A Super Bowlt továbbra is első helyen, a világ legnézettebb televíziós sporteseményeként tartják számon, mely évről évre újabb nézőszám rekordot állít fel. A Baltimore Ravens és a San Francisco 49ers által vívott 47. (XLVII) Super Bowl döntő félidejében a nemzetközi szupersztár Beyoncé szórakoztatta felvillanyozó előadásával a New Orleans-i Mercedes-Benz Superdome közönségét.
Mivel a 47. Pepsi Super Bowl döntő félidei szünetében adott show-műsort több-millió rajongó követte feszült figyelemmel, a hiba esélyét nullára kellett csökkenteni. Nem okozott hát meglepetést, amikor Beyoncé audio csapata és az esemény hangtechnikájáért felelős veterán produkciós cég, az ATK AudioTek a Sennheiser kiszámíthatóan megbízható vezeték nélküli technológiája és kivételes hangminősége mellett döntött. Madonna csúcsokat döntögető tavalyi félidei show-jának hagyományát folytatva – aki szintén Sennheiserrel lépett fel – Beyoncé egy több mint 12 perces műsort adott, melyben többek között egyveleget énekelt legismertebb dalaiból, majd az újból összeállt Destiny’s Child is színpadra lépett.
A 17-szeres Grammy-díjas és már hosszú ideje Sennheiser eszközöket használó Beyoncé a döntő félidei szünetében MD 5235 dinamikus kapszulával szerelt, saját krómozott Signiture Sennheiser SKM 5200-II kézi-mikrofonjával lépett színpadra. „Beyoncénak hatalmas hangja van” – mondta Stephen Curtin (Eighth Day Sound Systems), Beyoncé FOH hangmérnöke. „Sok más mikrofonnal nehézséget okozna a művésznő hangjának közvetítése, mert ha igazán odateszi magát könnyen torzítás léphet fel. Nagyszerű számomra az a megnyugtató érzés, hogy a legfelfokozottabb pillanatokban sem lehet probléma.”
Beyoncé – női zenészekből álló zenekarának és táncosainak közreműködésével – egy egyveleget adott elő, melyben olyan slágerek csendültek fel, mint a „Love On Top”, a „Crazy In Love”, az „End Of Time” és a „Baby Boy”. Majd a Destiny’s Child két másik tagja, Kelly Rowland és Michelle Williams is csatlakozott Beyoncéhoz, hogy együtt adják elő a „Bootylicious” és az „Independent Woman” című számot. Beyoncé a „Single Ladies” című bombasikerét még Rowland és Williams társaságában adta elő, majd a nagy fináléban a „Halo” című számot már szólóban énekelte.
„Semmi sem fogható ahhoz a minőséghez, amit a Sennheiser eszközökben található RF kompander frekvenciamenete képvisel” – jegyezte meg Jason Kirschnick technológiai vezető (Eighth Day Sound Systems – a Beyoncé turné produkciós cége). „Ha minőségi hangzást akarsz, nemigen találsz ehhez foghatót más gyártók kínálatában.”
Demetrius Moore monitor hangmérnök még tömörebben összegzi a mikrofon karakán hangzásbeli jellemzőit: „A Sennheiser SKM 5200 a világ legkiválóbb hangzású vezeték nélküli énekmikrofonja” – mondta.
A kezdőrúgást megelőzően Alicia Keys egy NFL logót mintázó színpadra állított zongora mellett ülve, és egy MD 5235 dinamikus kapszulával szerelt, matt fekete Sennheiser SKM 5200-II mikrofonba énekelve adta elő az amerikai himnuszt (Star Spangled Banner). Keys énekhangja ragyogón és kristálytisztán szólt, és az énekesnő megható előadásában elhangzó nemzeti himnusz tökéletesen alkalmas volt arra, hogy ezt az eseményt lelkesítő szikraként az eddigi egyik legemlékezetesebb Super Bowl döntővé tegye.
A Sennheiser fejlett RF technológiája felbecsülhetetlen előnyöket nyújt egy olyan különleges eseményen, mint a Super Bowl, ahol idén Jason Eskew és a professzionális vezeték nélküli rendszerekért felelős csapat több mint 80 hang- és kommunikációs csatornát koordinált. Stephen Curtin egy összesen 12-csatornás Sennheiser EM 3732-II vezeték nélküli vevőegység rendszert használ Beyoncé turnéján. Nyolc csatornát használnak az SKM 5200-II kézi-mikrofonokhoz (egy fő és egy tartalék mikrofon Beyoncé számára, három a háttérénekesek és a vendégek számára), plusz négy csatornát a fúvósok számára. A fúvósok mindannyian SK 5212-II övre rögzíthető zsebadót használnak.
„Műszaki szempontból az RF egyszerűen azért nagyszerű megoldás, mert a 3732 modellt széles-sávú eszközként kaphatjuk meg, mely a teljes frekvencia-tartományt lefedi” – magyarázta Curtin. „Ennek köszönhetően könnyedén tudunk alkalmazkodni akár a zsúfolt RF környezethez is. Nincs túl sok olyan termék, amely képes lenne erre; mindegyik egy meghatározott sávszélességre van tervezve.”
„Hangzás tekintetében mindig is a Sennheiser volt a kedvencem” – folytatta. „Mindig jelentős különbség hallasz, ha valaki egy másik gyártó termékét használja, nem a Sennheiserét.” A Sennheiser énekmikrofonok egy másik előnye, melyet Curtin nagyra értékel, az a tengelyen kívüli hangok hatékony szűrése. „Nagyon nagy dolog, hogy ezek a mikrofonok kitűnő irányítottsággal rendelkeznek, és jelentős mértékű gerjedés előtti erősítést tesznek lehetővé.”
Beyoncé a 47. Super Bowl döntőn
Energikus, és történelmi jelentőségű produkciót adott elő a Sennheiser közreműködésével
A Super Bowlt továbbra is első helyen, a világ legnézettebb televíziós sporteseményeként tartják számon, mely évről évre újabb nézőszám rekordot állít fel. A Baltimore Ravens és a San Francisco 49ers által vívott 47. (XLVII) Super Bowl döntő félidejében a nemzetközi szupersztár Beyoncé szórakoztatta felvillanyozó előadásával a New Orleans-i Mercedes-Benz Superdome közönségét.
Mivel a 47. Pepsi Super Bowl döntő félidei szünetében adott show-műsort több-millió rajongó követte feszült figyelemmel, a hiba esélyét nullára kellett csökkenteni. Nem okozott hát meglepetést, amikor Beyoncé audio csapata és az esemény hangtechnikájáért felelős veterán produkciós cég, az ATK AudioTek a Sennheiser kiszámíthatóan megbízható vezeték nélküli technológiája és kivételes hangminősége mellett döntött. Madonna csúcsokat döntögető tavalyi félidei show-jának hagyományát folytatva – aki szintén Sennheiserrel lépett fel – Beyoncé egy több mint 12 perces műsort adott, melyben többek között egyveleget énekelt legismertebb dalaiból, majd az újból összeállt Destiny’s Child is színpadra lépett.
A 17-szeres Grammy-díjas és már hosszú ideje Sennheiser eszközöket használó Beyoncé a döntő félidei szünetében MD 5235 dinamikus kapszulával szerelt, saját krómozott Signiture Sennheiser SKM 5200-II kézi-mikrofonjával lépett színpadra. „Beyoncénak hatalmas hangja van” – mondta Stephen Curtin (Eighth Day Sound Systems), Beyoncé FOH hangmérnöke. „Sok más mikrofonnal nehézséget okozna a művésznő hangjának közvetítése, mert ha igazán odateszi magát könnyen torzítás léphet fel. Nagyszerű számomra az a megnyugtató érzés, hogy a legfelfokozottabb pillanatokban sem lehet probléma.”
Beyoncé – női zenészekből álló zenekarának és táncosainak közreműködésével – egy egyveleget adott elő, melyben olyan slágerek csendültek fel, mint a „Love On Top”, a „Crazy In Love”, az „End Of Time” és a „Baby Boy”. Majd a Destiny’s Child két másik tagja, Kelly Rowland és Michelle Williams is csatlakozott Beyoncéhoz, hogy együtt adják elő a „Bootylicious” és az „Independent Woman” című számot. Beyoncé a „Single Ladies” című bombasikerét még Rowland és Williams társaságában adta elő, majd a nagy fináléban a „Halo” című számot már szólóban énekelte.
„Semmi sem fogható ahhoz a minőséghez, amit a Sennheiser eszközökben található RF kompander frekvenciamenete képvisel” – jegyezte meg Jason Kirschnick technológiai vezető (Eighth Day Sound Systems – a Beyoncé turné produkciós cége). „Ha minőségi hangzást akarsz, nemigen találsz ehhez foghatót más gyártók kínálatában.”
Demetrius Moore monitor hangmérnök még tömörebben összegzi a mikrofon karakán hangzásbeli jellemzőit: „A Sennheiser SKM 5200 a világ legkiválóbb hangzású vezeték nélküli énekmikrofonja” – mondta.
A kezdőrúgást megelőzően Alicia Keys egy NFL logót mintázó színpadra állított zongora mellett ülve, és egy MD 5235 dinamikus kapszulával szerelt, matt fekete Sennheiser SKM 5200-II mikrofonba énekelve adta elő az amerikai himnuszt (Star Spangled Banner). Keys énekhangja ragyogón és kristálytisztán szólt, és az énekesnő megható előadásában elhangzó nemzeti himnusz tökéletesen alkalmas volt arra, hogy ezt az eseményt lelkesítő szikraként az eddigi egyik legemlékezetesebb Super Bowl döntővé tegye.
A Sennheiser fejlett RF technológiája felbecsülhetetlen előnyöket nyújt egy olyan különleges eseményen, mint a Super Bowl, ahol idén Jason Eskew és a professzionális vezeték nélküli rendszerekért felelős csapat több mint 80 hang- és kommunikációs csatornát koordinált. Stephen Curtin egy összesen 12-csatornás Sennheiser EM 3732-II vezeték nélküli vevőegység rendszert használ Beyoncé turnéján. Nyolc csatornát használnak az SKM 5200-II kézi-mikrofonokhoz (egy fő és egy tartalék mikrofon Beyoncé számára, három a háttérénekesek és a vendégek számára), plusz négy csatornát a fúvósok számára. A fúvósok mindannyian SK 5212-II övre rögzíthető zsebadót használnak.
„Műszaki szempontból az RF egyszerűen azért nagyszerű megoldás, mert a 3732 modellt széles-sávú eszközként kaphatjuk meg, mely a teljes frekvencia-tartományt lefedi” – magyarázta Curtin. „Ennek köszönhetően könnyedén tudunk alkalmazkodni akár a zsúfolt RF környezethez is. Nincs túl sok olyan termék, amely képes lenne erre; mindegyik egy meghatározott sávszélességre van tervezve.”
„Hangzás tekintetében mindig is a Sennheiser volt a kedvencem” – folytatta. „Mindig jelentős különbség hallasz, ha valaki egy másik gyártó termékét használja, nem a Sennheiserét.” A Sennheiser énekmikrofonok egy másik előnye, melyet Curtin nagyra értékel, az a tengelyen kívüli hangok hatékony szűrése. „Nagyon nagy dolog, hogy ezek a mikrofonok kitűnő irányítottsággal rendelkeznek, és jelentős mértékű gerjedés előtti erősítést tesznek lehetővé.”
A felhasználók többsége egyetértett abban, hogy az 1950-es évek, avagy a színes televíziózás bemutatása óta ez lesz a legnagyobb jelentőségű változás. Az azóta eltelt több mint másfél évtized bebizonyította, hogy a hagyományos felbontás hatszorosát nyújtó HDTV valóban forradalmi volt.
A HDTV, azaz a nagyfelbontású televíziók a házimozizást is örökre megváltoztatták, különösen a mozifilmek nagy képernyőkön való lejátszását. A HDTV megjelenéséig a tehetősebb moziőrültek katódsugárcsöves (CRT) projektorokkal nézték a 480 sor felbontású LaserDisc (LD) lemezeiket. Ezzel a technológiával azonban, még a legjobb sorduplázó eljárással sem sikerült eltüntetni a képek csíkozottságát és a túlságosan lágy körvonalakat. A HD viszont már igazi moziélményt nyújtott és ez csak egyre jobb lett, vagy legalábbis megfizethetőbbé vált az évek múlásával. Amikor végre megjelent a Blu-ray, a full HD formátumhoz tartozó adatrögzítő, mindenki tudta, hogy a nagyfelbontású technológia csúcsára érkeztünk.
Valóban elérkeztünk a csúcsra?
A digitális videózás otthoni elterjedése alatt csendben a mozikban is elkezdődött a digitális forradalom, amely azt ígéri, hogy a százéves, kémiai eljárásokon alapuló filmes technológiát gigantikus adathalmazokkal váltja fel. Azóta, amióta a HDTV a háztartások számára elérhetővé vált, a digitális technológia szépen lassan Hollywood-ba is betette a lábát. A jelenlegi moziszabvány a 4K formátum, amely a HDTV felbontás négyszeresét kínálja minden elérhető képméretben. Jelenleg a 4K otthoni bevezetése előtt állunk, amelyről nem tudni, hogy milyen hatással lesz a klasszikus filmszínházakra. Az viszont már most is bizonyos, hogy újabb történelmi pillanat, és még inkább magával ragadó moziélmények elé nézünk a következő években.
A fenti ábán látható a különböző képformátumok közötti különbség. A rajzon nem tüntették fel a 3840 x 2160 képpontos QUAD HD felbontást, amely csupán horizontálisan marad el a DCI 4K megjelenítési szabványától. Nagy valószínűséggel a jelenlegi HD formátumokat is erre, a 4K felbontásra méretezik át.
Mi is az a 4K?
A nagyközönség előtt bemutatott első digitális mozit George Lucas, a Csillagok Háborúja alkotója hozta létre. Lucas – aki korábban a THX minőségbiztosítási rendszert is kidolgozta – eltökélte, hogy addig nem nyugszik, amíg azok számára, akik a filmjére kíváncsiak, és korábban a többször másolt karcos filmeket látták, az új szabványnak köszönhetően a mesterkópiával azonos digitális változathoz jussanak és eredeti minőségű filmet és hangot élvezzenek. A nagyszabású kísérletet 1999-ben láthatta az amerikai nagyközönség. A Csillagok Háborúja első részének forgatásánál, a Baljós árnyaknál már digitális technikát is használt, előre látta a jövőt és ezért volt fontos számára, hogy most a technika fejlődésének köszönhetően újra megmutassa a nézőknek a lehető legjobb minőséget. A megvalósítás a Sony és a Panavision közreműködésével történt. Megalkották az első 1080 soros progresszív sorfelbontású, 24 képkocka/másodperc rögzítésére alkalmas digitális kamerát, és a film bizonyos részeit már ezzel a technológiával forgatták. A további minőségjavulás érdekében a nagyfelbontású mesterkópiából olyan digitális változatot készítettek, amelyet kísérleti jelleggel összesen négy amerikai moziban vetítettek. A kísérlet sikerült és megszületett a 2K felbontás a mozikban.
A kezdeti sikeren fölbuzdulva hét nagy filmstúdió 2002-ben megalakította a Digital Cinema Initiative (DCI), kft-t azzal a céllal, hogy a filmforgalmazás és filmbemutatás terén feltérképezzék Hollywood digitális jövőjét. Nyilvánvaló volt, hogy egységes képformátum, megjelenítő és kódolási szabványokat kell megalkotniuk annak érdekében, hogy megszabaduljanak a hagyományos filmmásolással és filmterjesztéssel járó hatalmas költségektől. A DCI 2005-ben a 2K felbontást szabta minimum követelménynek. A 2K-ból a “K” 1024 képpontot (2 tizedik hatványát) jelenti. A 2K horizontálisan 2048, vertikálisan 1080 képpontot jelent. Ez a felbontás csak kevéssel több mint az 1920 x 1080 képpontos full HDTV szabvány.
A fenti ábán látható a különböző képformátumok közötti különbség. A rajzon nem tüntették fel a 3840 x 2160 képpontos QUAD HD felbontást, amely csupán horizontálisan marad el a DCI 4K megjelenítési szabványától. Nagy valószínűséggel a jelenlegi HD formátumokat is erre, a 4K felbontásra méretezik át.
A DCI a felbontási szabványok kialakításánál a filmszínházak fejlesztési lehetőségeit vették figyelembe. A 4K szabvány első támogatói között volt Chris Cookson, a Sony Pictures Technologies vezetője, aki szerint arra is tekintettel kellett lenniük, hogy az újabb építésű felsőkategóriás multiplex filmszínházakban már stadionos elrendezésű a nézőtér. A nézők itt már nyújtózkodás nélkül élvezhetik az előadásokat. Az évtizedekkel ezelőtt épített mozikban a kisebb filmvászon a rövidebb falra került, és a nézők a hátsó sorokból már alig láthattak valamit. Az újabb mozikban azonban a filmvászon átkerült a hosszabbik falra és a nézőket is közelebb ültették, hogy az otthoni HDTV nézőponthoz hasonló élményt biztosítsák.
Az egészséges emberi szem éleslátása 1 ívperc, ez azt jelenti, hogy 10 méter távolságból az egymástól 3 milliméterre található vonalakat már megtudjuk különböztetni. Ezt a szabályt kellett figyelembe venniük a filmszínházak tervezőinek, és ebből adódott, hogy az elsőként elfogadott 2K felbontás már nem elegendő. Ráadásul az újabb moziknál a nézők közelebb ülnek a vászonhoz, így a 2K felbontását horizontálisan és vertikálisan megduplázva hozták létre a 4096 x 2160 képpontos 4K szabványt.
Az ábra azt szemlélteti, hogy a normál látással rendelkezők esetében 3 képernyőmagasságnál közelebb ülve a 2K felbontásnál pixelesnek tűnhet a vetített kép, míg a 4K felbontásnál a képernyőmagasság másfélszereséig még egybefüggőnek látszik a vetített kép, azaz nem látszik a pixelstruktúra.
“Ha belépünk egy modern filmszínházba láthatjuk, hogy az első jegyvásárlók kedvenc helyei a filmvászon magasságához viszonyított másfélszeres, kétszeres távolságban vannak és a terem hátsó fala általában a vászon magasságának háromszorosánál húzódik” – magyarázta Cookson. Hozzátette, hogy ebből adódóan a vászon magasságához viszonyított másfélszeres távolságban a 2000 képpontos vertikális felbontásnál minden képpontot észlelnek a normál látással rendelkező nézők, tehát ennek a felét nyújtó 2K felbontás túl durva lenne a megfelelő moziélményhez. Így a DCI az újgenerációs mozitermekre alapozva a 4K felbontást tekinti optimálisnak.
A filmszínházak nézőtermei a téglalaphoz hasonló alapterületről a négyzetes alapterület felé fejlődtek. A nézők közelebb kerültek a nagyobb felületű vászonhoz.
Az ábra azt szemlélteti, hogy a normál látással rendelkezők esetében 3 képernyőmagasságnál közelebb ülve a 2K felbontásnál pixelesnek tűnhet a vetített kép, míg a 4K felbontásnál a képernyőmagasság másfélszereséig még egybefüggőnek látszik a vetített kép, azaz nem látszik a pixelstruktúra.
4K a házimozizásban
A 4K felbontás 8,8 millió képpontot, míg a 2K csupán 2,2 millió képpontot jelent, a 1080p HDTV még ennél is kevesebb, összesen 2 073 600 képpont megjelenítésére alkalmas. Azaz a 4K a mai otthonokban elérhető felbontás több mint négyszerese. A kérdés már csak az, hogy a vásárlók valóban akarják-e a kisebb otthoni kijelzőkön is a 4K felbontást?
A fenti felnagyított ábra 2K és a 4K felbontás közötti relatív különbséget szemlélteti.
Cookson szerint a televíziózás továbbra is követni fogja azokat a trendeket, amelyek a mozikban megjelennek, mint ahogy korábban is így volt ez a televíziózás hajnalán. Először 4:3 arányú fekete-fehér képernyők jelentek meg, majd mikor a mozikban elterjedt a színes film, a tévék is követték a változást. Így volt ez a térhatású hanggal és a 16:9 arányú kijelzők bevezetésével is.
A filmszínházak közelebb hozták a nézőket a nagyobb vásznakhoz, hogy még tökéletesebb élményt nyújtsanak. Az otthonokban valószínűleg nem lesznek 12 méter képátmérőjű vásznak, de ha csak egy 3 méteres képátmérőjű kijelzőn látható filmet a megjelenített kép magasságához viszonyított másfélszeres távolságból szeretnénk élvezni, akkor már szükség lesz otthon is a 4K felbontásra.
A digitális kijelzőt közelről nézve láthatóvá válnak az egyedi képpontok és a képpontokat elválasztó rácsvonalak, ilyenkor mondjuk, hogy “raszteres” a kép.
Joel Silver, az Imaging Science Foundation (ISF) alapítóelnöke is egyetért azzal, hogy az otthoni megjelenítők 4K-ra váltása az iparág természetes fejlődésének következménye. “Ebbe az irányba haladunk már az 1930-as évek óta, amikor John Logie Baird bemutatta a harminc sor megjelenítésére alkalmas televízióját”. Silver azonban óvatos az ultrafelbontás korai bevezetésével kapcsolatban. “A 4K áldás lesz azoknak, akik közelről nézik a kijelzőjüket, mert eltűnnek az 1080p felbontásnál látható rácsvonalak, azonban a 4K tartalmak hiánya miatt csak a full HD tartalmak felkonvertálása jöhet szóba, ami további gondok forrása lehet” – magyarázta.
Jóllehet a tartalmak felkonvertálásának technológiája sokat fejlődött az utóbbi években és olyan algoritmusokat használnak, amelyek extra képpontokkal egészítenek ki minden képkockát, mégis előfordul, hogy nehézségeket okoznak bizonyos tartalmak.
“Az egyetlen jó felkonvertálási megoldás, ha nem konvertálunk fel semmit” – mondta kertelés nélkül a szakember. “Vannak olyan konvertálási megoldások, amelyek lényegesen jobbak, de minden konvertálás ront valamennyit a képminőségen” – tette hozzá. Silver szerint most éppen egy olyan szép korszakban élünk, amelyben az 1080p felbontású Blu-ray tartalmat az 1080p felbontású kijelzőn nézhetjük. A képpontok “közvetlenül beszélgetnek egymással” azaz minden képpont pontról pontra ott és úgy jelenik meg, ahogyan azt eredetileg tervezték. A 4K igazi előnye akkor lesz majd látható, ha 4K tartalom is lesz hozzá.
A filmszínházak nézőtermei a téglalaphoz hasonló alapterületről a négyzetes alapterület felé fejlődtek. A nézők közelebb kerültek a nagyobb felületű vászonhoz.
Gary Klasmeier, a JVC Professzionális termékeivel foglalkozó D-ILA Systems mérnöke is nehézségeket lát a 4K-ra konvertálásban. Szerinte sokkal kevesebb problémát okozna, ha a full HD (1920 x 1080 képpontos) tartalmakat QUAD HD-ra, azaz 3840 x 2160 képponta konvertálnák, mert ekkor minden képpont arányosan többszöröződne. Ha azonban ragaszkodunk a DCI 4K szabványában szereplő felbontáshoz, akkor bonyolult algoritmusokra lesz szükség 3840 és a 4096 közötti különbség leküzdéséhez, ráadásul még az eredmény sem lesz tökéletes.
Cookson egyetért azzal, hogy léteznek olcsó és egyszerű felkonvertálási metódusok, ezek azonban korántsem tökéletesek. Jól konvertálni csak akkor lehet, ha megértjük és részletesen ismerjük a képmegjelenítési rendszerek működését. Néhány szoftver rendkívül érdekes és ígéretes módon oldja meg ezt a problémát. A Sony célja egy olyan megoldás kifejlesztése, amely jó technológiával, költséghatékonyan működik és integrálni lehet az olyan háztartási célokra szánt projektorokba, mint amilyen a 4K VPL-VW1000ES.
Ugyanakkor már vannak olyan gyártók is, amelyek előre látóan figyelmet szentelnek ezeknek a kihívásoknak. Ilyen például az Onkyo, és a Yamaha, amely már be is mutatta azokat a házimozi erősítőket, amelyek tartalmazák a 4K-ra konvertálás lehetőségét.
Tyúk vagy tojás?
A 4K felbontás elterjedését az ebben a formátumban elérhető tartalmak hiánya okozhatja, jóllehet az ismert filmstúdiók rendre újradigitalizálják a klasszikus filmeket és az újabb produkcióknál is egyre gyakrabban alkalmazzák a 4K vagy még az ennél is jobb felbontást kínáló digitális filmkamerákat. A kérdés már csak az, hogy ez az ultrafelbontás milyen formában juthat el ez a nézőkhöz, mert bár az interneten a YouTube videomegosztón 4K-ra keresve is vannak tartalmak, lejátszáskor csak 1080p felbontás jelenik meg.
A 4K videók interneten keresztül történő valós idejű továbbítása komoly kihívást jelent a szolgáltatóknak, ráadásul az ilyen nagyméretű fájlok letöltéséhez vagy darabolásához is komoly számítási teljesítményű számítógépre van szükség.
A fenti felnagyított ábra 2K és a 4K felbontás közötti relatív különbséget szemlélteti.
Japán és Dél-Korea a jelenlegi földi sugárzású digitális adás (DVB-T) szabványát kívánja 4K-ra frissíteni, miközben Amerikában még nem indult el ilyen irányú törekvés. A földi sugárzással jelenleg elérhető átviteli sebesség 1080i, tehát az 1080 soros felbontást csak váltott soros megjelenítéssel érik el. Az adattovábbítási problémák miatt a digitális vetítővel szerelt filmszínházakhoz is hagyományosan, futárszolgálattal érkeznek a filmek, amelyek adatvédelmi kóddal ellátott merevlemezekről játszhatók le. Ez a módszer azonban csak addig működhet, amíg tömegesen le nem terjednek a 4K-ra optimalizált digitális vetítőtermek.
Az otthoni felhasználóknak a 3D tartalmakhoz hasonlóan a Blu-ray lejátszók jelenthetik a legkézenfekvőbb megoldást. Ez a formátum ugyanis a tömörítés után képes ekkora adatmennyiség feldolgozására. A filmek tömörítési eljárásai közül kiemelkedik a HEVC, avagy a High Efficiency Video Codec, amely sokkal hatékonyabb mint a tíz évvel ezelőtt bemutatott H.264/MPEG-4 más néven az Advanced Video Coding, AVC. Az új kódolási algoritmussal egy 4K felbontású film gyakorlatilag a normál Blu-Ray tartalmakhoz hasonló méretű lehet.
4K Magyarországon
Az ultrafelbontású HD tartalmak magyarországi elterjedése várhatóan olyan ütemben halad majd, mint a nagyfelbontás általánossá válása, azaz még jónéhány évet biztosan várni kell a 4K-ra optimalizált filmek hazai megjelenésére.
Magyarországon jelenleg a digitális televíziós átállás a legfontosabb kérdés, mert amíg a földfelszíni sugárzás analóg módon is történik, addig a digitális platformon sávszélességi, és ezzel együtt képminőségi korlátok is jelentkeznek. Egy frekvencián egy analóg műsort lehet továbbítani, digitálisan viszont több HD és SD (720×576, 576i) műsor is elfér egymás mellett. Ha megszűnik az analóg adás, akkor digitálisan több mint negyven csatornát helyezhetnek el az eddig használt frekvenciákon. A földfelszíni sugárzás ezután már csak olyan kompromisszumokra kényszerül, hogy több SD csatorna vagy számban kevesebb, de jobb, HD minőségű műsor legyen-e a kínálatban?
A digitális kijelzőt közelről nézve láthatóvá válnak az egyedi képpontok és a képpontokat elválasztó rácsvonalak, ilyenkor mondjuk, hogy “raszteres” a kép.
Magyarországon a legfrissebb adatok alapján megközelítőleg 4,1 millió háztartásból több mint 3,3 millió háztartás fizet elő valamilyen kábeles, műholdas vagy internet alapú televíziós szolgáltatásra. Ezeken kívűl még mintegy 800 ezer háztartásban tető- vagy szobaantennával fogható analóg és digitális földfelszíni sugárzású tévéadásokat néznek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság havi televíziós gyorsjelentésének adatai alapján 2013 februárjában 83 ezer előfizetője volt a MinDig TV Extra szolgáltatásnak és a földfelszíni digitális platform ingyen elérhető hét csatornáját, a MinDig TV szolgáltatást összesen 350 ezer háztartásban használták.
A digitális átállás az év végére teljes mértékben megvalósul, a jelenlegi tervek szerint azonban nem valószínű, hogy a földi sugárzásban lényegesen több lesz majd a HD adás. Azok, akik valóban HD minőséget szeretnének kábeles, műholdas vagy internet alapú szolgáltatást kell beszerezniük. Az Eutelsat 10A jelű műholdján január 8-án indult Európa első ultra HD felbontású csatornája, amelyről 4K, azaz 4096 x 2160 képpontos felbontásban másodpercenként 50 képkockás frissítési frekvenciával progresszív módon közvetítik a tesztműsorokat. ( – )
Bodnár Balázs
(A Sony 4K: From the cinema to the home c. anyaga alapján)
4K A felbontás forradalma…
Amikor az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) 1996 decemberében elfogadta az Advanced Television Systems Commitee (ATSC) által létrehozott digitális televíziózási szabványt, a felhasználók többsége egyetértett abban, hogy az 1950-es évek, avagy a színes televíziózás bemutatása óta ez lesz a legnagyobb jelentőségű változás. Az azóta eltelt több mint másfél évtized bebizonyította, hogy a hagyományos felbontás hatszorosát nyújtó HDTV valóban forradalmi volt.
A HDTV, azaz a nagyfelbontású televíziók a házimozizást is örökre megváltoztatták, különösen a mozifilmek nagy képernyőkön való lejátszását. A HDTV megjelenéséig a tehetősebb moziőrültek katódsugárcsöves (CRT) projektorokkal nézték a 480 sor felbontású LaserDisc (LD) lemezeiket. Ezzel a technológiával azonban, még a legjobb sorduplázó eljárással sem sikerült eltüntetni a képek csíkozottságát és a túlságosan lágy körvonalakat. A HD viszont már igazi moziélményt nyújtott és ez csak egyre jobb lett, vagy legalábbis megfizethetőbbé vált az évek múlásával. Amikor végre megjelent a Blu-ray, a full HD formátumhoz tartozó adatrögzítő, mindenki tudta, hogy a nagyfelbontású technológia csúcsára érkeztünk.
Valóban elérkeztünk a csúcsra?
A digitális videózás otthoni elterjedése alatt csendben a mozikban is elkezdődött a digitális forradalom, amely azt ígéri, hogy a százéves, kémiai eljárásokon alapuló filmes technológiát gigantikus adathalmazokkal váltja fel. Azóta, amióta a HDTV a háztartások számára elérhetővé vált, a digitális technológia szépen lassan Hollywood-ba is betette a lábát. A jelenlegi moziszabvány a 4K formátum, amely a HDTV felbontás négyszeresét kínálja minden elérhető képméretben. Jelenleg a 4K otthoni bevezetése előtt állunk, amelyről nem tudni, hogy milyen hatással lesz a klasszikus filmszínházakra. Az viszont már most is bizonyos, hogy újabb történelmi pillanat, és még inkább magával ragadó moziélmények elé nézünk a következő években.
Mi is az a 4K?
A nagyközönség előtt bemutatott első digitális mozit George Lucas, a Csillagok Háborúja alkotója hozta létre. Lucas – aki korábban a THX minőségbiztosítási rendszert is kidolgozta – eltökélte, hogy addig nem nyugszik, amíg azok számára, akik a filmjére kíváncsiak, és korábban a többször másolt karcos filmeket látták, az új szabványnak köszönhetően a mesterkópiával azonos digitális változathoz jussanak és eredeti minőségű filmet és hangot élvezzenek. A nagyszabású kísérletet 1999-ben láthatta az amerikai nagyközönség. A Csillagok Háborúja első részének forgatásánál, a Baljós árnyaknál már digitális technikát is használt, előre látta a jövőt és ezért volt fontos számára, hogy most a technika fejlődésének köszönhetően újra megmutassa a nézőknek a lehető legjobb minőséget. A megvalósítás a Sony és a Panavision közreműködésével történt. Megalkották az első 1080 soros progresszív sorfelbontású, 24 képkocka/másodperc rögzítésére alkalmas digitális kamerát, és a film bizonyos részeit már ezzel a technológiával forgatták. A további minőségjavulás érdekében a nagyfelbontású mesterkópiából olyan digitális változatot készítettek, amelyet kísérleti jelleggel összesen négy amerikai moziban vetítettek. A kísérlet sikerült és megszületett a 2K felbontás a mozikban.
A kezdeti sikeren fölbuzdulva hét nagy filmstúdió 2002-ben megalakította a Digital Cinema Initiative (DCI), kft-t azzal a céllal, hogy a filmforgalmazás és filmbemutatás terén feltérképezzék Hollywood digitális jövőjét. Nyilvánvaló volt, hogy egységes képformátum, megjelenítő és kódolási szabványokat kell megalkotniuk annak érdekében, hogy megszabaduljanak a hagyományos filmmásolással és filmterjesztéssel járó hatalmas költségektől. A DCI 2005-ben a 2K felbontást szabta minimum követelménynek. A 2K-ból a “K” 1024 képpontot (2 tizedik hatványát) jelenti. A 2K horizontálisan 2048, vertikálisan 1080 képpontot jelent. Ez a felbontás csak kevéssel több mint az 1920 x 1080 képpontos full HDTV szabvány.
A fenti ábán látható a különböző képformátumok közötti különbség. A rajzon nem tüntették fel a 3840 x 2160 képpontos QUAD HD felbontást, amely csupán horizontálisan marad el a DCI 4K megjelenítési szabványától. Nagy valószínűséggel a jelenlegi HD formátumokat is erre, a 4K felbontásra méretezik át.
A DCI a felbontási szabványok kialakításánál a filmszínházak fejlesztési lehetőségeit vették figyelembe. A 4K szabvány első támogatói között volt Chris Cookson, a Sony Pictures Technologies vezetője, aki szerint arra is tekintettel kellett lenniük, hogy az újabb építésű felsőkategóriás multiplex filmszínházakban már stadionos elrendezésű a nézőtér. A nézők itt már nyújtózkodás nélkül élvezhetik az előadásokat. Az évtizedekkel ezelőtt épített mozikban a kisebb filmvászon a rövidebb falra került, és a nézők a hátsó sorokból már alig láthattak valamit. Az újabb mozikban azonban a filmvászon átkerült a hosszabbik falra és a nézőket is közelebb ültették, hogy az otthoni HDTV nézőponthoz hasonló élményt biztosítsák.
Az egészséges emberi szem éleslátása 1 ívperc, ez azt jelenti, hogy 10 méter távolságból az egymástól 3 milliméterre található vonalakat már megtudjuk különböztetni. Ezt a szabályt kellett figyelembe venniük a filmszínházak tervezőinek, és ebből adódott, hogy az elsőként elfogadott 2K felbontás már nem elegendő. Ráadásul az újabb moziknál a nézők közelebb ülnek a vászonhoz, így a 2K felbontását horizontálisan és vertikálisan megduplázva hozták létre a 4096 x 2160 képpontos 4K szabványt.
“Ha belépünk egy modern filmszínházba láthatjuk, hogy az első jegyvásárlók kedvenc helyei a filmvászon magasságához viszonyított másfélszeres, kétszeres távolságban vannak és a terem hátsó fala általában a vászon magasságának háromszorosánál húzódik” – magyarázta Cookson. Hozzátette, hogy ebből adódóan a vászon magasságához viszonyított másfélszeres távolságban a 2000 képpontos vertikális felbontásnál minden képpontot észlelnek a normál látással rendelkező nézők, tehát ennek a felét nyújtó 2K felbontás túl durva lenne a megfelelő moziélményhez. Így a DCI az újgenerációs mozitermekre alapozva a 4K felbontást tekinti optimálisnak.
A filmszínházak nézőtermei a téglalaphoz hasonló alapterületről a négyzetes alapterület felé fejlődtek. A nézők közelebb kerültek a nagyobb felületű vászonhoz.
Az ábra azt szemlélteti, hogy a normál látással rendelkezők esetében 3 képernyőmagasságnál közelebb ülve a 2K felbontásnál pixelesnek tűnhet a vetített kép, míg a 4K felbontásnál a képernyőmagasság másfélszereséig még egybefüggőnek látszik a vetített kép, azaz nem látszik a pixelstruktúra.
4K a házimozizásban
A 4K felbontás 8,8 millió képpontot, míg a 2K csupán 2,2 millió képpontot jelent, a 1080p HDTV még ennél is kevesebb, összesen 2 073 600 képpont megjelenítésére alkalmas. Azaz a 4K a mai otthonokban elérhető felbontás több mint négyszerese. A kérdés már csak az, hogy a vásárlók valóban akarják-e a kisebb otthoni kijelzőkön is a 4K felbontást?
A fenti felnagyított ábra 2K és a 4K felbontás közötti relatív különbséget szemlélteti.
Cookson szerint a televíziózás továbbra is követni fogja azokat a trendeket, amelyek a mozikban megjelennek, mint ahogy korábban is így volt ez a televíziózás hajnalán. Először 4:3 arányú fekete-fehér képernyők jelentek meg, majd mikor a mozikban elterjedt a színes film, a tévék is követték a változást. Így volt ez a térhatású hanggal és a 16:9 arányú kijelzők bevezetésével is.
A filmszínházak közelebb hozták a nézőket a nagyobb vásznakhoz, hogy még tökéletesebb élményt nyújtsanak. Az otthonokban valószínűleg nem lesznek 12 méter képátmérőjű vásznak, de ha csak egy 3 méteres képátmérőjű kijelzőn látható filmet a megjelenített kép magasságához viszonyított másfélszeres távolságból szeretnénk élvezni, akkor már szükség lesz otthon is a 4K felbontásra.
A digitális kijelzőt közelről nézve láthatóvá válnak az egyedi képpontok és a képpontokat elválasztó rácsvonalak, ilyenkor mondjuk, hogy “raszteres” a kép.
Joel Silver, az Imaging Science Foundation (ISF) alapítóelnöke is egyetért azzal, hogy az otthoni megjelenítők 4K-ra váltása az iparág természetes fejlődésének következménye. “Ebbe az irányba haladunk már az 1930-as évek óta, amikor John Logie Baird bemutatta a harminc sor megjelenítésére alkalmas televízióját”. Silver azonban óvatos az ultrafelbontás korai bevezetésével kapcsolatban. “A 4K áldás lesz azoknak, akik közelről nézik a kijelzőjüket, mert eltűnnek az 1080p felbontásnál látható rácsvonalak, azonban a 4K tartalmak hiánya miatt csak a full HD tartalmak felkonvertálása jöhet szóba, ami további gondok forrása lehet” – magyarázta.
Jóllehet a tartalmak felkonvertálásának technológiája sokat fejlődött az utóbbi években és olyan algoritmusokat használnak, amelyek extra képpontokkal egészítenek ki minden képkockát, mégis előfordul, hogy nehézségeket okoznak bizonyos tartalmak.
“Az egyetlen jó felkonvertálási megoldás, ha nem konvertálunk fel semmit” – mondta kertelés nélkül a szakember. “Vannak olyan konvertálási megoldások, amelyek lényegesen jobbak, de minden konvertálás ront valamennyit a képminőségen” – tette hozzá. Silver szerint most éppen egy olyan szép korszakban élünk, amelyben az 1080p felbontású Blu-ray tartalmat az 1080p felbontású kijelzőn nézhetjük. A képpontok “közvetlenül beszélgetnek egymással” azaz minden képpont pontról pontra ott és úgy jelenik meg, ahogyan azt eredetileg tervezték. A 4K igazi előnye akkor lesz majd látható, ha 4K tartalom is lesz hozzá.
Gary Klasmeier, a JVC Professzionális termékeivel foglalkozó D-ILA Systems mérnöke is nehézségeket lát a 4K-ra konvertálásban. Szerinte sokkal kevesebb problémát okozna, ha a full HD (1920 x 1080 képpontos) tartalmakat QUAD HD-ra, azaz 3840 x 2160 képponta konvertálnák, mert ekkor minden képpont arányosan többszöröződne. Ha azonban ragaszkodunk a DCI 4K szabványában szereplő felbontáshoz, akkor bonyolult algoritmusokra lesz szükség 3840 és a 4096 közötti különbség leküzdéséhez, ráadásul még az eredmény sem lesz tökéletes.
Cookson egyetért azzal, hogy léteznek olcsó és egyszerű felkonvertálási metódusok, ezek azonban korántsem tökéletesek. Jól konvertálni csak akkor lehet, ha megértjük és részletesen ismerjük a képmegjelenítési rendszerek működését. Néhány szoftver rendkívül érdekes és ígéretes módon oldja meg ezt a problémát. A Sony célja egy olyan megoldás kifejlesztése, amely jó technológiával, költséghatékonyan működik és integrálni lehet az olyan háztartási célokra szánt projektorokba, mint amilyen a 4K VPL-VW1000ES.
Ugyanakkor már vannak olyan gyártók is, amelyek előre látóan figyelmet szentelnek ezeknek a kihívásoknak. Ilyen például az Onkyo, és a Yamaha, amely már be is mutatta azokat a házimozi erősítőket, amelyek tartalmazák a 4K-ra konvertálás lehetőségét.
Tyúk vagy tojás?
A 4K felbontás elterjedését az ebben a formátumban elérhető tartalmak hiánya okozhatja, jóllehet az ismert filmstúdiók rendre újradigitalizálják a klasszikus filmeket és az újabb produkcióknál is egyre gyakrabban alkalmazzák a 4K vagy még az ennél is jobb felbontást kínáló digitális filmkamerákat. A kérdés már csak az, hogy ez az ultrafelbontás milyen formában juthat el ez a nézőkhöz, mert bár az interneten a YouTube videomegosztón 4K-ra keresve is vannak tartalmak, lejátszáskor csak 1080p felbontás jelenik meg.
A 4K videók interneten keresztül történő valós idejű továbbítása komoly kihívást jelent a szolgáltatóknak, ráadásul az ilyen nagyméretű fájlok letöltéséhez vagy darabolásához is komoly számítási teljesítményű számítógépre van szükség.
Japán és Dél-Korea a jelenlegi földi sugárzású digitális adás (DVB-T) szabványát kívánja 4K-ra frissíteni, miközben Amerikában még nem indult el ilyen irányú törekvés. A földi sugárzással jelenleg elérhető átviteli sebesség 1080i, tehát az 1080 soros felbontást csak váltott soros megjelenítéssel érik el. Az adattovábbítási problémák miatt a digitális vetítővel szerelt filmszínházakhoz is hagyományosan, futárszolgálattal érkeznek a filmek, amelyek adatvédelmi kóddal ellátott merevlemezekről játszhatók le. Ez a módszer azonban csak addig működhet, amíg tömegesen le nem terjednek a 4K-ra optimalizált digitális vetítőtermek.
Az otthoni felhasználóknak a 3D tartalmakhoz hasonlóan a Blu-ray lejátszók jelenthetik a legkézenfekvőbb megoldást. Ez a formátum ugyanis a tömörítés után képes ekkora adatmennyiség feldolgozására. A filmek tömörítési eljárásai közül kiemelkedik a HEVC, avagy a High Efficiency Video Codec, amely sokkal hatékonyabb mint a tíz évvel ezelőtt bemutatott H.264/MPEG-4 más néven az Advanced Video Coding, AVC. Az új kódolási algoritmussal egy 4K felbontású film gyakorlatilag a normál Blu-Ray tartalmakhoz hasonló méretű lehet.
4K Magyarországon
Az ultrafelbontású HD tartalmak magyarországi elterjedése várhatóan olyan ütemben halad majd, mint a nagyfelbontás általánossá válása, azaz még jónéhány évet biztosan várni kell a 4K-ra optimalizált filmek hazai megjelenésére.
Magyarországon jelenleg a digitális televíziós átállás a legfontosabb kérdés, mert amíg a földfelszíni sugárzás analóg módon is történik, addig a digitális platformon sávszélességi, és ezzel együtt képminőségi korlátok is jelentkeznek. Egy frekvencián egy analóg műsort lehet továbbítani, digitálisan viszont több HD és SD (720×576, 576i) műsor is elfér egymás mellett. Ha megszűnik az analóg adás, akkor digitálisan több mint negyven csatornát helyezhetnek el az eddig használt frekvenciákon. A földfelszíni sugárzás ezután már csak olyan kompromisszumokra kényszerül, hogy több SD csatorna vagy számban kevesebb, de jobb, HD minőségű műsor legyen-e a kínálatban?
Magyarországon a legfrissebb adatok alapján megközelítőleg 4,1 millió háztartásból több mint 3,3 millió háztartás fizet elő valamilyen kábeles, műholdas vagy internet alapú televíziós szolgáltatásra. Ezeken kívűl még mintegy 800 ezer háztartásban tető- vagy szobaantennával fogható analóg és digitális földfelszíni sugárzású tévéadásokat néznek. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság havi televíziós gyorsjelentésének adatai alapján 2013 februárjában 83 ezer előfizetője volt a MinDig TV Extra szolgáltatásnak és a földfelszíni digitális platform ingyen elérhető hét csatornáját, a MinDig TV szolgáltatást összesen 350 ezer háztartásban használták.
A digitális átállás az év végére teljes mértékben megvalósul, a jelenlegi tervek szerint azonban nem valószínű, hogy a földi sugárzásban lényegesen több lesz majd a HD adás. Azok, akik valóban HD minőséget szeretnének kábeles, műholdas vagy internet alapú szolgáltatást kell beszerezniük. Az Eutelsat 10A jelű műholdján január 8-án indult Európa első ultra HD felbontású csatornája, amelyről 4K, azaz 4096 x 2160 képpontos felbontásban másodpercenként 50 képkockás frissítési frekvenciával progresszív módon közvetítik a tesztműsorokat. ( – )
Az opera esetében a „mentőangyal” a koncert DVD, amely (a stúdióidőt megspórólva) viszonlagosan alacsony költséggel lehetővé teszi egy-egy kiemelkedő (vagy nem is olyan kiemelkedő…) előadás rögzítését. Ebben a nehéz időszakban különleges esély nyílt egy operaelőadás 3D-s Blu-ray videófelvétele mellett az opera Compact Disc-en megjelenő stúdiófelvételeinek elkészítésére.
A világ egyik legelismertebb karmesterének irányítása a garancia arra, hogy egy zenefelvétel világszínvonalú legyen!
A Művészetek Palotájában tavaly decemberben a világ egyik legnagyobb karmestere, Christoph Eschenbach, aki jelenleg többek között az Egyesült Államok Szimfónikus Zenekarának főzeneigazgatója, vezényletével félig szcenírozott előadásban került bemutatásra Csajkovszkíj legnépszerűbb és minden bizonnyal legtöbbet játszott operája, az Anyegin. Felkérést kaptunk az elődást rögzítő 3 dimenziós Blu-ray videófelvétel surround hangjának rögzítésére. De ez nem minden, az előadást megelőző napokon CD felvételt készíthettünk a népszerű operáról.
Egy világhíres karmesterrel dolgozni több tekintetben is kiemelkedő lehetőség: Előszőr is garantált a magas színvonalú előadás, másrészt egy világhíres karmester garantáltan világhíres szólistákkal dolgozik. Ezúttal sem volt másképp, az énekesek legtöbbje szerepük legjobbja a világ nagy színpadain, a főbb szerepeket Michaela Kaune (Tatjana), Steve Davislim (Lensky), Victoria Amarres (Olga), Iris Vermillion (Larina), Claudia Rüggeberg (Filipievna) és a Gremin herceget alakító Feruccio Furlanetto énekelte, a címszerepet Horváth Ádám alakította a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara kíséretében, a kórus az Operaház és a Nemzeti Énekkar tagjaiból állt.
Egy teljes hangfelvevő rendszert telepítettünk a videó-hang elkészítéséhez: a MÜPA vendégstúdiójában a saját Avid HDX/D-Command rendszerünkkel rögzítettük a nagfelbontású surround hangot.
Ha adva van egy világszínvonalú előadás, mi a legfontosabb egy világszínvonalú hangfelvétel elkészítéséhez? A világszínvonalú akusztika, ugyanis ez egy semmivel sem pótolható hangzás-többletet képes hozzáadni a komolyzenei felvételhez. Jól tudtuk ezt, tapasztalván, hogy az Olaszintézetben (Budapesti Olasz Kultúrintézet), vagy a bécsi Musikverein aranytermében készült felvételeink hangzását mesterségesen lehetetlen szimulálni.
Az Olaszintézet akusztikája miatt nem véletlenül volt annyi sikeres komolyzenei kiadvány helyszíne, legyen szó Decca, Phillips Classics, Channel Classics és természetesen Hungaroton kiadványról, és mi is készítettünk ott több opera- és komolyzenei CD-t. A MÜPA Bartók hangversenytermével már más a helyzet, jó az akuszikája, de az ott készült felvételeink hangzásának fokozásához mindíg használtunk mesterséges zengetőt.
A Bartók hangversenyterem zenekari árkába telepítettük a mikrofonerősítőket, így rövid mikrofonkábelekkel tudtuk a mikrofonokat csatlakoztatni.
Az operafelvétel a legösszetettebb az akusztikus hangfelvételek között, egy szimfónikus zenekar, sok jelenetben kórussal kiegészülve, adja a szólisták zenei hátterét. Egy jó CD-felvételen jól érzékelhetőnek kell lennie a szólisták és a kórus folyamatosan változó térbeli elhelyezkedésének a színpadon – végül is az opera egy drámai műfaj. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a stúdiókörülmények között készülő operafelvétel során kísérletezésre sosincs idő – igaz legalább javításra van lehetőség. (Ezért a hangfelvételkészítés egyik legfontosabb szakasza az előkészítés!) Nem könnyíti meg a hangfelvételkészítő helyzetét, hogy a külső helyszínen készülő felvétek körülményei távolról sem ideálisak, egy teljes hangfelvevő rendszert kell telepíteni, kiépítve az alkalmi hangmérnöki helységet, videó-, és kommunikációs összeköttessel a koncertteremben történtek követésére.
„Utolsó simítások” az Olaszintézet színpadán – Christoph Eschenbach átismétli a szerepet a Gremin herceget alakító Feruccio Furlanettoval.
Egészen másfajta a kihívás egy opera videófelvétel hangjának elkészítése, itt a legnehezebb feladat a mikrofonozás, úgy kell hangfelvételt készíteni, hogy a képen mikrofon ne legyen látható. (Amúgy érthető elvárás, hiszen a videó egy színpadi előadás filmszerű megjelenítése, márpedig egy filmben nincs illúziórombolóbb, mint egy belógó mikrofon.) Ennek a speciális műfajnak legkiválóbbjai hosszú évtizedek óta a New York-i Metrolpolitan operából közvetítenek heti rendszerességgel operaelőadásokat, készítenek DVD kiadványokat, újabban HD képpel (és HD hanggal) Blu-ray lemezeket. Sőt, néhány éve a MET premierek „live in HD” videó közvetítéseik révén „élőben” követhetők a világ nagyvárosaiban, így Budapesten is, ezekkel igen magasra téve a mércét, mind a kép- mind a hang terén. Hogyan lehet jó hangfelvételt csinálni a színpadról (látható) mikrofonok nélkül?! Nos az opera DVD-hang specilis műfaj, speciális eszközök és speciális tudás szükséges elkészítéséhez, főleg ha az említett Metropolitan-színvonal elérése a cél! (A testre ragasztott, ruhára csíptetett mikrofonok használata szerencsére csak a musical- és sajnos újabban az operett előadásokon dívik, élvezhetetlenné téve a direkt mikrofonhanggal ezeket a színpadi műfajokat.)
Az Olaszintézet alkalmi stúdiójában felépített alkalmi hangmérnöki helységben a zenei rendező Illényi Péter, valamint a Digital Pro stábja: Matók István és Jablonkay Benedek
A zenekari árokból megszólaló szimfónikus zenekar mikrofonozásásánál szintén a mikrofon-láthatóság (vagy inkább a láthatatlanság…) támaszt nehéz feltételeket: úgy kell térben hangzó zenekari hangképet rögzíteni, hogy mikrofon ne legyen látható a nézőtérről – vagyis közelmikrofonozással térhangzást csinálni… Ez első hangzásra fából vaskarika, de mivel elvárás, ezért itt is speciális megoldásokra van szükség. Ehhez a hangszercsoport-mikrofonok mellett néhány speciális elhelyezésű speciális mikrofont használtunk, és segítségünkre volt a mesterséges zengető. Utóbbinak igen fontos szerep jut a surround hangzásban: „összesimítja”, természetessé teszi a különféle mikrofonocsoportok hangképét. (Ehhez egy speciális algoritmust és routing/mixing rendszert fejlesztettünk ki három sztereó Bricasti zengetőből álló térszimulátorunkra.) A koncertvideónál oly lényeges 5.1-es surround hangzás megvalósításában a felvétel folyamán segítségünkre volt a MÜPA (egyébként is mindíg mindenben nagyon segítőkész) műszakai csapata, az általunk beépített „vendég”-hangmérnöki szobába eljuttatva a nézőtér fölé belógatott térmikrofonjaik jelét.
„Kábel-bábel” – a hangfelvevő rendszer kábelezése ugyan első látásra kaotikusnak tűnhet, de valójában egy alaposan kigondolt rendszer Kiss Attila, a Digital Pro főmérnöke jóvoltából
Az utómunka szempontjából talán meglepő módon a koncerthang – amelynél az 5.1 surround mellett külön egy sztereó változatot is kevertünk – sokkal kevéssé volt időigényes, mint a stúdióváltozat elkészítése, amelynél 14 órányi felvételből kellett összeollózni a dupla CD kétszer hetven-valahány percnyi végleges anyagát.
Az Anyegin CD és 3D Blu-ray videó felvételének sorsa most a Sony Classics döntéshozóinak kezében van, a megjelenésről áprilisban a New York-i központjukban dőntenek az elkészült video és a CD kiértékelése után…
Matók István
