RIEDEL – RED BULL AIR RACE Budapest 2016

Kihasználva a különleges alkalmat látogatást tettünk a bázison, ahol Yungmin Lee projektvezetővel beszélgettünk.

– Köszönöm, hogy időt szorítasz a Médiatechnika olvasói számára. Kérlek, avass be minket, hogy mi a teendőtök az idei budapesti Red Bull Air Race televíziós közvetítése, és bonyolítása kapcsán?   

A budapesti verseny egyik látványos pillanata.

–  A budapesti Red Bull Air Race-nél a Riedelnek vannak különböző feladatai. A fő feladatunk jelenleg is az, amiről a Riedel híres, és ez persze a kommunikáció megoldása a rendezvény során. Az itteni Air Race esetében kétfajta kommunikációról beszélünk. Egyik a vezeték nélküli, és a másik pedig a vezetékes kommunikáció. Ha a vezeték nélküli kommunikációt említem, akkor természetesen rádióalapú eszközökről beszélünk. Ebben a projektben körülbelül 400 rádióeszközt osztottunk ki, aminek a működtetését egy digitális rendszerre építjük, amihez 48 különböző csatornát használunk. Amennyiben ezt analóg módon kellene megoldanunk, akkor ehhez 48 antennára lenne szükségünk, amit egyenként kellene felépítenünk, plusz mindegyikhez a hozzárendelt központokat. A redundancia miatt ezt a feladatot a Riedel digitális központjával oldjuk meg. Ebben az esetben viszont már elegendő csupán 3 antenna felszerelése, és mindössze 6 frekvencia használata.

 A Riedel csapatának projectvezetője Yungmin Lee a Duna-parti bázis egyik konténerében

A jelenlegi helyzetben két bázisállomásunk van, az egyik a Budaörsi repülőtéren, a másik itt a Duna parton, a verseny helyszínén. Ez a két rendszer egymással össze van kötve, ami azt jelenti, hogy például a kézi rádiómmal el tudok érni bárkit egy másik rádiókészüléken keresztül a repülőtéren, vagy bárhol ahol van.

          – A pilótákkal is összeköttetésben vagytok?

– Igen, normál esetben ez is az egyik feladatunk. A vezetékhez kötött rendszerünk, ami a másik alkalmazási terület, az a saját ARTIST Interkommunikációs platformunkon fut, ami egy nagyon fejlett rendszer, és ez azt jelenti, hogy mindezt összevéve, a TV-vel együtt cirka 100 panelunk van összesen bevetésen. A különös az itteni Red Bull Air Race-ben az, hogy ez alkalommal a Riedel technikája biztosítja mindenki számára a kommunikációt, vagyis mindegy, hogy TV, biztonsági szolgálat, rendezvény-szervezés, takarítók, vagy médiaállomás a kapcsolati pont, mindenki a mi rendszerünkön keresztül kommunikál egymással. Más esetekben általában mindenkinek saját kommunikációs rendszere van, de ez itt egy kézben összpontosul. Ez azt jelenti, hogy mind a 48 csatorna, amit itt alkalmazunk az interkommunikációs paneleken keresztül áll a rendelkezésünkre. Ez úgy működik, hogy az Interface Jugger beiktatásával összekötjük a digitális bázisállomásokat az ARTIST Intercom rendszerrel. Ennek köszönhetően bárki, aki egy Intercom beszélőállomás előtt ül, az összes többi csatornát, illetve az összes panelt el tudja érni, itt teljes az átjárás, ebben nincs határozott elkülönítés. A tévések például nem csak egymással beszélnek, néha a rendezvény-szervezőkel is kell, hogy kommunikáljanak.

A Riedel budapesti csapatának közvetítő eszközei bevetésre készen…

    – Ez azt jelenti, hogy bárki bárkit el tud érni?

– Igen ez így van, szabadon választhatjuk a beszélőpartnert. Rendszerünk előnye, hogy csoportokat is ki lehet alakítani, ahol végpontról-végpontra beszélhetünk, vagy csoportosan, hogy a csoporttagok is hallják a beszélgetést. Ami a számunkra nagyon fontos, az a digitális rádióállomás, ami a Juggeren keresztül van összekötve az Artist Intercom rendszerrel.

          – A Red Bull Air Race egy óriási Show, ahol sok ember és sok technika van jelen. A Riedel itt egy önálló egységet alkot. Kikből áll a csapat?

– A Riedel Team 16 emberből áll, velem együtt. Ez a csapat együtt marad az egész évben, és együtt dolgozunk a különböző helyszíneken is. Cirka 6 tonna felszerelésünk van, amit a világ körül szállítunk, oda, ahol feladatokat kell megoldanunk. Innen is láthatók kint az udvaron a Riedel konténerek, ezekben utaztatjuk a technikát többnyire repülővel.

          – Az is előfordul, hogy kamionokkal szállítjátok a felszerelést?

– Itt Európában igen, de különben mindig repülővel. A repülőgépes szállítást a Red Bull partner DHL végzi. Ha jól tudom, akkor a komplett felszerelésünk elegendő ahhoz, hogy két Boing 787 –es gépet megtöltsön. A DHL a Forma 1 logisztikai partnere is egyben, és mint ilyen az egyik legnagyobb a piacon.

A rádiós kamerák kommunikációs rendszerének egyik vezérlőegysége

          – Mi következik most? Az időjárás elég tragikus. Látjuk, minden állomásnál ül egy-egy kolléga. Mi lesz a feladatuk, ha beindul a teljes üzemmód?

– Talán felsorolom, hogy mi minden a feladatunk, és, hogy mi került felépítésre. Itt van mindjárt Thorpen, ő a rádiókészülékekért felel, de van egy másik munkatársunk is, aki az Artist Intercomot működteti. De van még egy másik fontos feladatunk, egy teljes IT-hálózat felépítése. Mi az itteni helyszínre egy 100 Mb-os Internet vonalat kaptunk, amit innen szétosztottunk a médiaállomásba, és a versenyközpontba. Ennek mi ellenőrizzük a teljes működését, még a kábeleket is mi fektetjük. Itt van még egy másik kollégánk Salem, aki a Senior IT-s, ő csekkolja le, hogy mindenkinek van-e működő Internet hozzáférése, mivel a nélkül itt semmi nem működik.

          – Mennyi időt vett igénybe az egésznek a felépítése?

–  Általában 10 nappal az esemény előtt érkezünk a helyszínre és az Internetes vonalakkal kezdjük, pontosabban azok elosztásával. Persze nem mindenki érkezik egyszerre, ennek meg van a maga menetrendje, de lépésről lépésre a végén összeáll a csapat. Tehát először az Internet van soron, másnap érkeznek a rádiós szakemberek, mivel a kommunikáció a továbbiakban fontos szerepet játszik a felépítésnél, és ez így megy tovább…

Ezekben az óriás flight case-ekben utaznak a Riedel berendezései a világ körül, földön, vizen, és levegőben.

Van persze még számos feladatunk, köztük az egyik legnagyobb felelősség az összes vezeték-nélküli kamera üzemeltetése, legyenek ezek bárhol, a verseny helyszínén, vagy a repülőtéren. Itt Budapesten ezekből a kamerákból hat darab került bevetésre. Itt a központban 2, míg a repülőtéren 4 darab, de kint az egyik versenykapunál a vízen van még egy távirányított kamera, ami szintén vezeték nélküli.

          – Ennek a kezelését az adás rendezője intézi?

– Igen. De ezen kívül a helikopterkameráért, és a repülőgépeken elhelyezett kamerákért is mi vagyunk a felelősek. Ezen a helyszínen 14 repülőgépünk van, és mindegyik gépen 2 kamera van. Az egyik a pilóta arcát, a másik a repülőgépet hátulról mutatja. Utóbbi a repülőgép farkára van szerelve. Itt elől ülnek az On Board kezelők. Egy speciális Telemetriát fejlesztettünk ki, hogy a két kamera között átkapcsolhassunk, ezt innen intézzük az adásrendező utasítására. Ebből a központból intézzük a kamerák színbeállítását, és a blendeszabályozást, meg a természetes színkorrekciókat is.

          – Ez azt jelenti, hogy innen szabályozhatod a kamera beállításokat is?

– Igen. A vágást a rendezés intézi, mi a korrekt színért és expozícióért vagyunk felelősek. Mivel a repülő különböző fényviszonyoknál repül, ezeket a beállításokat folyamatosan figyelnünk kell. A kamera fixobjektíves. Persze analóg rendszereket is alkalmazunk. Itt a rendező a kamerakezelőkkel áll közvetlen kapcsolatban. Ez azért fontos, mivel a digitális rendszereknek 100 milliszekundum „delay-e”, késése van, ami bezavarhat ott, ahol gyors reakció kell. Természetesen a pilótákhoz is mi építjük ki a kommunikációt. Ez egy speciális repülős rádiókészülék, ami a mi Intercom rendszerünkkel van összekötve és onnan egy panelen keresztül tud az illetékes beszélni a pilótával.

A képen Youngmin Lee projektvezető bemutatja, hogyan lehet irányítani a Riedel berendezéseivel,

a repülőgép farkára helyezett egyik rádiós vezérlésű kamerát

– Igazából két adásjelért is felelősek vagyunk. Az egyik kifelé megy a médiák felé, a másik itt házon belül marad, például a rendezvény központban. Hogy kicsit jobban összefoglaljam a feladatainkat, a Riedel csapata az IT-hálózatért, az InterCom-ért, az audioért, meg a videóért egyaránt felelős. Az egész működés háttérbiztosítását a MediorNet biztosítja a számunkra. A MediorNet nem más, mint egy valós idejű médiahálózat, ahol két MediorNet egységet az ember két üvegszál kábellel összeköt, és ezeken az üvegszálas vonalainkon gyakorlatilag párhuzamosan tudjuk használni, az IT- hálózatot, az Intercom-ot, a videót és az audiot. Ha nem lenne a MediorNet, akkor külön-külön kellene mindent felépíteni és üzemeltetni. A MediorNet Compactot, a MedioNet Modulart és a MetroN-t is használjuk.

          – A MediorNet természetesen a Riedel eszköze?

– Igen, így igaz, ez egy kitűnő Riedel termék.  Itt Budapesten 3 állomást építettünk fel belőlük, hogy a repülőgépekből leadott képet a MediorNet segítségével folyamatosan továbbíthassuk az adás rendezője felé. Van egy Swich-ünk is, ami a fogadórendszerünket figyeli, és ami az adásra mindig a legerősebb antennát választja ki automatikusan. Így biztosított a folyamatos minőség.

A Riedel berendezései tökéletes kapcsolatot tudnak teremteni a közvetítésben résztvevő valemennyi technikai berendezéssel, a közreműködőkkel, de ugyanúgy az adásvezető rendezővel, és operatőrökkel egyaránt.

Amint azt említettem, a repülőtéren gyakorlatilag ugyanez a rendszer működik, ami itt került felállításra. Ott is van egy bázis állomásunk, Intercom, vezeték nélküli kamerák, no meg az Internetet is oda kellett vigyük. Mindezt egy mikrohullámú összeköttetéssel intézzük. Ez azért van, hogy a képek valós időben érkezzenek a közvetítő kocsiba a rendezőhöz. Ő folyamatosan figyelheti, mi történik a repülőtéren, és ha kell, akkor automatikusan odakapcsolhat. Ez konkrétan azt jelenti, úgy került kiépítésre a lánc, hogy a jel innen megy föl a Citadellára, és onnan a repülőtérre.  Minden, amit itt látsz a központban, kicsiben a repülőtéren is megtalálható. Az alternatív verzió, vagyis a szatellit használata, ami Budapesten a jeltovábbításhoz nem szükséges, itt mikrohullámmal is megoldható.

          – Ez azt jelenti, hogy a Citadellán is ti építettétek fel a jeltovábbító állomást?

– Pontosan, ugyanis az a szerencsénk, hogy az antennák innen is láthatók. Ez persze idősorrendben egymásután történik és a kiépítést a megfelelő szakemberek végzik. Persze a végén mindezt le is szereljük, amire a tapasztalatunk szerint egy munkanap elegendő. Ez azért tud ilyen gyors lenni, mivel MediorNet-el nagyon hatásosan tudunk dolgozni, például az üvegszál-kábelek miatt. Ebben az esetben nincsen redundancia, nem kell több kilométer kábelt kihúzni, és állomást felépíteni.

          – Az optikai kábel egy óriási találmány.

– Így van, de azért őszintén szólva, az igazi nagy találmány részünkről a Riedel MediorNet. Mivel a MediorNet az egész rendszert átfogja. Ahhoz, hogy az IT-rendszer, az Intercom, a videó és az audio egyszerre átjöjjön a MediorNet a legideálisabb rendszer.  A rendszer le van védve két áramforrással (közvetlen és konténeráram), és egyéb tartalékrendszerekkel, hogy a folyamatos működés hiba, vagy kimaradás nélkül biztosítva legyen.

A közvetítések során a legizgalmasabb képeket, mindíg a repülőgépeken elhelyezett rádiós kamerák adják,

melyek a pilóta feje fölött kerülnek beszerelésre.

          – Köszönöm a sok információt! Lenne még egy kérdésem. Rio de Janeiro-ban, az Olimpián, ugyanez a csapat fog dolgozni?

– Nem, az egy teljesen másik csapat lesz. Összesen 6 projektvezető dolgozik az Olimpián, igaz nem mi végezzük az egész közvetítést, de Riedel a tenderekből sok részt nyert meg. A teljes képhez hozzá tartozik, hogy a Riedel cégnél van egy nyolc főből álló projekt-management, és itt mindenkinek megvan a maga feladata. Én magam csak az Air Race-ért vagyok felelős, ez az én projektem. (Soltész Rezső)

A RIEDEL termékeinek haza forgalmazója a Rexfilm Kft.

www.rexfilm.hu

További információk:

https://www.riedel.net/     

( – )                                                                         

Ilyen volt: NAB 2016 kiállítás

Sony

Broadcast és filmes kameráik teljes terméksora, valamint mixerek és az élőgyártás összes terméke bemutatásra került. Trendvonalban a 4K, IP, és HDR megoldások szerepeltek. Professzionális kézi kamerák között megjelent a PXW-Z150 4K, amely képes 120f/s full HD-ben dolgozni lassításhoz, valamint hálózati képességekkel rendelkezik élő streaminghez és vezeték-nélküli munkafolyamatokhoz. Áttörést jelent a CMOS képszenzor kétszeres kiolvasási sebessége. A kamkorder 4K képek rögzítéséhez a továbbfejlesztett XAVC Long GOP 100Mb/s kodeket használja. A beépített lencse 12x optikai zoomot teljesít, de a „Clear Image Zoom” funkcióval ez az érték növelhető 18, vagy 24x-re.

Panasonic

Költséghatékony kézikamerát kínál dokumentaristáknak, broadcastereknek, oktatási intézményeknek az AJ-PX230PJ AVC ULTRA. A népszerű AJ-PX270-es modell utódjaként 10-bit, 1080p AVC-Intra és  AVC-LongG kodekeket kínál. A 22x zoom átfogású lencse, az OLED kereső, a video felvétel minősége és a kamera test teljesen mértékben azonos a PX270-el, azonban kivették a wire és wireless, proxy és GenLock/TC képességeket, így egy jelentősen olcsóbb kamerát kínálva a felhasználóknak. A képszenzor nagy érzékenységű, kis zajú, 1/3 collos, 3-MOS eszköz. A kamera rögzít: 100Mb/s AVC-Intra100 és 200 Mb/s AVC-Intra200-ban, azokhoz az alkalmazásokhoz ahol a fájlméret kritikus lehet.

Grass Valley

Továbbfejlesztett élő gyártási eszközöket és hírstúdió megoldásokat prezentáltak. Kamerák teljes sorozatát, képkeverőket, visszajátszó és kijátszó szervereket, sokmonitoros megjelenítőket. A látogatók megismerhették a legújabb trendeket, úgy mint 4K, HDR (nagy dinamika átfogás) és az IP alapú átviteltechnika és automatizált munkafolyamatok. A legújabb termékek között volt látható a GV Node IP processzor és Edge Router platform, amelyek az IP és SDI támogatáson túl segítik az broadcast ipart az SDI-ból IP-be vezető migrációs folyamatokban. Látható volt még az LDX 86 Universe kamera rendszer is.

Blackmagic Design

Teljes broadcast, filmes, utómunka és élő esemény gyártáshoz szükséges berendezés kiállításra került a standjukon. Las Vegasban ott volt az URSA Mini legfrissebb változata, az ATEM 2 M/E broadcast 4K képkeverője, a Teranex Mini konverterek, a Video Assist és még sok minden más. A Smart Videohub 12G 40×40 egy vadonat új darab, a videojelek vizuálisan továbbíthatók, a beépített monitoron szimultán látható az élő videó, a keresztpontok csatlakozása és a TV formátum. Az eddigi 6G-SDI 12×12, 20×20 és 40×40 hub-ok után megjelenik a 12G megoldás is, a felhasználó az összes IP beállítást elvégezheti a front panelon számítógép igénybevétele nélkül.

Arri

Természetesen az összes filmkamerájukat elhozták a kiállításra, úgy mint Alexa és Amira, de ne felejtsük el hogy a legendás német vállalat jövőre ünnepli 100. születésnapját, amelynek közeledése nagyobb kiállítást ígért és hozott. Ez a hatalmas idő elegendő volt arra, hogy a filmkamerák mellett a világítástechnikában, a gyógyászatban, optikai megoldásokban és archív technológiákban is az élen járjanak. A jellegzetes kék és ezüst lámpaházak már első pillantásra tiszteletet parancsolnak, és magas minőséget képviselnek. A trendet követve a LED technika 3 terméksorban képviselteti magát: SkyPanel, L-sorozat és Caster sorozat. A rugalmas és moduláris felépítés révén érhető el kiváló homogén megvilágítás minden elképzelhető felvételi környezetben. A Caster sorozat két új modellel bővült: LoCaster 2 Plus és BroadCaster 2 Plus ezek 35%-al nagyobb fényerőt teljesítenek az előd modellekhez képest és mindössze 35 Watt a fogyasztásuk.

Teradek

Egyre szélesebb termékpalettával jelentkeznek a streaming megoldások, vezeték-nélküli jeltovábbítás és kódolás területén. A CUBE 600 sorozat egy sokoldalú H.264 enkoder, a VIDIU Pro egy streaming eszköz, a BEAM egy vezeték-nélküli enkoder elsősorban hírgyűjtő stáboknak élő bejelentkezéshez. A CLIP kis eszköz stream-et állít elő iOS és Android készülékekhez. A T-Rax már vállalkozás szintű enkoder platform, 2RU magas, maximum 8 kártyát befogadó egység. A Bolt rendszer tömörítetlen, nulla késéssel rendelkező, 1080p60, 4:2:2 jelet képes továbbítani több mint 600 méter távolságra, mindezt az engedélymentes 5 GHz-es frekvenciasávban.

TV Logic

Always On-Air, vagyis „Mindig adásban”, nem is tudnák kihagyni a NAB-ot, hiszen egy jól guruló szekeret sosem szabad fékezni. Megjelenítő megoldásaik a keresőktől indulnak, a VFM-058W modell 5.5 collos  Full HD, multiformátumos 3G/HD/SD-SDI és HDMI támogatással. A LUM-310A 31 collos képátlóval támogatja a DCI ajánlást, felbontása 4K. Bemenetei: 4 BNC 3G-SDI A/B/C/D, 4 HDMI HDMI A/B/C/D. Szintén kiállították a LEM-250A  24.5 collos Full HD 10-bites, referencia OLED monitorukat, ez már a második generációt képviseli a terméksorban. A LUM-240G most debütált, 12G-SDI, egyedi Link 4K monitor, 24 collos képátlóval. Támogat számos videó formátumot, úgy mint: 12G/ 3G/ HD-SDI és HDMI 2.0. A LUM-240G széles színtérrel rendelkezik egészen a DCI ajánlásig, valamint tartalmaz 3D LUT támogatást is.

Evertz

Teljes portfóliójuk mellett bemutatták a világelső ASPEN bemenetes HEVC/H264 szoftver definiált, hardver gyorsított enkoderüket. A 3482TXE az iparvezető 3480TXE alapjaira épült, de már támogatja az ASPEN ki és bemeneteket és a 4K HEVC kódolást. Az IP infrastruktúra migrációjában a legfontosabb kódolási feladat, hogy tömörítetlen jeleket tudjunk továbbítani IP bemeneteken keresztül. Az ASPEN (Adaptive Sample Picture Encapsulation) szabvány-alapú nyílt formátum, amely tömörítetlen Ultra HD, 3G, HD és SD jeleket továbbít MPEG-2 transzport streameken (ISO/IEC 13818-1) keresztül. Az ASPEN keretrendszerben gondoskodik a szeparált transzkódolásról, így a videó, hang és meta adatok független IP multicast stream-ként kerülnek továbbításra.

Lawo

Az elsősorban hangtechnikáról ismert gyártó az összes hangkeverőjét bemutatta, az All in one kategóriában az mc²36 hangkeverő és a 19in 1 rack egység Compact Engine hálózat alapú processzor és keverő motor volt látható. Az mc²36 élő hangosítási keverő jellemzője a Lawo minőségű mikrofon előerősítő, a DSP belső 512×512 portos audio mátrix és az integrált I/O. Mindez ideális választás lehet fix, kis helyű installációhoz, pld. közvetítő-kocsikba. A konzol a már jól ismert RAVENNA/AES67 technológiát használja, így könnyedén integrálható IP infrastruktúrába. Másik All-in-one, de már videotechnikai eszköz is a LAWO V__link4 video IP hálózaton keresztül megoldás, 3G / HD/ SD-SDI jelek továbbíthatók oda és vissza, szóval a LAWO-ra már a videósoknak is érdemes odafigyelniük.

Angenieux

Elhozták Vegasba a teljes OPTIMO termékcsaládot, amelyek az ipar referencia lencséit jelentik minden filmes szakember számára. OPTIMO SPHERICAL, OPTIMO ANAMORPHIC, OPTIMO STYLE SPHERICAL és 3D a 4 alosztály. Az OPTIMO termékcsalád összes tagja ZOOM lencse, a SPHERICAL család jelenleg 6 tagból áll: 28-340, 45-120, 15-40, 28-76, 24-290, 19,5-94mm a választék, Az ANAMORPHIC két tagot jegyez: 30-72, 56-152. A STYLE SPHERICAL 3 tagból áll és a legmagasabb igényű 4K produkciókhoz ajánlja a gyártó. 3D megoldásaik között mozi és broadcast alkalmazáshoz is létezik High-End megoldásuk.

AVID

Az elsősorban utómunka megoldásairól híres gyártó, a teljes szoftver és hardver megoldását és egyedi munkaállomásait prezentálta a Convention Centerben. Ez azonban nem minden, az Avid Everywhere, vagyis a „Mindenhol Avid” látomás megvalósulni látszik és a kor követelményei is azt bizonyítják, hogy ma már nem elegendő egyetlen projekten egymagunkban dolgozni. A látomás az Avid MediaCentral Platformban ölt testet, melyet hatalmas bemutatók keretében lehetett kóstolgatni. Igen kóstolgatni, mert ezeket a hatalmas rendszereket először csak blokkséma alapján lehet megismerni, ha már ez megy, akkor merülhetünk a rendszer mélyebb bugyraiba. Mit is kínál ez a Platform? Sokszorozza a hatékonyságot, a távolsági közös munkát gyorsítja, a projektek elérését javítja, lehetővé teszi a médiák áramlását a teljes munkafolyamat mentén, szimultán munkát egyazon projekten más-más alkalmazásban.

Elemental

Fájlalapú megoldások egész sorát kínálják: élő streaming, szerverek, videó szétosztók, sávszélesség optimalizálók és még sok minden más megtalálható a termékeik között. Az Elemental® Live valós időben kódol képet és hangot lineáris, fizetős TV közvetítéshez, valamint élő streaminget generál új média platformokhoz. Fájl alapú munkafolyamatokhoz használhatjuk az Elemental® Servert, amely gyors és megbízható processzálást biztosít a felhasználónak. A szoftver alapú megoldás szimultán módban dolgozik, a valós időnél gyorsabb átalakítást végez tradicionális on-demand tartalmakhoz, vagy adaptív bitrátás kimeneteket állít elő televíziókhoz, számítógépekhez és mobil eszközökhöz. Ideális megoldás, nagy formátumú broadcast és sokmonitoros alkalmazásokhoz.

Fujinon

A neves japán gyártó a 4K megoldásokra koncentrál, úgy mint: 4K Ultra HD sorozat, Cabrio PL mozi/ENG-Style lencsék, Premier PL 4K+ mozi lencsék és a népszerű  XA55x9.5BESM 2/3-inch zoom és az XA99x8.4 ultra nagylátószögű terep-forgatáshoz ajánlott objektív. Kiállították még az UA80X9 broadcast és az UA22x8 hordozható zoomot is, amelyek kifejezetten közvetítő környezethez lettek fejlesztve, és mint ilyenek kompatibilisen a 4K 2/3 collos broadcast kamerákkal. A Preimer PL 4K+ zoomok elérhetők 14.5-től 400mm-ig. A teljes mozi sorozat látható volt a standon: 14.5-45mm T2.0, 18-85mm T2.0, 24-180mm T2.6, és 75-400mm T2.8-T3.8. A sorozat jellemzője a leggyorsabb T sebesség, a páratlan 4K színvisszaadás.

JVC

A legfrissebb HD és 4K kameráikat helyezik a trendvonalba. A GY-HM200SP egy innovatív, költséghatékony sport műsor gyártásra szabott eszköz, eredmény kijelzéssel, órával mindezt külső mixer, vagy számítógép grafika nélkül. Egyetlen gombnyomással máris rendelkezésre áll a komplett stream, amely direktbe mehet az Internetre. Felvételi formátumok: HD/UHD/Proxy, a média:  SDHC/SDXC memória. Elérhető 120fps HD felvétel lassításhoz, analízishez. Másik újdonság volt a standon a GY-HM650SC az első kamkorder a piacon, amely zökkenőmentesen együtt képes dolgozni az XOS Thunder HD™ terep video editáló platformmal. A JVC és XOS technológia kombinációja, lehetővé teszi, hogy a sportesemény közvetítők a játékkal kapcsolatos meta adatokat adjanak hozzá a különböző plánok kamera képeihez.

Dióhéjban ennyi, persze a teljesség igénye nélkül. Aki már járt NAB kiállításon az tudja, hogy a show megtekintését csak elkezdeni lehet, befejezni sosem. Az északi, déli, központi csarnokokban és a kültéri standokon olyan mennyiségű anyagot zsúfolnak össze a kiállítók, amely minden képzeletet felülmúl, így megy ez már hosszú évtizedek óta és így volt ez az idén is.

sgy

Red Arrow

A RED ARROW négycsatornás felvételt, négycsatornás keresést és kétcsatornás visszajátszást tesz lehetővé, 6db  4K-s fizikai videó porttal – mindezt 4K 50p-ben. Használható hatcsatornás 4K 50p felvételek készítésére is, nonlineáris szerkesztéshez. SSD-alapú tárolójával a RED ARROW 266 órányi 100Mbit-es HD videó tárolását teszi lehetővé. A beépített DMR™ SATA rekeszek kilenc (9) darab 3.5”-es SATA meghajtót képesek tárolni, amelyek 18 csatornát tudnak felvenni ProRes 422 minőségben és 18 Proxy SD csatornát vagy 24 csatornát DVCPro HD-ben SD Proxy-val. A RED ARROW üzemelhet önálló egységként, és másoktól eltérően semmiféle további szoftvert vagy hardvert nem igényel. 3G-ben vagy HD-ben a RED ARROW 20 csatornányi felvételt és visszajátszást képes működtetni, miközben 4 fizikai kimenetet biztosít!

www.broadcast-solutions.hu  

Két új Sony kamera PXW-Z150

Még tíz éve sincs, hogy a nagy felbontású kép a mindennapjaink része lett, és máris leváltani készül a még nagyobb felbontás. Ez azonban elsősorban nem a családi nappali képernyőjét célozta meg, hanem továbbmasírozott, és ostromolni kezdte a filmszínházak celluloid szalaggal körülbástyázott falait. Ez a felbontás ugyanis már jó esélyekkel szállhat harcba a mozivászonért folytatott küzdelemben, és a jelen állás szerint a hadművelet sikeres.

A kamera fejlesztők újabb és újabb berendezésekkel bombázzák a mozgókép készítőket. Én két fő irányt különböztetnék meg: az egyik inkább a televíziós stúdiókba szánt, általam tévés kamerának nevezett csoport, a másik a mozivászonra készülő képek felvételéhez, általam filmes kamerának nevezett csoport. A köztük lévő alapvető különbség a képfelvevő érzékelő méretéből és felbontásából fakad.

A tévés képhez és ezzel a tévés látványhoz jobban igazodik a kisebb méretű érzékelő, amiből a jóval nagyobb mélységélesség-tartomány következik. Szintén a méretből adódóan lehetőség van a színek szétválasztására, azaz a 3 érzékelő elhelyezésére, ami telítettebb, élénkebb színeket eredményez. Mindezek együtt adják a televízióra jellemző képi világot.

A másik csoportnál az érzékelő mérete a filmszalagon található képkocka méretéhez hasonlatos. Ennek következtében sokkal szűkebb az éles kép mélységi tartománya. A terjedelem miatt már nem lehet prizma rendszerrel szétválasztani a színösszetevőket, így közvetlenül az érzékelőre kell a színszűrőket ráhelyezni, ami egy kicsit másféle színvilágot eredményez.

A tévés kamera talán kicsivel kevésbé érzékeny az élességállításra, mint filmes társa. Ez egyrészt adódik az érzékelő méretéből, ugyanis az objektív gyújtótávolsága szerepel abban a képletben, amivel a mélységélesség tartományt számoljuk. Ugyanahhoz a látószöghöz más gyújtótávolság tartozik, amennyiben különböző a leképzett kép mérete. Másrészt, a nagyobb felületű képen jobban látszik minden apró hiba, így az életlenség is.

Az elmúlt 8-10 évben, amióta teret hódított a nagy felbontású kép, a Sony sorra hozza ki a kamerákat mindkét csoportban.

A filmes kamerákat a nevükben szereplő „F” betű jelzi, F, mint film. Ide tartoznak a nagy filmes kamerák: F65, F55, F5, valamint a kisebb, de szintén filmes stílusú „FS” kamerák: az FS7 és FS5.

A tévés kamerák leginkább az XDCAM-nek nevezett családban találhatók. Ez többnyire „csak” HD kamerákat foglal magába. Most ennek választéka egy új kamkorderrel bővült, február végén jelentették be a PXW-Z150-et. A nevében az X jelenti, hogy ez a kamera már természetesen XAVC kódolást is használ, a Z pedig az XDCAM családon belül elfoglalt helyére utal. A „Z” csoportban eddig egy kamerát ismerhettünk meg, a PXW-Z100-at, ami közel három éve jelent meg. Azóta a 4K fejlesztése elkerülte az XDCAM családot. Mivel mindkét kamera 4K-s felvételre alkalmas, ezért a „Z” talán erre utal.

Mi minden került bele az új kamerába? Kezdjük az elején, de ezt most értsük szó szerint, és kövessük a fény útját.

Az objektív a Sonynál már jól ismert G sorozatba tartozik, gyújtótávolsága 9,3-111,6 mm, ami Leica-ra átszámolva 29-348 mm. Ez 12× optikai varió, ami a Clear Image technológiával 4K-nál 18× és HD-nél 24× tolható ki. Fényereje F2,8-F4,5. A gömbi eltérés, vagy más néven szférikus aberráció kiküszöbölésére aszferikus lencsetagot is tartalmaz, így a kép sokkal kontrasztosabb. Az alacsony szórású (ED) üvegnek köszönhetően a fény különböző színösszetevői pontosan egy azon pontban képződnek le, ezáltal eltűnnek főleg a széleken a jelentkező elszíneződő élek, és pontosabb a színvisszaadás is. Az objektíven mindhárom állítógyűrű megtalálható, és természetesen benne van az optikai képstabilizátor is. A legközelebbi tárgytávolsága 1 m.

Az érzékelője viszont érdekes, egyrészt a mérete miatt. A televíziós kamerákban megszoktuk az ⅓, ½, legfeljebb ⅔ hüvelykes átalakítókat, a PXW-Z150-ben viszont egy ezeknél nagyobb, 1.0-nak nevezett érzékelő található. De mekkora is az 1.0? Hasznos mérete 13,2×8,8 mm, ami ugyan 3:2 fotós oldalarány, de ebben természetesen benne foglaltatik a 16:9-es kép is. Ez első ránézésre a szuper16 mm-es filmkocka méretét juttatja eszembe, ami 12,52×7,41 mm. Ez tehát egy kikacsintás a filmesebb megjelenés irányába. Talán ahhoz hasonlíthatnám, amikor a televíziózás hőskorában a jobb minőségű kép érdekében, vagy más rögzítő eszköz nem lévén, kényszerből használták a 16 mm-es filmet. Ez a filmméret, pontosabban megnyújtott változata, a szuper 16 mm-es film, elsősorban anyagi okokból, betört a mozifilm gyártásba is. Ez a méret tehát átmenetet képez a televíziós és filmes felhasználás között.

Másik újdonság, hogy ez egy új fejlesztésű CMOS Exmor RS érzékelő. Az Exmort már jól ismerjük, hiszen ezzel a technológiával a Sonynak drasztikusan sikerült javítani a jel/zaj viszonyon. Az „R” megemelte az érzékenységet: a pixel méretét sikerült megnövelni azzal, hogy a „vezetékek” nem a beeső fény oldalán futnak, hanem a hátsó oldalon. Az „S” pedig megnöveli a kiolvasás sebességét, mégpedig úgy, hogy a jelfeldolgozó áramköröket, szendvics szerűen építik egybe az érzékelő lapkával. Stacked, azaz egymásra rakott, aminek köszönhetően nagyot ugrott a kiolvasási sebesség. HD felbontás esetén 120 kép/mp-es felvétellel közel 5× lassítás érhető el.

Maga a technológia nem új, már találkozhattunk vele, például a mobiltelefonok kameráinál, de ez az első alkalom, hogy egy magasabb szintre emelkedve, professzionális eszközbe került beépítésre.

A kép – miután elhagyja az analóg-digitális átalakítót, és már elektromos jel – következő állomása a kódolás, ahol lecsupaszítják róla a fölösnek ítélt információtartalmat, és ezáltal jelentősen csökkentik a szükséges átviteli csatorna szélességét. Ez a videokamerák következő kritikus pontja. Ugyanis nem mindegy, hogy mit tartunk fölöslegesnek. A PXW-Z150-es kameránál válogathatunk a különféle kódolási eljárások között: az AVCHD, ez egy régóta használt alacsony átviteli sebességet igénylő kódolás, mpeg-4 rokon. Az MPEG2 a nagyon megbízható, kisebb erőforrást igénylő kódolás. És a legújabb szintén mpeg-4 rokon XAVC. Ez utóbbi egy tág határok között állítható formátum, amit a rendkívül magas képminőséget biztosító intraframe-es változattól az alacsony adatátviteli sebességet igénylő Long GOP-os változatig tág határok között paraméterezhetünk. Azaz mégsem, mert van egy gyenge láncszem a képrögzítésben, mégpedig maga a rögzítés. Rendkívül sokféle memóriakártya fajta közül választhatunk, azonban a felhasználók szeretnek minél kevesebbet költeni a kamera-kiegészítőkre. Az olcsóbb tárolók viszont az alacsonyabb adatátviteli sebességet tudják csak biztonságosan kezelni. A PXW-Z150-es kamerában két kártyafoglalat található, SDXC és SDHC kártyák fogadására. Ezek nagyon olcsó hordozók, de garantált, folyamatos írási sebességük csak Long GOP-os felvételt enged.

4K (3840×2160 képpont) esetén, 4:2:0 színminta-vételezéssel, 8 bites színmélységgel 100 Mpbs adat sebességet, vagy HD felvételekor 4:2:2, 10 bit és 50 Mbps-ot.

Térjünk vissza egy kicsit a kettős kártyafoglalathoz! Amennyiben két kártyával rendelkezünk, úgy készíthetünk folyamatos felvételt, sőt a kártyák cserélésével tetszőlegesen megnyújthatjuk a felvétel idejét. De lehetőségünk van egyidejűleg két felvétel készítésére is. Ezzel a biztonságot növelhetjük.

Az exponált kép ellenőrzésére rendelkezésünkre áll egy hagyományos, lupés, 0,39 hüvelykes kereső, aminek felbontása 1440 Kpixel. Az OLED panelnek köszönhetően rendkívül kontrasztos, jól értékelhető képet mutat. De természetesen megtaláljuk a kihajtható LCD képernyőt is. Ennek felbontása 1550 Kpixel, átlója 3,5 hüvelyk.

Sokféle csatlakozó van a kamerán: 3G-SDI, HDMI, valamint kompozit (RCA) a videojel számára, USB az adatátvitelnek, XLR a bemenő hangnak, és egy MI azaz Multi Interface papucs, ami például a vezeték nélküli hangátvitel vevőjét köti össze, drótok nélkül a kamerával. Ide például lámpát is tehetünk. Mindkét berendezés a kamera akkumulátoráról is üzemel.

A PXW-Z150 alkalmas vezeték nélküli átvitelre is, például egy FTP szerver közvetlen elérésére, de lehetőségünk van élő képfolyamot is továbbítani. A beépített Wi-Fi-vel a külső vezérlést is megoldhatjuk, csak egy táblagépre vagy okostelefonra van szükségünk, és az arra telepített Content Bowser Mobile alkalmazásra. Ezzel azután átvehetjük a vezérlést a kamera felett: állíthatunk élességet, rekeszt, variót, fehéregyensúlyt, és ami még fontos: látjuk a kamera képét is.

A PXW-Z150 kicsi kézi kamera, nem egész 2 kg. Energiaigénye sem nagy, csupán 6,3 W. Ergonómiailag jól illik a Sony kézi kamerák sorába. Külső megjelenése is a korábbi modellekre emlékeztet, jóformán csak a ráírt típusmegjelölések alapján lehet megkülönböztetni ezeket a kamerákat.

Meglepetés, hogy a kamera menüje már magyarul is olvasható.

PXW-X400

Néhány szót szeretnék még szólni egy, az ősszel megjelent kameráról is. A PXW-X400 szintén az XDCAM kameracsaládba tartozik. Volt már előélete PMW-400 néven, most egy kis fazonigazításon esett át. Belekerült minden, ami manapság egy jó televíziós kamerából nem hiányozhat. De nézzük sorjában!

A PXW-X400 egy mindkét irányban jól kiegyensúlyozott vállkamera, külső felvételekhez, például hírgyűjtéshez, de megfelelő kiegészítéssel egy stúdióban is rendszerbe állítható.

Érzékelője ⅔ hüvelykes CMOS Exmor, rendkívül jó, 62 dB jel/zaj viszonnyal.

Természetesen már ebben is megtalálható az XAVC kódoló. A rögzíthető legjobb minőség: intraframes, 4:2:2, 50p. Innen lefelé szinte minden változatot ismer. A felvételeket két S×S memóriakártyára írja folytatólagosan, vagy egy időben. Az egyik kártyán alacsonyabb felbontást azaz úgynevezett Proxyt is rögzíthetünk.

Található rajta a kamera felvételkori helyét pontosan rögzítő GPS egység is.

A legtöbb újdonság a kamera hálózati kapcsolódásában van. Először is ami szembetűnik, egy új adatátvitel csatlakozó, ami csupán a kamerák esetében újdonság, a számítástechnikában már régen ismerjük, a RJ-45, más néven Ethernet csatlakozó. Ezen mozgathatjuk a háttértáron lévő fájlokat, illetve lehetőségünk van egy webes felületen a kamera vezérlésére is.

A vezeték nélküli összeköttetést egyszerűsíti az NFC, ami egy könnyen kezelhető vezeték nélküli LAN kapcsolat. Természetesen a PXW-X400 is vezérelhető táblagépről vagy okostelefonról, és a kamera képét is látjuk a távolban.

A csatlakozás a hálózatra csupán egy gombnyomás: lehetőségem van a világhálón keresztül kapcsolódni egy PWS-100RX1 hálózati egységhez. Ennek küldhetünk élő adatfolyamot vagy proxy felvételeket, és a kamerát vezérelhetjük a távolból. Vagy a Proxy (XAVC, 4:2:0, Long GOP) felvételeket külön beavatkozás nélkül, a felvétel elkészítése után közvetlenül a világhálón keresztül feltölthetem egy FTP szerverre, esetleg az előbb már említett hálózati munkaállomásra. Amennyiben nem a Sony átviteli láncát használom, úgy MPEG2-TS jelfolyamot szolgáltathatok egy vezeték nélküli jelátvivőnek.

A hálózati átvitel minőségét a Sony QoS (Quality of Service) technológiája segíti, ami a vezeték nélküli átvitel minőségének függvényében szabályozza az adatátvitel sávszélességét.

Lehetséges az objektíveknél fellépő kromatikus aberráció kompenzálása (ALAC: Automatic Lens Aberration Compensation), amennyiben a használt objektív rendelkezik ezzel az információval, és azt átadja a kamerának.

A keresőben megjeleníthető a hullámforma és vektorszkop, valamint a már megszokott hisztogram. Többféle kereső közül választhatunk a 960×540 felbontású LCD-től a teljes HD OLED-ig.

Mint ahogy az már a Sony-nál megszokott, a kamerát kérhetjük objektív nélkül, illetve egy 16× vagy 20× objektívvel.

Ismét bővült tehát mind a tévés-, mind a filmes kamerák választéka. Már csak jó ötletekre van szükség, és hozzá jó fényre.

Dénes Zoltán

www.sony.hu

Prolight + Sound 2016-os vásár

Összesen 121 országból közel 45.000 látogató érkezett Frankfurt am Main-ba a neves eseményre, új rekordok születtek mind a látogatói mind a kiállítói létszám tekintetében. Ebben az évben a Prolight + Sound bizonyította a rendezvényipar kreatív és gazdasági potenciálját, alkalmat nyújtott a pozitív üzleti lehetőségek kihasználására a szektor egészének területén. Az új koncepciónak köszönhetően a kiállítás több különböző szempontból is jelentősnek bizonyult, például egyidejűleg működött kiállítói és piaci térként, illetve információs és hálózati platformként egyaránt. A vásár jelentőségét tovább növelte nagyfokú nemzetközi jellege: a látogatók több mint fele, a kiállítóknak pedig 62%-a Németországon kívülről, különböző országokból érkezett. Az eseményre látogató nemzetek top 10-es listáján 2016-ban Németország, Hollandia, Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Svájc, Ausztria, Kína és Svédország szerepel.

A változtatásokra adott pozitív visszajelzések

A rendezvény idén a frankfurti Messében került megrendezésre, amely optimális prezentációs lehetőségeket nyújtott az iparág képviselői számára, az elmúlt évek növekvő tendenciája miatt a kínált termékek palettájának szélesedése, illetve a tematika mélysége, sokszínűsége okán szükség volt a tér bővítésére. A Prolight + Sound szakvására négy hétköznapon keresztül tartott nyitva. A megváltozott – keddtől péntekig tartó – nyitvatartással a rendezvény szervezői a konferenciaprogram négynapos kiterjesztésére is lehetőséget teremtettek egyben. A csütörtöki és pénteki napon a kiállítás átfedésben üzemelt a Musikmesse nevű rendezvénnyel, így az egymás mellett zajló két esemény szinergikus hatása érvényesült. Az új koncepció a résztvevő felek igényeivel találkozott, kivívta jóváhagyásukat, a két rendezvény a szakmai szövetség jegyében zajlott. A Prolight + Sound bebizonyította, hogy a rendezvénytechnika továbbra is virágzó iparág, a nagy volumenű esemény a rendezvénytechnika vezető kereskedelmi pozícióját demonstrálta. Világhírű és alig ismert kiállítók, az iparág nagy játékosai és újoncai egyaránt megtalálhatók voltak a vásáron. A Prolight + Sound széleskörű konferenciasorozata sokszínű programválasztékkal várta a kezdőket és a régi motorosokat egyaránt– önmagában már ez is jó indok lehetett felkerekedni egy frankfurti utazásra. Az új elrendezés is helyes döntésnek, rendkívül sikeres stratégiának bizonyult.

A Prolight+Sound demonstrálta a szektor innovatív, újító erejét

Többéves növekedés után a rendezvénytechnikai ágazat forgalma megközelíti a négymilliárd Eurót. Egy új GfK-tanulmány szerint a megkérdezett piaci résztvevők 47%-a jósolta a forgalom előrelátható emelkedését és csupán 6%-uk jósolt előre csökkenést. A pozitív üzleti környezet megteremtése együtt járt egy töretlen, magas színvonalú kereslet megjelenésével, amely a kreatív, professzionális, biztonságos és innovatív lehetőségekre, eszközökre irányult. A Prolight + Sound idei eseményén az iparág innovatív ereje tisztán láthatóvá vált. Az összesen hat kiállítótérben zajló programok során a látogatók megtapasztalhatták, mi tesz egy rendezvényt igazán sokszínű, látványos alkalommá. Egyes gyártók előtérbe kerültek az év nagyívű sporteseményein alkalmazott, mozgatható, videót lejátszó képernyőikkel. A LED-technológia egyre rugalmasabbá válik, és egyre szélesebb körű felszereltséget tesz lehetővé, például az innovatív lakberendezés területén a multimédiás lámpák, vagy az asztalokba épített képernyők, illetve a videó-táncparkettek esetében. A Prolight + Sound vásárának egyik csúcspontjai a drónok voltak, melyek full HD minőségben képesek a légifelvételekről élő közvetítést nyújtani a képernyőn keresztül. A 3D-térképészet szektora is jelentős emelkedést ért el az értékesítés területén. A Panasonic bemutatta a világ legnagyobb méretű épülethomlokzat-vetítését, amely a tavalyi évben Moszkvában került felavatásra.

Információs platform a ma és a jövő professzionális szakemberei számára

A rendezvénytechnika elmúlt években megmutatkozó lenyűgöző fejlődése életre hívta a magas képzettségű alkalmazottak iránti keresletet is. Ezen oknál fogva a Prolight + Sound tovább bővítette a szakmai fejlődés professzionális lehetőségeit. Egy kiterjedt szeminárium-program során több mint 70 előadás volt hallható, az előadók alapvető, valamint szakértői ismereteket nyújtottak a napjainkban létező technológiai trendekről, az élenjáró eseménymenedzsmentről, illetve a rendezvényipar bizonságtechnikai kérdéseiről. A kipróbált és tesztelt konferencia fórummá vált, s ez az új hálózatos, interdiszciplináris terület ideális terep az ötletek, és az információ áramlására, cseréjére. A „Jövő Tehetségeinek Napján” a Prolight + Sound idén első alkalommal kiemelt figyelmet fordított a rendezvénytechnika szektorában tanuló diákokra és gyakornokokra. A szakmai újoncainak alkalmuk nyílt megismerkedni a rendezvénytechnológia karrierlehetőségeivel, különböző szakmai műhelygyakorlatokon és előadásokon vehettek részt. Ezzel egyidejűleg a gyártóknak is lehetőségük nyílt bemutatni cégüket a fiatal tehetségeknek, akik potenciális munkaerőt is jelentenek a jövőben.

Kiemelkedő eredmények a Spotlighting területén

Ahogyan az eddigi évek során, úgy idén is több neves díj kiosztásra került a rendezvény alkalmából. A 2016-os Opus – German Stage Award díjat a nemzetközileg is elismert világítás-designer, Björn Hermann kapta. A Synus – Systems Integrations Award-ot ebben az évben két projekt nyerte el a „Szórakoztatás” szektorából.

A következő Prolight + Sound 2017-ben április 4-e és 7-e között kerül megrendezésre.

www.prolight-sound.com.

Facebook:
www.facebook.com/prolightsoundfrankfurt
Twitter:
www.twitter.com/pls_frankfurt
YouTube
www.youtube.com/plsfrankfurt

Filmesek a Sony XperiaTM Z5 okostelefonjával

A Sony Mobile felkért egy videós közösséget, hogy meséljék el öt város történetét, ezzel megmutatva az Xperia Z5 elismert, prémium kamerafunkcióit. A rendezőket kifejezetten arra bátorították, hogy emeljék ki a „múló pillanatokat” és rejtett a értékeket Londonban, Párizsban, Berlinben, Barcelonában és Milánóban.

Az így megszületett filmek a rendezők egyéni látásmódján keresztül mutatják be a városokat, miközben a jellegzetes tájakról és kultúrákról is többet megtudhatunk, méghozzá vibráló, kristálytiszta képminőségben.

Ezek a történetek nem a városok megszokott, sztereotipikus bemutatásai, hanem egy városlakó autentikus értelmezései. Minden egyes film egy teljesen más képet ad a világ legismertebb városairól, mivel hétköznapi emberek, valódi élményeitől kezdve olyan témák bemutatásáig terjed, mint a szerelem, a testvéri kapcsolat, a szabadság és a kreativitás.

A londoni rendező, Lee Cheney így nyilatkozott: „Az Xperia Z5 okostelefon kamerájának egyedi képességeivel lehetőséget kaptam arra, hogy kötöttségek nélkül ismertessem meg London szépségét. A telefon technológiai fejlettsége filmrendezőként rengeteg szabadságot és megoldást kínált, így igazán lenyűgözött, hogy egy okostelefon minőségi 4K felvételt képes készíteni. Eddig ezt leginkább profi filmes felszerelésektől vártam el.

A megörökített tartalmak segítségével mindent fel akartam fedezni Londonban, amit eddig elszalasztottam. Eljutni olyan helyekre, ahol eddig még nem jártam, és látni olyan részleteke is, melyek elkerülték a figyelmemet egy olyan városban, ahol az egész életemet leéltem. Míg London érdekes és izgalmas látnivalókkal szolgál, az emberek és a kultúra teszik igazán érdekessé és élővé, és ez az, amit igazán ki akartam fejezni a filmben.”

A barcelonai rendező, Lucas Jatoba hozzátette: „Barcelona egy rendkívül lendületes, vibráló város, és itt mindig történik valami, ezért én ezt a gyors, nyüzsgő jellegzetességét emeltem ki annak a helynek, mely szerintem a legnagyszerűbb hely a földön. Mindehhez az Xperia Z5 egy erőteljes, és igazán hatékony eszköznek bizonyult nekem, mint filmrendezőnek.”

Jun Makino, a Sony Mobile Product Experience Marketing részlegének Senior menedzsere hozzátette: „Nagyon elégedettek vagyunk a rendezők történeteivel. Minden videó eltérő lelkülettel bír, és olyan városokat ragad meg, melyek mindannyiunk számára ismerősek. Ezen felül alkotásaikkal megmutatták, hogy az Xperia Z5 nemcsak a tapasztalt, hanem akár a kezdő videósoknak is lehetőséget ad, hogy nagyszerű képeket és videókat készíthessenek.”

Minden rövidfilm, melyet 4K-ban vettek fel az Xperia Z5-tel, megtekinthető a Sony Mobile hivatalos YouTube csatornáján: https://www.youtube.com/playlist?list=PLXUUluSlpXnJSXTYRuwEiEmYcrT3CqHgY

Az Xperia Z5 készülékben megtalálható a Sony új, nagy 1/2.3 Exmor RS™ mobilokhoz gyártott, 23 megapixeles képérzékelője, F2.0 G objektívvel felszerelve – ez a gyártó első, teljesen újragondolt okostelefon modulja az Xperia Z1 óta, a Sony cserélhető objektíves α^TM kameratechnológiája alapján tervezve, hogy tiszta, élettel teli képeket készíthess, bármikor.

A kamera szupergyors autofókusszal rendelkezik, a sebességet és pontosságot ötvözve, így a másodperc töredéke alatt lejátszódó eseményeket is könnyedén elkapja. Lehengerlő, mindössze 0.03ⁱ másodperces gyorsaságával arra készült, hogy megörökítse a múló pillanatokat és a spontán történéseket.

Az Xperia Z5 okostelefon rendelkezik a Sony ikonikus formanyelvével és népszerű, akár két napos^i[i] üzemidővel. Több zenét hallgathatsz, tovább beszélgethetsz és bulizhatsz, aggodalmak nélkül.

A Sony Xperia Z5 okostelefonja elérhető a hazai mobilszolgáltatók és nagyobb elektronikai üzletek kínálatában.

www.sony.hu

Oscar-díj 35 év után

A Saul fia megkapta a legnagyobb filmes elismerést. Szabó István Mephistoja után 34 évvel Nemes Jeles László vehette át az aranyszobrot. A fiatal rendező meghatottan vette át a díjat, amit megköszönt Magyarországnak és a támogatóknak. Az elismerést főszereplőjének Röhrig Gézának és fantasztikus alkotó stábnak ajánlotta, akik már akkor is hittek a film sikerében amikor még senki más. Ebből a remek alkotó csapatból külön figyelmet érdemel Zányi Tamás hangmérnök munkája, aki a film hangzásáért és zörejeiért elnyerte a  Golden Reel díjat.

„Az emberiség legsötétebb óráiban is van bennünk egy hang, ami segít abban, hogy emberek maradjunk. Ez a film ebben reménykedik.”

sgy

Audio-Technica ATUC-50 konferencia rendszer

ATW-T1007 System 10 asztali mikrofontalp adóegység

A szabványos 3-pólusú XLR-en fantomtáplált, kondenzátor hattyúnak mikrofonokkal kompatibilis ATW-T1007 asztali mikrofontalp adóegység a System 10 PRO (rack-be építhető) vagy a System 10 (asztali) vevőegységgel párosítva sziklaszilárd, 2.4GHz-es vezetéknélküli átvitelt biztosít.

Ár: 124 900 Ft áfával

Elérhető: 2016 Áprilistól

www.audio-technica-europe.com

Sony az IBC-n

Középpontban az IP Broadcasting Solution

Napjaink egyik legizgalmasabb broadcast kérdése, ami szinte kivétel nélkül minden televíziós szakembert foglalkoztat, az IP. – kezdi a bemutatót Hatfaludi József – ezért mondanák bevezetőben erről néhány szót.  A broadcast ipar most az IP szabványosításán dolgozik a hírgyártásban, MAM rendszerekben, a main stream produkciók készítésénél, és a Play Out-ban is már régóta IP infrastruktúra van. A munkafolyamat mentén fizikailag köztudottan fájlok mozgatása történik. Viszont akvizíciós oldalon, a kamerák vonatkozásában, és mixer környezetben a HD-SDI jelek még mindíg BNC kábeleken közlekednek. A mérnökök jelenleg azon dolgoznak, hogy a teljes gyártási folyamatban végig IP struktúra legyen. A Sony az utóbbi években, már technológia szinten is publikálta ezt az utat, sőt tavaly már egy 2×8-as mátrixot is bemutattak gyakorlati működés közben. 2015-ben elkészült egy 100×100-as IP switcher is „deszkamodell” szinten, de a végleges változatra még kb. Legalább egy évet várnia kell a piacnak.

A fejlesztés rohamléptekben halad előre, és a Sony 2016 tavaszán minden valószínűség szerint, már szállítja az első IP kamerát és switchert a piacnak. Itt a kiállításon már bemutatásra került egy félig működő, 4K -ás IP nagy mixer. Kicsit nehezíti az előrehaladást, hogy a szabványosítás a fejlesztéssel ellentétben kicsit lassabban halad. Van már pár szabványunk a broadcast IP-re, mint pld: az SMPTE 2022, aminek több válfaja is van, vagy az A/6 aminek minden gyártó megfelel, de ez csak az IP jelen belül a videó és audio csomagoknak a szabványosításáról szól. Ez azonban nem elegendő egy komplex működéshez, hiszen ugyanúgy követelmény a network management, vagy a device management is. Az eszköz menedzsmentre egy példa: elromlik egy monitorunk SDI környezetben, mit teszünk? Lehúzzuk az SDI kábelt, kicseréljük a monitort, rádugjuk a BNC kábelt és megy a szekér tovább. IP környezetben nem ilyen egyszerű a csere, lehúzzuk, a hálózati kábelt majd rádugjuk az új monitorra, egyáltalán nem biztos, hogy a rendszer felismeri az új eszközt. Ilyenkor be kell írni egy legalább 15 számjegyből álló IP kódot fejből, ami nyilván nem fog menni. A megoldás: hasonlóan a SDI világhoz, az eszközöknek csereszabatosaknak kell lenniük. Ezekhez a „finomhangolásokhoz” még nincsenek szabványok. De van itt egy másik eset is mondjuk a szinkronizálás.

„A” és „B” pont össze van kötve egy BNC kábellel, ha a kábel nem szakadt, 100%, hogy a jel megérkezik A-ból B-be. IP-ben ez nem ilyen egyértelmű, kellenek bizonyos megerősítő, kommunikációs „eszközök”pld. „Megkaptad a jelet? Biztos? Jó a minősége?” stb. Tehát olyan problémák léphetnek fel, amikkel korábban nem kellett foglalkozni, ezzel szemben viszont sok előnyt is kínál az IP infrastruktúra. A kiállított nagy mixeren is lehet látni, hogy mindössze 8 vagy 10 FTP kábel csatlakozik hozzá, plusz néhány BNC, mert a monitorokra még SDI jel megy. Korábban egy ilyen összeállítás BNC kábeleit szinte „át lehetett ölelni” annyi volt belőlük. Pláne ha belegondolunk, hogy 4K-ban egy kábelből négy lett!

Amiben a Sony elől jár az az, hogy a hiányzó szabványokat igyekeznek megalkotni, definiálni, valamint javaslatokat tesznek a megvalósításukra. Ehhez kapcsolódóban a Sony-nak van egy „Networked Media Interface” kártyája, ami mindenki számára elérhető. Ennek fejlesztésében 36 céggel dolgozunk együtt, olyan nagy nevekkel, mint az: Altera, Cisco, Evertz, Imagine, Matrox, Rohde & Schwarz, Vizrt stb. Az IP hatalmas kihívások elé állítja a szakmát, jelenleg a szabvány még azt mondja, hogy csak tömörítetlen jelek létezhetnek az IP-n belül, de mivel a sávszélesség nem végtelen, ezért nyilván minden gyártó szeretne valamilyen tömörítési eljárást alkalmazni.

A jövőt illetően, az már biztos, hogy nagyon sok előnye lesz majd az IP-nek, egyelőre azonban még drága, hosszú a beruházás-megtérülési ideje, de azért „első fecskék” bizonyosan hamarosan lesznek. Az sem titok, hogy a Sony gyártás szinten már idén tavasztól kezd foglalkozni az IP berendezésekkel, s az előnyök máris körvonalazódnak: kevesebb kábel kell, és sokkal rugalmasabbak lesznek a kameraláncok. De az előnyökhöz hozzátartozik majd a más gyártó termékeivel való együttműködés (interoperability) lehetősége is. SDI környezetben már természetes, hogy egy pld. Avid termék együtt dolgozik egy Sony eszközzel, de IP-ben ezt újra demonstrálni kell, ilyen demókkal is találkozhattunk az IBC Sony standján.

HDR / High Dinamic Range / a Sony standján

Az IBC Sony standján a konkrét technológiai újdonságok között találkozhattunk a HDR-el (High Dinamic Range) is. A dolog lényege, – kezdjük egy kis elmélettel – hogy 4K-ban a színspektrumból sokkal többet lát egy kamera, mint HD-ben. De ez még nem minden, a HDR segítségével olyan világos és sötét tartományokba juthatunk el, ahova szabad szemmel már nem lennénk képesek. Erre jó példa egy tó vízfelületére eső szikrázó napsütés, ezt a látványt az emberi szem már csak fájdalmas hunyorgással és könnyezéssel tudja valahogy feldolgozni. Ezzel szemben a 4K HDR kamera már gond nélkül képes kezelni ezt a hatalmas dinamika-tartományt. Sok kamera már tudja ezt az átfogást, történetesen, amelyikben van S-Log2, vagy  S-Log3, ott a „Knee” azaz videó-átvitel letörési pontot rugalmasabban kezelhetjük. De ezt a dinamika-tartományt monitorozni is tudni kell, sőt adott esetben továbbítani műholdon keresztül. A jelenlegi átviteli csatornák ezt a többlet információt ma még levágják, nem képesek továbbítani. Mint látjuk, bőven van újabb feladatuk a fejlesztő mérnököknek, hogy ezekre a kihívásokra is választ tudjanak adni a jövőben.

Sony újdonságok bemutatása Amsterdamban

Áttérve a konkrét termékekre, megjelent a Sony új boksz kamerája, amit egy új trend hívott életre. Ennek lényege, hogy a stúdiókban működő totálkép-kamerákat felváltják az u.n. boksz kamerákra, vagy robusztusabb Pan/Tilt/Zoom kamerákra. Ezeket a boksz kamerákat robot fejekre szerelve, szép totálképek fotografálhatók, ami nagyon feldobja az adásképet. A Sony HDC-P1 éppen ilyen feladatokra szabott High End modell. Ez az egyik legnagyobb Sony stúdiókamera dobozolt változata. Ebben a szegmensben van még egy ½ collos Pan/Tilt kameránk, valamint a HXC-D70-es kamera is, amit most hoztak ki dobozos változatban. Ebből azonnal fiber-jel jön ki, ami direktbe köthető a CCU-hoz. Újdonság még az PXW-FS5, ami a nagysikerű PXW-FS7 kistestvére, szerényebb képességekkel, de kiemelkedő tudással, mert ez is 4K super 35 mm-es rendszerben dolgozik. (Lásd előző MT 193 számunkban Dénes Zoltán bemutató cikkét!)

Archiválás Sony – Memnon

Archiválás területén is erősít a Sony, a közelmúltban felvásárolta a belga Memnon vállalatot, akik ipari archiválás szolgáltatást nyújtanak mindazok számára, akik már nem képesek kezelni hatalmas hang és videó állományukat. Szinte minden broadcaster hamarosan szembesülni fog azzal a ténnyel, hogy a meglévő videó és hanganyagainak digitalizálása emberöltő ideig tartana. Erre már nincs idő, sokkal gyorsabb és hatékonyabb megoldásra van szükség, ezt kínálja a Memnon, az ipari méretű tisztítóállomásaival, hangfelismerő technológiával, ami a meta adat feltöltést segíti.

A hagyományos tartalom másolása és digitalizálása viszonylag egyszerű eljárásban megtörténik, de a meta adatok hozzáadása már emberi, vagy kvázi emberi intelligenciát és jelentős időt igényel. A Memnon eszköztárában található még tárgyfelismerő technológia is, amely a videóból felismert tárgyakból generál további meta adatokat, de ez még nem minden, a médiafigyelő rendszer pld. évszám szerint képes figyelni az Interneten fellelhető tartalmakat melyek logikailag hozzáköthetők az adott témához és ezeket a többlet információkat is hozzáadja az aktuális anyag meta adat állományához.

A Sony 2015-ös amsterdami szereplése elsősorban a technológiák fejlesztéséről szólt, természetesen új termékek is bemutatásra kerültek a standon, melyek több órás, szakmai elmélyedést garantáltak az érdeklődőknek. ( – )

https://www.sony.hu/pro/hub/home

Máthé Tibor operatőr

– A legelső filmélmény?

Nem biztos hogy igaz, de amire emlékszem azt hiszem egy NDK film volt, a Kis Muck története. Annyira tetszett a varázslat, meg azok a nagy papucsok… azt hiszem az volt a film üzenete számomra, hogy lehet több is lenni annál mint amik vagyunk.

– Mi volt az, ami miatt elhatároztad, hogy operatőr leszel?

Ez egy igazi rejtély. Próbáltam már ezt összerakni magamban, de én egy folyamatos pályamódosító vagyok. A Képző gimiben fotószakra jártam, de nem nagyon szerettem, valami oknál fogva megvetett műfajnak éreztem a fotót, és nem becsültem sokra, miközben furcsa módon volt egy „Felszabadulás” nevű pályázat a gimiben az összes szak részére, amit egy fotómmal megnyertem. Érettségi után pedig már annyira nem akartam fényképezni, hogy elmentem inkább segédmunkásnak zsákolni, ebben az időben főleg a sport érdekelt. Persze elvittek engem is katonának, aztán felvettek az Iparművészeti Főiskolára, de a seregből nem engedtek el. Mire lejárt a 27 hónap katonaság, a felvételim is lejárt, és újra kellett felvételiznem. 1971-ben építésztervező művészként dicsérettel diplomáztam, de már akkor tudtam, hogy nem igen szeretném az életemet egy rajzasztal mellett eltölteni. Nagy volt a mozgásigényem, és a film az mindig is érdekelt. Én úgy jelentkeztem az operatőr szakra, hogy még nem láttam filmkamerát. Nálam tudatlanabb ilyen szempontból akkor nem volt a főiskolán. A felvételin szép storyboardot csináltam, pedig nem ismertem a rendszert, azonban a technika megtanulható dolog, és a rajztudásom ebben sokat segített.

 – Kik voltak a tanáraid?

Illés Papi volt a tanszékvezető operatőr tanárunk, és Vagyóczky Tibi az operatőr, főleg ő foglalkozott velünk szakmailag. A rendező tanárunk Szabó Pista volt, – valójában én tőle tanultam a legtöbbet a filmről, a gondolatokról, a formanyelvről.

A Papi mindig azt hangsúlyozta, arra törekedjünk, hogy az operatőr ne csak egy technikus legyen, hanem legyen gondolkodó lény, a rendező igazi alkotótársa, de igazából a filmes látásmódot Szabó Pista tudta nekem átadni.

 – Mi volt, – ha van ilyen -, az életed legjobb szakmai tanácsa?

Több ilyen „legemlékezetesebb” is van. Közülük az egyik Illés Papihoz kötődik. A világítás megtanulása általában egy hosszú folyamat, ugyanúgy kell kezdeni a nulláról, mint ahogyan gyerekkorban írni tanulunk. Az alapokból semmit sem szabad kihagyni. Amire emlékszem, talán másodikban történt, egy szekrényt kellett megvilágítani! Éppen egy 500 W-os lámpával kínlódtam, mikor Papi bejött cigizve, és látta mit csinálok. Lazán, rám nézett és azt mondta: „mit kínlódsz? Nyomj oda egy 2000-est…”, majd kiment. Engem ez a nagyvonalúság, könnyedség, ami azzal a tudással párosult ami neki volt, annyira megragadott, annyira imponált, hogy meghatározó lett egész életemben: A részletek nem érdekesek, mindig a teljes egészet kell nézni.

A főiskolán nagyon jó volt, hogy Petrovics Emil tanította a zenét, nála zeneelméletet is kellett tudni, egyfajta zenei kultúrismeretre kellett szert tenni, megérteni, hogy a zenének is van dramaturgiája. Ez nekem nagyon jót tett.

– Mi volt az az első olyan filmes díjad, aminek nagyon örültél?

Valószínű annak örül az ember a legjobban, amikor nagyon megdolgozik valamiért és annak sikere van, de elsősorban a nézőknél. Bevallom, én a csapatmunkában nem igazán értékelem az egyéni díjakat. A játékfilmet nagyon sokan csináljuk, és a sikerben mindenki munkája benne van. Az igazi öröm számomra az, amikor az emberek szemében látom, hogy hatott rájuk a vetítés, és a film jó. Ez jelenti a legtöbbet. Az első jelentős fesztivál sikerem operatőrként 1984-ben, az „Uramisten” című filmhez kötődik, melynek rendezője Gárdos Péter volt. Nagy kár azonban, hogy Feleki Kamil ekkor sajnos érdemtelenül nem kapta meg a legjobb színésznek járó díjat. Ennek jobban örültem volna.

– A magyar operatőrök itthon csapatmunkában készítik a filmet. Mi a különbség munkamódszerben a magyar és a külföldi munkák között?

Külföldön pont ez nincs meg, a közös gondolkodás a film rendezőjével, ott az operatőr nem partner. Volt, hogy egy külföldi művészfilmeket finanszírozó producertől, mikor felkért egy film operatőri munkájára, megkérdeztem és ki a rendező, a válasz az volt, hogy az még nincs. Nekem viszont kell az érzelmi kapcsolat a történethez, az alkotótársakhoz, a stábhoz. Azt hiszem ez a fajta munkamódszer speciálisan kelet-európai, és remélem, hogy még nem idejét múlt.

– Most ráadásul egy külföldi produkcióban dolgozol…

Ez így nem teljesen igaz. Ugyan a filmet Angliában forgattuk, nagyrészt angol színészekkel, angol nyelven, de azért ez egy magyar-angol-német koprodukció, és a stáb egy része is magyar volt. A film magyar címe valószínűleg a „Gondozó” lesz, a rendezője Edelényi János.
Külföldi filmekben dolgozni… nem vonzott soha. Szerencsés vagyok, mert nagyjából mindig azt a munkát vállaltam el amit akartam. Operatőrként a világ számos országában forgathattam, és engem nagyon doppingolt, hogy ezek a filmek nagyobb részt nem külföldi, hanem magyar produkciók voltak. Az én lelkem nagyon is magyar. Szerencsésnek érzem magam, hogy ezt megtehettem. A magyar filmrendezőktől, és most elsősorban Enyedi Ildikóra, Gárdos Péterre, Szász Jánosra gondolok igen szép operatőri feladatokat kaptam, és én sosem vágytam másra.

– Milyen képrögzítési technikát alkalmaztatok? Milyen kamerával dolgoztál?

ARRI Alexa Plusz. Magyarországon jelenleg ez az elérhető legjobb kamera. Nekem volt szerencsém egyszer a Sony F35-tel forgatni, amit nagyon szerettem, csak sajnos azt Spanyolországból kellett behozatni. Ez az Alexa, amivel forgattunk, nagyon különleges volt számomra. A géptestre gravírozták az ARRI-nál, „Ez Zsigmond Vilmos kamerája”, nagy élmény volt minden nap erre gondolni.

 – Milyen szempontok szerint választasz, kamerát?

A produceri döntés sokszor akörül forog, hogy a felvétel analóg, vagy digitális legyen, de ez a döntés soha nem lehet ösztönös, nagyon át kell gondolni, hogy adott esetben minek van értelme. A hagyományos a negatív-pozitív eljáráshoz igazi érzelmi kapcsolat fűz, fiatalon ehhez szoktam hozzá, és az analóg technika mindig a kedvencem marad. Engem, hogy a monitoron mindjárt ott van a kép nem nagyon szórakoztat, nincs benne semmi izgalom. Filmnél, ha forgattunk, a vetítőben mindig több méteres vásznon néztük meg a musztert. A digitális rendszerben a színész arca egy monitoron maximum 20-30 cm, és ez csak a végső kép illúzióját adja. Néha fél év is eltelik, mire mindenki meglátja vásznon a végeredményt. Ahol dönteni lehet, és jó minőséget választunk, az a film.
Talán hét éve csináltuk Moldoványi Ferenc rendezővel a „Másik bolygó” c. dokumentumfilmet 16 mm-es Kodak negatívra. A forgatás során Mexikót, Dél-Amerikát, Afrikát, Ázsiát, Szibériát is megjártuk, a nyersanyag cipelése igen bonyolult volt a + 40 C° és – 40 C° közötti hőmérsékleteken, sok nehézséget okozott, de a végeredményt látva ma is azt gondolom, hogy megérte. Ezt játékfilmnél sajnos nem lehet mindig megtenni, ilyen távolságokból nem lehet a laborba hazahozni a napi forgatott anyagot.
A „Gondozó” című film esetében ezért is esett a választás a digitális technikára.

– Amikor optikákat választasz, ebben az esetben hogyan történt?

Objektíveknél, két Angenieux vario-t vittünk, egy kicsit meg egy nagyot, sok időt spóroltunk ezzel. A kedvencem a 18-100 mm. Fix optikában a Cook S4-es sort vittük magunkkal, amit nagyobb távlatoknál, nagy totáloknál használtam. A film rögzítése 4K-ban történt. A digitális technika egyik hátránya szerintem, hogy a beállítások és átírások közben gyakran eltérő eredményeket mutathat a végeredmény. Az is nehézség, hogy szinte nincs két egyforma minőségű monitor. Érzelmileg a filmhez vagyok közelebb, mert azzal nem kell semmit sem csinálni, az mindig ugyan az marad.

A digitális rendszer előnye persze a gyorsaság. Szinte még aznap lehet megvágni a felvett anyagot és az azonnal látható kép megnyugtatja a stábot, könnyebb kiszűrni az esetleges hibákat.

Ami még nehézséget okozott a forgatás során, hogy egy olyan angol kastély volt a fő helyszínünk, ahol nem nagyon lehetett változtatni semmin. A márciusi hideg miatt a belső felvételekkel kellett kezdeni, így a nappali fényben elkezdett jeleneteket csak este tudtuk befejezni. Ehhez pedig különleges világítási konstrukciót kellett kikísérletezni, s ebben szerencsémre a magyar világosító csapat, és Romwalter Richy, mint fővilágosító igen nagy segítségemre voltak. Mivel egy több száz éves kastélyban, szűk helyen és színes falak között forgattunk, azt is be kellett lőni, hogy mi az a távolság, ahol már nem jön vissza a nem kívánatos színes reflexio. Alapkoncepciónk Erdélyi Jánossal az volt ennél a filmnél, hogy nézőbarát legyen.

 – 1:1,85 volt a formátum, – mint azt megtudtuk – miért ragaszkodtál ehhez?

Ez közel van a 16:9 -hez és ez a méret az amikor a színészi játék még működik és a környezet is kellő jelentőséggel bír. Egyébként szerintem a színészi játék szempontjából a 4:3 arány a legszerencsésebb, színészekről igazán jó közeliket ebben a méretben lehet fotografálni. Magyarországon létezett még régebben az 1:1,66-os képméret, de ezt külföldön sok helyen nem tudták levetíteni.

 – Amikor legelőször leültetek a Jánossal, miből merítettetek inspirációt?

A film maga volt az inspiráció. A szellemisége, a történet. Filmet azért jó többek között csinálni, mert abban a pillanatban, mikor nekikezdek tudatlan vagyok, nem tudom, hogy kell bizonyos dolgokat megoldani, gondolkodom rajta, tervezek. A forgatás nagyon komoly tempót követelt tőlünk, 28 nap alatt kellett leforgatnunk, ami inkább 25 volt. Mindent megpróbáltunk előre átgondolni, megtervezni, azt is, hogy mennyi lámpával indulunk el, s azokat hová tesszük. Ha az ember nagyon felkészül rá, akkor tud gyors lenni.

– Milyen arányban voltak a nappali és éjszakai felvételek?

Két harmad rész belső volt, nappal és éjszaka. Maradt egy harmad, ami két harmadban nappali külső, egy harmad külső éjszaka. A felvételek nagy része zárt térben, szobákban játszódott. Ami nehéz ilyenkor, hogy Angliában más volt a klíma, mint itthon, az időjárás nagyon változékony és szeles. Legtöbbször csak 1-2 órára sütött ki a nap, aztán meg esett, azután megint kisütött és megint esett. A forgatás kezdetekor még szinte tél volt, már délután 3-kor sötétedett, de nekünk este 8-ig kellett a nappali felvételeket forgatni. Műteremben legtöbbször azért jó dolgozni, mert ott nem vagy ennyire kiszolgáltatva a külső időjárási körülményeknek.

– A film egyik főszereplője Brian Cooks – milyen volt vele dolgozni?

Kicsit magának való ember, ha azt mondtam egy átállásra, hogy több lesz mint 5 perc, akkor elment és nem jött elő a szobájából, legtöbbször csak 20-30 perc múlva. Rendes volt, mindent megcsinált, de ismételni nem lehetett. Igaz, nem esett nehezemre, mert ha hibázott, ő maga kért új felvételt. Csodálatos színésznek tartom, nagyon élveztem nézni az arcát a keresőben, nekem a forgatáskor a színészek az igazi energiatartalékok.

– A fényelés során mire ment el a legnagyobb energia?

A film fényelése a Magyar Filmlaboratóriumban, remek körülmények között Bartha Szabolcs colorist segítségével történt. Ezt nem lehet egyedül csinálni, ebben a filmben nagyon fontos volt a végső fázis. Sok jelenet világítását, ha nem tudtuk készre csinálni, mindig azt mondtam, na ezt majd fényeléskor fogjuk helyére tenni. Ebben a filmben a világítás befejezése az időszűke miatt sokszor az utómunkára maradt. Kicsit olyan ez, mint amikor az ember pingál. Azt akartuk, hogy a filmben sok helyszín legyen, forgószínpad szerűen, mert a jelenetekben a szereplők viszonylag statikusak. A filmben volt egy színházjelenet, amiben telt házat kellett produkálni, de nem volt annyi pénz statisztára, ami megtöltötte volna. Ezt egy stoptrükkben oldottuk meg úgy, hogy a rendelkezésünkre álló 50-60 embert a színházterem különböző pontjaira ültettük. A végén a Filmlabor VFX részlege ezeket a felvételeket illesztette össze egy totál képpé, és így a végén megvolt a telt ház. Ez volt a trükk.

– Mire készülsz most?

Arról nem beszélhetek babonából, de ezen kívül tanítok az SZFE-n, egy operatőr mesterképző osztály osztályfőnöke vagyok.

Lejegyezte: Soltész Rezső

www.filmlab.hu

VIDEOTECHNIKA: Avid 2016

Azt is kevesen tudják, hogy ez a cég ma már úgy a broadcast mint a videós és audiós iparágazat meghatározó nagyvállalata. Termékportfóliója lefedi a média üzletág majd minden elemét. A mindenki által ismert videó vágó szoftvere és az audio területen piacvezető ProTools munkaállomásain túl, professzionális utómunka konzolgyártó, koncertek hangosítására alkalmas keverőpult gyártó, hírszerkesztő rendszerei Amerikától Európán át Ázsiáig segítik a friss anyagok előállítását. Legújabb cégfelvásárlásából adódóan a világvezető grafikai portfóliójának birtokosa, mely grafikákkal nem csak a televízióinkon keresztül, de stadionok lelátóin a hatalmas kijelzőket nézve találkozhatunk.

Cikksorozatunk első részében szeretnénk bemutatni, hogy hol tart ma a videóvágás, milyen a múltban gondolati síkon sem megfogalmazott lehetőségek valósultak meg 2016-ra, és milyen irányok fogalmazódtak meg a nem túl távoli jövőképről.      

Januárjában volt szerencsém részt venni az Avid évindító értekezletén Los Angelesben. A mint egy félezer meghívott tájékozódhatott a nagyvállalat jövőképéről és a 2016-ra tervezett elképzeléseiről. A terveket, irányvonalakat látva elmondhatom, hogy a vállalat nagyon jó irányban halad a különböző területeken az egységes általa elképzelt jövőkép megvalósítása felé. 

 Louis Hernandez, Jr. (Chairman, President and Chief Executive Officer, Avid)

A video-vágás területén az Avid-et az alábbi szavakkal lehet a  jellemezni 2016-ban:

-nyitott

-kooperatív

-platform és felbontás független

-modern

NYITOTT: mert még idejében felismerve a felhasználók igényeit illetve alkalmazkodva a fájl alapú rögzítések kihívásaihoz megalkotta az Avid Media Access technológiát. Ezzel a módszerrel a kameragyártóknak valamint a független fejlesztőknek lehetőséget teremtett, hogy az általuk rögzített fájl-ok és az Avid Media Composer közé egy plugin segítségével szinte bármely fájlhoz azonnali hozzáférést biztosítson, lejátszhatóvá téve azt – fájl átalakítás nélkül – a vágószoftver számára. Kezdetben a Sony és a Panasonic, majd az AVCHD rendszerű fájlok, Quicktime, Canon, Drastic, Phantom, ARRI, MPEG2 (Hamburg Pro Media), RED gyártók által létrehozott fájlok azonnali feldolgozása vált elérhetővé. Az imént ismertetett technológia nem csak a Media Composer-be került beépítésre, hanem az Avid nagyvállalati környezetében alkalmazott központi ingest server/kliens megoldása, a Media Director is ezt használja.

NYITOTT: mert alkalmazkodva az iparági átalakulások trendjéhez lehetőséget biztosított más hardvergyártók részére, hogy a Media Composer-hez videó be-kimeneti (video IO) eszközöket ajánljanak. A technológiát OpenIO-nak hívja az Avid. A külső gyártók között olyan nevek vannak, mint az AJA, Blackmagic Design, Matrox, Bluefish444, MOTU.

KOOPERATÍV: mert felismerve a fentebb említett trendeket és vásárlói elvárásokat, kifejlesztette a Blackmagic Design-nal közösen azt az eszközt, amely válasz lehet a 2015-re nyilvánvalóvá vált, és 2016-ra pedig szükségszerű új követelményre a 4K-ra.

KOOPERATÍV azért is mert ezzel az eszközzel az Avid feladta azt a korábbi elképzelését, hogy csak a saját szoftverei használhassák az Avid hardvereket és párhuzamosan engedélyezte, hogy a konkurens szoftverek – Adobe Premiere, FinalCutX, Fusion Studio, DaVinci Resolve – problémamentesen használhassák ki és bemeneti eszközként az így megkalkotott Avid Artist DnxIO-t. Ezzel a lépésével az Avid nem csak egy gesztust gyakorolt a vásárlók felé, hanem meg is nyerte azokat, hiszen például egy Avid-en vágó és egy DaVinci-n fényelő vásárlónak ily módon akár órákkal is megrövidülhet egy adott projectre fordítandó munkaideje.

KOOPERATÍV: mert az Avid ISIS1000 típusú megosztott háttértárát úgy alkotta meg, hogy az Avid mellett az Adobe, az Apple, vagy a Blackmagic Design szoftverei is élvezhetik a csoportmunka által nyújtott előnyöket és az Avid megbízható támogatását.

PLATFORM ÉS FELBONTÁS FÜGGETLEN: mert a Media Composer 8.4 megjelenésével az Avid megteremtette a lehetőséget a HD felbontáson túli világ felé. Az Ultra HD valamint a 4K már-már követelmény az új technológiákat felvonultató cégeknél, de kiállításokon láthatjuk 8 K vagy az annál nagyobb felbontások megjelenését. Ma már az Avid világában a video-vágás nem csak a Media Composer-t jelenti. 2016-ban elmondhatjuk, hogy legyen az PC, MAC, vagy Linux, vágószoftver vagy web-es platform, asztali vagy mobil operációs rendszer, az Avid mindenhol jelen van. 

MODERN: mert a fenti tulajdonságokat ötvözve egy olyan platform létrehozásán fáradoznak a fejlesztők ahol nem számít hogy a felhasználó egy adott vágószobában egy Oscar díjra esélyes filmet, vagy a tudósító saját tablet-jével egy hír esemény közvetlen közeléből készíti tudósítását, vagy a szerkesztő otthoni laptopjáról szemezgeti a televízió csatorna archívumát. Az Avid Media Central UX platform mindezekre lehetőséget biztosít, s a végtermék azonnal elérhető az arra jogosult felhasználóknak, továbbítható adásba vagy egy közösségi médiafelület felé.  

(Szarka Attila – Snitt Studio)

GV STRATUS: A Grass Valley mérföldkövet ünnepel

Az eltelt öt évben az STRATUS elindítása óta nem kevesebb, mint 200 rendszert telepítettek, szinte hetenként egyet világszerte. A felhasználók nagyban támaszkodnak a GV STRATUS tudására, amely a munkafolyamatokat teljes mértékben, és rugalmasan segíti a szerkesztést, a tartalomkezelést, és a streamelést a play-outok során…

Az új, ebben a hónapban megjelent 4.5-ös verzióval a GV STRATUS (Video Content Management System) az egyik legszélesebb körben használt rendszer lett az élő programozásoknál. Az eddig telepített GV STRATUS –ok nagyjából felét hírműsorokhoz használják, míg a másik fele sport, és egyéb műsorgyártási alkalmazásokhoz lett integrálva.  A STRATOS az egyszerűség, a hatékonyság és a gyorsaság érdekében lett tervezve, egy sor olyan alkalmazással, ami segíti a műsorszolgáltatók műsorainak on-air működését, a gyártási média munkafolyamatokat, és hogy a média versenyképes maradjon a piacon.

Világszerte vezető tévétársaságok, mint a Los Angeles-i székhelyű KCBS, Shaw Communications Inc., a Pepsi Center, Sky Racing, maori Televízió, Tencent, TV Cultura, Nova TV, VC Medios és a Canal 9 használja a  STRATUS –t élő programok közvetítésénél a helyszíneken, vagy a szerkesztőségekben. A felhasználók képesek hatékonyabban dolgozni az u.n. távfunkciók felhasználásával, az egymáshoz kapcsolódó munkafolyamatok megoldásában, mert a rendszer képes bonyolult feladatok automatizálására is.

A sok testre szabható funkció, és képesség, amivel zökkenőmentesen bővíteni lehet az alkalmazások skáláját a műsorgyártás során felmerülő igények miatt, a GV STRATUS -t az ideális és leghatékonyabb megoldássá tették a broadcast szakmában. Könnyen integrálható más gépekkel, és nagyon könnyű megtanulni a kezelését, ami csökkenti az üzemeltetési költségeket, és létrehoz egy sokkal hatékonyabb gyártási környezetet.

A GV STRATUS a legkülönbözőbb környezetekben tud működni és funkcióit a felhasználó feladataihoz személyre lehet igazítani ” – mondta Mike Cronk, a Grass Valley stratégiai marketing alelnöke. ” – majd hozzá tette: „Arra számítunk, hogy egyre több műsorszolgáltató fedezi majd fel a GV STRATUS hosszútávú előnyeit. A 200. STRATUS eladása izgalmas mérföldkő számunkra, és tanúsítja, hogy a Grass Valley szenvedélyes mérnökcsapata kiemelkedő munkát végzett”. ( – )

www.rexfilm.hu

Angenieux: Optimo zoom objektívek a Seasons forgatásán

Az „Évszakok” egy sor új kihívás elé állította a produkciót – 500 óra forgatás, egy 10 fős operatőrből álló csapat, és szüntelen rohanás 2013 júniustól – 2014 decemberéig. Mind ez nem kevesebb, mint negyven helyszínen, többnyire Franciaországban, de Finnországban, Lengyelországban, Norvégiában, Skóciában, valamint Románia, Svájc és Amerika vidékein, – egyáltalán nem volt kis feladat, amit 26 millió eurós gyártási költségvetésből kellett megvalósítani.

A korábban szerzett tapasztalatokra alapozva, Jacques Perrin és Jacques Cluzaud úgy döntött, hogy egy elképzelt 15.000 éves európai krónikát visznek filmre, kizárólag a vadon élő állatok szempontjából. A film felidézi az állatokkal benépesülő Európát, akiknek alkalmazkodniuk kellett a környezethez, az éghajlatváltozáshoz és az ember egyre növekvő dominanciájához egyaránt. A legjobb felszerelés kiválasztását az „Évszakok”, eredeti operatőre Luc Drion kezdte, aki sajnos meghalt egy tragikus balesetben. 2012-ben a gyártás előkészítések során Nicolas Vanier, és közeli barátja – Eric Guichard AFC folytatták a munkát a dokumentumfilm forgatásához szükséges legjobb berendezés megkeresésében.

Jacques Perrin,- állandó aggodalma ellenére – végül kiválasztotta a Sony F65 –öt, mert meggyőzte a magas felbontás, a színtér, és a kamera mozgásrögzítése.  

A lencsék kiválasztása is alapvető fontosságú volt az operatőr számára. Nem volt kérdés, hogy zoom –okat kell használni, még akkor is, ha rendező el akart szakadni a természetfotósok által produkált szuper-közeli felvételektől, mert az biztos volt, hogy legtöbbször nem lehet majd a kamerával az állatokhoz közel férkőzni. Eric Guischard a „Belle and Sebastien” című filmnél Angénieux zoomokkal forgatott – „Azt hiszem, hogy lesz a tökéletes optika az Évszakokhoz is” – mondta. Lassan mindannyian úgy ítélték meg, hogy az Angénieux a legjobb választás, nem beszélve arról, hogy egyetlen rental cég sem tudott 18 hónapra öt zoom objektívet nélkülözni Párizsban. Végül a forgatáson folyamatosan 10 zoom optika volt jelen, a felvételeknél a teljes Angénieux Optimo tartományt használtuk: ezek az Optimo 24-290, Optimo 28-340, Optimo 19,5-94, Optimo 45-120, Optimo 28-76 és az Optimo 15-40 voltak.

18 hónap forgatás után, végre elkészült a film, amit január 27-én mutattak be Franciaországban, és aminek sikerében jelentős szerepet játszottak a jól kiválasztott technikai eszközök, köztük az Angénieux Optimo sorozat objektívjei. ( – )

www.rexfilm.hu

Elemental szoftver alapú videofeldolgozó

A prémium fokozatú streaming-szolgáltatásokat bevezető műsorszolgáltatók megerősíthetik piaci pozíciójukat, valamint lerövidíthetik a piacra kerüléshez szükséges időt, ha következő generációs rendszereiket szoftver alapú videofeldolgozó architektúrára alapozzák.

Mivel a szoftver alapú videofeldogozást alkalmazó (software-defined video, SDV) megoldások esetén az egyes funkciók vagy kodekek aktualizálása szoftveresen elvégezhető, a rendszerfrissítés miatti kiesés minimálissá válik. A szolgáltatás folyamatos fenntartásához nincs szükség a rendszert alkotó hardverelemek lecserélésére; a megnövekedett igényt kiszolgáló szoftverpéldányok könnyen elindíthatók a készenlétben lévő egységeken vagy éppen a felhőben. Azáltal például, hogy a szoftver alapú H.264 és HEVC kodekek valódi fizikai feldolgozóegységeken és a felhőben is futhatnak, az új szolgáltatás indításához kapcsolódó kockázatok jelentősen csökkennek. Az Elemental SDV-rendszerei HEVC alapú, teljes képsebességű, 4K Ultra HD felbontású videofeldolgozást tesznek lehetővé, ennek a számítási kapacitásnak köszönhetően pedig az ügyfelek az új tömörítési megoldásokat már a megjelenéskor támogatni tudják.

Az öröklött megoldásokkal szemben a rugalmas, skálázható, könnyen frissíthető videoarchitektúrát előnyben részesítő, szoftver alapú megközelítés lehetővé teszi a tartalomszolgáltatók számára, hogy szoftvereiket magán és nyilvános adatközpontokban elhelyezett, dedikált és virtualizált célrendszerek optimálisan kialakított kombinációjára telepítsék. Fizikai és felhő alapú erőforrásokat alkalmazva a tartalomszolgáltatók megfelelő egyensúlyt alakíthatnak ki a videofeldolgozó rendszerekhez kapcsolódó tőkekiadások és a működési költségek között.

Az integrált, felhő alapú platformok segítségével az erőforrások az igényeknek megfelelően kapcsolhatók be és ki, nincs tehát szükség többleterőforrásból fakadó többletbefektetésre. A szolgáltatók videofeldolgozó és szétosztó rendszerük magját céleszközökből alakíthatják ki, a felhő alapú erőforrásokat pedig a csúcsidőszakok megnövekedett igényeinek kielégítésére, új szolgáltatások tesztelésére, valamint redundancia biztosítására használhatják. A virtuális gépek a videofeldolgozás és -szétosztás mellett hagyományos üzleti feladatokat is elláthatnak, például CRM és BSS/OSS szolgáltatást nyújthatnak. A felhő alapú infrastruktúra feldolgozási és tárolási kapacitásának javulása együtt jár a videofeldolgozási teljesítmény növekedésével, így a későbbiekben a hagyományos, fizikai hardverelemek felszabadíthatók kevésbé számításigényes alkalmazások számára.

Az Elemental szoftver és felhő alapú megoldásait nap mint nap használják a média meghatározó szereplői – például a délkelet-ázsiai Astro –, illetve ezen megoldások segítségével jutottak és jutnak el a közönséghez a legnézettebb események, többek között a 2014-es labdarúgó-világbajnokság.

Videofeldolgozási nehézségek kiküszöbölése a felhő segítségével

A világbajnokságot közvetítő műsorszolgáltatók számos multimédiás szolgáltatást tudtak elérhetővé tennie a közönség számára: a nézők például először választhatták meg, hogy milyen nézőpontból tekintik meg a mérkőzéseket. A kameraelrendezést megjelenítő alkalmazás segítségével a megfelelő kamera képét mobil eszközükön vagy számítógépükön kiválasztva a szurkolók bármely pillanatot a kívánt nézőpontból élvezhettek.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (Fédération Internationale de Football Association, FIFA) a HBS (Host Broadcast Services) szolgáltatón keresztül a licencjogosultak (media rights licensees, MRL) számára több kulcsrakész alkalmazást és videolejátszót tett elérhetővé, melyek segítségével a licencjogosultak által kiszolgált nézők csatlakoztatott eszközükön megjeleníthették a multimédiás tartalmat. Az alkalmazások kinézete az egyes licencjogosultak igényeihez igazítható volt. A FIFA által felhatalmazott HBS az EVS Technologies-t kérte fel a 2014-es labdarúgó-világbajnokság élő tartalmának számítógépekre, tabletekre, televíziókra és egyéb okos eszközökre történő eljuttatására.

A 2014-es labdarúgó-világbajnokság C-Cast szétosztási munkafolyamatának FIFA és HBS számára történő megtervezésekor az EVS világosan látta, hogy a rendszer magját jelentő videofeldolgozási erőforrások gyorsan szűkössé válhatnak. A 64 mérkőzésből álló esemény során összesen 4500 (mérkőzésenként 61,25) órányi anyagot kellett előállítani az élő műsorok és az ismétlések számára.

A hagyományos, hardver alapú videofeldolgozási megoldások nem rendelkeztek az EVS által elvárt rugalmassággal, így az EVS az Elemental Cloud rendszert választotta. Az EVS 2014-es labdarúgó-világbajnokságra tervezett rendszerében az Elemental Cloudban futó Elemental Live 48 darab, egyenként 10 Mbit/s adatsebességű bemeneti HLS-adatfolyamot alakított 9 programos, programonként 0,4 Mbit/s-től 2,5 Mbit/s-ig terjedő adatsebességű HLS-adatfolyammá. A 64 mérkőzéses esemény során összesen 35.280 órányi videoanyag készült.

2014. június 13. és július 12. között a brazíl helyszínek között szétszórt kódolók az Akamai tartalomszétosztó hálózatán (Content Delivery Network, CDN) keresztül juttatták el a tartalmat az IBC Rio de Janeiro-i központjába. Ezek után az adatfolyamok üvegszálon keresztül utaztak Rioból az AWS S3 dublini telephelyére, ahová az EVS C-Cast és Elemental Cloud rendszerét telepítették. Itt az Elemental bevételezte a bemeneti adatfolyamokat, és előállította belőlük a regionális műsorszolgáltatók számára szintén CDN hálózaton keresztül továbbított kimenetet. Innen a tartalom a műsorszolgáltatók saját hálóztán keresztül jutott el a nézőkhöz.

Az Astro többfelbontású, Elemental Cloud alapú szolgáltatása

Az Astro, Malajzia és Délkelet-Ázsia egyik vezető médiacsoportja különféle fizetős televíziós, rádiós és egyéb digitális tartalmat állít elő és juttat el ügyfeleihez. A Kuala Lumpurban székelő Astro nézőbázisa 4,2 millióra tehető, ezzel a vállalat a maláj nézők 60 százalékát tudhatja ügyfelei között. Az Astro 180 televíziós csatornát – köztük 48 nagy felbontásút – állít elő és oszt szét műholdas, IPTV vagy OTT szolgáltatáson keresztül.

A fizetős televíziós szolgáltatások tekintetében az Astro-t valódi újítónak és úttörőnek tartják. 2009-ben ő indított először nagy felbontású szolgáltatást Malajziában, illetve szintén az ő nevéhez fűződik az első nem előfizetés alapú műholdas televíziós szolgáltatás. Az Astro on the Go nevű OTT szolgáltatást a vállalat 2012-ben indította el, melyen jelenleg VOD- és lineáris élő tartalom érhető el. A fontos és népszerű tartalmat kínáló csatornák körének folyamatos bővítése érdekében az Astro partnerségi megállapodást kötött az Elemental vállalattal, hogy többfelbontású (multiscreen) szolgáltatások biztosításához közösen dolgozzanak ki megbízható munkafolyamatot.

Az ipari tendenciák fenntartása és az ügyféligények tőke felélése nélküli kielégítése érdekében az Astro úgy döntött, hogy szoftveres irányba nyit, és tartalomszétosztó munkafolyamataiban felhő alapú megoldásokat kezd alkalmazni. A több mint 6000 órányi VOD-tartalmat és 34 lineáris csatornát biztosító Astro on the Go szolgáltatásához a vállalat az Elemental háló alapú videofeldolgozási megoldásait választotta. Az Elemental Cloud biztonságosan, skálázható módon és rugalmasan birkózik meg a nagy mennyiségű videotartalommal, aminek köszönhetően a felhasználók egyetlen percnyi élő vagy VOD-tartalomról sem maradnak le.

A szoftver alapú videofeldolgozáson innen és túl

A szoftver alapú videós megoldások segítségével a a műsorszolgáltatók és fizetős televíziós szolgáltatók feloldhatják a hosszú távú, technológiai célú befektetések és a rövid megtérülési idő között feszülő ellentmondást.

Az Elemental szoftver alapú videós megoldásai lehetővé teszik az átjárást a helyileg telepített és a felhőben található erőforrások között. A világszerte 600 ügyféllel rendelkező, vezető médiacsoportokat is ügyfelei között tudó Elemental tisztában van vele, hogy a tartalomszolgáltatók ugyanazt akarják, mint ügyfeleik: a választás szabadságát. Az új, szoftveres megoldások megjelenésével, a felhasználói szokások megváltozásával és a technológia fejlődésével a szoftver alapú megközelítésre történő átállás előnyei még szembetűnőbbé válnak. ( – )

Keith Wymbs, marketingvezető. ( Elemental Technologies)

www.elemental.com

www.medianetworks.hu

ATSC 3.0 sugárzási szabvány: új korszak

Az LG Electronics (LG) 4K Ultra HD televíziói segítségével alkalmazták a HDR sugárzásra alkalmas az ATSC 3.0 sugárzási szabványt a CES 2016 szakmai kiállításon. Az LG, a digitális televíziózás úttörőjeként a földfelszíni sugárzás új korszakát nyitja meg a technológia segítségével, amely lehetőséget ad 4K-felbontású, HDR (High Dynamic Range, azaz magas dinamikatartományú) videótartalmak továbbítására is.

A technológia fejlődésében mérföldkövet jelentő sugárzás a Las Vegas-i KHMP-TV adótornyáról, a nevadai Black Mountainről érkezett az LG új, ATSC 3.0 szabványú jeleket fogadni képes vevőegységeire, korábban sohasem látott 4K felbontású HDR videókkal. A technológia kivételes részleteket képes megjeleníteni, hiszen a 4K a jelenlegi HD televíziók felbontásának négyszeresét jelenti,  a teljesen élethű képet pedig a HDR magasabb kontrasztja, fényereje és az árnyékos jelenetek részletgazdagsága teszi tökéletessé.

A DNV Spectrum Holdings tulajdonában lévő KHMP televízióadó, amely az ATSC 3.0 sugárzási standard tesztelésére kapott engedélyt az amerikai hatóságoktól. A 4K HDR sugárzás első alkalommal most, Las Vegasban indult el,  a szabvány kulcselemeit az LG technológiai fejlesztései adják.

A CES-en zajlott teszt eredményei alapján az új szabvány komoly átviteli lehetőségeket és sávszélességet ígér a 4K tartalmak sugárzása számra. Mindez ráadásul először vált lehetővé az Advanced Television Systems Committee által fejlesztett, következő generációs ATSC 3.0 sugárzási szabvány segítségével.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a jeleket továbbító, úgynevezett fizikai réteg rendszerének legtöbb eleme mögött az LG technológiája áll” – mondta Dr. Skott Ahn, az LG Electronics elnöke és technológiai igazgatója. „Az ATSC 3.0 szabvány létrejötte számos, a sugárzással foglalkozó szakértő közös munkájának eredménye, a rendszer tizenöt eleméből tízet az LG technológiája biztosít” – tette hozzá.

Az ATSC 3.0 LG-eredetű technológiai elemei közé tartozik a kódoló berendezés (scrambler), az előremutató hibajavítás, a légköri hibák ellen bevetett ún. interleaver,a mapper, a többszörös streamet használó MIMO (multiple input, multiple output), a zajsugárzástól védő time interleaver, az OFDM framer, a frequencia-interleaver, referencia vivő és a tone reserve, illetve a védelmi intervallum.

„Az LG technológiájának segítségével az új szabvány korábban nem látott rugalmasságot ad a szolgáltatóknak, illetve izgalmas, új szolgáltatásokat a nézőknek. Az ATSC 3.0 mindezekkel a földfelszíni sugárzás új aranykorát hozza el” – tette hozzá.

Az új szabvány új alapokra helyezi a televíziós műsortovábbítást, ezzel is meghatározva a digitális földfelszíni sugárzás elkövetkező évtizedeit. A szabvány által biztosított nagyobb kapacitás lehetővé teszi a 4K UHD-szolgáltatások bevezetését, kiváló vételt biztosítva a televíziókon kívül akár mobileszközökön is, ráadásul hatékonyabbá teszi a frekvenciatartományok kihasználását is. A rendszer elemeinek növelt kapacitása, kombinálva a HEVC (High Efficiency Video Code) kodekkel – a videótömörítés következő generációs megoldásával – minden korábbinál szélesebb lehetőségeket ad a tartalomszolgáltatók kezébe.

„Az LG vezető szerepet tölt be az ATSC 3.0 szabvány fejlesztésében és kereskedelmi modelljének kialakításában, nemcsak az Egyesült Államokban, de Koreában is” – hangsúlyozta Ahn. A mostani tesztet több előzetes amerikai és koreai teszt előzte meg az elmúlt másfél évben, az LG, illetve amerikai kutatás-fejlesztési laboratóriuma, a Zenith, valamint a televíziós jeltovábbításhoz szükséges eszközök vezető gyártója, a GatesAir részvételével.

„A Szöulban és több amerikai városban zajlott tesztek fontos fejlődési irányt adtak az LG innovációi számára, megteremtve az ATSC 3.0 szabvány alapjait” – mondta Ahn. „A Las Vegas-i éles teszt pedig ismét rámutat az LG törekvésére, hogy szakmai együttműködéseivel elősegítse a földfelszíni sugárzás legújabb generációjának megteremtését.”

Az ATSC 3.0 szabványt az LG, a Zenith és a GatesAir közösen fejlesztette, a három vállalat együttesen alkotta meg az ATSC A/153 Mobile Digital TV Standard szabványát, amelyet ma már az iparág egésze használ. A technológia központi elemét adó átjátszó rendszert a Zenith szakemberei találták fel, még 1996-ban. ( – )

www.lgnewsroom.com       

Fujinon optika

Ez a „ZK sorozatú” Cine objektív, a FUJINON UA80x9, valódi 4K optikai jellemzéket kínál. Az optikai minőség alapja a nagy átmérőjű aszférikus lencsetag mely a legújabb optikai szimulációs rendszerrel lett tervezve. Másik újdonság az UA22x8 ez egy hordozható 4K 2/3″ broadcast 22x zoom objektív, mely optikai teljesítményében kompatibilis a 4K kamerákkal.

Könnyű, kompakt és extra mobilitással rendelkezik. A Fujinon által szabadalmaztatott optikai szimulációs technológia alkalmazása maximálisan lecsökkenti a torzítást a teljes zoom tartományban úgy, hogy a felbontás változatlan marad a középponttól egészen az optika széléig. Az újonnan kifejlesztett 9 lamellás írisz mechanizmus szép természetes bokeh effektes video képalkotást tesz lehetővé.

(-)

SWIT akkumulátorok

Száloptika összeköttetésű kameralánc rendszerük egyre több kiegészítővel bővül, így a kamera és stúdió oldali modulokon kívül már megjelent az intercom, az energiaellátó egység és az RCP, azaz a kamera vezérlő modul is. Természetesen a SWIT megtartva induló profilját, az akkumulátorok és töltők, tápegységek terén is bemutatott több újdonságot, melyek közt az egyidőben két akkut is töltő gyorstöltő és tápegység, valamint a 2 méterről is leejthető akkumulátor is megtalálható. Ez utóbbi még vízálló is.

A legtöbb modell elérhető Gold Mount és V-Mount kiépítésben is. A sok új kézi profi kamera szinte mindegyikéhez található termékeik közt akkumulátor, melyeknél már általános az USB aljzat is, melyen keresztül bármilyen USB eszköz „power-bank”-ja lehet. Termékeik között találhatók kamerára szerelhető LED lámpák, vezeték-nélküli kamera rendszerek, világítás és világítástechnikai berendezések, valamint stúdió videó monitorok. Széles választékban kínálnak LED paneleket stúdiókba DMX vezérléssel, 5600/3200 K színhőmérséklettel, többségük hálózati adapterről, V- Mount és G- Mount akkumulátorról is dolgozik. De van Fresnel lencsés megoldásuk is ez az S-2310-es modell, 200 Wattos, 12-75 fokos fókusszal, 9100-60000 Lux fényerővel, DMX vezérléssel. A monitor termékcsaládon belül 3 kisebb család található: kamerára szerelhető kivitel, ezek 5,7 és 9 collos méretben léteznek, a stúdiómonitorok 21,5 és 23,8 és 15,6 collos méretben készülnek, a Rack-be szerelhető monitorok 7 és 9 coll méretűek. Processzor termékeik között találhatók HD konverterek, szétosztó erősítők, audio kifejtők és HDMI/SDI átalakítók. Multiviewer megoldásuk 4 felé osztott kapcsoló, beágyazott hangműszerekkel.

Chuck Meyer Magyarországon

–        Örülök, hogy találkozhatunk, és köszönöm az interjú lehetőségét. Először jár Magyarországon?

Nem ez az első alkalom, voltam már itt pár évvel ezelőtt, Budapest gyönyörű város, viszont most a MediaNet-en adódott először lehetőség arra, hogy előadást tartsak a magyar broadcast szakembereknek. Ennek örülök, mert nagyon jó tapasztalatot jelent a számomra.

–        A Rexfilm meghívására érkezett a konferenciára, ami számomra azt is jelenti, hogy jó kapcsolatokat ápol a céggel?

Igen, nagyon jó a kapcsolatunk. Immár jó pár éve dolgozom velük és ezalatt az idő alatt nagyon megnőtt a termékkínálatuk, szemmel látható a fejlődés, miközben a piaci helyzet nagyon megváltozott. Másfél évvel ezelőtt a Belden megvásárolta a Grass Valley-t és összevonta a Miranda-val, ami nagyon izgalmas az egész iparág számára. Az, hogy egy ekkora termékcsalád részese lehetünk, hatalmas lehetőségeket rejt magában.

–        Az internetet nézve elképesztően gazdag életpályával rendelkezik. Hogyan alakult ez így?

Nagyon szerencsés voltam, Kaliforniában a Grass Valley otthonában nőttem fel. Az egyetem után, az első munkám az Atari-nál volt, a kutatás-fejlesztési csapatba kerültem. Ekkor alig múltam még 20 éves, programokat terveztem különböző projektekhez, ami nagyon jó buli volt egy magamfajta srácnak, miközben a diplomamunkámat és a tanulmányaimat végeztem. Később, mikor 1982-ben az Atari szétesett, néhány évig a Szilícium-völgyben is dolgoztam, majd állást kaptam a Grass Valley-nél, mivel nem akartam elhagyni a várost (nevet). Eltelt közben jó néhány év, és 2014-től megint itt vagyok a Grass Valley-nél.

–  Különböző cégeknél dolgozott, miközben változtak az idők, a technológia is, és rapid sebességgel fejlődött a televíziózás. Elértünk egy fejlődési szintet, és a broadcast világban megjelent az IPTV, amit mindenki a jövő technológiájának prognosztizál. Hogyan látja ezt a kérdést?

Azt gondolom, hogy az emberek túlságosan félnek az újdonságtól, és azt hiszik, hogy az IP technológia valami ördögtől való rossz dolog. Olyasvalami, ami veszélyezteti az üzleteiket. Az IP viszont nem más, mint egy újabb módja a tartalom továbbításának, ami történhet analóg kábelrendszeren keresztül, műholdas műsorszórással és még sorolhatnánk.

– Az IP technológia elsősorban a közösségi média irányába mutat. Lehet, hogy ez lesz az ablak, ami kinyílik majd a nagy tömegek előtt?

Ha én egy tartalom tulajdonos vagyok, és abból csinálok üzletet, hogy azt a tartalmat terjesztem, akkor én nagyon jól ki tudom használni a közösségi média előnyeit.

Amikor egy műsorszolgáltató az IP technológiát vizsgálja, akkor annak a módját keresi, hogy hogyan használhatja fel rendszerében a legokosabban. Például, hogyan alkalmazhatja az adatbázis technológiát arra, hogy a lehető leggyorsabban juttasson el különböző formátumú tartalmat minél több felé, akár reklámokkal teletűzdelve. Ahelyett hogy egy kép jut el sok emberhez, sok kép jut el sok emberhez.

  – Tehát az IP egy igazi lehetőség az információ, és a szórakoztatás         eljuttatására a széles tömegekhez. Mi a véleménye a kép minőségéről, a         képfelbontásról, és hogyan viszonyul egymáshoz a 4K, a 8K és az IP?

Tegyük fel a kérdést: hol is kezdődik a tartalom?

Számomra a tartalom a kamerával keszdődik. A Grass Valley kameráit pont Magyarországon gyártják. A fejlesztők mindig nagyon eltökélten törekedtek arra, hogy több különböző felbontású és nagy dinamikatartományú képeket biztosítsanak.

–  Igen, de ez azért nagyon komoly váltás is a televíziózásban…

Valóban így van, de jelentősen más a helyzet, mint amikor a HD-ra váltottunk. Az új képpel és a nagy felbontásra váltással nehezebb a folyamat, most a felhasználónak kell akarniuk a változást. Nincs olyan állami befolyás, ami kötelezővé tenné, hogy lapos tévét nézzenek az emberek vagy, hogy egy két méter átlójú képernyőt tegyél az otthonodba. Szerintem azért olyan nagy az érdeklődés az UHD iránt, mert olyan tulajdonságok, mint a jobb színskála, vagy a nagyobb dinamikatartomány, láthatóan jobbá teszik a képet.

 – Tehát jók az ipar kilátásai a következő húsz évre…

Igen, abszolút, sőt még annál is jobbak a perspektívák. A kérdést persze a fogyasztó dönti el. Ők azok,  akik megmondják, hogy kell-e nagyfelbontás, esetleg hajlított kijelző vagy, hogy egyáltalán tetszik-e a televízió képe.

Én pedig megpróbálom minél tisztábban átadni a hallgatóimnak, hogy hogyan építsék fel a rendszerüket, és hogy ez IP-vel bármilyen formátumban lehetséges. Olyan lehetőségeket nyújt a sávszélesség menedzselésére, amik például SDI jelek esetében egyszerűen nem voltak adottak.

Korábban a legtöbb rendszer, még az USA-ban sem volt teljes egészében HD. Felvettek egy pár műsort és áttolták egy konverteren. Manapság is hasonló a modell az új rendszereknél. De ha építek egy teljes egészében IP rendszert, akkor minden sokkal egyszerűbb lesz. Ha az IP rendszerem 10 Gbps-et tud, akkor számos bitsebesség közül választhatok. Mindent megtehetek, amit csak akarok. Nem kell újjáépíteni a belső rendszert, vagy új formátummal kísérletezni. Ez csak még előnyösebbé teszi az IP-t. Egyszerűen jobb képem van. És azt is tudom, ha ezt a néző is látja, mert például rákattint az akár interaktív reklámokra. Már semmi sem akadályozza a műsorszolgáltatót abban, hogy ugyanazt a típusú technológiát használja, mint amikor böngészünk a neten. És ez értékes a szolgáltatók számára.

–  Ok, de mi a helyzet a sávszélességgel? Nálunk bejelentették, hogy hamarosan minden háztartásba gyors internet kerül bevezetésre.

Ez azért nehéz kérdés még az Egyesült Államokban is, mert azok a lakosok akik Google Fiber városokban élnek, – mint San Antonio, Texas, vagy Kansas City – lehet, hogy kapnak egy gigabájtot, de a legtöbben nem kapunk. Műszaki oldalról így közelíthetjük meg a kérdést. Ott van az MPEG-2, amihez képest a H.264 kétszeres hatékonysággal tömörít, és a legújabb tömörítési eljárás, az HEVC, pedig még kétszer olyan hatékony. A legtöbb televízió MPEG-2. A H.264-et szinte kizárólag csak a weben használjuk. De ez internetes videó, nem IPTV.

Azért azt tudjuk, hogy sokan nem látják a 4K-s pixeleket. Nincs is elég nagy TV készülékünk hozzá. Szóval nekem 2K-nál nincs is többre szükségem, a 1080p untig elég. Viszont szükségem van a magas képfrissítési számra, mondjuk legyen 1080p120. Így már kétszeres a képfrekvencia és kétszer annyi a pixel, mint amit ma általában használunk.

 – Mi a helyzet a képfrissítés és a tömörítés viszonyával?

A képfrekvencia nem feltétlenül rontja a tömörítési arányt. Használhatok például hosszabb GOP intervallumokat. Vagy ha megnézzük a használt színskálát lehet, hogy 12 bitet szeretnénk használni a jelenlegi 10 helyett. De ezt csak az „I” képkockáknál számít, a „P” és „B” képkockák nem változnak. A nagy dinamikatartomány pedig tulajdonképpen csak metaadat. A görbéjét kell eljutatnom a tévékészülékhez, ami már tudja, mit kell majd tenni velük. Valójában az a realitás, hogy a 1080p50-nek HEVC tömörítéssel ugyanaz a sávszélesség igénye, mint a jelenleg használt MPEG-2-nek.

Ha jól belegondolunk, a sávszélesség infrastruktúrája már létezik. Viszont még nagyon sok kérdés leng a HDR görbék körül, a HEVC enkóderek és dekóderek is még csak most kezdenek megjelenni a piacon. Nemsokára eljön majd az idő, amikor egy tartalomgyártó azt mondja majd, hogy felajánlok egy kiváló 4K szolgáltatást. A fogyasztó pedig azt mondja, képes vagyok egy jó UHDTV-t vásárolni. És az már mindegy lesz, hogy a tartalom kábelen vagy valamilyen internet szolgáltatón keresztül jut el hozzá, mert mind IP alapú lesz. Érezhetjük a lehetőségeket, amelyeket a nem túl távoli jövő rejt. Persze mindezt senki sem tudja garantálni, de ez mindenképp egy nagyon racionális gondolkodási mód erről a témáról. A lényeg az, hogy ahhoz, hogy ez megvalósuljon, senkinek sem kell nagy anyagi áldozatot hozni.

–        … és a fejlődés nagyon gyorsan lesz érzékelhető?

A fejlődés, és a fejlesztés nagyon gyors lesz, mert azt a szórakoztató-elektronikai ipar húzza magával, nem pedig a kormányoknak kell megvalósítani, és főleg finanszírozni.

( – )

Camerimage 2015

A Bydgoszcz-i nemzetközi filmfesztivál egyike a legnagyobb fesztiváloknak, amit kifejezetten a művészfilmeknek, az operatőri munkáknak, és azok készítőinek rendeznek.  A verseny a Golden Frog, az Arany Béka elnyeréséért 1993 óta zajlik, azóta létezik a Fesztivál. A verseny célja, hogy olyan egyedülálló  látásmóddal készült filmeket mutasson be, melyeket azután a nemzetközi zsűri értékel, és eldönti, hogy kik a legjobb rendezők és operatőrök. Az Angénieux objektívek sikere elsöprő volt ezen a fesztiválon. Alkalmazásukról, és a velük való forgatási tapasztalatokról a fesztiválon szerepelt filmek operatőrei közül néhányan nyilatkoznak.

Angénieux objektívekkel fotografált döntős filmek.

–        „The 33” című filmet Patricia Riggen rendezte – operatőr Checco Varese ASC aki Optimo 24-290, 17-80, 28-76 és 15-40 zoom lencséket használt a forgatáshoz. 

–        A „Carol” Todd Haynes rendezése – operatőr Ed Lachman ASC 

–        „I Saw the Light”  rendező Marc Abraham – operatőr Dante Spinotti AIC ASC  – aki az új Optimo 56-152 A2S objektívet használta a felvételhez.

–        „Mad Max – Fury Road” rendezte George Miller– operatőr John Seale ACS ASC –  aki Optimo 15-40 Angénieux objektívet használt Steadycam-en.

–        A „Sicario” című filmet Denis Villeneuve rendezte – operatőr Roger Deakins BSC ASC – légi felvételek.

–        „Les Suffragettes” rendező Sarah Gavron – operatőr by Eduard Grau

–        „Wolf Totem” rendező Jean-Jacques Annaud – operatőr Jean-Marie Dreujou AFC aki nagylátószögű Angénieux objektíveket használt a Wolf Totem forgatásakor: Optimo 28-340, 24-290, 15-40, 28-76 valamint az Optimo DP 3D sorozatot.

Checco Varese (ASC ) operatőr „The 33”

„ A film 33 chilei bányászról szól, akik 2010-ben egy katasztrófa következtében 69 napot töltöttek a föld alatt egy szénbányában. A film felszíni jeleneteit Chilében forgattuk, míg a föld alatti felvételek Kolumbiában készültek, ahol két bánya volt. A kisebb aknát Nemocon, míg a nagyobbat Zipaquirának hívták. Napi 14 órákat dolgoztunk a föld alatt hat napos munkahéttel  másfél hónapon át, ami nagyon kemény volt mindenkinek, színésznek, rendezőnek egyaránt – magamat is beleértve. A főjárat majdnem  két mérföld hosszú volt. Az egyik jelenet a bánya elején, a másik a közepén, és az utolsó pedig a járat legvégén volt beállítva. Két kilométer hosszan kellett végig kábeleznünk, mert nem hozhattunk generátorokat a bányába, ami brutális volt. A másik bányában nem volt kocsi lejárat, szóval gyalog kellett lemenni egy alig öt láb magas vágatban, ami mindössze négy láb széles volt, és mindent kézben kellett levinni magunkkal a helyszínre. Nem volt egyszerű történet.

Három Alexa XT kamerával dolgoztunk Raw file-ban, és Codex-re, a kamerán Angénieux Optimo lencséket használtunk 24-290, 17-80, 28-76 és 15-40-eseket, ezek voltak alapvetően a csomagban. A föld alatt egyáltalán nem használtunk szűrőket. Az Alexával 1280 ASA –val exponáltam, és néhány különleges jelenetnél lementem 2500 ASA-ig, hozzáteszem fantasztikus eredménnyel. Mikor széles zoomokat kezdtem használni mindenki azt mondta. „Meg vagy őrülve, közeliket kellene használnod a mélységélesség és az alacsony fényviszonyok miatt.” De a rendező a folyamat közvetlenségét akarta megmutatni. A másik ok a komponálás volt. A legtöbb világítást a rendelkezésre álló fénnyel oldottuk meg, elsősorban a bányászok zseblámpáival, és volt néhány belógatott fényünk. Elképesztő látvány volt, amit 33 bányászlámpa villanófénye nyújtott ahogy a kamerába világítottak, vagy éppen egymásra vetették a fényt. Soft halogén lámpáink voltak, melyek romantikus fáklyafényt vetítettek. A feszíni külső felvételeknél ugyan azokat a kamerákat és objektíveket használtam, de mindenek előtt a nagyon hosszú 24-290-es lencsét, és gyakran kézben, ami a produkciónak egyfajta felfokozott érzést adott. A másik ok, amiért nem cseréltem túl gyakran lencsét az volt, hogy a bányában a levegő nagyon poros volt. Praktikus embernek tartom magam, és hiszem, hogy míg az életben a valóság formálja a karaktert, addig a filmben az eszközök, és a megjelenítés teszi ugyanezt.

Mint mondtam, az Angénieux zoom obejktívnek gyönyörű fénye van, rendkívül szelíd, részletes és széles színspektruma nagyon lágy, és nagyon szép. Sohasem kapsz igazán magentát, vagy határozott zöldet, csak valami nagyon kellemes színt. Ez volt az oka, hogy a 24-290-et használtam 1280 ASA mellett, mert volt benne igazi tartomány”.

( részlet Jon Fauer interjújából. www.fdtimes.com )

Jean-Marie Dreujou (AFC) opertaőr „Wolf Totem”

Ezt a filmet jelőlte Kína a legjobb idegennyelvű Oscar – díjra.

„Nagyon szerettem használni az új 28-340 –est az Angénieux 2x szeres extenderrel, és nagyra értékeltem a homogén optikai minőséget. Amikor kezdő operatőr voltam, rendszeresen használtam Panavision objektíveket, mint például a 24-275 –ös 2,8 –as rekeszértékkel, ami óriási előnyt jelentett ha 35 mm-re forgattunk, és most én választottam az Angénieux 25-250 HR lencsét, aminél hasonló volt a rekesz. Korábban én is használtam az Optimo 24-290 –est amikor kijött, mert szükségem volt rá a megfelelő bőrszín és a színmetrika miatt. Ideális lencse volt a számomra. Ugyan ezt a minőséget kaptam a 28-340 –estől és a könnyűsúlyú Optimo 15-40 & 28-76 –tól is. Jól tudtam alkalmazni őket váltakozva állványon, vagy vállra véve egyaránt. Mindketten ugyan azt a minőséget tudják. A 2D-s felvételeknél Alexákkal dolgoztam, 3D –ben viszont RED –del. RAW-ban rögzítettünk, így gyorsan tudtunk váltani a két rendszer között. A gyors váltást az Angénieux lencséknek is köszönhetünk, mert a Alexa kompatibilis az Optimo-val, és azt kaptam tőle amit kerestem”. ( – ) 

Mad Max / Fury Road – Mark Goellnicht steadycam operatőr

„A filmet hét hónapig forgattuk szélsőséges körülmények között Nambiában, és Dél- Afrikában 2012 –ben és 2013 –ban fejeztük be Sydney-ben. Szinte mindenhol az Angénieux 15-40 –est használtuk, ugy Steadicam-nél, mint kézben, az Arri Alexa M kamerán egyaránt.

Azt kell mondanom, hogy a zoomtartománya tökéletesen megfelelt a háborús terepjárók forgatásánál. Különösen jól reagált a kamera a közeli felvételekre, amikor a néző úgy érezheti, hogy a szereplők karnyújtásnyira vannak tőle, miközben ott volt a szélesebb gyújtótávolság egy kompakt házban, és a zord körülmények, ahol a poros terepen nem lehetett  objektívet cserélni, miközben állandóan forgattunk. Öszintén mondhatom, az egész forgatás alatt egyszer sem volt problémánk, ami igazolja az Angénieux Optimo Zoomok kitűnő, minőségi felépítését.”

www.rexfilm.hu

Paradigmaváltás a hangkeverésben II. rész

Számos könnyűzenei stílusnál megfigyelhető, hogy a felvételek hangossága,  pontosan fogalmazva a felvételek hangosságának átlaga, évről-évre növekedett, a dinamika csökkent, a hangzás pedig egyre torzabbá vált. Az 1. ábra bő 60 év slágerlistás dalainak hangosság és valódi csúcsszintjének alakulását ábrázolja. A hangosság háború témájával foglalkozó tanulmányokból kiderül, hogy a verseny a digitális rendszerek megjelenésével gyorsult fel. A feketelemez virágzása idején, 40 év alatt mindössze kb. 4 dB hangerő ingadozás figyelhető meg, míg a CD-nél 20-25 év alatt 8-10 dB-lel nőtt a felvételek átlagos hangossága. Ha a vizsgált időszak leghalkabb és leghangosabb dalait hasonlítjuk össze, a különbség meghaladja a 20 decibelt.

1. ábra 10 000 slágerlistás dal integrált hangosságának (I), valamint maximális valódi csúcsszintjeinek (MaxTP) medián értékei kétéves bontásban. A hibavonalak az egyes időszakokba eső eredményének középső 50%-ának (25 % – 75%) elhelyezkedését szemléltetik. (Forrás: R. M. Ortner „Je lauter desto bumm!)”

A könnyűzenei hangosság verseny mögötti motivációról a vélemények megoszlanak. Az viszont tény, hogy a pop, rock stílusok előadói, a kiadók menedzserei évtizedeken keresztül egyre hangosabb felvételeket követeltek. A hangmérnököknek, mastering-mérnököknek az aktuális slágerekhez képest mindig kicsit hangosabbra kellett készíteni az új felvételt. Ez a folyamat oda vezetett, hogy jó néhány, a XXI. század első évtizedében készült könnyűzenei kiadvány dinamikája kisebb, mint a múlt század elején készült fonográf hengereké.

Az ilyen, agyon komprimált felvétel hangzása lapos, monoton, elvész belőle az élet, az izgalom. Nem kelti fel már a figyelmet, inkább csak háttér-hallgatásra, a környezet zajainak elfedésére alkalmas. 

A „minél hangosabb, annál jobb” elképzelés a hanglemezek esetében is hamis. Tetszőleges időszakot vizsgálva, nem találni összefüggést a különböző hangosságú dalok slágerlistákon elfoglalt pozíciói vagy az eladási statisztikák között. Ennek ellenére az előadók, kiadók törekedtek, törekszenek rá, hogy a készülő szám, lemez, hangosságával kitűnjön a többi közül.

A legtöbb lejátszó eszköz rendelkezik hangerőszabályzóval, a hallgatónak tehát szinte minden esetben lehetősége van kompenzálni a megnövelt hangerőt. Kivételnek számítottak a 45-ös fordulatszámú lemezeket játszó zenegépek, melyeknél a hangerőszabályzót a készülék hátuljába rejtették, illetve a gramofon. Ez utóbbinál a hangerőt kizárólag a tölcsérbe gyömöszölt ruhadarabbal, például harisnyával lehetett csökkenteni.

A hangosság versenynek, hangosság háborúnak nevezett jelenség a ’80-as évek második felében, a ’90 es évek elején, a CD és a digitális dinamikaprocesszorok elterjedésének idején, gyorsult fel. A feketelemez lejátszhatóságát veszélyeztette volna, ha a barázdát túl nagy amplitúdóval vágják, illetve az állandóan jelenlévő nagy amplitúdójú barázdák következtében a műsoridő is jelentősen csökkent volna. Emiatt az analóg érában a hangosság verseny még nem tudott eldurvulni.

Szemben a feketelemezzel, a kompaktlemez lejátszhatósága és műsorideje független a kivezérléstől. Így a digitális érában a hanghordozók technika korlátai már nem szabnak határt a komprimálás mértékének, és a hangosság fokozásának.

Az analóg érában a hanglemezek átlagos hangossága meglehetősen kiegyenlített volt. Az eltérés két LP között általában néhány dB-nél nem volt több. A lemezek átlagos hangosságérték jellemzően -18 és -15 dBFS közé esett. Az egységes hangosságnak köszönhetően, a lemezeket azonos hangerőszabályzó állás mellett lehetett hallgatni. A felvételek csúcs-átlaghangosság viszonya – az analóg stúdiószalag nemlineáris átviteli karakterisztikájából adódóan – legfeljebb 12-14 dB volt, ami egyébként komolyzenei felvételek esetén is nagyon jó érték. 

A digitális rendszerek nem komprimálják a műsorjelet. Így az analóg szalagénál nagyobb PLR-rel is lehet velük felvételt rögzíteni. Az Sony első professzionális digitális rendszerében a névleges analóg kivezérlési szintet (0 VU, +4 dBu) -20 dBFS-hez rendelték, bőkezűen 20 dB kivezérlési tartalékot biztosítva a jelcsúcsoknak. Figyelemre méltó az is, hogy a PCM-1600 és PCM-1610 audio processzorok kivezérlés mérője még nem a ma megszokott módon skálázták (2. ábra). A műszeren a 0 dB nem a maximális kivezérléshez, hanem a névleges analóg kivezérlési szinthez tartozik, a skála teteje pedig +20 dB. Hamar kiderült, hogy a névleges kivezérléshez képest legfeljebb 12-14 dB-es csúcsokkal rendelkező analóg felvételeket szintnövelés nélkül digitalizálva, a CD-k legnagyobb kivezérlése 6-8 dB-lel a maximális szint alatt marad. Nem akarván véletlenül sem elpazarolni a kb. 1 bitnyi kivezérlési tartalékot, a stúdiók 6 dB-lel megnövelték a lejátszó magnetofon kimenőszintjét, hogy a digitalizált felvételen a legnagyobb csúcsok már a maximális 0 dBFS közelébe kerüljenek. Annak érdekében, hogy a digitálisan rögzített kiadványok hangossága ne maradjon el az analóg szalagról digitalizált anyagokétól, értelemszerű volt, a keverőasztalok kimeneti szintjét is megnövelni. A szintnövelés 6 dB hangosságnövekedést okozott, eltűnt a kivezérlési tartalék, de a kiadványok dinamikája még nem sérült. Követve a stúdiók szintezési gyakorlatát, az 1985-ben piacra került PCM-1630 audio processzor kivezérlés mérőjét (2. ábra) már dBFS-ben skálázták. A referenciaszint értéke ennél a típusnál már -20 és -10 dBFS között állítható volt.

A csúcsnormalizált felvételeknél – kivezérlési tartalék hiányában –további hangosságnövelés csak dinamikaszűkítés árán volt megvalósítható. A csúcsok limitálásával, a hangosság átfogás szűkítésével újabb több decibelnyi szint-, és ebből adódóan hangosságnövelés vált lehetővé. 

2. ábra A Sony PCM-1610 (a) és PCM-1630 (b) audió processzorok kivezérlés mérő műszere.

Nem szabad elfelejteni, hogy a ’80-as években a digitálisan rögzített felvételek utólagos manipulálása még nem volt megoldott. Nem voltak minden stúdió számára megfizethető hardver DSP-k, munkaállomások, plug-inek. A stúdiók többségében a szerkesztésen kívül minden beavatkozást kizárólag az analóg tartományban tudtak elvégezni. A digitális jelmanipuláló eszközök árának csökkenése, a munkaállomások teljesítményének megsokszorozódása a ’90-es évek közepére tette lehetővé, hogy a kiadványok dinamikájának módosításához ne kelljen a felvételt az analóg és digitális tartományok között oda-vissza konvertálni. A digitális dinamika-szabályzók lényegesen hatékonyabbnak bizonyultak analóg elődeiknél. A look-ahead limiterek ekzakt módon voltak képesek megfogni minden egyes jelcsúcsot, a többsávos kompresszorokkal pedig a nélkül lehetett drasztikusan csökkenteni a dinamikát, hogy észlelhető „pumpálás” keletkezett volna. A mastering mérnökök kelléktárában a limiterek és kompresszorok mellett ott találjuk még a különböző equalizereket és exceitereket, melyekkel a hangszín módosításán keresztül növelhető a felvétel hangossága.

3. ábra Könnyűzenei felvételek hangosság és dinamika paraméterek alakulása az idő függvényében.

A hangfelvételek hullámformája sokat elárul a dinamikáról (5. ábra), jóllehet kvantitatív információkat nem tudunk leszűrni belőle. A dinamikus anyagok hullámformája „szellős”, a csúcsok között van „levegő”, míg a szűk dinamikával rendelkező felvételeké tömör, kolbász jellegű. Ez utóbbiakban a maximálisan kivezérelt, ill. a maximálisnál alig kisebb nagyságú minták dominálnak, hiányoznak belőlük a tranziensek, és híján vannak a dinamikai kontrasztnak.

A 2000-res évekre a könnyűzenei kiadványokon gyakorlatilag szinte már minden jelcsúcs a kivezérlési határ közelébe került. Azonban a megrendelők többségének sosem elég hangos a készülő felvétel. Amikor a mastering eszközökkel már nem lehetett a hangosságot fokozni, további beavatkozások bevezetése vált szükségessé. Ekkor kezdték a mastering stúdiók a kompresszálást, limitálást, basszus és felharmonikus dúsítást szándékos analóg és digitális túlvezérléssel ötvözni. Megszülettek a négyszögjeleket, több decibelnyi hangminták közti túlvezérlést tartalmazó kiadványok (6. ábra).   E kiadványokon a jel effektívértéke megközelíti, gyakran eléri, vagy akár meg is haladja a jel csúcsértékét. Ezek a beavatkozások nem csak a vájt-fülűek számára tűnnek fel. A hangzás torzzá, fémessé válása, a hangkép beszűkülése, a térérzet eltűnése gyakran már a nem hozzáértő számára és nyilvánvalóvá vált.  

6. ábra Durva digitális túlvezérlések Iggy Pop Search And Destroy c. számában.

A hangosság verseny azonban nem csak az új kiadványokat érintette. Annak érdekében, hogy a régebbi felvételek is kellően hangosan szóljanak az új CD-k mellett, – akár több alkalommal is – újra masterelték őket. 

1. táblázat A Song From The Wood c. dal két változatának hangosság és dinamika adatai.

Azt gondolhatnánk, hogy a hangosságverseny a hanglemeziparon belül csak a könnyűzenei műfajokat érinti. Meglepő, de komolyzenei felvételek esetében is előfordult, hogy a megrendelő ragaszkodott hozzá, hogy a felvétel hangosabb legyen a mű korábban megjelent változatánál, vagy egyéb komolyzenei kiadványoknál.

A negatív tendenciák ellenére, szerencsére néhány pozitív esetről is be lehet számolni. Ha nem is gyakran, de előfordul, hogy a kiadók utólag megjelentetik egy-egy könnyűzenei album jobb minőségű változatát. Ez történt például a Metallica rajongók körében nagy felháborodást kiváltó Death Magnetic CD-jével és a Green Day 2004-ben megjelent American Idiot című lemezével is. A Guitar Hero játékhoz, – adminisztrációs hibából kifolyólag – nem a hivatalos Death Magnetic verziót, hanem annak egy még valamivel kisebb mértékben komprimált, hallgathatóbb változatát mellékelték. Az American Idiot-nak pedig 2011-ben jelent meg 24/192-es, dinamikusabb HDR változata. Mindkét album esetében egyértelműen tisztább, torzítatlanabb, tranziensekben gazdagabb a később kiadott változat.

Az iTunes Radio indulását követően, az ismert mastering mérnök, Bob Katz sajtóközleményben jelentette be, hogy a hangosság háborúnak vége. Katz lelkesedésének alapja az volt, hogy az iTunes Radio már hangosság szerint normalizálva játsza a dalokat. Ebből pedig következik, hogy értelmetlenné válik a versengés, hiszen az agyon komprimált számok a hangosságnormalizálást alkalmazó rendszereken nem lesznek hangosabbak a többi dalnál, ellenben laposan, élettelenül fognak szólni. 

folytatjuk