A ProLight + Sound, annyira kinőtte magát az elmúlt időszakban, hogy bizonyára komoly fejtörést okoz majd a rendezőknek, ha a tendencia tovább fejlődik, milyen helyet adjanak a fénynek és a hangnak a jövőben. Ettől ma még ne féljünk, inkább fussuk be a jelenlegi területet. Nem lesz egyszerű…
A vásár 8-as és 9-es pavilonjának fölszinti területén kapott helyet a kép és a PA System koncepció, aminek repertoárja szinte végtelen. A legnagyobb márkák, mint a Meyer Sound, a Nexo, a Yamaha, Barco, Manfrotto és még sorolhatnám, a legnagyobb erőbedobással vonultatták fel berendezéseiket, a különböző hangfal és a hozzátartozó erősítő és keverő csodákat a 9-es Pavilonban láthatta a közönség.
Pro-Ligt & Sound szabadteri bemutató
Nagyon nagy a választék elektromos és audio-csatlakozókból és persze erős és gyengeáramú kábelekből, stage boxokból, valamint a hozzá tartozó csatlakozó egységekből is. Közöttük a Klotz kábelek, valamint a Neutrik csatlakozók, valamint az utánuk következő, de technikailag ugyancsak jó tulajdonságokkal rendelkező, sokkal olcsóbb koppintások - tömegével.
HK Audio – hordozható erősítők
Nagyon látványos a kiállítás fénytechnikai része, a hozzá tartozó hatalmas LED falakkal , és futófényeket megjelenítő fénycső elemekkel működő látványok, melyek a nagyszínpadi látványosság elengedhetetlen eszközei. Percekig elidőzhet az ember egy-egy programnál, amit lefuttat a szoftver. A 8-as pavilonban került elhelyezésre a különböző TomCat-ek, és un. trust rendszerek aluminumból készített fantasztikus világa. Némelyik standon, egész erdőt alkottak a más és más méretben készülő színpadi elemek, hidak és egyéb szerkezetek. Óriási fejlődésen ment keresztül a riggelő motorok szerepe, amely korábban csak alkatrészek magasba emelésénél kapott szerepet. Ezek az okossá alakított motorok, szoftveres segédlettel, milliméteres pontossággal és rendkívül gyorsan tudnak leengedni és kiemelni különböző tárgyakat és színpadi elemeket.
Helen Meyer, a legendás márka anyja
Már az elmúlt évben is felkeltette az érdeklődésemet, de nem csak nekem, hanem másoknak is, egy MediaJacket, azaz magyarul MédiaKabát elnevezésű termék, amely kifejezetten filmes és tv produkcióknál alkalmazható, úgynevezett “túlélőkabát”, kizárólag szakmai közönség számára. A 8-as Pavilon előtti szabad területen, hatalmas Pro Stage került felállításra, ahol szinte minden terméket, – ami az élő zenei produkciókhoz szükséges, – híres zenekarok és szólisták mutattak be.
RCF stage hangfalak
A 4-es Pavilon első emeletén kapott helyet a Pro Light + Sound audio részlege, köztük a Sennheiser, Shure, Neumann, Behringer, a HK és az RCF, valamint más márkák, akik a mobil hangosítás, a mikrofonok, effektek és egyéb fix beépítések területén képviseltetik magukat. A Sennheiser idén nagyon kitett magáért, számos újdonsággal lepte meg rajongóit, köztük egy új, 3G nevű wireless mikrofonnal, amit nagysikerű bemutatón láthat és hallhat a közönség.
Behringer keverőpultok
A Behringer, amely évek óta jól megfér a Sennheiser társaságában, idén számos új megoldással, főleg hangkeverő pultok, és stúdiómonitorok bemutatásával dominált ebben a szegmensben. Érkezésemkor Frankfurtban, a repülőtéri S-Bahn állomáson, két tétovázó fiatalemberre lettem figyelmes. Magyarok voltak, akik a beszélgetés során elmondták, hogy majdnem elmentek Kínába, hogy egy LED falat vásároljanak.
Sennheiser professzionális vezeték-nélküli rendszerek
Mondtam is nekik, hogy az egy drága vásárlás lett volna, beleértve a repülőjegyeket és a cucc szállítását is. Nem voltak még Frankfurtban és azt sem tudták, hogy ez egy alapjában véve zenei vásár. A kiállításon nem találkoztam velük, de együtt repülünk hazafelé, kíváncsi vagyok, hogy mit mesélnek majd az eltelt három napról, ami most is és jövőre is kevés ahhoz, hogy mindent alaposan megnézzen az ember. Frankfurtba minden szakmabelinek, legalább kétévenként el kell jönni, mert az élet és a fejlődés a Broadcast, – akarom mondani a Pro Sound + Light világban sem áll meg.
-sr-
A könyvről már itt-ott hallani lehetett, hogy ki mindenkit emleget fel benne Sándor, hogy milyen sztorikat mesél el stb. Ez a fajta promóció telibe talált engem, ugyanis én is közel 30 évet töltöttem el abban a közegben amiről ez a könyv szól. Nagy várakozással kezdtem falni a könyvet és a bevezető sorok olvasása közben az motoszkált bennem, hogy vajon hogyan fogom megválaszolni azt az egyszerű kérdést, ami így hangzik: Te elhiszed azt ami itt le van írva? A kérdés teljesen jogos, hiszen én soha nem dolgoztam Friderikusz Sándorral, nem is ismerem személyesen, csak a televíziós műsorain keresztül tudok róla képet alkotni. Szóval annak eldöntésére, hogy a könyvben leírtak igazak-e vagy sem – azt találtam ki, hogy megnézem azokat az embereket akiket én is ismerek, aztán elolvasom mit mond róluk Friderikusz és a kettőt összevetem, majd eredményt hirdetek. Nos ennek az összehasonlításnak az lett az eredménye, hogy a Friderikusz féle leírás és a saját tapasztalatom teljesen egybevág, vagyis a közös ismerőseinket, vagy ahogy Sándor mondja, – szaktársainkat teljesen hasonló módon ítéljük meg.
Ezen a ponton azt mondtam magamban, hogy el kell hinnem a számomra ismeretlen történeteket és a szereplőikről készült friderikuszi interpretációkat. A könyv nagyon őszinte, soha nem hallott dolgokat tudunk meg Sándorról. Nekem az édesanyjával való viszonya különösen megható volt, csakúgy mint bőkezű adakozásai arra rászorulóknak. Az első nagy áttörést egy könyvsiker hozza, aztán jönnek a televíziós sikerek, a legnagyobb világsztárokkal, regisztrálják a soha nem látott nézettségi csúcsokat és persze jönnek az intrikák, a szakmai féltékenység, a fúrás, a keresztbe tevés, a hazudozások és a perek. Megtudhatjuk, hogy micsoda grandiózus munka folyt egy-egy Friderikusz Show forgatása körül, mekkora reklámbevétele volt a Magyar Televíziónak.
Természetesen Friderikusz is keresett, nem is keveset, de csakis tisztán, üzleti alapon, nézőszám-arányosan. Senki ne gondolja, hogy ez csak szerencse kérdése, nem, ezek mögött a sikerek mögött folyamatos tanulás, hallatlan elszántság és munkabíró-képesség húzódik. A könyv a média világába, szűkebben a hazai televíziózás berkeibe tekint be, azonban sokkal mélyebb igazságok is meghúzódnak a sorok között. Kiderül sajnos, hogy Magyarországon nagy bajok vannak az emberek fejében, a korrupció, a gátlástalanság és a dilettantizmus virágzik az elbulvárosodott talajban. Mi magyarok híresek vagyunk arról, hogy milyen rosszul gazdálkodunk az emberi agyakkal. E könyv olvasása kapcsán ismét belém hasított eme keserű igazság. Itt van egy ember, aki bizonyítottan tud televíziós műsort készíteni, legyen szó politikáról, vagy könnyedebb show kategóriáról, aki a producertől a riporterig átlátja egy produkció teljes ívét, aki kiemelkedő nézettségi adatokkal büszkélkedhet. Nos ez az ember, ezzel a kvalitással és ezzel a múlttal nem kap méltó feladatot a hazai televíziózásban, – ez finoman szólva szégyen!
Seiler György
Szövetkezett a P+S Technik céggel, melynek hosszú gyakorlata van a fejlesztésben és határozott elkötelezettsége a digitális munkafolyamat iránt. (Csak emlékeztetőül: ez a cég fejlesztette ki többek között azokat az ismert és kedvelt adaptereket is, amiknek a közbeiktatásával sokféle videokamera dolgozni tud a 35mm-es filmkamerákhoz használatos objektívekkel, kihasználva azok mélységélességben, élességállításban, látószögben, textúrában megszokott tulajdonságait.) Így született meg a Weisscam HS-1, majd 2009 elején a HS-2 felvevő, ami a P+S Technik jellemzése szerint az első olyan igazi elektronikus kamera, mely az ARRI 435-ös méltó helyettesítője lehet. A HS-2 típusnévben a betűk a high-speed kifejezést jelölik, hiszen a kamera legfőbb jellemzője, hogy 2k felbontásban másodpercenkénti 1500 kockáig , 1080p formátumban 4000 kockáig változtatható a sebessége, ami 60-160-szoros lassítást eredményez.
Ez a tulajdonság kiválóan hasznosítható reklámok, zenés klipek, sportesemények, tudományos munkák forgatásakor, mivel a formátumok megválasztásában, és a felvétel közben való sebesség-változtatásban is nagyfokú szabadságot biztosít az operatőrnek. A bemutatott demóanyagok arról árulkodnak, hogy miként a mikroszkóp a parányi részeket nagyítja láthatóvá, a Weisscam az idő mikroszkopikus morzsáit lassítja átélhető idődimenzióba. Az egyetlen Super35mm-es CMOS szenzorral működő kamera tízblendés dinamika tartománnyal rendelkezik, 600 ASA az érzékenysége, 10-bites YCC 4:2:2 vagy RGB 4:4:4 mellett van 12-bites tömörítetlen Raw adatkimenete is.
A kamera beépített memóriája 16GB-os, objektívfoglalata cserélhető PL , Nikon F-Mount, Panavision és más foglalatokra, opcionálisan optikai kereső is kapható hozzá. A kis távvezérlővel (Handunit HU-2) az összes kamerafunkció, köztük a gamma görbe, a feketeszint, az RGB erősítés, fekete gamma, stb. vezérelhető (az objektívé opcionális). A RAID 6-tal védett Digimag DM-2 digitális rögzítő a kamerára a filmkameránál használatos magazinhoz hasonlóan dokkolható, HD-SDI, fiber channel és Firewire 400 kimenete van, HD- vagy Raw munkafolyamat szerint is működik. Rögzítési kapacitása max. 2 TB, és mivel teljesen úgy működik, mint egy különálló felvevő és lejátszó, használható ARRI D20/21, Sony F35, Grass Valley Viper, Phantom HD és olyan ún. standard HDTV kamerák mellett rögzítőnek, mint a Sony F900. A Weisscam HS-2 kamera Raw formátumú adatait (melyet Bayer formátumnak is neveznek) a WEISSCAM DEBAYERBOX közbeiktatásával az utómunka során valós idejű debayerizálással (bayertalanítással?) szabványos HD YCrCb jelekké lehet alakítani. A kamerát intelligens master/slave DC/DC tápfeszültség látja el, ami megvédi a rövidzárlattól, és akkumulátorcsere esetén nem szükséges a kikapcsolása. Az új Weisscam HS-2 nagysebeségű kamerát jelenleg csak a müncheni Weisscam cégtől lehet bérelni, elődjét, a HS-1-et viszont Európa kilenc országában, hozzánk legközelebb Zágrábban lehet kölcsönözni. Vételi áráról egyelőre nincsenek nyilvános információk. Nagy Lajos
Ehhez – három héttel ezelőtti döntésüknek megfelelően – kilenc, összesen mintegy 300 ezer potenciális hallgató elérésére alkalmas helyi frekvenciát ajánlanak fel a közmédiumnak; egyet-egyet Gyulán, Hódmezővásárhelyen, Kunszentmiklóson, Mezőkövesden, Nyíregyházán, Püspökladányban, Szeghalmon, Túrkevén és Veszprémben. Február 11-én határozott úgy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), hogy helyi frekvenciákkal bővítenék az MR1-Kossuth rádió vételkörzetét, nem pedig úgy, hogy a Sláger koncessziójának idén novemberi lejárta után sávtartományt cserél a két adó, s így a Kossuth rádió készletét pályáztassa meg a médiahatóság.
Az MTI birtokába jutott levél szerint a cserével a mostani 74 helyett az ország területének 81 százalékát érnék el, ráadásul kevesebb adótoronnyal, azaz olcsóbban. Egy nappal később a közrádió kuratóriumi elnöksége majdnem egyhangúlag döntött úgy, hogy az ORTT-hez fordul, és kiállt a frekvenciacsere gondolata mellett, egyben arra kérve a médiahatóságot, hogy a február 11-i határozattal kapcsolatos álláspontját „30 napon belül ismertesse és fejtse ki jogi és célszerűségi indokait”. Such György csütörtökön az MTI érdeklődésére azt közölte: várják az ORTT válaszlevelét, amely tartalmazza, miért célszerű és indokolt a frekvenciacsere helyett a helyi hullámhosszokkal bővíteni a Kossuth rádió vételkörzetét. forrás: MTI
A Magyar Televízió (MTV) két feltételhez köti a végleges szerződés aláírását: az egyik az, hogy legyen „minden részletében pontosan szabályozott”. Megemlítik: a digitális átállásról szóló törvény, valamint a multiplex-pályázat nyertesével kötött hatósági szerződés „nagyon sok kérdést nem szabályozott”. A másik feltétel, hogy a szerződés tartalmazzon a köztelevízió számára kedvező feltételeket. Közlésük szerint az előnytelen feltételek miatt az MTV nem tudta az elsőre kapott – más televíziók által a sajtóban diktátumként jellemzett – szerződéses ajánlatot automatikusan elfogadni, hiszen erre semmilyen jogszabály nem kötelezi az intézményt, mint ahogyan a szerződés megkötésének időpontját sem írja elő semmilyen jogszabály.
A közszolgálati televízió tájékoztatása szerint a kísérleti sugárzás február végi megszűnése után az MTV javasolta is partnerének, hogy kössenek átmeneti megállapodást. December elején indult el Magyarországon a digitális földfelszíni televíziós (DVB-T) műsorszórás; a start napján a TV2 azt jelentette be, hogy bíróságtól kérték a felek közti szerződés létrehozását, az RTL Klub pedig az Alkotmánybíróságon támadta meg a területet szabályozó, a digitális átállásról szóló törvényt.
Egy héttel később a VIASAT3 közleményben tudatta: visszavonta a multiplexre menetelről korábban tett szándéknyilatkozatát. December eleji sajtóhírek szerint az ATV és a HírTV már megállapodott az Antenna Hungáriával (AH) a rendszerhez való csatlakozásról, ugyanakkor a három legnagyobb kereskedelmi tévével mindeddig nem sikerült tető alá hozni megállapodást az AH-nak. Napokkal a múlt év vége előtt az MTV menedzsmentjének egyik, a neve mellőzését kérő tagja ugyanakkor arról beszélt az MTI-nek: több más médiumhoz hasonlóan elfogadhatatlannak tartják a műsorszóró cég ajánlatában, hogy koncessziója teljes idejére, 12 évre szerződne előre meghatározott átviteli kapacitásra velük, ez pedig egyfelől túl hosszú időtartam, másrészt nem elég rugalmas konstrukció a számukra. forrás: MTI
A céget 1666-ban alapították, a főhadiszállása a kanadai Ontario Állambeli Burlington-ban található. A kezdeti években órajel generátorokat, szinkron és tesztgenerátorokat gyártottak igen jó minőségben. Aztán következtek a műholdas, kábel és IPTV broadcast berendezések tervezése és gyártása. A dinamikus növekedést jól példázza a nemzetközi kiállításokon egyre nagyobb stand.
Ma már nem lehet elmenni az Evertz jellegzetes sárga-fekete dizájnnal csalogató kiállításai mellett. Mindig az aktuális piaci igényekre fókuszálnak, most HDTV-s megoldásokat kutatnak és fejlesztenek, több mint 360 alkalmazottal. A termékek gyártása szintén Kanadában történik, de az Evertz irodákat tart fenn a világ különböző pontjain is, úgy mint New York-ban, Burbank-ban Los Angeles-ben, Washington-ban és az angliai Reading-ben.
Az Evertz mellesleg benne van az 50 legjobban vezetett kanadai vállalat rangos társaságában.
De vissza Angliába! Reading egy érdekes „huszárvágással” kapcsolódik a történethez. 2005 novemberében ugyanis az történt, hogy az Evertz bejelentette, hogy belép a router és master control (kapcsolóterem) broadcast piaci szegmensbe, teszi ezt azáltal, hogy felvásárolta a Quartz® Electronics Reading-i illetőségű vállalatot. A szóban forgó angliai cég ekkor már több mint 450 kapcsolótermet installált a világ különböző pontjain, ez a jelentős referencia erejével bírt. A Quartz 1990-ben alakult és azóta folyamatosan fejlesztik a sikeres, igen jó minőségű router-eiket, melyek a legkülönbözőbb méretekben, jelformátumokban és átviteli szabványokban érhetők el. A zászlóshajó Xenon volt az első amelyhez opcionálisan csatlakoztathatók jelfeldolgozó modulok, növelve így a kártya teljesítményét és jellemzőit, valamint helyet és költséget megtakarítva. Nos talán a kissé hosszúra nyúlt cégbemutatás után lássuk, milyen berendezésekkel érkezett az Evertz a Studiotech székházába?
A cikk folytatása a Médiatechnika áprilisi számában olvasható.
A szezonális felvételkészítők úgy fogják találni, hogy ez a kamera sokkal praktikusabb mint egy nagyméretű kamkorder, a felvétel minősége pedig egyenlő egy broadcast kamera felvételi minőségével. A legfőbb jellemzők a következők. – Professzionális felvételi formátumok, választható adatrátákkal 35 Mb/s-ig. – Natív Final Cut Pro formátum – A leggyorsabb HD munkafolyamat felvételtől editálásig.
Editálás azonnal konverzió és transzkódolás nélkül. – ISO alapú média fájl formátum – Kompatibilis az összes fő non-lineáris editáló rendszerrel – Felvétel kettős SDHC memóriakártyára (nincs mozgó alkatrész a felvételi rendszerben) – Választható Full HD felvétel: 1920 x 1080 (1080p24/25/30, 1080i), 1280 x 720P (p60/50/30/25/24) – Fujinon HD lencsék kézi és auto módok – Bővített felhasználói módok: Gamma, mátrix, knee (könyök), és részletek stb. – Tömörítetlen LPCM 2 csatornás felvétel – Manuális szintszabályozás, hangműszerrel – XLR bemenetek fantom táppal Részletes bemutató a Médiatechnika áprilisi számában.
A két érintett közmédium más szempontból tekint a kérdésre. A szobaantennával tévézők legnagyobb hányada valószínűleg anyagi lehetőségek híján választja ezt a megoldást, „márpedig a leginkább rászorultak részére a HD -csatornák sugárzása nemhogy nem növeli a műsorkínálatot, hanem éppen hogy (és teljesen hiába) csökkenti azt” – olvasható a dokumentumban, amelyben utalnak arra: egy HD -adó négyszer akkori jelátviteli kapacitással működik, mint a hagyományos minőségű SD.
Ráadásul – jegyzik meg – a nagyobb adatsebességnek köszönhetően átvitt részletgazdagabb képet ez a kör nem is élvezheti, mivel nincs és valószínűleg jó ideig nem is lesz a HD -adás vételére alkalmas tévékészüléke. A rászoruló néző számára tehát a közszolgálati HD -adások mindössze annyit jelentenek, hogy 24 csatorna helyett mindössze 15-ből válogathat, azaz a megnyíló kínálat 30-410 százaléka „eleve elveszik”. Az új platformhoz csatlakozással „a Magyar Televízió nem tett mást, mint a műszaki fejlődés által elvárható ésszerű utat választotta” – közölte az MTI megkeresésére a nagyobbik köztévé sajtóosztálya, hozzátéve: valószínűleg nem a most használt MPEG -4, hanem a kevesebb csatorna átvitelére alkalmas MPEG -2 szabványt alkalmazta volna a műsorszóró társaság, ha az MTV nem kéri ezt a technológiát a HD szükségessége miatt.
Megemlítették: a kereskedelem lényegében már csak HDTV készülékeket forgalmaz, a piaci trendek alapján pedig az feltételezhető, hogy a jövő év végére közel egymillió, HD -vételre alkalmas tévé lesz a hazai háztartásokban. Kitértek arra is, hogy a jelenleg használt analóg műsorszórás 2011 végi leállása után 32 adó volna fogható a digitális földfelszíni hálózaton, ha minden csatorna SD-minőségben adna, a három közszolgálati adó – az MTV két csatornája és a Duna TV – HD -adása pedig csak hattal szűkíti a programhelyek számát, „cserébe az egész ország ingyen nézhet három HD -csatornát a 23 SD-csatorna mellett”.
A múlt héten beszélt Cselényi László, a Duna Televízió elnöke az MTI-nek arról: mindenképpen indokolt volt, hogy a Duna TV már tavaly decemberben, annak indulásakor megjelent a DVB -T multiplexen, amelyen sajtóhírek szerint – kódoltan, azaz előfizetési díj ellenében – rajtuk kívül a HírTV és az ATV jelent meg. Így az analóg műsorszórás két és háromnegyed év múlva esedékes leállása után „ugyanúgy eljutunk minden háztartásba, mint a Magyar Televízió, amely ma szobaantennával egy kis túlzással egy csavarhúzóval is fogható, ezzel pedig harminc százalékkal több háztartást érünk el, mint most, műholdon vagy kábelcsatornákon keresztül” – mondta, megjegyezve, hogy földfelszíni vétellel eddig nem volt fogható két adójuk műsora.
Cselényi László emlékeztetett arra: a hagyományos műholdas sugárzást – amellyel ők is szórják műsorukat – nem érinti a digitális átállás, így nem tervezik, hogy felmennének romániai, szerbiai vagy szlovákiai DVB -T multiplexre. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a hazai és a határon túli magyar háztartások zömét ma is kábelen érik el a tévécsatornák.
forrás: optimedia.hu
Döntésében az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) felkérte a Nemzeti Hírközlési Hatóságot (NHH) a budapesti 92,9 MHz-es körzeti rádiós frekvencia „aktuális műszaki paramétereinek megadására”; ez a pályáztatás első lépése. Egyben kijelentették: a pályáztatás legfőbb célja a műsorszolgáltatási jogosultság vételkörzetében középhullámú jogosultsággal rendelkező műsorszolgáltatók vételének javítása, valamint a budapesti rádiós piac bővítése, színesítése, a körzeti közműsor-szolgáltatói rádiós műsorszolgáltatás minőségi jegyeinek javítása, magasabb értékek megjelenítésének előmozdítása. December közepén – még a frekvenciamoratórium lejárta előtt – döntött úgy a médiahatóság, hogy oly módon pályáztatja meg a hullámsáv-tartományt, hogy azért versenybe szállhasson a Magyar Katolikus Rádió is; a műsorszolgáltató kérését méltányolva ugyanis úgy döntöttek, hogy vételi minőségjavítás érdekében is lehessen indulni a pályázaton.
Az utolsó szabad fővárosi frekvenciát korábban, műsorszolgáltatási jogosultságának lejártáig a Rádió Deejay használta. Tavalyelőtt nyáron tizenegyen pályáztak erre a sávra, de három pályázó anyagát szeptemberben érvénytelennek minősítette a médiahatóság. Az utolsó körbe jutott két pályázó közül – az idén februárban – nem tudott választani az ORTT, amely így eredménytelennek nyilvánította a versenyt, majd a digitális átállásról szóló törvény módosítása 2008-ra frekvenciamoratóriumot rendelt el.
Elindult a FilmCrew.hu, amely egy munka és információs internetes portál mindenkinek, aki a filmszakmában dolgozik, vagy akit érdekel a filmezés, és a jövőben ezzel szeretne foglalkozni. Az oldal azzal a céllal jött létre, hogy a film és videó anyag készítés, ne csak Budapestre, hanem egész Magyarországra koncentrálódjon, valamint legyen egy olyan fórum a filmszakmán belül, amely lehetővé teszi, hogy a szakmában dolgozók könnyen építhessenek kapcsolatot egymással. Továbbá lehetőséget biztosít produkciók számára a gyors és professzionális munkaerő kiválasztására, mivel az oldal egy folyamatosan bővülő komplex adatbázis.
A portál alapvető feladata, hogy megteremtse a kommunikációt cégek és munkavállalók között. Minden felhasználónak lehetőséget ad a gyors információszerzésre, a magyarországi filmes szakmában dolgozó emberekről.
A regisztrált felhasználók elkészíthetik saját profiljukat, amellyel elérhetik a FilmCrew szolgáltatásait, illetve munkáik láthatóvá válnak más regisztrált felhasználók számára. A tagok profiljában az adataik mellett kép és videó feltöltésre is van lehetőség, melyek megkönnyítik a döntést egy esetleges munka kapcsán abban, hogy kivel szeretnénk együtt dolgozni. A portál felhasználóinak lehetőségük van filmes szerződésminták letöltésére, egyéb paraméterek posztolására, amelyek következő reggel a regisztrált tagok e-postaládájába kerülnek; a FimCrew üzenő fala pedig remek platform a felhasználóknak arra, hogy információt cserélhessenek egymással.
A portálon található eseménynaptár biztosítja, hogy a filmes szakma minden fontosabb eseményéről tájékoztassák egymást a tagok, hiszen bármely regisztrált felhasználó szerkesztheti, feltöltheti hasznos információkkal, mellyel felhívhatja mások figyelmét rendezvényekre, vetítésekre, technikai újdonság bemutatására, bármire, ami érdekes lehet!
Részletes információk az oldalról: www.filmcrew.hu
A kamera képérzékelő része korszerű beépített 1/3” 2.2 megapixeles 3 full HD MOS technológiát kínál, melynek segítségével teljesen natív felbontású HD képek vehetők fel. Az újonnan áttervezett objektívrésszel és a nagypontosságú prizma-technológia alkalmazásával ezek a korszerű MOS képérzékelők igazi HD képminőséget biztosítanak, minimálisra csökkentve a fényfoltok (flare), vagy színeltérések (CA) előfordulását. A HPX301E videokamera képteljesítményét fokozza az új 20 bites digitális jelfeldolgozó áramkör (DSP) alkalmazása is.
Az új kamera 1920X1080 full HD felbontást biztosít, AVC-Intra kodeket és 10 bites 4:2:2-es képrögzítési technikát használ.
Az AVC-Intra 100 és az AVC-Intra 50 mellett a 100 Mb/s DVCPRO HD, továbbá SD felbontásban DVCPRO50, DVCPRO valamint DV formátumban is képes rögzíteni a kamera., mindezt váltottsoros, vagy progresszív módban. A kamera ezen felül filmgyártáshoz biztosítja a 1080/23.98P kimenetet, HD-SDI-on keresztül. A kimeneti port beállítható lekonvertált vagy átkonvertált letterbox-szal, 4:3 oldal levágással, vagy squeeze kimeneti móddal.
A cserélhető optikás kivitel lehetővé teszi a profi filmesek számára a broadcast és produkciós HD lencsék széles választékának rugalmas használatát. A kamera számos népszerű funkcióval van felvértezve, úgymint Színeltérés Kompenzációval (CAC), amely maximalizálja az optika teljesítményét, beépített scan reverse funkcióval a filmoptikákkal való használathoz, dinamika tartomány nyújtás (DRS) funkcióval, a szélsőséges fényeltérések kiegyensúlyozásához, hullámalak monitor és vektorszkóp megjelenítéssel valamint két, fókuszsegéd funkcióval – képkiterjesztési funkcióval és „focus bar” funkcióval.
A kreatív lehetőségek növelése érdekében változtatható képkocka sebesség is rendelkezésre áll, gyorsítási és lassítási effektek létrehozása érdekében. A 720p üzemmódban a felhasználó 20 különböző képkocka sebesség közül választhat a 12p-60p tartományban. Mivel a Panasonic HPX301E kamera a képeket a beállított képkocka sebességgel rögzíti, a felhasználók előnézetben rögtön a helyszínen megtekinthetik a sebesség hatását, anélkül, hogy képkocka sebesség konvertálót kellene használniuk. A korszerű 1080/480 24p üzemmódban használva a kamerát a felhasználók számára megnyílik a 2:3:3:2 pull down alkalmazásának lehetősége, ami lehetővé teszi a non-lineáris utómunka rendszerek számára 24 kép könnyű lehívását a bevitelkor.
Az új Panasonic kamera két P2-es kártyahellyel rendelkezik és új 64 GB-os kártyákkal kapható. További hasznos funkciók az azonnali felvételre való készenlét, bélyegkép a klipről, lehetővé téve a videotartalomhoz való azonnali hozzáférést, üzem közbeni kártyacsere, előfelvétel készítés, egy kocka és intervallum felvétel. A kamerán van továbbá egy SD memóriakártya-hely, amely a jelenetfájlok és felhasználói beállítások elmentésére és betöltésére szolgál, de proxy adatok is rögzíthetőek (ehhez szükség van az opcionális AJ-YAX800G Proxy kártyára).
A Panasonic HPX301E kamera hat forgatási módot kínáló, korszerű gamma funkciót is tartalmaz, ezek között található a Cine-Like, vagyis filmszerű gamma üzemmód, amely a Panasonic népszerű VariCam kamerájáról került át. Ez az üzemmód a filmfelvételek jellegzetes meleg tónusát biztosítja a felvételhez. Egy jelenetfájl tárcsa a kamera oldalán gyors hozzáférést biztosít a hat előre betöltött beállításhoz; a tárcsa ugyanakkor a felhasználó által meghatározott más beállításokra is programozható.
A kamera csatlakozói között találunk két SDI kimenetet (átkapcsolható a HD/SD-SDI kimeneti port között), egy videokimenetet (csak SD videóra lekonvertált módban), egy IEEE 1394 portot, host üzemmóddal kompatibilis USB 2.0 interfészt, TimeCode kimenetet/bemenetet (beépített SMPTE timecode generátorral és olvasóval). A további funkciók között találjuk a Genlock bemeneti portot, a 4 pozíciós ND optikai szűrő tárcsát, a DC bemeneti áramcsatlakozót, a color bar switch-et, három XLR hangcsatlakozót (egyet elöl, kettőt hátul), vezeték nélküli mikrofon (2-csatornás UniSlot vezeték nélküli vevővel kompatibilis) csatlakozóhelyet és a programozható felhasználói gombokat.
A Panasonic HPX301E stúdió-kameraként is használható. Csatlakoztatható hozzá egy távvezérlő készülék is (RCU), amely akár az opcionálisan megvásárolható Panasonic AJ-RC10G távvezérlő, valamint a vele kompatibilis stúdió távvezérlő rendszereket is jelentheti.
A készülék, mindössze 3,5 kilogramm. A könnyebb kezelhetőség érdekében minden kezelőgomb, hangszabályozó és kártyahely a kamera bal oldalán található. A kamerához egy widescreen 1,226,000 pontos LCOS (Liquid Crystal On Silicon) színes kereső és egy widescreen 921,000 pontos, 3,2 collos LCD színes kijelző tartozik. A kamera teljesítményfelvétele csupán 18 Watt. A HPX301E márciustól kapható, ötéves garanciával.
A jelöltnek a voksok kétharmadát kellett volna megszereznie, hogy elfoglalhassa a tavaly március óta üres posztot. „Még korai” – felelte az ülésről távozóban Sztaricskai Tamás az MTI-nek arra a kérdésére, ismét pályázik-e a tisztségre. Medveczky Balázs ügyvezető alelnök – aki tavaly március eleje, Rudi Zoltán mandátumának lejárta óta irányítja az intézményt – úgy nyilatkozott, továbbra is vállalja a feladatot, az elnöki posztért folyó versenybe pedig nem száll be.
„Aki szelet vet, vihart arat” – kommentálta még a tanácskozás idején az ülésterem alatt néhány emelettel várakozó újságíróknak Szabó László, akit a Fidesz delegált a kuratórium elnökségébe. „Ha világossá vált az előző szavazáskor, hogy Sztaricskai Tamás nem bírja a civil kurátorok támogatását, akkor nem kell erőltetni a személyét” – mondta.
Negatív rekordot döntöttek
Az eddigi négy pályázat közül csak a legutóbbiban sikerült a parlament által választott elnökség kétharmadának szavazatát megszereznie, és ezzel jelöltté válnia valamelyik aspiránsnak. A korábban nagy nemzetközi cégeknél menedzserkedő Sztaricskai Tamás megválasztását azonban a szükséges kétharmad helyett csupán 18-an támogatták a 35 tag közül február 12-én.
A sikertelen választással megdőlt egy negatív rekord, eddig ugyanis ötnél több pályázatot nem kellett egymás után kiírni közmédium-vezetői tisztségre. Négy sikertelen menet után nyerte el posztját Such György, a Magyar Rádió jövő nyárig hivatalban lévő vezetője. Az eredménytelenséggel a Magyar Televízió által tartott ügyvezetési rekord is megdőlhet; Horváth Lóránt 1998. január 6. és 1999. május 13. között irányította az elnök nélkül álló intézményt, míg Medveczky Balázs 2008 március eleje óta vezeti az intézményt.
Czeglédi László kuratóriumi elnök az ülés után az MTI kérdésére annyit közölt: nem döntöttek újabb pályázat kiírásáról. Következő, március 25-i tanácskozásukon foglalkoznak azzal, „hogyan tovább”.
Mti
Álljon itt egy kis történelmi visszatekintés! A CineAlta terméksor 2000-ben indult a HDW-F900-as modellel, amely óriási sikereket ért el a filmes produkciók körében, (1080/24p). Nem véletlen, hogy több stúdió is egyszerűen csak igáslónak hívja a 900-as kamerát. Következett 2003-ban a HDC-F950-es, ami már 10 bites eszköz RGB képességekkel. A nagy sikerre tekintettel a Sony megalkotta a 900-as kamera upgrade-jét, egy geometriában kisebb változatban, mindez 2006-ban történt, ennek a kamerának a típusszáma HDW-F900R, A hordó nem állt meg, 2007-ben következett az F23, ami 1080/1-60p felvételekre képes. Ez a kamera jelentős áttörést hozott elsősorban az amerikai filmiparban, ugyanis sok, korábban filmre forgató operatőr váltott, kipróbálta a digitális filmezést, majd elismeréssel nyilatkozott a végeredményről.
Az igazán igényes reklám és művészfilmek operatőrei azonban az F23 szolgáltatásainál is többet akartak, nevezetesen nagyobb mélységélességet és teljes filmkocka méretű képszenzort. Mindezeket az igényeket a Los Angelesben működő legnagyobb Sony forgalmazón, a Band Pro-n keresztül juttatták el a Sony mérnökei felé. Japánban először nem értették az új igényeket, hiszen az F23-ba beletettek apait-anyait, aztán a piaci visszajelzések győztek. Ha nektek ez kell akkor tessék itt van a teljes 35 mm-es képszenzor. Nem véletlen tehát, hogy a csúcsmodell az F35 nevet kapta, amely hivatalosan a 2008-as NAB-on debütált Amerikában, majd ezt követte az európai premier Amszterdamban az IBC-n.
Lássuk a tényeket!
A képszenzor tehát egyetlen 35 mm-es CCD, ennek átlója 27 mm, ez az érték 2/3 collos rendszereknél 11 mm, jelentős különbség! A képarány 16:9, 1920X1080. A képek felvétele RGB 4:4:4-ben valósul meg. A színmintavételek száma azonos a pixelek számával, így nem kell interpolálni. A dinamika tartomány 800%-os (+3/-8). A színek a színpatkó szélesebb tartományában kerülnek rögzítésre. Érzékenység: ISO 450. Az F23 hoz képest megnövelték a jel/zaj viszonyt. Variálható másodpercenkénti képkocka szám, 1-től 50-ig.
Támogatott formátumok:
– Progressív: 1080/23.98P, 24P, 25P, 29.97P és50P
– Váltottsoros: 1080/50i és 59.94i
Az A/D átalakító 14 bites, amelyet egy továbbfejlesztett DSP LSI követ. A videotechnikában is, de a filmes gyártásban még kiemeltebben fontos a kép un. közép értékének a szabályozása, nemes egyszerűséggel a Gamma. Nos az F35 mérnökei nagy hangsúlyt helyeztek a témára, ugyanis létrehozták az S-LOG Gammát, a Hyper Gammát és egy a felhasználó által definiálható Gamma görbét. Mindegyik más és más hangulatot ad egyazon jelenetnek. A filmes feeling érdekében az összes 54 mm átmérőjű PL foglalatú lencsét használhatjuk az F35-höz, úgy mint Zeiss, Angénieux, Cook, HAWK. A képek ugyan olyan látószögben és mélységélességben jelennek meg mintha 35-ös filmre forgatnánk. Egyébként a piacon hamarosan megjelennek a digitális 35 mm-es lencsék is.
Tartozékok terén az F35 teljes mértékben kompatibilis az ARRI termékeivel, tehát használhatjuk a megszokott matte boksz-ot, fókusz tárcsát, optikavezérlőket és a statív talpakat. A további filmes komfortot növeli a két kereső kimenet, a 12 és 24 Voltos tartozék tápellátás és a lekonvertált videókimenet. A kamerához az SRW-1 HDCAM SR hordozható rögzítőt dokkolhatjuk, a tökéletes balansz érdekében a kameratest hátsó, vagy felső oldalához. A bemutatókon jelen volt Japánból Norihisa Mizuno marketing-vezető és Noritaka Miyaji villamosmérnök a kamera főosztályról.
sgy
A Leonardo SNS Kft. egy 4 cikkből álló sorozatban igyekszik megválaszolni a kérdéseket, kérjük, tartson velünk. Magyarországon 2008-ban, a televíziók nagy többsége analóg produkciós rendszerrel rendelkezik, munkaformátumuk szalagos média, alapformátumuk 4:3 PAL kompozit. Ezen rendszerek hosszú évekig megbízhatóan szolgálták a televíziós csatornák és nézőik igényeit, és még hosszú évekig szolgálnák is azokat. A megjelenítő készülékek piacán és a média terjesztő csatornák formátumában azonban olyan változások zajlottak le a közelmúltban, vagy fognak lezajlani a közeljövőben melyek ellehetetlenítik a korábbi rendszereket.
.jpg)
A kijelzők piacán hatalmas változás, hogy a korábban egyeduralkodó CRT kijelzők lassan teljesen eltűnnek a kínálatból, helyüket átveszik az LCD és Plazma displayek. A technológia háttérrel párhuzamosan számtalan egyéb paraméter is megváltozott. Ezen készülékek már sokkal precízebb képmegjelenítésre képesek, így pontosabb és hiba mentesebb bemeneti jelet igényelnek. Felépítésük a PAL jellel ekvivalens 768×576 pixelénél jóval nagyobb felbontású (1280×720 vagy 1920×1080) képek megjelenítésére teszi őket alkalmassá.
Egy másik fontos tulajdonságuk és hibájuk éppen a jobb képminőséget eredményező digitális alapú megjelenítésből fakad: csak azon bemeneti jelek megjelenítésére képesek hibátlanul, melyek felbontása megegyezik a kijelző alap felbontásával. A modern kijelzők mindegyike progresszív, azaz teljes-képes, megjelenítést alkalmaz, míg az analóg jelformátumok szinte kivétel nélkül interlaced azaz váltott soros alapon kódolják a képi információt. Ez a probléma egyébként a 1080i szabványú HD jel megjelenítésénél is felmerül, hiszen míg a legtöbb HD produkció napjainkban 1080i az váltott soros formátumban készül, addig a kijelzők csak a 1080p, azaz progresszív képek megjelenítésére alkalmasak, ezért azokat mindig át kell konvertálni. Ez magyarázza, hogy miért néznek ki a 720p formátumú képek ugyanolyan jól a modern kijelzőkön, mint a nagyobb sorszámú, de váltott soros 1080i képek.
A harmadik különbség a modern kijelzők 16:9-es méretaránya mely, szemben a PAL jel 4:3 arányával, sokkal jobban képezi le az emberi látótér valós alakját. A fentiek alapján egyértelmű, hogy a napjainkban a piacon kapható kijelzők, nem alkalmasak a hagyományos analóg PAL jel megjelenítésére, mely formátumban jelenleg a tartalmak nagy része előállításra és sugárzásra kerül, a végfelhasználók körében arányuk ennek ellenére folyamatosan nő.
Hazánkban a tartalomszolgáltató csatornákon folyamatosan zajlik le a digitális átállás. A műholdas vétel esetében kizárólag digitális csatornáról beszélhetünk. A nagyobb kábelszolgáltatók már átálltak a digitális jeltovábbításra, a kisebbek pedig az elkövetkezendő években követik őket. Végezetül pedig 2012-ben lekapcsolják földfelszíni analóg műsorszórást, tehát ezután a végfelhasználók már kizárólag digitális kódolású csatornákon juthatnak hozzá a tartalmakhoz. Milyen változásokat is hoz ez majd? A fejlettebb kódolási eljárásoknak köszönhetően javul a képminőség, nő a csatornák száma és további szolgáltatások vállnak majd elérhetővé a végkészülékeken. Az eddig ismertetett csatornák mellett megjelenik egy negyedik új tartalomszolgáltató csatorna is, az Internet. Ahogy nő a világhálót elérők és aktívan használók száma hazánkban, úgy nő azok száma, akik a napi híreket és információkat már nem a televíziójukon keresztül, sokkal inkább az internetről szerzik be. Egyértelmű tehát, hogy a nézők csak profitálnak majd az átállásból. De mi a helyzet a tartalom-szolgáltatókkal, esetünkben a helyi televíziókkal?
Az sajnos tisztán látszik, hogy változásra lesz szükség, a változás pedig egy stúdióban soha nem örömteli esemény. A bejáratott rendszerek és munkafolyamatok átalakulnak, a kollégák szinte biztos, hogy bizonytalanul fogják használni az új eszközöket, arról nem is beszélve, hogy jelentős anyagi befektetéssel is járnak a fejlesztések.
Hogy némi öröm is vegyüljön az ürömbe, fontos letisztázni néhány egyéb változást is, mely a produkciós eszközök piacán zajlott le az utóbbi években. Ezen változások sokszor nagyban egyszerűsíthetik a munkafolyamatokat és főleg költséghatékonyabb beruházást tesznek lehetővé. Vegyük sorra ezeket:
1. A kamera technológia fejlődése: A stúdióknál és televíziós felvételeknél megszokott képminőséghez már nem kell feltétlenül 2/3” CCD, és több kilós kamera test. Ha valaki már összehasonlított egy modern 1/3”-os HD kamerával készült majd SD-re lekonvertált képet egy régi 2/3” SD kamerával készült képpel, akkor tudja, hogy mire gondolok. Olyan funkciók váltak elérhetővé kisebb testű (és elérhető árú) kamerákon, mint az SDI kimenet, az RCP panel csatlakoztatásának lehetősége és a cserélhető televíziós optika.
2. Tapeless (avagy szalagmentes) technológia megjelenése: A verseny eldőlt, a jövő rögzítési technológiája vita nélkül a memória kártya, ennek egyértelmű jele, hogy az összes nagy gyártó elindult már memória kártyára rögzítő modelljeivel. Ez több helyen is egyszerűsíti a munkafolyamatokat. Lerövidül az anyagok beírása, nem kell magnókat venni és karban tartani (a legtöbb memória kártya típuson tárolt adat olcsó kártya-olvasókkal is hozzáférhető), a kártyák egy része nagyon olcsón hozzáférhető, a rögzítés rájuk tisztán IT alapon történik, tehát búcsút mondhatunk a drop-frame-nek, zajosodásnak, generációs veszteségnek, gyakorlatilag minden öregedésből és mechanikai kopásból származó kellemetlenségnek.
3. Elérhető árú SDI eszközök megjelenése: A korábbi analóg jelformátumok sokasága néha zavaró lehetett, de a minőségre szinte mindegyikük negatív hatást gyakorolt és csak a legnagyobb stúdiók engedhették meg maguknak az SDI-t. A helyzet változott. Az SDI mixerek és eszközök ára a korábbi komponens árkategóriába esett, ezzel elérhetővé vált egy olyan technológia mely teljesen tömörítés mentesen, digitális formában, akár nagy távolságokra is képes jeleket továbbítani. Az SDI jelátvitel másik fontos előnye, hogy egységes interfészt nyújt, tehát nem kell attól félni, egy új eszköz vétele esetén, az nem illeszkedik majd a régi rendszerünkbe, hiszen minden eszközünk SDI-on kommunikál. (természetesen itt sem ilyen egyszerű a kép, mert van SD- és HD-SDI is, de amíg az SD világban maradunk addig jelentősen egyszerűsödik a dolgunk)
4. Az informatikai technológia fejlődése: Míg korábban a fontosabb funkciókat csak dedikált hardveres áramkörökkel lehetett megvalósítani, addigra mára a számítástechnika oda fejlődött, hogy mindez már szoftveresen sem jelenthet akadályt. Tudom, itt most sokan elhúzzák a szájukat, mondván, hogy azok csak számítógépek és ők nem bíznak a számítógépekben. Az ő megnyugtatásukra (vagy megrémítésükre) mondanám, hogy a jelenleg gyártott majdnem összes stúdiótechnikai eszköz (még az egészen csúcskategóriások is) már mind szoftveresen működik, ezzel is bizonyítva, hogy ez a fajta megközelítés megbízhatóság terén is lekörözte már a tisztán hardveres megoldásokat.
5. Funkciók integrálódása: Éppen az előző pontban tárgyalt fejlődésnek köszönhetően néhány olyan stúdió rendszer funkció mely korábban csak különálló eszközökben volt megvalósítható, mostanra egy „dobozba” integrálódott. Így például a videó jel mixelés, feliratozás, a bejátszás, és a logó kezelés biztonságos egymás mellett működését több gyártó integrált eszköze is igazolja. Természetesen a rackben található dobozok számának csökkenésével párhuzamban csökkennek nem csak az üzemeltetési, de a befektetési költségeink is.
6. Az utolsó szempont nem is annyira technológiai, sokkal inkább mentális változás. Ez pedig a technikai vezetők fejében ment végbe: nyitottabbá váltak. Míg 10 évvel ezelőtt azt, aki új, ismeretlen nevű de „okos” eszközök üzemeltetésével kísérletezett, hazárdírózó forrófejűnek tartották. Napjainkra az egészséges kísérletezés, és az új lehetőségekre való nyitottság teljesen elfogadottá és támogatottá vált. A Leonardo SNS Kft. a cikksorozat további részeiben kísérletet tesz arra, hogy megoldást javasoljon a helyi televíziók digitális átállására. Különböző méretű televízióknak szánt teljes digitális stúdiókat fogunk bemutatni, melyek kielégítik a cikk elején tárgyalt kihívásokat, is kihasználják a második részben említett technikai vívmányokat. Nem árulok el titkot azzal, hogy egy együttműködésbe kezdtünk a Helyi Televíziók Országos Egyesületével, melynek célja, hogy egy teljes és mindenre kiterjedő megoldást prezentáljon a helyi televíziós társadalomnak a digitális átállással kapcsolatban.
.jpg)
Ezen projektünk egy fontos része, a helyi televíziók jelenlegi műszaki helyzetének minél pontosabb felmérése, annak érdekében, hogy a prezentált megoldás minél kielégítőbb eredménnyel szolgáljon. Az információk egységes és könnyebb kezelésének érdekében egy felmérést indítottunk, mely akár az Interneten is kitölthető az alábbi címen: http://tinyurl.com/HTOEkerdoiv
Várjuk vissza cikksorozatunk következő részeiben!
Bagladi Ákos
Az elmúlt hónapokban történt átszervezésről és a cég előtt álló feladatokról beszélgetünk Blázer József ügyvezető igazgatóval.
A Studiotech Hungary Kft. 1992-ben alakult, így idén ünnepli a 17 éves fennállását. A kezdetek gyakorlatilag a rendszerváltás utáni időszakra tehetők, amikor külföldi cégek hazai leányvállalatokat hoztak létre, illetve hazai vállalkozások alakulhattak a termékeik értékesítésére.
Az első Studiotech megalapítása Mécs Rudolf Belgiumban élő üzletember nevéhez fűződik, akit a hazai szakemberek is jól ismernek, hiszen kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik itthon is. A Studiotech Hungary megalapítására a Studiotech Belgium és magyar szakemberek közreműködésével került sor, magyar többségi tulajdonnal.
Én 10 évvel ezelőtt csatlakoztam a vállalathoz, – mondja Blázer József ügyvezető igazgató – tehát erről az időszakról vannak személyes emlékeim. Amikor 1999-ben értékesítőként beléptem a Studiotech-hez, akkor ez egy klasszikus disztribútor cég volt, amely különböző külföldi vállalatok képviseletét látta el Magyarországon és értékesítette a termékeiket a hazai piacon. Mind e mellett előfordult egy-két nagyobb üzlet, ahol már nem csak termékek eladásáról, hanem rendszerek tervezéséről, kulcsrakész kivitelezéséről is szó volt.
Blázer József, a Studiotech Hungary ügyvezető igazgatója
– Ki vezette akkor a céget?
A Studiotech alapításakor az ügyvezető igazgatói teendőket Csáki Béla látta el. Körülbelül egy év múlva Hargas Győző vette át az irányítást, aki egészen 2007 év végéig volt ebben a pozícióban. Akkor döntött úgy a tulajdonosi testület, hogy engem bíz meg a cégvezetéssel, miután Hargas Győző bejelentette, hogy le kíván mondani az ügyvezetői munkakörről.
Visszakanyarodva a kezdeti időkhöz, annak idején, az alapítás utáni időszakban, a vállalat életében nagyon fontos szerepe volt a szerviznek. Ezzel párhuzamosan jelentős potenciált képviselt a nagy ráfordítást igénylő broadcast eszközök értékesítése. A vállalat ebben az időszakban kevés ügyféllel állt kapcsolatban (gondoljuk meg, még csak az MTV és néhány videostúdió létezett), nekik azonban nagy értékű rendszereket értékesítettek.
Napjainkra a piaci helyzet teljesen megváltozott. A számítástechnika térhódításával és az „amatőr” felhasználóknak szánt eszközök drámai minőségjavulásával egyre szélesebb rétegek fértek, férnek hozzá a profi szolgáltatásokkal és kép/hang minőséggel rendelkező eszközökhöz. A piac szélesedését természetesen a konkurencia bővülése is követte. A piaci szereplők új magyar vállalkozásokkal bővültek, valamint az Európai Uniós csatlakozás és az internetes kereskedelem fejlődése igazi globális piacot hozott létre. Felismerve, hogy a megváltozott környezetben egy teljesen más stratégiával lehet eredményesen működni, a Studiotech-ben jelentős átalakulásokat kezdtünk már évekkel ezelőtt. Ez a folyamat jelenleg is tart.
Az MTV DSNG kocsija, – a projekt kulcsemberei: balról Tatai Viktor, Kovács Zsolt, Hornyák Sándor
Ügyvezetővé választásom után ez az átalakítás felgyorsult, az új céloknak leginkább megfelelő szervezeti struktúra, munkatársi gárda és motivációs rendszer kialakításával. Vállalatunk az alapításától kezdve szakmailag magas szintű, nagy tapasztalatokkal és kiterjedt ügyfélkapcsolatokkal rendelkező mérnökökre építette a működését és ez ma sincs másképpen. Ezekre az alapokra építve léptünk tovább és fogalmaztuk meg azt a célunkat, hogy a Studiotech Hungary Kft-ből egy olyan európai szinten is elismert rendszerintegrátor vállalatot hozzunk létre, amely feladatát a tervezéstől a kivitelezésen keresztül az „after sales support”-ig (eladás utáni támogatás) magas szinten tudja ellátni.
Az autó beltere, – Harris, Sony, Gigawave, Swe-Dish, Yamaha, Tandberg berendezésekkel.
– Hogyan lehetne összefoglalni a Studiotech-nél, az elmúlt évben történteket?
2008 egyik meghatározó szakmai eseménye volt a Magyar Televízió által kiírt tender az új MTV székház technikai rendszereinek szállítására. A Studiotech, ebben a pályázatban nem egyedül, hanem a belga testvérvállalattal, valamint a Synergon-nal együtt vett részt. A munkamegosztás a három cég között az volt, hogy a belga Studiotech vállalta a klasszikus videó és audiotechnikai berendezések tervezését, beszállítását, és beszerelését, valamint a stúdiókat és a közvetítő kocsit. A magyar Studiotech felelőssége volt az összes olyan területet, ahol a számítástechnika jelen van, ideértve többek között az utómunka, hír-, adáslebonyolító és archiváló rendszereket. A tenderhez kapcsolódó további számítástechnikai feladatokat, a Synergon, vagyis a harmadik társpályázó vállalta. Ez a csapat, a nagyon szűkre szabott pályázati időben, sok embert mozgatva, komoly ajánlatot tett le az asztalra. A kollégáink közül sokan, ebben az időszakban – ami nagyjából 2008 első félévére tehető, – csak ezzel a feladattal foglalkoztak. E mellett komoly tapasztalatokkal rendelkező külsős szakértőket is felkértünk az együttműködésre. Ha összeszámoljuk, hogy a pályázatban együttműködő három résztvevő vállalatnál összesen hány ember dolgozott a megoldásokon, akkor nagyjából egy 50-60 fős létszám körvonalazódik, melyből csak a mi cégünknél cca. 25 fő belső és külső munkatárs vett részt a tervezésben.
Ennek a pályázati munkának az eredményeként végül összeállt egy dokumentáció, amiben 80 gyártó termékei, 4.500 tételsorban szerepeltek. Összességében 44 db rendszerrajzot adtunk be és 550 oldalon írtuk le azt, hogy az egész rendszer hogyan működik. Mindezt három hét alatt állítottuk elő. Azt hiszem ebből felmérhető, hogy milyen irdatlan méretű munkáról van szó.
Cinegy bemutató az IBM Tároló Megoldások Fórumán
Sajnos most már tudjuk, hogy az MTV ennek a pályázati kiírásnak a keretében nem tudja megvalósítani a tervezett beruházást. Ennek ellenére nem volt teljesen haszontalan a munka, hiszen rengeteg tapasztalatot szereztünk. Olyan, a munkamódszerre, a külső szakemberekkel való együttműködésre, a belső feladatok vezetésére és szervezésére vonatkozó tanulságokat hozott nekünk ez a munka, amit más további tenderek tervezésében és megvalósításában tudunk majd hasznosítani. Úgy is összegezhetném, hogy ez a tapasztalat volt az igazi hozadéka ennek a tendernek, ami némiképpen ellensúlyozza azt a befektetést, amit időben, energiában és pénzben erre fordítottunk.
– Voltak e mellett más munkák is?
Az év elején adtunk át a Magyar Televíziónak egy új műholdas közvetítő kocsit (DSNG Van). Ez egyébként, immár a második hírgyűjtő kocsi, amit Magyarországon értékesítettünk. Az elsőt három évvel ezelőtt adtuk át a Hír TV-nek. Emellett, persze számos projektben dolgoztunk Magyarországon és külföldön is. A teljesség igénye nélkül, néhány példát említek, ami azt is mutatja, hogy a Studiotech nem csak a professzionális stúdió, illetve broadcast területen tevékenykedik. Ezek közé tartozik egy nagy szálloda teljes konferencia, valamint audiovizuális technikai rendszereinek szállítása, aminek végszerelése és üzembe helyezése jelenleg is tart. Ugyanakkor külföldi templomokba hangosító és videó felvételi rendszerek tervezését és kivitelezését végeztük, távvezérelt kamerákkal és a hozzávaló rögzítési technikákkal egyetemben. Ezen kívül, oktatási stúdiót fejlesztettünk, videó stúdiókat építettünk itthon és külföldön, valamint SONY XDCAM kamkordereket értékesítettünk komoly mennyiségben az egyik magán televíziónak.
Az elmúlt évben nagyon sikeresek voltunk a vezeték-nélküli kép és hangátviteli rendszerek értékesítésében. A Gigawave márkanév, amely pár évvel ezelőtt még teljesen ismeretlen volt Magyarországon, nekünk köszönheti ismertségét és egyre növekvő hazai mennyiségét. A kiváló minőségű rendszert a szakma olyan szinten fogadta el, hogy hasonló színvonalú termék talán nem is működik az országban, a meghatározó felhasználók mindegyike ezt választotta.
– Közben belső szervezeti átalakulások is folytak a Studiotech-nél. Milyen irányban történtek és kiket, mely területeket érintettek ezek?
Tavaly ősszel született egy döntés arról, hogy a klasszikus videotechnikai eszközök (jellemzően Betcam és DVCAM rendszerű szalagos magnók, kamerák) javításait átszervezzük. Az elmúlt években ezek használata jelentősen csökkent ügyfeleink körében, így a szervizelési igény is egyre kisebb lett. Ennek következtében már nem volt gazdaságos a korábbi módon, főállású munkatársakkal fenntartani ezt a tevékenységet. A munkatársak közül azonban a legnagyobb szakmai múlttal rendelkező kollégával fenntartottuk az együttműködést, csak más jogviszonyban állunk egymással. A szervizünk megszüntetéséről szóló híresztelések tehát teljesen alaptalanok, pontosan ugyanazokat a tevékenységeket végezzük, amit korábban, tehát továbbra is várjuk ügyfeleink megrendeléseit.
Ezzel párhuzamosan fejlesztettük a számítástechnikai szakember kapacitásunkat, január óta egy magas szintű informatikus mérnökkel gazdagodott a csapat, aki a tervezési, kivitelezési és szerviz teendőkben egyaránt részt vesz. Mellette éppen keresünk egy másik IT szakembert, így a szervizünkben és a technikai csapatunkban összességében nem leépítés, hanem fejlesztés történik.
– Milyen területen kerülnek „bevetésre” az új számítástechnikai munkatársak, és milyen feladatokat kell megoldaniuk a jövőben?
Az IT mérnök feladata elsősorban az olyan magas szintű rendszerek mély ismeretére épül, mint a Quantel szerverei és utómunka megoldásai, a Harris szerverek, az IBM storage megoldásai, a Cinegy Asset Management és Archívum, valamint az AVID utómunka rendszerek.
– A másfél évvel ezelőtti kinevezésekor, a tulajdonosok milyen elvárásokkal álltak eléd, és Hargas Győző majdnem 16 éves regnálása után, hogyan érezhette magát ebben a helyzetben az új igazgató?
Kezdjük azzal, hogy teljesen váratlanul ért a felkérés. Korábban, mint kereskedelmi igazgató dolgoztam a cégnél. 2006 decemberében egy, az akkori ügyvezetővel folytatott beszélgetés végén Hargas Győző tette fel a kérdést, hogy vállalnám-e az ügyvezetői teendőket. Rövid gondolkodás után úgy döntöttem, hogy elvállalom a cégvezetést. Ügyvezetői megválasztásom kapcsán az egyedüli elvárás az volt, hogy a Studiotech egy jól működő, fejlődő és nyereséges vállalkozás legyen. Én ennek értelmében vettem át a vállalatot és láttam a munkához.
Nagyjából egy év elteltével jutottam el odáig, hogy az új pozíciómban történő tapasztalatgyűjtés és vizsgálódás eredményeként kialakultak a megfelelő irányvonalak a fejemben. Ezt követően tettem le azt a stratégiai tervet a tulajdonosok asztalára, amely a következő öt évre irányozza elő a megvalósítandó célokat és a hozzájuk vezető feladatokat a Studiotech Magyarország számára.
Ebben a tervben nagy hangsúlyt kapott az a törekvés, miszerint a Studiotech-et, kifejezetten, nagy projekteket megvalósító vállalatként szeretném működtetni, amely azonban továbbra is szívesen áll a kisebb ügyfelei rendelkezésére is. Ezzel együtt olyan szakértelmet és referenciákat kívánunk felmutatni, amely irigylésre méltó a broadcast világban, növeli a vállalat korábban kialakult jó hírnevét, és bizalmat ad bel- és külföldi ügyfeleink számára.
Az eddig klasszikus üzleti területünkként működő broadcast piac mellett, más piacokon is megjelentünk, és a jövőben még markánsabban kívánunk ott lenni. Jelen pillanatban például Törökországban és Izraelben dolgozunk négy különböző projekten.
Az új helyzet és a kitűzött gazdasági célok elérése azt kívánta, hogy módosítsak a szervezési struktúránkon, és a szakemberek kiválasztásán. Ez segített abban is, hogy a Studiotech csoporton belül a jövőben szorosabbá tegyük az együttműködésünket, mint ahogy az például az MTV székház technológiai tender kapcsán is történt, ahol fél évig a belga kollégákkal dolgoztunk nagyon szorosan együtt. Mindez elősegíti annak a célnak a megvalósítását, hogy öt esztendő múlva a Studiotech itt Közép-Európában, a régió egyik vezető broadcast rendszerintegrátor vállalata legyen.
A Pukás Tivadar Távközlési Technikum Arri lámpákkal szerelt tornacsarnoka
– Hogyan lehet értékelni a jelenlegi broadcast piaci helyzetet itthon, és milyen lehetőségekkel számolhat a Studiotech a régióban?
Én azt látom, hogy bár régiós vonatkozásában Magyarország a makrogazdasági adatokat tekintve talán a legrosszabbul produkál, ennek ellenére, a magyar piacról érkező üzleti lehetőségek, az elmúlt időszakban a nagy projektek területén nem csökkentek, ahol jellemzően Uniós pénzekből, vagy egyéb pályázati forrásokból, esetleg magántőkés beruházásból valósulnak meg a különböző projektek. Ebben a szférában én eddig nem láttam semmiféle megtorpanást, vagy visszarendeződést a múlt időszakhoz képest, bár a hírek egyre mélyebb válságról szólnak. A környező országoknál pedig azt látom, hogy a magasabb növekedés miatt jobbak a lehetőségek, mint nálunk, bár a válság hatásai hosszabb távon kiszámíthatatlanok.
– Véleményed szerint miként hat az Euro erősödése a hazai export lehetőségekre, különös tekintettel a broadcast export vonatkozásában, és mit csinálnak a külföldi konkurensek?
A jelenlegi helyzet versenyelőnyt teremtett a számunkra, amit az elmúlt év végén meg is ragadtunk külföldi értékesítésekre és jelenleg is dolgozunk ilyen üzleteken. Ez azonban nem feltétlenül kompenzálja a hazai import árak nagyarányú emelkedése miatti kereslet visszaesést. Szerencsére mindig vannak lehetőségek, amikkel kompenzálhatóak a nehézségek. Mi most egy olyan lehetőséget kínálunk az ügyfeleinknek, amivel elérhetik, hogy a beruházásuknak csak a felét-háromnegyedét kell nekik fizetniük. Azt gondolom, ez bőven kompenzálja a deviza – árfolyamok miatti áremelkedést.
– Visszakanyarodva a cégvezetéssel járó teendőkre, egy privát kérdés. Hogyan élted meg az átszervezésekkel járó személyi döntéseket?
Egy cégvezetőtől a tulajdonosok azt várják, hogy eredményesen működtesse a vállalatot, ez pedig számomra annyit jelent, hogy nekem is eredményt kell elvárnom a munkatársaimtól. Ha valaki – minden segítség ellenére – hosszú távon ezt nem teljesíti, akkor nem tudunk tovább együttműködni egymással. Ennek eldöntése nem okoz problémát nekem, hiszen legtöbbször az érintett munkatárs tudatja velem, tisztában van vele, hogy az együttműködésünk befejeződik.
A most nemrég meghozott személyi döntések a szerviz területen, melyek több embert érintettek, más érzelmeket keltettek bennem, hiszen itt a gazdaságossági tényezők játszottak elsődleges szerepet, így ezeknek a döntéseknek a meghozatala emberileg nem volt könnyű feladat.
– Ha a Studiotech tevékenységét részekre bontjuk, akkor miből áll össze az egész?
Három nagyobb szervezeti egységre bontható a vállalat az új szervezési struktúra szerint. Az első nagy egység, az üzletkötés folyamatát végzi egészen a szerződéskötésig. Ez magában foglalja az értékesítést a hozzá tartozó marketing tevékenységgel együtt. A második csoportba azok a kollégák tartoznak, akik ezeket a szerződéseket teljesítik. Tehát a logisztika, aki az áruforgalmat intézi és a műszaki csapat, akik a tervezéstől a kivitelezésen át a technikai support-ig végzik a megvalósítást. A harmadik csapat egy új szervezeti egység, ami a cég működésével kapcsolatos tennivalókat végzi, ez a gazdasági osztály. Itt egy új pozíciót alakítottam ki a gazdasági vezető számára, akinek a kiválasztása megtörtént, rövidesen kezdi a munkát nálunk.
Ennek a feltételrendszernek a kialakítása volt szükséges ahhoz, hogy az erőinket és a magam a munkáját is, a leghatékonyabban tudjam végezni az új projektek megszerzése és lebonyolítása érdekében.
Ha a tevékenységi területeket nézzük, hogy hol fejtünk ki aktivitást, akkor három markáns területet tudok megjelölni, amivel már eddig is foglalkoztunk. A televíziók piacán jelentős tényezőnek számítunk. Itt az országos nagy televízióktól kezdve az egészen kis televíziókig, illetve a mindezeket kiszolgáló videó és utómunka stúdiókig nagyon sok helyen ott vagyunk, termékeket értékesítünk, rendszereket szállítunk.
Audios vonatkozásban is sokrétű a tevékenységünk. Korábban a Művészetek Palotájának hangrendszereit, összesen 5 különböző komplett rendszert szállítottuk és építettük. E emellett az elmúlt években komplett rádióstúdiókat is készítettünk, mint például a Lánchíd Rádió, vagy korábban a Katolikus Rádió, valamint több vidéki kisebb rádió, mint például a Gold FM. Ezen a területen két új értékesítőnk várja ügyfeleinket.
A harmadik tevékenységi terület az audiovizuális projektek, amihez a konferenciatermek, szállodák, rendezvénytermek valamennyi tájékoztató rendszere, valamint az azokhoz kapcsolódó hang és kép eszközök sora tartozik. Ezeken a helyeken IP tévét, központi tájékoztató rendszert, tolmácsberendezéseket, valamint konferencia és vizuáltechnikai eszközöket is telepítünk.
E mellett új területekre is szeretnénk belépni. Az általunk képviselt gyártóink ugyanis számos olyan termékkel rendelkeznek, amik jól eladhatók, csak nem a mi klasszikus piacainkon.
– Milyen termékekről és milyen új piacról van szó?
Mondok egy konkrét példát, a Digital Signage, ami digitális hirdető táblát jelent ma már sok helyen jelen van, pl. benzinkutaknál, bevásárló központokban, gyógyszertárakban láthatók. Ezeknek a termékeknek a piaca dinamikusan növekszik, a mi eladásaink is folyamatosan bővülnek.
– Hány kolléga dolgozik most a Studiotech-nél?
A jelenlegi létszám 21 fő, azonban éppen több pozícióra is léptetünk be munkatársakat, így valószínűleg e cikk megjelenésével egy időben már 25-en leszünk.
Január óta egyébként a technikai igazgatói posztot, Piskóty András foglalja el, aki korábban hosszú ideig a Filmlabor videostúdióját vezette, így nem ismeretlen a szakma számára.
– Mi a helyzet a beszállítói kapcsolatokkal?
Számunkra nagyon fontosak a stabil beszállítói kapcsolatok. A nemzetközi rendszerintegrátori léthez elengedhetetlenül szükséges egy komoly portfolió, ezért a közelmúltban ennek intenzív bővítésén munkálkodtunk. Ilyen például az ANNOVA nevű cég, akik az Open Media news room rendszereikkel vannak jelen a piacon, és nagyon sikeresek. Napjainkban Németországban csupán elvétve van néhány hely, ahol más rendszer működik a médiákban. Új partnereink között ott van az ORAD is, aki grafikai rendszereket, virtuális stúdiókat fejleszt és forgalmaz a világban, mostantól rajtunk keresztül Magyarországon is. De új partnerünk lett a CINEGY nevű cég is, amely egy olyan rendszert fejleszt, amire a televíziózással kapcsolatos összes munkafolyamatot fel lehet fűzni. Tehát az editálástól az adáskijátszáson keresztül az archiválásig, mindez egy asset menedzsmenttel összefogva működik. A Cinegy egyébként az Avid rendszereivel és a Final Cut Pro–val is működik együtt, ezért a nagyobb helyi televízióktól kezdve az országos broadcasterekig mindenkinek kínál megoldást.
Már több éve vagyunk üzleti partnerei az IBM –nek, ezt a kapcsolatot elkezdtük közösen elmélyíteni. Már eddig is számos projektjükben vettünk részt szakértőként, legutóbbi storage rendezvényükön meghívott előadóként szerepeltünk, egyszóval szoros az együttműködésünk.
– Mi a vállalat és a Te üzeneted a szakma számára?
Az, hogy egy vállalat milyen mértékben tud megfelelni az ügyfelek, a tulajdonosok és a szakma többi szereplője elvárásainak, azon múlik, kik dolgoznak abban a vállalatban és mennyire hatékonyan tudnak együttműködni. Az elmúlt több mint egy évtizedben a Studiotech több vihart is megért. Mostanra azonban letisztult a csapatunk, felépült egy ütőképes vezetői gárda és egy elkötelezett, rutinos, tenni akaró munkatársi csapat. Ez az ügyfeleinknek örömre, a versenytársainknak aggodalomra adhat okot. Mindkettőjüknek bizonyítani fogjuk, hogy nem tévednek.
-sr-
AMA
Avid Media Access rövidítése. Segítségével a felhasználók a nem az Avid által szállított tárolókat is natívan tudnak használni, mint amilyenek a P2 memória kártyák, XDCAM, XDCAM HD és XDCAM EX tárolók, vagyis a rajtuk olyan módon lehet vágni, mintha csak egy belső háttértárat használnánk a vágáshoz. A felvételkészítéskor felvett meta adatokat az Avid Bin-ben kijelzi a vágó szoftver. Az XDCAM HD Op-1A felvételek vágása is natívan történhet ezentúl, nem szükséges a file-ok Op Atom formátumúra történő átalakítása többé. Szintén lehetségessé vált az XDCAM EX formátum .MP4 támogatása és natív használata is.
Sztereó video vágás
Az egyre növekvő igények felismerésével az Avid a legújabb szoftver változatok fejlesztése során lehetővé tette a sztereó 3D-s utómunka elvégzését is. A szükséges forrás file-ok (számítógépes animációk vagy film szkenner digitalizálás) az Avid MetaFuze alkalmazás segítségével kerülhetnek a vágórendszerbe, amely előállítja az Avid által feldolgozható formátumú MXF fájlokat.
Fluid Stabilizer
Mozgás stabilizációs fejlesztés, amelynek segítségével a nem kellően stabilan kézben tartott kamerával elkészített felvételek mozgása korrigálható, a kép részleteinek elmosása nélkül. A korrekció során létrejövő un tracking pontok további utómunkához felhasználhatók.
Színkorrekció kulcsképekkel
Régóta várt Avid újdonság a fejlett színkorrekció kulcsképezhetősége.
Továbbfejlesztett 3D Warp minőség és GPU/CPU teljesítmény javítás
A 3-as szoftver változat egyik nagy újdonsága volt a grafikus kártya számítási teljesítményének a felhasználása a trükkök előállításakor. A 3.5 verzióban további optimalizáció történt nemcsak a trükk minőség javítása, de annak sebességének növelése érdekében is. A Vista64 operációs rendszerekben is működik majd az optimalizáció a jövőben.
Továbbfejlesztett ProTools integráció
Szemben az eddigi kialakítással, a ProTools 8-as szoftver változat már használható a Media Composer szoftver mellett, ugyanarra a gépre installálva is. A hangutómunka kapcsán fontos új lehetőségeket biztosít az Audio Suite plug-in architektúra felhasználhatósága is, így a következő plug-inek már a video vágás során is alkalmazhatóak a hang véglegesítéséhez a Protools DigiRack, Bomb Factory kiegészítések.
Natív RED integráció
Az AVID DS 10.1.1. szoftver változat már natív RED integrációt is biztosít a felhasználók számára. Ennek segíítségével gyorsabban dolgozhatók fel a RED R3D file-ok illetve lehetségessé válik az RLX színadatok felhasználása az utómunka folyamat során 2k, 3k vagy akár 4k projekt beállítások esetén is. A METAFUZE alkalmazás segítségével pedig a RED felvételek a Media Composer termékcsalád termékeiben is használhatóak lesznek, DNxHD formátumra történő konverzió után.
Az újdonságok 2009 márciusában már szállíthatók.
Koscsó Ferenc
Az új mikrofon jelentősége, hogy a digitális technológia előnyei ezentúl a vezeték nélküli mikrofonok számára is elérhetők. A különféle intézetekkel, cégekkel és egyetemekkel együttműködésben folytatott tizenöt éves fejlesztésnek, valamint a technológia tökéletesítésére fordított több mint 20 millió eurós befektetésnek köszönhetően lényegesen több mikrofon alkalmazható egy megadott frekvencia tartományon belül.
A mikrofonok az analóg audio technológia egyik utolsó bástyájának számítanak. Miközben a keverőpultok, az effekt- és audio jelfeldolgozó berendezések már régen áttértek a digitális technológiára, a mikrofonok makacsul ellenálltak a digitális technológia nyújtotta előnyök csábításának. A vezetékes stúdió mikrofonok digitális modelljei néhány éve már jelen vannak a piacon, de egy kiváló minőségű, vezeték nélküli digitális mikrofon még váratott magára. A kereskedelmi vásárokon és kiállításokon bemutatott néhány prototípus adattömörítést alkalmaz, és ezért nem továbbítja a teljes jelet, vagy széles frekvencia spektrumra van szüksége, így alkalmatlan a professzionális gyártási körülmények között való használatra, különösen nagyszámú mikrofon egyidejű használata esetén. “Új termékünk egy hosszú tanulási folyamat eredménye,” magyarázza Dr. Jörg Sennheiser professzor. “A fejlesztési szakaszban számos elképzelést kellet elvetnünk a hangminőség túl alacsony színvonala miatt. Azonban minden elvetett elképzelésből értékes ötleteket merítettünk egy új megoldáshoz.”
.jpg)
A digitális mikrofonoknak a hangmérnök mesterek minden apró részletre figyelő, kritikus füle hallatára – és szeme láttára – kell bizonyítaniuk, hogy legalább olyan jók, mint analóg megfelelőik. Ez csak adattömörítés nélkül érhető el, mivel a tömörítés, azon túl, hogy hallható, „levágja” az eredeti hangot — és egy olyan felvétel, melynek minősége a gyártási lánc elején csorbát szenved, később már nem állítható helyre. Más szavakkal az audio jelnek minden változtatás nélkül kell fennmaradnia és rendelkezésre állnia.
A jelentős áttörés már a fejlesztési szakaszban megtörtént. “A kifinomult szimulációs technikák és a digitális átviteli technológia területén szerzett széleskörű tapasztalatunk által táplált naprakész tudással tarsolyunkban, 2002-ben Hamburgban aláírtunk egy együttműködési szerződést a Hamburgi Műszaki Egyetemmel”, mondta Dr. Sennheiser professzor. “A közös tervezési munkának köszönhetően végül sikerült kifejlesztenünk egy olyan rendszert, mely még a legkritikusabb hangmérnökök jelenlétében is nagyszerűen szerepelt a kezdeti teszteken.”
A legcsekélyebb jeltorzítás sem hallható, és a rendszer teljes mértékben kiaknázza a digitális technológia előnyeit: tiszta, zajmentes hangzás, még gyenge rádió jel és nagy távolság esetén is. A digitális jeltovábbítás egyik legfontosabb ismérve kiváló minősítést kapott: a jel latenciaideje, más szóval az elektronikus és numerikus jelfeldolgozás által okozott késleltetési idő nagyon rövid.
Dr. Jörg Sennheiser professzor egy további előnyre is rámutatott: “Mivel a kiváló minőségű digitális jelátvitel nagyon érzékenyen reagál az ún. nonlinearitásra, jeladóinkat és jelvevőinket olyan lineárisra terveztük, hogy azok csaknem teljes mértékben kiküszöbölik a szokásos intermodulációs termékeket. A hagyományos rendszerekben ezek jelentős átviteli kapacitást foglalnak le, melyet új rendszerünkben további vezeték nélküli mikrofonok számára használhatunk. Tehát fenntartható frekvenciahasználatról beszélhetünk.” “A megadott televíziós csatornákon belül kétszer több vezeték nélküli csatornát tudunk majd működtetni,” mondta Gerrit Buhe.
A hagyományos vezeték nélküli technológiával ellentétben az új Sennheiser rendszer vevőegysége a teljes UHF frekvencia tartományban működni fog. Ennek megvalósításához számos analóg rendszerre lenne szükség. Ez a nagyfokú rugalmasság azt jelenti, hogy a rendszer különböző frekvencia tartományokban használható világszerte, az egyes országokban engedélyezett értékeknek megfelelően.
A digitális mikrofon rendszert nemzetközi szabadalmak védik. A sorozatgyártás előtti modelleket jelenleg a főbb ügyfelek, valamint mester hangmérnökök tesztelik intenzíven. És amint ők áldásukat adják, megkezdődik a rendszer sorozatgyártása.
Előnyei:
– Kiváló hangminőség
– Frekvencia hatékonyabb kihasználása
– Szélesebb műsorkínálat
– Kiegészítő szolgáltatások lehetősége
– Megbízható vétel kedvezőtlen terepviszonyok, vagy autózás közben is.
A DAB+ technológia jellegzetessége, hogy egy adóberendezéssel nem egy, hanem 10-18 rádióműsor sugározható egyidejűleg egy multiplexen. Az egy adóval kisugárzott műsorok és adatok összességének neve a multiplex. A világ számos országában folytatnak DAB+ kísérleteket, a környező európai országok közül Svájcban 13 rádióműsort sugároznak DAB+ formátumban, Csehországban 3 programmal folytatnak kísérleti sugárzást, Olaszország, Málta és Hollandia is tervezi a kísérletek indítását. Ausztráliában 2009. május 1-jén indul a kereskedelmi DAB+ sugárzás.
Az Antenna Hungária továbbra is elérhetővé teszi a DAB+ rendszerű digitális földfelszíni rádiós kísérleti sugárzását a rádióhallgatók számára, a digitális tartalom hozzájárult ahhoz, hogy beinduljon a DAB+ digitális rádiókészülékek forgalmazása is Magyarországon. A kísérleti sugárzás újabb programokkal, a Sláger Rádió és a Magyar Katolikus Rádió csatornáival bővült, ezáltal az elérhető programok száma nyolcra emelkedett.
Az Antenna Hungária DAB+ rendszerű digitális rádiós kísérleti sugárzása Budapesten és környékén érhető el. A sugárzás megindulásával párhuzamosan megkezdődött a DAB+ képes rádiókészülékek forgalmazása is Magyarországon, jelenleg 4, hamarosan pedig már 6-8 típusú készülék érhető el a kiskereskedelmi forgalomban. Az Antenna Hungária számít arra, hogy a forgalomba kerülő DAB+ sugárzás vételére képes készülékek száma emelkedni fog az elkövetkezendő hónapokban.
Mint ismeretes, az Antenna Hungária 2008. decemberéig kiépítette a digitális földi rádióhálózat első ütemét, melynek lakossági lefedettsége megközelíti a 30%-ot. Ezt követően a társaság kísérleti sugárzást indított a DAB+ digitális földfelszíni rádióhálózatán, mely 2009. január 23-ától érhető el Budapesten és környékén. Kezdetben a Magyar Rádió MR1, MR2 és MR3 csatornáit, valamint a Swiss Satellite Radio három csatornáját sugározták (Swiss Jazz, Swiss Classic és Swiss Pop). A kísérleti sugárzás február közepén a Sláger Rádió és a Magyar Katolikus Rádió csatornáival bővült, ezáltal az elérhető programok száma nyolcra emelkedett, változatos tartalmi kínálatot biztosítva a hallgatóság számára.
Párhuzamosan a magyarországi rádiós tartalomszolgáltatókkal történő kereskedelmi tárgyalásokkal, az AH szándékában áll a rendszer valós, élő tartalommal való tesztelése, a szükséges technikai finomhangolások elvégzése, a rádióhallgatók figyelmének felhívása a rádiózás ezen új formájára, valamint a leendő partnerek számára a szolgáltatás minőségének és vételi lehetőségének demonstrálása.
A digitális rádiós sugárzás számos új lehetőséget rejt magában a műsorszolgáltatók számára is, hiszen jelenleg Magyarországon már nincs rendelkezésre álló, országos lefedettséget biztosító analóg FM frekvencia. A digitális sugárzással a műsorszolgáltatók szélesíthetik hallgatói körüket, tematikus csatornák indításával bővíthetik és jobban szegmentálhatják a kínált tartalmat, valamint képi, szöveges információk megjelenítésével gazdagíthatják a szolgáltatásukat is; mindezt az analóg sugárzásnál lényegesen kedvezőbb áron.
A Híradástechnikai és Infokommunikációs Tudományos Egyesület (HTE) Digitális Rádió Köre által készített, a digitális rádiózással kapcsolatos fogyasztói elvárásokat vizsgáló 2008-as közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 74%-a a zajmentes vételt, közel 50%-uk a kifogástalan hangminőséget, 41%-uk pedig a programválasztékot emelte ki, mint a digitális rádióval kapcsolatos legfontosabb elvárásokat. A kutatásban résztvevők slágereket, híreket, kabaréműsorokat, jazz- és világzenei műsorszámokat hallgatnának legszívesebben a digitális platformon. A válaszadók 7%-a már egyetlen, számára kedvező csatorna elérhetősége esetén is vásárolna DAB vevőt, közel 65%-ukat pedig már 3-5 csatorna megléte készülékvásárlásra ösztönözné.
Az AH tervei szerint a következő hónapok során fokozatosan megjelennek a közszolgálati és kereskedelmi csatornák az új platformon, ezáltal a hallgatók számára a tartalomválaszték jelentősen szélesedhet
Tizenketten vették fel a péntek délutáni határidőig a Magyar Televízió (MTV) elnöki pályázatán induláshoz szükséges pályázati csomagot – értesült a tévékuratórium elnökségének egyik név nélkül nyilatkozó tagjától a nap folyamán az MTI. Czeglédi László kuratóriumi elnök azzal hárította el az MTI érdeklődését, hogy részleteket majd a pályázati csomagok bontása után közölnek. A január 15-én – három nappal az utolsó sikertelen elnökválasztási menet után – közzétett felhívás alapján erre sem kell sokat várni, hiszen hétfőn délelőtt tíz és délután két óra között már be is kell adniuk pályázatukat az indulóknak, akiket kedden és szerdán egyenként hallgat meg elképzeléseikről a kuratóriumi elnökség.
Az előzetes menetrend szerint pénteken reggel már jelöltet állítana a testület, ennek sikere esetén pedig még aznap dönthetne a kérdésben a nagykuratórium is.
A tisztség tavaly március elején üresedett meg, miután lejárt Rudi Zoltán négyéves megbízatása.
Miközben számos kutatás foglalkozik a fikciós műfajokban jelenlévő erőszakkal, a valós történésekről szóló tudósítások ritkábban képezik tanulmányok tárgyát. Ugyanakkor az erőszakos hírek különösen magas arányáról általában megegyeznek a nézői vélemények. Egy, a ’90-es évek elején készült németországi tartalomelemzés[1] szerint a teljes műsorkínálatban előforduló erőszakos események nem egészen egytizede a hírműsorokban realizálódik. A kutatók (többek között Fiske) ennek kapcsán abból indulnak ki, hogy az emberek általában erősebben reagálnak a negatív információkra, miután ezek a saját cselekvési célok esetleges veszélyeztetettségére utalnak[2]. A negatív információkra adott intenzív kognitív, emocionális és szociális reakciók úgy működnek, mint a pszichológiai figyelmeztető rendszerek: ezeken keresztül a veszélyek gyorsabban felismerhetők és hatásosan leküzdhetők. Ebből következőn az erőszaktartalmú információk a televíziós hírműsorokban általában nagyobb figyelmet kapnak, mint a nem erőszakosak. A kifejezetten hírműsorokkal foglalkozó kutatások ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy a nézők nemcsak tájékozódás céljából nézik a híradásokat, hanem olyan szándékok is közrejátszanak ebben, mint a szórakozás és a kikapcsolódás. Ezen a felismerésen alapszik a közönség érdeklődésére számot tartó információk szórakoztató formában való prezentálása, amelyet az angol kifejezéssel élve – az information és entertainment szavak összevonásával – infotainmentként is szoktak emlegetni.
A hírműsorokkal kapcsolatos kutatásokra különösen jelentős befolyást gyakorolt Galtung és Ruge 1965-ben készült The structure of foreign news című tanulmánya…
A teljes tanulmány letölthető Adobe Acrobat formátumban a Média Technika weboldaláról: ORTT tanulmány
