Nincs routerünk, vagy nem tudjuk bővíteni a routert.
Van routerünk, tudjuk bővíteni a kimenetét, de nem akarunk multiviewer eszközt.
„Zöldmezős beruházás”, vagyis szabad a pálya router és multiviewer kérdésében.
A fenti esetek teljes taglalása a Médiatechnika decemberi számában olvasható.
Az alapítványi és az évi egyszeri adóból levonható 1%-os támogatásnak köszönhetően e különleges múzeum ma is várja látogatóit. Interneten a www.magnomuzeum.hu honlapon szerezhetnek a látogatáshoz szükséges információkat, de szemet gyönyörködtető fotókkal is találkozhatnak ugyanitt. Az újdonság az, hogy Nagy Vilmosnak sikerült megvalósítania dédelgetett álmát, miszerint megjelentetett egy képekkel gazdagon illusztrált könyvet a hazai orsós magnó gyártás történetéről. Megkereste a ma még élő fejlesztőket, tervezőket, akik nagy örömmel támogatták elképzelését – Heckenast Gábort, a Magyar Rádió nyugdíjba vonult műszaki igazgatóját, Zártos Alajost a Mechanikai Laboratórium főkonstruktőrét, Jánosi Marcellt, a BRG főkonstruktőrét és számos más kiválóságot, akik részt vettek az orsós kommersz és stúdiómagnók gyártásában. A 180 oldalas kiadvány fekete-fehér színes borítóval, fele terjedelemben tartalmaz képeket.
Az előszót Heckenast Gábor írta, a szakmai lektorálás is az ő munkája. Megrendelhető az Interneten, vagy postán a magnomuzeum@freemail.hu oldalon, vagy személyesen Terényben vehető át. Postacím: 2636 Terény, Kossuth u. 13. A könyv Nagy Vilmos magánkiadása, ára 3000.- Ft. + postaköltség (nem személyes átvétel esetén). Bár a könyv várhatóan 2009. december 10. és karácsony között készül el, megrendelést korábban is elfogad a szerző Interneten és/vagy postán.
Hoffmann József
Bemutató a Médiatechnika decemberi számában.
S mert a film és a tévé szimbiózisa a 3D esetében is nyilvánvaló, a továbbiakban ennek figyelembevételével igyekszünk nyomon követni a közelmúlt témánkba vágó fejleményeit.
Folytatás a Médiatechnika decemberi számában.
A hollywoodi nagyágyúk 3D kameráikkal balról Jeffrey Katzenberg, James Cameron és Steven Spielberg
A Sláger Rádió szerdán „engedte el” a műsorvezető-párost, így indulhattak újra a tárgyalások. A Bumeráng stábjáról már a rádiók november 19-i indulása előtt is azt írták a lapok, hogy tárgyal a Sláger helyén indult Neo FM-el, de akkor nem kötöttek egyességet, és a más frekvencián való folytatást tervező Sláger sem kívánta elengedni műsorvezetőit. Jelenleg a Neo FM reggeli sávjában egészen decemberig Ganxsta Zolee és Lovász László vezet műsort Kamikáze címen: az ő helyüket veheti át – illetve térhet vissza az azonos frekvencián korábban elfoglalt helyére – a Boros-Bochkor páros, ha sikerül megegyezniük a rádióval. A kisebbik országos frekvenciát a Class FM adásának átadni kényszerült Danubius Rádió már utolsó adásnapján, közös megegyezéssel szerződést bontott húzóneveivel – így az egykori Pirítós című reggeli műsor vezetői – Sebestyén Balázs, Rákóczi Ferenc és Vadon János is hamarosan visszatérhetnek a megszokott helyükre immár a Class FM színeiben. A rádióban jelenleg 6-tól 12-ig Argyelán Krisztina és Szani Roland vezeti a Reggeli című műsort.
forrás: MTI / eMasa
Amit bemutattak:
– P2 HD és AVCCAM eszközök: kamerák, rögzítők, adathordozók, adattárolók, utómunka rendszerek
– studioeszközök: CCU-s studio kamerák, kamera vezérlés, multiformátumú képkeverők – 10 és 16 csatornás HD keverők, monitorok, multiviewer, bejátszók
– közvetítő kocsi építő elemek
– egyéb eszközök:
– Nexto DI videoadatmentés memóriakártyákról
– Manfrotto kameraállványok és kiegészítők
– SWIT kamera energia és HD monitorok
– Fujinon HD kamera optikák
– Glidecam kamerastabilizátorok
– AVID – Canopus utómunkarendszerek
– KATA kameratáskák és védőeszközök
– HD kamerás megoldások stúdióba és közvetítőkocsikba
– Az új 16 csatornás HD képkeverő
– A P2 és az AVCHD műszaki háttere.
A részletes bemutatók a Médiatechnika decemberi számában olvashatók.
.jpg)
A Harrys X85 2008 ban a Broadecast Engineering Pick HiT díjjal lett kitüntetve.
.jpg)
A szabadalmazott, X-copy core technológia biztosítja az ultra gyors, 80 Mb/s adatátviteli sebességet, ami kb. a laptopra mentés négyszerese. A beépített, 2,4 collos színes monitorral ellenőrizhetjük a bemásolt felvételeket. A klipek bélyegkép formában jelennek meg, majd innen választhatók ki. Lehetőségünk van többszörös másolat készítésére, akár párhuzamosan, vagy utólag külső USB eszközzel. Az NVS2500 hasznos eszköz a szilárdtest memóriás munkafolyamatainkban, ott ahol a kártyáinkat fel kell szabadítanunk, hogy azok újra bevethetők legyenek.
Támogatott lejátszási formátumok: XDCAM MPEG2 4:2:0, DVCPRO HD, DVCPRO 50-25, Ikegami MPEG D10 (SD) MPEG (HD) 50Mbps@Long-gop, 100Mbps@ Intraframe 4:2:2, MPEG2 4:2:2, JVC MPEG2 4:2:0. Hamarosan lejátszható lesz: AVC-Intra 100 és 50, HDV, AVCHD. A beépített 2,5 collos SATA merevlemez tárkapacitása: 300 és 500 GB, hamarosan érkezik a 2000 GB-os változat is. Az eszköz tölthető: szivargyújtóról, USB-ről, FireWire-ről. A strapabíró kivitel, rázkódás és ütésvédelemmel is ellátott. Kapható a Panaudionál.
A FIFA TV, mint a sportvezetés broadcast divíziója, amely együttműködik a házigazda HBS broadcast vállalattal, és a FIFA hivatalos szponzorával a Sony-val, jövőre élő, térhatású közvetítésben fogják elérhetővé tenni az összes mérkőzés felét, pontosabban a 32 legizgalmasabb meccset.
A projekt, hivatalosan már megkapta a zöld jelzést. A legfontosabb meccsek 3D sztereóban történő közvetítése a FIFA számára is fontosnak mutatkozik, és ezért megállapodtak abban, hogy kiválasztják, mely meccsek kerülnek majd 3D közvetítésre, és melyek kerülnek majd archiválásra.
A tárgyalások ara is kiterjednek, hogy mely cégek vesznek majd részt a játékok közvetítésében, és kik vesznek majd részt a külsős szabad területeken, vagy színházakban látható nagyképernyős, vagy vetítettképes élmény megvalósításában. Arról is szó esett, hogy ki gyártja majd az adás nézéséhez szükséges szemüvegeket, és tárgyalások folynak a legfontosabbról, arról is, hogy anyagilag ki finanszírozza majd az egész projektet.
A logikus választás a HBS lenne, mivel már korábban is szerzett tapasztalatokat a 3D közvetítés terén, méghozzá 2008- áprilisában, Kanadában, az Orange Cabel Network közreműködésével. Egy másik, az Infront Sports&Media svájci leányvállalata, viszont már egyességet kötött a Francia Első Liga meccseinek 3D közvetítésére, és készen áll további tesztközvetítések lebonyolítására is jövő júniusig.
Technikailag egyébként nagyjából 30 kettős antennarendszerre van szükség a játékok közvetítéséhez, amiből alkalmanként 6-7 pár antenna kerülne meccsenként bevetésre.
Közelálló hírforrásból azt nyilatkozták: „A legnagyobb kihívást nem a technikai problémák, hanem a szerkesztői feladatok jelentik. Nem akarjuk elszúrni a kínálkozó lehetőséget, és egy másodosztályú 3D közvetítést csinálni. Különben legalább 7 hónap előkészületi időre van szükségünk a 3D produkcióhoz, hogy az olyan jó minőségű legyen, mint a 2D, különben senki sem akarja majd nézni. Éppen ezért, nagyon magas a rizikó.”
Francis Tellier az HBS vezető igazgatója a múlt hónapban sportszakembereknek úgy nyilatkozott: „hogy ez a 3D vállalkozás egyértelműen kereskedelmi jellegű és éppen ezért gazdasági sikert kell hozzon.”
Mindezt alátámasztotta a Sony szóvivője is, amikor a projektről a FIFA –val tárgyalt és jelezte, hogy egyébként cége, már előkészítette a Bravia 3D készülékek 2010 –évi sorozatgyártását.
( – )
Mit lehet ilyenkor tenni? Kompromisszumot kötünk a minőség rovására és választunk egy egységes formátumot, amit nagyjából natívan kezel minden eszközünk a teljes munkafolyamatban. Vagy választunk egy mindenevő kódoló alkalmazást, aminek bármilyen fájlt adhatunk bemenetként, és bármilyen formátumot kaphatunk eredményül. Ebben az esetben viszont az átalakítás minősége és a ráfordított idő a két legkritikusabb tényező. Szerencsére a Grab Networks legújabb verziójú transzkódoló alkalmazása, az Anystream Agility 2G mindkettőben kiemelkedően teljesít.
A minőségre olyan neves gyártók algoritmusai, vagy filter eljárásai jelentenek garanciát, mint például H.264-es kódolás esetében az Ateme, vagy a frame rate változtatással járó eljárások esetében a Digital Vision beépített moduljai. Ha már a H.264-et említettem, az Agility 2G egyedüli sajátossága, hogy közvetlen eléréssel rendelkezik a Dolby DP600-asához, így a többcsatornás hang enkódolásához és dekódolásához is a legjobb eszköz állhat a rendelkezésünkre. Az újabb, egyébként kedvezőbb árú verziónál továbbra is megmaradt az a licenszelési politika, hogy bemeneti oldalon minden formátum rendelkezésre áll, míg a kimenetre a tevékenységi körünknek legmegfelelőbb codec-csomagok közül választhatunk. Így elérhetők a broadcastereknek, az utómunkaházaknak, vagy éppen a web- és VOD-tartalom előállítóknak szánt codec-gyűjtemények, amelyeknek szintén csökkent az ára az IBC-t követően.
A teljesítmény és a megbízhatóság fokozásának csak a pénztárcánk szabhat határt. Különböző szolgáltatási szintek közül a munkánknak legmegfelelőbb vezérlést és menedzselést érdemes választanunk. Ha csak a non-lineáris editorunkat akarjuk tehermentesíteni, illetve csak arra használni, amire való, vagyis editálásra, akkor a kódolást átengedhetjük egy stand-alone enkóder munkaállomásnak. A konkurensekhez viszonyítva igazán kiemelkedő ár/teljesítmény arányt viszont több node-os kiépítésben, és több kimeneti fájlformátum esetén érhetünk el. Itt már nincsenek külön fájltípusokra dedikált node-ok, vagy tétlenül várakozó erőforrások, a menedzsment rendszer felügyeli a működést és automatikusan, optimalizáltan delegálja a feladatokat. Egyes formátumok esetén a konverzió sebességét jelentősen megnöveli a grid enkódolási technológia alkalmazása, amikor is a forrásanyagunkat több darabra osztja a rendszer és ezeket a darabokat párhuzamosan több node konvertálja.
Az Agility 2G nem egyszerűen csak egy fájlalapú multikonverter, hanem sokkal több annál. Feliratozás, logo, vízjel elhelyezésére szintén van lehetőség transzkódolás közben. A vezérlés vagy monitorozás nemcsak a saját felhasználóbarát kezelőfelületen lehetséges, hanem API, vagy XML alapú paraméterezés is rendelkezésre áll ahhoz, hogy kódoló erőművünket meglévő rendszerünkbe integráljuk. Használhatunk továbbá watch folder alapú konverziót, amikor a különböző könyvtárakba érkező fájlok átalakítása előredefiniált szabályok alapján történik. Nem kell programozással bajlódnunk ha például AVID Interplay Transfer-hez akarunk kapcsolódni, mert ez közvetlenül lehetséges. Akkor sem jön zavarba kódolónk, ha MPEG Transport Stream-et kap bemenetül, vagy egy videomagnót vezérelve jut hozzá a feldolgozandó tartalomhoz. Az említetteken kívül még számos új szolgáltatás érhető el az új verzióban, amelyek a program sokoldalúságát bizonyítják:
• WM11 SDK, Smooth Streaming
• JPEG2000/MXF Ingest
• Telecine: 24p to 30i conversion
• EVS Ingest
• Omenon MXF qualification
• XDCAM HD ingest, output
Az Anystream Agility 2G-t elsősorban olyan környezetbe ajánljuk, ahol sokféle fájlformátummal kell egyszerre dolgozni. Lehet szó meglévő broadcast archív tartalmak átkódolásáról tárhely-takarékosság szempontjából, vagy a mostanában egyre divatosabb IPTV szolgáltatók videotéka tartalmainak előállításáról, vagy videomegosztók, webtévék, hírportálok médiatartalmainak egységesítéséről. Ráadásul ahol mindezt automatikusan, a legjobb minőségben, a lehető leggyorsabban szükséges előállítani. A beruházás költségeit pedig érdemes az év végéig tartó akciók igénybevételével csökkenteni.
Tévés iskolás koromban egyik tanáromtól hallottam, hogy aki a híradót képtelen pontosan kezdeni, az más bűnök elkövetésére is képes. Az esetek többségében nem is szoktak késni a híradó kezdésével a tévék. Ha viszont fix a kezdési időpont, akkor a rendelkezésre álló időt vehetjük állandónak. Vagyis csak az „út” lerövidítésével lehet javítani a hírszerkesztés hatékonyságán.
Ehhez egy megfelelő eszköz, egy megfelelő hírrendszer (NRCS: Newsroom Computer System) munkába állítása szükséges. Szerencsére ebből is kapható jó néhány. Van amit csak bérbe lehet venni, van olyan is ami saját gyártású komponenseivel működik igazán jól együtt, és van az Octopus. Hogy egy metaforával jellemezzem ez utóbbi rendszer funkciógazdagságát, akkor a „hírpolip csápjai mindenhová elérnek” lehet a legkifejezőbb. Ez igaz a hírgyűjtésre, amikor a különböző hírügynökségek információs csatornái befutnak egy rendszerbe és ennek formája lehet SMS, RSS, e-mail, tartalma kép, hang, videó. A csápok ugyanígy elérnek a gyártásban résztvevő eszközök mindegyikéhez a MOS protokollon keresztül, legyen szó feliratozásról, súgógépről, videószerverről, vagy adásautomatizálóról. Ha a főszerkesztő, vagy a hírigazgató szemszögéből nézem, akkor ő a polip feje, s nála összpontosul minden. Egy székből ülve delegálhat feladatokat, módosíthat anyagokat, hagyhat jóvá tudósításokat, tulajdonképpen nyomon követheti a híradója alakulását a gépe elől, percenkénti „készen vagy már?” telefonálgatások helyett.
Az Octopus6 hírrendszer a következő szolgáltatásokkal segíti hatékonyabbá tenni a hírszerkesztést: – Platform-függetlenség: Windows, MacOS X és Linux operációs rendszereken futhat mind a szerver, mind a kliensalkalmazás. Így minden felhasználó a neki megszokott környezetben, felületen dolgozhat, akár távolról, otthonról bejelentkezve. – Megszokott gyorsbillentyűk: nem kell újabb billentyűkombinációkat megtanulni a leírásból. A napi munka során más alkalmazásokban megszokottak és legismertebbek a hírrendszerben is használhatók. – Felugró ablak mentesség: a felhasználói felület több zónára osztott, melyekbe az új böngészőknél megszokott füles megoldással lehet újabb munkaterületeket nyitni, s azok között váltogatni. – Testre szabható munkaterület: a felhasználó egyedileg állíthatja be a különböző információtartalmak méretét, elhelyezkedését a képernyőn.- Emlékező beállítások: a felhasználók egyedileg kialakított munkaterületeit automatikusan menti a rendszer, így azt nem kell külön profilokban manuálisan mentegetni. Mivel ez központi tárolással történik, így mindig ugyanaz a felület fogadja a felhasználót, mint amin legutoljára dolgozott, bárhol is lép be. – Gyorskeresés: a leggyakrabban használt funkció egy hírrendszerben a keresés. Ezt is a lehető leghatékonyabb módon, a találatokat már gépelés közben kiadja egy listában a rendszer. – Gazdag szerkesztői eszköztár: az írás közbeni nyelvhelyesség ellenőrzésétől kezdve, a tiltott szavak listáján át, a különböző időmérőkkel bezáróan minden hasznos kellék rendelkezésre áll, amik segítik és gyorsítják a szerkesztői munkát.- Megbízható működés, állandó rendelkezésre állás: a redundánsan kialakított rendszerben az automatikus erőforrás-elosztás figyelembe veszi a szerverek leterheltségét, és bármilyen szerver, vagy adatbázis hiba esetén a tartalék zökkenőmentes üzembeállítása biztosítja a folyamatos munkát. – Final Cut Plug-in: a hazánkban is egyre népszerűbb non-lineáris szoftverbe beépülő modul, mely teljes hozzáférést biztosít vágás közben a hírrendszeren keresztül elérhető anyagokhoz, tartalmakhoz. Így lehetőségünk van például vágás közben olvasni a szöveget, hogy ahol szükséges a vágókép és narráció egybe tudjon vágni. Az utómunkát követően pedig a késztermék elkerül a beállításoknak megfelelő helyre, frissül a rundown lista, elkészül róla a low-res másolat, és az automatizációs rendszer a high-res példányt a videószervernek delegálja, ami adásba adja. Az idén 10 éves Octopus, a kifejezetten csak hírrendszer fejlesztésével foglalkozó cég megoldása nem csak a nagy televíziók kiváltsága.
A „hírgyártás” mindenhol időigényes feladat és gyakran az idő szűke miatt kell hirtelen döntéseket meghoznia a felelős szerkesztőnek, akár a legkisebb tévénél is. Emiatt viszont kimaradhat egy-egy betervezett anyag, a források hitelességének ellenőrzésére nem marad kellő idő, ezért pontatlan vagy valótlan információ kerül közlésre. A legtipikusabb hiba a feliratok elgépelése. Hagyjon ezért kellő időt magának és munkatársainak ezekre a feladatokra is, amit megtakaríthat a többi munkafolyamaton az Octopus6 hírrendszer alkalmazásával! S így lehetősége nyílik arra, hogy végül Öné legyen a legnézettebb hírműsor, hogy megnyerje a hírversenyt!
Az Országos Rádió és Televízió Testület az 1499/2009. (VII. 20.) számú ORTT határozattal kiírta a pályázatot a jelenleg a Danubius és a Sláger Rádiók által birtokolt két országos rádiós műsorszolgáltatási jogosultságra. A két jogosultságra négy-négy pályázati ajánlat érkezett. A pályázati ajánlatok alaki érvényességéről és egyes tartalmi kérdésekről a Testület a 2009. október 7-i ülésén tárgyalt első ízben. Az ülésen e tárgyban meghozott alábbi határozatokkal nem értek egyet, álláspontom szerint a döntések súlyosan sértik a pályázat jogszerűségét.
1. A Testület az 1903/2009. (X. 7.) számú határozatával alakilag érvényesnek nyilvánította az Advenio Zrt. pályázati ajánlatát. A Testület többsége annak ellenére fogadta be az Advenio Zrt. pályázatát, hogy az sértette a pályázati felhívásnak a Médiatörvény rendelkezésein alapuló összeférhetetlenségi, tulajdonosi korlátokra vonatkozó követelményeit. A Médiatörvény 123. § (1) és (2) bekezdései egyértelműen kizárják, hogy az országos műsorszolgáltatásra jogosult és az abban befolyásoló részesedéssel rendelkező vállalkozás befolyásoló részesedéssel rendelkezzen más műsorszolgáltatóban. Tekintettel arra, hogy a Médiatörvény rendszerében a tulajdonosi összeférhetetlenséget előíró szabályok kiemelten fontos, a demokratikus közvélemény alapfeltételét biztosító rendelkezések, és e rendelkezésekre a piacra lépésről döntő pályázat esetében kitüntetett figyelemmel kell lenni, az Általános Pályázati Feltételek és a pályázati felhívás már a pályázati ajánlat benyújtásának pillanatában megköveteli azok érvényesülését. Az a pályázó tehát, amellyel szemben tulajdonosi összeférhetetlenség áll fenn, már a pályázat benyújtásakor köteles nyilatkozattal biztosítani az ORTT-t arról, hogy az összeférhetetlenséget nyertessége esetén megszünteti oly módon, hogy az országos jogosultság gyakorlása ne ütközzön törvényi akadályba. A kérdés jelentőségét jól mutatja az is, hogy e körben a pályázati felhívás nem enged hiánypótlást vagy utólagos felvilágosítást a helyzet rendezésére.
A Médiatörvény, az Általános Pályázati Feltételek és a pályázati felhívás alapján nyilvánvaló, hogy a pályázó e kötelezettsége nemcsak személyében, hanem a tulajdonosi körében jelentkező összeférhetetlenség esetén is fennáll – ellenkező esetben feloldatlan maradna az ellentmondás a pályázati ajánlat és az egyik legalapvetőbb törvényi és pályázati követelmény között. A pályázati felhívás 2.6.1. pontja hiánypótlási lehetőség nélkül alakilag érvénytelennek nyilvánítja a pályázatot, ha a pályázó a Médiatörvény tulajdonosi korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseinek nem felel meg. A felhívás 2.8.4. pontja ugyanakkor lehetővé teszi a pályázó részére olyan nyilatkozat megtételét, hogy nyertessé nyilvánítása esetén a már meglévő műsorszolgáltatási jogosultságáról visszavonhatatlanul, minden további feltétel és igény nélkül lemondjon. A pályázati felhívás szerint a pályázó ugyanakkor felelősséggel tartozik azért is, hogy tulajdonosa se idézzen elő a törvény és a pályázati felhívás rendelkezéseit sértő helyzetet. A pályázati felhívás 2.6.1. pontja – és a Médiatörvény vonatkozó rendelkezése – kizárólag akkor teljesíthető, ha a pályázó a saját és a tulajdonosai által gyakorolt műsorszolgáltatási jogosultságokkal kapcsolatban egyaránt kinyilvánítja azt a szándékát, hogy a tulajdonosi korlátozásokkal össze nem férő helyzetet nem tart fenn. A pályázónak tehát saját nevében garantálnia kell, hogy minden olyan műsorszolgáltatási jogosultságról lemond, amely jogosultságok egyébként a 2.6.1. pont szerint pályázatának alaki érvénytelenségét okoznák. Kötelezettségvállalása akkor is saját magára vonatkozik, ha az összeférhetetlenséget a pályázó tulajdonosa által nyújtott műsorszolgáltatási jogosultság alapozza meg.
Megjegyzem, ha helyes lenne az a testületi ülésen kifejtett jogértelmezés, miszerint a pályázati felhívás a pályázót csak az ő személyét közvetlenül érintő összeférhetetlenség esetén szólítja fel nyilatkozatra, és a pályázat zárt rendszere miatt más nyilatkozat megtételére nem nyílik mód, abból – folytatva e szigorúan formális érvelést – éppen az következne, hogy a felhívás a tulajdonosi körben fennálló összeférhetetlenségre semmilyen kimentést nem enged, így az ilyen hibában szenvedő pályázati ajánlat eleve érvénytelen lenne. Álláspontom szerint azonban a helyes és méltányos értelmezés szerint a pályázónak az ilyen esetben is lehetőségében áll nyilatkozattal biztosítani az ORTT-t arról, hogy nyertessége esetén egyéb, az érdekkörébe tartozó jogosultságról lemond.
Az Advenio Zrt. pályázati ajánlata, mivel befolyásoló részesedéssel rendelkezik benne egy körzeti rádiós műsorszolgáltatási jogosultságot gyakorló vállalkozás, sérti a törvényi előírásokat. A fentiek alapján az is egyértelmű, hogy ezt a nyertesség esetén kétségtelenül beálló összeférhetetlenséget a felhívás szerint már az ajánlat benyújtásakor rendeznie kellett volna a pályázónak és tulajdonosának, nyilatkozattétel formájában. Az Advenio Zrt. pályázati anyagában ilyen nyilatkozat nem található, ezért az ajánlatot az ORTT-nek az egyik legalapvetőbb törvényi és pályázati feltétel hiánya miatt – alaki érvénytelenség miatt – vissza kellett volna utasítania.
Bár a pályázati ajánlat tartalmi részéről a Testület még nem tárgyalt, az ülésen is jeleztem, hogy az ajánlattal szemben az alaki érvénytelenségen túl is nagyon komoly kifogások vethetők fel. Így a jövőben feltétlenül mérlegelnie kell az ORTT-nek, megalapozottnak tartja-e azt az üzleti tervet, amely úgy ígér önmagában is ésszerűtlenül magas műsorszolgáltatási díjat, hogy ezt a törvény által engedett maximális reklámidőt harmadával túllépő reklámértékesítéssel tetézi. Hozzáteszem, hogy e hiba szintén a törvényi feltételeknek nem megfelelő ajánlatot mutat.
2. A Testület az 1905 és az 1911/2009. (X. 7.) számú határozataival az üzleti terv megalapozatlansága miatt mindkét jogosultság tekintetében visszautasította a Zene Rádió Zrt. pályázati ajánlatát, ugyanakkor nem fogadta el azt a határozati javaslatot, amely ugyanezen indokkal az FM1 Konzorcium ajánlatának visszautasítását indítványozta. A Testület által meghirdetett pályázati felhívás logikája teljesen világos és követhető: egyfelől a verseny érvényesülése végett nem szab felső határt a második évtől fizetendő műsorszolgáltató díj vonatkozásában, másfelől viszont éppen a verseny tisztaságának érdekében kizárandónak minősíti a minden reális pénzügyi alapot nélkülöző üzleti tervet és díjat. Ez az előírás nem mellesleg a közpénzek védelmében azt is szolgálja, hogy az ORTT-nek ígért díjak valóban meg is érkezzenek a jogosultság teljes időtartama alatt. A kérdés jelentőségére való tekintettel az ORTT Irodájának szakmai elemzésén túl a Budapesti Corvinus Egyetem médiagazdasági szakértőit is felkértem az üzleti tervek értékelésére.
A Testület rendelkezésére álló szakvélemények egyöntetű álláspontja szerint az ORTT-hez beérkező pályázati ajánlatok közül többről is egyértelműen kijelenthető, hogy teljes mértékben irreális piaci szempontokon és számításokon alapulnak, piaci feltételezéseik és várakozásaik nyilvánvalóan megalapozatlanok, ebből következően alkalmatlanok arra, hogy a vállalt feltételek szerint a műsorszolgáltatási jogosultságot annak teljes időtartama alatt gyakorolják. „Megítélésünk szerint semmi remény nincs arra, hogy a pályázók elérjék az üzleti és pénzügyi terveikben feltüntetett eredményeket, azaz hogy valóban befizessék a megajánlott műsorszolgáltatási díjakat a jogosultság egészének ideje alatt” – mondja ki több pályázatról a Corvinus Egyetem szakvéleménye. Az ORTT döntésével – amely ugyan még nem a pályázatok nyerteseinek kiválasztására irányult, de a nyertesek kiválasztásával kapcsolatos testületi mozgásteret igen szűkre szabta – azt kockáztatja, hogy az országos kereskedelmi rádiós piac rövid időn belül összeomlik, vagy utólag olyan módon és mértékben kell módosítani az elnyert műsorszolgáltatási jogosultság feltételeit, ami a jelenlegi pályázat egészének tisztaságát, sőt értelmét is megkérdőjelezi.
Hangsúlyozandó, hogy ezek a megalapozatlan pályázatok lényegében azonos vagy alig különböző ajánlatokat tettek. Az ORTT-nek a többségi döntést támogató tagjai kísérletet sem tettek arra, hogy ezt az önkényes különbségtételt szakmai érvekkel alátámasszák. Az ORTT történetében már volt arra példa, hogy előre láthatóan ésszerűtlenül magas műsorszolgálati díj ígéretével nyertek el műsorszolgáltatási jogosultságot, ám a díjat a műsorszolgáltatók képtelenek voltak, de nem is óhajtották megfizetni. Hogy ez mennyire elkerülendő, a szószerinti jegyzőkönyvek tanúsága szerint is, rendszeresen felmerül a belső vitákban.
A Testület jogszerűen nem juthatott volna a többség által támogatott eredményre. Súlyos jogsértés ugyanis, és alapjaiban veszélyezteti mind a pályázat elbírálásának törvényességét, mind az országos kereskedelmi rádiózás jövőjét, hogy a Testület szakmai szempontból indokolhatatlanul, önkényesen, a pályázati felhívást sértően tett különbséget lényegében azonos tartalmú pályázati ajánlatok között. Álláspontom szerint valamennyi, az üzleti terv kirívó megalapozatlansága miatt azonos helyzetben lévő ajánlatot azonos módon kellett volna elbírálnia, vagyis – a pályázati felhívás 3.4.2.1.1. pontjával összhangban – vissza kellett volna utasítania. Meghozott döntéseivel a Testület súlyosan sérti az ORTT Általános Pályázati Feltételeiben is alapelvként meghatározott esélyegyenlőség és egyenlő elbánás követelményét, és egyes pályázatokat világos és jól meghatározott indokok nélkül előnyös helyzetbe hoz. Az indokolási kötelezettség nemcsak a 46/2007. (VI. 27.) számú AB határozatból következik, hanem magából a pályázati felhívásból is, amely többek között az alaki érvénytelenséggel kapcsolatban kifejezetten kötelezi a Testületet döntésének megindoklására.
A pályázati eljárás határideje még megengedte volna, hogy a Testület az október 7-i ülésén ne döntsön az üzleti tervekről, így jelen szakaszban ne zárjon ki egy pályázót sem. A döntések elnapolására tett javaslatomat a Testületben senki nem támogatta. Ugyanakkor azt is le kell szögeznem, hogy a pályázati eljárás későbbi szakaszaiban még sor kerülhet további kizárásokra. A pályázat jogszerű folytatása mindenképpen megkívánja, hogy a Testület újból döntsön a megalapozatlan üzleti tervvel benyújtott ajánlatok visszautasításáról. Ellenkező esetben az országos rádiós jogosultságokra kiírt pályázatokon törvényes nyertes nem lesz hirdethető.
A konferencia résztvevői az alábbi témakörben fejtették ki a véleményüket: 1. Tartalom-Hatás-Oktatás. Lineáris tartalmak (TV, rádió, írott sajtó) 2. Safer Internet Plus program. Tartalom-Hatás-Oktatás. Nem-lineáris tartalmak (TV és rádió az interneten, internet, PC-játékok, mobiltelefon) 3. Szabályozás és etika. A konferencián elhangzott előadások veideója, illetve a ppt-prezentációk megtalálhatók az alábbi weboldalon: www.gyermekmento.hu . Néhány előadóval interjú is készült, melyek ugyanezen az oldalon szintén megtekinthetők. A konferencia kutatási és előadásanyagát az ORTT és az NGYSZ előreláthatóan 2010 áprilisában könyv formában is kiadja.
Az ORTT a 1884/2009. (IX. 30.) sz. határozatával jogsértőnek minősítette a Lánchíd Rádió 2009. április 6. napján sugárzott „Sprőd” című műsorszámát.
A műsorban a következő párbeszéd hangzott el:
Hallgató: „Havas Szófia… többszörösen lefasisztázta a népet…”
Műsorvezető: „Kérem szépen, mi lekomcsizhatjuk Havas Szófiát, és tulajdonképpen ezt bátran tehetjük, mert ha ne adj’ isten, perbe fogna bennünket, azért mert lekomcsiztuk őt, hát akkor simán megnyerjük a pert, merthogy gazdagon van bizonyítéka annak, hogy mi Havas Szófiáról azt gondolhatjuk, hogy egy klasszikus 19-es, vonalas Kun Béla drukker, vöröslelkű komcsi az illető.”
Hallgató: „Igen, szívja tovább Lenin emlőit. Kész, ezt tudom kívánni.”
Műsorvezető: „Hát lehet, hogy emlők nem jutnak Vlagyimir Iljicstől, de lehet, hogy valami más jut esetleg.
Hallgató: „A hosszú cici”
Műsorvezető: „Jobb híján kicsit hosszúkásabb lesz, kicsit kisebb, de esetleg el lehet kapni.”
A műsorszolgáltató védekezése szerint: „a köznyelvből vett fordulattal a „hosszú cicit” úgy említik meg, mint aki szándékával ellentétes, számára kedvezőtlen végeredménnyel járó helyzetbe került, vagyis pórul járt, a szlengből vett metaforával élve megszívta a hosszú cicit.” Továbbá kifejti, hogy a műsorszámban nem is hangzottak el trágár, szeméremsértő kifejezések. “Az anyanyelvi kultúra ápolásának követelményeit a műsor szintén nem sértette meg …a „hosszú cici” kifejezés elhangzott önmagában nem minősül durva, trágár vagy szeméremsértő kifejezésnek…”
A Testület véleménye szerint a műsorszolgáltató a műsorvezető és a hallgató dialógusával a műsorszám az emberi méltóságot sértette, de sértette a politikus asszonyt női méltóságában is. A műsorban elhangzott sértő kijelentések súlyát növeli, hogy a Lánchíd Rádió közműsor-szolgáltató. E minőségében saját Műsorszolgáltatási Szabályzata alapján műsorában többségében közszolgálati műsorszámokat sugároz és ebből fakadóan többletvállalások terhelik. A műsorszolgáltatási szabályzat 3. pontjának 8. bekezdésében a műsorszolgáltató vállalja, hogy a hallgatói vélemények megszólaltatását biztosító műsorokban a megfogalmazás nem lehet durva, mások személyiségi jogait sértő. Amennyiben pedig mégis ilyen hozzászólásra kerül sor, a műsorszerkesztő köteles ettől a kijelentéstől elhatárolódni. A határozat megállapítása szerint ennek fényében különösen súlyos és aggasztó, hogy a törvényt és Műsorszolgáltatási Szabályzatot megsértve maga a műsorvezető kezdeményezte a szexuális tárgyú élcelődést.
2009. őszén a Bajnokok Ligája mérkőzések, valamint a nyári olimpiai játékok közvetítésének ügye is megmutatja, hogy a médiarendszer komoly működési zavarát okozza, hogy hiányoznak a társadalom számára kiemelt jelentőségő események közvetítésének részletes szabályai. Az ORTT feladatát és hatáskörét a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Médiatörvény) határozza meg. A törvény értelmében a Testület a műsorszolgáltatók magatartásának törvénybe ütközését hivatott vizsgálni, és jogszabály megsértése esetén szankcionálni.
A Médiatörvény 9/A.§ (1) bekezdése kimondja, hogy „kizárólagos televíziós közvetítési jog nem gyakorolható olyan módon, hogy a hazai közönség meghatározó részét kizárja a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró televíziós események figyelemmel kíséréséből.” A Médiatörvény 9/A.§ (2) bekezdése szerint „a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró eseményeket, valamint azok nem feltételes hozzáférést lehetővé tevő közvetítésének módját (egészben vagy részben, illetőleg élő adásban vagy felvételről) a Kormány – az Országos Rádió és Televízió Testülettel egyetértésben – rendeletben határozza meg.”
A kizárólagos közvetítési jog korlátját jelentő, a társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események fogalmát és a konkrét eseményeket meghatározó lista hiányzik, mert a kormányrendelet – amelyre a törvény 9/A.§ (2) bekezdése is utal – nem készült el. A társadalom számára nagy jelentőséggel bíró események meghatározásának hiányában a Médiatörvény ezen témakört érintő rendelkezései sem érvényesíthetők a gyakorlatban.
A Testület 2009. szeptember 30-án hozott döntésével sürgeti a kormányrendelet megalkotását. A Miniszterelnöki Hivatallal az egyeztetés folyamatban van.
