EVERY FRAME COUNTS
Highest product quality ensures reliable and trouble-free transmission for every frame – regardless of whether it
comes to ingest and mastering, encoding and monitoring or broadcasting and T&M equipment.
The solutions from Rohde & Schwarz offer a high resolution such as 4K, the HDR color space or
different transmission standards. The broadcast and media specialist will introduce its highlights in
South Lower Hall, booth SL1205.
Solutions for post production and broadcast workflows
Rohde & Schwarz has once more equipped its systems with innovative functions to enhance its technological
leadership in post production and broadcast workflows. The new generation of the R&S CLIPSTER mastering
station has been optimized as an all-in-one solution for mastering and deliverables of premium content: more flexibility, quality and
efficiency help service providers expand their portfolio. The efficiency of the R&S CLIPSTER mastering station now
allows playout of uncompressed 4K content with 120p (HFR). In conjunction with enhanced IMF J2K profiles for
HDR, the R&S CLIPSTER provides content creators with higher resolutions, frame rates and larger color space.
The R&S CLIPSTER proves once again its technological leadership and remains the unrivaled reference in the
market when it comes to IMF.
The R&S VENICE ingest and playout platform meets the requirements of modern live and studio productions
and TV operators. The 4K version (R&S VENICE 4K) also features the same flexibility in operation and integration,
offering production and TV studios enhanced 4K and UHD-1 efficiency and highest picture quality. At the same time,
the interoperability is maintained and the HD workflows continue to remain simple. Rohde & Schwarz storage
solutions also offer exceptional performance. With an unrivaled storage density of 60 Tbyte in 1 HU they offer large,
secure storage in the smallest space, meeting the highest requirements of post production and broadcast customers.

State-of-the art HD Radio (TM)
The R&S THR9 high-power FM transmitter family from Rohde & Schwarz is now available for the fourth-generation
HD Radio(TM) digital radio standard. HD Radio(TM) station operators can now cut energy costs and reduce
maintenance and rental costs over the entire transmitter lifecycle. The first liquid-cooled HD Radio(TM) transmitter
on the market is the embodiment of the company's many years of experience and expertise: it offers highest efficiency in a small space.
The operating power of the R&S THR9 ranges from 3 kW to 45 kW in hybrid mode and up to 80 kW in analog FM
mode.
Considerable cost-savings even with low-power transmitters
The energy efficient R&S Tx9 transmitter family was expanded with a UHF low-power transmitter for DVB-T,
DVB-T2 and ISDB-TB digital standards. The R&S TLU9 significantly reduces operating costs. Premium components
and an architecture that clearly improves signal quality and stability, offer unparalleled reliability and long service
intervals. The transmitter — unique in this class — can be equipped with a backup battery and ensures that
network interruptions of up to 10 seconds do not result in a reboot and downtimes remain low. Thus, the transmitter
substantially contributes to a trouble-free operation. The air-cooled R&S TLU9 is available in output power levels from
1 W to 200 W.
ATSC 3.0: Technology live at the booth
At NAB, Rohde & Schwarz will showcase a test setup for ATSC 3.0 with the R&S BTC broadcast test center and
the R&S FSV signal and spectrum analyzer. The ATSC 3.0 signal generated by the R&S BTC will be demodulated by
the spectrum analyzer and displayed in realtime. With this technological setup, Rohde & Schwarz underlines its
expertise in OFDM signal generation for another complex transmission standard, which is also integrated in the
R&S Tx9 broadcasting transmitter generation. As a reference signal generator, the R&S BTC offers analysis
functions and automated tests for audio, video and multimedia applications as well as transmission simulations.
That makes it indispensable in establishing new standards. It has excellent technical characteristics and a modular,
flexible design. As a high-end signal generator, it produces RF signals for the most important and current
broadcasting standards worldwide.
The broadcast and media specialist will showcase its solutions at
NAB in Las Vegas from April 16 to 21,
2016 in South Lower Hall, booth SL1205.
Internet: www.rohde-schwarz.com
Follow us on twitter: http://twitter.com/rohdeschwarz
( - )
Breakthrough imaging performance
The Z150 is the world’s first professional camcorder to feature a 1.0 type stacked CMOS image sensor. This breakthrough in sensor integration delivers a 2x increase in read-out speed compared to a conventional 1.0 sensor for stunning 120fps slow motion in Full HD and spectacular 4K recording. Full pixel read-out helps realise the full potential of the big 1.0 type sensor – there’s no need for pixel binning or line skipping which can result in moiré effects.
The large 1.0 type sensor is also brighter, has higher resolution and offers more bokeh with a shallow depth of field, allowing you to create beautiful, cinematic images that will inspire you and delight your clients.
Stunning 4K image capture
The Z150 offers a step-change in image capture in its class with 4K QFHD (3840×2160) using the advanced XAVC Long GOP 100Mbps codec for truly broadcast quality 4K performance.
To maximise the quality of your images, the Z150 has a stunning optical 12x zoom lens that offers high resolution and contrast across the entirety of the image. Sony’s advanced Clear Image Zoom feature doubles magnification to 18x when shooting in 4K QFHD and 24x in HD, to fully exploit the imaging capabilities of the Z150’s large 1.0 type stacked sensor.

No compromises pro functionality
The Z150 transforms expectations of what’s possible with a handy camcorder so you can be confident using it for almost any application. This includes up to 120 frames per second (fps) High Frame Rate continuous recording in Full HD quality, delivering beautiful 5x slow motion. Stunning 4K picture performance is supported with 4K XAVC Long GOP at 100Mbps, while integration with established broadcast workflows is simplified with Full HD recording in XAVC Long GOP(4:2:2/10bit 50Mbps) and MPEG-2 HD (50Mbps/35Mbps). You can even use AVCHD to further expand workflow flexibility. However you want to shoot, the Z150 delivers.
The perfect handy camcorder
The Z150 isn’t simply a compact, lightweight design – it also integrates advanced features to reduce the need for bulky accessories that slow you down. A built-in four position ND filter means no need to carry a box of filters, MI Shoe eliminates cabling when fitting a microphone or even light. Advanced networking capabilities include built-in Wi-Fi for live streaming and FTP wireless connection*, greatly increasing your mobility, while the camcorder can also be easily controlled by a smartphone or tablet using Wi-Fi remote. Every last detail has been thought of – including power efficiency to deliver a remarkable 400 minutes** continuous recording time.
* QoS will be supported with a firmware update.
** Using optional NP-F970 battery while recording XAVC 1080/50i or 60i, 50 Mbps with LCD on.

Revolutionary imaging performance with Exmor RS
To deliver imaging performance previously impossible for a compact camcorder, Sony has developed the world’s first 1.0 type stacked CMOS image sensor for professional video applications. A 2x increase in read-out speed, compared to a conventional 1.0 type sensor, enables beautiful 5x slow motion image capture up to 120fps in Full HD and high resolution 4K recording with full pixel readout without binning.
The Z150’s single 20 megapixel* 1.0 type large size sensor
gives you low noise and less blur because more light reaches the sensor, offering clear and steady pictures even in a dark scene with minimum illumination 1.7 lux**. The large sensor size also enables beautiful background defocusing (bokeh) to enable you to focus on what you want to show and defocus the rest of the image.
* 14.2 million effective pixels. ** LOW LUX mode
Flexible 4K and Full HD recordings
The Z150 is designed to provide true broadcast quality performance for both 4K and Full HD productions, recording with the advanced XAVC Long GOP 100Mbps codec for brilliant 4K QFHD imagery and flexible workflows. XAVC Long’s higher bit rate produces outstanding images with more details and less noise to create the number one 4K picture quality in its class. For even more flexibility in workflows, the Z150 is switchable between PAL and NTSC operation.
120fps continuous slow motion
High Frame Rate shots can turn everyday actions into slow motion ballet and the Z150 delivers up to 120 frames per second (fps) in Full HD, giving you a maximum of 5 times slow motion expression. There’s no sacrifice in bit depth and no „windowing” of the sensor. So there’s no crop factor, no loss in angle of view.

Sony “G” lens with maximum 24x zoom
A high quality 29-348mm wide-angle lens with 12x optical zoom makes it easy to capture even the most expansive landscape scenes while also offering superb clarity and sharpness – maximising the performance of the Z150’s large 1.0 type sensor and providing high resolution and contrast from the centre to the edge of your image.
Getting close into even the most distant scenes is further enhanced by Sony’s advanced Clear Image Zoom feature. Once you’ve zoomed in at maximum 12x optical magnification, By Pixel Super Resolution Technology can enlarge the image to 18x in 4K QFHD or 24x in HD, while still preserving image quality.
Networked for high mobility
The Z150 has advanced networking capabilities that give you more mobility in your work – FTP files directly from the camcorder or live stream from any event using built-in Wi-Fi features with no accessories required. Sony’s unique QoS technology* dramatically improves the clarity that’s possible on a wireless connection, giving you better pictures even with the limitations of today’s real-world networks. You can also remotely control the PXW-Z150 with a smartphone or tablet, including the ability to adjust settings such as focus, zoom, iris, white balance, REC START/STOP and more using Sony’s Content Browser Mobile** software.
* QoS will be supported with a firmware update.
** The Content Browser Mobile application can be downloaded from the Google Play Store or App Store.
High resolution monitoring
The Z150 gives you precise monitoring and low latency, however you choose to shoot, with its advanced, wide viewing-angle and high contrast 0.39 type 1440K dots OLED electronic viewfinder (EVF) with large eye-cap, and an easily adjustable, flip-out 3.5 type 1550K dots LCD panel.
Compact and lightweight body
The Z150 is ergonomically designed to provide a lightweight and easy-to-use shooting experience. Three manual, independent lens rings enable smooth, natural adjustment of focusing, zooming and iris control. The camcorder can also be used in full-auto mode or completely manual for maximum creative control.

Dual media slots for recording flexibility
To extend recording times and workflow flexibility, the Z150 is equipped with two memory card slots and is compatible with SDXC and SDHC cards.
“RELAY” mode automatically switches recording from the first to the second memory card when the first is full, while “SIMUL” mode permits simultaneous recording to two memory cards (for example to create an immediate back-up version).
Multi-Interface (MI) Shoe
The Z150 takes advantage of Sony’s flexible Multi-Interface (MI) Shoe, which provides power, signal connections and coordinated on/off switching to compatible Sony accessories. For example, you can connect and control Sony wireless microphone systems such as the UWP-D11 or UWP-D12 or attach the HVL-LBPC light*.
* All sold separately. HVL-LBPC is controlled but not powered by Z150.

Wide choice of connections including 3G-SDI
There’s no need to worry about adapters as the Z150 provides a wide variety of built-in connectivity options including 3G-SDI, HDMI, Multi/Micro USB, professional audio XLR terminals, REMOTE and Composite (RCA). A supplied Sony cold shoe adaptor kit provides you with more flexibility for mounting accessories.
www.sony.hu
COLR integrates with Pomfort LiveGrade Pro, allowing DITs and colorists to give everyone the right look.
Looks Mean Everything
During camera prep, on your cart, through color timing or on camera, COLR enables directors, ACs, and DITs to see what they need. Multiple presets, combining CDL and 33 point 3D LUTs, can be stored on the device for quick conversion or custom looks at the touch of a button.
Works with Pomfort LiveGrade
COLR integrates with Pomfort LiveGrade Pro, giving you fine control of your looks over Wi-Fi, Ethernet, or via USB. Looks can be saved directly to COLR, and LiveGrade supports multiple simultaneous devices.
Universal Support
COLR supports just about every camera signal on the market — from GoPro to ALEXA. RAW or LOG signals can be converted for monitoring, and every camera’s look can be synced to show directors their vision while shooting. COLR also enables wireless camera control for Ethernet-enabled cameras, including FoolControl for RED digital cinema cameras and ARRI packages.
No Monitor Left Behind
Whether your production requires industry standard color and gamma-accurate monitors or large consumer-grade screens, COLR is compatible. Versatility is no longer a luxury with COLR’s built-in signal converter and simultaneous HDMI and SDI outputs.
Connected Set
With COLR as a piece of the puzzle, the Connected Set initiative encourages seamless integration between all Teradek products, ultimately streamlining on and off-set workflows. This will support a consistent workflow throughout the production process, whether on-set with zero delay transmission, iPad monitoring, or for off-site dailies review and final color grading. Stay ahead of the curve via free firmware upgrades and native integration with other Teradek products including Bolt, Cube, and LOKR.
Technical Specs
Audio/Video Inputs
- HDMI: Full Size in/out
- 3G-SDI, HD-SDI SD-SDI: BNC in/out
- Embedded HDMI/SDI audio input
- Embedded HDMI/SDI audio output
Supported Resolutions
- 1080p 23.98/24/25/29.97/30/50/59.94/60
- 1080i 50/59.94/60
- 1080PsF 23.98/24/25
- 720p50/59.94/60
- 480p59.94, 576p50 (HDMI only)
- 480i59.94, 576i50
- HDMI input supports 8-bit RGB 4:4:4, 8-bit YCrCb 4:4:4, 12-bit YCrCb 4:2:2
- HDMI output is 8-bit RGB 4:4:4
- SDI input/output is 10-bit YCrCb 4:2:2
Physical
- Dimensions: 2″W x 1″D x 4″H
- Weight: 6oz
Video Processing
- CDL/1024 1D LUT (supports 10-bit color)
- 33x33x33 3D LUT (supports 10-bit color)
- HDMI/SDI cross conversion
User Interfaces
- WebUI for look management, camera control, network configuration
- OLED LCD Display with joystick navigation buttons
- Integration with Pomfort LiveGrade Pro
Protocol Support
- Network Protocols: TCP/IP, UDP, HTTP, DHCP, MDNS/Bonjour
Network
- Ethernet: 10/100/1000BASE-T
- WiFi: 2.4/5GHz 802.11 ac/a/b/g/n MiMO
- Mini-B USB
Power
- 2 Pin Lemo Power input
- Nominal Power Consumption: 5W – 8W
- Auxiliary Power Input: 6-28V DC
Forrás: www.rexfilm.hu
Datavideo-keverők minden helyzetre
Bátran állíthatjuk, hogy a Datavideo-val senki sem nyúlhat mellé. A könnyen kezelhető, és professzionális funkciókkal ellátott videókeverők több verzióban készülnek, és széles választékban állnak rendelkezésre. Használatukkal lényegesen könnyebb a munka, ami különösen jól jöhet példáúl egy élő esemény felvétele alkalmával, aminek során sokszor spontán döntéseket kell hozni.
A Datavideo számos olyan videókeverőt kínál, melyek minden video és audio keverési igényt kielégítenek. Legyen az pár SD forrás egy oktatási célú előadásnál, vagy akár számos HD forrás professzionális környezetben, a Datavideo-nál biztosan megtalálható a megfelelő keverő a feladathoz. Ebben a cikkben az SE-600, SE-2000, SE-2200, és SE-2800 típusú pultokat vizsgáljuk, egyaránt feltérképezve az önálló keverőegységeket, Mobile Studio, és Studio Kit konfigurációkat. Vegyük sorra őket!
SE-600
Az SE-600 egy SD produkciós környezetre tervezett 8-bemenetű videókeverő, beépített 2-csatornás audio keverővel. Az SE-600 hat kompozit video, egy DVI-I és egy DVI-D jel keverésére képes. Míg a kompozit video bemeneteknél kamerák vagy médialejátszók lehetnek a források, a DVI bemeneteket számítógép csatlakoztatására használhatjuk, amivel lehetőségünk nyílik grafikus elemek, szöveg megjelenítésére, vagy akár egy PowerPoint prezentáció bemutatására. A DVI bemenetek maximum 1024 x 768 pixeles felbontást támogatnak 60 Hz-en. A rendszer támogatja a Luma kulcsolást, így a DVI bemenetről érkező grafikai elemek megjeleníthetőek a fő tartalom felett – ezzel lehetőségünk nyílik címek és logók hozzáadására az eredeti tartalomhoz.

A rendszernek két kompozit video és egy YUV komponens bejárata van. A YUV kimenettel egyszerre csak egy videókompozit videókimenet használható. A keverőn további 4 szabadon beállítható kiegészítő video-kompozit video-kimenet található. A kimenetek száma növelhető egy DV kártya hozzáadásával, ami két SD-SDI kimenetet és két 6-pines FireWire DV25 port-ot ad a rendszerhez. A rugalmasan kezelhető kimenetek egyszerűvé teszik a külső eszközök használatát, legyen szó kijelzőkről, felvevőkről, streaming berendezésekről vagy másról.

Az SE-600-zal könnyen lehet vezérelni az áttűnéseket, beleértve a 14 különböző wipe effektet és egy A/B átúszást vagy fade-et. Az áttűnéseket manuálisan a T-karral lehet irányítani, vagy automatikusan, 5 különböző sebesség közül választva. Lehetőség van továbbá két logo tárolására, amiket egy gombnyomással a tartalomra lehet illeszteni. A logo-kat SD kártyán keresztül lehet a keverőre másolni a készülék elején található SD kártyaolvasó segítségével.

Az egyszerű monitorozás érdekében, két multi-viewer kimenet segítségével az összes bemeneti forrás, a program és az előnézeti kép is megjeleníthető egy vagy két monitoron. A dual Picture-in-Picture (PiP) funkció lehetőséget nyújt arra, hogy az egyik forrást fő tartalomként, másik két forrást pedig e-fölött beillesztésként jelenítsük meg. Olyan további professzionális funkciók is elérhetőek, mint az audio jelszintmérő, óra és a beépített audio késleltetés.
Az SE-600 tartalmaz egy beépített, 3-bemenetű keverőt master gain szabályzással. Két RCA mono bemenet (sztereó pár) és két XLR bemenet (sztereó pár) található az egységen, az ezekhez tartozó kimeneti csatlakozókkal. A további csatlakozók között találhatunk két D-SUB tally kimenetet, amit tally kommunikációra használhatunk, és egy RS-422 port-ot.
Ha helyszínről helyszínre szállítanád az SE-600-at, érdemes megfontolnod a Mobile Studio konfigurációt, ami tartalmazza a keverőt egy bőrönd stílusú tokba beépítve, integrált 17” monitorral, továbbá egy ITC-100 interkom és tally rendszert, négy beltpack-kel, headset-ekkel, tally lámpákkal kiegészítve.
Állandó installációra a Datavideo Studio Kit konfigurációt ajánljuk, ami tartalmazza az SE-600 videó keverőt, az RKM-2000 tartót, egy asztali 17” monitort, egy DN-700 merevlemezes felvevőt és egy DVI-D-HDMI átalakítót. A Studio Kit ugyanazzal az intercom és tally rendszerrel van felszerelve, mint a Mobile Studio.
SE-2000
Az SE-2000-et HD produkciós környezetre tervezték, akár 5 videó forrás keverésére alkalmas, négy HD-SDI és egy DVI-D bemenetről, vagy három HD-SDI és két DVI-D bemenetről. Két HD-SDI , egy HD-YUV komponens és egy —multi viewer megjelenítésre alkalmas DVI-D kimenettel rendelkezik. Ez utóbbi mutatja az előnézeti képet, a programot és az összes bemenetet.

A négy HD-SDI forrást használhatjuk HD kamerák, pultok vagy médialejátszók bejátszására. A DVI bemenetek a számítógéppel való csatlakozásra alkalmasak, ezáltal lehetőségünk nyílik címek, logo-k felírására, vagy akár még összetettebb kulcsolási feladatok ellátására. Akárcsak az SE-600-nál, itt is bejátszhatóak prezentációk a számítógépről, így akár egyből elkészíthetjük, megváltoztathatjuk feliratainkat.
Az SE-2000 13 áttűnési effektet tartalmaz, beleértve 12 wipe effektet és egy mix/fade opciót. Működése ugyanaz mint az SE-600-nál, kézi vezérlés a T-kar segítségével, automatikus áttűnés pedig 5 előre beállított sebesség gombbal lehetséges. A rendszer 14 logo-t enged tárolni, amit egyből a tartalomra lehet illeszteni.
Az SE-2000 négy mono XLR audio bemenetet (két sztereó pár), két mono XLR kimenetet (egy sztereó pár), és egy beépített audio keverőt tartalmaz, aminek segítségével külön állíthatjuk a négy audió bemenet hangerejét, illetve a master hangerőt.

Mindkét típus, az SE-600, az SE-2000 is elérhető Mobile Studio változatban. A Mobile Studio verziók tartós fém vagy thermoplastic tokban érkeznek, kompakt kiszerelésben. A Mobile Studio tartalmaz egy beépített, ötcsatornás intercom rendszert, egy 17” –os monitort, négy beltpack-et, headseteket és tally lámpákat. Bónusz tartozékként a Mobile Studio változatok tartalmaznak egy extra HDMI kimeneti portot, ami lehetővé teszi a multi viewer megjelenítését a beépített monitor mellett egy külső, nagyobb kijelzőn is.
A kínálatban egy Travel Kit is elérhető, ami a Mobile Studio-n kívül, még három 50” BNC kábelt és egy HDR-60 merevlemezes felvevőt is tartalmaz.
SE-2200 – A HD megoldás.
Ha a munkakörnyezetedben HD tartalom is előfordul, vagy a jövőben HD-ra akarsz váltani, akkor az SE-2200 jó befektetés. A 6-bemenetes video keverő egy különálló vezértő panelből és egy rack-be illeszthető feldolgozó egységből áll. Támogatja a HD jeleket hat HD-SDI és két HDMI bemenet közül lehet választani. A HDMI bemenetek DVI számítógépes jelekkel működnek, míg az SDI bemenetek hosszúkábeles megoldásokra és professzionális videóberendezésekkel való használatra alkalmasak. A bemenetek újraoszthatóak.
Ezeken felül a beépített TC-200 Character Generator lehetővé teszi az egyik HDMI bemeneten a videó jelek fogadását a számítógéptől, amire a CG-200 szoftver telepítve van. Ez azt jelenti, hogy egy esemény közben elég csatlakoztatni a laptopot, és máris képesek vagyunk feliratozásra, logók hozzáadására vagy szerkesztésére. Bár nem olyan széleskörűen, mint a Title Creator-ben.A lehetőség megvan arra, hogy egy prezentációs szoftverből grafikákat játsszunk be, ezzel kihasználva a keverő Luma key funkcióját.
Az SE-2200 hat konfigurálható HD-SDI program kimenetet tartalmaz. Négy mono XLR bemenet (két sztereó pár) és két XLR mono kimenet (egy sztereó pár) található rajta, és képes az audio-t embeddálni a HD-SDI kimenetekhez.
Az SE-2200 keverő két multi viewer kimenetet tartalmaz – ezek HDMI kimenetek, ellentétben az SE-600 vagy az SE-2000 DVI kimeneteivel – ezek lehetővé teszik a dual Picture-in-Picture megjelenítést is. További professzionális funkciók, olyanok mint a wipe áttűnések keret beállításokkal, óra a képernyőn visszaszámláló kijelzéssel, tally támogatás, RS-232 és RS-422 irányítás, mind a kezelő rendelkezésére állnak.
Az SE-2200 Mobile Studio változatban is elérhető, az előbb emlegetett Mobile Studio-val megegyező kiegészítőkkel.
SE-2800
Ha valakinek 10-bites, 4:2:2 broadcast minőségű videó keverőre van szüksége 8-12 digitális vagy analóg bemenettel, ne is keressen tovább! Az eszközt olyan élő eseményekre és produkciókra tervezték, ahol sok különböző videó és audió forrást kell összekeverni. A Datavideo SE-2800 –as keverő a HD/SD-SDI, HDMI és kompozit videó bemenetek kombinációit képes fogadni. Az SE-2800 2RU 19” ideális eszköz hordozható rack egységek esetén, legyen szó broadcast kocsiról, élő eseményről vagy a stúdióról.

Az SE-2800 bemenetei különböző modulokat tartalmaznak, minden egység 4 BNC és egy HDMI csatlakozóból áll, vagyis összesen öt bemeneti port található egységenként. Minden egységben négy bemeneti port használható egyszerre: 4 BNC, vagy 3 BNC és 1 HDMI. A BNC portok SDI vagy kompozit videójeleket képesek fogadni. A pult elérhető 8-bemenetes változatban két modullal, vagy 12-bemenetes változatban három modullal. Lehetőség van egy upgrade kártya vásárlására is, amivel a 8-bemenetes verzió 12-bemenetesre bővíthető, így a jövőben nem jelent problémát, ha a produkció eszközigénye növekszik.
A három HD/SD-SDI kimenet egyenként konfigurálható a következőkre: Program, Program logo-k nélkül, Program Logo-k és Címek nélkül, Előnézet vagy AUX. Továbbá megtalálható egy beépített SD down-scaler az CH-3 SDI kimeneten. Mint az SE-2200-nál, két HDMI kimenet van single vagy dual multi-view beállításokra dual Picture-in-Picture támogatással. Négy XLR mono bemenet (két sztereó pár) és két XLR mono kimenet (egy sztereó pár) biztosított, 4-csatornás hangszint beállítással és embedding előtti audio késleltetéssel az összes csatornán. Az audió jelszintek a HDMI multi viewer-en kerülnek kijelzésre, így tájékozódhatunk a bemenő és kimenő jelszintről.

Az SE-2800 keverő 16 különböző wipe effektet tartalmaz, hat, a felhasználó által beállított gombbal a vezérlő felületen. Akár színes keretet is adhatunk a wipe áttűnéseinkhez. Windows PC-ről Ethernet kapcsolaton keresztül tudunk logókat küldeni, a keverő belső memóriájában hat statikus és egy dinamikus logo tárolására van lehetőség. A LOGO 1 és LOGO 2 gombok alkalmasak az előre kiválasztott logo-k megjelenítésére az előnézetben és Program kimeneteken, míg a dual Down Stream Keyer-ek (DSK) segítik két különböző CG elem elhelyezését az elkészült videó fölött. Továbbá minden bemenethez tartozik egy saját Frame Store, aminek segítségével gyorsan válthatunk az előre betöltött képek és az élő források között.
MS-2800A és az MS-2800B mobil stúdiók
Akárcsak a többi széria, az SE-2800 is elérhető Studio Kit és Mobile Studio változatban, ugyanazokkal a tartozékokkal és funkciókkal, mint az SE-2200 esetén. Viszont az SE-2800 még két konfigurációt ajánl, amik teljes mobil stúdiók élő feldolgozásra és események felvételére, ezek: az MS-2800A és az MS-2800B típusnevet viselik.

Az MS-2800A-ban megtalálható a 8-bemenetes SE-2800 videó keverő, TLM-170HM 17.3” monitor, HDR-70 HDD felvevő, ITC-100 Intercom rendszer, PD-2 tápelosztó és egy AD-100 audió delay , mindez egy tartós alumínium tokba illesztve. A csomag tartalma továbbá négy beltpack, headset-ek és tally lámpák. Az MS-2800B csomag része még a DAC-50 típusú HD/SD-SDI-komponens/kompozit video átalakító és a kétképernyős VSM-100 vektorszkóp / hullámforma monitor, ezzel téve teljessé a felszerelést.
A Datavideo video keverők elérhetők stúdió, mobil és teljes kiszerelésű csomagként, így a felhasználó biztos lehet benne, hogy a feladatnak megfelelő Datavideo pult mindig elérhető számára. Legyen szó oktatási vagy broadcast alkalmazásról, érdemes megfontolni egy Datavideo keverők megismerését, és beszerzését, aminek a használata tényleg egyszerű és gondtalan feladatmegoldást biztosít video és audio szerkesztési feladatok esetében.
A Datavideo keverők forgalmazását Magyarországon a Studiotech Kft. bonyolítja, bemutatótermükben lehetőség nyílik a Datavideo keverők tesztelésére, és az érdeklődő megfelelő információt kaphat a termékekkel kapcsolatban. ( Vécsei István )
www.studiotech.hu
Ezek általában a következők:
- -Nem kiegyenlített beszéd-zene hangosságviszony,
- -dinamika nélküli, üvöltő, torzhangú kereskedelmi állomások.
- -az egymáshoz közeli frekvenciákon sugárzó állomások által keltett zavarás,
Ezek a rádió leggyakoribb hangosságszabályzási problémái, melyek részben szintén a „minél hangosabb, annál jobb” félreértésen alapulnak.
Beszéd-zene hangosságviszony
A beszéd-zene hangosság kiegyenlítettlenség a nagyobb dinamikájú, jellemzően közszolgálati rádiók műsorainál jelentkezik. Fülre történő keverés esetén a beszéd-zene hangosság egyensúlya könnyen megvalósítható. Csúcsmérő műszerekre támaszkodva az eredmény már kétes, mivel a beszéd és a különböző mértékben komprimált zenék csúcs-hangosság viszonya (PLR) jelentősen különbözhet.
A közszolgálati rádióknál a műsorjel korábban a műsorstúdión keresztül került adásba. A műsorstúdió személyzetének egyik feladata pedig éppen a hangosság viszonyok figyelése, szükség esetén korrekciója volt. Abban az időben még adásprocesszorokat nem alkalmaztak, mindössze egy vonalvédő limiter volt az adóvonal elején, illetve egy csúcslimiter az adó előtt.
A kereskedelmi rádiók lényegesen kisebb személyzettel dolgoztak, dolgoznak. Gyakran a keverőt is a műsorvezető kezeli, nincs külön szakember, aki a hangosság viszonyokra figyelne. A problémát a közszolgálati és a kereskedelmi állomásoknál is dinamika-szabályzó eszközökkel, adásprocesszorokkal igyekeznek megoldani.
Hangosságnormalizálásra való átállással, ill. hangosságmérő műszerek használatával a beszéd-zene hangosság arány probléma hatékonyan csökkenthető.
Rádiós hangosságháború
Az URH/FM műsorszórás elterjedését megelőzően, a vételi zajra érzékeny, erősen sávkorlátozott hangú AM rádió volt az egyetlen rádiós műsorszóró rendszer. Érthető, hogy az állomások a jel-zaj viszony növelése érdekében igyekeztek az adást a rendszer adta lehetőségeken belül – néha azon túl is – minél jobban kivezérelni. Érdekesség, hogy több hanglemezstúdió már az 1960-as években alkalmazott olyan technikákat, mellyel tömör hangzású, hangos, a gyenge hangminőségű hordozható lemezjátszókon és hordozható rádiókon is „ütősen” szóló, a durva torzításoktól mégis mentes felvételeket tudtak előállítani. Jó példa erre a Phil Spector producer által kitalál „Wall of sound” technika, vagy a Motown „Loud and clear” eljárása, melyek közös jellemzője, hogy figyelembe vették az AM műsorszórás gyenge pontjait, és igyekeztek azokat a lemezkészítés során ellensúlyozni.
Az amplitúdó-modulációhoz képest óriási előrelépést jelentett frekvencia-modulációt alkalmazó URH műsorszórás terjedése. Frekvencia-moduláció esetén a vivő frekvenciája változik a műsorjel szintjének függvényében, a rádiófrekvenciás jel amplitúdója nem hordoz információt. Ennek következtében az FM vétel a légköri zavarokra sokkal kisebb mértékben érzékeny. További előnye az AM-hez képest nagyobb sávszélesség (15 kHz) és dinamika.
A lényegesen jobb műszaki jellemzők ellenére, az FM korszak első éveiben sok állomás továbbra is igyekezett hangosan szólni. A rádiók vezetői, de gyakran a műszaki személyzet körében is jellemző volt az a nézet, hogy állomáskereséskor a hallgató a leghangosabb állomást választja, jóllehet a feltételezést semmilyen kutatás nem támasztotta alá. Idővel a rádiók hangossága normalizálódott.
A’90-es években aztán ismét elkezdődött a versengés. Az indoklás ekkor a nagyobb vételkörzet ellátása, és ezen keresztül több hallgató elérése volt. A megközelítés azonban téves, az URH/FM adás hangosságának növelése az adótól távol nem javítja a vétel minőségét. Tény, hogy a vételkörzet szélén az URH vétel zajosodik, torzul, de a durva hangminőség romlás nem a térerő csökkenés, hanem elsősorban a közeli frekvenciákon működő adók túlmodulációjának következménye.

1. ábra Normál (zöld), és túlmodulált (szürke) FM adás spektruma.
Adásprocesszálás
A rádiós hangosságháborút az adásprocesszorok tették lehetővé. Mint ahogy a felvételkészítéshez, masteringhez használt dinamikaszabályzók, az adásprocesszorok is hasznos eszközök, nélkülözhetetlenek a rádióállomások hangjának optimalizálása szempontjából. A problémát túlzásba vitt alkalmazásuk okozza.
Az adásprocesszorok úgy növelik az műsor hangosságát, hogy a csúcslöket nem lépi túl a megengedett értéket (75 kHz). A hangosságnövelés mellett, alkalmazásuk másik funkciója az állomások egyedi hangzásképének létrehozása.
Az adásprocesszorok működése nagyon hasonlít a mastering során használt hangosságnövelő eszközökére. Amikor az 1980-as években az első digitális adásprocesszorok megjelentek, a zenék még kellően nagy dinamikával rendelkeztek. A nótákat és műsorvezető hangját az adásprocesszor segítségével hatékonyan lehetett komprimálni, hogy az zajos környezetben, például autóban hallgatva is élvezhető legyen. A zeneipari hangosságháború következtében, az elmúlt évtizedek során, a rádiókban már egyre inkább eleve dinamikaszegény, gyakran túlvezérelt nótákat játszottak. E felvételek szűk dinamikáját az adásprocesszor nem tudja tovább szűkíteni, viszont a túlvezérlések miatt durván eltorzítja. Minimális többletköltséggel és odafigyeléssel a többszörös dinamika-processzálásból adódó durva torzítások megelőzhetők lennének. Ehhez mindössze el kellene készíttetni a kiadványok kimondottan rádiósugárzásra szánt, kevésbé komprimált, kevésbé limitált, mono-kompatibilis master változatát.
A másik probléma a túl hangos adók által keltett zavartatás. A túlkomprimálás hatására az adás rádiófrekvenciás spektruma kiszélesedik, ami más adásokat zavarhat.
A hangosságnövelés hatására megnövekszik a multiplex jel (L+R, L–R és RDS) teljesítménye (MPX power), az adás rádiófrekvenciás jelének spektruma kiszélesedik, a jel energiája pedig a spektrum szélei felé koncentrálódik
A rádióállomások frekvenciáit úgy jelölik ki, hogy azok lehető legkevésbé zavarják egymást. Ennek ellenére nem nehéz olyan vételi helyet találni, ahol két, egymáshoz közeli frekvencián sugárzó állomás, hasonló térerővel fogható. Ilyen esetben 100 vagy 200 kHz frekvencia különbség esetén durva zavartatás jelentkezhet. A zavartatás mértéke pedig nagyban függ az adók hangosságától, vagyis az MPX teljesítménytől.
Az egymáshoz közeli frekvenciájú adások spektruma átlapolódik, ami kis térerő különbség esetén torzítást okoz, hiszen a vevő nem, vagy csak részben tudja a szomszédos állomás jelét kiszűrni. Minél hangosabb a két adás, annál szélesebb a spektrumuk (2. és 3. ábra). A széles spektrumok átlapolódása nagy, ami jelentős jeltorzulást okoz. Annak érdekében, hogy a szomszédos frekvenciákon működő adók ne zavarják egymást, sok országban a hatóságok az MPX teljesítmény korlátozását is előírják. Az előírás országonként eltérő; Németországban 0 dBr, de +3 dBr alatt nem büntetnek. Svájcban +3 dBr a megengedett érték, Csehországban és Szlovákiában 0 dBr, idehaza +4 dBr. Vannak országok, mint pl. Hollandia, ahol nincs korlátozás, és a kereskedelmi rádiók akár +8-9 dBr-es MPX teljesítménnyel igyekeznek túlharsogni egymást.

Egymástól 100 kHz távolságban elhelyezkedő adók FM spektruma normál dinamikájú moduláció esetén. Az adók spektruma jól elkülönül.

3. ábra A 2. ábrán szereplő adók spektruma megnövelt MPX teljesítmény mellett.
Miért nem nő a vételkörzet az adás-hangosság növelés hatására?
Az FM vevőkben a zavarcsökkentést többek között egy középfrekvenciás sávszűrő alkalmazásával oldják meg. A KF szűrő gondoskodik róla, hogy a demodulátorra csak a hangolt állomás jele kerülhessen. A 2000 óta gyártott, digitális elven működő FM vevőkben már változtatható sávszélességű KF-szűrést alkalmaznak (4. ábra). A vett jel hasznos és zavaró komponenseinek vizsgálatával, az elektronika folyamatosan szabályozza a szűrő sávszélességét, hatékonyan csökkentve ezzel a zajt és torzítást. Átlapolódó spektrumú állomások vétele esetén, a KF sávszélesség csökkentésével, a vevő képes a normál hangosságú adásból kiszűrni a spektrumba belógó széles spektrumú, hangos állomásokat (5. [a] ábra részlet). Hangos állomásra hangolva viszont, a vevő a sávszélességet nem csökkenti, hiszen azzal a hallgatott állomás spektrumának jelentős részét is kiszűrné (5. [b] ábra részlet). Emiatt a szomszédos, szintén széles spektrumú adásból származó zavar nem kerül elnyomásra.

Adaptív KF sávszélesség szabályzás.

5. ábra Normál hangosságú állomásra hangolva az adaptív KF szűrés csökkenti a szomszédos hangos adó zavaró hatását (a). Hangos adó vétele esetén az szűrés hatástalan.
„A minél hangosabb, annál jobb” elv tehát az FM műsorszórás esetében is hamis. Az adaptív KF sávszélesség szabályzás következtében a normál hangosságú adó vételkörzete lényegesen nagyobb, mint a túlmodulálté. A 6. ábrán egy normál (kék), és egy túlmodulált (piros) adó SINAD (jel/zaj+torzítás) görbéi láthatók. A vétel 30 dB-nél nagyobb SINAD érték esetén élvezhető.

6. ábra A vételminőség alakulása a vételi RF szint függvényében. Mindkét adó vételét szomszédos frekvencián sugárzó hangos adó zavarja. Jelentős túlmoduláció esetén (piros görbe) már az adó közelében leromlik a vételminőség. Normál hangosságú (0dBr) moduláció esetén (kék görbe) a műsor az adótól lényegesen nagyobb távolságra válik csak élvezhetetlenné.
Adóoldali torzítás csökkentés
A túlkomprimált felvételek processzálásából keletkező torzítások csökkentésére, pontosabban megelőzésére is született már megoldás. A műsorjel idő- és frekvencia-tartománybeli viselkedéséből meglehetősen jó közelítéssel rekonstruálhatók a levágott csúcsok és az eredeti dinamika. A jelfeldolgozó processzorok sebessége lehetővé teszi ilyen algoritmusok valós idejű alkalmazását. A piacon már kaphatók olyan adásprocesszorok, melyek az FM adásprocesszálás előtt igen jó közelítéssel vissza tudják állítani a bemenőjel eredeti mikró- és makró-dinamikáját.
Az újabb Orban adásprocesszorok Undo eljárása egy de-clipper-ből és egy töbsávos adaptív expanderből tevődik össze. Első lépésben a de-clipper rekonstruálja a levágott csúcsokat. Ehhez sávokra bontva vizsgálja a túlvezérelt hely előtt és utáni jelspektrumot, és az ott még meglévő összetevők alapján létrehozza a jelcsúcsot. Ezzel egyrészt hanem megszünteti a túlvezérlésből származó durva digitális torzítást, másrészt a túlvezérlés által elveszett részleteket is pótolja. A második lépésben az 5 sávos, adaptív expander sávonként analizálja a dinamikát, majd az így nyert információ fordítottjával sávonként dinamikabővítést végez. Az Undo a túlvezérlésmentes, normál dinamikájú felvételeket, felvétel részleteket érintetlenül engedi át (8. ábra).

7. ábra Hullámforma részlet a Red Hot Chily Peppers Californication c. számából „Undo” processzálás előtt és után.

8. ábra A túlvezéreletlen felvételek szempontjából a beavatkozás transzparens.
Rádiós célhangosság
Az URH/FM műsorszóráshoz egyelőre nem rögzítettek még hangosság-célértéket. Az EBU által javasolt, a televíziónál kötelező, -23 LUFS átlaghangosság a rádiónál több problémát is okozna, mivel a rádiós és televíziós médiafogyasztási szokások jelentősen eltérnek egymástól. Míg televíziót jellemzően csendesebb környezetben nézünk, addig a rádióhallgatás igen gyakran zajos környezetben, pl. utazás közben történik. Emiatt inkább egy magasabb pl. ‑16 LUFS célhangosság alkalmazása lenne indokolt. Ugyanakkor az URH/FM adástechnikában alkalmazott előkiemelés miatt még a -23 LUFS sem biztosít minden műfajhoz elegendő hangosság-csúcsszint viszonyt.
Nem lenne tehát meglepő, ha az analóg rádiósugárzásra nem terjesztenék ki a hangosságnormalizálást. Ugyanakkor a multiplex teljesítmény szigorúbb korlátozása jelentős hangminőség javulással, illetve vételkörzet növekedéssel járna.
Digitális rádió esetén az előkiemelés már nem csökkenti a kivezérelhetőséget, a zajos környezetben történő hallgatás miatt azonban ebben az esetben is magasabb célérték kívánatos.
A simulcast időszakban az FM adás a DAB sugárzás tartalékaként szolgál, ugyanis a DAB vétel kiesése esetén az autórádiók az FM adásra váltanak át. Indokolt tehát, hogy az analóg és a digitális adás hangossága megegyezzen. Norvégiában a DAB/FM célhangosság előírt értéke -15LUFS. Más országokban 2015-ig nem vezettek be a rádióműsor sugárzásra vonatkozó hangosságszabályzást. (A DAB-vételre alkalmas autórádiókban egyébként általában lehetőség van az egyes műsorok szintjének beállítására. Így eltérő FM és DAB hangosságszint esetén is biztosítható a hangosságugrásoktól mentes átkapcsolás.)
(folytatjuk)
Ezek általában a következők:
- -Nem kiegyenlített beszéd-zene hangosságviszony,
- -dinamika nélküli, üvöltő, torzhangú kereskedelmi állomások.
- -az egymáshoz közeli frekvenciákon sugárzó állomások által keltett zavarás,
Ezek a rádió leggyakoribb hangosságszabályzási problémái, melyek részben szintén a „minél hangosabb, annál jobb” félreértésen alapulnak.
Beszéd-zene hangosságviszony
A beszéd-zene hangosság kiegyenlítettlenség a nagyobb dinamikájú, jellemzően közszolgálati rádiók műsorainál jelentkezik. Fülre történő keverés esetén a beszéd-zene hangosság egyensúlya könnyen megvalósítható. Csúcsmérő műszerekre támaszkodva az eredmény már kétes, mivel a beszéd és a különböző mértékben komprimált zenék csúcs-hangosság viszonya (PLR) jelentősen különbözhet.
A közszolgálati rádióknál a műsorjel korábban a műsorstúdión keresztül került adásba. A műsorstúdió személyzetének egyik feladata pedig éppen a hangosság viszonyok figyelése, szükség esetén korrekciója volt. Abban az időben még adásprocesszorokat nem alkalmaztak, mindössze egy vonalvédő limiter volt az adóvonal elején, illetve egy csúcslimiter az adó előtt.
A kereskedelmi rádiók lényegesen kisebb személyzettel dolgoztak, dolgoznak. Gyakran a keverőt is a műsorvezető kezeli, nincs külön szakember, aki a hangosság viszonyokra figyelne. A problémát a közszolgálati és a kereskedelmi állomásoknál is dinamika-szabályzó eszközökkel, adásprocesszorokkal igyekeznek megoldani.
Hangosságnormalizálásra való átállással, ill. hangosságmérő műszerek használatával a beszéd-zene hangosság arány probléma hatékonyan csökkenthető.
Rádiós hangosságháború
Az URH/FM műsorszórás elterjedését megelőzően, a vételi zajra érzékeny, erősen sávkorlátozott hangú AM rádió volt az egyetlen rádiós műsorszóró rendszer. Érthető, hogy az állomások a jel-zaj viszony növelése érdekében igyekeztek az adást a rendszer adta lehetőségeken belül – néha azon túl is – minél jobban kivezérelni. Érdekesség, hogy több hanglemezstúdió már az 1960-as években alkalmazott olyan technikákat, mellyel tömör hangzású, hangos, a gyenge hangminőségű hordozható lemezjátszókon és hordozható rádiókon is „ütősen” szóló, a durva torzításoktól mégis mentes felvételeket tudtak előállítani. Jó példa erre a Phil Spector producer által kitalál „Wall of sound” technika, vagy a Motown „Loud and clear” eljárása, melyek közös jellemzője, hogy figyelembe vették az AM műsorszórás gyenge pontjait, és igyekeztek azokat a lemezkészítés során ellensúlyozni.
Az amplitúdó-modulációhoz képest óriási előrelépést jelentett frekvencia-modulációt alkalmazó URH műsorszórás terjedése. Frekvencia-moduláció esetén a vivő frekvenciája változik a műsorjel szintjének függvényében, a rádiófrekvenciás jel amplitúdója nem hordoz információt. Ennek következtében az FM vétel a légköri zavarokra sokkal kisebb mértékben érzékeny. További előnye az AM-hez képest nagyobb sávszélesség (15 kHz) és dinamika.
A lényegesen jobb műszaki jellemzők ellenére, az FM korszak első éveiben sok állomás továbbra is igyekezett hangosan szólni. A rádiók vezetői, de gyakran a műszaki személyzet körében is jellemző volt az a nézet, hogy állomáskereséskor a hallgató a leghangosabb állomást választja, jóllehet a feltételezést semmilyen kutatás nem támasztotta alá. Idővel a rádiók hangossága normalizálódott.
A’90-es években aztán ismét elkezdődött a versengés. Az indoklás ekkor a nagyobb vételkörzet ellátása, és ezen keresztül több hallgató elérése volt. A megközelítés azonban téves, az URH/FM adás hangosságának növelése az adótól távol nem javítja a vétel minőségét. Tény, hogy a vételkörzet szélén az URH vétel zajosodik, torzul, de a durva hangminőség romlás nem a térerő csökkenés, hanem elsősorban a közeli frekvenciákon működő adók túlmodulációjának következménye.

1. ábra Normál (zöld), és túlmodulált (szürke) FM adás spektruma.
Adásprocesszálás
A rádiós hangosságháborút az adásprocesszorok tették lehetővé. Mint ahogy a felvételkészítéshez, masteringhez használt dinamikaszabályzók, az adásprocesszorok is hasznos eszközök, nélkülözhetetlenek a rádióállomások hangjának optimalizálása szempontjából. A problémát túlzásba vitt alkalmazásuk okozza.
Az adásprocesszorok úgy növelik az műsor hangosságát, hogy a csúcslöket nem lépi túl a megengedett értéket (75 kHz). A hangosságnövelés mellett, alkalmazásuk másik funkciója az állomások egyedi hangzásképének létrehozása.
Az adásprocesszorok működése nagyon hasonlít a mastering során használt hangosságnövelő eszközökére. Amikor az 1980-as években az első digitális adásprocesszorok megjelentek, a zenék még kellően nagy dinamikával rendelkeztek. A nótákat és műsorvezető hangját az adásprocesszor segítségével hatékonyan lehetett komprimálni, hogy az zajos környezetben, például autóban hallgatva is élvezhető legyen. A zeneipari hangosságháború következtében, az elmúlt évtizedek során, a rádiókban már egyre inkább eleve dinamikaszegény, gyakran túlvezérelt nótákat játszottak. E felvételek szűk dinamikáját az adásprocesszor nem tudja tovább szűkíteni, viszont a túlvezérlések miatt durván eltorzítja. Minimális többletköltséggel és odafigyeléssel a többszörös dinamika-processzálásból adódó durva torzítások megelőzhetők lennének. Ehhez mindössze el kellene készíttetni a kiadványok kimondottan rádiósugárzásra szánt, kevésbé komprimált, kevésbé limitált, mono-kompatibilis master változatát.
A másik probléma a túl hangos adók által keltett zavartatás. A túlkomprimálás hatására az adás rádiófrekvenciás spektruma kiszélesedik, ami más adásokat zavarhat.
A hangosságnövelés hatására megnövekszik a multiplex jel (L+R, L–R és RDS) teljesítménye (MPX power), az adás rádiófrekvenciás jelének spektruma kiszélesedik, a jel energiája pedig a spektrum szélei felé koncentrálódik
A rádióállomások frekvenciáit úgy jelölik ki, hogy azok lehető legkevésbé zavarják egymást. Ennek ellenére nem nehéz olyan vételi helyet találni, ahol két, egymáshoz közeli frekvencián sugárzó állomás, hasonló térerővel fogható. Ilyen esetben 100 vagy 200 kHz frekvencia különbség esetén durva zavartatás jelentkezhet. A zavartatás mértéke pedig nagyban függ az adók hangosságától, vagyis az MPX teljesítménytől.
Az egymáshoz közeli frekvenciájú adások spektruma átlapolódik, ami kis térerő különbség esetén torzítást okoz, hiszen a vevő nem, vagy csak részben tudja a szomszédos állomás jelét kiszűrni. Minél hangosabb a két adás, annál szélesebb a spektrumuk (2. és 3. ábra). A széles spektrumok átlapolódása nagy, ami jelentős jeltorzulást okoz. Annak érdekében, hogy a szomszédos frekvenciákon működő adók ne zavarják egymást, sok országban a hatóságok az MPX teljesítmény korlátozását is előírják. Az előírás országonként eltérő; Németországban 0 dBr, de +3 dBr alatt nem büntetnek. Svájcban +3 dBr a megengedett érték, Csehországban és Szlovákiában 0 dBr, idehaza +4 dBr. Vannak országok, mint pl. Hollandia, ahol nincs korlátozás, és a kereskedelmi rádiók akár +8-9 dBr-es MPX teljesítménnyel igyekeznek túlharsogni egymást.

Egymástól 100 kHz távolságban elhelyezkedő adók FM spektruma normál dinamikájú moduláció esetén. Az adók spektruma jól elkülönül.

3. ábra A 2. ábrán szereplő adók spektruma megnövelt MPX teljesítmény mellett.
Miért nem nő a vételkörzet az adás-hangosság növelés hatására?
Az FM vevőkben a zavarcsökkentést többek között egy középfrekvenciás sávszűrő alkalmazásával oldják meg. A KF szűrő gondoskodik róla, hogy a demodulátorra csak a hangolt állomás jele kerülhessen. A 2000 óta gyártott, digitális elven működő FM vevőkben már változtatható sávszélességű KF-szűrést alkalmaznak (4. ábra). A vett jel hasznos és zavaró komponenseinek vizsgálatával, az elektronika folyamatosan szabályozza a szűrő sávszélességét, hatékonyan csökkentve ezzel a zajt és torzítást. Átlapolódó spektrumú állomások vétele esetén, a KF sávszélesség csökkentésével, a vevő képes a normál hangosságú adásból kiszűrni a spektrumba belógó széles spektrumú, hangos állomásokat (5. [a] ábra részlet). Hangos állomásra hangolva viszont, a vevő a sávszélességet nem csökkenti, hiszen azzal a hallgatott állomás spektrumának jelentős részét is kiszűrné (5. [b] ábra részlet). Emiatt a szomszédos, szintén széles spektrumú adásból származó zavar nem kerül elnyomásra.

Adaptív KF sávszélesség szabályzás.

5. ábra Normál hangosságú állomásra hangolva az adaptív KF szűrés csökkenti a szomszédos hangos adó zavaró hatását (a). Hangos adó vétele esetén az szűrés hatástalan.
„A minél hangosabb, annál jobb” elv tehát az FM műsorszórás esetében is hamis. Az adaptív KF sávszélesség szabályzás következtében a normál hangosságú adó vételkörzete lényegesen nagyobb, mint a túlmodulálté. A 6. ábrán egy normál (kék), és egy túlmodulált (piros) adó SINAD (jel/zaj+torzítás) görbéi láthatók. A vétel 30 dB-nél nagyobb SINAD érték esetén élvezhető.

6. ábra A vételminőség alakulása a vételi RF szint függvényében. Mindkét adó vételét szomszédos frekvencián sugárzó hangos adó zavarja. Jelentős túlmoduláció esetén (piros görbe) már az adó közelében leromlik a vételminőség. Normál hangosságú (0dBr) moduláció esetén (kék görbe) a műsor az adótól lényegesen nagyobb távolságra válik csak élvezhetetlenné.
Adóoldali torzítás csökkentés
A túlkomprimált felvételek processzálásából keletkező torzítások csökkentésére, pontosabban megelőzésére is született már megoldás. A műsorjel idő- és frekvencia-tartománybeli viselkedéséből meglehetősen jó közelítéssel rekonstruálhatók a levágott csúcsok és az eredeti dinamika. A jelfeldolgozó processzorok sebessége lehetővé teszi ilyen algoritmusok valós idejű alkalmazását. A piacon már kaphatók olyan adásprocesszorok, melyek az FM adásprocesszálás előtt igen jó közelítéssel vissza tudják állítani a bemenőjel eredeti mikró- és makró-dinamikáját.
Az újabb Orban adásprocesszorok Undo eljárása egy de-clipper-ből és egy töbsávos adaptív expanderből tevődik össze. Első lépésben a de-clipper rekonstruálja a levágott csúcsokat. Ehhez sávokra bontva vizsgálja a túlvezérelt hely előtt és utáni jelspektrumot, és az ott még meglévő összetevők alapján létrehozza a jelcsúcsot. Ezzel egyrészt hanem megszünteti a túlvezérlésből származó durva digitális torzítást, másrészt a túlvezérlés által elveszett részleteket is pótolja. A második lépésben az 5 sávos, adaptív expander sávonként analizálja a dinamikát, majd az így nyert információ fordítottjával sávonként dinamikabővítést végez. Az Undo a túlvezérlésmentes, normál dinamikájú felvételeket, felvétel részleteket érintetlenül engedi át (8. ábra).

7. ábra Hullámforma részlet a Red Hot Chily Peppers Californication c. számából „Undo” processzálás előtt és után.

8. ábra A túlvezéreletlen felvételek szempontjából a beavatkozás transzparens.
Rádiós célhangosság
Az URH/FM műsorszóráshoz egyelőre nem rögzítettek még hangosság-célértéket. Az EBU által javasolt, a televíziónál kötelező, -23 LUFS átlaghangosság a rádiónál több problémát is okozna, mivel a rádiós és televíziós médiafogyasztási szokások jelentősen eltérnek egymástól. Míg televíziót jellemzően csendesebb környezetben nézünk, addig a rádióhallgatás igen gyakran zajos környezetben, pl. utazás közben történik. Emiatt inkább egy magasabb pl. ‑16 LUFS célhangosság alkalmazása lenne indokolt. Ugyanakkor az URH/FM adástechnikában alkalmazott előkiemelés miatt még a -23 LUFS sem biztosít minden műfajhoz elegendő hangosság-csúcsszint viszonyt.
Nem lenne tehát meglepő, ha az analóg rádiósugárzásra nem terjesztenék ki a hangosságnormalizálást. Ugyanakkor a multiplex teljesítmény szigorúbb korlátozása jelentős hangminőség javulással, illetve vételkörzet növekedéssel járna.
Digitális rádió esetén az előkiemelés már nem csökkenti a kivezérelhetőséget, a zajos környezetben történő hallgatás miatt azonban ebben az esetben is magasabb célérték kívánatos.
A simulcast időszakban az FM adás a DAB sugárzás tartalékaként szolgál, ugyanis a DAB vétel kiesése esetén az autórádiók az FM adásra váltanak át. Indokolt tehát, hogy az analóg és a digitális adás hangossága megegyezzen. Norvégiában a DAB/FM célhangosság előírt értéke -15LUFS. Más országokban 2015-ig nem vezettek be a rádióműsor sugárzásra vonatkozó hangosságszabályzást. (A DAB-vételre alkalmas autórádiókban egyébként általában lehetőség van az egyes műsorok szintjének beállítására. Így eltérő FM és DAB hangosságszint esetén is biztosítható a hangosságugrásoktól mentes átkapcsolás.)
(folytatjuk)
PHILADELPHIA, USA:
The breakthrough solution, which recently received the Technology Award from the Advanced Imaging Society, will be on display in a variety of sizes and applications on Stand 8-N182 at ISE 2016.
Attendees are invited to see the beautiful colour and clarity of Ultra-D glasses-free 3D technology on a 150-inch 9-panel horizontal video wall and 98-inch 3-panel vertical wall.
Also making their European debuts will be a 28-inch Ultra-D PC monitor prototype – an ideal solution for gaming and medical applications – and the first 4K tablet-sized 10-inch Ultra-D panel for glasses-free 3D on the go. Rounding out the selection will be 50-inch displays and the company’s top-of-the-line 65-inch displays, now in production and shipping to digital signage customers worldwide.
Representatives from technology partners Cello Electronics, Pegatron and Inception Digital will be on the stand offering expert advice. Inception Digital will also be showcasing its digital signage CMS currently being used in several successful Ultra-D pilot programs for worldwide leaders in hospitality and transportation.
„ISE is the perfect platform for the European launch of our glasses-free 3D video wall, PC monitor and first true 4K tablet-sized panel,” says Simon Ford, Head of Business Development for Stream TV UK & Europe. “These innovations are really going to bring some 3D excitement to the show.”
PlayBox Technology CloudAir and PlayBox Neo Make CABSAT Debut
Exhibiting on stand E1-20, the company will be represented by Pavlin Rahnev (CEO) and colleagues from PlayBox Technology ME Ltd.

CloudAir Channel-in-the-Cloud
Latest advance from PlayBox Technology is the highly innovative CloudAir. Exhibited as a technology demonstration at IBC in September 2015, it allows new television channels to be established very rapidly without the usual preliminary investment in playout infrastructure.
„CloudAir allows a new television channel to be set up in matter of seconds,” states PlayBox Technology President Don Ash. „It is designed for anyone who wants to broadcast television content, be it on a real-time 24/7 basis, a catch-up television facility, the red button element of a reality TV show or a short-running programme series such as a sports event. It can also be deployed as the basis of a highly secure disaster recovery system.
„CloudAir is about speed, unlimited scalability and easy affordability. It has the potential to empower new or existing programme streams wherever and whenever they are needed, in any standard from SD to UHD. Available on a software-as-a-service basis, it offers established broadcasters or new-start entrepreneurs unsurpassed freedom in the style and scale of their operation and in the way they fund their business.
„CloudAir is able to provide true playout with graphics on any enterprise-class blade, rack or tower server. Once the CloudAir is installed, no auxiliary hardware is required at all. CloudAir attracted a huge level of interest from multinational, national and regional broadcasters, not least as a basis for adding supplementary channels to an existing multiplex.”

PlayBox Neo Channel-in-a-Box Product Suite
Also on demonstration at CABSAT 2016 will be the latest upgrades to the established PlayBox platform: AirBox Neo, TitleBox Neo, CaptureBox Neo and SafeBox Neo. These can be combined on a modular basis to match any size of operation ranging from a compact national or regional channel-in-a-box station to a large-scale multi-channel broadcast network transmitting to a global audience.
„The PlayBox Neo series is a powerful evolutionary upgrade option available to our entire user base,” Don Ash adds. „New features include UHD compatibility which will allow channel managers to gear for the latest generation of transmission standards as soon as they choose. PlayBox Neo also incorporates a new high-efficiency user interface plus a wide range of detailed enhancements designed to keep the PlayBox platform as the world’s best-selling playout and channel branding product suite. Customers with valid Annual Software Maintenance & Technical Support can upgrade their existing PlayBox products to the latest Neo versions as a simple download provided their hardware is able to support it. If they contact PlayBox Technology, we will be able to analyse their system and advise relevant upgrade options.”
Core element of the PlayBox suite is the AirBox Neo playout server. Designed for 24/7 unattended operation, it can also be operated manually – including the ability to handle live-to-air throughput. AirBox Neo supports UHD, HD and SD in single server.
TitleBox Neo provides a wide range of interactive on-air graphics and titling capabilities which can be manipulated live. It includes substantial improvements for dealing with UHD projects as well as supporting HD and SD operation.
CaptureBox Neo allows HD or SD content to be captured from up to four video sources simultaneously. These can be monitored on a single screen and controlled via a streamlined user interface with enhanced multichannel control and operability.
SafeBox Neo replicates remote content to local playout server folders for safe transmission. It implements a new graphic interface plus new significantly faster processing for moving primary or copied content to the playout and central storage servers. A new workflow routine protects content against unauthorised deletion.
See PlayBox Technology on stand E1-20 at CABSAT 2016, Dubai, March 8-10
www.playboxtechnology.com
About PlayBox Technology
PlayBox Technology is an international communications and information-technology company serving the broadcast and corporate sectors in more than 120 countries. PlayBox Technology is dedicated to the research, design, development and provision of the best products, systems, solutions and services. Over 16,000 TV and branding channels are powered by PlayBox Technology, broadcast solutions. Users include national and international broadcasters, start-up TV channels, webcasters, DVB (IP/ASI) TV channels, interactive TV and music channels, film channels, remote TV channels and disaster recovery channels.
Contacts for additional information
Press enquiries: David Kirk, Stylus Media Consultants
Tel: +44 (0)1342 311 983 | stylusmedia@gmail.com
PlayBox Technology Marketing: Don Ash
Tel: +44 (0)1707 664 444 | marketing@playboxtechnology.com
PlayBox Technology Limited, Brookmans Park Teleport, Great North Road, Hatfield AL9 6NE, UK. Tel: +44 (0)1707 664 444 | www.playboxtechnology.com
Számos könnyűzenei stílusnál megfigyelhető, hogy a felvételek hangossága, pontosan fogalmazva a felvételek hangosságának átlaga, évről-évre növekedett, a dinamika csökkent, a hangzás pedig egyre torzabbá vált. Az 1. ábra bő 60 év slágerlistás dalainak hangosság és valódi csúcsszintjének alakulását ábrázolja. A hangosság háború témájával foglalkozó tanulmányokból kiderül, hogy a verseny a digitális rendszerek megjelenésével gyorsult fel. A feketelemez virágzása idején, 40 év alatt mindössze kb. 4 dB hangerő ingadozás figyelhető meg, míg a CD-nél 20-25 év alatt 8-10 dB-lel nőtt a felvételek átlagos hangossága. Ha a vizsgált időszak leghalkabb és leghangosabb dalait hasonlítjuk össze, a különbség meghaladja a 20 decibelt.

1. ábra 10 000 slágerlistás dal integrált hangosságának (I), valamint maximális valódi csúcsszintjeinek (MaxTP) medián értékei kétéves bontásban. A hibavonalak az egyes időszakokba eső eredményének középső 50%-ának (25 % – 75%) elhelyezkedését szemléltetik. (Forrás: R. M. Ortner „Je lauter desto bumm!)”
A könnyűzenei hangosság verseny mögötti motivációról a vélemények megoszlanak. Az viszont tény, hogy a pop, rock stílusok előadói, a kiadók menedzserei évtizedeken keresztül egyre hangosabb felvételeket követeltek. A hangmérnököknek, mastering-mérnököknek az aktuális slágerekhez képest mindig kicsit hangosabbra kellett készíteni az új felvételt. Ez a folyamat oda vezetett, hogy jó néhány, a XXI. század első évtizedében készült könnyűzenei kiadvány dinamikája kisebb, mint a múlt század elején készült fonográf hengereké.
Az ilyen, agyon komprimált felvétel hangzása lapos, monoton, elvész belőle az élet, az izgalom. Nem kelti fel már a figyelmet, inkább csak háttér-hallgatásra, a környezet zajainak elfedésére alkalmas.
A „minél hangosabb, annál jobb” elképzelés a hanglemezek esetében is hamis. Tetszőleges időszakot vizsgálva, nem találni összefüggést a különböző hangosságú dalok slágerlistákon elfoglalt pozíciói vagy az eladási statisztikák között. Ennek ellenére az előadók, kiadók törekedtek, törekszenek rá, hogy a készülő szám, lemez, hangosságával kitűnjön a többi közül.
A legtöbb lejátszó eszköz rendelkezik hangerőszabályzóval, a hallgatónak tehát szinte minden esetben lehetősége van kompenzálni a megnövelt hangerőt. Kivételnek számítottak a 45-ös fordulatszámú lemezeket játszó zenegépek, melyeknél a hangerőszabályzót a készülék hátuljába rejtették, illetve a gramofon. Ez utóbbinál a hangerőt kizárólag a tölcsérbe gyömöszölt ruhadarabbal, például harisnyával lehetett csökkenteni.
A hangosság versenynek, hangosság háborúnak nevezett jelenség a ’80-as évek második felében, a ’90 es évek elején, a CD és a digitális dinamikaprocesszorok elterjedésének idején, gyorsult fel. A feketelemez lejátszhatóságát veszélyeztette volna, ha a barázdát túl nagy amplitúdóval vágják, illetve az állandóan jelenlévő nagy amplitúdójú barázdák következtében a műsoridő is jelentősen csökkent volna. Emiatt az analóg érában a hangosság verseny még nem tudott eldurvulni.
Szemben a feketelemezzel, a kompaktlemez lejátszhatósága és műsorideje független a kivezérléstől. Így a digitális érában a hanghordozók technika korlátai már nem szabnak határt a komprimálás mértékének, és a hangosság fokozásának.
Az analóg érában a hanglemezek átlagos hangossága meglehetősen kiegyenlített volt. Az eltérés két LP között általában néhány dB-nél nem volt több. A lemezek átlagos hangosságérték jellemzően -18 és -15 dBFS közé esett. Az egységes hangosságnak köszönhetően, a lemezeket azonos hangerőszabályzó állás mellett lehetett hallgatni. A felvételek csúcs-átlaghangosság viszonya – az analóg stúdiószalag nemlineáris átviteli karakterisztikájából adódóan – legfeljebb 12-14 dB volt, ami egyébként komolyzenei felvételek esetén is nagyon jó érték.
A digitális rendszerek nem komprimálják a műsorjelet. Így az analóg szalagénál nagyobb PLR-rel is lehet velük felvételt rögzíteni. Az Sony első professzionális digitális rendszerében a névleges analóg kivezérlési szintet (0 VU, +4 dBu) -20 dBFS-hez rendelték, bőkezűen 20 dB kivezérlési tartalékot biztosítva a jelcsúcsoknak. Figyelemre méltó az is, hogy a PCM-1600 és PCM-1610 audio processzorok kivezérlés mérője még nem a ma megszokott módon skálázták (2. ábra). A műszeren a 0 dB nem a maximális kivezérléshez, hanem a névleges analóg kivezérlési szinthez tartozik, a skála teteje pedig +20 dB. Hamar kiderült, hogy a névleges kivezérléshez képest legfeljebb 12-14 dB-es csúcsokkal rendelkező analóg felvételeket szintnövelés nélkül digitalizálva, a CD-k legnagyobb kivezérlése 6-8 dB-lel a maximális szint alatt marad. Nem akarván véletlenül sem elpazarolni a kb. 1 bitnyi kivezérlési tartalékot, a stúdiók 6 dB-lel megnövelték a lejátszó magnetofon kimenőszintjét, hogy a digitalizált felvételen a legnagyobb csúcsok már a maximális 0 dBFS közelébe kerüljenek. Annak érdekében, hogy a digitálisan rögzített kiadványok hangossága ne maradjon el az analóg szalagról digitalizált anyagokétól, értelemszerű volt, a keverőasztalok kimeneti szintjét is megnövelni. A szintnövelés 6 dB hangosságnövekedést okozott, eltűnt a kivezérlési tartalék, de a kiadványok dinamikája még nem sérült. Követve a stúdiók szintezési gyakorlatát, az 1985-ben piacra került PCM-1630 audio processzor kivezérlés mérőjét (2. ábra) már dBFS-ben skálázták. A referenciaszint értéke ennél a típusnál már -20 és -10 dBFS között állítható volt.
A csúcsnormalizált felvételeknél – kivezérlési tartalék hiányában –további hangosságnövelés csak dinamikaszűkítés árán volt megvalósítható. A csúcsok limitálásával, a hangosság átfogás szűkítésével újabb több decibelnyi szint-, és ebből adódóan hangosságnövelés vált lehetővé.

2. ábra A Sony PCM-1610 (a) és PCM-1630 (b) audió processzorok kivezérlés mérő műszere.
Nem szabad elfelejteni, hogy a ’80-as években a digitálisan rögzített felvételek utólagos manipulálása még nem volt megoldott. Nem voltak minden stúdió számára megfizethető hardver DSP-k, munkaállomások, plug-inek. A stúdiók többségében a szerkesztésen kívül minden beavatkozást kizárólag az analóg tartományban tudtak elvégezni. A digitális jelmanipuláló eszközök árának csökkenése, a munkaállomások teljesítményének megsokszorozódása a ’90-es évek közepére tette lehetővé, hogy a kiadványok dinamikájának módosításához ne kelljen a felvételt az analóg és digitális tartományok között oda-vissza konvertálni. A digitális dinamika-szabályzók lényegesen hatékonyabbnak bizonyultak analóg elődeiknél. A look-ahead limiterek ekzakt módon voltak képesek megfogni minden egyes jelcsúcsot, a többsávos kompresszorokkal pedig a nélkül lehetett drasztikusan csökkenteni a dinamikát, hogy észlelhető „pumpálás” keletkezett volna. A mastering mérnökök kelléktárában a limiterek és kompresszorok mellett ott találjuk még a különböző equalizereket és exceitereket, melyekkel a hangszín módosításán keresztül növelhető a felvétel hangossága.

3. ábra Könnyűzenei felvételek hangosság és dinamika paraméterek alakulása az idő függvényében.
A hangfelvételek hullámformája sokat elárul a dinamikáról (5. ábra), jóllehet kvantitatív információkat nem tudunk leszűrni belőle. A dinamikus anyagok hullámformája „szellős”, a csúcsok között van „levegő”, míg a szűk dinamikával rendelkező felvételeké tömör, kolbász jellegű. Ez utóbbiakban a maximálisan kivezérelt, ill. a maximálisnál alig kisebb nagyságú minták dominálnak, hiányoznak belőlük a tranziensek, és híján vannak a dinamikai kontrasztnak.

A 2000-res évekre a könnyűzenei kiadványokon gyakorlatilag szinte már minden jelcsúcs a kivezérlési határ közelébe került. Azonban a megrendelők többségének sosem elég hangos a készülő felvétel. Amikor a mastering eszközökkel már nem lehetett a hangosságot fokozni, további beavatkozások bevezetése vált szükségessé. Ekkor kezdték a mastering stúdiók a kompresszálást, limitálást, basszus és felharmonikus dúsítást szándékos analóg és digitális túlvezérléssel ötvözni. Megszülettek a négyszögjeleket, több decibelnyi hangminták közti túlvezérlést tartalmazó kiadványok (6. ábra). E kiadványokon a jel effektívértéke megközelíti, gyakran eléri, vagy akár meg is haladja a jel csúcsértékét. Ezek a beavatkozások nem csak a vájt-fülűek számára tűnnek fel. A hangzás torzzá, fémessé válása, a hangkép beszűkülése, a térérzet eltűnése gyakran már a nem hozzáértő számára és nyilvánvalóvá vált.

6. ábra Durva digitális túlvezérlések Iggy Pop Search And Destroy c. számában.
A hangosság verseny azonban nem csak az új kiadványokat érintette. Annak érdekében, hogy a régebbi felvételek is kellően hangosan szóljanak az új CD-k mellett, – akár több alkalommal is – újra masterelték őket.
|
Megjelenés
|
IL
[LUFS]
|
LRA
[LU]
|
TP
[dBFS]
|
PLR
[LU]
|
|
1985
|
-16,8
|
11,3
|
-1,1
|
15,7
|
|
2003
|
-10,1
|
10,2
|
1,5
|
11,6
|
1. táblázat A Song From The Wood c. dal két változatának hangosság és dinamika adatai.
Azt gondolhatnánk, hogy a hangosságverseny a hanglemeziparon belül csak a könnyűzenei műfajokat érinti. Meglepő, de komolyzenei felvételek esetében is előfordult, hogy a megrendelő ragaszkodott hozzá, hogy a felvétel hangosabb legyen a mű korábban megjelent változatánál, vagy egyéb komolyzenei kiadványoknál.
A negatív tendenciák ellenére, szerencsére néhány pozitív esetről is be lehet számolni. Ha nem is gyakran, de előfordul, hogy a kiadók utólag megjelentetik egy-egy könnyűzenei album jobb minőségű változatát. Ez történt például a Metallica rajongók körében nagy felháborodást kiváltó Death Magnetic CD-jével és a Green Day 2004-ben megjelent American Idiot című lemezével is. A Guitar Hero játékhoz, – adminisztrációs hibából kifolyólag – nem a hivatalos Death Magnetic verziót, hanem annak egy még valamivel kisebb mértékben komprimált, hallgathatóbb változatát mellékelték. Az American Idiot-nak pedig 2011-ben jelent meg 24/192-es, dinamikusabb HDR változata. Mindkét album esetében egyértelműen tisztább, torzítatlanabb, tranziensekben gazdagabb a később kiadott változat.
Az iTunes Radio indulását követően, az ismert mastering mérnök, Bob Katz sajtóközleményben jelentette be, hogy a hangosság háborúnak vége. Katz lelkesedésének alapja az volt, hogy az iTunes Radio már hangosság szerint normalizálva játsza a dalokat. Ebből pedig következik, hogy értelmetlenné válik a versengés, hiszen az agyon komprimált számok a hangosságnormalizálást alkalmazó rendszereken nem lesznek hangosabbak a többi dalnál, ellenben laposan, élettelenül fognak szólni.
folytatjuk
Számos könnyűzenei stílusnál megfigyelhető, hogy a felvételek hangossága, pontosan fogalmazva a felvételek hangosságának átlaga, évről-évre növekedett, a dinamika csökkent, a hangzás pedig egyre torzabbá vált. Az 1. ábra bő 60 év slágerlistás dalainak hangosság és valódi csúcsszintjének alakulását ábrázolja. A hangosság háború témájával foglalkozó tanulmányokból kiderül, hogy a verseny a digitális rendszerek megjelenésével gyorsult fel. A feketelemez virágzása idején, 40 év alatt mindössze kb. 4 dB hangerő ingadozás figyelhető meg, míg a CD-nél 20-25 év alatt 8-10 dB-lel nőtt a felvételek átlagos hangossága. Ha a vizsgált időszak leghalkabb és leghangosabb dalait hasonlítjuk össze, a különbség meghaladja a 20 decibelt.

1. ábra 10 000 slágerlistás dal integrált hangosságának (I), valamint maximális valódi csúcsszintjeinek (MaxTP) medián értékei kétéves bontásban. A hibavonalak az egyes időszakokba eső eredményének középső 50%-ának (25 % – 75%) elhelyezkedését szemléltetik. (Forrás: R. M. Ortner „Je lauter desto bumm!)”
A könnyűzenei hangosság verseny mögötti motivációról a vélemények megoszlanak. Az viszont tény, hogy a pop, rock stílusok előadói, a kiadók menedzserei évtizedeken keresztül egyre hangosabb felvételeket követeltek. A hangmérnököknek, mastering-mérnököknek az aktuális slágerekhez képest mindig kicsit hangosabbra kellett készíteni az új felvételt. Ez a folyamat oda vezetett, hogy jó néhány, a XXI. század első évtizedében készült könnyűzenei kiadvány dinamikája kisebb, mint a múlt század elején készült fonográf hengereké.
Az ilyen, agyon komprimált felvétel hangzása lapos, monoton, elvész belőle az élet, az izgalom. Nem kelti fel már a figyelmet, inkább csak háttér-hallgatásra, a környezet zajainak elfedésére alkalmas.
A „minél hangosabb, annál jobb” elképzelés a hanglemezek esetében is hamis. Tetszőleges időszakot vizsgálva, nem találni összefüggést a különböző hangosságú dalok slágerlistákon elfoglalt pozíciói vagy az eladási statisztikák között. Ennek ellenére az előadók, kiadók törekedtek, törekszenek rá, hogy a készülő szám, lemez, hangosságával kitűnjön a többi közül.
A legtöbb lejátszó eszköz rendelkezik hangerőszabályzóval, a hallgatónak tehát szinte minden esetben lehetősége van kompenzálni a megnövelt hangerőt. Kivételnek számítottak a 45-ös fordulatszámú lemezeket játszó zenegépek, melyeknél a hangerőszabályzót a készülék hátuljába rejtették, illetve a gramofon. Ez utóbbinál a hangerőt kizárólag a tölcsérbe gyömöszölt ruhadarabbal, például harisnyával lehetett csökkenteni.
A hangosság versenynek, hangosság háborúnak nevezett jelenség a ’80-as évek második felében, a ’90 es évek elején, a CD és a digitális dinamikaprocesszorok elterjedésének idején, gyorsult fel. A feketelemez lejátszhatóságát veszélyeztette volna, ha a barázdát túl nagy amplitúdóval vágják, illetve az állandóan jelenlévő nagy amplitúdójú barázdák következtében a műsoridő is jelentősen csökkent volna. Emiatt az analóg érában a hangosság verseny még nem tudott eldurvulni.
Szemben a feketelemezzel, a kompaktlemez lejátszhatósága és műsorideje független a kivezérléstől. Így a digitális érában a hanghordozók technika korlátai már nem szabnak határt a komprimálás mértékének, és a hangosság fokozásának.
Az analóg érában a hanglemezek átlagos hangossága meglehetősen kiegyenlített volt. Az eltérés két LP között általában néhány dB-nél nem volt több. A lemezek átlagos hangosságérték jellemzően -18 és -15 dBFS közé esett. Az egységes hangosságnak köszönhetően, a lemezeket azonos hangerőszabályzó állás mellett lehetett hallgatni. A felvételek csúcs-átlaghangosság viszonya – az analóg stúdiószalag nemlineáris átviteli karakterisztikájából adódóan – legfeljebb 12-14 dB volt, ami egyébként komolyzenei felvételek esetén is nagyon jó érték.
A digitális rendszerek nem komprimálják a műsorjelet. Így az analóg szalagénál nagyobb PLR-rel is lehet velük felvételt rögzíteni. Az Sony első professzionális digitális rendszerében a névleges analóg kivezérlési szintet (0 VU, +4 dBu) -20 dBFS-hez rendelték, bőkezűen 20 dB kivezérlési tartalékot biztosítva a jelcsúcsoknak. Figyelemre méltó az is, hogy a PCM-1600 és PCM-1610 audio processzorok kivezérlés mérője még nem a ma megszokott módon skálázták (2. ábra). A műszeren a 0 dB nem a maximális kivezérléshez, hanem a névleges analóg kivezérlési szinthez tartozik, a skála teteje pedig +20 dB. Hamar kiderült, hogy a névleges kivezérléshez képest legfeljebb 12-14 dB-es csúcsokkal rendelkező analóg felvételeket szintnövelés nélkül digitalizálva, a CD-k legnagyobb kivezérlése 6-8 dB-lel a maximális szint alatt marad. Nem akarván véletlenül sem elpazarolni a kb. 1 bitnyi kivezérlési tartalékot, a stúdiók 6 dB-lel megnövelték a lejátszó magnetofon kimenőszintjét, hogy a digitalizált felvételen a legnagyobb csúcsok már a maximális 0 dBFS közelébe kerüljenek. Annak érdekében, hogy a digitálisan rögzített kiadványok hangossága ne maradjon el az analóg szalagról digitalizált anyagokétól, értelemszerű volt, a keverőasztalok kimeneti szintjét is megnövelni. A szintnövelés 6 dB hangosságnövekedést okozott, eltűnt a kivezérlési tartalék, de a kiadványok dinamikája még nem sérült. Követve a stúdiók szintezési gyakorlatát, az 1985-ben piacra került PCM-1630 audio processzor kivezérlés mérőjét (2. ábra) már dBFS-ben skálázták. A referenciaszint értéke ennél a típusnál már -20 és -10 dBFS között állítható volt.
A csúcsnormalizált felvételeknél – kivezérlési tartalék hiányában –további hangosságnövelés csak dinamikaszűkítés árán volt megvalósítható. A csúcsok limitálásával, a hangosság átfogás szűkítésével újabb több decibelnyi szint-, és ebből adódóan hangosságnövelés vált lehetővé.

2. ábra A Sony PCM-1610 (a) és PCM-1630 (b) audió processzorok kivezérlés mérő műszere.
Nem szabad elfelejteni, hogy a ’80-as években a digitálisan rögzített felvételek utólagos manipulálása még nem volt megoldott. Nem voltak minden stúdió számára megfizethető hardver DSP-k, munkaállomások, plug-inek. A stúdiók többségében a szerkesztésen kívül minden beavatkozást kizárólag az analóg tartományban tudtak elvégezni. A digitális jelmanipuláló eszközök árának csökkenése, a munkaállomások teljesítményének megsokszorozódása a ’90-es évek közepére tette lehetővé, hogy a kiadványok dinamikájának módosításához ne kelljen a felvételt az analóg és digitális tartományok között oda-vissza konvertálni. A digitális dinamika-szabályzók lényegesen hatékonyabbnak bizonyultak analóg elődeiknél. A look-ahead limiterek ekzakt módon voltak képesek megfogni minden egyes jelcsúcsot, a többsávos kompresszorokkal pedig a nélkül lehetett drasztikusan csökkenteni a dinamikát, hogy észlelhető „pumpálás” keletkezett volna. A mastering mérnökök kelléktárában a limiterek és kompresszorok mellett ott találjuk még a különböző equalizereket és exceitereket, melyekkel a hangszín módosításán keresztül növelhető a felvétel hangossága.

3. ábra Könnyűzenei felvételek hangosság és dinamika paraméterek alakulása az idő függvényében.
A hangfelvételek hullámformája sokat elárul a dinamikáról (5. ábra), jóllehet kvantitatív információkat nem tudunk leszűrni belőle. A dinamikus anyagok hullámformája „szellős”, a csúcsok között van „levegő”, míg a szűk dinamikával rendelkező felvételeké tömör, kolbász jellegű. Ez utóbbiakban a maximálisan kivezérelt, ill. a maximálisnál alig kisebb nagyságú minták dominálnak, hiányoznak belőlük a tranziensek, és híján vannak a dinamikai kontrasztnak.

A 2000-res évekre a könnyűzenei kiadványokon gyakorlatilag szinte már minden jelcsúcs a kivezérlési határ közelébe került. Azonban a megrendelők többségének sosem elég hangos a készülő felvétel. Amikor a mastering eszközökkel már nem lehetett a hangosságot fokozni, további beavatkozások bevezetése vált szükségessé. Ekkor kezdték a mastering stúdiók a kompresszálást, limitálást, basszus és felharmonikus dúsítást szándékos analóg és digitális túlvezérléssel ötvözni. Megszülettek a négyszögjeleket, több decibelnyi hangminták közti túlvezérlést tartalmazó kiadványok (6. ábra). E kiadványokon a jel effektívértéke megközelíti, gyakran eléri, vagy akár meg is haladja a jel csúcsértékét. Ezek a beavatkozások nem csak a vájt-fülűek számára tűnnek fel. A hangzás torzzá, fémessé válása, a hangkép beszűkülése, a térérzet eltűnése gyakran már a nem hozzáértő számára és nyilvánvalóvá vált.

6. ábra Durva digitális túlvezérlések Iggy Pop Search And Destroy c. számában.
A hangosság verseny azonban nem csak az új kiadványokat érintette. Annak érdekében, hogy a régebbi felvételek is kellően hangosan szóljanak az új CD-k mellett, – akár több alkalommal is – újra masterelték őket.
|
Megjelenés
|
IL
[LUFS]
|
LRA
[LU]
|
TP
[dBFS]
|
PLR
[LU]
|
|
1985
|
-16,8
|
11,3
|
-1,1
|
15,7
|
|
2003
|
-10,1
|
10,2
|
1,5
|
11,6
|
1. táblázat A Song From The Wood c. dal két változatának hangosság és dinamika adatai.
Azt gondolhatnánk, hogy a hangosságverseny a hanglemeziparon belül csak a könnyűzenei műfajokat érinti. Meglepő, de komolyzenei felvételek esetében is előfordult, hogy a megrendelő ragaszkodott hozzá, hogy a felvétel hangosabb legyen a mű korábban megjelent változatánál, vagy egyéb komolyzenei kiadványoknál.
A negatív tendenciák ellenére, szerencsére néhány pozitív esetről is be lehet számolni. Ha nem is gyakran, de előfordul, hogy a kiadók utólag megjelentetik egy-egy könnyűzenei album jobb minőségű változatát. Ez történt például a Metallica rajongók körében nagy felháborodást kiváltó Death Magnetic CD-jével és a Green Day 2004-ben megjelent American Idiot című lemezével is. A Guitar Hero játékhoz, – adminisztrációs hibából kifolyólag – nem a hivatalos Death Magnetic verziót, hanem annak egy még valamivel kisebb mértékben komprimált, hallgathatóbb változatát mellékelték. Az American Idiot-nak pedig 2011-ben jelent meg 24/192-es, dinamikusabb HDR változata. Mindkét album esetében egyértelműen tisztább, torzítatlanabb, tranziensekben gazdagabb a később kiadott változat.
Az iTunes Radio indulását követően, az ismert mastering mérnök, Bob Katz sajtóközleményben jelentette be, hogy a hangosság háborúnak vége. Katz lelkesedésének alapja az volt, hogy az iTunes Radio már hangosság szerint normalizálva játsza a dalokat. Ebből pedig következik, hogy értelmetlenné válik a versengés, hiszen az agyon komprimált számok a hangosságnormalizálást alkalmazó rendszereken nem lesznek hangosabbak a többi dalnál, ellenben laposan, élettelenül fognak szólni.
folytatjuk
A rádió és televízió műsorok hangosságproblémája több évtizedre tekint vissza. A hallgatók gyakran elégedetlenek a rádióműsorok beszéd-zene hangosság viszonyával, a tévénézőket pedig a túl hangos reklámok, műsorelőzetesek, illetve a csatornaváltáskor tapasztalható hangosság ugrások zavarják. A hangosságprobléma azonban túlmutat a műsorszórás területén. Az elmúlt 30 évben a zeneiparban kialakult hangosságháború következtében a könnyűzenei kiadványok egyre inkább túlkomprimálttá váltak, a felvételek dinamikája beszűkült.
Az ITU-R BS.1770., illetve az ezen alapuló EBU R 128 hangosságszabályzási ajánlás széles körben történő bevezetésének hatására a felsorolt problémák terén már tapasztalható változás. A közeli jövőben várhatóan tovább javul a műsorok beszédérthetősége, a nézőknek ritkábban kell majd a hangerőszabályzóért nyúlni, illetve visszatérhet a könnyűzenei kiadványok ’80-as évekre jellemző dinamikája.
A hangosságproblémát okozó hangosság verseny, vagy ha úgy tetszik, hangosság háború kialakulása lényegében
- a téves „minél hangosabb, annál jobb” elképzelésekből
- a csúcsérték-mérő műszerek használatából,
- az eltérő szintezési ajánlásokból,
- a szintezési ajánlások téves értelmezéséből, illetve
- a zenehallgatási környezet változásából
adódik.
Minél hangosabb, annál jobb?
Az átlag zenehallgatónak két eltérő hangosságú felvétel közül a hangosabb tetszik jobban. Hasonlóképpen, két nem teljesen azonosan szintezett, de hasonló minőségű berendezést összehasonlítva – az első pillanatokban – a hangosabb hangzása vonzóbb. A jelenség oka hallásunkban keresendő. Az egyenlő hangosságú görbékből kitűnik, hogy a hangerőt növelve egyre több magas, illetve mély összetevőt érzékelünk, a hangzást teltebbnek, életszerűbbnek ítéljük.
Egy lemez, egy rádióadó hangosabb lehet a másiknál, és a reklám is szólhat hangosabban a megszakított filmnél. Azt azonban nem kellene elfelejteni, hogy a néző, hallgató kezében legtöbbször ott van a hangerőállítás lehetősége, és ő élni is fog vele. Innentől kezdve pedig nyilvánvalóan értelmetlen a hangosságban versenyezni.
Dinamika
A túlzásba vitt hangosságnövelés csak jelentős dinamikaszűkítés és torzítás árán valósítható meg. Az CD-k átlagszintjének évtizedeken keresztül történt folyamatos emelése csak a hangjel csúcsainak egyre durvább limitálása mellett volt lehetséges. A digitális felvételek szintjének torzításmentes növelését a hangminta csúcsok feletti kivezérlési tartalék korlátozza. Ez a tartalék kizárólag a csúcsok limitálása árán növelhető. Néhány dB-nyi csúcslimitálást a hozzáértők is csak nehezen vesznek észre. Azonban, a mastering studiókban alkalmazott dinamikaszűkítés mértéke egy idő után messze meghaladta a szükséges és elfogadható mértéket. A felvételek hangzása lapossá, torzzá vált. Ebben a folyamatban komoly szerepe volt a digitális dinamika-szabályzóknak, melyek szemben analóg elődeikkel, képesek precízen megfogni a rövididejű jelcsúcsokat.
A dinamika nem pusztán műszaki jellemző, hanem fontos művészi kifejező eszköz is. Ugyanúgy hozzá tartozik a zeneszerző és az előadó eszköztárához, mint a dallam, a tempó vagy a ritmus. Nélküle könnyen lapos, élettelen, monoton lenne a produkció. (Természetesen vannak eleve kis dinamikájú műfajok stílusok is, mint pl. bizonyos népek zenéje, vagy egyes könnyűzenei irányzatok, de ez a történet nem ezekről szól.)
A dinamikaszabályzás kapcsán megkülönböztethetjük a felvétel mikro és makro dinamikáját. A mikro dinamika a tranziensekről szól, egy rövid felvétel részlet átlagos hangosságának és csúcskivezérlésének aránya. Szabályzása elektronikus eszközökkel, a limiterekkel történik. A makro dinamika – ezzel szemben – a lassú hangerőváltozásokat írja le, tulajdonképpen a felvétel vagy felvétel részlet halkabb és hangos részeinek hangosság arányát adja meg. A makro, vagy keverési dinamika mutatja meg, hogy egy zeneműnél hogyan viszonyulnak egymáshoz a fortissimók és pianissimók. Ide tartoznak a dinamika átmenetek: a crescendók és decrescendók, filmek, hangjátékok esetében a dialógusok és effektek viszonya. A makro dinamika módosítása manuálisan vagy kompresszorokkal, expanderekkel lehetséges. A makro dinamika alapján dönthető el, hogy egy hanganyag megfelel-e a tervezett lehallgatási környezetnek, platformnak.
Mekkora a jó dinamika?
A zenehallgatási szokások gyökeres változása szintén hozzájárult, sőt ösztönözte a hangosságversenyt. A hordozható lejátszók, autóba épített CD-játszók terjedésével, a zenehallgatás jellemző helye a viszonylag csendes lakószobából kikerült a lényegesen zajosabb utcára, autóba, tömegközlekedési eszközökre. Ebben az új környezetben csak a kisebb dinamikájú felvételek élvezhetőek. Nagy dinamika esetén a halk részletek elvesznek a zajban, a hangosak túlvezérelhetik a lejátszó rendszert, nem utolsó sorban pedig halláskárosodást okozhatnak. Emiatt a hangerő folyamatos szabályzásra lenne szükség, ami idegesítő. Ilyen körülmények között, a zenehallgatók számára sokkal vonzóbb, ha a felvételek eleve kisebb dinamikával készülnek, vagy kerülnek adásba, kisugárzásra. Ha tehát a jellemző hallgatási környezet úgy kívánja, – manuálisan vagy dinamika-szabályzó eszközökkel – a halk felvételrészletek szintjét növelni, a hangosakét csökkenteni kell. Problémát jelent, hogy mindig vannak – ha gyakran csak kisebb számban is –, akik továbbra is jó akusztikai körülmények között „fogyasztják a médiát”. Ők a dinamika csökkenését többnyire negatívan ítélik meg. Az 1. ábra szemlélteti, hogy a zenehallgatók különböző csoportjai mennyire eltérő módon viszonyulnak a dinamikaszűkítéshez. Az autóban zenét hallgatók pl. pozitívan értékelik a jelentős dinamikaszűkítést, míg a vájtfülűek gyakran már az enyhébb beavatkozást is zavarónak találják.
Ideális dinamika tehát nem létezik, de a hangosságháború fegyverei, a dinamika-szabályzó eszközök sem eredendően a gonosztól valók. Használatuk túlzásba vitele azonban nem kívánatos. A fogyasztók dinamikaigényének kezelését hosszútávon vélhetően a lejátszó eszközökbe, vevőkészülékekbe épített ún. személyes dinamika szabályzók oldják majd meg. És erre talán nem is kell már sok évig várnunk.

1. ábra A dinamikaszűkítés mértékének szubjektív értékelése.
Mit, miért és mivel mértünk eddig?
Az általánosan használt analóg és digitális kivezérlésmérő műszerek a műsorjel csúcsait mérik. Elterjedt alkalmazásuk oka, hogy használatukkal elkerülhető az eszközök, illetve médiumok túlvezérlése. A hangosságérzet azonban nem a jel csúcsértékével, hanem effektívértékének átlagával, a jel energiájával arányos. A hangzóanyagok csúcsszintjének és átlagos hangosságának viszonya jelentős mértékben különbözhet egymástól. Emiatt, ha az egymást követő műsorok, vagy a műsoron belül a műsorelemek szintjének beállítása, vagy a hangzó anyagok normalizálása a csúcsérték alapján történik, óhatatlanul hangosságugrások keletkeznek.
Az analóg, ún. kvázi csúcsmérő (QPPM) műszerek szándékosan nem mutatják a műsorjel valódi csúcsait. A digitális kivezérlésmérők a hangminták pontos értéke mérik. Kiderült azonban, hogy ezek a műszerek sem adnak minden esetben pontos tájékoztatást a hanghullám maximumairól. Számos, a ’90-es évek második felétől kezdődően megjelent könnyűzenei kiadványnál megfigyelhető, hogy a hangminták által leírt (analóg) hullám amplitúdója a minták között kilép a kódolható kivezérlési tartományból (2. ábra), azaz a felvétel hangminták közti túlvezérléseket tartalmaz. A hangminták közti túlvezérlés DA átalakításkor vagy digitális jelfeldolgozás során torzításhoz vezethet.

2. ábra +2 dBFS feletti hangminták közti túlvezérlés a Greenday American idiot c. számában. A minták nagysága -0,3 dBFS.
Bonyolítja a helyzetet, hogy analóg és digitális kivezérlésmérőből is számos változat van forgalomban (táblázat), illetve hogy a különböző szintezési ajánlások eltérő módon rendelik össze az analóg és digitális szinteket. Az EBU ajánlás szerint az analóg PPM műszer 0 dB-jéhez (megengedett maximális szint) a digitális tartományban ‑9 dBFS tartozik. Vagyis az ajánlás 9 dB kivezérlési tartalékot biztosít a PPM műszer által nem mutatott rövididejű csúcsoknak, illetve a kezelői figyelmetlenségből származó kisebb túlvezérléseknek. A SMPTE ajánlásban a VU méter 0-ját rendelik a ‑18 vagy ‑20 dBFS digitális szinthez, de az analóg feszültségek és a digitális kódok összerendelése sem azonos az EBU ajánlással.

A szintezési ajánlások szövege sok esetben könnyen félreérthető. A félreértések aztán elterjednek, helyreigazításuk szinte lehetetlen. Vélhetően az EBU ajánlás félreértelmezéséből származnak azok az előírások, melyek ‑9 dBFS maximális digitális kivezérlést engednek meg, jóllehet az ajánlásban ez nem szerepel.
A fentieket összefoglalva, a hagyományos kivezérlésmérők kiegyenlített hangosságú, rejtett túlvezérléseket sem tartalmazó felvételek készítésére nem alkalmasak.

A szubjektív hangosság mérésére alkalmas módszer kidolgozására tett első kísérlet (1956) az ismert fizikus és akusztikus, Eberhard Zwicker nevéhez fűződik. Az 1980-as évektől kezdődően aztán számos stúdiótechnikai cég, kutatóintézet, televízió (RTW, IRT, CBS, TC Electronic, CRC, Dolby) alkotta meg saját hangosságmérőjét, de a mérési módszer nemzetközi szabványosítására 2006-ig nem került sor.
A sorozat következő részeiben a hangosság háború „frontjai-n”; a könnyűzenében, a rádióknál, televízióknál, a moziban vagy az internetrádiónál tapasztalható hangosság problémákat vesszük sorra, majd megismerkedünk az EBU R 128 hangosságszabályzási ajánlással.
Fogalmak, mennyiségek
- Program hangosság – egy műsorszám, műsorblokk átlagos, kapuzott hangossága. A kapuzás révén, csak az előtérben lévő hangokat veszi figyelembe a mérés során.
- Hangosságátfogás (Loudness RAnge, LRA)– a műsorszám hangos és halk részeinek távolsága, a rövididejű hangosság értékek eloszlásának 10 és 99 percentil közé eső részével kifejezve. Mértékegysége LU.
- Valódi csúcsszint (True Peak, TP) – a hangminták közti maximumokat is figyelembe vevő digitális kivezérlési maximum. Mértékegysége dBTP. Értéke pozitív is lehet.
- Csúcsszint-hangosság viszony (Peak to Loudness Ratio, PLR) – a maximális valódi csúcsszint és a program hangosság viszonya dB-ben.
A rádió és televízió műsorok hangosságproblémája több évtizedre tekint vissza. A hallgatók gyakran elégedetlenek a rádióműsorok beszéd-zene hangosság viszonyával, a tévénézőket pedig a túl hangos reklámok, műsorelőzetesek, illetve a csatornaváltáskor tapasztalható hangosság ugrások zavarják. A hangosságprobléma azonban túlmutat a műsorszórás területén. Az elmúlt 30 évben a zeneiparban kialakult hangosságháború következtében a könnyűzenei kiadványok egyre inkább túlkomprimálttá váltak, a felvételek dinamikája beszűkült.
Az ITU-R BS.1770., illetve az ezen alapuló EBU R 128 hangosságszabályzási ajánlás széles körben történő bevezetésének hatására a felsorolt problémák terén már tapasztalható változás. A közeli jövőben várhatóan tovább javul a műsorok beszédérthetősége, a nézőknek ritkábban kell majd a hangerőszabályzóért nyúlni, illetve visszatérhet a könnyűzenei kiadványok ’80-as évekre jellemző dinamikája.
A hangosságproblémát okozó hangosság verseny, vagy ha úgy tetszik, hangosság háború kialakulása lényegében
- a téves „minél hangosabb, annál jobb” elképzelésekből
- a csúcsérték-mérő műszerek használatából,
- az eltérő szintezési ajánlásokból,
- a szintezési ajánlások téves értelmezéséből, illetve
- a zenehallgatási környezet változásából
adódik.
Minél hangosabb, annál jobb?
Az átlag zenehallgatónak két eltérő hangosságú felvétel közül a hangosabb tetszik jobban. Hasonlóképpen, két nem teljesen azonosan szintezett, de hasonló minőségű berendezést összehasonlítva – az első pillanatokban – a hangosabb hangzása vonzóbb. A jelenség oka hallásunkban keresendő. Az egyenlő hangosságú görbékből kitűnik, hogy a hangerőt növelve egyre több magas, illetve mély összetevőt érzékelünk, a hangzást teltebbnek, életszerűbbnek ítéljük.
Egy lemez, egy rádióadó hangosabb lehet a másiknál, és a reklám is szólhat hangosabban a megszakított filmnél. Azt azonban nem kellene elfelejteni, hogy a néző, hallgató kezében legtöbbször ott van a hangerőállítás lehetősége, és ő élni is fog vele. Innentől kezdve pedig nyilvánvalóan értelmetlen a hangosságban versenyezni.
Dinamika
A túlzásba vitt hangosságnövelés csak jelentős dinamikaszűkítés és torzítás árán valósítható meg. Az CD-k átlagszintjének évtizedeken keresztül történt folyamatos emelése csak a hangjel csúcsainak egyre durvább limitálása mellett volt lehetséges. A digitális felvételek szintjének torzításmentes növelését a hangminta csúcsok feletti kivezérlési tartalék korlátozza. Ez a tartalék kizárólag a csúcsok limitálása árán növelhető. Néhány dB-nyi csúcslimitálást a hozzáértők is csak nehezen vesznek észre. Azonban, a mastering studiókban alkalmazott dinamikaszűkítés mértéke egy idő után messze meghaladta a szükséges és elfogadható mértéket. A felvételek hangzása lapossá, torzzá vált. Ebben a folyamatban komoly szerepe volt a digitális dinamika-szabályzóknak, melyek szemben analóg elődeikkel, képesek precízen megfogni a rövididejű jelcsúcsokat.
A dinamika nem pusztán műszaki jellemző, hanem fontos művészi kifejező eszköz is. Ugyanúgy hozzá tartozik a zeneszerző és az előadó eszköztárához, mint a dallam, a tempó vagy a ritmus. Nélküle könnyen lapos, élettelen, monoton lenne a produkció. (Természetesen vannak eleve kis dinamikájú műfajok stílusok is, mint pl. bizonyos népek zenéje, vagy egyes könnyűzenei irányzatok, de ez a történet nem ezekről szól.)
A dinamikaszabályzás kapcsán megkülönböztethetjük a felvétel mikro és makro dinamikáját. A mikro dinamika a tranziensekről szól, egy rövid felvétel részlet átlagos hangosságának és csúcskivezérlésének aránya. Szabályzása elektronikus eszközökkel, a limiterekkel történik. A makro dinamika – ezzel szemben – a lassú hangerőváltozásokat írja le, tulajdonképpen a felvétel vagy felvétel részlet halkabb és hangos részeinek hangosság arányát adja meg. A makro, vagy keverési dinamika mutatja meg, hogy egy zeneműnél hogyan viszonyulnak egymáshoz a fortissimók és pianissimók. Ide tartoznak a dinamika átmenetek: a crescendók és decrescendók, filmek, hangjátékok esetében a dialógusok és effektek viszonya. A makro dinamika módosítása manuálisan vagy kompresszorokkal, expanderekkel lehetséges. A makro dinamika alapján dönthető el, hogy egy hanganyag megfelel-e a tervezett lehallgatási környezetnek, platformnak.
Mekkora a jó dinamika?
A zenehallgatási szokások gyökeres változása szintén hozzájárult, sőt ösztönözte a hangosságversenyt. A hordozható lejátszók, autóba épített CD-játszók terjedésével, a zenehallgatás jellemző helye a viszonylag csendes lakószobából kikerült a lényegesen zajosabb utcára, autóba, tömegközlekedési eszközökre. Ebben az új környezetben csak a kisebb dinamikájú felvételek élvezhetőek. Nagy dinamika esetén a halk részletek elvesznek a zajban, a hangosak túlvezérelhetik a lejátszó rendszert, nem utolsó sorban pedig halláskárosodást okozhatnak. Emiatt a hangerő folyamatos szabályzásra lenne szükség, ami idegesítő. Ilyen körülmények között, a zenehallgatók számára sokkal vonzóbb, ha a felvételek eleve kisebb dinamikával készülnek, vagy kerülnek adásba, kisugárzásra. Ha tehát a jellemző hallgatási környezet úgy kívánja, – manuálisan vagy dinamika-szabályzó eszközökkel – a halk felvételrészletek szintjét növelni, a hangosakét csökkenteni kell. Problémát jelent, hogy mindig vannak – ha gyakran csak kisebb számban is –, akik továbbra is jó akusztikai körülmények között „fogyasztják a médiát”. Ők a dinamika csökkenését többnyire negatívan ítélik meg. Az 1. ábra szemlélteti, hogy a zenehallgatók különböző csoportjai mennyire eltérő módon viszonyulnak a dinamikaszűkítéshez. Az autóban zenét hallgatók pl. pozitívan értékelik a jelentős dinamikaszűkítést, míg a vájtfülűek gyakran már az enyhébb beavatkozást is zavarónak találják.
Ideális dinamika tehát nem létezik, de a hangosságháború fegyverei, a dinamika-szabályzó eszközök sem eredendően a gonosztól valók. Használatuk túlzásba vitele azonban nem kívánatos. A fogyasztók dinamikaigényének kezelését hosszútávon vélhetően a lejátszó eszközökbe, vevőkészülékekbe épített ún. személyes dinamika szabályzók oldják majd meg. És erre talán nem is kell már sok évig várnunk.

1. ábra A dinamikaszűkítés mértékének szubjektív értékelése.
Mit, miért és mivel mértünk eddig?
Az általánosan használt analóg és digitális kivezérlésmérő műszerek a műsorjel csúcsait mérik. Elterjedt alkalmazásuk oka, hogy használatukkal elkerülhető az eszközök, illetve médiumok túlvezérlése. A hangosságérzet azonban nem a jel csúcsértékével, hanem effektívértékének átlagával, a jel energiájával arányos. A hangzóanyagok csúcsszintjének és átlagos hangosságának viszonya jelentős mértékben különbözhet egymástól. Emiatt, ha az egymást követő műsorok, vagy a műsoron belül a műsorelemek szintjének beállítása, vagy a hangzó anyagok normalizálása a csúcsérték alapján történik, óhatatlanul hangosságugrások keletkeznek.
Az analóg, ún. kvázi csúcsmérő (QPPM) műszerek szándékosan nem mutatják a műsorjel valódi csúcsait. A digitális kivezérlésmérők a hangminták pontos értéke mérik. Kiderült azonban, hogy ezek a műszerek sem adnak minden esetben pontos tájékoztatást a hanghullám maximumairól. Számos, a ’90-es évek második felétől kezdődően megjelent könnyűzenei kiadványnál megfigyelhető, hogy a hangminták által leírt (analóg) hullám amplitúdója a minták között kilép a kódolható kivezérlési tartományból (2. ábra), azaz a felvétel hangminták közti túlvezérléseket tartalmaz. A hangminták közti túlvezérlés DA átalakításkor vagy digitális jelfeldolgozás során torzításhoz vezethet.

2. ábra +2 dBFS feletti hangminták közti túlvezérlés a Greenday American idiot c. számában. A minták nagysága -0,3 dBFS.
Bonyolítja a helyzetet, hogy analóg és digitális kivezérlésmérőből is számos változat van forgalomban (táblázat), illetve hogy a különböző szintezési ajánlások eltérő módon rendelik össze az analóg és digitális szinteket. Az EBU ajánlás szerint az analóg PPM műszer 0 dB-jéhez (megengedett maximális szint) a digitális tartományban ‑9 dBFS tartozik. Vagyis az ajánlás 9 dB kivezérlési tartalékot biztosít a PPM műszer által nem mutatott rövididejű csúcsoknak, illetve a kezelői figyelmetlenségből származó kisebb túlvezérléseknek. A SMPTE ajánlásban a VU méter 0-ját rendelik a ‑18 vagy ‑20 dBFS digitális szinthez, de az analóg feszültségek és a digitális kódok összerendelése sem azonos az EBU ajánlással.

A szintezési ajánlások szövege sok esetben könnyen félreérthető. A félreértések aztán elterjednek, helyreigazításuk szinte lehetetlen. Vélhetően az EBU ajánlás félreértelmezéséből származnak azok az előírások, melyek ‑9 dBFS maximális digitális kivezérlést engednek meg, jóllehet az ajánlásban ez nem szerepel.
A fentieket összefoglalva, a hagyományos kivezérlésmérők kiegyenlített hangosságú, rejtett túlvezérléseket sem tartalmazó felvételek készítésére nem alkalmasak.

A szubjektív hangosság mérésére alkalmas módszer kidolgozására tett első kísérlet (1956) az ismert fizikus és akusztikus, Eberhard Zwicker nevéhez fűződik. Az 1980-as évektől kezdődően aztán számos stúdiótechnikai cég, kutatóintézet, televízió (RTW, IRT, CBS, TC Electronic, CRC, Dolby) alkotta meg saját hangosságmérőjét, de a mérési módszer nemzetközi szabványosítására 2006-ig nem került sor.
A sorozat következő részeiben a hangosság háború „frontjai-n”; a könnyűzenében, a rádióknál, televízióknál, a moziban vagy az internetrádiónál tapasztalható hangosság problémákat vesszük sorra, majd megismerkedünk az EBU R 128 hangosságszabályzási ajánlással.
Fogalmak, mennyiségek
- Program hangosság – egy műsorszám, műsorblokk átlagos, kapuzott hangossága. A kapuzás révén, csak az előtérben lévő hangokat veszi figyelembe a mérés során.
- Hangosságátfogás (Loudness RAnge, LRA)– a műsorszám hangos és halk részeinek távolsága, a rövididejű hangosság értékek eloszlásának 10 és 99 percentil közé eső részével kifejezve. Mértékegysége LU.
- Valódi csúcsszint (True Peak, TP) – a hangminták közti maximumokat is figyelembe vevő digitális kivezérlési maximum. Mértékegysége dBTP. Értéke pozitív is lehet.
- Csúcsszint-hangosság viszony (Peak to Loudness Ratio, PLR) – a maximális valódi csúcsszint és a program hangosság viszonya dB-ben.
Sokan kétkedéssel fogadták és nem értették mi szükség rá hiszen a jó öreg rézkábelnél nincs megbízhatóbb. Ez így is van, csakhogy az a fránya kábel folyton bekerül a képbe, nem beszélve arról, hogy a riportert erősen korlátozza mozgásában. Nos mindezek kiküszöbölésére válaszként itt az AVX. A rendszert a Budapest Music Expo-n vetettük be villám riportok készítésekor a kézi mikrofonba integrált adóberendezéssel és a kamerára csatlakozó vevőegységgel.
A szokásos forgatás előtti stresszt máris oldotta az a tény, hogy nem kellett frekvencia használati engedélyt kérnünk és nem kellett regisztrálni sem, így fizetni sem kellett a használatért, mivel az AVX a szabadon használható 1,9 GHz-es tartományban dolgozik. Ez a frekvencia tartomány a világ sok országában használható, így biztosan nem lesz gondunk külföldön sem.

A tökéletes működéshez mindössze arról kell gondoskodni, hogy az adó és a vevőegységben található lítium-ion akkumulátorok teljesen fel legyenek töltve. Mindezt USB porton keresztül tehetjük meg igen flexibilisen, mivel mobiltelefon töltőt, szivargyújtó töltőt, vagy számítógépet is használhatunk erre a célra. A szimultán töltéshez úgyis két forrásra lesz szükségünk az említettekből. Kézbe véve a vevőegységet egy kb. 7 cm, „L” alakban végződő, XLR papa csatlakozóval ellátott apró eszközre csodálkozunk. Igen csodálkozunk, mert szinte hihetetlen, hogy mennyi műszaki tartalom és tudás van belezsúfolva ebbe az aprócska tárgyba. A vevőt a kamera XLR hangbemenetére kell csatlakoztatni, itt máris megakadtam mivel az XLR papa csatlakozó olyan szögben állt, hogy képtelenség volt a csatlakoztatás, mivel a kamera mikrofontartó kengyele útban volt. Huh máris leizzadtam, most mi lesz, toldó kábel kell, de honnan szerezzek?

Ekkor vettem észre, hogy az okos németek gondoltak erre a problémára és úgy tervezték a berendezést, hogy az az „L” alaknál szögben elforgatható legyen. Hála nekik így máris csatlakoztattam a vevőt és olyan jó szögben tudtam beállítani, hogy sem a puskamikrofon kengyel, sem az objektív forgatógyűrűi nem voltak útban. Következett egy gyors próba, bekapcsoltuk az adóberendezést, ami gyakorlatilag egy Sennheiser evolution, vagy MD-42-es kézi mikrofonba integrált transmitter, amely kijelzi az akkumulátor töltöttségét és a párosodást a vevő egységgel. A töltöttség jelző majdnem üres állapotot mutatott, lázas töltésbe kezdtünk, hogy valamennyire feltöltsük az eszközt és el tudjunk indulni a forgatásra. Azonban mint utóbb kiderült erre is van mentő megoldása a Sennheisernek, de erről majd később. Azt érdemes tudni, hogy a teljesen feltöltött adó legalább 10 órát képes dolgozni, ez az érték a receiver esetében 5 óra.

Ezeket a jó értékeket az adaptív átviteli teljesítménynek köszönhetjük, ami azt jelenti, hogy mindig csak annyi tápáramot használ fel a rendszer, amennyi a mikrofon-adó és a kamera-vevőegység közötti megbízható kapcsolat fenntartásához szükséges. Ez a stabil kapcsolat biztosításán túl az akku teljesítmény-felvételét is csökkenti – csakúgy, mint az automatikus be-/kikapcsolás funkció. Ha a kameránk mikrofonbementéhez tartozó fantomtápot bekapcsoljuk, akkor a kamera ki és bekapcsolásával a vevőberendezés is ki/be kapcsolódik. Már csak a kézimikrofont kell bekapcsolni és a párosodás automatikusan, pár másodpercen belül létrejön. Ezt az adó és vevőberendezésen található LED vörösről zöldre váltása jelzi. A virtuális összekapcsolódás után a rendszer azonnal beállítja a megfelelő audio felvételi szintet, és tökéletesen a kamera bemeneti érzékenységéhez igazítja azt, majd választ egy szabad frekvenciát és máris készen áll a felvételre. Ha felbukkan egy interferencia forrás, az AVX azonnal felismeri és észrevétlenül egy másik frekvenciára kapcsol. A rendszer igazán pillanatok alatt üzemképes, már ez is óriási meglepetés volt számunkra.

Az igazi meglepetés azonban akkor ért bennünket amikor meghallottuk a rendszerből érkező hang minőségét. Az nem volt mély, az nem volt magas, teljesen megfelelt az élethűségnek. Torzításnak és tömörítésnek, vagy processzálásból adódó egyéb hibáknak nyoma sem volt, az úgy szólt ahogy szólnia kellett. A hangminőség egyébként 24 bites/48 kHz mintavételezéssel. A késés mindössze 19 ms, ami kevesebb mint egy frame, így biztosan szinkronban marad a kép és a hang. Ami feltűnő és pozitív volt, hogy az igen erős háttérzajokat szépen kiszűrte a rendszer, persze mindez a gyökerektől ered, vagyis a Sennheiser legendás gömb mikrofonkapszula karakterisztikától, pld. MMD 42-1. Ez a karakterisztika még akkor is jó hangot képes előállítani, amikor a riportalany nem közvetlenül a mikrofonba beszél. Egy szó mint száz a hangminőség a broadcast igényeket jóval meghaladja, ezt az is alátámasztja, hogy létezik egy filmes csomag zsebadóval és – a film- és TV-produkcióknál gyártási referencia-termékként elismert, – MKE 2 csíptetős mikrofonnal. A rendszert minősíti a hatótávolság is, amit a gyártó tipikusan kb. 30 méterben határoz meg, azonban ez jóval több is lehet közvetlen adó és vevő rálátás esetében.

Tartozékok tekintetében sem szegényes a választék, létezik XLR/minijack átalakító, azoknak akiknek a kamerája nem XLR csatlakozós, ilyenkor a kamera tartozékpapucsára kerül az AVX vevőegység az erre kifejlesztett konzol segítségével. Itt kanyarodnék vissza az adóegységben lemerült akkumulátor problémájára, vész esetére létezik egy olyan belső kapszula amelybe két AA ceruzaelem helyezhető, ezzel kiváltható a lemerült lítium-ion akkumulátor. A rendszerhez természetesen tartozik un. zsebadó, vagy testre felszerelhető (bodypack) is, ami képes együtt dolgozni az ME 2 csiptetős mikrofonnal, vagy a híres MD 42-es riportermikrofon kapszulájával épült kézi mikrofonnal is. A rendszer alkotóelemei valamint a kiegészítők külön is elérhetők, így a felhasználók saját személyre szabott AVX rendszereket építhetnek.
A személyes benyomásom csak pozitív, ugyanis aki forgató operatőrként jár dolgozni az tudja, hogy a vezetékes hanggal gondok lehetnek. Kontakthibás a kábel, ráadásul két vége is van, nem beszélve arról, hogy sosem elég hosszú, a kameramann és a riporter össze van kötve egy „köldökzsinórral”, szóval az egész olyan macerás. Na ennek vége, aki a mikrofonkábelt lecseréli AVX-re az megkapja, a stressz mentes alkotói szabadságot és a kiváló broadcast hangminőséget.
Seiler György
Sokan kétkedéssel fogadták és nem értették mi szükség rá hiszen a jó öreg rézkábelnél nincs megbízhatóbb. Ez így is van, csakhogy az a fránya kábel folyton bekerül a képbe, nem beszélve arról, hogy a riportert erősen korlátozza mozgásában. Nos mindezek kiküszöbölésére válaszként itt az AVX. A rendszert a Budapest Music Expo-n vetettük be villám riportok készítésekor a kézi mikrofonba integrált adóberendezéssel és a kamerára csatlakozó vevőegységgel.
A szokásos forgatás előtti stresszt máris oldotta az a tény, hogy nem kellett frekvencia használati engedélyt kérnünk és nem kellett regisztrálni sem, így fizetni sem kellett a használatért, mivel az AVX a szabadon használható 1,9 GHz-es tartományban dolgozik. Ez a frekvencia tartomány a világ sok országában használható, így biztosan nem lesz gondunk külföldön sem.

A tökéletes működéshez mindössze arról kell gondoskodni, hogy az adó és a vevőegységben található lítium-ion akkumulátorok teljesen fel legyenek töltve. Mindezt USB porton keresztül tehetjük meg igen flexibilisen, mivel mobiltelefon töltőt, szivargyújtó töltőt, vagy számítógépet is használhatunk erre a célra. A szimultán töltéshez úgyis két forrásra lesz szükségünk az említettekből. Kézbe véve a vevőegységet egy kb. 7 cm, „L” alakban végződő, XLR papa csatlakozóval ellátott apró eszközre csodálkozunk. Igen csodálkozunk, mert szinte hihetetlen, hogy mennyi műszaki tartalom és tudás van belezsúfolva ebbe az aprócska tárgyba. A vevőt a kamera XLR hangbemenetére kell csatlakoztatni, itt máris megakadtam mivel az XLR papa csatlakozó olyan szögben állt, hogy képtelenség volt a csatlakoztatás, mivel a kamera mikrofontartó kengyele útban volt. Huh máris leizzadtam, most mi lesz, toldó kábel kell, de honnan szerezzek?

Ekkor vettem észre, hogy az okos németek gondoltak erre a problémára és úgy tervezték a berendezést, hogy az az „L” alaknál szögben elforgatható legyen. Hála nekik így máris csatlakoztattam a vevőt és olyan jó szögben tudtam beállítani, hogy sem a puskamikrofon kengyel, sem az objektív forgatógyűrűi nem voltak útban. Következett egy gyors próba, bekapcsoltuk az adóberendezést, ami gyakorlatilag egy Sennheiser evolution, vagy MD-42-es kézi mikrofonba integrált transmitter, amely kijelzi az akkumulátor töltöttségét és a párosodást a vevő egységgel. A töltöttség jelző majdnem üres állapotot mutatott, lázas töltésbe kezdtünk, hogy valamennyire feltöltsük az eszközt és el tudjunk indulni a forgatásra. Azonban mint utóbb kiderült erre is van mentő megoldása a Sennheisernek, de erről majd később. Azt érdemes tudni, hogy a teljesen feltöltött adó legalább 10 órát képes dolgozni, ez az érték a receiver esetében 5 óra.

Ezeket a jó értékeket az adaptív átviteli teljesítménynek köszönhetjük, ami azt jelenti, hogy mindig csak annyi tápáramot használ fel a rendszer, amennyi a mikrofon-adó és a kamera-vevőegység közötti megbízható kapcsolat fenntartásához szükséges. Ez a stabil kapcsolat biztosításán túl az akku teljesítmény-felvételét is csökkenti – csakúgy, mint az automatikus be-/kikapcsolás funkció. Ha a kameránk mikrofonbementéhez tartozó fantomtápot bekapcsoljuk, akkor a kamera ki és bekapcsolásával a vevőberendezés is ki/be kapcsolódik. Már csak a kézimikrofont kell bekapcsolni és a párosodás automatikusan, pár másodpercen belül létrejön. Ezt az adó és vevőberendezésen található LED vörösről zöldre váltása jelzi. A virtuális összekapcsolódás után a rendszer azonnal beállítja a megfelelő audio felvételi szintet, és tökéletesen a kamera bemeneti érzékenységéhez igazítja azt, majd választ egy szabad frekvenciát és máris készen áll a felvételre. Ha felbukkan egy interferencia forrás, az AVX azonnal felismeri és észrevétlenül egy másik frekvenciára kapcsol. A rendszer igazán pillanatok alatt üzemképes, már ez is óriási meglepetés volt számunkra.

Az igazi meglepetés azonban akkor ért bennünket amikor meghallottuk a rendszerből érkező hang minőségét. Az nem volt mély, az nem volt magas, teljesen megfelelt az élethűségnek. Torzításnak és tömörítésnek, vagy processzálásból adódó egyéb hibáknak nyoma sem volt, az úgy szólt ahogy szólnia kellett. A hangminőség egyébként 24 bites/48 kHz mintavételezéssel. A késés mindössze 19 ms, ami kevesebb mint egy frame, így biztosan szinkronban marad a kép és a hang. Ami feltűnő és pozitív volt, hogy az igen erős háttérzajokat szépen kiszűrte a rendszer, persze mindez a gyökerektől ered, vagyis a Sennheiser legendás gömb mikrofonkapszula karakterisztikától, pld. MMD 42-1. Ez a karakterisztika még akkor is jó hangot képes előállítani, amikor a riportalany nem közvetlenül a mikrofonba beszél. Egy szó mint száz a hangminőség a broadcast igényeket jóval meghaladja, ezt az is alátámasztja, hogy létezik egy filmes csomag zsebadóval és – a film- és TV-produkcióknál gyártási referencia-termékként elismert, – MKE 2 csíptetős mikrofonnal. A rendszert minősíti a hatótávolság is, amit a gyártó tipikusan kb. 30 méterben határoz meg, azonban ez jóval több is lehet közvetlen adó és vevő rálátás esetében.

Tartozékok tekintetében sem szegényes a választék, létezik XLR/minijack átalakító, azoknak akiknek a kamerája nem XLR csatlakozós, ilyenkor a kamera tartozékpapucsára kerül az AVX vevőegység az erre kifejlesztett konzol segítségével. Itt kanyarodnék vissza az adóegységben lemerült akkumulátor problémájára, vész esetére létezik egy olyan belső kapszula amelybe két AA ceruzaelem helyezhető, ezzel kiváltható a lemerült lítium-ion akkumulátor. A rendszerhez természetesen tartozik un. zsebadó, vagy testre felszerelhető (bodypack) is, ami képes együtt dolgozni az ME 2 csiptetős mikrofonnal, vagy a híres MD 42-es riportermikrofon kapszulájával épült kézi mikrofonnal is. A rendszer alkotóelemei valamint a kiegészítők külön is elérhetők, így a felhasználók saját személyre szabott AVX rendszereket építhetnek.
A személyes benyomásom csak pozitív, ugyanis aki forgató operatőrként jár dolgozni az tudja, hogy a vezetékes hanggal gondok lehetnek. Kontakthibás a kábel, ráadásul két vége is van, nem beszélve arról, hogy sosem elég hosszú, a kameramann és a riporter össze van kötve egy „köldökzsinórral”, szóval az egész olyan macerás. Na ennek vége, aki a mikrofonkábelt lecseréli AVX-re az megkapja, a stressz mentes alkotói szabadságot és a kiváló broadcast hangminőséget.
Seiler György
Az új Teranex Mini 12G-SDI konverter modell lehetővé teszi 12G-SDI jel átalakítását Quad SDI-ba és vissza, valamint egyedi SDI jeleket oszt szét 8 SDI kimenetre. Így a felhasználók a legújabb 12G-SDI Ultra HD berendezéseiket köthetik össze Quad Link Ultra HD eszközökkel. A Teranex Mini képes még Ultra HD SDI jeleket elkülöníteni 4 HD SDI kimenetre, így hagyományos HD megjelenítőket használhatunk video fal stílusú installációhoz. A konverter a 4 BNC kábeles eszközöket is képes csatlakoztatni egyetlen 12G-SDI BNC kábelen keresztül a legfrissebb routerekhez, képkeverőkhöz, projektorokhoz. A szétosztó funkció egyetlen SDI videót oszt szét 8 felé. A modell jellemzője még a legfrissebb több formátumos 12G-SDI kapcsolódás teljes SDI újra időzítéssel, amely biztosítja az automatikus kapcsolást az összes SD, HD és Ultra HD formátum között egészen 2160p60-ig. Az új konverter család támogatja az A és B szintű 3G-SDI berendezéseket is. Az összes Teranex Mini rendelkezik belső AC tápegységgel, professzionális XLR analóg és AES/EBU hangcsatlakozókkal és ethernet csatlakozóval távolsági menedzseléshez. További jellemző még a felhasználó által frissíthető előlap színes kijelzővel és kezelő gombokkal. Jelenleg 15 Teranex Mini érhető el. A fenti modellen túl létezik SDI/HDMI oda – vissza, SDI/analog oda- vissza, SDI/Audio oda-vissza. A száloptikai modellek tartalmaznak egyedi SDI csatlakozókat és 12G-SDI SMPTE kompatibilis optikai SDI modulokat, így van Optikai/HDMI oda-vissza, Optikai/analóg oda-vissza és Optikai/Audio oda-vissza.

A kamerák mellett a legfőbb húzó termék a DaVinci Resolve 12, amely minden bizonnyal a hollywoodi filmipar elsőszámú editora. Mostantól ingyenesen letölthető a Blackmagic Design weboldaláról. Az editáló és színkorrektor szoftver dolgozik SD-ben, HD-ben és Ultra HD-ben. Jellemzője a több sávos timeline editáló eszközkészlettel, a valósidejű több kamerás editálás, az aszimmetrikus és dinamikus trimmelés, az új mixer, audio plug-inek, kulcs frame animáció mozgásiránnyal, új média kezelő szerszámok és még sok más. A felhasználó a szoftverrel megkapja a DaVinci jól ismert képfeldolgozó és színkorrekciós megoldását, amely továbbfejlesztett elsődleges és másodlagos színkorrekció kínál, valamint Power Windows módot, új 3D objektum követést, amely követi a tárgy mozgását miközben időről-időre cseréli a hátteret mögötte. A DaVinci Resolve 12 Stúdió változata továbbfejlesztett zajcsökkentést, optikai minőségű mozgás elmosást effektekkel, többszörözött GPU támogatást, DCI 4K megfelelést, 3D sztereoszkopikus eszközkészletet, több felhasználó egyidejű munkavégzését és távolsági renderelést kínál 995 dollárért. A Resolve 12 elérhető Mac, Windows és Linux komputerekhez.

A Blackmagic MultiView 16 ráncait varrták fel a MultiView 1.1 frissítéssel. Új jellemzők között találjuk a hangműszereket, a képernyőn címkézést és RGB kimenetet HDMI-n keresztül. Mostantól minden forrás hangját külön ellenőrizheti a felhasználó. A műszerek a képtartalomra vannak szuperponálva, amelyek minden kiosztásnál megjeleníthetők, 2 x 2, 3 x 3, 4 x 4 és szóló esetében. A VU megjelenítés pontosan megfelel a VU műszer szabványnak. A képernyőn címkézés is frissült több féle felirattal és elegáns dizájnnal. A feliratok átméretezhetők a kiválasztott layout-nak megfelelően, így tökéletesen a képmező méretéhez igazíthatók. A hangműszerek és a címkézés is tetszés szerint ki/be kapcsolhatók. Az update tartalmaz SD anamorf támogatást, ezzel a felhasználó 16 x 9 anamorf SD videót nézhet széles képernyőn. A BMD MultiView 16 a világon az első, amely natívan dolgozik Ultra HD-ben, így maximálisan 16 különböző SDI forrást monitorozhatunk egyetlen képernyőn.

Az összes bemenet frame szinkronizált, így bármilyen kombinációban, egy időben monitorozhatunk SD, HD és Ultra HD jeleket. A MultiView 16 vezérelhető a saját előlapjáról, vagy szoftveresen Mac, vagy Windows számítóképről, vagy külső hardverrel etherneten keresztül. Az update ingyenes a MultiView 16 korábbi felhasználói számára.
Elsősorban média kijátszóknak jó hír, hogy megérkezett az új DeckLink Quad 2 PCIe Capture és Playback kártya. Az egyetlen PCI Express foglalatba csatlakoztatható panel 8 darab DeckLink panel erejét egyesíti. Ideális megoldás média kijátszó szerverekhez, több monitort kiszolgáló digital signage szerverekhez, valósidejű processzorokhoz, valamint számos mobil alkalmazásban, ahol számít a berendezések helyigénye. Jellemző a 8 független 3G-SDI csatlakozó, így dolgozhatunk magas HD frame rátás projekten is, de támogatott az SDI formátum SD-ben és HD-ben 1080p60-ig. Minden SDI konnektor teljesen független, ez azt jelenti hogy a 8 csatlakozás legyen az bemenet, vagy kimenet teljesen különböző videó szabvány és tartalom stream lehet egyidejűleg. Tehát konfigurálhatunk pld. 1 bemenetet és 7 kimenetet, vagy 4 ki és 4 bemenetet, vagy 6 bemenetet és 2 kimenetet teljesen flexibilisen, tetszés szerint. A kártya egy időben képes capture és kijátszó funkcióra, valamint tartalmaz referencia csatlakozót is black burst/tri-sync jelek számára.
Seiler György
Legutóbb egy másik gyártó hasonló berendezése került górcső alá lapunkban. Manapság szinte alapigény, hogy az operatőr és a szerkesztő-riporter ne legyen összekötve semmiféle mikrofon vezetékkel. Egyrészt mert a képben csúnya és idegen a kábel látványa, másrészt mozgásában is jelentősen korlátozza a riportert és kameramant egyaránt. Erre jó példa Chrudinák Alajos a legendás közel-keleti tudósító, akinek sose volt elég hosszú a mikrofonkábel. Nos pont az ilyen igényeket elégíti az audio-technika SYSTEM 10 megoldása.
A rendszertechnika nem különösen bonyolult, adóoldalon található egy kézi, vagy egy csiptetős mikrofon adóberendezéssel, vevőoldalon a kamera tartozék papucsára felfogatható vevőegység antennákkal. Az ATW-T1002 kézi transmitter egy mikrofon és egy adóegység 2 in 1-ben, két AA elemmel máris üzemkész, nem megfelelő elem töltöttség esetén a beépített LED indikátor villog. Lehetőség van az eszköz némítására is (mute function). Megjelenésében egy normál méretű kézi mikrofonra emlékeztet. A csiptetős mikrofont jobban szeretőknek ajánlott az ATW-T1001 UniPak adóegység és klipsz mikrofon összeállítás. Ezt a berendezést is két AA elem táplálja, a bekapcsoló gomb rövid megnyomásával léphetünk a mute és unmute funkciók között.

A kis dobozka tetején található a bemeneti csatlakozó, ide csatlakoztatható a mikrofon, vagy egyéb más professzionális mikrofon és kábel az Audio-Technika bőséges kínálatából. Az UniPak fixen beépített antennával rendelkezik, akadozó jeltovábbítás esetén próbáljunk más pozíciót keresni, de semmi esetre se kíséreljük meg az antennát levenni, kicserélni, vagy meghosszabbítani. Az elemtartó fedél alatt találunk egy kis csavarhúzót, ez a bejövő mikrofon, vagy más eszköz szintjének szabályzására szolgál. Az UniPak rendelkezik egy un. System ID kijelzővel, amely arra szolgál, hogy lássuk mely adó és vevő berendezések vannak egymással párosítva. A rendszer indítása előtt a kameránkon tekerjük le a fejhallgató hangerejét és a bejövő szintet, a túlvezérlések elkerülése érdekében. A vevőegység nem elemmel, hanem beépített, tölthető akkumulátorral működik, feltöltés a tartozékként kapott hálózati adapterrel és USB kábellel történik. Első használat előtt teljesen töltsük fel az akkumulátort, ami 4,5 óra is lehet, így lesz hosszú életű az akkumulátor. A legjobb működés, ha a vevőegységet legalább esetenként nem az AC adapterről, hanem a beépített akkumulátorról üzemeltetjük, majd feltöltjük azt. A hosszú élettartam érdekében ne tároljuk sokáig a receivert teljesen feltöltött akkumulátorral. A vevőt ellátták egy három fokozatú kimeneti osztóval, 0 dB, -10 dB és -20 dB állások lehetségesek. Alap esetben ez 0 dB állásban van és a szabályzást a kamera bemenetén szabályozzuk, azonban léteznek olyan kamerák ahol nincs bemeneti szintszabályozás, ekkor jól jöhet ez az osztó a torzítások kiküszöbölésére.

A vevőegységen található még: dual mono/szimmetrikus átkapcsoló, monitor kimenet és az ehhez tartozó hangerő szabályzó. A hangkimenet 3,5-ös Jack aljzaton keresztül érhető el, innen a tartozék kábel segítségével jut el a kamera hangbemenetére a mikrofonjel. A teljes torzítatlan lánc érdekében lehetőség van a mikrofon vagy más eszköz bemeneti szintjének szabályozására is adóoldalon. Egyébként a rendszer gyári torzítás értéke kisebb mint 0,05%, frekvencia menete: 20Hz – 20kHz, audio mintavétele: 24 bit/ 48kHz. A színt szabályozást a már említett apró csavarhúzóval és a „LEVEL” potméterrel tehetjük meg, (L/H). A beállításhoz az átlagos hangerővel kell meghajtani a rendszert, miközben ellenőrizzük a vevőegységen a „Peak” indikátort, úgy kell beállítani a szintet, hogy az indikátor ne világítson, vagyis ne érje el a csúcsértéket. A kézimikrofonos változatnál ugyan így járunk el, szétcsavarjuk a mikrofon borítását majd az alsó traktusban találjuk a szabályzó trimmert. Lássuk ezek után az adó és a vevő párosítását! Az eszközöket a gyárban előkonfigurálták, tehát nem szükséges további beállítás, azokat kulcsrakész állapotban vehetjük ki a dobozból. Mindezt mutatja, hogy mindkét eszközön ugyan az a rendszerazonosító szám szerepel. Felmerülhet azonban olyan felvételi környezet amikor meg kell változtatni a System ID számokat sokszorozott konfigurációhoz, vagy egy új adót kell párosítani egy már létező vevőegységgel. Maximum nyolc adó párosítható össze egy receiverrel. A műveletet gondosan kell elvégezni és ügyelni kell arra, hogy egyszerre csak egy adót párosítsunk, tehát a művelet közben a már párosított eszközöket kapcsoljuk ki! További konfigurációk beállításhoz szükség lehet egy-egy ID párosítás törlésére, de lehetséges az összes párosítás törlése is. Így a felhasználó teljes mértékben az adott produkcióhoz szabhatja az eszközei párosítását. A vezeték-nélküli mikrofonrendszerek igen fontos jellemzője, hogy mely frekvenciasávban dolgoznak?

Hiszen a nem kívánatos interferenciák, gerjedések rontják az átviteli csatorna minőségét. A SYSTEM 10 automatikusan választott frekvencián dolgozik a 2.4 GHz-es tartományban, távol a TV és DTV interferenciáktól. Maximálisan nyolc csatorna használható együtt bármilyen frekvencia koordinációs probléma, vagy csoport rendezési nehézség nélkül. Az adó és vevő bekapcsolt állapotában a rendszer egy tiszta frekvenciát választ a működéshez. A dinamikus frekvencia választás következtében és fellépő interferencia esetében az átviteli frekvencia változhat, azonban ez nem jelent problémát, a felhasználó füllel észre sem veszi. A tökéletes működés érdekében érdemes néhány ajánlást betartani. Az adóegységbe mindig friss elemet, vagy frissen feltöltött akkumulátorokat használjunk, mivel a rendszert főleg hírgyűjtésre ajánlja a gyártó, egy rossz elem miatt lemaradhatunk valami fontos eseményről. Az adó és vevőegység lehetőleg lássa egymást és ne legyen köztük akadály, valamint a lehető legközelebb legyenek egymáshoz, 2 méteren túl. A SYSTEM 10 működési tartománya 30 – 60 méter. A receivertől tartsunk távol más vezeték-nélküli rendszereket és routereket. A legjobb átvitel érdekében bizonyos routereket és WiFi alapú megoldásokat minimum 10 méter távolságra telepítsük a SYSTEM 10-től. A vevő antennák ne érintkezzenek semmiféle idegen fémmel. A transmitter szintszabályozóját a hangforrásunkhoz mindig optimálisra állítsuk. Figyeljünk oda a vevőegység kimeneti osztójára, mert ha ez túl nagyra van beállítva, akkor túlvezérelhetjük a kameránkat, vagy a mixerünket. A lánc teljes hosszában kerüljük a túl nagy, vagy túl alacsony jelek használatát, így biztosíthatjuk a rendszerünk jó jel/zaj viszonyát. Használaton kívül kapcsoljuk ki az adóegységet és vegyük ki az elemeket hosszabb idejű leállás esetére. A vevőegységet szintén áramtalanítsuk, húzzuk ki a váltóáramú hálózatból!
Miért tetszett? Mert az audio-technika SYSTEM 10 rendszere egy költséghatékony, megbízható, jó műszaki paraméterekkel felvértezett csomag, amely hatékonyan használható a mai korszerű, kamerákhoz, kamkorderekhez, DSLR kamerákhoz és olyan fényképezőgépekhez, amelyek videót is képesek rögzíteni. Előnye még a rendkívül egyszerű kezelés és a gyors üzembe állási idő. Ezért elsősorban hírgyűjtő stáboknak ajánljuk, ahol fontos a gyorsaság és a megbízhatóság. A rendszeren átjövő hang minősége bőségesen elegendő hírcsatornák kiszolgálásához. Érdekes kísérlet lenne kipróbálni a SYSTEM 10-et más, esetleg prémium kategóriás mikrofonokkal is. Ajánljuk tehát az ENG stábokon túl, dokumentum filmeseknek, független videósoknak, Internetes újságíróknak, bloggereknek, mindazoknak akik élvezni szeretnék a hangrögzítés páratlan szabadságát.
Seiler György
Legutóbb egy másik gyártó hasonló berendezése került górcső alá lapunkban. Manapság szinte alapigény, hogy az operatőr és a szerkesztő-riporter ne legyen összekötve semmiféle mikrofon vezetékkel. Egyrészt mert a képben csúnya és idegen a kábel látványa, másrészt mozgásában is jelentősen korlátozza a riportert és kameramant egyaránt. Erre jó példa Chrudinák Alajos a legendás közel-keleti tudósító, akinek sose volt elég hosszú a mikrofonkábel. Nos pont az ilyen igényeket elégíti az audio-technika SYSTEM 10 megoldása.
A rendszertechnika nem különösen bonyolult, adóoldalon található egy kézi, vagy egy csiptetős mikrofon adóberendezéssel, vevőoldalon a kamera tartozék papucsára felfogatható vevőegység antennákkal. Az ATW-T1002 kézi transmitter egy mikrofon és egy adóegység 2 in 1-ben, két AA elemmel máris üzemkész, nem megfelelő elem töltöttség esetén a beépített LED indikátor villog. Lehetőség van az eszköz némítására is (mute function). Megjelenésében egy normál méretű kézi mikrofonra emlékeztet. A csiptetős mikrofont jobban szeretőknek ajánlott az ATW-T1001 UniPak adóegység és klipsz mikrofon összeállítás. Ezt a berendezést is két AA elem táplálja, a bekapcsoló gomb rövid megnyomásával léphetünk a mute és unmute funkciók között.

A kis dobozka tetején található a bemeneti csatlakozó, ide csatlakoztatható a mikrofon, vagy egyéb más professzionális mikrofon és kábel az Audio-Technika bőséges kínálatából. Az UniPak fixen beépített antennával rendelkezik, akadozó jeltovábbítás esetén próbáljunk más pozíciót keresni, de semmi esetre se kíséreljük meg az antennát levenni, kicserélni, vagy meghosszabbítani. Az elemtartó fedél alatt találunk egy kis csavarhúzót, ez a bejövő mikrofon, vagy más eszköz szintjének szabályzására szolgál. Az UniPak rendelkezik egy un. System ID kijelzővel, amely arra szolgál, hogy lássuk mely adó és vevő berendezések vannak egymással párosítva. A rendszer indítása előtt a kameránkon tekerjük le a fejhallgató hangerejét és a bejövő szintet, a túlvezérlések elkerülése érdekében. A vevőegység nem elemmel, hanem beépített, tölthető akkumulátorral működik, feltöltés a tartozékként kapott hálózati adapterrel és USB kábellel történik. Első használat előtt teljesen töltsük fel az akkumulátort, ami 4,5 óra is lehet, így lesz hosszú életű az akkumulátor. A legjobb működés, ha a vevőegységet legalább esetenként nem az AC adapterről, hanem a beépített akkumulátorról üzemeltetjük, majd feltöltjük azt. A hosszú élettartam érdekében ne tároljuk sokáig a receivert teljesen feltöltött akkumulátorral. A vevőt ellátták egy három fokozatú kimeneti osztóval, 0 dB, -10 dB és -20 dB állások lehetségesek. Alap esetben ez 0 dB állásban van és a szabályzást a kamera bemenetén szabályozzuk, azonban léteznek olyan kamerák ahol nincs bemeneti szintszabályozás, ekkor jól jöhet ez az osztó a torzítások kiküszöbölésére.

A vevőegységen található még: dual mono/szimmetrikus átkapcsoló, monitor kimenet és az ehhez tartozó hangerő szabályzó. A hangkimenet 3,5-ös Jack aljzaton keresztül érhető el, innen a tartozék kábel segítségével jut el a kamera hangbemenetére a mikrofonjel. A teljes torzítatlan lánc érdekében lehetőség van a mikrofon vagy más eszköz bemeneti szintjének szabályozására is adóoldalon. Egyébként a rendszer gyári torzítás értéke kisebb mint 0,05%, frekvencia menete: 20Hz – 20kHz, audio mintavétele: 24 bit/ 48kHz. A színt szabályozást a már említett apró csavarhúzóval és a „LEVEL” potméterrel tehetjük meg, (L/H). A beállításhoz az átlagos hangerővel kell meghajtani a rendszert, miközben ellenőrizzük a vevőegységen a „Peak” indikátort, úgy kell beállítani a szintet, hogy az indikátor ne világítson, vagyis ne érje el a csúcsértéket. A kézimikrofonos változatnál ugyan így járunk el, szétcsavarjuk a mikrofon borítását majd az alsó traktusban találjuk a szabályzó trimmert. Lássuk ezek után az adó és a vevő párosítását! Az eszközöket a gyárban előkonfigurálták, tehát nem szükséges további beállítás, azokat kulcsrakész állapotban vehetjük ki a dobozból. Mindezt mutatja, hogy mindkét eszközön ugyan az a rendszerazonosító szám szerepel. Felmerülhet azonban olyan felvételi környezet amikor meg kell változtatni a System ID számokat sokszorozott konfigurációhoz, vagy egy új adót kell párosítani egy már létező vevőegységgel. Maximum nyolc adó párosítható össze egy receiverrel. A műveletet gondosan kell elvégezni és ügyelni kell arra, hogy egyszerre csak egy adót párosítsunk, tehát a művelet közben a már párosított eszközöket kapcsoljuk ki! További konfigurációk beállításhoz szükség lehet egy-egy ID párosítás törlésére, de lehetséges az összes párosítás törlése is. Így a felhasználó teljes mértékben az adott produkcióhoz szabhatja az eszközei párosítását. A vezeték-nélküli mikrofonrendszerek igen fontos jellemzője, hogy mely frekvenciasávban dolgoznak?

Hiszen a nem kívánatos interferenciák, gerjedések rontják az átviteli csatorna minőségét. A SYSTEM 10 automatikusan választott frekvencián dolgozik a 2.4 GHz-es tartományban, távol a TV és DTV interferenciáktól. Maximálisan nyolc csatorna használható együtt bármilyen frekvencia koordinációs probléma, vagy csoport rendezési nehézség nélkül. Az adó és vevő bekapcsolt állapotában a rendszer egy tiszta frekvenciát választ a működéshez. A dinamikus frekvencia választás következtében és fellépő interferencia esetében az átviteli frekvencia változhat, azonban ez nem jelent problémát, a felhasználó füllel észre sem veszi. A tökéletes működés érdekében érdemes néhány ajánlást betartani. Az adóegységbe mindig friss elemet, vagy frissen feltöltött akkumulátorokat használjunk, mivel a rendszert főleg hírgyűjtésre ajánlja a gyártó, egy rossz elem miatt lemaradhatunk valami fontos eseményről. Az adó és vevőegység lehetőleg lássa egymást és ne legyen köztük akadály, valamint a lehető legközelebb legyenek egymáshoz, 2 méteren túl. A SYSTEM 10 működési tartománya 30 – 60 méter. A receivertől tartsunk távol más vezeték-nélküli rendszereket és routereket. A legjobb átvitel érdekében bizonyos routereket és WiFi alapú megoldásokat minimum 10 méter távolságra telepítsük a SYSTEM 10-től. A vevő antennák ne érintkezzenek semmiféle idegen fémmel. A transmitter szintszabályozóját a hangforrásunkhoz mindig optimálisra állítsuk. Figyeljünk oda a vevőegység kimeneti osztójára, mert ha ez túl nagyra van beállítva, akkor túlvezérelhetjük a kameránkat, vagy a mixerünket. A lánc teljes hosszában kerüljük a túl nagy, vagy túl alacsony jelek használatát, így biztosíthatjuk a rendszerünk jó jel/zaj viszonyát. Használaton kívül kapcsoljuk ki az adóegységet és vegyük ki az elemeket hosszabb idejű leállás esetére. A vevőegységet szintén áramtalanítsuk, húzzuk ki a váltóáramú hálózatból!
Miért tetszett? Mert az audio-technika SYSTEM 10 rendszere egy költséghatékony, megbízható, jó műszaki paraméterekkel felvértezett csomag, amely hatékonyan használható a mai korszerű, kamerákhoz, kamkorderekhez, DSLR kamerákhoz és olyan fényképezőgépekhez, amelyek videót is képesek rögzíteni. Előnye még a rendkívül egyszerű kezelés és a gyors üzembe állási idő. Ezért elsősorban hírgyűjtő stáboknak ajánljuk, ahol fontos a gyorsaság és a megbízhatóság. A rendszeren átjövő hang minősége bőségesen elegendő hírcsatornák kiszolgálásához. Érdekes kísérlet lenne kipróbálni a SYSTEM 10-et más, esetleg prémium kategóriás mikrofonokkal is. Ajánljuk tehát az ENG stábokon túl, dokumentum filmeseknek, független videósoknak, Internetes újságíróknak, bloggereknek, mindazoknak akik élvezni szeretnék a hangrögzítés páratlan szabadságát.
Seiler György
Grass Valley
Teljes broadcast portfóliójukkal lesznek jelen Amsterdamban, kamerák, mixerek, routerek, szerverek, multiviewerek, editáló szoftverek, automatizálás és adáskijátszás szerepelnek a kínálatban. Fő attrakció lesz egy LDX 86 Universe és egy LDX 4K/6X HD kapcsolható kamera tandem működése egy K2 Dyno Universe visszajátszó rendszerrel. Ez az első olyan összeállítás amely 4K-ban és HD-ben extrém sebességgel képes felvenni/visszajátszani. Az LDX sorozat összes kamerája frissíthető a GV-eLicence programon keresztül, így biztosított a felhasználóknak a következő szintek jellemzőinek és formátumainak elérése. Jelenleg a K2 Dyno Universe az egyetlen a piacon amely képes támogatni 4 csatornás 4K felvételt és 2 csatornás 4K lejátszást, így használatával nem kell megalkudnunk a kamerák elhelyezése terén.

A Focus 70 Live kamera két különböző, egyedi HD formátumú kamerafej összeállítása, 1080i50/59.94 és 720p50/59.94 támogatással. Rengeteg hasznos beállítást kínál tipikusan élő stúdió és helyszíni közvetítésekhez, költséghatékony, belépő ár szinten. A Focus 70 Live az LDX technológia alapjaira épült, ugyan az a minőségszintű optikai blokk, mechanika, 3 teljes digitális Xensium-FT CMOS képszenzor és globális zár jellemzi. Szabványos B4 2/3 collos, HD lencséket használhatunk hozzá.

Az őszi akcióban a 3 legnépszerűbb kis videós Manfrotto fejet viheted haza kedvezményes áron: az XPRO 2 dimenziós fejet, az 500AH-t és az 502AH-t.
Fluidos mozgás, nagy teherbírás, remegésmentes felvételek – nem csak videós célokra – ideális nagy teleobjektívekhez is, sport vagy természetfotósok részére. Az ajánlat Október 30-ig tart.
A Partnerboltok listájához kattints ide!
Manfrotto XPRO 2 Dimenziós fej
Cikkszám # MHXPRO-2W Az új XPRO fluid fej a legjobb választás olyan fotósoknak, akik videókat is elkezdtek készíteni. Természetjáró madárlesőknek is kiválóan alkalmas, akiknek olyan fluid fejre van szükségük, amely állandóan mozog. Az XPRO fluid fej könnyű videofej fluiditás-választóval: ez teszi lehetővé az átkapcsolást a kemény és a lágy fluiditás között a használt felszereléstől és a döntési mozgás preferált sebességétől függően. Az XPRO fej rendkívül könnyen szállítható: mindössze 700g, és a teherbírása 4 kg.

42.300 helyett 35.900 Ft-ért
|
|
Manfrotto 500AH Fluidos videó fej
Cikkszám # MVH500AH Az MVH500AH egy könnyű videofej széles platformmal, ami ideális HDSLR vázakhoz. Finom mozgású és precíz fej. Csúszótalppal rendelkezik és így képes kiegyensúlyozni a legújabb cserélhető objektíves fényképezőgépeket. Biztosítja akár 5 kg-os felszerelés precíz vezérlést.

44.460 Ft helyett 37.900 Ft-ért
|
|
Manfrotto 502AH Fluidos videó fej
Cikkszám # MVH502AH Az 502AH egy kiváló jó ár-érték arányú, teljesen felszerelt professzionális fej, ami a korábbi népszerű 501 továbbfejlesztése masszívabb konstrukcióval. Teljes simaságú irányítást ad a felvétel közben, köszönhetően a változtatható folyadék mechanizmusoknak.Ideális a videofelvételekhez a legújabb kamkorderekkel és HDSLR fényképezőgépekkel (teherbírása 4 kg). Különleges DSLR rig konfigurációk vagy matte boxok által okozott egyenetlen súlyelosztást is könnyű korrigálni vele.
64.130 helyett 54.900 Ft-ért
|
|
5 év Kiterjesztett Garancia a termékekre
A Kiterjesztett Garanciát bárki igénybe veheti, aki a Manfrotto.com oldalon regisztrálja az általa vásárolt Manfrotto terméket. http://warranty.manfrotto.com/ A regisztrálással a Manfrotto videó termékekre vonatkozó törvényileg szabályozott 2 éves garancia ingyenesen 5 évesre terjeszthető ki.
|
manfrottomagyarorszag.hu

Blackmagic Design
A globális gyártók egyik legnagyobbika hatalmas lépésekkel törekszik meghódítani a csúcsot, ezért teljes termékpalettájukat fogják prezentálni a broadcast, az utómunka és az élő alkalmazások területén. Amerikában éppen csak bemutatták az URSA Minit, az európai bemutató most lesz a RAI Centerben. A pehelykönnyű, miniatürizált URSA jellemzője a 4.6K szuper 35-ös képszenzor globális zárral és masszív 15 lépéses dinamika tartománnyal. A szuper kompakt és könnyű súly kiváló kézi használatra és kényelmes egész napos munka során is. Így egy olyan kézikamerát kapunk, amely nagyobb felbontással és jobb dinamika átfogással rendelkezik mint a legtöbb szuper 35 mm-es film.

A frame ráta 60-ig növelhető, a kereső kihajtható, 5 collos kivitel, 1080 HD, érintőképernyős. További jellemző a kettős RAW és ProRes felvétel. 4 modell választható: 4.6K, 4K szerzorral és EF, vagy PL lencsefoglalattal. Folytatva a sort, kiállítják az új Blackmagic Micro Cinema kamerát is, amely határtalan alkotói szabadságot nyújt földön és levegőben egyaránt. Miniatürizált szuper 16 mm-es rendszer, amely távvezérelhető. A forradalmian új, beépített bővítő portok (PWM és S.Bus) segítségével repülőgép fahrtok készíthetők, vezeték-nélküli kontrollal. A kép legfőbb jellemzői: az élesség, blende és vario is távvezérelhető. A Micro Cinema Camera egy igazi digitális filmkamera, melynek jellemzője a beépített RAW és ProRes felvételi képesség, a 13 lépéses dinamika átfogás, a globális zárszerkezet és a MFT lencsefoglalat.
A szuper 16-os szenzor full HD 1080 felbontást kínál, maximális frame ráta: 30/másodpercenként. A legtöbb DSLR és akció kamera redőnyzárat használ, aminek az a hátránya, hogy a kamera mozgásakor ferde, vagy billegő a képreprodukció. Ezt küszöböli ki a globális zár, ami olyan mint egy fényképezőgép, egy időben teljes képkocka felületen kiexponálja a képet. Az 1600-as ISO érték remek teljesítményt kínál fényszegény körülmények között is. Valószínűleg a világ legkisebb 4K stúdiókamerája a Blackmagic Micro Studio kamera, amelyet elsősorban élő közvetítésekhez fejlesztettek. A kamera dolgozik HD-ben és Ultra HD-ben, miközben teljes mértékben vezérelhető SDI kontroll protokollon keresztül képkeverőről. Az apró eszköz mindennel felszerelt, éppen úgy mint nagyobb társai, van benne beépített színkorrektor, utasító rendszer, adásjelző, PTZ kontroll kimenet, beépített mikrofonok, mentő akkumulátor, MFT lencsefoglalat és B4 lencse vezérlő kimenet. Az apró méret és a nyitott tervezés biztosítja, hogy bármely többkamerás produkcióban használhatjuk őket, hiszen olyan helyekre tervezhetünk kamerákat, ahová nagyobb társaiknak esélyük sincs odaférni, nem beszélve a reptetés lehetőségéről. Természetesen használhatók összeépítésben az összes professzionális broadcast lencsével, valamint monitorozhatjuk őket a Blackmagic Video Assist-al. A stúdiókamerát felszerelték 6G-SDI csatlakozókkal is így képes dolgozni 30 frame/sec-ban. Kapcsolható 3G-SDI, vagy HD-SDI-ba, így működhet 1080p60-ig.