A pályázati felhívás főbb szempontjait a következőképpen határozta meg a Testület:
Műsorszolgáltatási díj: A díjfizetés első – 2011. július 1-ig tartó – szakaszában éves szintű minimum háromszázötven-millió, maximum hétszáz-millió forint között tehetnek ajánlatot a pályázók. A díjfizetés második szakaszában a kétszáz-millió forintos fix díj mellett a változó elem százalékos mértéke legalább az éves nettó árbevétel 8%-a, felső határt pedig nem állapított meg a Testület.
A műsorszolgáltató éves nettó árbevételének meghatározása során bevételnek minősül az a műsorszolgáltató árbevételeként még el nem számolt bevétel is, amely a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó hirdetési és szponzorációs tevékenységgel összefüggésben nem a műsorszolgáltatónál, hanem egy vele kapcsolt vállalkozásként együttműködő harmadik személynél keletkezett.
Programterv: A magyar zenei műsorszámokra vonatkozó vállalás: A magyar zenei műsorszámok arányát az összes zenén belül minimálisan havi huszonöt százalékban kell teljesíteni. A pályázó maximum harmincöt százalékos ajánlatot tehet, az e fölött ajánlatokért nem jár pont. A teljesítés arányát a Testület az éjszakai órák (23.00 – 05.00) értékeli. A két évnél nem régebben készült magyar zenei alkotások aránya ezen belül nem lehet kevesebb, mint a havi műsoridő öt százaléka. A magyar zenei műsorszámokra vonatkozó vállalást a műsorszolgáltató három év alatt évenként egyenletesen emelve is elérheti.
A kulturális eseményeket nem pártpolitikai tartalmú civil szerveződéseket bemutató műsorszámok: A kulturális eseményeket nem pártpolitikai tartalmú civil szerveződéseket bemutató műsorszámok arányát a Testület az éjszakai órák (23.00 – 05.00) nélküli műsoridőben értékeli. E műsorok arányára heti minimum huszonöt és heti maximum 100 perc között kell ajánlatot tenni úgy, hogy azt hétköznap kell teljesíteni.
Műsorszolgáltatási tapasztalat: Műsorszolgáltatási tapasztalatért maximum tíz pontot ad a Testület, azzal, hogy nem értékelhető hátrányként, ha a pályázó nem országos műsorszolgáltatási tapasztalattal rendelkezik.
Budapest, 2009. július 20.
A Riedel Communications MediorNet optikai kábelhálózata gondoskodott a valósidejű, rugalmas video-szétosztásokról, jelutak kialakításáról a közvetítő-kocsik és a Német Parlament épülete között.
Részletes bemutató a Médiatechnika augusztusi számában.
Az ORTT a szabálysértést tizenkét órás elsötétítéssel szankcionálta. Az ORTT indoklása szerint, tizenkét éven aluliaknak kizárólag felnőtt társaságában megtekinteni ajánlott műsorban foglalkoztak kiskorúak megrontásával.
A médiahatóság kezdetben kötbér kiszabását javasolta, azonban a büntetés kiszabásánál a testületbe a Fidesz által delegált Szalai Annamária indítványa szavazati többséget kapott. A végső döntés értelmében fél napra vonták meg a csatorna műsorszolgáltatási jogosultságát. Ismert, hogy éppen két hete, az RTL Klub egy délutáni adását is 12 órás elsötétítéssel szankcionálta a médiahatóság.
Ezért nem volt véletlen, hogy Ács Ferenc, a közvetítés egyik műszaki vezetője gumicsizmában fogadott. A produkció lebonyolításáról éppen két élő bejelentkezés között beszélgettünk a Műjégpálya és a Műcsarnok között felépült igencsak sáros TV Compound-ban.
A Hősök teréről másodszor közvetítette az RTL Klub Televízió a Geszti Péter és Dr. Tamás István nevével fémjelzett óriási rendezvényt. Az RTL Klub felkérésére, -csakúgy mint tavaly, – az Ász Bt. gondoskodott a zökkenőmentes technikai lebonyolításról. A közvetítés SD formátumban valósult meg. A kamerák kiosztásának térképé előtt kérdeztem vendéglátómat.
Az ünnepélyes megnyító pillanatai
– Hány kamerával közvetítitek a Vágtát?
– 26 kamera van kirakva a térre, ebből 24 vesz részt a tényleges közvetítésben, a 25. kamera Rákóczi Ferit mutatja aki a „tér hangja”, az óriásprojektorok számára, a 26. kamerát a startnál állítottuk fel, ez a térrendező Meskó Zsolt munkáját segíti. A kamerákon van egy-egy 75X, 55X, 33X, 36X zoom optika, hat nagylátszögű optika, a többi pedig 20 -as alapoptikával dolgozik. Két Jimmy Jib is szolgálatot teljesít a pálya mentén.
.jpg)
A kamerák kiosztásának térképe
Telepítettünk egy GoCam-et, ez a startvonal közelében mozog egy 30 méteres sínen. Említésre méltó még a 7-es kamera, amely egy 24 méteres daru tetejéről ad szép felső totálokat, átigazításokat. A 24-es kamera szintén felső totálozik, azonban csak 15 méteres magasságból.
GoCam a startnál
– Vezeték-nélküli kamerákat használtok?
– Természetesen igen, most négy digitális Gigawave mikróberendezés dolgozik, ebből egy az RTL-é, a másik három az enyém. Remek berendezések ezek, azonban néha nem könnyű velük az élet. Az előző napon kifogástalanul működött az összes, ma bekapcsoltuk őket és egy óráig kínlódtunk velük, kiakadtak, leakadtak, ilyenkor aztán megy a keresgélés, hogy hol a hiba. Ennek az egész problémának a hátterében az áll, hogy manapság szinte minden közvetítésen használnak rádiós összeköttetésű berendezéseket a 450 MHz és a 3 GHz közötti frekvencia sávban.(mikroportok, lámpavezérlések, adatátvitel, rádió adó-vevő berendezések, stb,stb..) Nem beszélve a biztonságtechnikáról és a Wifi rendszerekről. Nem tudod egyik pillanatról a másikra mit kapcsolnak be a környező területeken. Ebben a túlterhelt frekvenciatartományban nem garantálható, hogy ami most működik, az a következő pillanatban is működni fog. Nem tudhatjuk mikor érkezik a térre egy tévés csapat, akik ugyan azt a frekvenciát akarják használni mint amin mi már dolgozunk. Mondok egy példát mi szerint hiába van az Ász Bt-nek négy előfizetett frekvenciája Walky-Talky-ra, azt másnak is kiosztják. Így derült ki, hogy egy frekvenciát az RTL Klub is jogosult ugyanazokból használni. Persze ilyen közös produkcióban ez előny is lehet, mert jelen esetben tudunk egymással kommunikálni.
– Hol dolgoznak a Gigawave kamerák?
– A Go-Cam-en van az egyik, a másik Steady-Cam-el dolgozik a téren eredményhirdetésnél és a rajtnál, egy vállkamerán van, szintén betudja járni az egész teret valamint dolgozik az úgy nevezett boksz utcában ahol a lovak istállói vannak, de végig tudja kísérni a versenyzőket is amíg beérkeznek a pályára. A negyedik egy általunk „golyó kamerának” nevezett rádió távvezérlésű remote kamera, mely a pálya bármely pontjára lerakható. Egy erősebb lámpaállványra szereltük fel az adót, a kamerát, vezérlést és az akkumulátort is, így bárhol gyorsan üzembe állítható.
Az Ász Bt. nagy közvetítő-kocsija, a háttérben 15 méteres darun a Gigawave antennái
Tavaly is küzdöttünk az antennákkal és a távolsággal, melyik vevőt hova tegyük, hogy le tudjuk fedni a teljes „játszó” területet, így most erre készülve kihoztunk egy 15 méteres darut, erre van felrakva az összes antenna, így most viszonylag stabilan tudunk működni. Nagyon sokat lendít a biztonságon hogy 3 vevő diversity-s, vagyis két-két vevőfejet használunk a beltéri egységhez. Ez összességében nem duplázza, hanem hatványozza a távolságot és a vételi biztonságot.
– Ez a rengeteg kamerát hány autó fogja össze?
– Itt van az Ász Bt. nagyobb és kisebb autója, valamint az RTL Klub új közvetítő kocsija. Az RTL régi autójában pedig montíroznak és a feliratokat szerkesztik.
– Melyik ezek közül a főkocsi?
– Ugye azt tekintjük főkocsinak amelyik kiadja az adást a főkimenetre, nos jelen esetben ez az RTL új autója. Ide fut be a kommentátor helyszín két kamerája, az Rf kézi kamera, a boksz utca totál kamerája és a mi nagy kocsinkban vágott program jel is. De azért ez nem ilyen egyszerű, Koós György rendező szeret mindent kézben tartani, ezért az összes kameraforrás megjelenik a mi kocsinkban. Nálunk megvan a mixeren a bejátszó gép, amit az RTL kocsi ad, a hangkeverés és a feliratozás is teljes egészében le van duplikálva. Többnyire itt készül a teljes program amit az RTL kocsiból adásba adnak. A duplikálásra azért van szükség mert egy időben van verseny és élő adásba bejelentkezés is. Ilyenkor a két kocsi külön életet él, az RTL autó a saját kameráival és a tőlünk kapott lassításokkal bejelentkezik, míg mi ezzel egyidőben rögzítjük a versenyt és közvetítjük a projektor falakra. Ezt minden további nélkül megtehetjük, mivel a mi Sony 7250-es mixerünk 36 csatornás, ebből most 28-on jel van.
Az egyik Jimmy
– Szép lassításokat láttam, gondolom a visszajátszások is egy bonyolult rendszert alkotnak.
– Igen így van, egy mobil konténert vágtunk félbe. Az így kialakult egyik helyiségbe kerültek az adásba lassító berendezések. A másik helyiségbe kifejezetten az óriás projektorokat kiszolgáló eszközöket telepítettük. A visszajátszások és a projektor körül egy igen bonyolult rendszer alakult ki, ugyanis vannak olyan kamerák amelyeknek két adásjelzője van, (piros és zöld tally), ezeket ki lehet adni adásba is és a kivetítőre is, két rendező egymástól függetlenül utasíthatja az ezeken lévő kameramanokat, az adásrendező és a projektor-rendező. A projektor kiszolgálásához párhuzamosítottunk hat kameraláncot, független feliratozás van, valamint innen mennek reklám bejátszások a térre, amelyeket a Visual Power harddiszkről biztosít. Természetesen a források váltásáról itt is egy képkeverő gondoskodik. Ezeken túl a programot is itt rögzítjük Beta SP-re és DVD-re a rendezőknek. Hangban be kellett hozzuk a tér közepén lévő hangosítástól a téren elhangzó információkat, zenéket és vissza kell küldenünk a reklámok hangjait és az RTL-es műsorvezetők hangjait, hogy a téren is hallhatóak legyenek a versenyzőkkel készített riportok.
De visszatérve a lassításhoz, rendszerbe állítottunk egy hatcsatornás EVS-t, aminek négy bemenő és két kimenő csatornája van. Ez utóbbi az átúszások miatt lett így konfigurálva,hogy az EVS saját lassításain belül tudjon úszni, így csak egy program kijáratot kellett a mixerre felrakni. Ezen túl dolgozik még két Digit Beta VTR, a hozzájuk tartozó T-bar távvezérlővel. Az így felépült rendszer tehát egy hatcsatornás megoldás, ami persze nem azt jelenti, hogy csak hat forrást tudunk visszajátszani. Az EVS egyik csatornájára van csak fixen bekötve a 22-es kamera, ami a befutót adja, a többi csatorna bemenetén az összes kamera képe elérhető egy mátrixon és 5 db mátrix távvezérlő panelon keresztül, tehát amikor futnak a lovak, akkor a lassító mátrixon gyakorlatilag adásszerűen vág az oda beosztott munkatárs. Így kvázi az összes kamera képét képesek vagyunk visszajátszani. Ebben a rendszerben tehát vág a lassító rendező, az EVS kezelő és a két VTR lassító operátor is. A teljes lassítási procedúra végeredményét egy különálló videomixer programjaként kapja meg a nagykocsi és ott egy csatornaként jelenik meg az input oldalon. A monitorozásról egy multiviewer és plusz tíz monitor gondoskodik. Az 57”-os nagymonitorra csináltunk egy 16-os osztást, hogy a rengeteg forrást jobban áttekinthessük.
– Mi számít kihívásnak ebben a közvetítésben?
– Azt mondhatom, hogy az egész, ugyanis ennyi kamerát rendszerbe állítani, a komplett lassításról gondoskodni nem kis feladat. Ma Magyarországon az MTV volna még képes ennyi kamerával közvetíteni. Ha számba veszem, itt van 14 triaxos kameraláncom, Sony D-55-ös kamerákkal, ehhez hozzájön a 3 Gigawave kamera, itt van az RTL 5db kamerája, és a mikrós kamerájuk is, és vannak még további D-50-es kamerák amelyeket SDI-on keresztül illesztettünk a rendszerbe. Ezekhez is van RCP, tehát végeredményében ugyan olyan a minőségük és kezelhetőségük mint a triaxosoknak.
Jó néhányszor konzultáltunk Szepivel (Szentpéteri Gábor az RTL Műszaki igazgatója), mit és hogyan. Napokig tervezgettem, számoltam hogy melyik kamerához milyen felszereltség kell. Melyik kábeldobokat fűzzük sorba és milyen sorrendbe, hogy az összes kamerához elérjünk. Két helyen a pálya alatt át kellett kábelezzünk hiszen a belső és külső körön is vannak kamerák, hangvonal végződések, vezérlések, utasító irányok. Egy ekkora közvetítésnél nem kis kihívás az utasító rendszer kiépítése. Ugye el kell látni az össze kamerát oda-vissza irányokkal.
Lassító szekció a félbevágott konténerben
Itt most három kocsi utasító rendszerét kellett „összefésülni”. Három kocsiból, mindenki mindenhova tudjon beszélni. A rendező mindenhova kell, hogy utasítson, a lassítóba, a feliratozóba, a VTR bejátszáshoz, a másik kocsiban lévő képmérnökhöz, szerkesztőkhöz, a műsorvezetők kommentátorok fülére, az asszisztensekhez akik a téren mozognak, a térrendezőhöz, az adás lebonyba és még sorolhatnám hosszasan. Az Interkommal az a szerencsénk, hogy az RTL autójában és az Ász Bt. autóiban is Trilogy Orator rendszer van, ez megkönnyítette a konfigurálást. Nekünk van a nagykocsiban egy 36X36-os, a kicsiben egy 18X18-as és az RTL kocsiban is van egy 36X36-os mátrix. Ez egy nagyszerű, megbízható, digitális, flexibilis rendszer, melyhez további opciók vásárolhatók a még hatékonyabb összeköttetések érdekében. Motorola rádiós rendszer csatlakozik mindhárom autóhoz a mobilitás érdekében, hiszen sokan vezeték-nélküli utasítóval szaladgálnak a rendezvény teljes területén.
Sony7250-es mixer
Az Ász Bt. után, a megrendelő RTL Klub Televízió műszaki igazgatóját, Szentpéteri Gábort kérdeztem az együttműködés részleteiről.
– Mi változott a tavalyi közvetítéshez képest?
– Az RTL az elmúlt egy évben nagyot fejlődött, mivel a régi Iveco autóból átköltözött a technika egy új Mercedes Varioba. A kocsi Németországban épült, a legújabb technikával van felszerelve, nagyon szeretjük, büszkeségünk. Az autó részletes bemutatását a Médiatechnika következő számában szeretnénk megosztani az olvasókkal. Változás még a vezeték-nélküli kamerák száma, a tavalyi kettőhöz képes, most négy ilyen eszközzel gazdálkodhattunk.
A közvetítés műszaki vezetői: Szentpéteri Gábor és Ács Ferenc
– Váratlan esemény történt-e?
– Az esős mostoha időjárás jelentősen nehezítette a munkánkat. Ilyen időben az ember gondolkodása is megváltozik. A kamerák bepárásodtak, egy kameránkat lefújta a szél a praktiról, egyenesen a versenypálya homokjában landolt, a kamera túlélte, az optika sajnos nem, a keresője is gyengélkedik.
– Az RTL Klub mennyire elégedett az Ász Bt. szolgáltatásaival?
– Ács úr munkájával elégedettek vagyunk, hozta a megbízható teljesítményt idén is. Bár még nincs vége a közvetítésnek, de már eddig is sok minden működött, reméljük a hátralévő időben is minden rendben lesz.
Az RTL Klub új közvetítő-kocsijának vezérlője
Most már tényként elmondhatjuk, hogy közvetítés lebonyolításában nem volt fennakadás. A televíziók előtt ülök, és a helyszínen lévők számára is minden bizonnyal jó szórakozás kínált a 2. Magyar Vágta.
Több kilométernyi kábel
Leltár:
26 db kamera + 1 camkorder
6000m triax camerakábel
1200 m CAT5-ös vezérlőkábel
600 m hang csoportkábel
megszámlálhatatlan hosszúságú videó és hang szóló kábel
2 Jimmy Jib
1 steady cam
1 go-cam
4 Gigavawe digitális mikró rendszer
2 daru
40 m lábrács
100 m gumiszőnyeg
4 db nagyvarió
6 db nagylátószögű optika
20 db Walky-Talky
A közvetítő kocsikban fixen telepített monitorrendszereken kívül még legalább 40 monitor, 22 fős technikai stáb építette 2 napon keresztül a közvetítés rendszerét, közel 100 fő dolgozott a teljes televíziós közvetítésen
A teljes ajánlat és a részletek: http://www.panasonic-broadcast.com/en/news/Edius_Promo.php weboldalon tekinthetők meg. Nela Pertl, piackutatási igazgató az akció indulásakor kijelentette: “A Panasonic mindig keresi az utat a költséghatékony video-produkciók felé, teszi ezt úgy, hogy közben nem esik áldozatul a minőség és a funkcionalitás. Az EDIUS Neo 2 sokoldalú editáló csomag tökéletes kiegészítője a nagy megbízhatóságú és hatékony AVCCAM kamkordereknek. Biztosak vagyunk benne, hogy ez a mostani ajánlat jelentősen felkelti majd a professzionális videosok érdeklődését, azokét akik a csúcsminőségű HD felvételeket és editálást keresik.
A Grass Valley EDIUS Neo 2 és a Panasonic AVCCAM kamerákkal alkotott csomag biztosítja, hogy a felhasználók nem csak kiváló HD felvételeket készítsenek, hanem kreatívan meg is montírozhassák azokat.
Az új szoftver több formátumot képes kezelni, egészen 24 Mb/s bitsebességig, full HD felbontásban, támogatja a natív editálást: AVCHD, HDV, DV, Windows Media és QuickTime formátumokban. A valósidejű munkafolyamat támogatja a keverést az összes formátum között, egyazon timeline-on belül.
Az ORTT szerint a Magyar Rádió által közölt adatok pontatlanok, a közleményében megfogalmazott kritika pedig alaptalan.
Az ORTT által elvégeztetett mérések szerint a magyar zene aránya a vizsgált időszakban csak mintegy húsz százalék, a szöveg aránya pedig mindössze 2,3 % volt. Az ORTT a rádiós műsorfigyeléshez a RadioMonitor Kft. szolgáltatását veszi igénybe. A RadioMonitor által alkalmazott, hangfelismerésen alapuló rendszer – ellentétben a Magyar Rádió által feltételezettekkel – még csak nem is azonosítja, hogy az előadó milyen nyelven énekel. Az értékelés az adatbázisban szereplő hang-információk összehasonlítása alapján történik. A RadioMonitor évről évre bővíti az adatbázisát, így még az egyedi zenei kínálatú műsorszolgáltatók esetében is nagy biztonsággal felismeri a zeneszámokat. A cég a rádiós piac egésze által elismert szolgáltató.
Az ORTT, illetve a RadioMonitor által mért eredmények megalapozottságát eddig az érintettek nem kérdőjelezték meg, azokat egyébként ezúttal külön is ellenőriztettük. A módszertani különbségek a mérési eredményekben okozhatnak ugyan kisebb eltéréseket, de ezek a Magyar Rádió által bemutatott és az ORTT által mért adatok közötti nagyságrendi különbségeket nem magyarázzák. Az ORTT nyitott arra, hogy a méréssel kapcsolatos tisztázatlan kérdéseket a Magyar Rádióval szakmai párbeszéd keretében rendezze, azzal, hogy annak eredményéről a nyilvánosságot is tájékoztatják.
A korábban Sylwester Molenda által betöltött lengyel-magyar channel manager pozíció 2009. július 1-től kettéválik, és új pozíciók kerülnek bevezetésre. A lengyel piac csatornafejlesztésének irányítását a továbbiakban Basia Bilinska – a lengyel Discovery Historia csatorna korábbi vezetője – látja el; a magyar, a cseh és a szlovák csatornafejlesztésért pedig ezentúl Magda Szczawinska felel.
Magda Szczawinska új pozíciójában a portfóliót érintő fejlesztésekért felel majd. Ő vezeti a programkiosztási, márkapozícionálási, PR- és marketingkommunikációt, felel majd a magyar, cseh és szlovák piacon a DNCE-csatornák kommunikációjának lokalizálásáért annak érdekében, hogy növekedjen azok helyi relevanciája és intenzívebbé váljon a nézőkkel folytatott párbeszéd. Magda közvetlenül Leszek Zaborowskinak, a DNCE csatornaigazgatójának jelent majd.
Sylwester Molenda július 1-től a régió Research Insight and Innovation Directora lesz. Ő felel majd a DNCE kutatási tevékenységéért, a vállalat céljaihoz és terveihez igazodó üzletfejlesztésért. Feladata az is, hogy a nézői igények megismerésével kidolgozza azt az innovációs stratégiát, mely valamennyi üzletág, így a kereskedelmi és reklámértékesítés, illetve a csatornafejlesztés munkáját is segíti. Sylwester az előléptetéssel a regionális menedzsment tagja lesz, és közvetlenül a vállalat General Managerének, Katarzyna Kielinek jelent majd.
„Fontos, hogy az üzleti növekedést piacaink együttes fejlesztésével képzeljük el: az erősödő lokalizáció által az országok egyéni igényei is nagyobb hangsúlyt kapnak, a szervezet rugalmasabbá válik, így jobban meg tudunk felelni nézőink igényeinek. Így még hatékonyabban tudunk kommunikálni velük és üzleti partnereinkkel.” – hangsúlyozta Katarzyna Kieli, a DNCE General Manager-e.
A bemutató helyszíne: Uránia Kávézó (cím: 1088 Budapest, Rákóczi út 21.)
A bemutató időpontja: 2009. július 9-e 16:00
A köteteket bemutatja: Majtényi László az ORTT elnöke, Horányi Özséb a „Kommunikációkutatás klasszikusai” sorozat sorozatszerkesztője, Karácsony András egyetemi tanár, Tóth Benedek egyetemi oktató, Kelemen János egyetemi tanár
Megjelenésére számítunk. Szeretettel várjuk!
Jellemzői: Magába foglalja a kizárólagosan tervezett LCD panelt, amely követi a Trimaster kritériumokat. 17 collos képátló. Teljes HD felbontású 1920X1080, 10 bites LCD panel. Széles nézési szög. 12 bites Trimaster feldolgozómotor gondoskodik a legkiválóbb képminőségről. A Trimaster technológiáról azt kell tudni, – mint ahogy a neve is utal rá, – hogy egy „három lábon álló” képmegjelenítő eljárás
1. Helyes színvisszaadás
– Szín Menedzsment Rendszer
– Összetett színskála
– Digitális egyöntetűség
2. Pontos képalkotás
– Nagyfelbontású és nagy színmélységű panel
– Nagysebességű mozgókép feldolgozás
– Precíz pixel-leképezés
3. Minőségi kép-konzisztencia
– Pontos jelfeldolgozás
– Pontos kalibrációs-rendszer
– Szín-visszacsatoló rendszer
PVM-L2300 LCD
Ez a kompakt méretű monitor optimális megoldás HD programkimenet/ preview, vagy kamera beállító alkalmazásokban. Mint sokkal költséghatékonyabb megoldása a BVM-L230 mestermonitornak, a PVM-L2300-as ideális megoldás broadcast alkalmazásokhoz, stúdiókba, bérleti piacra és közvetítő-kocsikba. Ára a nagytestvérhez képest 50%-al kedvezőbb. A reprodukált képek egyenletessége azonos a BVM-L230-as Trimaster monitoréval, csakúgy mint a 10 bites, 1920X1080-as LCD és a 12 bites Trimaster feldolgozó-motor.
Ezúttal is lehetőséget szeretnénk b iztosítani azoknak az alkotásoknak, melyek csak az időkorlátok miatt nem jutottak versenybe és amelyeket információs vetítéseken szeretnénk bemutatni a közönségnek! A magyar alkotások esetében azonban visszatérünk az eredeti koncepcióhoz, mely a fesztivál egyik alap küldetése is, tehát levetítjük az összes benevezett magyar produkciót (melyek megfeleltek a kiírásnak), bemutatkozási lehetőséget biztosítva ezáltal valamennyi filmkészítőnek! Jó böngészést! ALKOTÓK FIGYELEM! A versenyprogramba jutott filmek alkotóinak szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy amennyiben a nevezés alkalmával nem küldtek miniDV kópiát és/vagy angol feliratos verziót a filmről, azt legkésőbb június 30-ig pótolják, illetve ha személyesen részt szeretnének venni a fesztiválon, úgy az akkreditációs lapkitöltése után vegyék fel a kapcsolatot Benkő Orsival, az orsi@busho.hu mail címen!
BUSHO COMPETITION PROGRAM 2009! After fulfilling their month and a half long assignment – the pre-jury of the 5th BuSho has completed their task. Likewise to last year’s program they selected 94 movies in total for entering the competition. In category breakdown it means 61 fiction, 20 animation and 13 experimental work. We would like to give the opportunity to all the movies to be shown to the public that missed the deadline due to time barrier and these films will be screened in an informational section. However with the Hungarian works we return to our basic and main conception that all Hungarian films that entered will be shown to provide their makers with an opportunity to show themselves for an international audience. Enjoy the browsing! FILMMAKERS ATTENTION! May we draw the attention of the makers of the movies that have been selected to participate in the competition that in case they have not sent us a miniDV copy and/or English subtitled version of their work upon entering – they can do so untill 30th of June the latest. Alternatively, if they will appear in the festival in persAttentionon then once filled out the accreditation sheet please contact Orsi Benkő on orsi@busho.hu
Kevés az olyan vágórendszer, amelyik a világ film-, videó- és televízió stúdióiban, a mindennapok gyakorlatában, a nagy megbízhatósági követelményeknek eleget tud tenni. Újabb nehéz feladat elé állította a fejlesztőket a nagy felbontású videokép robbanásszerű előretörése.
A Sony, a leképezés világában, elsősorban professzionális videoeszközeiről ismert. Kamerái, monitorai, keverői a világ majd minden pontján megtalálhatók. Azt azonban már kevesebben tudják a japán cégről, hogy a „vasak” mellett „lágyabb” eszközökkel is segíti az egyre falánkabb képigények kielégítését. A Sony 2003-ban felvásárolta a Sonic Foundry, elsősorban audios körökben jól csengő nevű szoftvervállalatot és ellentétben a többi nagy cápával, célja nem a konkurencia elnémítása volt. Az akkor már jól ismert és kedvelt szoftvereket továbbfejlesztette, és hozzáigazította saját termékeihez. Így kapott Sony-s címkét a hangstúdiókban kedvelt Sound Forge, az ACID Pro és az eleinte szerény képességekkel rendelkező Vegas videó vágóprogram.
Ezek az alkalmazások mára nemcsak megokosodtak, kicsinosodtak, hanem, egy egységes családot alkotva, egymás munkájába beépülve segítik egymást.
A Vegas előző változata 1997 szeptemberében jelent meg. Akkor már a kapu előtt, sőt az előszobában toporgott a nagy felbontású kép. Sok minden történt az azóta eltelt rövid időben, a videoharc HD frontján. Eldőlt, hogy a memóriakártyás rögzítés nemcsak, hogy életképes, de alkalmas arra, hogy végérvényesen leváltsa a műszaki tartalmában már elöregedett, kézzelfogható valóságában a szekrények polcain folyamatosan öregedő szalagot.
Az új hordozó gyökeresen más hozzáállást igényel a mozgókép készítéshez, és ehhez az utómunkálati szoftvereknek is igazodniuk kell.
A Sony a saját útját járva fejleszti kiadásról-kiadásra a videoszerkesztőjét. Alapjaiban hasonlít más programokhoz, nem okoz nagy gondot átülni egy másik szoftvertől a Vegas-ra, de mégis sajátos stílusa van. A finomságokat és részleteket eredeti módon oldották meg a fejlesztők, tág teret hagyva az egyéni ízlés szerint személyre szabott és a munka jellegéhez igazított munkafelületek kialakításához.
A Vegas 9 egyaránt futtatható 32 bites Windows XP-n és 32, valamint 64 bites Vista-n. Nincs nagy igénye az alatta megbújó hardverre. Az adatlap szerint már egy 1 GHz-es processzor is „megszólaltatja”, ez azonban tényleg csak a futtathatóság alsó határa. Komoly munkához és főleg HD utómunkákhoz elengedhetetlen a multicore vagy több processzoros rendszer. Memória igénye szintén szerény, 1 GB RAM-ban már elindul, de ennek a duplája ajánlott. Ez azért fontos, mert nem szükséges mindenáron új számítógépet vásárolni a Vegas 9-hez, elég egy kicsit feljavítani öregecske gépünket.
A program teljes ismertetéséhez az egész lapszám kevés lenne, ezért csak néhány, általam fontosnak tartott újdonsággal szeretném megismertetni az olvasókat.
A Vegas 9 a legtöbb ismert videó és hangformátummal együttműködik, ezért jöhet számításba nem csak a kedvtelésből videózók körében, hanem a professzionális utómunka stúdiókban is. Leghasználhatóbb talán a kettő közötti átmenet egyre szélesedő sávjában. Ára inkább a felső amatőr kategóriába tartozik, míg tudása a broadcast szintjét is megüti.
A hagyományos felbontás, az SD gyakorlatban előforduló összes formátumát kezeli. Olvassa a Sony DVD Handycam lemezeit is, ezzel megkönnyíti az ezzel készült felvételek szerkesztését. Az igazi meglepetések azonban a HD feldolgozásban vannak: fogadja a HDV mpeg-2 transport stream-jét, nemcsak szalagról, hanem fájl formában is, az amatőr kamerákban mára már szinte egyedüli szabványnak számító AVCHD (mpeg-4) fájlokat és újdonságként, natívan lemezről elérhetőek vele az XDCAM kompatibilis MXF fájlok. Az XDCAM a Sony professzionális kameracsaládja, amivel a DVCAM minőségű SD-től, az 1440-es, 4:2:0 videón át, az 1920-as 4:2:2 teljes HD képig nagyon sokféle videoszabvány rögzíthető. Lehetőség van a proxy, azaz alacsony felbontású előnézeti videó kezelésére. Így a vágás, kísérletezés nem igényel nagy gépi erőforrást. A végleges film elkészítésekor már csak a szükséges nagy felbontású részleteket illeszti a helyükre.
A Sony alig egy éve jelent meg az XDCAM család legújabb, már memóriakártyára rögzítő kameráival. A Vegas 9 közvetlenül, átalakítás nélkül kezeli az XDCAM EX kamerák mpeg-4 konténerbe csomagolt LOND GOP mpeg-2 fájljait, méghozzá akár közvetlenül a kamerában található memóriakártyáról is. És hogy a jövőbe is tekintsünk: a videokép finomíthatóságának a csúcsa természetesen nem az 1920×1080 képpontra bontott HD. A Vegas 9-et már felkészítették a 4k-s, „mozi” felbontás fogadására is. Ez még ugyan gyerekcipőben jár, de a RED ONE nevet viselő kamerával már magyar filmek is készülhetnek, miután a produkciók itt Magyarországon is bérelhetik ezt a kamerát.
Érdekesség az állóképek használatában, hogy óriás méretű fotókat is beilleszthetünk videónkba, méghozzá úgy, hogy a nagyméretű képen tetszőlegesen svenkelhetünk és variózhatunk, ezzel „megmozdíthatjuk” álló képeinket. A videojel feldolgozásában érdekesség a 32 bit-en történő számolás, ami sokkal simább képet eredményez a trükkök, effektek használatakor.
Akár 32 kamera képét vághatjuk, élőközvetítés szerűen, egy többkamerás felvétel utómunkálatai során. A kamerák képeiből egérrel vagy a billentyűzet segítségével választhatunk.
Mint már az elején említettem, a Sony szoftverkínálatában szerepel a professzionális hangstúdiók egyik szabványának számító Sound Forge. Nem meglepő tehát, hogy a Vegas 9 kimagaslóan jó hangkezelő tulajdonságokkal rendelkezik. A benne helyet foglaló hangmodul önállóan is megállja a helyét. Annyira, hogy a programot akár audio CD készítésére is használhatjuk. Korlátlan számú hangsávot kezel, amik akár 24 bites 192 kHz mintavételezésűek is lehetnek. Több mint 30, valósidejű hangeffektet tartalmaz a program, amit más gyártók DirectX és VST plug-in-ekkel tetszőlegesen bővíthetünk. Az 5.1-es Surround keverővel valódi mozihang hatást is előállíthatunk. Egy másik hangprogram, az ACID zeneszerkesztő zenei egységeit, loop-jait is beilleszthetjük filmünkbe, ezzel kikerülve a jogdíjakból adódó bonyodalmakat, méghozzá úgy, hogy a használt zenék hosszát pontosan hozzá tudjuk illeszteni alkotásunkhoz. A hangot időben 19-féle módon nyújthatjuk, vagy zsugoríthatjuk. A Vegas 9 fogadja a professzionális hangrögzítő berendezések, mint a Nagra, Sound Devices és Tascam többsávos hard disc recorderek felvételeit.
Korlátlan számú videó- és hangsáv áll rendelkezésünkre. Azonban minél többet használunk ezekből, annál jobban igénybe veszi gépünk erőforrásait.
A vágás során munkánkat nem csak a kisméretű előnézeti ablakban láthatjuk, hanem előzetes számolás nélkül, valós időben, egy második monitoron is. Ennek a monitornak a képét a kijelző felbontásához igazítja, minőségét szabadon választhatjuk. A legjobb minőségű képhez természetesen erős gép szükséges.
Módosították a program arculatát: sötétebb lett a munkaterület, ami optikailag semleges felhasználói felületet eredményez, így a szemet kevésbé zavarja, akár egy félhomályos vágószobában is. A teljes munkafelület egyéni ízlés szerint testre szabható. Külön definiálhatjuk az egyes munkafolyamatok látványát, a billentyűzethez szabadon rendelhetünk parancsokat. Így ha valaki megszokott egy billentyűzetkiosztást egy másik programban, beállíthatja azokat a Vegas 9-ben is.
Az egységesítés irányába mutat, hogy az AAF (Advanced Authoring Format) formátum segítségével projektünket átadhatjuk egy másik vágóprogramnak, vagy fogadhatunk más programban megkezdett munkát.
Széles a Vegas 9 trükk- és effekt palettája: majdnem 200 testreszabható videó-effektet tartalmaz.
Munkánk során egy filmen belül szabadon keverhetjük a videó formátumokat. Beilleszthetünk NTSC felvételeket egy PAL filmbe, vagy bevághatunk régi SD snitteket a legújabb HD felvételek közé.
Filmünk végső simításakor nagy segítséget nyújt a vektorscope vagy a hullámforma monitor: tájékoztat videojelünk állapotáról, mutatja a fekete és fehér szinteket, a szín és a fényesség értékét, mindezt valós időben. Aki az állóképkezelő szoftvereknél már megszokta a histogramot, – a fényesség eloszlását mutató diagrammot, – a Vegas 9-ben szintén használhatja. Mindez segíti a könnyen kezelhető színkorrekciós modul használatát.
A feliratkészítés a legtöbb vágószoftver kritikus pontja. A fejlesztők nem fordítanak nagy gondot a feliratozókra, vagy ezzel kívánják ösztönözni a drága külső feliratozók használatát. A Vegas 9 Pro Type feliratozó modulja tartalmaz minden olyan funkciót, amire csak szükségünk lehet, bonyolult, akár betűnként animált feliratok elkészítéséhez is. Használja a Unicode, TrueType és OpenType betűkészleteket, tetszőleges írásiránnyal.
A számítógépes vágás utolsó fázisában a film elhagyja az editáló programot: az elkészült művet a közönség elé kell tárni. Három lehetőség közül választhatunk: az első, hogy videofilmünket kiírjuk egy videoszalagra, vagy XDCAM lemezre. A második, hogy egy megfelelő fájlformátumot választva, kódoljuk és egy számítógépes adathordozón tároljuk. Sokféle codec közül választhatunk, a leggyakrabban használt videoformátumok mindegyike megtalálható a Vegas 9 exportálási listáján.
A harmadik pedig, hogy a számítógéphez nem kötött formátumot, a videolemezt választjuk, ami lehet VideoCD, DVD, vagy Blu-ray lemez. Készíthetünk korongot közvetlenül a timeline-ról, ebben az esetben kapunk egy azonnal lejátszható, menü nélküli lemezt. De ha feltelepítjük a Sony DVD Architect Pro szoftverét, úgy lehetőségünk nyílik kihasználni a DVD vagy Blu-ray lemez nyújtotta összes lehetőséget.
Végezetül szeretném megemlíteni, hogy a Sony interaktív oktató segédlettel is támogatást nyújt a felhasználóknak, lépésről lépésre mutatva meg a program használatának alapjait.
A Vegas 9 elfogadható ára, teljesítménye és megbízható működése miatt komoly induló a videoszerkesztők versenyében. Érdemes vele közelebbről megismerkedni. A program 30 napig használható teljes verziója letölthető a Sony oldaláról: http://www.sonycreativesoftware.com/download/trials és „rizikó nélkül” kipróbálható.
A Studer OnAir 2500 egyetlen kompakt egységet alkot – egyazon készülékházban helyet adva a kezelőfelületnek, az I/O csatlakozó panelnek, a DSP-/vezérlő-központnak, valamint a tápegységnek. A keverőpult működtetéséhez nincs szükség külön vezérlőközpontra. A mobil műsorszórás még sohasem volt ilyen egyszerű.
- 12, 18 vagy 24 faderes változat, motorizált vagy kézi működtetésű 100 mm-es faderekkel
- Érintésérzékeny, 12”-os, színes központi képernyő, 4 potméterrel a paraméter-szabályzáshoz
- Fadereknél elhelyezett OLED (organikus LED) kijelző és központi modul az adatok tiszta megjelenítéséhez
- Ergonomikus, jól olvasható Touch’n’Action felhasználói interfész
- A Radio Automation rendszerek teljes körű támogatása
A keverőpult a felhasználó számára sokféle bemenetet és kimenetet kínál, melyek számos standard jelformátum fogadására/továbbítására képesek. A megszokott XLR és SUB-D csatlakozásokon túl (mikrofon bemenetek, fejhallgató kimenetek, vonal- és AES be-/kimenetek), a belső audio rendszer a több-csatornás formátumokhoz (MADI és ADAT), valamint az IEEE-1394 Firewire-hoz is kínál interfészeket.
Az OnAir 2500 birtokában a mobilitás többé nem okoz gondot – bárhová és bármikor kell is mennie. A hátlapon keresztül a szükséges jelek mindegyike közvetlenül bevezethető. Nem kell többé értékes perceket vesztegetnie azzal, hogy kapcsolatot létesít a vezérlő egységgel és a hálózatokkal, a praktikus felépítésű rendszer segítségével az élő kapcsolat gyorsan létrehozható.
Az OnAir 2500 keverőpulthoz az egyszerűség jegyében – a Firewire interfészen keresztül – playout (műsorgyártó és adáslebonyolító) PC is csatlakoztatható. A nyolc-nyolc csatorna be-/kimenet fix installációk esetében is vonzó csatornakiosztást jelent. Ráadásul a playout PC-nek köszönhetően nincs szüksége külön audio eszközre sem.
A Studer OnAir 2500 keverőpult általános szükségletekhez igazított, standard konfigurációkkal kerül forgalomba. A keverőpult részét képezi egy Stereo Program busz és egy Stereo Record busz, 2 Stereo Aux busz és 8 Stereo Mix-Minus busz. Minden egyes csatorna bemenethez tartozik egy 4-sávos parametrikus EQ, továbbá felül- és alul-áteresztő szűrő, dinamika kompresszor és limiter, zajkapu és expander, valamint egy de-esser funkció. A főbb funkciók ráadásul konfigurálhatók, ha egyedi beállításra van szükség.
A keverőpult három standard (12, 18 és 24 faderes) változatban kapható, a 100 mm-es csatorna-faderek opcióként motorizált működéssel. A fader szabályzókhoz grafikus OLED kijelző is tartozik, a csatornacímke, a szint- és erősítés-csökkenés mérő, valamint különféle paraméterek megjelenítéséhez (melyek a központi modul ROTARY ASSIGN szekcióján keresztül választhatók ki). A kijelző alatt található adat-potméter, valamint két nyomógomb a csatorna-paraméterek beállításához használható. Négy nagyméretű, megvilágított nyomógomb segítségével lehet hozzáférni a főbb csatornafunkciókhoz (Select (SEL), Talkback (TB), ON/OFF és PFL). A 8 kicsi nyomógomb használatával a megfelelő csatornafunkciók a központi képernyőn közvetlenül aktiválhatók, melyet követően a paraméterek kényelmesen szerkeszthetők. Végül a két User gomb használatával egyedi funkciók állíthatók be.
A központi modul négy nyomógombos szekciót tartalmaz szekciónként 12 megvilágított gombbal, előre konfigurált funkciókkal (ROTARY ASSIGN, TALKBACK, CR MONITOR és felhasználó által meghatározott funkciók). A LED gyűrűvel körülvett három szabályzógomb a CR és PFL hangfalak, valamint a DJ fejhallgató hangerejének szabályozásához használható. Egy adat-potméter és egy további OLED kijelző segítségével alternatív monitorforrások választhatók ki. Piros fény jelzi az élő csatornákat és az aktív mikrofonokat mind a központi mind a második stúdióra vonatkozóan.
A hálózatkezelés és az integráció egyszerű – az OnAir 2500 opcionálisan támogatja a Studer fejlett I/O Sharing technológiáját, melynek köszönhetően a keverőpult modelltől függetlenül képes megosztva használni a jeleket egyéb Studer eszközökkel is. Hasonlóképpen a ProBel protokollon keresztül router vezérlés konfigurálható. Az OnAir 2500 kompatibilis a Studer CMS (hívásvezérlő) rendszerével is, melynek köszönhetően a betelefonálók neve csatornacímkeként megjeleníthető. Ráadásul a Monitora interfész használatával további rádió automatizálási rendszerek is könnyen integrálhatók. A soros interfészen keresztül megvalósítható, szokásos csatlakoztatási mód mellett, az OnAir 2500 modell TCP/IP-n keresztül is használni tudja a Monitora protokollt.
A DJ és stúdió monitorozást szolgáló, átfogó monitor szekciónak, valamint a Talkback szekciónak köszönhetően az OnAir 2500 modell önállóan működő keverőpultként vagy Control Room eszközként is használható. Ráadásul a keverőpulthoz Studio 2/3 Box (1.943.444 vagy 1.943.447) is csatlakoztatható.
A standard kiosztás nem zárja ki a bővíthetőséget. A Studer nagy-precizitású D21m I/O csatlakozó-rendszere könnyen csatlakoztatható a MADI interfészen keresztül, melynek köszönhetően az I/O kapacitás akár további 56 bemenettel és 40 kimenettel növelhető, ami széleskörű I/O modul támogatást tesz lehetővé. Szükség esetén a keverőpult – audio routerhez csatlakoztatva – hálózatba is köthető.
Audio bemenetek
– 6 db Mic XLR
– 4 db Stereo Line XLR
– 8 db Stereo AES/EBU (D-Type Input SRC)
– ADAT1 (HCS 200/230μ )(stúdió monitorozáshoz – 1.943.444 vagy 1.943.447 box-szal)
– ADAT2 (POF 980/1000 μ Fiber Wire) vagy Firewire IEEE-1394
– 1 db MADI (56 optikai bemenettel). AUX csatlakozó – redundáns I/O Sharing bekötésekhez.
– 1 db TB mikrofon bemenet
Audio kimenetek
– 4 db Stereo Line XLR
– 4 db Stereo Line D-Type
– 1 db Stereo CR Loudspeaker
– 8 db Stereo AES/EBU D-Type
– 1 db DJ fejhallgató (2 csatlakozó)
– 1 db GUEST (vendég) fejhallgató
– 1 db PFL hangszóró
– 1 db ADAT1 (stúdió monitorozáshoz)
– 1 db ADAT2 vagy Firewire (IEEE-1394)
– 1 db MADI – 40 kimenettel, AUX csatlakozó a redundáns I/O Sharing kapcsolatokhoz.
Szinkronizáció
– Belső 44,1 kHz és 48 kHz
– Külső 44,1 kHz és 48 kHz (világóra (BNC) és AES (XLR))
A nagy érdeklődésre persze az érdekes előadások adták az okot, három témakört (modellezés, renderelés, kompozitálás) és négy szoftvert (Modo, 3ds Max, V-ray, Fusion) felölelve.
Részletes bemutató a Médiatechnika Június-júliusi számában.
A Nevezési lapok beküldése határideje: 2009. augusztus 3. A DIÁKFILMSZEMLE FELHÍVÁS JELNYELVEN A 16. Országos Diákfilmszemle felhívása jelnyelven is olvasható a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége honlapján: www.sinosz.hu
Bővebb információ: ITT
A fesztivál fő célja a kultúrális összetartozás promótálása egy nyílt támogatói hálózat kiépítésével, amelyik képes ösztönözni, összeköttetésbe hozni és fenntartani a művészi kifejeződéseket és pozitív tapasztalatok által elősegíteni a plurális (többelvű) értékek és a társadalmi jólét elterjedését a kulturális és a társadalmi területeken. A nevezés ingyenes és nyitva áll minden maximum 20 perces munkák előtt, melyeket a szervezőknek kizárólag DVD formátumban és angol feliratozással áll módukban elfogadni. Nevezési határidő: 2009. Július 31. (postai bélyegzővel hitelesítve)
A.R.E.S. SHORT FILM FESTIVAL
The A.R.E.S. Short Film Festival and the “Ideas for an Art Sociology” social videomaking Workshop will take place in September 2009, in Siracuse, Sicily, Italy. The Festival’s main purpose is the promotion of social cohesion by means of culture, by creating an open support network able to provide incentives, sustain and connect expression and positive experiences that in the cultural and social field can spread values as pluralism and collective welfare. Registration is free and open to a maximum length of 20 minutes, projects will only be accepted in DVD format and films must be subtitled in english.
Deadline: 31. July 2009 (attested by postal stamp)
Lássuk a jellemzőket!
• 12, 18 vagy 24 faderes változat, motorizált vagy kézi működtetésű 100 mm-es faderekkel
• Érintésérzékeny, 12”-os, színes központi képernyő, 4 potméterrel a paraméter-szabályzáshoz
• Fadereknél elhelyezett OLED (organikus LED) kijelző és központi modul az adatok tiszta megjelenítéséhez
• Ergonomikus, jól olvasható Touch’n’Action felhasználói interfész
• A Radio Automation rendszerek teljes körű támogatása
Az OnAir 2500 egyértelmű szerepet tölt be a piacon. Az OnAir 3000-es modelltől kölcsönzött, jól-ismert szoftvertechnológiával felruházott, praktikus felépítésű, sokoldalú digitális keverőpult a rádiós műsorszórás területén is meghonosítja a „könnyű használhatóság” irányelvét. A Studer OnAir 2500 egyetlen kompakt egységet alkot – egyazon készülékházban helyet adva a kezelőfelületnek, az I/O csatlakozó panelnek, a DSP-/vezérlő-központnak, valamint a tápegységnek. A keverőpult működtetéséhez nincs szükség külön vezérlőközpontra.
A keverőpult a felhasználó számára sokféle bemenetet és kimenetet kínál, melyek számos standard jelformátum fogadására/továbbítására képesek. A megszokott XLR és SUB-D csatlakozásokon túl (mikrofon bemenetek, fejhallgató kimenetek, vonal- és AES be-/kimenetek), a belső audio rendszer a több-csatornás formátumokhoz (MADI és ADAT), valamint az IEEE-1394 Firewire-hoz is kínál interfészeket.
Az OnAir 2500 birtokában a mobilitás többé nem okoz gondot – bárhová és bármikor kell is mennie. A hátlapon keresztül a szükséges jelek mindegyike közvetlenül bevezethető. Nem kell többé értékes perceket vesztegetnie azzal, hogy kapcsolatot létesít a vezérlő egységgel és a hálózatokkal, a praktikus felépítésű rendszer segítségével az élő kapcsolat gyorsan létrehozható.
Az OnAir 2500 keverőpulthoz az egyszerűség jegyében – a Firewire interfészen keresztül – playout (műsorgyártó és adáslebonyolító) PC is csatlakoztatható. A nyolc-nyolc csatorna be-/kimenet fix installációk esetében is vonzó csatornakiosztást jelent. Ráadásul a playout PC-nek köszönhetően nincs szüksége külön audio eszközre sem.
A Studer OnAir 2500 keverőpult általános szükségletekhez igazított, standard konfigurációkkal kerül forgalomba. A keverőpult részét képezi egy Stereo Program busz és egy Stereo Record busz, 2 Stereo Aux busz és 8 Stereo Mix-Minus busz. Minden egyes csatorna bemenethez tartozik egy 4-sávos parametrikus EQ, továbbá felül- és alul-áteresztő szűrő, dinamika kompresszor és limiter, zajkapu és expander, valamint egy de-esser funkció. A főbb funkciók ráadásul konfigurálhatók, ha egyedi beállításra van szükség.
A keverőpult három standard (12, 18 és 24 faderes) változatban kapható, a 100 mm-es csatorna-faderek opcióként motorizált működéssel. A fader szabályzókhoz grafikus OLED kijelző is tartozik, a csatornacímke, a szint- és erősítés-csökkenés mérő, valamint különféle paraméterek megjelenítéséhez (melyek a központi modul ROTARY ASSIGN szekcióján keresztül választhatók ki). A kijelző alatt található adat-potméter, valamint két nyomógomb a csatorna-paraméterek beállításához használható. Négy nagyméretű, megvilágított nyomógomb segítségével lehet hozzáférni a főbb csatornafunkciókhoz (Select (SEL), Talkback (TB), ON/OFF és PFL). A 8 kicsi nyomógomb használatával a megfelelő csatornafunkciók a központi képernyőn közvetlenül aktiválhatók, melyet követően a paraméterek kényelmesen szerkeszthetők. Végül a két User gomb használatával egyedi funkciók állíthatók be.
A központi modul négy nyomógombos szekciót tartalmaz szekciónként 12 megvilágított gombbal, előre konfigurált funkciókkal (ROTARY ASSIGN, TALKBACK, CR MONITOR és felhasználó által meghatározott funkciók). A LED gyűrűvel körülvett három szabályzógomb a CR és PFL hangfalak, valamint a DJ fejhallgató hangerejének szabályozásához használható. Egy adat-potméter és egy további OLED kijelző segítségével alternatív monitorforrások választhatók ki. Piros fény jelzi az élő csatornákat és az aktív mikrofonokat mind a központi mind a második stúdióra vonatkozóan.
A hálózatkezelés és az integráció egyszerű – az OnAir 2500 opcionálisan támogatja a Studer fejlett I/O Sharing technológiáját, melynek köszönhetően a keverőpult modelltől függetlenül képes megosztva használni a jeleket egyéb Studer eszközökkel is. Hasonlóképpen a ProBel protokollon keresztül router vezérlés konfigurálható.
Az OnAir 2500 kompatibilis a Studer CMS (hívásvezérlő) rendszerével is, melynek köszönhetően a betelefonálók neve csatornacímkeként megjeleníthető. Ráadásul a Monitora interfész használatával további rádió automatizálási rendszerek is könnyen integrálhatók. A soros interfészen keresztül megvalósítható, szokásos csatlakoztatási mód mellett, az OnAir 2500 modell TCP/IP-n keresztül is használni tudja a Monitora protokollt.
A DJ és stúdió monitorozást szolgáló, átfogó monitor szekciónak, valamint a Talkback szekciónak köszönhetően az OnAir 2500 modell önállóan működő keverőpultként vagy Control Room eszközként is használható. Ráadásul a keverőpulthoz Studio 2/3 Box (1.943.444 vagy 1.943.447) is csatlakoztatható.
A standard kiosztás nem zárja ki a bővíthetőséget. A Studer nagy-precizitású D21m I/O csatlakozó-rendszere könnyen csatlakoztatható a MADI interfészen keresztül, melynek köszönhetően az I/O kapacitás akár további 56 bemenettel és 40 kimenettel növelhető, ami széleskörű I/O modul támogatást tesz lehetővé. Szükség esetén a keverőpult – audio routerhez csatlakoztatva – hálózatba is köthető.
Audio bemenetek
• 6 db Mic XLR
• 4 db Stereo Line XLR
• 8 db Stereo AES/EBU (D-Type Input SRC)
• ADAT1 (HCS 200/230µ )(stúdió monitorozáshoz – 1.943.444 vagy 1.943.447 box-szal)
• ADAT2 (POF 980/1000 µ Fiber Wire) vagy Firewire IEEE-1394
• 1 db MADI (56 optikai bemenettel). AUX csatlakozó – redundáns I/O Sharing bekötésekhez.
• 1 db TB mikrofon bemenet
Audio kimenetek
• 4 db Stereo Line XLR
• 4 db Stereo Line D-Type
• 1 db Stereo CR Loudspeaker
• 8 db Stereo AES/EBU D-Type
• 1 db DJ fejhallgató (2 csatlakozó)
• 1 db GUEST (vendég) fejhallgató
• 1 db PFL hangszóró
• 1 db ADAT1 (stúdió monitorozáshoz)
• 1 db ADAT2 vagy Firewire (IEEE-1394)
• 1 db MADI – 40 kimenettel, AUX csatlakozó a redundáns I/O Sharing kapcsolatokhoz.
Szinkronizáció
• Belső 44,1 kHz és 48 kHz
• Külső 44,1 kHz és 48 kHz (világóra (BNC) és AES (XLR)
A Magyar Televízió az MTV Közalapítvány kuratórium elnökségének a szerződéskötéshez szükséges előzetes hozzájárulása után, 2009. június 16-án kihirdette a digitális földfelszíni műsorterjesztés tárgyában indított közbeszerzési eljárás eredményét. Az MTV Zrt. és az Antenna Digitális Televízió Műsorterjesztő Kft. a közbeszerzési törvény szabályainak megfelelő határidőn belül megköti a szerződést a digitális földfelszíni platformhoz való csatlakozásra. Ezt követően az m1 és az m2 műsora is nagy felbontásban, minden eddiginél jobb minőségben, előfizetési díj nélkül lesz elérhető a MinDig TV kínálatában.
A HD-közvetítések magasabb szintre emelik a televíziózás élményét, ezt tapasztalhatták már a Magyar Televízió nézői az Antenna Digitális Televízió Műsorterjesztő Kft. kísérleti sugárzása idején is. A digitális műsorszórás egyelőre a hagyományos sugárzással párhuzamosan történik, az analóg rendszereket várhatóan 2011. december 31-én kapcsolják le, az Európai Unió által megszabott határidő lejártakor.
Czeglédi László pénteken, az MTI-nek nyilatkozva közölte: levélben fordult az ügyben az Országgyűléshez, az Állami Számvevőszékhez, az MTV felügyelő bizottságához, valamint a kuratórium ellenőrző testületéhez, a könyvvizsgálóhoz és a kuratóriumhoz. Ehhez mellékelte Medveczky Balázsnak, a tavaly március óta elnök nélkül működő cég ügyvezetőjének a napokban hozzá intézett levelét is. Ebben – az MTI csütörtöki, az MTV által sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánt információja szerint – Medveczky Balázs jelezte: jogellenes állapot alakult ki azzal, hogy kuratórium nem fogadta el a formailag megfelelő beszámolót.
A „jogszerű működés helyreállítása érdekében tervezett intézkedésekről” is érdeklődő dokumentumban – az értesülés szerint – azzal érvel az ügyvezető, hogy a számviteli törvény szerint „a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről” kell számot adnia, ez pedig a könyvvizsgáló és a felügyelő bizottság által jóváhagyott beszámoló benyújtásával megtörtént.
A levél ismerőinek közlése szerint az ügyvezető jelzi: ha a helyzetet nem oldja meg a kuratórium, az APEH hatvan napra akár fel is függesztheti az MTV adószámát, s ha ez idő alatt sem helyezik letétbe a beszámolót, a cégbíróságon hivatalból kezdeményezhetik a cég megszűntnek nyilvánítását. „Valóban törvény sértett a kuratórium ez ügyben; a helyzetet együtt kell megoldanunk” – mondta a kormányoldal jelöltjeként mandátumot nyert kuratóriumi elnök, hozzátéve, elsősorban azoktól vár megoldási javaslatokat, akik nemmel szavaztak vagy tartózkodtak a hét eleji döntéshozatalkor, de nem jelezték sem kifogásaikat, sem azt, hogy miért nem igennel voksoltak.
A kuratórium ellenzék által delegált elnökhelyettese szerint azonban a kormányoldal térfelén pattog a labda; Balogh László az MTI-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy ők nemhogy a beszámoló mellé nem álltak, de már a tavalyi üzleti terv elfogadását sem támogatták.
Szavai szerint a beszámoló „a szokásos médiakoalíciós többséggel” ment át a kuratóriumi elnökségen, a társadalmi delegáltakkal kiegészült nagykuratóriumon azonban „megbuktatták” azzal, hogy két kivétellel nem voltak ott a szocialista és szabad demokrata tagok. (A két párt összesen kilenc tagot delegál a testületbe.)
forrás: MTI
Három XS13x3.3 nagylátszög objektívet vásároltak kifejezetten az új összeállításhoz, bár az AMV használ még a HA42x9.7ERD HD sorozat stabilizált telefotó, ENG tipusú lencséiből, valamint a HA22x7.8 HD telét és a HA13x4.5BERD szuper nagylátszög ENG/studio lencséket. Részletes beszámoló a Médiatechnika júniusi számában.
A Faludi Akadémia várja a tájékozódni és tanulni kívánó amatőrfilmeseket, hogy a táborba jelentkezve bekapcsolódjanak a közös alkotási folyamatba. A forgatások során minden résztvevő többféle feladatkörben is kipróbálhatja magát, és tapasztalatot szerezhet egy stáb munkájáról. Jelentkezési határidő: 2009. június 25. Bővebb információ: www.faludiakademia.hu
