Az első TV-közvetítés a május 1-jei felvonulásról. A helyszínt karszalagos munkásőrök biztosították, vonulás közben lehetett csak fényképezni, megállni tilos volt.A – Sztálin szobor talapzatából lett – tribün előtti fotó készítése csak a hivatásos fényképészek, a sajtó számára volt csak engedélyezve. Foto: dr. Takács István
( Forrás: szerkesztő Takkk édesapjának, dr. Takács Istvánnak korabeli diafelvétele, szkennelte Takkk)
This image has been released under the GNU Free Documentation License
Erről a napról sokan írtak memoárjaikban, elsősorban tévések, de jelentősége dacára csak kevés fotó őrzi emlékét. A Wikipédián találtunk egy korszakra jellemző fotót, ahol közvetítés méreteit és technikai eszközeit is érzékelni lehet az eseménynek.
A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy az 1957-es május elsejei felvonulás – bár tanácsadói ellenezték – Kádár János személyes döntése volt, aki a kor legmondernebb televíziós technikájával akarta megmutatni a világnak, és az országnak, hogy Magyarországon stabil politikia helyzet van, ráadásul a televízió beindításának ügye már régen napirenden volt, azt már 1953-ban megszavazta a Minisztertanács. A Magyar Televízió első élő közvetítését néhány próbaadás előzte meg, és a technikai felkészültség pedig valóban „átvitte a lécet”. Négy vadonat új Thomson márkájú kamerával, és 16 rádiós riporterrel zajlott a közvetítés, amit csak a kiváltságosak tudtak otthonukban nézni, mivel nagyon kevés készülék volt még akkor az országban. A televízió előfizetőinke a száma is nagyon csekély volt, a közvetítést pedig csak Budapest körzetében láthaták az előfizetők, akik ugyancsak kevesen voltak, de ez a szám a kövegtkező tíz év alatt közel egymillióra emelkedett.
A mostani jubileumi adással a közmédia méltó szinvonalon ünnepli az évfordulót. Az 55. évvel ez elött indúlt hazai tévéadást bonyolító Magyar Televízió, mai nevén MTVA ezen az ünepen négy közvetítőkocsival, egy látványstúdióval, valamint 36 különböző márkájú legmodernebb kamerával van jelen a helyszíneken, és közvetítí a belvárosi kultúrális programok javarészét. Az adás bonyolításában az MTVA több mint 160 munkatársa vesz részt, ami összehasonlításban 10x szerese az 1957.évi indulásnak. ( -sr- )
Kettős kodekje révén full HD fájlokat készít az egyik memória kártyára, miközben szimultán módban gyárt kisebb Web barát fájlokat (1/4HD) a második kártyára. A beépített FTP és Wi-Fi kapcsolatok révén a felvételek mikróhullám és műholdas feljátszás nélkül kerülhetnek be a hírszerkesztőségbe. A 23X-os, nagylátszög Fujinon zoom lencse, a sötétben nyújtott remek teljesítmény és a csodás érzékenység (F11 2000 lux-nál) ideális megoldás a kihívásokra. A HD lencse fókusztartománya: 29mm-től 667mm-ig terjed (35mm-re átszámolva), rendelkezik kézi élesség, szervó zoom és blende gyűrűkkel, 3 ND szűrő és levehető napellenző teszi teljessé. A képalkotó rendszer tartalmazza még a JVC autófókuszát arc felismeréssel és optikai képstabilizátort is.
Három 1/3 collos, 1920X1080, 12 bites CMOS szenzor került beépítésre a pehely könnyű GY-HM650-be. A HD és SD klipek sokféle fájlformátumban készülhetnek: natív XDCAM EX (.MP4), Final Cut Pro (.MOV) és AVCHD SDHC, vagy SDXC média kártyákra. Ezeken túl .MXF fájlokat is rögzít a kamera, bőséges leíró metaadatokkal, az optimális média vagyonkezeléshez (MAM). Az eszköz HD-SDI és HDMI kimenetei révén könnyedén monitorozza a HD felvételeket. A manapság igen gazdaságos és rugalmas 1-2 személyes ministábok nagyon fogják szeretni ezt a kamerát, amely 1.22 megapixeles színes keresőt és 3.5 collos LCD-t kapott. A Pre Rec funkcióval nem tudunk lemaradni semmi fontos eseményről, mivel a cache memóriában 5 másodperc mindig rögzítésre kerül. A második felvételindító és zoom kar az extrém szögben tartott kamerát is könnyedén vezérli. Számos fontos hangtechnika is beépítésre került, atmoszféra rögzítéshez használhatjuk a beépített sztereó mikrofont, de van két XLR bemenet is fantomtáppal és puskamikrofon kengyel, fejhallgató jack és szétválasztott bemenet vezeték-nélküli mikrofon vevőhöz.
(sgy)
A fejlesztés kifejezettem arra irányult, hogy az eszköz súgógépes alkalmazásban is megállja a helyét. A cég bemutatta még az igen kedvező fogadtatásra talált TP200 pneumatikus pedesztált és a népszerű SP háromlábú állvány sorozatot. A pan/tilt fej ideális megoldás helyszíni közvetítésekhez, stúdióba, vagy hordozható kamerákhoz amelyek súgógéppel használatosak.
Az SG900 90 kg össztömegig biztosít sima kameramozgást és működést. Egyetlen gomb állítja az egyensúlyt, a robusztus felépítés ergonomikus összetevőkkel alkot szerves egészet. Az egység képes együtt dolgozni a VISCAM folyadék csillapított rendszerrel a rázkódások ellen, a REULAUX tökéletes balansz pedig gondoskodik a megfelelő súlypontról. Az SG900 kompatibilis a különféle pedesztálokkal, így az új TP200-al is. Ez a kamera állvány 80 kg-ig fogadja a különböző kamera összeállításokat. Az oszlopos egyensúly és a talapzat a maximális stabilitást adja, rugalmas kezelhetőség mellett. A lábfék és kábelvezető pontos és gyors mozgásokat tesz lehetővé. Az SP háromlábú állvány sorozat 15 kg-ig fogad kamerákat elsősorban ENG alkalmazásokhoz. Az igen könnyű állvány jellemzője a bukó/forgó fék, a csészeszorító gomb és a lábzáró a gyors és fix felállításhoz.
(-)
Az a nagyteljesítményű képosztó opcióként hozzáadható az összes Trinix készülékházhoz szerte a világon. A legfrissebb bővítmények tartalmazzák: a képernyőn az egérfunkciókat, a kurzor funkciókat széthúzni az egyes képelemeket teljes képernyőre, jelmonitorozást, állapot kijelzést, riasztási módokat, valamint az előre meghatározott képernyő-kiosztások importjának és exportjának képességét.
A NAB-on bemutatta a GVG a multiviewer-ek integrációját a Trinix NXT routerekhez, ebben az esetben nem szükséges további kábelezés és hardver, így nagyobb megbízhatóság érhető el. A megjelenítő megoldás a 3Gb/s-ig támogat minden infrastruktúrát, valamint nyolc HD-SDI sokmonitoros monitorkimenetet biztosít kártyánként és monitorozza a források hangját is. Ideális megoldás Központi Kapcsolótermekbe, élő adásokhoz, szétosztó környezetekbe és közvetítő kocsikba. A rendszer a felhasználó igénye szerint tetszőlegesen bővíthető. Fogyasztása kevesebb mint 75 Watt.
(-)
A legfrissebb SRMASTER családtagtagot drag és drop ingest folyamatokhoz tervezték, SRMemory médiákhoz. Ilyen típusú felvételeket az F65/SR-R4 és a PMW-F3/SR-R1 kamerák és rögzítők készítenek. Az SR-D1 USB 3.0 és eSATA interfészekkel direktben csatlakoztatható számítógépekhez.
Az SR meghajtószoftver számítógépre installálása után, drag és drop eszközökkel tudunk fájlokat mozgatni az SRMemory médiákból, hasznáhatjuk az Exploret, vagy a Finder-t. A klipek böngészhetők mielőtt áthelyezzük őket az F65, vagy SR Viewer alkalmazásokba. Ez a nagyobb rugalmasság lehetővé teszi a napi maszter megtekintését a helyszínen, vagy akár kisebb utómunkát is. (-)
A legfrissebb SRMASTER családtagtagot drag és drop ingest folyamatokhoz tervezték, SRMemory médiákhoz. Ilyen típusú felvételeket az F65/SR-R4 és a PMW-F3/SR-R1 kamerák és rögzítők készítenek. Az SR-D1 USB 3.0 és eSATA interfészekkel direktben csatlakoztatható számítógépekhez.
Az SR meghajtószoftver számítógépre installálása után, drag és drop eszközökkel tudunk fájlokat mozgatni az SRMemory médiákból, hasznáhatjuk az Exploret, vagy a Finder-t. A klipek böngészhetők mielőtt áthelyezzük őket az F65, vagy SR Viewer alkalmazásokba. Ez a nagyobb rugalmasság lehetővé teszi a napi maszter megtekintését a helyszínen, vagy akár kisebb utómunkát is. (-)
A Ki Pro Rack, mint ahogy azt a neve is mutatja, a Ki Pro rackes, stúdió, vagy közvetítő kocsi használatra szánt változata. Szolgáltatásaiban gyakorlatilag megegyezik a Ki Proval, azzal a különbséggel, hogy a kiállítás első napján letölthetővé váló firmware upgrade segítségével DNxHD 35, 120 és 185x (Amerikában 36, 145 és 220x) tömörítéssel is tud rögzíteni a már ismert ProRes mellett.
A Ki Pro Quad teljesen új, 4k rögzítésre is képes felvevő.
Mind 10 bites 4:2:2, mind 4:4:4 felvételi módok lehetségesek 4k-ban, de ezen túlmenően tud a szerkezet 4k RAW rögzítést is. Ehhez a rögzítőn található az SDI mellett egy Thunderbolt csatlakozás is. Így a meglehetősen nagy méretű 4k felvételek közvetlenül egy Thunderbolt csatlakozós háttértáron is rögzíthetőek.
Talán nem véletlen, hogy az AJA honlapján számos fotón a Canon C500 kamerával együtt mutatják az új rögzítőt, aminek segítségével lehet olyan workflowt kialakítani, amiben RAW DPX file-okat rögzítenek a kameráról egyenesen a számítógépbe a Thunderbolton keresztül.
A HD-ben rögzíteni akarók számára jó hír, hogy egyidejűleg 4 HD 1080p stream rögzítése is lehetséges a tárolásra használt SSD tárolókon, akár tömörítetlen, akár ProRes akár DNxHD formátumokban.
Ha már a Thunderboltos csatlakozást emlegettük, akkor érdemes megemlíteni a miniatűr, T-Tap névre hallgató Thunderbolt / HD-SDI (HDMI) kimenet átalakítót.
www.aja.com
A Ki Pro Rack, mint ahogy azt a neve is mutatja, a Ki Pro rackes, stúdió, vagy közvetítő kocsi használatra szánt változata. Szolgáltatásaiban gyakorlatilag megegyezik a Ki Proval, azzal a különbséggel, hogy a kiállítás első napján letölthetővé váló firmware upgrade segítségével DNxHD 35, 120 és 185x (Amerikában 36, 145 és 220x) tömörítéssel is tud rögzíteni a már ismert ProRes mellett.
A Ki Pro Quad teljesen új, 4k rögzítésre is képes felvevő.
Mind 10 bites 4:2:2, mind 4:4:4 felvételi módok lehetségesek 4k-ban, de ezen túlmenően tud a szerkezet 4k RAW rögzítést is. Ehhez a rögzítőn található az SDI mellett egy Thunderbolt csatlakozás is. Így a meglehetősen nagy méretű 4k felvételek közvetlenül egy Thunderbolt csatlakozós háttértáron is rögzíthetőek.
Talán nem véletlen, hogy az AJA honlapján számos fotón a Canon C500 kamerával együtt mutatják az új rögzítőt, aminek segítségével lehet olyan workflowt kialakítani, amiben RAW DPX file-okat rögzítenek a kameráról egyenesen a számítógépbe a Thunderbolton keresztül.
A HD-ben rögzíteni akarók számára jó hír, hogy egyidejűleg 4 HD 1080p stream rögzítése is lehetséges a tárolásra használt SSD tárolókon, akár tömörítetlen, akár ProRes akár DNxHD formátumokban.
Ha már a Thunderboltos csatlakozást emlegettük, akkor érdemes megemlíteni a miniatűr, T-Tap névre hallgató Thunderbolt / HD-SDI (HDMI) kimenet átalakítót.
www.aja.com
A mindössze 3.2 kg súlyú eszköz kevesebb energiát is fogyaszt a korábbi modellekhez képest. Az új fejlesztésű 2/3 típusú MOS képérzékelő gondoskodik a magas minőségű HD és SD képekről. Az F12 érzékenység és az 59dB jel/zaj viszony igen meggyőző. Felvételi formátumok: AVC-Intra100/50, DVCPRO HD, DVCPRO50, DVCPRO és DV. Kapcsolható 50 Hz és 59.94 Hz az egész világon használhatósághoz. Ez a kamera folyamatosan frissíthető, ahogy az új funkciók elérhetővé válnak, így egy időálló, trendkövető működést és naprakész munkafolyamatot tudhatunk magunkénak. Ilyen opciók pld: a vezeték-nélküli metaadat bemenet, proxy felvétel, a változtatható frame ráta és az AVC-ULTRA felvételi formátum. A 2013-ban megjelenő AVC-ULTRA tömörítés maszter minőségű és/vagy alacsony bit rátájú 10 bites, 4:2:2 full HD felvételt kínál, amely minden igényt kielégít a maszteringtől a kijátszásig.
A HPX jellemzői között található még a vezetékes és vezeték-nélküli Wi-Fi csatlakozási képesség, USB és Gigabit Ethernet port. A jövő opciói között lesz a LiveU videó feljátszás támogatása az átjátszás valósidejű státuszának és minőségének kijelzésével. A cserélhető lencsés kamerát a gyártó: sport, vagy élő események közvetítésére tervezte, alap a színhibák korrekciója (CAC), amely maximalizálja a különböző lencsék teljesítményét. A dinamika tartomány nyújtása segíti a különböző világítási körülmények közötti munkát, a képben villogó sávot érzékelő és kompenzáló szoftver pedig megszünteti ezt a nem kívánt villogást. Az AG-HPX600 két P2 és egy SD memória kártya foglalatot kapott. A tökéletes komponáláshoz megvásárolhatjuk az új fejlesztésű AG-CV10 színes keresőt is.
(-)
Forgatási oldalon még tovább él a film, de az új trendek új feladatokat fogalmaznak meg azok számára, akik jelentős mennyiségű filmvagyont őriznek az archívumaikban. A régi filmszalagokat digitalizálni kell, amely jelentős feladat mindenki számára. Ők végzik többek között a Ludas Matyi digitális felújítását, a munkálatokat Szécsényi Ferenc, a film egyik operatőre segíti, akinek 90. születésnapját is ezen a rendezvényen ünnepelték. A Magyar Filmlabor naprakész technológiával várja a produkciókat a Budakeszi úton, ahol a Baselight fényelő rendszer jelenti a jéghegy csúcsát. A felújított vetítőben pedig már 3D filmeket is láthatunk, követve a kor technikai kihívásait.
Az első szakmai előadó, – most is mint mindig -, Rák József egyetemi docens volt, aki digitális helyzetképet adott a filmkamerákról, szenzorokról, objektívekről, de előadásában kitért a klasszikus filmnyersanyagokra is. A néma 35mm-es 4 perforációs, a hangos szintén 4, míg a szuper 35 mm-es (24,9X14 mm) 3 perforációval rendelkezik. A jó kép 3 összetevője: a lencse, a képérzékelő és az agyunk. A filmek és képszenzorok esetében a három legfőbb jellemző: a részletgazdagság, a színvisszaadás és a dinamika átfogás, ha mindezeket tekintetbe vesszük akkor a filmnyersanyagban potenciálisan benne van a 8K felbontás! Új filmnyersanyagok között bemutatásra került a Kodak Vision3 50D színes negatív film és a Fujifilm Eterna – RDS digitális szeparációs fekete-fehér anyag archív célokra, élettartama 500 év!
Természetesen fontos fejlesztések is történtek a digitális filmezés irányába: megjelentek a szuper 35 méretű képszenzorok, a fényképezőgépek képesek lettek a mozgóképek rögzítésére, valamint teret hódítottak az elektronikus keresős – cserélhető objektíves / tükörnélküli kamerák. A kamerákban a lencséről beérkező fény egy prizmára kerül, amely 3 alapszínre bontja azt, ezen a ponton aztán lehet alkalmazni három, vagy egy képérzékelőt. Ilyen, egyképérzékelős, bordás színráccsal ellátott kamera pld. a Panavision Genesis, a Sony SRW-9000PL és a szintén Sony F35. Azonban azt tudni kell, hogy ez a technológia Bayer szűrőráccsal csak 33%-os színminta-vételezést valósít meg. Létezik már a „Q67” szűrőrács, amely ahogy a neve is mutatja: 67%-os mintavételt teljesít. Azzal, hogy bizonyos fényképezőgépekből kivették a tükröt, közelebb kerülhetett a lencse a képérzékelőhöz, valamint a gépváz mérete is csökkent, azonban itt is vannak határok. A különböző felfogású objektívek más-más lencse –lapka távolságot kívánnak meg, C mount-tól egészen Pl mount-ig (17,5-52 mm-ig). A képérzékelő lapka méretek között megjelent egy új méret: 18,7X14 mm, ez Canon G1 X fényképezőgépben debütált az év elején. A fényképezőgépek HD minőségű videó képessége egy remek lehetőség, ha még ehhez elővesszük a fiók mélyéről a régi filmes fényképezőgépünk remek objektívjeit, akkor egy nagyon gazdaságos filmgyártási megoldást kapunk.
A következő előadás az előzőhöz még egy dimenziót adott hozzá, mivel Kerekes Gábor a Panaudio ügyvezető igazgatója elhozta a Panasonic 3D kameráinak legjavát. Tette ezt azért mert a piaci igények azt mutatják, hogy nagy igény van 3D tartalmakra.
Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a 2012-es Londoni Olimpia 3D-ben is nézhető lesz azok számára, akik erre alkalmas megjelenítő eszközökkel rendelkeznek. A Panasonic 15 éve hivatalos szponzora az olimpiai mozgalomnak és mint ilyen hivatalosan is bejelentették, hogy a játékok 3D közvetítéseinél az AG-3DP1 és az AG-3DA1 modellek fognak közvetíteni.
A 3D technológia egy igen drága eljárás, különösen a riges megoldások, ezt küszöbölik ki a Panasonic ikerlencsés kamerái, amilyen a már említett AG-3DP-1. Ez egy 17X zoommal ellátott vállkamera modell, amely 3 MOS, 2.2 Megapixeles, 1/3 collos Full HD rendszer. A képek tömörítése AVC-Intra kodekkel történik, 10 bit 4:2:2 teljes mintavétellel. A rögzítés dual P2 kártyákra történik. Ennek a kamerának az elődmodellje az AG-3DA1, amely egy kézikamera, sok tulajdonságban és funkcióban igen hasonlatos a nagytestvérhez, tökéletes kiegészítő modell, olyan környezetbe, ahol a vállkamera használata nem lehetséges. A HDC-Z10000 pedig a mindentudó kistestvér, kompakt kivitel extrém környezetbe, ahol a kis geometriai méret alapkövetelmény, ¼ collos 3 MOS rendszer. Ezen felül a legrövidebb (45 cm) 3D makró távolsággal is büszkélkedhet. A rögzítés módja AVCHD 2.0, a média SD kártya. A kamera rendelkezik még egy 3.5 collos LCD-vel, amelynek nézéséhez nem kell szemüveg. Ha már itt járunk. amíg a monitorok nem tudják azt a nagy felbontást amit a 3D igényel, addig szükség lesz szemüvegre, ami lehet aktív és passzív kivitel. Szerencsére a Panasonic-nak, Sony-nak és a Samsungnak sikerült megegyezniük az egységes szemüvegek műszaki tartalmát illetően.
Ha már a szemüvegek egységesek az is némi segítség a felhasználóknak, kamerák tekintetében azonban teljesen eltérőek a fejlesztési irányok. A Sony digitális filmkameráit állította hadrendbe Dénes Zoltán HSC operatőr. Szuper 35 mm-es kategóriában a legnagyobb az F35, legtöbbször az SRW-1 rögzítővel használják, a játékfilmek és az igényes televíziós filmek szabvány eszköze. Őt követi az SRW-9000PL ami a kategória igáslovának számit, HDCAM-SR minőséget képvisel. Az elérhető, költséghatékony kategóriába tartozik a PMW-F3. A legolcsóbb 35-ös kamera a NEX-FS100-as modell, amely súlyban és geometriában is a legkisebb. A Szuper 35 mm-es kamerák képérzékelő lapkáink mérete a digitális fényképezőgépek felső kategóriás modelljeinek lapkáival esnek azonos kategóriába, míg a videokamerák szenzorjai a legkisebb fényképezőgépek képérzékelőivel azonos méretűek. Láttunk egy összehasonlítást a teljes képes fotó és a Sony Exmor Super CMOS-ról, amíg a teljes fotó kockából sorokat kellett elhagyni a 16:9 képarányig, addig az Exmor soreldobás nélkül, nagy pixelmérettel és alacsony zajjal, nagy képváltási sebességgel és nagy dinamika tartománnyal jutott el a szuper 35 méretig. Ezzel az érzékelővel szerelték fel a NEX-5, NEX-FS100 és a PMW-F3-at. Az F3-at részletesen is bemutatta az előadó, mivel ez a kamera került leginkább a filmoperatőrök érdeklődésének középpontjába.
A már említett Exmor CMOS Bayer szűrővel gondoskodik a képekről, PL objektív csatlakozók filmes lencsékhez, Cine Alta „Gold” családtag (23.59p), HD/SD és PAL/NTSC szabványok, valamint SxS kártyás rögzítés a legfőbb jellemzők. A már említett PL csatlakozó tartalmazza a Cooke/i és ARRI LDS elektronikus objektív vezérlőket, így többféle lencsével dolgozhatunk. A csatlakozók között találunk: HD/SD-SDI kimenetet, dual link HD-SDI kimenetet, 4:2:2 1080 50/59.94p, RGB vagy S-Log 1080 23.98/25/29.97PsF és 3G (opció). Analóg videokimenet, HDMI, XLR hangbemenetek, Gen lock bemenet, TC in/out, iLink, 2X USB teszi teljessé a sort. A felvételi formátumok között a HD-SDI 4:2:2 /10 bites a leginkább használatos.
A kamerához vásárolhatunk 35, 50, 85/F2.0 lencsesorozatot. De létezik az SCL-Z18X140 varió, nem hagyományos filmes objektív, legfontosabb különbségek hagyományos filmes variókhoz képest: motoros zoom, autófókusz, képstabilizátor. A már említett SxS kártyás rögzítésen túl alkalmazhatunk külső rögzítőket: AJA, Sony, Black Magic Design, Focus, Atomos stb. Megjelent egyébként egy új média a Sony kínálatában, az XQD kártya 1 Gb/s (125MB/s) írási és olvasási sebességre képes. Az F3 hoz megvásárolhatjuk a Cineview EVF-035W keresőt, ami inkább már monitor, bemenetek: HDMI, 3G/HD/HD-SDI, kimenetek: HDMI, SDI, kontraszt 1000:1. Az előadás végén a Sony OLED monitorok kerültek bemutatásra. A Trimaster EL sorozat kitűnik az LCD-k közül az igen kemény feketeszintekkel, a gyors pixelváltással, a jobb színvisszaadással és a nagyobb dinamika tartománnyal.
A következő előadó ismét Kerekes Gábor volt „3 testvér” című előadása 3 kameráról szólt az AG-AC130EJ modell a kategória belépő modellje. Az AVCCAM modellt 22X zoomlencsével szerelték fel, 1/3 collos, 2.2 Megapixeles 3MOS, (U.L.T.) gondoskodik a full HD képekről. A középső 160-as modell már képes lassítani, gyorsítani, támogatja a HD-SDI kimenetet, Manuális funkciók elsősorban a lencsekezelésben, de a lefele kompatibilitás jegyében még DV formátumban is rögzíthetünk SD kártyára. A nagytestvér az AG-HPX250-es modell. Vállkamera szintű teljesítmény egy kézikamerában. 10 bites 4:2:2 full HD rögzítés.
A képszenzor a már említett 2.2Megapixeles MOS. A beépített 22X zoomlencse nagylátszögtöl teléig meggyőzően teljesít. A rögzítés P2 kártyára történik AVC-Intra kodekkel. Többkamerás szinkronizálás és változtatható képkocka rögzítés, 4 féle szűrő is elérhető. A kamerán található még GenLock bemenet, TC be/kimenet, HD-SDI kimenet. Filmes alkalmazásokhoz beépítették a Cinegamma beállítást, amely még rugalmasabb képi kifejezést tesz lehetővé. A 250-es modell minden bizonnyal a híradó stábokat és dokumentum-filmeseket hozza lázba. Monitorok terén 9 colltól indul a paletta, 15, 17, 21, 25-ig majd a nagyobb méretek: 42, 65, 85 collos LCD-k és plazmák következnek. A megjelenítők kivitele igen változatos: vannak terepre vihetők, utómunka alkalmazáshoz, képmérnöki munkahelyhez szabott bemenetekkel. A legtöbb modell beépített oszcilloszkóppal és vektorszkóppal van ellátva.
Az első nap záró eseménye minden résztvevő számára nagyon kedves volt, hiszen a magyar filmoperatőrök egy élő legendának gratulálhattak születésnapján. A HSC elnöke Kende János nagy tisztelettel és szeretettel köszöntötte a 90 éves Szécsényi Ferencet, személyében a HSC legidősebb tagját. A Kossuth és Balázs Béla díjas operatőr legfőbb filmjei: Hannibál tanár úr, Bolond április, Két félidő a pokolban, Egri csillagok.( – )
A beszámolót a Médiatechnika következő májusi számában folytatjuk…
Seiler György
Forgatási oldalon még tovább él a film, de az új trendek új feladatokat fogalmaznak meg azok számára, akik jelentős mennyiségű filmvagyont őriznek az archívumaikban. A régi filmszalagokat digitalizálni kell, amely jelentős feladat mindenki számára. Ők végzik többek között a Ludas Matyi digitális felújítását, a munkálatokat Szécsényi Ferenc, a film egyik operatőre segíti, akinek 90. születésnapját is ezen a rendezvényen ünnepelték. A Magyar Filmlabor naprakész technológiával várja a produkciókat a Budakeszi úton, ahol a Baselight fényelő rendszer jelenti a jéghegy csúcsát. A felújított vetítőben pedig már 3D filmeket is láthatunk, követve a kor technikai kihívásait.
Az első szakmai előadó, – most is mint mindig -, Rák József egyetemi docens volt, aki digitális helyzetképet adott a filmkamerákról, szenzorokról, objektívekről, de előadásában kitért a klasszikus filmnyersanyagokra is. A néma 35mm-es 4 perforációs, a hangos szintén 4, míg a szuper 35 mm-es (24,9X14 mm) 3 perforációval rendelkezik. A jó kép 3 összetevője: a lencse, a képérzékelő és az agyunk. A filmek és képszenzorok esetében a három legfőbb jellemző: a részletgazdagság, a színvisszaadás és a dinamika átfogás, ha mindezeket tekintetbe vesszük akkor a filmnyersanyagban potenciálisan benne van a 8K felbontás! Új filmnyersanyagok között bemutatásra került a Kodak Vision3 50D színes negatív film és a Fujifilm Eterna – RDS digitális szeparációs fekete-fehér anyag archív célokra, élettartama 500 év!
Természetesen fontos fejlesztések is történtek a digitális filmezés irányába: megjelentek a szuper 35 méretű képszenzorok, a fényképezőgépek képesek lettek a mozgóképek rögzítésére, valamint teret hódítottak az elektronikus keresős – cserélhető objektíves / tükörnélküli kamerák. A kamerákban a lencséről beérkező fény egy prizmára kerül, amely 3 alapszínre bontja azt, ezen a ponton aztán lehet alkalmazni három, vagy egy képérzékelőt. Ilyen, egyképérzékelős, bordás színráccsal ellátott kamera pld. a Panavision Genesis, a Sony SRW-9000PL és a szintén Sony F35. Azonban azt tudni kell, hogy ez a technológia Bayer szűrőráccsal csak 33%-os színminta-vételezést valósít meg. Létezik már a „Q67” szűrőrács, amely ahogy a neve is mutatja: 67%-os mintavételt teljesít. Azzal, hogy bizonyos fényképezőgépekből kivették a tükröt, közelebb kerülhetett a lencse a képérzékelőhöz, valamint a gépváz mérete is csökkent, azonban itt is vannak határok. A különböző felfogású objektívek más-más lencse –lapka távolságot kívánnak meg, C mount-tól egészen Pl mount-ig (17,5-52 mm-ig). A képérzékelő lapka méretek között megjelent egy új méret: 18,7X14 mm, ez Canon G1 X fényképezőgépben debütált az év elején. A fényképezőgépek HD minőségű videó képessége egy remek lehetőség, ha még ehhez elővesszük a fiók mélyéről a régi filmes fényképezőgépünk remek objektívjeit, akkor egy nagyon gazdaságos filmgyártási megoldást kapunk.
A következő előadás az előzőhöz még egy dimenziót adott hozzá, mivel Kerekes Gábor a Panaudio ügyvezető igazgatója elhozta a Panasonic 3D kameráinak legjavát. Tette ezt azért mert a piaci igények azt mutatják, hogy nagy igény van 3D tartalmakra.
Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a 2012-es Londoni Olimpia 3D-ben is nézhető lesz azok számára, akik erre alkalmas megjelenítő eszközökkel rendelkeznek. A Panasonic 15 éve hivatalos szponzora az olimpiai mozgalomnak és mint ilyen hivatalosan is bejelentették, hogy a játékok 3D közvetítéseinél az AG-3DP1 és az AG-3DA1 modellek fognak közvetíteni.
A 3D technológia egy igen drága eljárás, különösen a riges megoldások, ezt küszöbölik ki a Panasonic ikerlencsés kamerái, amilyen a már említett AG-3DP-1. Ez egy 17X zoommal ellátott vállkamera modell, amely 3 MOS, 2.2 Megapixeles, 1/3 collos Full HD rendszer. A képek tömörítése AVC-Intra kodekkel történik, 10 bit 4:2:2 teljes mintavétellel. A rögzítés dual P2 kártyákra történik. Ennek a kamerának az elődmodellje az AG-3DA1, amely egy kézikamera, sok tulajdonságban és funkcióban igen hasonlatos a nagytestvérhez, tökéletes kiegészítő modell, olyan környezetbe, ahol a vállkamera használata nem lehetséges. A HDC-Z10000 pedig a mindentudó kistestvér, kompakt kivitel extrém környezetbe, ahol a kis geometriai méret alapkövetelmény, ¼ collos 3 MOS rendszer. Ezen felül a legrövidebb (45 cm) 3D makró távolsággal is büszkélkedhet. A rögzítés módja AVCHD 2.0, a média SD kártya. A kamera rendelkezik még egy 3.5 collos LCD-vel, amelynek nézéséhez nem kell szemüveg. Ha már itt járunk. amíg a monitorok nem tudják azt a nagy felbontást amit a 3D igényel, addig szükség lesz szemüvegre, ami lehet aktív és passzív kivitel. Szerencsére a Panasonic-nak, Sony-nak és a Samsungnak sikerült megegyezniük az egységes szemüvegek műszaki tartalmát illetően.
Ha már a szemüvegek egységesek az is némi segítség a felhasználóknak, kamerák tekintetében azonban teljesen eltérőek a fejlesztési irányok. A Sony digitális filmkameráit állította hadrendbe Dénes Zoltán HSC operatőr. Szuper 35 mm-es kategóriában a legnagyobb az F35, legtöbbször az SRW-1 rögzítővel használják, a játékfilmek és az igényes televíziós filmek szabvány eszköze. Őt követi az SRW-9000PL ami a kategória igáslovának számit, HDCAM-SR minőséget képvisel. Az elérhető, költséghatékony kategóriába tartozik a PMW-F3. A legolcsóbb 35-ös kamera a NEX-FS100-as modell, amely súlyban és geometriában is a legkisebb. A Szuper 35 mm-es kamerák képérzékelő lapkáink mérete a digitális fényképezőgépek felső kategóriás modelljeinek lapkáival esnek azonos kategóriába, míg a videokamerák szenzorjai a legkisebb fényképezőgépek képérzékelőivel azonos méretűek. Láttunk egy összehasonlítást a teljes képes fotó és a Sony Exmor Super CMOS-ról, amíg a teljes fotó kockából sorokat kellett elhagyni a 16:9 képarányig, addig az Exmor soreldobás nélkül, nagy pixelmérettel és alacsony zajjal, nagy képváltási sebességgel és nagy dinamika tartománnyal jutott el a szuper 35 méretig. Ezzel az érzékelővel szerelték fel a NEX-5, NEX-FS100 és a PMW-F3-at. Az F3-at részletesen is bemutatta az előadó, mivel ez a kamera került leginkább a filmoperatőrök érdeklődésének középpontjába.
A már említett Exmor CMOS Bayer szűrővel gondoskodik a képekről, PL objektív csatlakozók filmes lencsékhez, Cine Alta „Gold” családtag (23.59p), HD/SD és PAL/NTSC szabványok, valamint SxS kártyás rögzítés a legfőbb jellemzők. A már említett PL csatlakozó tartalmazza a Cooke/i és ARRI LDS elektronikus objektív vezérlőket, így többféle lencsével dolgozhatunk. A csatlakozók között találunk: HD/SD-SDI kimenetet, dual link HD-SDI kimenetet, 4:2:2 1080 50/59.94p, RGB vagy S-Log 1080 23.98/25/29.97PsF és 3G (opció). Analóg videokimenet, HDMI, XLR hangbemenetek, Gen lock bemenet, TC in/out, iLink, 2X USB teszi teljessé a sort. A felvételi formátumok között a HD-SDI 4:2:2 /10 bites a leginkább használatos.
A kamerához vásárolhatunk 35, 50, 85/F2.0 lencsesorozatot. De létezik az SCL-Z18X140 varió, nem hagyományos filmes objektív, legfontosabb különbségek hagyományos filmes variókhoz képest: motoros zoom, autófókusz, képstabilizátor. A már említett SxS kártyás rögzítésen túl alkalmazhatunk külső rögzítőket: AJA, Sony, Black Magic Design, Focus, Atomos stb. Megjelent egyébként egy új média a Sony kínálatában, az XQD kártya 1 Gb/s (125MB/s) írási és olvasási sebességre képes. Az F3 hoz megvásárolhatjuk a Cineview EVF-035W keresőt, ami inkább már monitor, bemenetek: HDMI, 3G/HD/HD-SDI, kimenetek: HDMI, SDI, kontraszt 1000:1. Az előadás végén a Sony OLED monitorok kerültek bemutatásra. A Trimaster EL sorozat kitűnik az LCD-k közül az igen kemény feketeszintekkel, a gyors pixelváltással, a jobb színvisszaadással és a nagyobb dinamika tartománnyal.
A következő előadó ismét Kerekes Gábor volt „3 testvér” című előadása 3 kameráról szólt az AG-AC130EJ modell a kategória belépő modellje. Az AVCCAM modellt 22X zoomlencsével szerelték fel, 1/3 collos, 2.2 Megapixeles 3MOS, (U.L.T.) gondoskodik a full HD képekről. A középső 160-as modell már képes lassítani, gyorsítani, támogatja a HD-SDI kimenetet, Manuális funkciók elsősorban a lencsekezelésben, de a lefele kompatibilitás jegyében még DV formátumban is rögzíthetünk SD kártyára. A nagytestvér az AG-HPX250-es modell. Vállkamera szintű teljesítmény egy kézikamerában. 10 bites 4:2:2 full HD rögzítés.
A képszenzor a már említett 2.2Megapixeles MOS. A beépített 22X zoomlencse nagylátszögtöl teléig meggyőzően teljesít. A rögzítés P2 kártyára történik AVC-Intra kodekkel. Többkamerás szinkronizálás és változtatható képkocka rögzítés, 4 féle szűrő is elérhető. A kamerán található még GenLock bemenet, TC be/kimenet, HD-SDI kimenet. Filmes alkalmazásokhoz beépítették a Cinegamma beállítást, amely még rugalmasabb képi kifejezést tesz lehetővé. A 250-es modell minden bizonnyal a híradó stábokat és dokumentum-filmeseket hozza lázba. Monitorok terén 9 colltól indul a paletta, 15, 17, 21, 25-ig majd a nagyobb méretek: 42, 65, 85 collos LCD-k és plazmák következnek. A megjelenítők kivitele igen változatos: vannak terepre vihetők, utómunka alkalmazáshoz, képmérnöki munkahelyhez szabott bemenetekkel. A legtöbb modell beépített oszcilloszkóppal és vektorszkóppal van ellátva.
Az első nap záró eseménye minden résztvevő számára nagyon kedves volt, hiszen a magyar filmoperatőrök egy élő legendának gratulálhattak születésnapján. A HSC elnöke Kende János nagy tisztelettel és szeretettel köszöntötte a 90 éves Szécsényi Ferencet, személyében a HSC legidősebb tagját. A Kossuth és Balázs Béla díjas operatőr legfőbb filmjei: Hannibál tanár úr, Bolond április, Két félidő a pokolban, Egri csillagok.( – )
A beszámolót a Médiatechnika következő májusi számában folytatjuk…
Seiler György
Beszélgetésem a „baráttal” csak arra irányult, hogy olyan dolgokat tudjak meg, melyek adalékok lehetnek a magyarországi televíziózás történetéhez.
MTV Örökös tag díjátadás, 2008
Hogy indult televíziós pályafutásod?
Zsurzs Évával a televízióba való felvételem napján 1966-ban ismerkedtem meg. A Vidám vasárnap című tévéfilmet forgatták. Baji Tibor, akinek gyakornoka lettem mutatott be a rendezőnek. Az első olyan produkció, melyben érdemben is munkatársa lehettem, a Koppányi aga testamentuma volt.
Tanítómestereim Zsurzs Éva és Baji Tibor. Tőlük tanultam meg az alapokat, dinamikát, a helyzetfelismerést és nem utolsó sorban azt, hogy mindent meg lehet kérdezni, de mindent pontosan kell érteni. Húsz évet dolgoztam Zsurzs Évával egy stábban. A hatvanas, hetvenes években a Zsurzs név fogalom volt. Ha az ember felhívott egy színészt és kimondta Éva nevét, már nem kérdezték, hogy milyen a szerep és mennyi a gázsi, mindenki igent mondott. Státuszszimbólum volt dolgozni vele.
Horváth Lóri, a kezdő felvételvezető Zsurzs Éva új 850-es Fiatjával megjárja Szegedet oda vissza, mert akkoriban még be kellett járatni az új autókat.
Én szerettem segíteni, ahol tudtam. De reggel hatkor ott kellet lennem a stáb indításánál. Az hozzátartozott akkor egy kollektív munkához, hogy Ő azzal járul hozzá, hogy mindenhez ért és megteremt egy alkotói légkört, és egy maradandó produkciót, biztosítja nekünk a rendszeres jó munkát, mi meg segítjük őt mindenben, hogy a rendezésre tudjon koncentrálni.
A Fekete város 102 napig 68 helyszínen 4 országban forgott. Kiemelt produkció volt, nyugati nyersanyagot kapott, ez akkoriban ritkaság volt. Megérte, nem csak művészileg, de gazdaságilag is, csak a 2000-es években annyiszor ismételték, hogy csak a műsoridővel is behozta az árát, hány gyenge filmet kellett volna megvenni és leadni.
Milyen volt ebben a filmben, a már nem kezdő Horváth Lóránt kapcsolata rendezőjével.
Ebben a filmben debütáltam, mint gyártásvezető. Megpróbáltam nagyon precíz lenni, Éva is ilyen volt. Nem beszélve arról, hogy olyan kimagasló szakmai minőségű stábtagok voltak mellette, hogyha elakadtam segítettek. De Zsurzs kreativitására jellemző volt, ha bármi olyan probléma adódott, amit nem lehetett megoldani, időjárási viszonyok, színészegyeztetési problémák, mindig talált áthidaló megoldást anélkül, hogy az a művészi minőség rovására ment volna. Nem mondott le forgatást, átalakított, változtatott, ha kellett, de a célt nem tévesztette szem elől.
Játék határok nélkül díjátadás, Magyarország, 1993
Amikor nézed a filmet és látod a csuklyás hóhért, mi jut eszedbe?
A magyarországi forgatásokon én voltam a hóhér, Szlovákiában a kinti rendezőasszisztens. A produkcióban mindenki alkotóként vett részt, a világosító is. Bizonyos epizód szerepeket a stáb játszott, ez megtiszteltetés is volt, meg egy kis anyagi pluszt is jelentett a szereplőnek. És nagy segítség is volt, hisz a sok helyszín miatt a szereplők szállítása nem volt egyszerű.
Gyártási Igazgatóként majd Ügyvezető elnökként milyen volt a kapcsolatod Zsurzs Évával?
Soha nem kért külön semmit. Az összes kapacitás hozzám tartozott, soha nem hívott fel, hogy adjak neki még ezt vagy azt, hogy hivatkozott volna stábbeli kapcsolatunkra. Tudta azt, hogy mi jár egy produkciónak, aminek Ő a rendezője. Amikor ügyvezető elnök lettem, akkor már Éva nyugdíjas volt. Az elődöm, Peták István elengedte. Hiba volt.
A szocializmus tervgazdálkodásos rendszerében a filmgyártás külön utakon járt, mert egy-egy produkció akkor is vállalkozásszerűen működött. Egy cél érdekében szerveződött szakmai vállalkozások voltak.
A produkciók kisebb KFT-hez hasonlítottak. A televízió főszerkesztői, szerkesztői, dramaturgjai voltak a producerek.. Ők találták meg a témákat és rendelték a forgatókönyveket. A következő szint volt a rendező és a gyártásvezető. A televízióban általában kiosztották a feladatokat a rendezőknek, de az Irodalmi és Drámai Főosztályon nagyobb szabadsága volt a rendezőknek, választhattak a feladatok közül, együtt dolgoztak, műhelyszerűen, a dramaturgokkal, szerkesztőkkel. Ezt követte az a döntés, hogy milyen technikával dolgozhat a produkció (film v. elektronika) és hogy hol készülhet, belsőben, az MTV-ben vagy külsőben, a filmgyárban.
Milyen technikai bázisa volt a televíziónak, mikor gyártási igazgatói posztot elnyerted?
Dúlt a harc, hogy mi a fontosabb a tartalom, a főszerkesztőségek igénye vagy a televízió műszaki teljesítőképessége. A viták jelentős része az elnökségi értekezleten dőlt el. Ezt elégelte meg Nagy Richárd és úgy döntött, hogy alakuljon egy rendszerszerűen felépített televízió. Eközben Kerpel Róbert műszaki igazgató a Tervhivatalnak már a többedik székház tervet adta be, de a hatalomnak nem volt szándéka ekkora beruházást jóváhagyni. Csak annyi pénzt lehetett szerezni, amellyel a Szabadság téri épület felét, a IV stúdiót ki lehetett alakítani. Ide be sem léphetett mindenki és az itt készülő produkcióknak lett gyártási pótléka is, amit a filmgyárban dolgozóktól, a televíziósok mindig is irigyeltek. Ennek a stúdiónak az lett volna a feladata, hogy kiváltása a MAFILM-es produkciókat. Ez valóban korszerű stúdió volt, lámpaparkjával, vezérlőjével, kiszolgáló helységeivel, de a filmgyári világ szakmai módszertanát nem lehetett behozni ezzel a televízióba. Először csak szórakoztató műsorok készültek, szilveszterek, vetélkedők, később helyet kaptak a televíziós játékok is. Bár az hamar kiderült, hogy a filmgyári kreatív légkör, a filmezés módszertana nem könnyen ültethető át. Nem minden a technika. Kerpel Róbert 1986-ban mutatta fel a Tervhivatal engedélyét, hogy kezdődhet a „bojtárstúdiók” építése. Ekkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy csinálunk ott egy kisebbfajta vállalatot, ahol már egy másfajta gondolkodás is érvényesülni tud, ahova átmenthető a filmgyári szemléletmód. De akkor sem gondoltam, hogy ezzel teljesen kiválthatók a MAFILM-es produkciók, mert a külsőkben forgatott filmek világát nem lehet bekényszeríteni egy televízió stúdióba.
Abban az időben az is elterjedt, hogy szándékod volt a Bojtár utcai bázist leválasztani a televízióról. Önálló vállalattá alakítani.
Igen egy „kis mafilmről” álmodtam. De belebuktam ezt ma már elmondhatom, túl újszerű volt ez az elképzelés. Sok érdeket sértett, hogy mindenért, amit a produkció használ, azért fizetni kell majd. A rendszer precízen ki volt találva. De bevezetni csak úgy lehetett, hogy ez az egész csak virtuálisan működött, mintegy tájékoztató jelleggel. Megnyugodtak, hogy a valóságban nem kell fizetni. Ez a virtualitás lett az elképzelés halála. Nem lehetett belőle tovább lépni.
MTV Gyártási Igazgatóság Demo film forgatás, Kunigunda utca, 1996
Tudtad-e a produkció centrikus elképzeléseidet érvényesíteni, amikor azt hozta az élet, hogy megbízott elnök lettél?
Nem, mert ez a rendszerváltás után egy egész más politikai környezetben történt. Ekkor már politikai harcok színtere volt a televízió és ez a háborús terep ráépült az előző korszak ellentmondásaira. Peták István és helyettese Sárközi Erika mellett én voltam a realizáció irányítója. Abban állapodtunk meg, hogy ők kitalálják, mi legyen, és én másnap megmondom, tudjuk-e az elképzeléseket realizálni. Nevetséges, de az volt a legnagyobb gond, hogy kevés a szoba ahhoz, hogy az új szervezet felálljon. Én felajánlottam, hogy kimegyek a házból a „bojtár bázisra” és viszem magammal a munkatársaimat és ezzel a bentieknek több tér jut. Az embereim nehezen fogadták ezt a döntést. Kimenni a gulágra!! Biztattam őket: ingyen parkolhatsz, lesz irodád. Ekkor vittem ki a lámparaktárt, a szcenikát, az összes műhelyt, kellékraktárt stb. Ekkor vettük meg a „bojtár bázissal”szemben lévő ipari tanuló iskolát és itt rendezkedtünk be irodáinkkal és táraink egy részével. Itt lett az én szobám is. Törekedtem arra, hogy ennek az épületnek legyen dizájnja. Lakhatóbb legyen, mint a benti ház.
Miközben épül a kinti világ, Peták István elnök körött megfagy a levegő, le kell mondania.
A bukás oka nem csak politikai volt. Sokan mentek panaszkodni a képviselőkhöz, a kurátorokhoz a „házból” is, hogy az én elképzelésem sem jó. A sok akarnok sok patrónusra talált a politikában. Addig mószerolták Petákot, míg kialakult az a vélemény, hogy nem jó elnök. Ez nagy hiba volt. Hetente számoltatták be mindenről és engem is. Mindent, minden pici döntést meg kellett okolni. Így nem lehet vezetni. A semmihez nem értő társadalmi kurátorok civil kérdéseire kellett állandóan válaszolgatni. Peták megbukott. Bizalmi szavazáson leváltották az elnököt, majd a két alelnök irányít addig, míg a pályázat kiírása után ismét lesz elnöke a televíziónak.
Az egyik hétfőn telefonon hívtak (1998. január 6.), reggel volt, épp ittam a kávémat, keresnek a kuratóriumból. Felállok, kávémat leteszem. Titkárnő hangja a telefonban: Lóránt üljön le! Honnan gondolta, hogy állok? Tíz óra öt perctől maga a televízió elnöke. Azonnal jöjjön be. Berohanok a tévébe. Mondják, menjek át a Szabadság tér 5-6-ba ott vár a kuratórium. Kilépek a tévéből rengeteg kamera, újságírók, villognak a vakuk. Kérdeznek: mi a koncepcióm? Kit fogok kirúgni? Átmentem a kuratóriumhoz. Mondták, a közjegyző már aláírta, te itt írjad alá, és holnapra tegyél le egy koncepciót.
Te lettél az első ember. Az lesz, amit te akarsz! Most itt a lehetőség!
Én is azt hittem, de ez nem így működött. Két-három nap alatt összekovácsoltam egy koncepciót. Szerintem ez a koncepció részben még ma is működik. Egy olyan szervezeti rendszert dolgoztam ki, melynek az volt a célja, hogy mindenki a tehetsége szerint dolgozhasson és az egyes egységek ne akadályozzák egymás munkáját. Az egész célja pedig az eredményes közfeladatot ellátó televízió. Nekem abban az egyben szerencsém volt, hogy ismertem a munkatársaimat, így megtaláltam szerepüket az általam megalkotott szervezeti felépítésben. Nem menekültem elefántcsonttoronyba, lejártam a büfébe és ebédelni, nem csak a szobámban lehetett velem szót váltani, így közvetlenül értesülhettem mindenről.
Johann Sebastian Bach, NDK- magyar koprodukciós film forgatás, Erfurt, 1984
Mi indokolta, hogy a konkurens az RTL kapjon segítséget az MTV-től?(Stúdió használatot, konténervárost az MTV területén, munkaerő szükségletet, szakembereket.)
Én törvénytisztelő ember vagyok. A médiatörvényben benne volt a plurális televíziózás megteremtése. Hittem ennek hasznosságában, hittem, hogy ennek megteremtése, jó tesz a magyar demokráciának. Hittem a versenyhelyzet hasznosságában. A Duna Televízió megalakulásakor ugyanilyen szellemben döntöttem. A Könyves Kálmán körúton, filmgyár kettes telepén, egy stúdiószegletbe beültek és a beszélgetéseket rögzíteni tudták, de nem tudták sugározni. Ebben segítettem. Kiépítettük a mikroláncot a mi adóhálózatunkig.
MTV-s segítséggel jutott el a Duna adása a nézőkhöz.
Pontosan. Az a technológia, ami a Fradi meccset közvetítette, állt át, hogy a Dunát segítse! Nem egy televíziós kollegánk dolgozott ezen a projekten. Az indulás pillanatában itt is segítettünk.
Visszatérve az RTL-re, utólag nem látod helytelennek akkori döntésedet, nem kellett volna a helyzeti előnyt kihasználni, hagyni kínlódja ki a konkurencia az infrastruktúra megteremtését. Ezzel is időt nyert volna a közszolgálati televízió.
Lehet, de az én emberi tartásom ezt nem tette lehetővé. Hittem a tisztességes versenyben és feladataink különbözőségében. Persze viszont segítséget soha nem kaptam, de egy előny azért származott az együttműködésből: még tisztábban láttam a gyors és racionális döntések előnyét. Ott egy holland középvezető, akit megbíztak a magyarországi feladatok elvégzésével mindent eldöntött és eldönthetett. Nem szóltak bele a munkájába ezren, mint nálunk. Amit mi megbeszéltünk az úgy volt. Pillanatok alatt leszállították a megrendelt technikát. Célratörőbb és racionálisabb lettem.
Milyen mértékig szorongatta az „elnököt” a politika? Ismerted ezt a világot hisz azelőtt színészek körében forgolódtál, rendezőkkel dolgoztál?
Komolyan vettem a feladatomat. Mindenhova elmentem, ahova csak hívtak. Sokfelé hívtak. Ez akkor még nagyon komoly pozíciónak számított. Tudtam, egy felső vetőnek ismernie kell azt a környezetet, amiben dolgozni kényszerül. Hamar megismertem a politikai élet akkori szereplőit. Sajnos. Az első negyedévben, amikor kialakítottam a programomat, akkor önálló voltam. De egyre inkább egy leírhatatlan koncepciót kellett volna követnem, amit nem követtem, de a sajátomat sem tudtam már realizálni. Nagyon nagy szorítás volt. Személyes telefonok és üzenetek. Rendszeresen a kuratóriumon keresztül, de gyakorta közvetlenül is. A dolgozók fizetését akarták elvonni, hogy én mit harcoltam minden hónap huszonhatodikán, hogy új bankot szerezzek, hogy a kincstár oda utaljon, ahonnan le tudom hívni a fizetéseket. Folyamatosan változtatgatni kellett a bankokat és hasonló cseleket csinálni, hogy a dolgozóknak legyen fizetése.
1999 májusában lemondtál az elnöki posztról, de továbbra is az alelnöke maradtál az MTV-nek. Milyen volt a viszonyod Szabó László Zsolttal az új Elnökkel?
Nem jó, érdemi befolyásom nem volt, minden fontos területet kiszervezetek alólam. Anyagi érdekeik is így kívánták.
Trónörökös (Der Kron Princ) Osztrák- magyar- német koprodukciós film forgatás, Schönbrun, 1988
Még egy fontos kérdésről kell beszélni, ez az MTV Archívumának korszerűsítése. A technológia felfejlesztése elkezdődött, volt szándék a megújításra, de ez is megakadt. Hosszú ideig még elsőszámú vezetője sem volt, aki lobbizhatott volna a fejlesztésért.
Az alapkoncepcióm szerint az Archívum közvetlen elnöki irányítás alá tartozott. Ezért hívtam Józsa Anikó mellé Dunavölgyi Péter gyártásvezetőt, gazdasági szakembert és Babiczky László rendezőt, a tartalmak mentésének irányítására. A gazdasági irányítást vezető Dunavölgyi mellett az MTV napi műsorainak kiszolgálása lett volna a feladata Józsa Anikónak, Babiczky László rendezőnek pedig a közgyűjteményi funkció fölfejlesztése, a művészeti, kulturális értékeknek a jövő számra való megmentése, a művek felújításának irányítása. Sajnos ez a rendszer sem tudott véglegesen felállni és vált később lehetségessé a triumvirátus élére ejtőernyős vezető kinevezése, ami megakasztotta a fejlődést.
Milyennek látod a köztelevízió jövőjét az MTVA megalakulásával, és a Rádió, a Duna Tv és az MTV negyvenkilenc fős szerkesztőségeivel?
Két fontos tényezővel kell számolni.. Az egyik az információrobbanás, a másik a technológiarobbanás. Ma televíziót, televíziókat lehet nézni marok telefonon és neten is. Ebben a médiatérben kell megtalálni a köztelevízió helyét. Ehhez pénz és szakértelem kell, és színvonalas alkotások sora. Sok-sok idő és türelem kell a nézők visszahódítására. ( – )
Babiczky László
Velem ez megtörtént a RED megjelenésekor: biztosan éreztem, hogy ez lesz az a pillanat, amelyhez köthetjük majd a hagyományos film és a digitális film csatájának fordulópontját – és ez így is történt. Ugyanakkor nem éreztem meg a Canon 5D fotogép megjelenésekor, hogy az a gép mekkora – máig tartó – forradalmat fog okozni az alacsony költségű filmek területén, és lényegében elindítja a mozgóképkészítés demokratizálódását, megnyit egy teljesen új utat a filmkészítők számára. De abban, hogy ezt nem ismertem fel, azt hiszem nem voltam egyedül, ez legtöbbünket meglepetésszerűen érte, magát a Canont is.
Aztán megjelent az Arri Alexa a profi digitális kamerák piacán, és átvette, illetve épp átveszi a vezetést ezen a területen. Ezt talán ismét nem volt olyan nehéz megjósolni.
És most itt van egy újabb dolog, amiről ki merem jelenteni, hogy ismét jelentősen át fogja strukturálni a filmezést: a Canon C300-as kamerája.
Mint már utaltam rá, az 5D filmes sikere magát a Canont is meglepte, és váratlanul érte. Valamiféle űrt töltött be mind technikailag, mind anyagilag. Pótolta azt a „filmes” mélységélesség érzetet, amelyre addig a digitális kamerával forgatók csak irigyen vágyhattak, ugyanakkor a kamerát gyakorlatilag egy hétköznapi ember is képes volt megfizetni, miközben annak segítségével a mozivászon is elérhetővé válhatott számára. Amikor a kamera ezt a váratlan világkarrierjét megkezdte, mások is, és maga a Canon cég is elkezdte kisebb-nagyobb változtatásokkal továbbfejlesztgetni, amit az 5D tudott, hogy alkalmasabbá tegye a filmforgatásra, de valahogy egyik ilyen fejlesztés sem tudta túlszárnyalni az eredeti gép sikerét.
Pedig lett volna mit fejleszteni! Hiszen az 5D-vel gyakorlatilag lehetetlen volt korrekt élességet állítani, nem lehetett jól megfogni és megtartani egy folyamatos filmfelvételhez, nem lehetett a keresőjében képet látni a felvétel alatt, csak a hátsó kijelzőjén, amit viszon nem lehetett elfordítani. És még sorolhatnánk. Nem véletlen, hogy egész iparág alakult a különböző kiegészítő felszerelések területén, amelyek mind a gép hiányosságait voltak hivatva korrigálni.
Most viszont megjelent a Canon egy olyan kamerával, amely a szándék szerint továbbviszi azt az előnyt, amelyet az 5D jelentett a piacon, miközben alkalmassá tették arra, hogy valóban filmkameraként funkcionáljon. Ha ez a két szempont tényleg egyesült, akkor egy újabb forradalom elé nézünk.
Volt alkalmunk a kezünkbe venni és kipróbálni a C300-as egyik prototípusát, amely pár napot Magyarországon „vendégszerepelt” mielőtt továbbutazott volna egy németországi kiállításra. A BKF (Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola) kameraman szakos hallgatói körében Gulyás Budával közösen próbáltuk ki a kamerát. Ha nem is készítettünk részletes technikai tesztet, de arra alkalmunk volt, hogy néhány dolgot kipróbáljunk, és hogy egy első benyomást szerezzünk róla. Ezt próbálom most megosztani.
Először is néhány fontos jellemző és újdonság a kamerával kapcsolatban:
– ami a fókuszálást illeti, ebben a következők segítenek: a keresőben felvétel közben is látható kép; nagyméretű külső kijelző, ami minden irányban elfordítható és szükség esetén le is szerelhető; bekapcsolható fókusz-segéd (peaking);
– sőt kábel nélkül, iPhone-ról vagy tabletről távolról is lehet állítani az élességet (és még más kamerafunkciókat is);
– különböző képformátumokat tud a kamera, amelyek a kijelzőn is megjeleníthetők: 4:3; 14:9; 1,66; 16:9; 1,85; 2,35;
– beépített ND szűrők, amelyek külsőben is megengedik a nyitott íriszt;
– expozíciós idő 1/3mp, 1/6, 1/12, 1/25, normál, a rövid expozíciók pedig szektorzárással érhetők el;
– csatlakozások: HDMI, szinkronkimenet, timecode, HD sdi, headphone, mic;
– felszerelhető a korábbi DSLR tartórendszerekre, de van saját markolata is, amely szintén leszerelhető;
– programozható a kezelőgomb-kiosztás;
– kétféle foglalattal szállítják: PL foglalattal, amely lehetővé teszi, hogy a profi filmes objektívokat csatlakoztathassuk, vagy az eredeti fotós EF foglalattal. Ebben az esetben képstabilizált lencséket is használhatunk;
– lehetőség van olyan pre-record üzemmódra, amelynél a felvételgomb megnyomásakor a gomb megnyomása előtti 3mp is a felvétel része lesz, ami nagy segítség lehet elkapott események felvételekor.
Tehát számos kedvező változás segíti a filmes feladatokat, és azt még nem is említettem, hogy a kamera fényérzékenysége a tesztünk alapján nyugodtan felvihető 1600 ASA-ra anélkül, hogy zavaróan megnövekedne a képzaj. Az expozíció átfogása is jelentősen megnövekedett. Van egy „filmes” üzemmódja a kamerának, ahol LOG-os formában rögzíti a képeket, és ebben az állásban a tónusátfogás megközelíti a profi testvérek átfogási adatait.
Talán két hiányérzetem volt. Az egyik, hogy felvétel közben csak lépcsőzetesen, 1/3 vagy ¼ blendénként lehet íriszt állítani, a másik, hogy nem lehet automata fókuszt használni, pedig ez a kamera „profiljában” forgatott filmekben nagyon hasznos lenne.
Viszont jó kézbe venni a kamerát, sokféleképpen lehet tartani az adott felvételnek megfelelően, és jó, hogy az embernek visszatér az az érzése az előd-kamerához képest, hogy ismét filmfelvevő kamerával forgat.
Szóval adottságait tekintve megvan minden okunk feltételezni, hogy a C300 legalább olyan népszerű lesz, mint az 5D, ha nem még inkább. A kérdés legfeljebb az lehet, hogy elég jól sikerült-e „belőni” az árral a célközönséget, hogy tényleg eljut-e a kamera azokhoz, akik használni szeretnék. ( – )
Szabó Gábor, HSC
operatőr
A fontosabb jellemzők között találjuk a felvétel formátumát, amely RAW CinemaDNG, de lehet tömörített ProRes és Avid DNxHD is. A képérzékelő mérete: 16.64×14.04 mm. Objektív csatlakozások: Canon EF és Zeiss ZF. ugyan akkor HD rögzítés esetén választhatunk videó, vagy film log módot. A felvételek a beépített SSD rekorderre kerülnek. A kimenetek között találunk HDMI és HD-SDI-t, a frame ráták: 24p, 25p, 30p. A 13 stoppos dinamika tartomány igen figyelemre méltó az 1600 ISO-ig használható érzékenységgel. A készülék hátfalán egy kapacitív érintős LCD gondoskodik a kamera beállításokról és a metaadatok beviteléről.
A legkellemesebb hírt a végére hagytunk, ez pedig az ára, ami nettó 3000 dollár alatt van, vagyis alig 600 ezer forint. és ezért most még egy teljes verziójú Da Vinci Resolve 9.0 színkorrekciós szoftvert is kapunk ajándékba.( – )
www.blackmagic-design.com
A fontosabb jellemzők között találjuk a felvétel formátumát, amely RAW CinemaDNG, de lehet tömörített ProRes és Avid DNxHD is. A képérzékelő mérete: 16.64×14.04 mm. Objektív csatlakozások: Canon EF és Zeiss ZF. ugyan akkor HD rögzítés esetén választhatunk videó, vagy film log módot. A felvételek a beépített SSD rekorderre kerülnek. A kimenetek között találunk HDMI és HD-SDI-t, a frame ráták: 24p, 25p, 30p. A 13 stoppos dinamika tartomány igen figyelemre méltó az 1600 ISO-ig használható érzékenységgel. A készülék hátfalán egy kapacitív érintős LCD gondoskodik a kamera beállításokról és a metaadatok beviteléről.
A legkellemesebb hírt a végére hagytunk, ez pedig az ára, ami nettó 3000 dollár alatt van, vagyis alig 600 ezer forint. és ezért most még egy teljes verziójú Da Vinci Resolve 9.0 színkorrekciós szoftvert is kapunk ajándékba.( – )
www.blackmagic-design.com
LVM sorozatú modellek
A három új modell: az LVM-174W, LVM212W és az LVM-247W a broadcast terméksort bővítik. Az LVM-174W egy 17 collos 1366X768 kompakt, rackbe szerelhető kivitel, tökéletesen illeszkedik 6 rackegységnyi helybe. A 21 collos LVN-212W egy vékony keretbe épített 1920X1080 LCD, amely pontosan illeszkedik a 19 collos rack rögzítéshez. Elsősorban közvetítő-kocsikba, televíziós stúdiókba ajánlja a gyártó. A 174W és 212W jellemzője: A/B 3G SDI bemenetek, komponens/kompozit, HDMI és DVI bemenetek, hullámalak és vektorszkóp, feliratozás támogatás (CEA-608/708), horizontális/vertikális eltolás, markerek, beágyazott 8 csatornás hangműszer, timecode megjelenítés (VITC és LTC), automatikus szín kalibráció támogatás. A 247W modell 24 collos, 1920X1080 10 bites LCD modell amely hidat képez az LVM-243W és a zászlóshajó 24 collos, XVM-245W között. Broadcast felhasználásra, gyártásra és utómunkára tervezték. Az LVM-247W rendelkezik mindazon tulajdonságokkal amikkel a 147 és 212-es, csakúgy mint a kritikus szín jellemzőkkel, ilyen a beépített 3D LUT, a többféle színterület, a pontos gamma szabályzás és a népszerű 3D LUT formátumok importja, vagy exportja.
XVM sorozatú modellek
Az XVM-175 és az XVM-325 két új szín-kritikus, full HD (1920X1080) 10 bites modell az XVM családba érkezett. A 17 collos 175-ös ideális megoldás helyszínen, közvetítő-kocsiba, rackbe szerelve. az XVM-325W színkritikus megjelenítő, a megnövelt méret a HD képek minden részletét visszaadja. Mindkét modell rendelkezik: A/B 3G & Dual-link SDI bemenetekkel, komponens/kompozit, HDMI & DVI bemenetekkel, hullámalak/vektorszkóp funkciókkal, felirat támogatással (CEA-608/708), H/V eltolással, markerekkel, beágyazott 8 csatornás hangműszerrel, timecode megjelenítéssel, automatikus szín kalibrációval.
LQM négyes modell
Az LQM-471W egy 47 collos, 1920X1080 négybemenetes modell, több forrás egyidejű megjelenítésére tervezték, elsősorban Központi Kapcsolótermekbe, vezérlőkbe szánják. Négy SDI be és kimenettel rendelkezik, támogatja a többmonitoros megjelenítő konfigurációkat. A fenti tulajdonságokon túl, ez a modell távvezérelhető is. ( – )
Mindez az Orad NewsProducer NLE plugin-jének köszönhető, az integráció biztosítja, hogy a Quantel editorok direktben elérjék az Orad grafikákat, egy könnyedén kezelhető, minta-meghajtott formátummal, amely egyszerűsíti az összetett grafikák elkészítését a Quantel szerkesztett csomagokban. A Quantel sQ Edit és Qube felhasználók mostantól könnyedén böngészhetik és elővehetik az Orad Maestro grafikai mintákat és direkt feltehetik a Quantel timeline-ra, anélkül, hogy bármilyen külső eszközt, vagy egyéb képességet bevetnének. A grafikus minta szerkezeteket, színeket, szövegeket, animációkat és más egyéb elemeket módosíthatják a Quantel operátorok, vagy külső adatbázisokhoz kapcsolhatják, pld: Excell táblázatokhoz, RSS, vagy közösségi média területekhez, mindezt a tartalom dinamikus frissítésével.
A Meastro minta, a tartalom és a be/kilépő pontok azonnal, előnézetben láthatók a Quantel timeline-on. Az előnézet tartalmazza a módosított adatot és az animációkat, mindez átlátszóan a kiválasztott és editált videó fölé kerül. A végleges grafikai sablonok teljes felbontásban, renderelésre, majd a videóba beégetésre kerülnek. Az előnézetet és a végleges renderelés kezelését a Windows alatt futó Orad Render Engine végzi, a szolgáltatás ugyan azon a számítógén fut mint amin a Quantel editáló alkalmazás. Nem szükséges tehát célorientált hardver a rendereléshez. ( – )
Mindazok, akik rendelkeznek egy FCP, Avid Media Composer, Xpress Pro, Xpress DV legális és regisztrált licensszel, 2012 június 15-ig 1000 USD nettó áron meg tudják majd vásárolni az univerzális maszteringre és igényes finiselésre, elsődleges és másodlagos színkorrekcióra fejlesztett Media Composer nagytestvért, a Symphony szofvert. Ha létezik kihagyhatatlan alkalom, akkor ez biztosan az. A tavalyi FCP – Media Composer crossgrade akció is sikeres volt, sokan frissítettek FCP-ről Media Composerre, ez a mostani lehetőség pedig igen kis ráfordítással minden Avid tulajdonos számára lehetőséget ad majd az igényes színkorrekció és finiselés világába belépni.
A várható kamera újdonságok miatt az is igen fontos, hogy a Symphony képes a DNxHD 444 RGB kodek minőségében rejlő lehetőségek kihasználására, továbbá fontos és sokak által sűrűn használt lehetősége a Symphonynak az un. forrás oldali korrekció lehetősége is, ami különösen a tévé sorozatok vágóinak ad alkalmat a finiselés során a visszatérő arcok, jelenetek korrekciójának egyszerűsítésére. A szoftver lehetőségei persze nem avatnak automatikusan minden vágót képzett coloristtá, de van olyan terv, hogy valamilyen tanfolyammal segítik majd az érdeklődőket legalább az alapok elsajátításában. ( – )
www.pennamedia.wordpress.com
HDC-2000
Ez a modell a hordozható HDC-2500-as kamera stúdió változata, számos kimeneti formátum érhető el: 1080/50P, 59.94P és RGB444. Mint ahogy a nagytestvér 2500-as, a 2000-es is, -a broadcast iparban áttörést jelentő,- 3Gb/s magas bitrátás, üvegszálas átviteli technikát használja. Ez az üvegszál megoldás a jövőt jelenti az élő közvetítésekben, nagyobb adatátvitelt és magasabb frame rátát tesz lehetővé, tömörítés nélkül. Ez a nagyobb sávszélesség képes támogatni a 3D gyártást is, két kamera jelét továbbíthatjuk párhuzamosan egyetlen üvegkábelen keresztül. Mindezen túl a 3Gb/s lehetővé teszi a 2x lassítást is az SR-R1000 SRMASTER tároló egységgel. Ez azt jelenti, hogy a HDC-2000 remekül alkalmazható sportközvetítésekhez, mivel az összes kameraállásból rendelkezésre állhatnak lassításra alkalmas képek, annak ellenére, hogy a 2000-es modell nem kifejezetten lassító kamera. A 3Gb/s biztosítja még az IP hálózaton keresztüli kommunikációt a kamera és a HDCU-2000 CCU között.
HDC-2550
Ez a modell a hagyományos triaxkábel interfésszel van ellátva, amely egyszerű integrációt biztosít már létező stúdió, vagy közvetítő kocsi környezetekbe, így a 2550-es kamera optimális képminőséget biztosít, ugyan abból a kamera blokkból mint a 2000-es. Ez a hordozható vállkamera cserélhető átviteli interfészt kapott, ami azt jelenti, hogy a felhasználó könnyedén átválthat az üvegszál és triax környezetek között, így a gyártási rugalmasság jelentősen kibővült. Kettős optikai szűrő és változtatható frame ráta: 1080/50i, vagy 59.94i és 720/50P, vagy 59.94P alapként és progresszív frame ráták mint: 1080/23.98PsF, 24PsF, 25PsF és 29.94PsF mint opciók teszik teljessé. ( – )
www.pro.sony.eu
Virtuális stand bejárásunkat kezdjük a Steadicam megoldásokkal! Tekintettel arra, hogy a Steadicam szabványt teremtett a kamera stabilizátorok körében. A teljes professzionális videó és film terméksorukat kiállítják, köztük az igen népszerű kézikamerákhoz fejlesztett Merlin terméküket is
A Lower-Light a Lower Prime LED rendszeréhez mutat be négy új felfogó szerszámot. A Prime LED lámpák nagyobb fényt bocsátanak ki mint a hasonló méretű társaik, szélesebb és 50 fokkal nagyobb sugárnyalábbal rendelkeznek. Ezek a lámpák teljes mértékben DMX címezhetők, dimmerelhetők, valamint elérhetők dedikáltan magas CRI napfény és izzólámpa színhőmérsékletű kivitelekben is.
A Tiffen optikai szűrők a vállalat díjnyertes ColorCore technológiáját használják, amely lehetővé teszi, hogy a színeket és a denzitást nagyobb pontossággal állíthassuk be. A NAB-on bemutatják a „tűzvörös” variálható ND, a digitális nagy tisztaságú és a digitális HT szűrőiket, valamint más egyéb népszerű Tiffen szűrőket.
A valóságos szűrőket a virtuális megoldások követik. A Tiffen Dfx 3.0 szoftvercsomat több mint 2000, díjnyertes, üveg alapú filtert szimulál, valamint speciális lencséket és optikai labor kidolgozásokat, film szemcsézetet, színkorrekciót, természetes fényeket és fotó effektet képes előállítani.
A Domke kamera táskák és öltözékek több mint 30 éves múltra tekintenek vissza. A minőségi és igen megbízható, időjárás-álló táskák és mellények, ruházati felszerelések környezetbarát, oldószermentes, műgyantával kezelt, pamutvászonból készülnek. Ezek a szövetek életre szóló tartóssággal készülnek, így örökre védelmet nyújtanak értékes felszereléseinknek.
A Davis & Sanford állványok új sorozatát is láthattuk. A Pro Elit sorozat kifejezetten profiknak készült. A magas minőség kiemelkedő ár/érték aránnyal párosul.
Súgógépek kategóriában szerepel a LIstec Promptware PW-04 mini eszköz, amely okostelefonokból, iPod és hasonló eszközökből épít fel professzionális súgógépet kisméretű kamerákhoz.
Mind ezen túl a standjukon ott voltak a legújabb elektronikus súgó megoldások táblagépekhez és Steadicam-hez egyaránt. ( – )
www.tiffen.com
This image has been released under the GNU Free Documentation License
