális SD és a jövőbeni HD-vel.
Vladimír Špaček, a televízó műszaki igazgatója a következőket mondotta: “A P2-re váltás egy hosszútávú stratégia kezdete, az új formátum és az első tapasztalataink azt mutatják, hogy jól választottunk, megkaptuk a technikától mindazt amit vártunk és a HD közvetítés felé haladunk. Mióta a CME Csoporton belül szoros együttműködésben dolgozunk más tévé állomásokkal, referenciáink minden bizonnyal pozitív jeleket fognak küldeni más tagtelevízióknak is.”
A TV Markíza a Panasonic P2-t választotta más gyártókkal szemben, a következők miatt: a kamkorder nagylátszög állásban jól teljesít még szűk környezetben is, ergonómiája kényelmes, csekény a súlya, integrált HD-SDI kimenettel rendelkezik, minőségi a kialakítása és a garancia kondíciók is megnyugtatóak. P2 kártyával az AG-HPX171E a nagybiztonságú kézikamerás felvételi technikát garantálja, hosszú élettartammal és következetesen alacsony költségekkel.”
“A TV Markíza stratégiai elhatározása, hogy adoptálta a P2 formátumot. Ez a tény egy fontos megerősítés a Panasonic számára. Mi hisszük, hogy a P2 minősége és megbízhatósága döntő érv lesz a CME Csoporton belül azon tévé társaságok számára is, amelyek most készülnek az átállásra.” Mondotta Branislav Šimkanin a PBITS Csehországért és Szlovákiáért felelős területi menedzsere.
A második évtizedes ténykedését megkezdő, a további fejlődés zálogát a professzionális audioipar felé való nyitásban látó vállalat legfrissebb fejlesztése kivitelében a korábbi modellt idézi, szolgáltatásaiban azonban megújult és mintegy az AL1 és ML1 mérőkészülékek egyesítéseként üdvözölhetjük a kínálatban.
A telepített-, élő- és stúdióhang területén szükséges mérések és elemzések elvégzésére egyaránt használható készülék látványos kezelői felületet kapott, amelyet speciális felhasználói tesztek eredményeképpen alakítottak ki.
.gif)
.jpg)
