Az Európai Szabályozóhatóságok Fórumán (EPRA) 2009. október 16-án Drezdában a magyar, a cseh, a szlovák és a román médiahatóság képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá, amelynek alapján még ez év decemberében Prágában létrejöhet a közép európai médiahatóságok szorosabb együttműködését célzó többoldalú megállapodás, illetőleg a résztvevő hatóságok klubja.
Az együttműködés kiterjed mindenekelőtt a kiskorúak védelmére, az alapjogok érvényesülésére az elektronikus médiában, illetőleg az egyes tagszervezetek közötti médiapolitikai egyeztetésre. Az együttműködés kialakításában az ORTT kezdeményező szerepet játszott. Mindezeknek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy az Európai Unióban a műsorszolgáltatók meglehetős szabadsággal választhatják meg azt az országot amelynek joghatósága alatt működni szándékoznak. Az együttműködésben való részvétel iránt az aláírókon túl Lengyelország, Szlovénia és Szerbia médiahatóságai is érdeklődést mutatnak.
Az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. április 29-én egyhangúlag úgy döntött, hogy a műsorszolgáltató (TV2) megsértette a magánszféra sérthetetlenségét, az információs önrendelkezés és az emberi méltóság feltétlen tiszteletének alkotmányos követelményét, ezáltal pedig a Médiatörvény alapelvi rendelkezését. Az ORTT döntésében 30 percre felfüggesztette a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását.
A műsorszolgáltató a határozatot bíróság előtt megtámadta, az első fokú bíróság a műsorszolgáltató keresetének helyt adott, ám a Fővárosi Ítélőtábla 2009. július 8-án az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és műsorszolgáltató keresetét elutasította. Az ORTT indokolásában hivatkozik az Alkotmánybíróság 2007-ben kifejtett értelmezésére, mely szerint az ORTT a Médiatörvény 3. § (2) bekezdésében foglalt alapelvi rendelkezés alapján annak megállapítására jogosult, hogy a műsorszolgáltató az emberi jogok tiszteletben tartásával tevékenykedik-e, és az egyes műsorainak témája, jellege, nézőpontja nem sérti-e az emberi jogokban megjelenő alapvető értéket.
Az ORTT Az igazság ára c. műsor tartalmát vizsgálva megállapította, hogy az egyre kínosabb, a magánélet mélyebb rétegeit érintő kérdések, adott esetben a közösség negatív értékítéletével járó válaszok a műsor helyzetében a közönség előtt más érzelmi fiziológiás állapotot idézhetnek elő. A Fővárosi Ítélőtábla szerint játékosok önálló döntésére, önkéntes választására vonatkozó elsőfokú ítéleti megállapítás azért nem helytálló, mert függetlenül attól, hogy hozzájárultak a műsorban való szerepléshez, még nem jelenti azt, hogy a műsor nem sérthette meg a médiatörvény 3. §-ának (2) bekezdését.
A műsor résztvevői olyan helyzetbe kerülhetnek, amelyben különleges személyes adataik feletti ellenőrzésük megszűnik, akár még a válasz esetleges megtagadása esetén is (hiszen, miközben pénzért vállalták előzetesen az önfeladást, még a nagy összeget veszni hagyó válaszmegtagadást is a kérdésben megfogalmazott állítás beismerésének fogja tekinteni a néző), ez pedig a személyiség teljes feladása előtti menekülési utakat elzárja. Ez önmagában is összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartásának mindenkire kiterjedő kötelezettségével.
Az Országos Rádió és Televízió Testület az Oktatási és Kulturális Közlöny 2009. évi július 29-i Különszámában, az országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási jogosultságok hasznosítására meghirdetet Pályázati Felhívás 1. sorszámú jogosultságára (jelenlegi Danubius) beérkezett Pályázati Ajánlatok alaki és tartalmi vizsgálata tárgyában 2009. október 7-én úgy döntött, hogy az alábbi pályázati ajánlatokat alakilag érvényessé nyilvánítja, és nyilvántartásba veszi:
* Danubius Rádió Zrt. * ADVENIO Zrt. * Rádió Juventus Zrt.
A Testület a Zene Rádió Zrt. 1. sorszámú jogosultságára benyújtott Pályázati Ajánlatát kizárta, és visszautasította, mert üzleti-pénzügyi terve a Testület megítélése szerint a piaci körülményekre vonatkozóan helytelen, nem megalapozott feltételezésekből indul ki. Az Országos Rádió és Televízió Testület az Oktatási és Kulturális Közlöny 2009. évi július 29-i Különszámában, az országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási jogosultságok hasznosítására meghirdetet Pályázati Felhívás 2. sorszámú jogosultságára (jelenlegi Sláger) beérkezett Pályázati Ajánlatok alaki és tartalmi vizsgálata tárgyában 2009. október 7-én úgy döntött, hogy az alábbi pályázati ajánlatokat alakilag érvényessé nyilvánítja, és nyilvántartásba veszi:
* Danubius Rádió Zrt. * FM1 Konzorcium Pályázó * Sláger Rádió Zrt.
A Testület nem fogadta el azt az előterjesztést, amely az FM1 Konzorcium Pályázó pénzügyi, üzleti tervét megalapozatlanság miatt visszautasította volna. A Testület a Zene Rádió Zrt. 2. sorszámú jogosultságára benyújtott Pályázati Ajánlatát kizárta, és visszautasította, mert üzleti-pénzügyi terve a Testület megítélése szerint a piaci körülményekre vonatkozóan helytelen, nem megalapozott feltételezésekből indul ki.
Az Országos Rádió és Televízió Testület az 1712/2009. (IX. 2.) számú határozatával úgy döntött, megváltoztatja joggyakorlatát a televíziókban sugárzott telefonos nyereményjátékok jogi minősítésével kapcsolatban. A jövőben ezek a műsorszámok az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében televíziós vásárlásnak minősülnek. Az átállásra a Testület a műsorszolgáltatóknak 2009. szeptember 30-ig biztosított türelmi időt. (Előzmény: http://www.mediatechnika.hu/?q=hir/tartalom/2136) Az ATV Zrt., az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2) és az M-RTL Televízió Zrt. (RTL Klub) műsorszolgáltatók, valamint a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) kérelemmel fordultak a Testülethez, amelyben jelezték, a Testület által a nyereményjátékokkal kapcsolatos átállásra megadott 2009. október 1-i határidő számukra nem tartható, mivel a műsorszolgáltatók a műsorok készítőivel szerződéseiket hosszabb időszakra, általában egy évre kötik meg, amelyekben partnereikkel szemben szerződéses kötelezettségük van a műsorok sugárzására.
Az uniós irányelv rendelkezéseire hivatkozva azt is kérték, hogy Testület ne alkalmazza a médiatörvény televíziós vásárlási ablakra vonatkozó időbeli korlátozását addig, – amely szerint ezekből egy nap legfeljebb nyolcat, összesen két óra időtartamban lehet közzétenni – amíg Magyarország nem implementálja a magyar jogrendbe az Európai Unió vonatkozó irányelvének szabályait, valamint, hogy a Testület a nyereményjátékból származó bevételeket csak 2011. január 1-jétől tekintse reklámbevételnek. Méltányolva a műsorszolgáltatók kérését a Testület a gazdasági tervezés ésszerűségeire tekintettel 1712/2009. (IX.2.) határozatában az új joggyakorlatra megadott felkészülési határidőt 2010. január 1-jéig egyhangúlag meghosszabbította.
A Testület szótöbbséggel úgy döntött, hogy az új Médiatörvény elfogadásáig, összhangban a 2007/65/EK irányelvben foglaltakkal, a televíziós vásárlásra nem alkalmazza az Rttv. 16.§ (3) bekezdésében foglalt napi időbeli korlátozást, valamint a műsorszolgáltatók kérésével szemben a Testület már 2010. január 1-jétől alkalmazza a televíziós vásárlássá minősülő interaktív nyereményjátékokból származó reklámbevételeik vonatkozásában a médiatörvény azon előírását, amely szerint az ebből származó bevételek hat százalékát új, eredetileg magyar nyelvű filmalkotások létrehozására kell fordítani.(Rttv. 16.§ (7)).
A beadási határnapon, 2009. szeptember 28-án a Pályázati Felhívás 1. sz. melléklete szerinti 1. sorszámú (jelenlegi Danubius) jogosultságra négy, a 2. sorszámú (jelenlegi Sláger) jogosultságra ugyancsak négy Pályázati Ajánlat érkezett. A Pályázati Felhívás 1. sz. melléklete szerinti 1. sorszámú (jelenlegi Danubius) jogosultságra Pályázati Ajánlatot benyújtott Pályázók adatai a következők:
Pályázó neve
Pályázó címe
1.
Danubius Rádió Műsorszolgáltató Zrt.
1138 Budapest, Váci út 141.
2.
ADVENIO Műsorszolgáltató Zrt.
1089 Budapest, Üllői út 102.
3.
Zene Rádió Országos Kereskedőház Zrt.
1016 Budapest, Mészáros utca 58/B
4.
Rádió Juventus Műsorszolgáltató Zrt.
1135 Budapest, Róbert Károly krt. 82-84.
A Pályázati Felhívás 1. sz. melléklete szerinti 2. sorszámú (jelenlegi Sláger) jogosultságra Pályázati Ajánlatot benyújtott Pályázók adatai a következők:
Tavaly decemberben az Antenna Hungária Csoport elindította a DVB-H alapú mobil-televíziós kísérleti sugárzást, mely Budapest legnagyobb részén, még az épületeken belül is jó vételt biztosít, a kültéri lefedettség pedig Budapest határain is túlnyúlik. Az adók az Antenna Hungária Széchenyi-hegyi állomásáról, valamint a Száva utcából és a Hármashatár-hegyről sugároznak. Mindegyik adó ugyanazon a frekvencián, az UHF sáv 38-as tv-csatornáján sugároz, az adók szinkronizált, egyfrekvenciás (SFN) hálózatot képeznek, ezáltal a vevőkészülékek a körzetek határán való áthaladáskor is folyamatosan vehetik a kiválasztott műsort.
A kísérleti szolgáltatás keretében a DVB-H vevővel rendelkező készülékek tulajdonosai – becslések szerint jelenleg tízezer feletti felhasználó – szabadon, előfizetési díj nélkül érhetik el a kínálatban szereplő csatornák műsorait. 2009. szeptember 16-ától a kísérleti DVB-H szolgáltatás az m1 és m2 csatornákkal bővül, ezáltal a kínálatban már 6 program szerepel, a fenti két csatornán kívül a Duna TV, a Duna II Autonómia, az ATV és a Hír TV programja érhető el. A Magyar Televízió m1 HD és m2 HD programjaival július elején csatlakozott a MinDig TV elnevezésű digitális földfelszíni televíziós platformhoz, az Antenna Hungária most fejezte be azt a technikai fejlesztést, amely lehetővé tette a fenti programok DVB-H platformon történő sugárzását is. “Meg vagyunk győződve arról, hogy a tömegtermékként pozicionált DVB-H alapú mobil-televíziós szolgáltatásra lesz piaci kereslet, melyet alátámaszt a világ számos országában elindított mobil-televíziós szolgáltatások sikere. Biztosak vagyunk abban, hogy a műsorszóró technológia a legalkalmasabb egy ilyen tömegtermék átviteli technológiáját illetően, és az Európai Unió is a DVB-H-t támogatja, mint mobil-televíziós műsorszóró technológiai megoldást. Számos kulcsfontosságú készülékgyártó tervei között szerepel, hogy egyre több DVB-H szolgáltatás vételére alkalmas eszköz forgalmazását kezdik meg a következő hónapokban. Terveink között szerepel a tárgyalások folytatása az összes piaci szereplővel, annak érdekében, hogy a DVB-H alapú kereskedelmi szolgáltatás a következő hónapokban el tudjon indulni Magyarországon” – hangsúlyozta Jean-Francois Fenech, az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgatója.
Az Országos Rádió és Televízió Testület az 1712/2009. (IX. 2.) számú határozatával úgy döntött, megváltoztatja joggyakorlatát a televíziókban sugárzott telefonos nyereményjátékok jogi minősítésével kapcsolatban. Az ORTT a döntését az Európai Unió Bíróságának C-195/06. számú ítéletében foglalt iránymutatás alapján hozta meg, amely kifejti: „(…) azok az adások vagy adásrészletek, amelyekben a televíziós műsorszolgáltató lehetővé teszi a közönség számára különleges telefonszám közvetlen tárcsázásával, így tehát ellenérték fejében, az e televíziós műsorszolgáltató nyereményjátékában való részvételt,(…) a távértékesítés körébe tartoznak, ha az említett adás vagy adásrészlet szolgáltatás nyújtására vonatkozó valódi ajánlatnak minősül, számításba véve a játékot magában foglaló adás célját, a játék jelentőségét az adás egészét tekintve, figyelembe véve a játék időtartamát, a tőle remélt gazdasági hatást az adástól várthoz képest, valamint a jelölteknek feltett kérdések irányultságát (…)”
Az ORTT álláspontja szerint a magyarországi műsorszolgáltatók műsoraiban vizsgált telefonos nyereményjátékok megfelelnek az Európai Unió Bírósága által megállapított feltételeknek, így a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) fogalmai szerint televíziós vásárlásnak minősülnek. Az ORTT ezért a jövőben vizsgálni fogja, hogy a műsorszolgáltatók e műsorszámok közzétételekor eleget tesznek-e a televíziós vásárlásra vonatkozó törvényi követelményeknek. Így többek között:
A műsorszolgáltatóknak jelezniük kell, hogy televíziós vásárlást közvetítenek.
Időbeli korlátot jelent, hogy a tizenöt percnél hosszabb nyereményjátékok televíziós vásárlási ablaknak minősülnek, melyekből egy nap legfeljebb nyolcat, összesen két óra időtartamban lehet közzétenni. Az ennél rövidebb nyereményjátékok műsorideje egyébként beleszámít a televíziós vásárlások és a reklámok számára megengedett időkeretbe. A műsorszámok ezentúl vizsgálhatók az Rttv. 10. § (1) és (6) bekezdései alapján is, hogy nem tartalmaznak-e tudatos félrevezetést, illetve a tényállításai valósak és tisztességesek-e. Továbbá az e műsorokból származó bevételek reklámbevételnek minősülnek, amelyeknek hat százalékát új, eredetileg magyar nyelvű filmalkotások létrehozására kell fordítani [Rttv. 16. § (7) bekezdése].
A Testület a műsorszolgáltatóknak 2009. szeptember 30-ig türelmi időt biztosít, ugyanakkor 2009 októberére kontrollvizsgálatot rendel el az érintett műsorszolgáltatóknál annak ellenőrzésére, hogy megtették-e a megfelelő intézkedéseket a telefonos nyereményjátékokkal kapcsolatban.
Szeptember elején már tudni lehetett, hogy milliárdokkal csökkentik a közmédiumok támogatását az új költségvetésben: akkor még ötmilliárd körüli megvonásról szóltak a híresztelések; most kiderült, további kétmilliárd mínusszal kell számolni, így – a Népszabadság cikke szerint – összesen 7,2 milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat a Magyar Televízió 2010-ben.
Az MTV finanszírozási gondjait továbbá még az is súlyosbítja, hogy a tévét felügyelő közalapítvány kuratóriuma nem engedélyezett egy korábban tervezett 2,4 milliárd forintos hitelfelvételt.
Mint a Népszabadság írja, a köztévé idei össztámogatása 28 milliárd forint volt. Az alapműködés finanszírozásán túl több mint kilencmilliárd forintot fordíthattak speciális célokra: ez az összeg veszít el most 7,2 milliárdot. Csak a maradék fordítható például műsorkészítésre és az új székház bérletére. Az amúgy is pénzügyi gondokkal küzdő, kifizetetlen számlákat felhalmozó műsorgyártás is még nehezebb helyzetbe kerül. A Népszabadság információi szerint Medveczky Balázs ügyvezető főleg a külső gyártású műsorok radikális csökkentésére készül.
A lap megkérdezte a Pénzügyminisztériumot is, hogy miért csökken ilyen drasztikusan a tavalyihoz képest az MTV büdzséje: Pichler Ferenc, a tárca kabinetfőnöke azt válaszolta: ez az a reális támogatás, ami az MTV számára kiolvasható a médiatörvényből. Eddig a köztévé extratámogatást kapott, ezt vették most vissza a normál szintre.
A PM szerint ha a tévénél végrehajtják az érvényes reorganizációs tervet – ami főleg létszámleépítést jelent –, akkor kijöhetnek a kisebb támogatásból is.
Ez a megoldás a hatékony munkavégzés mellett energiatakarékos és költséghatékony. Az LG N1941W hálózati monitor forradalmi megoldást jelent, hiszen egyszerre akár 11 felhasználó számára teszi lehetővé egyetlen eszköz használatát, így csökkentve a számítógépek üzembe helyezési és fenntartási költségét. Az N1941W a hagyományos számítógépekhez képest minimális energiát fogyaszt.
Az összekapcsolt monitorok beállítása lényegesen egyszerűbb, mint egy hagyományos hálózat esetében, ily módon a javításokkal, valamint a programok frissítésével, telepítésével töltött idő is csökken. Sőt, a hálózati monitorok alkalmazása legalább 60 százalékkal csökkenti a frissítési, és akár 70 százalékkal vagy még nagyobb mértékben a karbantartási költségeket.
Főbb jellemzők:
– 16:9 képarány – akár 300 (cd/m2) fényerő – 8 000:1 kontrasztarány (DFC) – Videobemenet: kész a virtuális asztali gép fogadására – Csatlakoztatás RJ-45 vagy hagyományos VGA-csatlakozón – Billentyűzet- és egércsatlakozó – Fejhallgató-/hangszórókimenet – Energiatakarékos/alvó üzemmód
Az Országos Rádió és Televízió Testület állampolgári bejelentés alapján megvizsgálta az MTM-SBS Televízió Zrt (TV2) által sugárzott Jóban Rosszban című sorozat tíz márciusi epizódját, és megállapította, hogy a műsorszám egyes epizódjai sértették a médiatörvény kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit. A magyar gyártású szappanopera egy kisvárosi magánkórház, a Csillagvirág Klinika, a Kék Macsek Kávézó és a Csillag TV munkatársainak mindennapjairól szól. A sorozat a szereplők hétköznapi problémáit dolgozza fel. A vizsgált részekben egy rab szöktetése túszejtő akcióvá fajult, melynek során több szereplőt megöltek, megsebesítettek.
A műsorszolgáltató a vizsgált epizódokat a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kaptak.
A napi gyártású szappanopera műfaji jellegéhez képest az átlagosnál koncentráltabb formában bukkant fel az erőszak ábrázolás és a félelmet keltő elem. Bár az agresszív szcénák többnyire nélkülözték a naturális, részletező elemeket és a súlyosabb erőszaktípusok (tűzharc, gyilkosság, késelés, nemi erőszak) többnyire stilizált formában, véres sérülések nélkül, illetve a színen kívül kerültek megjelenítésre, a túszok hosszan tartó, kontrollálhatatlannak tűnő veszélyeztetettsége révén helyenként különösen magas szintű feszültség generálódhatott a fiatalabb nézőkben. Különösen gyakoriak voltak a szóbeli fenyegetések („Nem engedelmeskedsz, lelőlek!” „Ha te nem segít, akkor te lenni halott!” stb.), továbbá az erőszakos cselekedetek enyhébb formái, mint a lökdösődés, verekedés, dulakodás, taszigálás. Ezen jelenetek realisztikus módon kerültek ábrázolásra, a szcénákat a túszejtők agresszív indulatai, valamint a túszok félelmének, rettegésének igen erőteljes megnyilvánulásai jellemezték. Az erőszak feltételezhető hatása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a valóságra vonatkoztathatóság mértéke, vagyis az, hogy a látottak mennyire felelnek meg a mindennapi valóságnak, miként helyezhetők el a néző hétköznapi környezetében. Mivel a sorozat napjainkban játszódik Magyarországon és szereplői hétköznapi átlagemberek, továbbá a környezet, a helyszín nem különbözik az általunk megszokott valóságtól, a fikciós események valóságos helyzetektől való elkülönítése a fiatalabb korosztály számára még nehézségbe ütközhetett, a kiváltott negatív hatás pedig erőteljesebben jelentkezhetett.
A védendő korosztály szempontjából további problémát jelent, hogy – ellentétben a bűnügyi filmekkel, amelyekben az erőszakos konfliktusok többnyire a nyomozati munka szemszögéből ábrázolódnak és a mű végére megnyugtató megoldással zárulnak – a vizsgált alkotásban leginkább az áldozatok aspektusából láttatták az alkotók az agresszív eseményeket. A filmkészítők fokozatosan avatták be a nézőt a közelgő veszély kiépülésének részleteibe, áttételesen informálták a kórház dolgozói és betegei ellen készülő merényletről.
Mivel a napi szappanoperák arra törekednek, hogy a történések úgy játszódjanak le a szemeink előtt, mintha megfigyelői lennénk a valós történéseknek, pl. egyszerre futtatnak több cselekményszálat, maga a túszejtési akció valamint a hozzátartozók aggodalma is különösen elnyújtva ábrázolódik. A szinte folyamatos fenyegetettség következtében létrejött magas feszültségpotenciál a megfelelő időközönként beiktatott feloldás nélkül a 12 éven aluliak számára különösen megterhelő lehetett, de még a serdülő korosztálynál is magas izgalmi állapothoz vezethetett. Bár a túszejtés az utolsó vizsgált epizódban pozitív végkifejlettel zárult, a bűnelkövetők és a maffiavezér elnyerték a méltó büntetésüket, a rendőrök az orvosokkal együtt megmentették a túszokat, a korábbi epizódok nyitva hagyták az eseményeket. Ebből a szempontból különösen aggályos volt az a műfajra jellemző dramaturgiai fogás, hogy az egyes epizódok szinte mindig az ún. cliffhangerrel záródtak, vagyis a legfeszültebb pillanatot az adott rész végére időzítették.
A médiatörvény szerint II: kategóriába kell sorolni azokat a műsorszámokat, amelyekhez a törvény a 12 év alatti gyermek néző számára nagykorú felügyeletét ajánlja, mivel a felnőtt magyarázatával a meg nem értett, vagy félreértett tartalom tisztázható, és a látottak által kiváltott félelem leküzdhető. A fentiek figyelembevételével a vizsgált epizódok kapcsán összességében elmondható, hogy a műsorszám II. korhatári kategóriában történő szerepeltetésének a vizsgált adások nagy többsége nem tett eleget. Bár az agresszív szcénák többnyire nélkülözték a naturális, részletező elemeket, azok halmozott előfordulása, a túszejtők agresszív indulatai, a túszok félelmének, rettegésének igen erőteljes megnyilvánulásai, illetve az egyes epizódok nyitottsága révén a felnőtt felügyeletre hárított „korrekció” szükségessége meghaladta azt a mértéket, melyet a törvény célul tűzött ki, mivel a műsorszám megtekintése során felgyülemlett feszültséget vélhetőleg még a szülői magyarázat sem tudta megnyugtatóan semlegesíteni. Ebből következően a március 13-i, március 16-i, március 17-i, március 18-i, március 19-i és március 23-i epizódokat, valamint ezek műsorelőzeteseit a helyes korhatári besorolás alapján a műsorszolgáltató csak későbbi időpontban tehette volna közzé.
Az eset összes körülményét mérlegelve a Testület úgy döntött, hogy felhívja a műsorszolgáltatót, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértéstől.
A két, – egyébként külön-külön is sikeresen tevékenykedő, – vállalat úgy döntött, hogy összekötik hajóikat a most kissé zavarosnak látszó vizeken. Az új vállalat a Snell nevet kapta.
Mindezt az idei NAB Kiállításon jelentették be, a szakma nem kis meglepetésére. Az elhatározás mögött kiterjedt piackutatás áll, melynek eredménye, hogy a legmagasabb igénnyel fellépő felhasználók ismerik és számításba veszik mindkét vállalatot, az esetleges fejlesztéseikben. A kutatás végső következtetése, hogy a Snell márkanév különösen erősen és a legjobban fogja tükrözni az új vállalat értékeit. Az új vállalat újdonságairól a szeptemberi számunkban olvashatnak.
Elérkezett 2009 és az a bizonyos 5. BuSho Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál és visszatekintve az elmúlt évekre megállapíthatjuk, hogy nem kellett 5 évet várni, hisz az első rendezvénynek már volt nemzetközi visszhangja (shortfilm.de: “BuSho Vision is not a media campaign against the US president”), de az igazi nemzetközi áttörést a 2007-es esztendő hozta, amikor a 3. fesztiválra már 360 alkotás érkezett 45 országból, majd tavaly 620 rövidfilm 61 országból.
Idén a májusi határidőre 53 országból 527 rövidfilm érkezett, mely kategóriánkénti bontásban 279 fikciós, 115 animációs és 133 kísérleti filmet jelentett! A képzeletbeli dobogó tetején ezúttal a hazai pálya előnyét élvező Magyarország 69 filmet nevezett, „természetesen” második helyen Németország, mely ezúttal 52 filmmel képviselteti magát, és talán a tavalyi győztes film hatására Spanyolország ezúttal 45 alkotást delegált. Ez a több, mint félezer rövidfilm újra megleckéztette az ezúttal 4 tagú előzsűrit, melynek tagjai voltak: Mag István – rendezőasszisztens, Rimóczi László – író, Patrovits Tamás – animátor és Gergely Zoltán – rendező, egyikük így kommentált: „Az idei mezőny is szoros volt és nemzetközileg színes: német precizitás, ciprusi könnyedség, iráni keménység, francia elegancia, portugál lazulás, spanyol virtus, angol beteg, görög saláta, olasz mámor, magyar sírva-vigadás…” (részletesen: http://www.busho.hu/?menuID=fesztival08&pageID=09zsuri&lang=hu#prejury-hun
Minden évben neves hazai és nemzetközi szakemberek bevonásával zajlott a munka és a résztvevők véleménye és hozzászólásai is azt bizonyítják, hogy valóban szükség van egy ilyen jellegű nemzetközi seregszemlére Magyarországon! Szabó István, filmrendező gondolatai a tavalyi megnyitón: „Minden játékfilm után készítettünk egy-két rövidfilmet, amelyekben ki lehetett próbálni a stílust, a formát, az új ötleteket: kísérleti terepnek tartottuk a következő játékfilm elé! De sokkal könnyebb dolgunk volt, mint a mai fiataloknak, mert a mozik minden játékfilm előtt játszottak egy rövidfilmet. Ma reklámokat játszanak. A TV-ben csak beszélő fejeket látni két hírműsor között. Nehéz partnereket, támogatókat találni. Mert nincs benne üzlet, ezért… Ma már missziót töltenek be azok a filmfesztiválok, amelyek kapcsolatot teremtenek az alkotók és a közönség között!”
A tavalyi nagy siker után ezúttal is a Vörösmarty mozi lesz a központi helyszíne a fesztiválnak és a szeptember 1-én este 19:00 órakor megrendezésre kerülő megnyitónak, melyet a tavalyi évben külföldi útja miatt távol maradt Bollók Csaba, filmrendező indít majd útjára. Ezt követően 4 napon keresztül a két teremben folyamatosan vetítik a nemzetközi rövidfilmeket míg végül szeptember 5-én szombaton este kihirdeti döntését a nemzetközi zsűri, melynek összetétele idén: Enyedi Ildikó, filmrendező a nemzetközi zsűri magyar tagja mellett még egy hölgy található, Zuzana Gindl-Tatarova, a pozsonyi VSMU akadémia professzora. Az amerikai származású jelenleg Berlinben élő Michael Nicholas, filmesztéta és a brit Cornwall-i fesztivál képviselője, Denzil Monk, író, producer után, végül, de nem utolsó sorban az 5. fesztiválon ötödik alkalommal a nemzetközi zsűriben helyet foglaló német-magyar Wolfgang Leis, akit, bár a demokrácia jegyében nem szeretünk zsűri elnököt megnevezni, mégis nevezhetjük a zsűri vezetőjének. A Nemzetközi Zsűri döntése alapján 3 fődíjat és 7 kategória díjat osztunk ki, a legjobbnak választott Arany BuSho díjjal pedig első alkalommal 1000,- euro pénzdíj jár az Oktatási Kulturális Minisztérium és a Mozgókép Közalapítvány jóvoltából.
Az Országos Diákzsűri pedig a Rákos Blanka, Baktai György, Forgács Nóra Kinga, Nagy Botond, Sági Róbert összetételű delegációval képviselteti magát.
Természetesen a DocuArt Kocsiszínben is folytatódnak az esti programok, a zsűri nyilvános konzultációja mellett, partnerfesztiválok legjobbjait (Brno16, Cornwall, Drama…) filmes műhelyek válogatásait (Ger Ger, NUR, DAAZO…) és a versenyből kimaradt magyar alkotásokat tűzzük műsorra, a videotárban pedig mindenki megtekintheti a versenyfilmeket, amennyiben napközben lemaradt volna róluk. Egy esti zenés-táncos kultúrdiszkó erejéig pedig ellátogatunk majd az Africafe-ba is.
„Tekintettel arra, hogy itthon gyakorlatilag nem létezik hasonló fórum, sajnálatos, hogy a BuSho programjában nem szerepeltek olyan előadások vagy szakmai kerekasztal-beszélgetések, melyek a rövidfilmek gazdaságtani, történeti vagy épp műfajelméleti kérdéseinek lettek volna szentelve.” – írta tavaly az általunk legjobbnak ítélt beszámoló szerzője, mely teljes egészében megtalálható a tavalyi fesztiválról összeállított referenciafüzetben: http://www.busho.hu/?menuID=nevezes&pageID=09sajto&lang=hu
Felhívjuk tehát a filmkészítés bármely területén tevékenykedő kolléga figyelmét, hogy nem teljesen rendhagyó módon, hozzunk létre egy olyan 5 napig tartó szakmai kerekasztalt, melyen nem a színpadon, hanem valós asztalok mellett aktivizálják magukat és az érdeklődők részvételével derítsük ki közösen, hogy milyen alternatívákat tudunk kitalálni a felmerülő kérdésekre.
A tavalyi esztendőben elindított országos vetítéseket elkezdtük még több városra kiterjeszteni, tehát Szeged, Szolnok és Szombathely mellett ezúttal az első határon túli helyszínnel bővült a sor, konkrétan a Szerbiában fekvő Magyarkanizsa, azon belül pedig Kultúra mozi! Mint eddig minden esztendőben ezúttal is meghívjuk a versenybe jutott alkotókat, hogy személyesen képviseljék filmjüket nálunk és természetesen nem maradhatnak el azok a kísérőprogramok, melyek az évek alatt szerves részévé váltak a fesztiválnak, kialakítva ezzel a rendezvény egyedi arculatát (veterán autóbuszos városnézés, Parlament látogatás, Lukács-fürdő stb.).
A fesztiválon nyíló kiállítások közül „Az 5 FAMU-s mesterlövész”, mely a híres prágai egyetemen végzett alkotók tárlata, és amely a cseh animáció új nemzedékét mutatja be, a Cseh Centrumban kerül megnyitásra, Václav Švankmajer, az egyik alkotó valamint M. Tóth Géza, animációs filmrendezőnk részvételével. Másik kiállítás pedig a tavalyi nagy sikerű bakelittárlat után Rimóczi László újabb remekműve, melyen „Nagyon hiteles UFO fotók” láthatóak. Újdonságnak számít a pozsonyi AZYL fesztivállal tavasszal közösen kiírt egyperces életREklám felhívásunk, melynek díjnyertes filmjeit levetítjük majd, valamint bemutatkoznak majd a nyáron megrendezésre került 3. GomBuSho filmes workshop alkotásai, melyeken már az elmúlt esztendőkben számos nagyszerű produkció született majd került bemutatásra!
A nyári vakáció után kezdje mindenki újra velünk: Kötelező rövid gyakorlat!
2009. SZEPTEMBER 1-6. VÖRÖSMARTY MOZI / DOCUART KOCSISZÍN
A gyártók előadásait követően, élőben követhettük nyomon egy video archiváló rendszer működését, a helyszínen összeállított T200-as Spectralogic szalagkönyvtár, és a Xendata HSM rendszer, valamint további transzkódoló, vágó és browse kliensek segítségével. Mint megtudtuk, a Media Networks Kft. már régebb óta szorosan együttműködik a két gyártóval, hisz a Viacom csoport Magyarországi kijátszó-állomásán – ahol a magyar Viva TV, MTV és Comedy Central adáslebonyolítója is található – szintén a Spectralogic T380-as szalagkönyvtárát, és a Xendata Video Edition HSM rendszerét telepítették. A döntésben a költséghatékonyság mellett a megbízható működés és az egyszerű integráció is kiemelt szerepet kapott.
A technológia háttere
Mielőtt elmerülnénk a részletekben, nézzük meg, mi is a technológia lényege, és miért érdemes szalagkönyvtárakat használni? Napjainkban a merevlemezek ára egyre alacsonyabb, ami indokoltá teszi, hogy kisebb archívumokat egész egyszerűen egy NAS tárolón helyezzünk el. A tároló méretének növekedtével, egy bizonyos szinten túl már komoly gondokat okoz magának a fájlrendszernek a mérete, az egyidőben átvihető maximális adatmennyiség és a fájlméret. Itt a legtöbb egyszerű és alacsony árú NAS hamar csődöt mond, így már csak a nagy gyártók célrendszerei maradnak, melyek üzemeltetése jóval komplikáltabb, valamint a fájlrendszer licenszelése és a merevlemezek árai is jóval drágábbak, mint a sarki számítógép boltból összerakható megoldásoké.
Nicholas D. Harper a Spectralogic nemzetközi elnökhelyettese
Ezeken túl pedig nem elhanyagolandó szempont a szalagkönyvtáras archívumok lényegesen alacsonyabb üzemeltetési költsége, a hasonló kapacitású diszkes megoldásokhoz képest. Gondoljunk csak egy mondjuk sok száz/ezer darabból álló diszkes tároló rendszer folyamatos áram felvételi igényére, és a hűtéséhez kapcsolódó további költségekre.
A költséghatékonyság már önmagában egy komoly érv a szalagos adattárolók (nem összetévesztendő a videószalaggal) használata mellett, ugyanakkor a médium élettartamát is érdemes szemügyre vennünk, ha egy időtálló archívumban gondolkozunk. Az adatszalagok átlagos élettartalma 30 évre tehető, szemben a merevlemezek és egyéb adattároló megoldások 5 éves átlagos élettartamával. Napjainkra az adatszalagok közül az LTO vált az ipari szabvánnyá, amely mellett, elenyésző számban még megtalálhatóak a különböző más gyártók megoldásai is – például a Sony nemrég megszüntetett AIT, SAIT kazettái. Az LTO jelenleg a 4. generációnál tart, és jövőre várható az LTO-5 megjelenése. AZ LTO-4 kazetták 800 GB tömörítetlen adatot képesek tárolni, és 120 MB/sec átviteli sebességre képesek. Tömörítés esetén ez a kapacitás akár duplázódhat is, viszont az eleve tömörített videók esetében ez már nem várható.
Monika Haines, a Xendata üzletfejlesztési vezetője
Míg az IT világban sok helyen elég egyetlen asztali LTO-4 meghajtó, mely segítségével a rendszergazda elarchiválhatja a heti mentéseket, a broadcast környezetben számtalan felhasználó szeretne hozzáférni az archívum tartalmához egyidőben. Ilyen esetekben elengedhetetlenné válik a szalagkönyvtár használata, melyben egy robot automatikusan ki tudja szolgálni a kéréseket. A piacon különböző működési elvű, méretű és sűrűségű megoldások találhatóak, melyekben több LTO-4 meghajtó is elhelyezhető. Az ilyen archívumoknál lényeges kérdés az elérési idő, ami alapvetően két összetevőből áll: az egyik az az idő, amíg a robot kikeresi a kazettát és beteszi a meghajtóba, a másik a tényleges adatátvitel sebessége (általában 120 MB/sec a gyári érték). A keresés pár percig is eltarthat attól függően, hogy szabad-e a meghajtó, illetve az adat hol helyezkedik el a szalagon. Nyilvánvalóan minél többen használják a szalagkönyvtárat, annál több meghajtót érdemes használni a gyors adateléréshez.
A HSM (Hierarchical Storage Management – hierarchikus tároló menedzselés) rendszer ezen a szűk keresztmetszeten hivatott javítani. Alapvetően a merevlemezes RAID tárolók gyorsaságát kombinálja a szalagkönyvtárak óriási tárkapacitásával és hosszú élettartamával. Az archívum teljes tartalmát egyetlen fájlrendszerként tünteti fel, és automatikusan mozgatja a fájlokat a különböző tároló szintek között úgy, hogy a felhasználónak egyáltalán nem kell foglalkozniuk a fájlok tényleges helyével, vagy excel táblákban keresniük a kazetták tartalmát. A HSM rendszert Media Asset Management rendszerrel kombinálva további előnyöket is élvezhetünk a videók keresésekor, úgymint a kis felbontású videók keresése és megtekintése, offline – online munkafolyamatok kialakítása.
Jól látható tehát, hogy egy hatékony videóarchívumhoz alapvetően három réteg tökéletes együttműködése szükséges; hardver szinten a szalagkönyvtár és a RAID tárolók, fájlrendszer szinten a HSM szoftver, míg alkalmazás szinten a megfelelő MAM rendszer kiválasztása befolyásolja az archívum képességeit és működését. Most a két legalsó szinttel foglalkozunk részletesen.
Spectralogic
A Spectralogic, az egyik piacvezető szalagkönyvtár gyártó 30 éves múltra tekint vissza. Míg eleinte az IT iparra koncentráltak, napjainkra a broadcast területen aratják legnagyobb sikereiket. A Xendata mellett számtalan gyártóval együttműködnek, például a Dalet-tel, a Masstech-kel, vagy éppen az Avid-del.
Pillanatkép a bemutatóról
Szabványos rack rendszerbe építhető, különböző méretű szalagkönyvtárakat kínálnak, melyek mindegyike a Spectra család egészére kiterjedő, egységes BlueScale architektúrára épül, és könnyen használható, mindenre kiterjedő kezelőfelülettel rendelkezik. Ez a kezelőfelület mind a szalagkönyvtárak elején lévő érintőképernyőn, mind pedig egyszerű webböngészőn keresztül is elérhető. A SpectraLogic szalagos könyvtárban – a piacon egyedülálló módon – a kazettákat tízesével, úgynevezett TeraPack-okban tárolják, és ezzel a megoldással más gyártóknál lényegesen nagyobb – átlagosan közel kétszeres – sűrűséget érnek el.
A kazetták és a TeraPack-ok egyaránt vonalkóddal vannak ellátva, hogy a robot könnyedén felismerje azokat, még akkor is, ha kivesszük a szalagkönyvtárból. Ez a megoldás egyben a szalagok kényelmes és kellően védett szállítását és tárolását is lehetővé teszi. A TeraPack technológia 80%-kal lerövidíti a kazetták ki- és betöltéséhez szükséges időt is. Szintén a BlueScale része a média, a meghajtók és egyéb komponensek proaktív monitorozása, azaz az MLM (Media Lifecycle Management). A Spectra könyvtárak nyomon követik, hogy egy kazettát mikor kezdtek el használni, ki és mikor vette ki a könyvtárból, hányszor lett írva / olvasva, és egy speciális eljárással a szalag és a meghajtó állapotát is nyomon követik. Így a rendszer előre figyelmeztet a problémáról, mielőtt az még bekövetkezne.
További előny, hogy a szalagkönyvtárak pár egyszerű lépésben felpartícionálhatóak több részre, különösebb költségvonzat és gyártói beavatkozás nélkül. Ez a funkció jól jöhet, ha egyetlen könytárat szeretnénk az IT mentésekhez és a videóarchívumhoz használni, ha különböző HSM szoftvereket szeretnénk párhuzamosan használni, vagy akár LTO generációváltás esetén is. LTO-4 kazettákkal is elkezdhetünk dolgozni, majd az LTO-5 megjelenését követően az egész archívumot átmigrálhatjuk a nagyobb tárkapacitású, és költséghatékonyabb LTO-5 platformra.
A Spectralogic 50 szlotos szalagkönyvtártól egészen a 10 050 szlotig (8 PB) kínál különböző méretű megoldásokat. Amennyiben nem szeretnénk rögtön nagy költségekbe verni magunkat, elég az archívum kiinduló méretét meghatározni. 10 szlotos lépésekben vásárolhatunk licenszeket a bővítéshez. Amennyiben pedig „kinőnénk“ a választott könyvtárunk fizikai méretét, mindig lehetőség van az úgynevezett Transcale opcióval átmenteni az összes érdemi hardver komponensünket a régi rendszerből egy „új ruhába“, azaz egy nagyobb házba, így tehát nem kell idő előtt az egész rendszerünket lecserélni, csak némi belső mechanikát, valamint néhány takarólemezt.
Ha a szalagkönyvtárunk meghibásodik, visszaküldhetjük azt a gyártóhoz, vagy kérhetünk helyszíni támogatást, de a hibák elhárításának leggyorsabb módja, ha az ASM csomagot választjuk, melyben a rendszer összes kritikus komponensét magunknál tarthatjuk. A Spectra könyvtárakban minden elem könnyedén kicserélhető minimális telefonos segítség mellett. A cserét követően, a kezelői felületen elég egyetlen gombot megnyomni ahhoz, hogy a felügyeleti rendszer összegyűjtse az alkatrész csere napló fájlait, és elküldje a gyártónak, aki ezután automatikusan postázza az új pótalkatrészt.
Szalagkönyvtár
A Spectralogic kínálatában merevlemezes NAS megoldások is találhatóak, melyeken különböző szoftverek is futtathatóak. Bár szoftver-függetlenek, a költséghatékonyságot szem előtt tartva, migrációs célokra kínált megoldásuk pont egy OEM Xendata HSM rendszert futtat.
Xendata
A Xendata egy HSM megoldásokra szakosodott angliai cég. Szoftverüket 2001 óta folyamatosan fejlesztik, és 2005 óta kapható a kereskedelmi forgalomban. Eredetileg ők is az IT piacra koncentráltak, de mostanra számukra is a Broadcast terület lett a meghatározó. Több, mint 150 installációval rendelkeznek a média iparban, legújabb referenciájuk a mexikói állami IFE archívum, akik 150 Xendata rendszert installáltak Mexikó szerte videóarchiválási célokra. A rendszerintegrátorokon és a viszonteladókon túl, forgalmuk igen jelentős részét az OEM partnerek teszik ki, hiszen a különböző Media Asset Management és Automation gyártók (pl.: Blue Order, Pharos, Dalet, Aveco) könnyedén integrálják saját megoldásaikkal. A Xendata szinte minden szalagkönyvtár gyártó megoldásaival együttműködik, és az LTO-n túl a Sony formátumait is támogatja. Alapvetően két változata létezik: az egy szerveres megoldás (X32 és X64), valamint a több szerveres rendszer (MX64).
Az elsőt kisebb szalagkönyvtárakhoz használhatjuk, tipikusan három LTO meghajtóig, az MX64-et már nagyobbakhoz ajánlják, ahol szükséges további adatmozgató gépek –u.n. datamover-ek közbeiktatása is, a drive-ok kiszolgálására. A Xendata a RAID tárolót és a szalagkönyvtárat egyaránt virtualizálja, és egyetlen meghajtóként tünteti fel (például F: meghajtó). Amennyiben egy fájl már törlődött a merevlemezekről, a Windows Offline Attribute jelzi, hogy a fájl csak szalagról érhető el, és egyben meg is akadályozza az időtúllépést a hálózaton. A Xendata három archívum szintet különböztet meg: „Online“ esetén az adat a RAID-en található, „Nearline“ esetén a szalagkönyvtárban LTO kazettán, „Offline“ esetén pedig LTO kazettán, a szalagkönyvtáron kívül található.
Oldalnézetben, munkában a robot
A Xendata HSM szoftver offline kazettakezelési metódusa az, ami igazán költséghatékonnyá teszi ezt a programot, ugyanis az offline kazetták kezelése a kazetták számától függetlenül teljesen költségmentes. Gondoljunk csak el, milyen komoly költségeket lehet íly módon megtakarítani például a tartalék replikációk esetében.
A szoftverben az automatikus replika készítés előre beállítható, az elkészült másolatokat kivehetjük a könyvtárból, és átszállíthatjuk a biztonsági raktárba. Amennyiben a keresett kazettát a rendszer nem találja a könyvtárban, a Xendata Alert Modul értesíti a felhasználót e-mailben vagy egy Windows-os pop-up ablakkal, hogy melyik kazettát kell előkeresnie és betöltenie. Ennek a funkciónak köszönhetően akár egy mezei asztali LTO drive-ot is használhatunk szalagkönyvtár helyett, ha nem igényeljük az automatizációt.
A rendszer működését szabályok alapján definiálhatjuk. Különböző fájltípusokat más-más tape-set-ekhez delegálhatunk, így elkülöníthetjük például az irodai és a videó fájlokat is egymástól. A tape-set-eket a rendszer dinamikusan bővíti, és a nagyobb fájlokat is automatikusan szétdarabolja több kazettára. A különböző fájltípusokhoz megadható, hogy kikerüljenek-e szalagra, vagy maradjanak a RAID-en. Az új re-pack funkcióval az archívumból törölt fájlok miatt felszabadult helyet is visszanyerhetjük a szalagokon. Továbbá bármelyik kazetta tartalmát lekérdezhetjük a rendszerből, ami bizony nem minden HSM rendszer esetén egyértelmű. A Xendata Management Console egy Windows MMC beépülő. Az egyik legjobban kezelhető HSM adminisztrációs felületként tartják számon a Broadcast iparban. A szoftver a Windows sztenderd biztonsági modelljét, az Active Directory-t is támogatja. A Xendata teljesen szabványos TAR formátumot használ, ami több, mint 30 éves múltra tekint vissza, és számtalan szoftver tudja olvasni. Az egyedi formátumokkal szemben a TAR a garancia arra, hogy archívált adatainkat a gyártó megszűnése esetén is, bármikor vissza tudjuk állítani. A Xendata adatbázisát kimenthetjük akár szalagra, akár pendrive-ra. A szoftver ugyanakkor felírja a szalag katalógusát minden egyes kazettára, így nem kell az egészet végigolvasni, amikor egy másik archívumba akarjuk beimportálni, vagy vész esetén vissza szeretnénk a metaadatokat gyorsan állítani.
Élőben is kipróbáltuk
A Spectralogic – Xendata páros páratlan hatékonyságáról a helyszínen is meggyőződhettünk, egy demórendszer segítségével. Az életszerű helyzet kedvéért egy komplett fájl alapú munkafolyamatot néztünk végig, mialatt folyamatosan nyomon követtük az archívum működését. A lánc elején a Telestream Pipeline eszköze vett fel egy videósztreamet, amit egy Macintosh munkaállomás vezérelt. A Pipeline egy SDI bejárattal és egy RS-422 porttal rendelkezik (VTR vezérléshez), és a felvételt etherneten keresztül küldi el a vezérlőprogramot futtató gépnek. A mostani beállítás szerint a létrejött DV25 videót a vezérlőprogram rögtön egy NAS tárolón helyezte el, egy dedikált könyvtárban.
Kazetták a vonalkódokkal
Az ide érkező fájlokat a Telestream FlipFactory automatikusan észlelte, és átkódolta kis felbontású változatba, egyben timecode-ot is égetett bele és letette a vágók könyvtárába a NAS-on. Az eredeti DV25 videót a FlipFactory átmozgatta az archívumba, ahol végigkövettük az útját a RAID tárolóról egészen a szalagra írásig, a Xendata Management Console segítségével. Ezzel a módszerrel a vágók már a kis felbontású változatokkal dolgozhatnak, a hálózat leterhelése nélkül, míg az eredeti fájlok az archívumba kerülnek.
A vágás befejeztével történt az eredeti változat visszahívása. Az archívum teljes tartalmát egyben láttuk a kliens gépekről, a Windows-os Norton Commander-ből és a Macintosh gép Finder-éből is. Amennyiben a kért videó a RAID-en volt, azonnal elérhetővé vált. Amennyiben a fájlt a Xendata a RAID-ről már törölte, akkor pár percet várni kellett, hogy a rendszer kikeresse a kazettát és behelyezze az LTO meghajtóba, és ekkor történt meg a másolás a szalagkönyvtár és a RAID között, a valós időnél kb. 20 – 30 x gyorsabban. A Xendatában létrehozható szabályokkal az is beállítható volt, hogy a szalagról visszahívott videókat hány óra/nap múlva törölje le a RAID-ről. Ez Broadcast környezetben igen hasznos funkció, hisz így nem szükséges minden alkalommal végigvárni a RAID és a könyvtár közötti másolást, ha egy archivált anyag egy időszakra ismét aktuálissá válik.
A technológiai megállapodás része négy AG-HPX171E HD kézikamera és számos AJ-P2E032XG E-sorozatú P2 memóriakártya. A Markíza Televízió tagja a Középeurópai Média Vállalkozások (CME) Csoportjának, valamint vezető szerepet tölt be a szlovák televíziós piacon. A P2 választás reprezentálja a technológiai stratégiát, valamint hozza a magas képminőséget, a kimagasló megbízhatóságot, maximális rugalmasságot és hatékony munkafolyamatot a felvételi eljárás során.
Az új eszközöket szándékaik szerint, elsősorban külföldre utazó hírstáboknál és Internetes tartalmakhoz fogják bevetni. Az aktuális próbaidőszakban a P2 technikát sikeresen használták egy népszerű show, a “Cseh és Szlovák Szupersztár” szereplőválogatásában. Ez a szórakoztató program mindkét országban szeptemberben kerül sugárzásra. A technikai generációváltást az tette szükségessé, hogy kellett egy gyorsabb és rugalmasabb gyártási folyamat, képminőség javulás, könnyű kezelhetőség és egy univerzális formátum ami kompatibilis az aktuális SD és a jövőbeni HD-vel.
Vladimír Špaček, a televízó műszaki igazgatója a következőket mondotta: “A P2-re váltás egy hosszútávú stratégia kezdete, az új formátum és az első tapasztalataink azt mutatják, hogy jól választottunk, megkaptuk a technikától mindazt amit vártunk és a HD közvetítés felé haladunk. Mióta a CME Csoporton belül szoros együttműködésben dolgozunk más tévé állomásokkal, referenciáink minden bizonnyal pozitív jeleket fognak küldeni más tagtelevízióknak is.”
A TV Markíza a Panasonic P2-t választotta más gyártókkal szemben, a következők miatt: a kamkorder nagylátszög állásban jól teljesít még szűk környezetben is, ergonómiája kényelmes, csekény a súlya, integrált HD-SDI kimenettel rendelkezik, minőségi a kialakítása és a garancia kondíciók is megnyugtatóak. P2 kártyával az AG-HPX171E a nagybiztonságú kézikamerás felvételi technikát garantálja, hosszú élettartammal és következetesen alacsony költségekkel.”
“A TV Markíza stratégiai elhatározása, hogy adoptálta a P2 formátumot. Ez a tény egy fontos megerősítés a Panasonic számára. Mi hisszük, hogy a P2 minősége és megbízhatósága döntő érv lesz a CME Csoporton belül azon tévé társaságok számára is, amelyek most készülnek az átállásra.” Mondotta Branislav Šimkanin a PBITS Csehországért és Szlovákiáért felelős területi menedzsere.
A második évtizedes ténykedését megkezdő, a további fejlődés zálogát a professzionális audioipar felé való nyitásban látó vállalat legfrissebb fejlesztése kivitelében a korábbi modellt idézi, szolgáltatásaiban azonban megújult és mintegy az AL1 és ML1 mérőkészülékek egyesítéseként üdvözölhetjük a kínálatban.
A telepített-, élő- és stúdióhang területén szükséges mérések és elemzések elvégzésére egyaránt használható készülék látványos kezelői felületet kapott, amelyet speciális felhasználói tesztek eredményeképpen alakítottak ki.
A megállapodást pénteken írta alá dr. Szikora János, az APEH elnöke, dr. Majtényi László, az ORTT elnöke és dr. Dömény Péter, a Műsorszolgáltatási Alap igazgatója. Mint ismeretes egy évvel ezelőtt a televízió készülékek üzembentartási díjával kapcsolatos előírások hatékonyabb betartatásáról egyeztetett az állami adóhatóság és a médiahatóság elnöke. Az APEH-hoz érkezett adatok alapján ugyanis úgy tűnt, hogy sokan „elfelejtik” teljesíteni a kötelezettségüket, és nem fizettek televízió készülék üzembentartási díjat, jóllehet a médiatörvény alapján televízió készülék üzembentartási díjat kell fizetni annak, aki vendéglátóhelyen, szállodában, vagy más kereskedelmi egységben nyilvános területen televízió készüléket üzemeltet. Az APEH ezért az önkormányzati adóhatóságok bevonásával egyezteti a bejelentések alapján, kinek kellene, és ki fizet ténylegesen Tv üzembentartási díjat. A televízió készülék üzembentartási díjat az APEH által rendszeresített nyomtatványon – a választott bejelentés gyakoriságnak megfelelően – kell teljesíteni a kötelezetteknek.
Az ORTT egy évvel ezelőtti számításai szerint lényegesen nagyobb befizetés lenne az indokolt a kereskedelmi egységekben, vendéglátóhelyeken, szállodákban üzemeltetett televízió készülékek után. A kiemelkedő érdeklődésre számot tartó események idején úgy, mint a Forma 1-es futamok, vagy a nyári sportesemények, illetve az Olimpiai játékok, Világ- és Európa bajnokságok idején ugyanis éttermek, kávézók vendégcsalogatásra használják a közvetítések nagy képernyős kivetítését, de a díjfizetés a készülék üzemeltetése után már nem feltétlenül jelenik meg a „közös kasszában”.
Az állami adóhatóság adatai szerint (bevallásban bejelentett adatok alapján) 2007. decemberében majdnem 38 ezer készülék után, 2008 decemberében már több mint 43 ezer bejelentett készülék után voltak kötelesek üzembentartási díjat fizetni a kötelezettek. 2007-ben az üzembentartási díjból egész évben több mint 619 millió forintot vallottak be, ez 2008-ban már 973 millió forintot tett ki. Az állami költségvetésről szóló törvény, valamint a médiatörvény az APEH – mint az üzemben tartási díj beszedésével megbízott – számára kötelezettséget ír elő arra, hogy a televízió készülék üzemben tartási díjat beszedje, és azt továbbítsa a Műsorszolgáltatási Alapba. A most aláírt együttműködési megállapodás kitért erre is, illetve arra, hogy a jövőben az adóhatóság rendszeresen adatot szolgáltat a médiahatóságnak az üzembentartási díj beszedéséről, arról, hányan fizetnek üzembentartási díjat, a „bevallott”, üzemeltetett készülékek számáról, és a Műsorszolgáltatási Alaphoz utalt összegekről.
A beszedési költségek levonása után ugyanis valamennyi jogcímen az Alapba befolyt üzembentartási díj negyven százalékát a Magyar Televízió Részvénytársaságnak, huszonnyolc százalékát a Magyar Rádió Részvénytársaságnak, huszonnégy százalékát a Duna Televízió Részvénytársaságnak juttatja az ORTT. A befolyt összeg egy százaléka a Testület, egy százaléka – egymás között egyenlő arányban – a Magyar Rádió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány működési költségeinek fedezetét, hat százaléka pedig a közszolgálati műsorok támogatására kiírandó pályázatok céljait szolgálja.
Az APEH és az ORTT megállapodott abban is, hogy az együttműködés gyakorlati tapasztalatait minden év május 31-éig közösen áttekintik és a tapasztalatok alapján szükség esetén módosítják.
Nem is történhetne ez másként, hiszen a jövőre 20 éves hangtechnikai vállalat számos projektben képviselteti magát, ami állandó odafigyelést, lendületes munkát követel a vállalat minden dolgozójától. Hogy, milyen út vezetett idáig, az beszélgetésünkből kiderül.
– Az Interton Kft. 1990-ben alakult – kezdi a mondatot Balogh Géza vállalkozási igazgató – melyet kizárólagos magyar tulajdonként jegyeztek be, részint családi vállalkozásként, mert a családtagokon kívül, mások is szerepeltek a tulajdonosi listán. Édesapám vezető egyéniség volt a csapatban, aki már akkor is nagy tapasztalattal rendelkezett az elektroakusztikai területen, hiszen korábban a BEAG – fejlesztési főosztályvezetője volt. Amikor a méltán sikeres szocialista vállalat Kelet-Európai piaca kezdett összeomlani, akkor részint kényszerűségből, másrészt pedig előrelátásból, saját céget alapított, ami az Interton nevet kapta. Összességében erre a hagyományra támaszkodva alakult meg a vállalat.
Balogh Géza vállalkozási vezető
Abban az időben, Szüleimen kívül még három külsős is a tulajdonosi körhöz tartozott (a BEAG fejlesztéséről és az MTA Akusztikai Kutatólaboratóriumából), egyszóval kiváló szaktudású emberekből összeállított gárda kezdte meg működését, az Interton név alatt. Az idők folyamán, a cég teljesen családi vállalkozássá alakult, a tagok tulajdonosi részét sorra kivásároltuk, úgyhogy jelen pillanatban négy családtag jegyzi a tulajdonosi kört.
A kilencvenes években, egyértelműen az elektroakusztikával foglalkoztunk, és apró lépésenként valósítottuk meg a cég terveit. A tevékenység abban az időben döntően rendszertervezés és kivitelezés volt – folytatja a történetet Balogh Géza – csak hogy ehhez az akkori volumeneket kell szem előtt tartanunk, hiszen ezek a munkák, néhány nagy projekten kívül, többnyire templomhangosításból, és ehhez hasonló kisebb munkákból álltak. Emellett volt édesapámnak egy szabadalmaztatott kardioid hangoszlop fejlesztése, amelyet saját gyártásban el tudtunk adni. Azután szép lassan kezdte kinőni magát ez a tervezési és kivitelezési profil, és 1993-tól elkezdtük forgalmazni a japán TOA cég professzionális termékeit. Jelenleg a TOA Németországban működő, Európai Kirendeltségével állunk kapcsolatban, és termékeinek kizárólagos képviseletét látjuk el Magyarországon.
Ez a döntés, vagyis a TOA képviselete, addig soha nem látott lehetőségeket nyitott meg előttünk a professzionális hangosítástechnika területén. A TOA gyártmányokkal -elsősorban a 100 Voltos berendezésekkel- be lehetett törni az ipari hangosítási üzletágba. A nagyobb áruházak, éttermek, kultúrházak hangosítását sorozatban nyertük el, és valósítottuk meg. A TOA, a profi hangtechnikai eszközökön kívül, kiváló berendezéseket gyárt a CCTV ipari videómegfigyelő valamint intercom rendszerek területén is. A japán technika és technológia birtokában már sok olyan feladatot is meg tudtunk oldani, ami komolyan előrelendítette a vállalat fejlődését. Például a 90-es években, a TOA technikák alkalmazásával a lágymányosi egyetemi város épületeiben, ami a világkiállítás tervezett helyére épült, jelentős munkákat tudtunk megvalósítani,. Nagyon sikeres időszak volt ez. Ebben az időben mi is jelentős beszállítói gárdával büszkélkedhettünk, mert a TOA telepítéshez szükséges kiegészítő anyagokat, a hazai piacról szereztük be.
2002-ben új és hatalmas feladat várt ránk, ugyanis egy közbeszerzési pályázaton elnyertük az ország 32 stadionjának hangosítási tenderét, ami óriási feladatot jelentett a számunkra. Már maga a pályázati anyag is, a hozzátartozó tervezési, számítógépes modellezési munkáival igen jelentős volt. Ez nemcsak öröm volt, üzleti siker, hanem egyben hatalmas felelősség is, hiszen tudtuk, hogy itt nem szabad hibázni. Ennek a munkának a során vettük fel a kapcsolatot az amerikai Community nevű vállalattal, akik hangsugárzókat gyártanak és kiemelkedőek a kültéri hangosítás, illetve az ott alkalmazásra kerülő hangprojektorok területén. Termékeik, a nagy hangerő mellett, kifejezetten jó minőségű hangot képesek produkálni, és ez volt az, amire a munkáink során, nekünk is szükségünk volt.
Egyértelmű volt, hogy a következő cég, amit felvettünk a palettánkra, a Community volt. Termékeiket az óta is forgalmazzuk, és számos sportlétesítmény, művelődési otthon, sőt színház hangosító rendszerét, többek között, ezekkel a berendezésekkel oldottunk meg.
Az előző mondat arra utalt, hogy a hazai stadionokban az Interton által telepített hangrendszert, a TOA és a Community termékcsalád által produkált hangot hallgatják a szurkolók országszerte?
A történet nem ennyire egyszerű, bár a szerződésünk erről szólt. Gyakorlatilag három stadion megépítése, rekonstrukciója után, forráshiányra hivatkozva leállították az egész projektet. Vagyis hiába nyertünk el közbeszerzési pályázaton egy ekkora projektet, a végén leállították a munkákat, felbontották a szerződésünket. Elkészült viszont a Marcali, a Zalaegerszegi és a Kaposvári stadion rekonstrukciója, és a „mi hangunk” szól ezeken a helyeken, mind a mai napig. Haszna azért mégis volt az elvégzett és félbe maradt munkának, mert referenciával rendelkeztünk, ami később újabb üzleteket hozott a számunkra, úgyhogy az óta legalább négy újabb munkát tudtunk megvalósítani a Community speciális hangsugárzóival. Ezek között ott van a Soproni Stadion, a Nyíregyházi Stadion, aminek a munkái jelenleg is zajlanak, de itt van a Győri ETO illetve a Pécsi Stadion is mind mind egy-egy elkészült, jól sikerült megbízás, amit az Interton sikeresen oldott meg.
Ez a folyamat, amikor csak az audio berendezésekkel foglalkoztunk, nagyjából 2000 körül kezdett átalakulni, egyre több megrendelést kaptunk az audiovizuális rendszerekkel kapcsolatban. Már nem csak hallani, de látni akartak a megrendelőink, így előtérbe kerültek a videóprojektorok, LCD, Plazma képernyők, videófalak sőt tolmács és konferencia berendezések telepítésére is kaptunk megrendeléseket. Vagyis minden, ami egy konferenciaterembe, színházba vagy más közintézménybe szükséges, és audiovizuális eszköznek tekinthető, gyakorlatilag profilunk szerves részévé kezdett válni, ezeknek a rendszer integrációjával kezdtünk el foglalkozni.
Napjainkban, az elektroakusztika még mindig meghatározó a tevékenységünkben, de mellette a vizuáltechnika valóban jelentős szegmenssé nőtte ki magát a cég életében.
A következő fordulópont a 2006-os évhez köthető, amelyet a cég életében ugyancsak sikeresnek nevezhetünk, ugyanis újabb három gyártó termékeivel bővült az értékesítési palettánk. Mindhárom termék hiánypótló a magyar piacon, hiszen világhírű gyártókról van szó, akikkel sikerült megállapodnunk a termékeik hazai forgalmazását illetően. A sorban mindjárt az első helyen kell említsem a Yamaha termékeket a professzionális stúdiótechnikai területen, a másik az angol Trantec amely vezeték nélküli rendszerekkel foglalkozik, illetve a harmadika QSC amerikai gyártó, amely erősítőgyártással kezdte a tevékenységét és méltán tett szert nemzetközi elismerésre és hírnévre, napjainkra viszont kiváló hangsugárzókat is gyárt, valamint digitális jelátviteli rendszereket, és jelátalakító elektronikákat egyaránt. Mindez a professzionális hangtechnikához szükséges, és magas színvonalú, fejlett technikát képvisel. Ezzel a három új termékcsoporttal, egy nagyon igényes és kiváló színvonalú bázist sikerült összehoznunk, amellyel bátran merünk vállalkozni és elébe menni minden, még a legigényesebb megrendelői feladatnak is. Ez azt is jelenti, hogy a tervezési és kivitelezési munkáinkban kiválóan tudjuk alkalmazni ezeket a korszerű, jól működő és nem utolsó sorban, nagyon megbízható berendezéseket.
Hirtelen átugrottunk néhány évet, mi történt 2000 -től napjainkig az Interton házatáján, és hány munkatárs végzi a napi feladatokat a cégnél?
Jelenleg 21 munkatársunk van, de olyan projekteknél, amelyek nagyobb volumenűek, és nagyobb kapacitást igényelnek, mindig bevált, megbízható alvállalkozókkal dolgozunk együtt. Ezzel ellentétben, a jelenlegi helyzet, pontosabban a gazdasági válság, arra készteti az embert, hogy csökkentse a kiadásait. Az sem titok, hogy a közelmúltban átestünk egy kisebb fajta leépítésen, átszervezésen, azért, hogy valahogy ellensúlyozzuk a piac negatív hatásait.
Visszatérve az átugrott időre, számos jelentős projektünk volt ebben az időben is. Ezek közül kiemelném a cégünk fennállása óta legnagyobbnak és kiemelten fontosnak tartott projektünket, a Kölcsey Kongresszusi Központot Debrecenben, amelynek a teljes audio-vizuális rendszerét terveztük és kiviteleztük ebben az időben. A munka előkészületeit 2004-ben kezdtük, egy év múlva szerződtünk és 2006-ban adtuk át a rendszert a megrendelőnek. Az itt elkészített nyolc szekcióterem és az 1100 fős koncertterem kiváló referenciája lett cégünknek, de ettől függetlenül is, nagyon büszkék vagyunk erre a munkánkra. A Ház maga építészetileg is nagyon jól sikerült, mi pedig a szakmától is a legjobb kritikákat kaptuk.
Az Interton tevékenységével kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a tervezésen és kivitelezésen kívül, saját gyártmányú termékeket is készítünk, melyeket fokozatosan bocsátunk a piacra. Jelenleg két termék-családról beszélhetünk, mindkettő édesapám szakmai múltját és tervezői munkásságát dicséri. Közülük elsőként a kardioid vonalsugárzót említeném, amellyel visszhangos, rossz akusztikájú termekben, megfelelően érthető hangot lehet produkálni. Ilyenek a templomok, uszodák, pályaudvarok, ahol nem megfelelő az akusztika, és rossz a beszédérthetőség. Kiinduló alap a sajátfejlesztésű kardioid hangoszlop család volt. A jelenlegi fejlesztésünk a jól felszerszámozott és computer-vezérelt, digitalizált változat felé halad, amelyhez európai pályázati forrásokat is használunk.
Hozzáteszem, hogy a vonalsugárzó a Kölcsey Művelődési Központban debütált elsőként, de azóta már számos uszodát és templomot is felszereltünk hasonló kardioid vonalsugárzókkal, és teljes sikerrel működnek.
Mi a neve a vonalsugárzónak, és mi a másik termékcsalád?
Az első termékcsaládnak a VSK (VonalSugárzó Kardioid…) típusjelet adtuk, új testvérének, pedig az IVS (Intelligens VonalSugárzó….) jelölést.
Másik fejlesztésük a DCR ( Digital Control of Reverberation ) névre hallgat, amely egy angol kifejezés, és az utózengés digitális szabályzására utal. A rendszer lényege, hogy egy teremben, mint például a Kölcsey Központ nagyterme, egy gombnyomásra meg lehet változtatni az utózengési időt, attól függően, hogy milyen műfajú előadásnak ad helyszínt az adott terem. Köztudottan minden műfajnak megvan a maga akusztikai igénye, amellyel optimálisan hallgatható. Ezzel a módszerrel elő lehet varázsolni egy jól csillapított termet, de akár egy templomi akusztikát is, ha például orgona koncertre kerül sor a programban. Magyarországon ez volt az első elektronikus utózengési időt módosító rendszer, de hasonló célú rendszer üzemel a MÜPA hangversenytermében, azzal a különbséggel, hogy az utóbbi teremben mechanikai módon, különböző motorok segítségével lehet változtatni a terem akusztikáját úgy, hogy különböző tereket csatolnak hozzá, vagy vesznek el a koncertterem légteréből. Ennek a módszernek a költségvonzatairól ne is beszéljünk, mert nagyságrendekkel többe kerül, mint az az elektronikus megoldás, amelyet mi kínálunk a piacnak. Ugyanis a mechanikai mozgatás és a plusz légterek kialakítása nagyon költséges, amit nem mindenki engedhet meg magának. Természetesen van azért különbség a két módszer között, de ez arányait tekintve mégsem akkora, mint az előállításához, megépítéséhez szükséges ráfordítás forintra kivetítve.
Az imént felvázolt kutatási és fejlesztési irányok, reményeink szerint új piacokat és távlatokat nyitnak meg számunkra Magyarországon, amit nagyon fontosnak tartunk az Interton jövője szempontjából.
Beszélnünk kell a kereskedelemről is. Igaz, hogy mi elsősorban rendszertervezéssel és telepítéssel foglalkozunk, de a Trantec, a Yamaha és a QSC termékek kapcsán, olyan termékcsaládok kerültek fel a palettánkra, amelyek alkalmasak arra, hogy viszonteladókon keresztül, megjelenjenek az egész országban. A különböző szaküzletekben, bármelyik nagyvárosban, egy vezeték nélküli mikrofont, vagy kisebb erősítőket, hangsugárzókat az érdeklődő zenészek, vagy a színpadtechnikával foglalkozó szakemberek közvetlen be tudnak szerezni. Ez a profilbővítés is azt a célt szolgálja, hogy a vállalat még szélesebb spektrumon tudjon működni és növelje a bevételi lehetőségeit.
Ha már a felsorolásnál tartunk, nem felejthetem ki a bérhangosítással kapcsolatos tevékenységünket sem, ami ugyancsak megfelelő súllyal van jelen a feladataink között. A berendezés, amivel a hangosítás feladatainkat megoldjuk, szintén a QSC, Yamaha és Trantec cégek eszközeiből áll össze. Alkalmazásukkal, kiváló szolgáltatást tudunk biztosítani a megrendelőinknek. A színpad-technika egyébként napról-napra fajsúlyosabb szerepet kap az életünkben, ugyanis ez év januárjától, a holland Eurotruss cég által gyártott színpadi építőelemek hazai képviseletét is ellátjuk, amivel látványosan bővül a szolgáltatásaink köre. A különböző színpadi tartóelemek és kötések, valamint a hozzájuk tartozó speciális Eurotruss fedések, nagyon látványos megjelenést biztosítanak.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az Interton rendelkezik egy komplett színpadi rendszerrel, amely bármikor és bárhol, egy gombnyomásra bevethető?
Igen, van egy bérbe adható QSC Line-array hangosító rendszerünk, amely bármikor igénybe vehető, vagy bemutatható azoknak a hangosító cégeknek, amelyek további beruházásokat kívánnak eszközölni, és az általunk képviselt termékekre kíváncsiak.
Ennyi minden hallatán, ösztönösen jut az eszembe, hogy az Interton tevékenysége és sikerei, már régen túlnőttek egy hazai „focipálya” méretein. Mi a helyzet a külfölddel?
Ami a külföldi piacokat illeti, elsősorban a saját fejlesztések értékesítésének szempontjából lehet fontos a számunkra, gondolok itt az IVS ( Intelligens Vonal Sugárzó ) külpiacokon való eladására. Ennek érdekében veszünk részt jövőre Frankfurtban, a Pro Light+Sound kiállításon, és tervezzük a londoni Plaza Show-n való részvételt is, hogy megismertessük a külföldi partnerekkel, viszonteladókkal a termékünket, de részt veszünk idén ősszel, a Hangfoglalás kiállításon is a Syma Rendezvénycsarnokban. Mindennek, igazán csak most jött el az ideje, mert az eddigi kapacitásunkat a hazai piac bőven kitöltötte. Ugyanez vonatkozik a DCR rendszerünkre is, amivel kapcsolatban már megindult az érdeklődés. Konkrétan Svédországból és Mexikóból is történt már megkeresés a termékkel kapcsolatban. Ez persze egy nagyon speciális terület, mi mégis látunk benne fantáziát, és az események is bennünket igazolnak.
Nagyon összefogottnak és látványosnak mondható mindaz, ami itt elhangzott, de fel kell tennem a kérdést, hogy a gazdasági krízisnek, milyen kihatásai vannak az Interton jelenlegi helyzetére?
Őszintén mondom, eddig nem nagyon volt időm elmélyülni a problémákban, mivel futó projektjeink voltak az elmúlt időszakban. Most nemrég adtuk át a tatabányai Jászai Mari színház rekonstrukcióját a megrendelőnek, ami időnk jelentős részét lekötötte. A munkákat 2008 márciusában kezdtük, és ez év tavaszán fejeztük be. A színház felújítása az utóbbi idők talán egyetlen ilyen jellegű feladata volt, talán ezért is szerettük annyira. A színház régi épületét, szinte egészen tégláig visszabontották, és újraépítettek mindent. Sok apró körülmény nehezítette az életünket, de leginkább a pénzügyi helyzettel kellett megküzdenünk, őszintén megvallva, kompromisszumok egész sora nehezítette nap mint nap az életünket, de végül sikeresen elkészült, és ebben ez a fontos.
Sikerült a lehető legjobb berendezéseket elhelyezni a színházban és ez számunkra különösen nagy örömet jelentett, büszkék vagyunk mind arra, ami ott történt. Az épület hivatalos átadására, tudomásom szerint idén szeptemberben, a színházi évad indításakor kerül sor.
Ugyancsak folyamatban van a Nyíregyházi Stadion audio rendszerének a felújítása, ami persze volumenét tekintve jóval kisebb munka, mint a Jászai Mari színház. Ősszel, augusztus – szeptember hónapban kerül átadásra a Miskolci Sportuszoda hangrendszere is. Ezek a kiemelkedőbb munkáink, de azért hozzá kell tennem, hogy egyre inkább szűkében vagyunk a lehetőségeknek, egyre kevesebb a tender és a megrendelés. Ezért is fontos, hogy azt a visszaesést, amit a piac okozott, megpróbáljuk ellensúlyozni. Ezért a kereskedelmet erősítjük, ezen túl, pedig hangsúlyosabb szerepet kap a külföldi munkavégzés. A tavaszi időszakban Prágában például, egy Árkád méretű bevásárló központban egy teljes üzletcsoport hangosítását végeztük el, míg Dániában egy barkács áruházlánc egyik épületének vészhangosítását valósítottuk meg.
Hogyan lehet manapság külföldi megrendelésekhez jutni? Pályáznia kell a cégnek, vagy kapcsolatok útján kapja meg a megbízást valaki, és az is fontos, hogy egy ilyen külföldi megbízás kapcsán, hogyan zajlik a lebonyolítás. Alvállalkozókkal szerződik az Interton, vagy saját maga kivitelezi, végzi el a feladatot?
Ezeket a munkákat korábbi, még Magyarországon létrejött, a jól elvégzett munkán és szakértelmen alapuló kapcsolatainknak köszönhetjük. Ezt a kapcsolati tőkét szeretnénk a jövőben tovább fejleszteni és minél több külföldi munkavégzésre szert tenni. Persze külföldön is érezhető a válság hatása, de koránt sem olyan mértékben, mint nálunk.
Azért ide kívánkozik még valami, ami szintén megfontolandó ilyen kritikusan nehéz helyzetben, mint a jelenleg kialakult gazdasági krízis. Alaposan átgondoltuk, hogy milyen marketing politikát folytassunk. Egy sikeres irányváltás kivezetheti a hajót a viharzónából, vagyis a csökkenő bevételi tendenciát ellenkezőjére fordíthatja. Ehhez a vállaltvezetésnek időben érzékelnie kell a problémákat, és a megfelelő döntéseket gyorsan meg kell hozni.
Zárszóként azért van még valami, amit nagyon fontosnak tartok az Interton életében. A vállalat jövőre ünnepeli 20 éves fennállását, ami szép kerek jubileumnak mondható. Sikerét és fennmaradását, valamint kiváló eredményeit annak köszönheti, hogy már a megalakulása pillanatában is nagyon komoly szakmai háttérrel rendelkezett. Ez részben Édesapámnak köszönhető, hiszen Ő alapította a vállalatot, másrészt, pedig azoknak a mérnök kollégáknak, technikusoknak, akik itt dolgoznak, és akik tudásuk legjavát adva, eddig is és most is, mindent elkövetnek azért, hogy a cég sikeres legyen. Ezek a kollégáink az elektroakusztika területén olyan tudással rendelkeznek, amelynek birtokában a cég mindig át tudott lendülni még a legnehezebb periódusokon is. Munkájukért és szakmai hozzáértésükért köszönet és megbecsülés illeti Őket.
Történelmileg ez az autó a második a sorban. Az első egy Iveco Dally volt, melynek technikája lett átépítve és kibővítve az új közvetítő-kocsiba, egy lényegesen tágasabb Mercedes Vario-ba. Az új autó teljes installációját a német, Broadcast Solutions GmbH végezte. Ez a rendszer-integrátor vállalat a legkisebb rádiós kocsiktól kezdve, a 3 kamerás DSNG autókon át, egészen a 24 kamerás közvetítő kamionokig rendelkezik referenciákkal. Az utóbbi 3 évben több mint 40 közvetítő-kocsit építettek, többek között az RTL autóját is.
A Vezérlő három munkahellyel
Nos, az új autó az RTL saját tervei alapján készült, hozzáadva a Broadcast Solutions által biztosított német minőséget és precizitást. A belső tér kialakítása, különlegesnek számít, és az RTL speciális igényeihez igazodik. A vezetőkabin mögött találjuk a vezérlőt, melynek első sorában három munkahely található. Középen ül a rendező, aki egyben a képvágó is, ugyanis az RTL általában úgy dolgozik, hogy a rendező vág, nincs külön képvágó. Jobb és baloldalon egy-egy munkahely, ami szabadon választható, szerkesztőnek, vagy asszisztensnek. A két munkahely teljesen egyenértékű, utasító panellal, és egy monitor-választósorral van ellátva. Monitorfalként 2 db 37” Full HD, Tamuz LCD monitor szolgál, melyre az osztott képet, két db. Miranda Kaleido Alto HD processzor állítja elő. A képkeverő egy Thomson KayakDD, 1 M/E megoldása. A teljesen digitális pult jellemzői: a 10 bites 4:2:2 be, kimenet és videofeldolgozás, kompakt, könnyű 2 RU méretű ház, alacsony áramfelvétel, intuitív menü érintőképernyővel, 16 bemenet, 5 kimenet, 10 időzített kiegészítő busz, rövidklipek és állóképek tárolási lehetősége.
Próbaüzem a Broadcast Solutions GmbH udvarán
A következő munkahely az un. feliratozó pozíció. Az operátor háttal ül a monitorfalnak, saját monitorán szerkeszti a feliratokat. Ez a munkahely azonban nem csak feliratozási feladatokat lát el, hanem ez egy mérnöki munkahely is, ugyanis az összes konfiguráció, úgymint: utasító, mixer, képosztások innen végezhetők el.
Két rack-szekrényben a videotechnika
A vezérlőben kapott helyet a hangmérnök is, aki egy Yamaha DM 1000-es pulton dolgozik. Ez egy nagyon jól használható kis adásmixer, mely kiválasztásánál az is döntött, hogy más típus nemigen fért volna be a kocsiba. A hangrendszerhez tartozik még 8 Sennheiser mikroport, melynek vevőegységei rack-be szerelve sorakoznak. Szintén ebben a rack-ben található a time code vevő, ami az órajelet Frankfurtból kapja, így a time code szétosztók segítségével minden berendezés megkapja ugyanazt a time code-ot. Hang patch panel, IT switch, alatta két CD, Glennsound kommentátor-egység, kompresszor-limiter, 36 csatornás Trilogy Orator utasító rendszer, mobil intercom, effektprocesszor, telefonhibrid, képmonitor választó, Yamaha konfigurátor PC kapott még helyet a hangszekcióban.
A videotechnika gerincét 5 db Thomson LDK-1707-es kamera adja, egy hatodik telepíthető, vagy igény szerint egy Gigawave mikróberendezés is üzembe állítható. A kocsi hátsó részében lévő videó rack előtt található a képmérnök és egyben műszaki vezető munkahelye. Felül patch panel, a német Lynx cég által gyártott szétosztók, SDI konverterek, framestore-ok, valamint egy embedder, ami a kocsi főkimenetének beágyazott hangot biztosít. Természetesen beágyazott hangot is képesek kibontani, ha ilyen környezetben kell dolgozni. A baloldali videorack alján vannak a CCU-k. A kocsiban mindössze 3 rack található, ami nem mondható soknak, ebbe a 3 szekrénybe van telepítve az összes technika. A harmadik rack a rögzítőknek, a videomixernek valamint a feliratozónak ad helyet. Három Sony Digital Betacam VTR és egy Grass Valley Turbo diskrecorder teljesít szolgálatot. A videoszekcióban található még az optikai vagy mikrós kodek fogadója. A kodeknek általában nincs helye egy közvetítő-kocsiban, itt viszont méltó, megbecsült és könnyen szerelhető környezetbe kerül, ahonnan adás után könnyedén elbontható.
Hangtechnika és a feliratozó monitora
Az autó háromfázisú áramról jár, leválasztó transzformátorok alul beépítve. Üzem közben 4 hidraulikus lábra állítható a mobil stúdió, így a vízszintes pozíció és tehermentesítés mindig biztosítható. Oldalt találhatók a patch panelek, felettük kihúzható árnyékoló és esővédő. Utoljára, de nem utolsó sorban egy ügyes innováció. A kocsi vezetőfülkéje egy hangszigetelő függöny behúzásával, hangalámondó fülkévé alakítható, ami jól jöhet egy-egy produkciónak. Az RTL Klub új autója 7 embernek biztosít kényelmes munkahelyet, köszönhető ez a kevés rack-szekrénynek és az igen kifinomult és átgondolt tervezésnek. A kivitelező, Broadcast Solutions GmbH ismét jól teljesített, – ismét, hiszen az RTL DSNG autóját is ők építették, reményeink szerint, hamarosan ezt a kocsit is bemutathatjuk a Médiatechnika olvasóinak.
A kameraképek ellenőrzésére szolgáló LCD monitorok és a video mixer mellett egy InterCom vezérlő és egy merevlemezes rögzítőegység is helyett kapott ezekben a könnyen szállítható, néhányszor 10kg súlyú egységekben, melyek kényelmesen elférnek akár autónk csomagtartójában is.
Jelen írásunkban a gyártó MS-DVK1 típusú, mobil virtuális stúdióját mutatjuk be Olvasóinknak. Az eszköz igazi különlegesség a maga nemében. Segítségével híradó stúdióvá alakíthatjuk a szerkesztőségi szoba egyik kihasználatlan sarkát, látványos beszélgetős műsorokat rögzíthetünk egy oktatási intézmény tornatermében, de akár sci-fi filmet is forgathatunk segítségével a város főterén. A nézők talán nem is sejtik, hogy egy műsor díszleteinek megtervezése, kivitelezése mennyire összetett feladat. A jó díszlet elegáns, illeszkedik a műsor stílusához, tágas tér benyomását kelti, könnyen variálható, átalakítható, időtálló, szükség esetén pedig kis helyen is elfér. Mellesleg igen drága, így nem csoda, hogy csak a „nagyok” engedhetik meg maguknak.
A kis költségvetéssel rendelkező helyi televíziók, videostúdiók kénytelenek „hozott anyagból dolgozni”, leleményességgel pótolni a hiányzó eszközöket, tárgyakat. Kézenfekvő megoldásnak tűnhet a blue-box illetve chroma-keying technika alkalmazása, használatuk azonban komoly technikai felkészültséget, precíz megvilágítást igényel. A Datavideo virtuális videó stúdiójával néhány másodperc alatt a kereskedelmi tévéket megszégyenítő díszleteket, stúdióháttereket varázsolhatunk műsorunkba. A közkedvelt DBK-100 típusú Chroma Keyer modulokra épülő berendezés két videokamera jelét tudja egy időben fogadni. A profi kinézetű, minden igényt kielégítő ”stúdió hátterek” az eszközbe épített DVD lejátszókból érkeznek a modulokba. A gyártó animált és több látószögben is használható virtuális háttereket mellékel a berendezéshez, melyekkel gyors és látványos eredményeket érhetünk el.
A két virtuális háttér elé helyezett kamerakép a beépített SE-500 video mixer segítségével további feldolgozáson eshet keresztül. A megszokott képátmenetek, effektek mellett a mixer egy különleges „quad display” kimenettel rendelkezik, mely segítségével a virtuális stúdió egyik monitorán egyidejűleg figyelemmel kísérhetjük az összes bemenő jelforrást, míg a második monitoron a merevlemezes egységre is rögzíthető, adásba küldhető műsorképet ellenőrizhetjük. Amennyiben nem rendelkezünk zöld vagy kék színű homogén háttérrel, használhatjuk a Datavideo kamera optikákra rögzíthető kétszínű LED gyűrűjét, valamint speciális retro-reflektív hátterét is. A LED gyűrű bármilyen, 72mm-es lencse méretű optikára rögzíthető, maximális használati távolsága 10 méter.
A LED gyűrűvezérlő egységéréről nem csak a világítás színe (zöld vagy kék), hanem a fényereje is szabályozható, ami a DVK-100-as chroma keyer modul fejlett kulcsolási beállításaival együtt használva kiváló minőségű eredményt biztosít a tárgykép egyszerű megvilágítása esetén is.
A Datavideo különleges retro-reflektív háttere a beépített apró üveggyöngyöknek köszönhetően 75°-os látószögön belül tökéletes fényvisszaverést biztosít, azaz pontosan a beesési szögnek megfelelően a kamera felé veri vissza a zöld vagy kék színű megvilágítást. Ezzel a megoldással kiküszöbölhetőek a megvilágítás hiányosságaiból adódó kulcsolási hibák. A bemutatott virtuális videó stúdiónak van még egy említésre méltó tulajdonsága, a hazai felhasználóknak is megfizethető, pénztárca barát vételára. Reméljük, hogy rövid ismertetőnkkel sikerült kedvet ébresztenünk ennek az egyedülálló eszköznek a használatához, és hamarosan Tisztelt Olvasónkat is a Datavideo eszközök használói között üdvözölhetjük!
Néhány gigabyte adatmennyiség manapság már „aprópénznek” számít. FullHD video rögzítés esetében pedig már 10-15 gigabyte adatmennyiség sem jelent túlságosan nagy kapacitásigényt. A megnövekedett tárterület szükségletre a várható megoldást minden bizonnyal a Swinburne egyetem kutatócsoportja hozza majd. A kutatók lényegi ötlete, hogy az eddigi többrétegű írás helyett egyetlen többdimenziós réteget alkottak meg. A rendszer alapját nanoméretű rudacskák jelentik, melyek több oldalról megvilágítva őrzik a korábban kódolt információkat.
Érdemes belegondolni, mekkora lehetőség is rejlik az új technológiában, hiszen a nanorudak akár több színűek is lehetnek, így minden egyes színkombináció további jelentős kapacitásnövekedést eredményezhet, de polarizációs információkkal is nyugodtan számolhatunk. Az új technológiáról bizonyára sokat hallunk még, hiszen látványos előrelépést jelenthet mind az álló, mind pedig a mozgókép rögzítés világában.
.gif)
.jpg)
.jpg)
