Utána John Baisle, a Panasonic Broadcast amerikai elnöke emelkedik szólásra. Zöld, környezetbarát jelvényt visel az öltönyén, ami egyben a Panasonic üzenetének kifejezője is: a szilárdtest memóriás rögzítés és a fájlalapú munkafolyamatok, MPEG-4 AVC tömörítéssel.

Az elnök kiemeli, hogy különösen fontos technológia az AVC Intra tömörítési eljárás, ugyanis más gyártók és számos felhasználó adoptálta ezt a technológiát.
Részletes beszámoló a Médiatechnika májusi számában.
Körös-körül csupa zöld és tavasz kívül, belül, pedig igazi retro hangulat fogad, az egykori óvodásoknak persze már nyoma sincs. Blastik Ferenc és Sebeő Ágnes neve eggyé forrt a III. kerületi televízió életével, hiszen születése óta gondoskodnak a működéséről.

Az Óbuda TV-t napjainkban is az egyik legfontosabb információs fórumnak tartják az óbudai lakosok. Munkájuk nyomán számos, helyi probléma nyert megoldást. Most őket faggatom múltról, jelenről és természetesen a jövőről is.
Részletes bemutató a Médiatechnika május számában.
úA helyszín ezúttal nem a Las Vegas Boulvar egyik elegáns szállodája, hanem a Las Vegas Convension Center egyik hatalmas konferenciaterme volt. De mindez semmit se vont le a sajtótájékoztató showelemekben is bővelkedő, gazdag tartalmi értékéből. A rendezvény házigazdája, csakúgy mit tavaly, Alec Shapiro alelnök volt, aki ruganyos lépteivel, magabiztos fellépésével és kiváló előadói képességével vezette a rendezvényt. A forgatókönyv szerkezete: egy bejelentést, egy referencia bemutatása követett.

„A Sony Electronics 2009-ben a teljes HD közvetítési és gyártási technológiákat helyezte a középpontba. A kiállítás a felhasználók videó és audio produkciós igényeire fókuszált. Ezek szellemében: a legújabb HDV kamerák szerepelnek hibrid média rugalmassággal, bővült az XDCAM® HD család és az XDCAM EX félvezető memóriás rendszer, az F23 és az F35 mellé új CineAlta testvér érkezett, a professzionális képmegjelenítők terméksorában is több újdonsággal találkozhatunk.”
Részletes beszámoló a Médiatechnika májusi számában.
QR-EX3
A legújabb kitüntetett kamera egyike a Sony PMW-EX3, melynek különleges formája némiképp a Canon XL-sorozatának „láncfűrészeire” hajaz. Az új QR-EX3 Gold Mount adapter (a QR-EX1-gyel együtt) csak Dionic 90 vagy Hytron 50 akkumulátorokkal használható. Az ismert, és standardnak számító Powertap csatlakozó szolgál a kameralámpa, a vezeték nélküli mikrofon vevőjének és más 12V-os kiegészítőnek a táplálására. A QR-EX3-mal használt akku növeli a kamera működési idejét (a Dionic 90-nél 6,5 óra, a Hytron 50-nél 3,5 óra) és a kamera tervezésénél, annak kiegyensúlyozásánál bizton lehet számítani rá ellensúlyként is. Az Anton/Bauer elnöke, Michael Accardi szerint „cége folytatja misszióját, hogy megbízható tápfeszültség-forrással lássa el a legkiválóbb kamerákat. „
A 300W-os akkumulátor
Szintén főleg a Sony a kedvezményezettje a DT-500 akkunak, mely különleges teljesítményével különleges kamerákat táplál: a Sony F23-at és az F35-öt. „Rengeteg dolgot kell figyelembe venni egy termék előállításánál, különösen, ha egy igazi csúcskamera megbízható tápfeszültséggel való ellátásáról van szó.”- mondta az Anton/Bauer elnöke. „Mivel a DT-500 sziklaszilárd kimenettel táplálja a legkiválóbb kamerákat, így az F23-at és az F35-öt is, semmi ok az aggodalomra a tápfeszültséget illetően.”

Anton/Bauer Dionic 90 akkumulátor

Sony PMW-EX3 kamkorder a speciális akkutartóval
A DT-500-nak 14,4 V a kimenő feszültsége, mely 300 W-nyi teljesítményt kínál két 4-tűs XLR, vagy egy 8-tűs Lemo csatlakozón keresztül. Az AC bemenet 90-250 V tartományban 50 és 60 Hz-es feszültséget tud fogadni. A Lemo csatlakozó maximum 28 V/200 W tápfeszültség továbbítására képes.
RED One
A NAB kiállításon debütált a RED One videofilm-kamerához használatos QR-RH RED One Handle, egyben Gold Mount akkumulátortartó, melyet az Anton/Bauer a Fletcher Camera & Lenses nevű kamerakölcsönző céggel közösen fejlesztett ki.

RED One: sok hely a kiegészítőknek
Valójában két ötlet házasításáról van szó: a Gold Mount adja magát, hogy ne csak akkumulátorok használják, a Fletcher cég meg tudja, mi minden szükséges a filmezéshez, a filmkamera-szerű kamerának a kényelmes forgatáshoz. A QR-RH-n különféle méretű lyukak vannak, amiknek segítségével számos hasznos eszközzel vehető körbe a kamera. Használhatnak két akkumulátort is, amik Hot Swap – rendszerben menet közben leválthatják egymást lemerülés esetén.
Nagy Lajos
A megállapodást Such György, a Magyar Rádió (MR) elnöke és Jevhen Siskov, az Ukrán Állami Televízió és Rádióbizottság Kárpátaljai Megyei Televízió és Rádiótársaságának vezérigazgatója írta alá. A két műsorszolgáltató megállapodott továbbá abban, hogy az MR ösztöndíjas napokkal elősegíti a Kárpátaljai Televízió és Rádió Magyar Főszerkesztősége szerkesztőinek, újságíróinak és műszaki szakembereinek képzését.
forrás: MTI
Oknyomozás és tényfeltárás a televíziós újságírásban címmel rendezett konferenciát csütörtökön Budapesten az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet. A műhelybeszélgetés többek között arra kereste a választ, milyen jogi és erkölcsi határai vannak az információgyűjtésnek, használhatnak-e az újságírók rejtett eszközöket, álcázást a munkájuk során. A vitaindító előadást Brigitte Alfter, az Oknyomozó Újságírás Európai Alapjának (The European Found for Investigative Journalism) igazgatója tartotta.

Nem igaz, hogy a tényfeltáró újságírás a törvényesség határán táncoló műfaj, mint ahogy az sem feltétlenül, hogy drága – utalt vissza előadása elején Brigitte Alfter Majtényi László nyitóbeszédére. Az ORTT elnöke többek között azt mondta: akinek nincs elég pénze, bele se vágjon az oknyomozásba. Alfter szerint erre a problémára van megoldás: a jó szervezés, a hatékony finanszírozás és a határokon átívelő kutatás nagyban megkönnyíti az oknyomozó újságírók munkáját. „A politika, az üzleti élet, de még a szervezett bűnözés is nemzetközi keretek között működik, ha mi újságírók csak otthon dolgozunk, lemaradunk” – mondta.
Alfter – aki Németországban született, hosszú évek óta Koppenhágában él, de rendszeresen dolgozott Brüsszelben is – előadásában példákkal illusztrálta a nemzetközi oknyomozás hatékonyságát. A Gripen-sztorit például három svéd újságíró – Joachim Dyfvermark, Sven Bergman és Fredrik Laurin – kezdte el, de amikor elakadtak, bevontak a munkába brit és cseh kollégákat is, így egyesült erővel folytatták a nyomozást.
Munkájuk során eljött az a pont is, amikor mérlegelniük kellett, hogyan szerezzenek bizonyítékot a korrupcióra. Ekkor döntöttek úgy, hogy álcázzák magukat és rejtett kamerát használnak – mondta el Fredrik Laurin abban az (angol nyelvű) interjúban, amelyben nemcsak azt ismertette, hogyan használták a rejtett eszközöket, de azt is hozzátette, erre csak akkor kerülhet sor, ha máshogy nem tudják megszerezni a szükséges információkat.
Alfter is azt hangsúlyozta előadásában, ez csak a végső eszköz lehet. Munkája során ő legtöbbször legális, az információszabadságról szóló törvény alapján – legalábbis elvileg – hozzáférhető dokumentumokból dolgozott, igaz, előfordult, hogy bíróságra kellett mennie a szükséges iratokért. Az információszabadság elvére épült az Uniós agrártámogatások sorsát nyomon követő projektjük, a Farmsubsidy.org is – ami szintén nemzetközi összefogás eredménye. A kereshető adatbázisba rendezett dokumentumok alapján aztán sok cikk született – az Egyesült Királyságban például címlapos sztori lett abból, hogy vagyonos nemesek hatalmas támogatásokat kapnak az Uniótól.
A magyar információszabadság-törvény nem kevésbé radikális, mint a skandináv szabályozás, de oknyomozó munkára használhatatlan – vélekedett Majtényi László, aki szerint a törvény használata „nem kifejezett eszköze az oknyomozó újságírásnak”. Az ORTT elnöke szerint az információszabadságról szóló törvény érvényesítésére jó példa, hogy a Társaság a Szabadságjogokért a közelmúltban pert nyert egy az Alkotmánybíróság által eltitkolt indítvány ügyében Strasbourgban. Lehetett volna egy másik útja is annak, hogy a szóban forgó indítványt megszerezzék – vélekedett Majtényi –, mégpedig az, ha elviszik a titkárnőt vacsorázni, és megszerzik tőle, vagy ha kilopják az indítványt az Alkotmánybíróságról. „Szerintem ez lett volna az oknyomozó újságírás” – mondta Majtényi, mire a teremben ülők erős morajlással reagáltak szavaira. Az ORTT elnöke aztán meg is jegyezte: ez nem jelenti azt, hogy egyet is értene ezzel a módszerrel.
A rejtett eszközök használatával kapcsolatban Gyuricza Péter, az ORTT tagja a BBC irányelveit, Móricz Ilona, a Független Médiaközpont igazgatója pedig a Brit Sajtótanács vonatkozó útmutatását ajánlotta a magyar média figyelmébe: mindkét dokumentum csak legvégső megoldásként engedélyezi és ajánlja például az álruhás újságírás vagy a rejtett kamera használatát.
„Sokszor használunk rejtett kamerát, sokszor vannak erkölcsi aggályaink, de ezeket félretesszük. Nem akarunk lemondani erről az eszközről” – mondta Kováts Mihály, az RTL Klub Házon kívül című műsorának szerkesztője. Ha a történet ér annyit, vállalják a pert – mondta, és azt is megjegyezte, az az elsődleges, hogy – mint például Polgár Géza rokkantkártyás riportjánál is – bizonyítani tudják a törvénytelenséget. Ugyanakkor azt is megjegyezte: mivel a klasszikus oknyomozó műsoroknak nincs akkora nézettségük, ami eltartana egy műsort, a várható nézettség még a későn adásba kerülő Házon kívülben is behatárolja a témát és a műfajt, így ritkán készülnek valóban oknyomozó riportok.
A konferencián bejátszották a HírTV riportját is, amelyben az újságírók Veres János pénzügyminiszter kampányfőnökének adva ki magukat roma vezetőktől érdeklődtek a roma szavazatok „árfolyamáról”. A riportot az ORTT elmarasztalta, „ezt elviseljük, de nem értünk vele egyet” – mondta Gajdics Ottó. A HírTV műsorokért felelős igazgatója szerint a cenzúra ma sajátos formában, az információk elhallgatásában és elzárásában jelentkezik. „Sokszor mondják, hogy a mi eszközeink nem etikusak, de ha a demokrácia őrkutyái akarunk lenni, akkor túl kell lépni a legális eszközökön” – védte módszereiket, hozzátéve: „nekünk a sajtószabadság fontosabb bárminél”.
„Nem rejtett kamera volt a jelem az óvodában. Azért használjuk ezeket az eszközöket, mert rákényszerítenek minket” – mondta Krakkó Ákos, a csatorna Célpont című műsorának riportere, aki panaszolta, hogy a politikusok egy része nem nyilatkozik nekik, nem fogadja el a műsoraikba szóló meghívásokat. Kétféle valóság van ma Magyarországon: az, amit akkor lehet megismerni, ha forog a kamera, és az, amit akkor, amikor áll. „Lehet vitatkozni a módszerekkel, de ezek a felvételek szükségesek ahhoz, hogy ezt az off-record valóságot meg tudjuk mutatni” – mondta.
A felkért hozzászólások után vitára, kötetlen beszélgetésre már nem jutott idő. Az Alkalmazott Kommunikációtudomány Intézet a neten élőben közvetítette a konferenciát. Aki lemaradt róla, az a beszélgetés teljes felvételét megtalálja az AKTI honlapján ezen a linken.
forrás: e.MaSa, Vorák Anita
„Mielőtt velem foglalkoznának, jó lenne, ha a saját bizonyítékaikkal előállnának, hogy vajon miért lőtték szitává ezeket az embereket, és milyen indokkal kínozták meg és tartják fogságban
Tóásó Elődöt és társát” – hangsúlyozta
Kepes András. Az újságíró kiemelte: egyetért a magyar külügyminisztériummal, hogy ez bolíviai belügy. A riporter hozzátette: őt eddig senki nem kereste meg hivatalosan a bolíviai hatóságoktól. Hangsúlyozta: nem hibázott a kérdésben. „Egy újságírónak nem az a feladata, hogy alakítsa az eseményeket, hanem az, hogy dokumentálja, és a hátteret megvilágítsa” - fűzte hozzá.
Kepes András szerint a rajtaütés is azt mutatja, hogy a bolíviai hatóságoknak a titkosszolgálatokon keresztül voltak információi, amit nem a Rózsa Flores Eduardóval tavaly készített és a héten sugárzott interjúból kellett megtudniuk - mutatott rá. Arra a kérdésre, hogy az interjú elkészítése után megfordult-e a fejében, hogy a hallottakról bármelyik hatóságot értesítse, Kepes András azt mondta: amennyiben nem bűncselekmény előkészítéséről van szó, az újságírót ugyanúgy kötelezi a titoktartás, mint egy orvost vagy egy ügyvédet.
Minthogy Rózsa Flores Eduardo bolíviai állampolgár volt, a szülőhazájába ment, hogy – elmondása szerint - ott kimondottan védelmi szándékkal segítsen a saját szülőföldjének, Santa Cruznak. Az interjúban is arról beszélt, hogy a Santa Cruz-iak tartottak egy, a kormánycsapatok által szervezett támadástól. Külön hangsúlyozta, hogy semmilyen támadó szándékuk nem volt sem a kormány, sem az elnök, sem Bolívia integritása ellen - idézte fel a riporter.
A társadalmi mozgalmak koordinálásáért felelős miniszterhelyettes helyi idő szerint pénteken jelentette be, hogy jogi lépéseket tesz a bolíviai kormány Kepes András riporter ellen, mert hallgatása veszélyeztette az ország integritását. Sacha Llorenti szerint Kepes Andrásnak rögtön az interjú után tájékoztatnia kellett volna a magyar hatóságokat Rózsa Flores Eduardo terveiről, akik ezt követően nyilvánvalóan átadták volna az információkat a bolíviai szerveknek. A Rózsa Flores Eduardóval tavaly szeptemberben készített interjút kedden sugározta az MTV. A bolíviai hatóságok a múlt héten csütörtökön jelentették be, hogy felszámoltak egy „terrorista csoportot”, amelynek tagjai szerintük meg akarták ölni Evo Morales elnököt. Kommandósok a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz egyik szállodájában lelőtték a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról származó Magyarosi Árpádot, és az ír Michael Martin Dwyert. Az akcióban őrizetbe vették a magyar állampolgársággal rendelkező Tóásó Elődöt, valamint a bolíviai-horvát állampolgár Mario Tadicot.
Kétséget kizáróan nem követett el semmilyen bűncselekményt Kepes András – nyilatkozta az MTI-nek hétfőn Papp Gábor ügyvéd, akihez Kepes András azért fordult, hogy vizsgálja meg jogi szempontból az ügyet. Papp Gábor szerint semmilyen eljárásnak nincs helye az újságíróval szemben.
forrás: e-MaSa