Éppen hét esztendő telt el azóta, hogy az első kikerült a tudósuk műhelyéből. De ebben a hét esztendőben sem ültek ám karba tett kézzel: tovább farigcsálták, csiszolgatták a távolbalátó csudamasináikat, hogy még messzebbre és még tisztábban lássanak velük. Hogy céljukat elérjék, megvívtak még a hétfejű világgazdasági sárkánnyal is. Miután legyőzték, úgy gondolták, hogy a hetes szám szerencsét hoz nekik. Ezért aztán mindenhova, ahová csak lehetett, ezt a számot írták fel. Így született meg az A7S, PXW-X70 és PXW-FS7 távolbalátó csudamasina.
Folytathatnám tovább a tündérmesét, de inkább térjünk vissza a való világba (kis „v”-vel!). Persze, mint minden mese, az én mesém is egy igaz történet.
Először 2007-ben (7!) vehettünk kézbe Sony memóriakártyás kamerát, azóta egyik ámulatból (HD) esünk a másikba (4K). Ami maradt, és most már úgy néz ki, jó ideig marad is, az a memóriakártya. Közben az érzékelők is felnőttek, és elérték a korábban nagy tisztelettel figyelt és áhított filmkocka méretét. Minden megújult – mint ahogyan az emberi test sejtjei is állítólag hét évente (!) cserélődnek ki teljesen, – csak a filmkészítés vágya maradt a régi.
XAVC
Nem is olyan régen megszületett a pillanatnyilag legújabb kameracsalád, amit a pillanatnyilag legújabb kódolási eljárásról, XAVC kameráknak nevezünk.
Röviden nézzük meg, mi is az az XAVC tömörítés? A Sony-t korábban sokat piszkálták azért, hogy miért nem jelentkezik h.264, vagy elterjedtebb nevén MPEG-4 tömörítést alkalmazó felvevőeszközökkel. A piacon sorra jelentek meg ezek a kamerák, de a Sony azt mondta, várjunk még. Nem elég kiforrott a technológia, nem elég gyors a számítástechnikai háttér. Persze közben keményen dolgoztak, hiszen mindenki tisztában volt vele, hogy az MPEG-2 ugyan nagyon jó minőségű képet ad, de összehasonlítva a h.264-gyel, azonos képminőség mellett jóval kisebb helyet igényel, vagy megfordítva, ugyanakkora memóriahelyen sokkal jobb minőségű kép tárolható.
Ennek persze ára van, méghozzá nem is kevés. Ahhoz, hogy ezeket a képeket azután az utómunka során kezelni tudjuk, a gépünk teljesítményét hozzávetőlegesen meg kell háromszorozni. Ennek pedig szó szerint ára van.
Volt egy lépéskényszer is, nevezetesen, hogy az MPEG-2-t születésekor korlátok közé szorították. Nem alkalmas például a nagy lassítások rögzítésére, de nem boldogul a 4K-val sem. Az általa kezelt színtér ma már szintén szűknek bizonyul.
Kellett tehát egy olyan kódolási eljárás, ami széles határok között paraméterezhető, ami nem csak a most használatos formátumokban mozog otthonosan, hanem a jövőbeliekkel is elboldogul majd. Így született meg az az algoritmus, amit nyugodtan nevezhetünk a kódolás svájci bicskájának, és amit egy négybetűs mozaikszó jelöl: XAVC. Természetesen az MPEG-4, avagy h.264 család tagja, a szabvány leírása szerint (SMPTE RP 2027) az 5.2 szintnek felel meg.
Az XAVC nyílt formátum. Leginkább a 4K, QFHD (4× HD), 2K és HD, kódolására használjuk, de ezen kívül elboldogul az SD-vel, és az annál alacsonyabb felbontásokkal is. Tehát az előnézet, más szóval proxy rögzítésére is alkalmas. Ha majd egyszer túllépünk a 4K-n és jön a 8K, 16K stb., akkor sem esik zavarba. A felvételi sebesség is széles határok között változtatható. 4K esetében 60 kép/mp, míg 2K-nál a 180 kép/mp a legmagasabb felvételi sebesség.
A szín mintavételezés is tág határok között változtatható: 8, 10, 12 bit színmélységekkel is dolgozik. A szín-tér – ami a világosság- és színinformáció mennyiség arányát jelenti – lehet 4:2:0, 4:2:2: vagy 4:4:4.
A felvételeket MXF OP-1a konténerbe csomagolja, ami ipari szabványnak számít az utómunkáknál.
Ami talán a legfontosabb, hogy tömöríthetünk vele, minden egyes képet külön-külön (Intra Frame), vagy csak az egymást következő képek különbségét (Long GOP).
Eddig a Sony kameráknál a kódolás vagy alacsony bitrátával történt (25, 35, 50 Mbps), ami a kép minőségben kompromisszumot jelentett, vagy nagyon magas bitrátával (880 Mbps), ami kiváló képet eredményezett, viszont nagyon magas adatátviteli sebességet követelt. A kettő között egy hatalmas űr tátongott. Az XAVC nem csak egy keskeny sávot foglal el a kettő között, hanem teljesen ki is tölti azt, a 25 Mbps (1920×1080 25p 4:2:2 10 bit) és 800 Mbps (4096×2160 50p 4:2:2 10 bit) között.
Az utómunkák során előfordul az, hogy újra és újra kell kódolni egy felvételt. Az XAVC ilyenkor figyeli a korábbi kódolás paramétereit, – ez be van ágyazva a médiafájlba – és ennek figyelembevételével állítja a tömörítés paramétereit. Ennek köszönhetően a generációs romlás alig észrevehető.
Ez után a rövid bevezető után térjünk rá a legújabb XAVC kamerákra!
PXW-X70
Sokszor írtam már a kamerák lelkének számító érzékelőkről és arról, hogy miért fontos, vagy miért érdekes ezek mérete. Kicsit leegyszerűsítve, az optikai összefüggéseket, a mélységélesség tartományát az érzékelő mérete a következőképpen befolyásolja: minél nagyobb a kamera érzékelője, annál szűkebb az élességtartomány, vagyis sokkal inkább filmszerű a látvány, vagy másképpen: minél kisebb az érzékelő, annál nagyobb az élességtartomány, ezért a felvétel jobban hasonlít egy telefonnal készített képhez.
Eddig a videokamerák vagy a kicsi, ⅓ (4,8×3,6 mm), ¼ (3,2×2,4 mm), hüvelykes érzékelőkkel voltak ellátva, én még ide sorolom a ½ (6,4×4,8 mm) és ⅔ (8,8×6,6 mm) hüvelykeseket is, vagy az utóbbi időben, a mozifilmhez hasonló méretű szuper 35 mm-es (24×12,7 mm) chippel. Igaz, megjelent a ⁴⁄₃” (18×13,5 mm), vagy a 2,5k (15,8×8,9 mm) is, de a konstruktőrök figyelmét eddig elenyésző esetetektől eltekintve, elkerülte egy másik, a filmes világból jól ismert és régóta használt méret, a szuper 16mm (12,5×7,4 mm). Az F55-ös kamera ugyan megoldja ezt azzal, hogy a szuper 35 mm-es érzékelőből „kimetsz” egy szuper 16 mm-es darabot, de a valódi 16 mm-es érzékelő eddig nem volt divatban.
A Sony választékában a PXW-X70 kamera az első, aminek 4K-s, 1″-es (13,2×8,8 mm), azaz majdnem pontosan szuper 16 mm-es a képátalakító egysége. Ez egy 14,2 Mpixel felbontású, „Exmor R” átalakító.
Objektívje nem cserélhető Carl Zeiss Vario-Sonnar T. A gyújtótávolsága 9,3 és 11,6 mm között állítható, ez a Leica mérettel összehasonlítva, 29-348 mm-nek felel meg. Fényereje a varió teljes tartományában másfél fényértéket változik, F2,8 és F4,5 között. Az objektíven csupán egy gyűrű található. Kapcsolóval választható, hogy ez az élességet vagy a gyújtótávolságot állítsa. Természetesen a markolatnál megtalálható a variót vezérlő himba is. A rekeszt egy külön forgatható tárcsával lehet szabályozni. Eddig az ilyen kicsi kameráknál, bele kellett törődni abba, hogy az írisz csak diszkrét, nagyjából fél blendés lépésekben léptethető. A PXW-X70-es kamera rekesze fokozatmentesen állítható, s így nem zavaró az igazítás felvétel közben sem.
Az optikai variót HD módban kiegészíti egy „Clear Image Zoom”-nak nevezett technológia. Egy igazi 4K-s érzékelőből kétféle úton nyerhetünk ki 2K-s képet: vagy összevonunk, csoportosítunk szomszédos pixeleket (2 vízszintesen, 2 függőlegesen, az összesen 4), esetleg csak egyet használunk ebből a négyes csoportból, vagy sorban olvasom a képpontokat egymás után, de akkor vízszintesen és függőlegesen is csak a szenzor felét használom. Ez utóbbi esetben a látószög is kisebb lesz. Ez olyan hatást eredményez, mintha a varió átfogását megkétszereztük volna, ami a PXW-X70 esetében, így 24× nő.
A kamera jelenleg csak HD-t rögzít. Az új szoftver tavaszra várható, ezzel már igazából 4K-s lesz az X70-es.
Alapvetően az XAVC kódolást használja, méghozzá annak a Long GOP-os változatát. Mivel SD és Memory Stick Pro kártyára rögzít – ezek írási sebessége nem olyan fényes – Intra Frame nem rögzíthető vele. Sokan még nem készültek fel az XAVC utómunkára, ők használhatják az AVCHD-t is, hogy a DV formátumról ne is beszéljek. Ez utóbbi persze szigorúan alacsony felbontáshoz (SD). Az XAVC kódolásakor válogat az SD kártyák között, ragaszkodik a 10-es osztályú SDXC kártyához.
A kamerán két kártyafoglalatot találunk, így lehetőség van folyamatos vagy egyidejű felvételre. Az első esetben, amikor betelik az egyik memóriakártya, a másikon folytatja a felvétel rögzítését, megszakítás, zökkenő nélkül. Az egyidejű felvétellel, párhuzamosan rögzítünk mind a két kártyára. Ez a biztonsági mentést hivatott ellátni. Ezt tovább cifrázhatjuk azzal, hogy a két indítógomb külön indíthatja a két kártyára a felvételt.
Belenézős keresője kicsi (0,39″, 1,44 Mpixel), viszont az alkalmazott OLED panelnek köszönhetően meglepően jó képet ad. A szín és a kompozíció megítélése mellett, az élességről is szolgáltat némi információt. Azért kapunk egyéb segítséget is az fókuszáláshoz: a már régóta ismert „Peaking” mellett belenagyíthatunk a kereső képébe 4× vagy 8×. Hogy ne csak a kép közepére közelíthessünk rá, egy a markolatnál elhelyezkedő botkormány segítségével mozgathatjuk a nagyítás helyét. Van egy nagyobb, kihajtható, 3,5″-es, 1,56 Mpixeles LCD keresője is.
Beépített szürke-szűrője ¼ (2 fé), ⅟₁₆ (4 fé) és ⅟₆₄ (6 fé) csökkenti az objektíven áthaladó fényt, vagy kikapcsolható.
Ma már egy kamerából sem hiányozhat a Wi-Fi. Az okos telefonokra vagy táblagépekre telepíthető Content Browser Mobile alkalmazással a háttérből is irányíthatjuk a kamerát. Rekesz, zársebesség, látószög, színhőmérséklet stb., és persze az indítás-leállítás. Ezenkívül a kamera alacsonyabb felbontásban ugyan, de élő képet küld a telefonra, táblagépre.
A Fogantyún kapott helyet a két XLR csatlakozó, és a teljes hangvezérlés. Ha ezt leszereljük (két csavar tartja), alatta találjuk meg az új, multi interfésznek nevezett csatlakozópapucsot. Erre szerelhetünk lámpát, vagy a Sony új vezeték nélküli mikrofon vevőjét (UWP-D sorozat). Mindkettő a kamerából kapja a tápellátását. A lámpa kapcsolható a felvétel indításával, a vevőt pedig nem kell külön vezetékkel csatlakoztatni a kamerához.
A PXW-X70 az első kompakt XAVC kamera, alig 1,5 kg súlyával inkább nevezném tenyér-, mit kézi kamerának. Engem első látásra az 1999-ben (ha jól emlékszem) megjelent DSR-PD100 DV szalagos kamerára emlékeztetett.
Ára jóval millió alatt van. Kicsi méreténél fogva használható videó-újságíráshoz, de megállja a helyét másod-, harmad kameraként, nagyobb testvérei között is, főleg ha arra gondolok, hogy képi világa közelebb áll a filméhez, mint a tévés kamerákéhoz.
És most „ugorgyunk”, ahogy Pósalaki bácsi mondotta volt. Erre azonban a következő lapszámig várni kell, különben más már nem fér bele az újságba.
Éppen hét esztendő telt el azóta, hogy az első kikerült a tudósuk műhelyéből. De ebben a hét esztendőben sem ültek ám karba tett kézzel: tovább farigcsálták, csiszolgatták a távolbalátó csudamasináikat, hogy még messzebbre és még tisztábban lássanak velük. Hogy céljukat elérjék, megvívtak még a hétfejű világgazdasági sárkánnyal is. Miután legyőzték, úgy gondolták, hogy a hetes szám szerencsét hoz nekik. Ezért aztán mindenhova, ahová csak lehetett, ezt a számot írták fel. Így született meg az A7S, PXW-X70 és PXW-FS7 távolbalátó csudamasina.
Folytathatnám tovább a tündérmesét, de inkább térjünk vissza a való világba (kis „v”-vel!). Persze, mint minden mese, az én mesém is egy igaz történet.
Először 2007-ben (7!) vehettünk kézbe Sony memóriakártyás kamerát, azóta egyik ámulatból (HD) esünk a másikba (4K). Ami maradt, és most már úgy néz ki, jó ideig marad is, az a memóriakártya. Közben az érzékelők is felnőttek, és elérték a korábban nagy tisztelettel figyelt és áhított filmkocka méretét. Minden megújult – mint ahogyan az emberi test sejtjei is állítólag hét évente (!) cserélődnek ki teljesen, – csak a filmkészítés vágya maradt a régi.
XAVC
Nem is olyan régen megszületett a pillanatnyilag legújabb kameracsalád, amit a pillanatnyilag legújabb kódolási eljárásról, XAVC kameráknak nevezünk.
Röviden nézzük meg, mi is az az XAVC tömörítés? A Sony-t korábban sokat piszkálták azért, hogy miért nem jelentkezik h.264, vagy elterjedtebb nevén MPEG-4 tömörítést alkalmazó felvevőeszközökkel. A piacon sorra jelentek meg ezek a kamerák, de a Sony azt mondta, várjunk még. Nem elég kiforrott a technológia, nem elég gyors a számítástechnikai háttér. Persze közben keményen dolgoztak, hiszen mindenki tisztában volt vele, hogy az MPEG-2 ugyan nagyon jó minőségű képet ad, de összehasonlítva a h.264-gyel, azonos képminőség mellett jóval kisebb helyet igényel, vagy megfordítva, ugyanakkora memóriahelyen sokkal jobb minőségű kép tárolható.
Ennek persze ára van, méghozzá nem is kevés. Ahhoz, hogy ezeket a képeket azután az utómunka során kezelni tudjuk, a gépünk teljesítményét hozzávetőlegesen meg kell háromszorozni. Ennek pedig szó szerint ára van.
Volt egy lépéskényszer is, nevezetesen, hogy az MPEG-2-t születésekor korlátok közé szorították. Nem alkalmas például a nagy lassítások rögzítésére, de nem boldogul a 4K-val sem. Az általa kezelt színtér ma már szintén szűknek bizonyul.
Kellett tehát egy olyan kódolási eljárás, ami széles határok között paraméterezhető, ami nem csak a most használatos formátumokban mozog otthonosan, hanem a jövőbeliekkel is elboldogul majd. Így született meg az az algoritmus, amit nyugodtan nevezhetünk a kódolás svájci bicskájának, és amit egy négybetűs mozaikszó jelöl: XAVC. Természetesen az MPEG-4, avagy h.264 család tagja, a szabvány leírása szerint (SMPTE RP 2027) az 5.2 szintnek felel meg.
Az XAVC nyílt formátum. Leginkább a 4K, QFHD (4× HD), 2K és HD, kódolására használjuk, de ezen kívül elboldogul az SD-vel, és az annál alacsonyabb felbontásokkal is. Tehát az előnézet, más szóval proxy rögzítésére is alkalmas. Ha majd egyszer túllépünk a 4K-n és jön a 8K, 16K stb., akkor sem esik zavarba. A felvételi sebesség is széles határok között változtatható. 4K esetében 60 kép/mp, míg 2K-nál a 180 kép/mp a legmagasabb felvételi sebesség.
A szín mintavételezés is tág határok között változtatható: 8, 10, 12 bit színmélységekkel is dolgozik. A szín-tér – ami a világosság- és színinformáció mennyiség arányát jelenti – lehet 4:2:0, 4:2:2: vagy 4:4:4.
A felvételeket MXF OP-1a konténerbe csomagolja, ami ipari szabványnak számít az utómunkáknál.
Ami talán a legfontosabb, hogy tömöríthetünk vele, minden egyes képet külön-külön (Intra Frame), vagy csak az egymást következő képek különbségét (Long GOP).
Eddig a Sony kameráknál a kódolás vagy alacsony bitrátával történt (25, 35, 50 Mbps), ami a kép minőségben kompromisszumot jelentett, vagy nagyon magas bitrátával (880 Mbps), ami kiváló képet eredményezett, viszont nagyon magas adatátviteli sebességet követelt. A kettő között egy hatalmas űr tátongott. Az XAVC nem csak egy keskeny sávot foglal el a kettő között, hanem teljesen ki is tölti azt, a 25 Mbps (1920×1080 25p 4:2:2 10 bit) és 800 Mbps (4096×2160 50p 4:2:2 10 bit) között.
Az utómunkák során előfordul az, hogy újra és újra kell kódolni egy felvételt. Az XAVC ilyenkor figyeli a korábbi kódolás paramétereit, – ez be van ágyazva a médiafájlba – és ennek figyelembevételével állítja a tömörítés paramétereit. Ennek köszönhetően a generációs romlás alig észrevehető.
Ez után a rövid bevezető után térjünk rá a legújabb XAVC kamerákra!
PXW-X70
Sokszor írtam már a kamerák lelkének számító érzékelőkről és arról, hogy miért fontos, vagy miért érdekes ezek mérete. Kicsit leegyszerűsítve, az optikai összefüggéseket, a mélységélesség tartományát az érzékelő mérete a következőképpen befolyásolja: minél nagyobb a kamera érzékelője, annál szűkebb az élességtartomány, vagyis sokkal inkább filmszerű a látvány, vagy másképpen: minél kisebb az érzékelő, annál nagyobb az élességtartomány, ezért a felvétel jobban hasonlít egy telefonnal készített képhez.
Eddig a videokamerák vagy a kicsi, ⅓ (4,8×3,6 mm), ¼ (3,2×2,4 mm), hüvelykes érzékelőkkel voltak ellátva, én még ide sorolom a ½ (6,4×4,8 mm) és ⅔ (8,8×6,6 mm) hüvelykeseket is, vagy az utóbbi időben, a mozifilmhez hasonló méretű szuper 35 mm-es (24×12,7 mm) chippel. Igaz, megjelent a ⁴⁄₃” (18×13,5 mm), vagy a 2,5k (15,8×8,9 mm) is, de a konstruktőrök figyelmét eddig elenyésző esetetektől eltekintve, elkerülte egy másik, a filmes világból jól ismert és régóta használt méret, a szuper 16mm (12,5×7,4 mm). Az F55-ös kamera ugyan megoldja ezt azzal, hogy a szuper 35 mm-es érzékelőből „kimetsz” egy szuper 16 mm-es darabot, de a valódi 16 mm-es érzékelő eddig nem volt divatban.
A Sony választékában a PXW-X70 kamera az első, aminek 4K-s, 1″-es (13,2×8,8 mm), azaz majdnem pontosan szuper 16 mm-es a képátalakító egysége. Ez egy 14,2 Mpixel felbontású, „Exmor R” átalakító.
Objektívje nem cserélhető Carl Zeiss Vario-Sonnar T. A gyújtótávolsága 9,3 és 11,6 mm között állítható, ez a Leica mérettel összehasonlítva, 29-348 mm-nek felel meg. Fényereje a varió teljes tartományában másfél fényértéket változik, F2,8 és F4,5 között. Az objektíven csupán egy gyűrű található. Kapcsolóval választható, hogy ez az élességet vagy a gyújtótávolságot állítsa. Természetesen a markolatnál megtalálható a variót vezérlő himba is. A rekeszt egy külön forgatható tárcsával lehet szabályozni. Eddig az ilyen kicsi kameráknál, bele kellett törődni abba, hogy az írisz csak diszkrét, nagyjából fél blendés lépésekben léptethető. A PXW-X70-es kamera rekesze fokozatmentesen állítható, s így nem zavaró az igazítás felvétel közben sem.
Az optikai variót HD módban kiegészíti egy „Clear Image Zoom”-nak nevezett technológia. Egy igazi 4K-s érzékelőből kétféle úton nyerhetünk ki 2K-s képet: vagy összevonunk, csoportosítunk szomszédos pixeleket (2 vízszintesen, 2 függőlegesen, az összesen 4), esetleg csak egyet használunk ebből a négyes csoportból, vagy sorban olvasom a képpontokat egymás után, de akkor vízszintesen és függőlegesen is csak a szenzor felét használom. Ez utóbbi esetben a látószög is kisebb lesz. Ez olyan hatást eredményez, mintha a varió átfogását megkétszereztük volna, ami a PXW-X70 esetében, így 24× nő.
A kamera jelenleg csak HD-t rögzít. Az új szoftver tavaszra várható, ezzel már igazából 4K-s lesz az X70-es.
Alapvetően az XAVC kódolást használja, méghozzá annak a Long GOP-os változatát. Mivel SD és Memory Stick Pro kártyára rögzít – ezek írási sebessége nem olyan fényes – Intra Frame nem rögzíthető vele. Sokan még nem készültek fel az XAVC utómunkára, ők használhatják az AVCHD-t is, hogy a DV formátumról ne is beszéljek. Ez utóbbi persze szigorúan alacsony felbontáshoz (SD). Az XAVC kódolásakor válogat az SD kártyák között, ragaszkodik a 10-es osztályú SDXC kártyához.
A kamerán két kártyafoglalatot találunk, így lehetőség van folyamatos vagy egyidejű felvételre. Az első esetben, amikor betelik az egyik memóriakártya, a másikon folytatja a felvétel rögzítését, megszakítás, zökkenő nélkül. Az egyidejű felvétellel, párhuzamosan rögzítünk mind a két kártyára. Ez a biztonsági mentést hivatott ellátni. Ezt tovább cifrázhatjuk azzal, hogy a két indítógomb külön indíthatja a két kártyára a felvételt.
Belenézős keresője kicsi (0,39″, 1,44 Mpixel), viszont az alkalmazott OLED panelnek köszönhetően meglepően jó képet ad. A szín és a kompozíció megítélése mellett, az élességről is szolgáltat némi információt. Azért kapunk egyéb segítséget is az fókuszáláshoz: a már régóta ismert „Peaking” mellett belenagyíthatunk a kereső képébe 4× vagy 8×. Hogy ne csak a kép közepére közelíthessünk rá, egy a markolatnál elhelyezkedő botkormány segítségével mozgathatjuk a nagyítás helyét. Van egy nagyobb, kihajtható, 3,5″-es, 1,56 Mpixeles LCD keresője is.
Beépített szürke-szűrője ¼ (2 fé), ⅟₁₆ (4 fé) és ⅟₆₄ (6 fé) csökkenti az objektíven áthaladó fényt, vagy kikapcsolható.
Ma már egy kamerából sem hiányozhat a Wi-Fi. Az okos telefonokra vagy táblagépekre telepíthető Content Browser Mobile alkalmazással a háttérből is irányíthatjuk a kamerát. Rekesz, zársebesség, látószög, színhőmérséklet stb., és persze az indítás-leállítás. Ezenkívül a kamera alacsonyabb felbontásban ugyan, de élő képet küld a telefonra, táblagépre.
A Fogantyún kapott helyet a két XLR csatlakozó, és a teljes hangvezérlés. Ha ezt leszereljük (két csavar tartja), alatta találjuk meg az új, multi interfésznek nevezett csatlakozópapucsot. Erre szerelhetünk lámpát, vagy a Sony új vezeték nélküli mikrofon vevőjét (UWP-D sorozat). Mindkettő a kamerából kapja a tápellátását. A lámpa kapcsolható a felvétel indításával, a vevőt pedig nem kell külön vezetékkel csatlakoztatni a kamerához.
A PXW-X70 az első kompakt XAVC kamera, alig 1,5 kg súlyával inkább nevezném tenyér-, mit kézi kamerának. Engem első látásra az 1999-ben (ha jól emlékszem) megjelent DSR-PD100 DV szalagos kamerára emlékeztetett.
Ára jóval millió alatt van. Kicsi méreténél fogva használható videó-újságíráshoz, de megállja a helyét másod-, harmad kameraként, nagyobb testvérei között is, főleg ha arra gondolok, hogy képi világa közelebb áll a filméhez, mint a tévés kamerákéhoz.
És most „ugorgyunk”, ahogy Pósalaki bácsi mondotta volt. Erre azonban a következő lapszámig várni kell, különben más már nem fér bele az újságba.
A rendezvényen Széles Tamás HTOE elnök bevezetőjében a televíziózás jövőjéről, és a helyi televíziók jelentőségéről beszélt, valamint arról, hogy a vidéki televíziók anyagait nagyobb szerephez kell juttatni az MTVA napi műsorszerkesztésében, de elsősorban a híradókban.
Auer János a Médiatanács képviseletében a támogatásokról, és a pályázatokról beszélt, és mint pozitív hírt megemlítette, hogy az anyagi lehetőségek a következő időszakban nem változnak.
Nagy érdeklődés előzte meg Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatójának felszólalását, aki beszédében méltatta a helyi televíziók munkáját, és kifejtette, hogy ebben az évben nem kevesebb, mint 4845 anyag készült és került adásba a helyi televíziók anyagaiból, ami 2011 riporttal több, mint ami az elmúlt 3 év alatt készült. Hozzátette, hogy ebben az évben már 24 megyei jogú városi tv anyagát fogadja az MTVA szerkesztősége! Számszakilag ez idén, eddig 880 millió forintnak megfelelő támogatást jelent, ami évente több mint 1 milliárd forint, ami a helyi tévék számára kerül kifizetésre. Egy közbevetett kérdésre válaszolva elmondta, hogy az MTVA napi műsorába való bekerülés alapvető feltétele a műszaki elvárásnak való megfelelés, és természetesen a tartalmi színvonal.
Kitért a jövő évi szerződésekre is, melyek jobb kondíciókat tartalmaznak, és megemlítette, hogy több élő bejelentkezésre volna lehetőség, amihez viszont jobb technika szükséges. Beszédének végén megemlítette, hogy újabb városi tv-ket akarnak bevonni a tudósítói hálózatba, ami perspektívát jelenthet az Egyesület tagjainak!
Felszólalt Szűcs László, alelnök, Magyar Kábelkommunikációs Szövetség képviseletében, aki méltatta a 30 éves helyi televíziózás áldozatos munkáját, és elért sikereiket.
A felszólalásokat Kocsis Noémi MTVA Mecenatúra igazgató zárta, aki felhívta a figyelmet a pályázatokban rejlő lehetőségekre, és kiemelte, hogy az elmúlt 2013-as esztendőben 1 milliárd forint fölötti összeg talált gazdára, és nem volt elutasított pályázat!
A gödöllői találkozó kísérő programjaként jelen voltak a hazai televíziós broadcast eszközforgalmazói, a Studiotech és a Rexfilm Kft. munkatársai, akik kínálatukban számos megoldást mutattak be a jelenlévő televíziós szakembereknek. Olyan eszközök, kamerák, editáló pultok, szoftverek, és egyéb megoldások voltak itt láthatók, melyek technikai vonatkozásban magasabb színvonalat képviseltek, ugyan akkor árban kedvezőbb képet tártak a felhasználók elé. ( -sr-)
Helyi Televíziók Országos Egyesülete
Több száz helyi tv működik az országban, és egészen kis tv-k is vannak a tagjaink között. – tájékoztat Ritupel Tamás az egyesület titkára. A tagsághoz legalább 1 éves stabil működés szükséges, van tagsági díjunk, de ezért cserébe ingyenes jogsegély szolgálatot, ingyenes gazdasági tanácsadást biztosítunk, emellett különböző jogvédő szervezeteknél (pl Artisjus, Mahasz) is sikerült elérnünk kedvezményeket és nagyon sok információt kapnak a tagjaink a napi működésükhöz. Például az idei választások teljesen más szabályok szerint működtek, és a médiára is teljesen új szabályozás vonatkozott, amiben az egyesület jogászai nagy segítséget nyújtottak tagjainak.
A HTOE minden évben két közgyűlést tart. Ez itt Gödöllőn egy egynapos munka jellegű esemény. A tavaszi találkozónkat Szombathelyen tartottuk. Ilyenkor pályázatot írunk ki a tagjaink számára több kategóriában, a beérkezett anyagokat szakemberekből áll a zsűri értékeli, és a legjobb ötleteket, munkákat az egyesület díjazza. Ez egyrészt támogatás, másrészt presztízs, illetve jutalom is, mert a nyertes televíziótól a következő évi találkozónkon 3 szakember ingyenesen látunk vendégül. Az egyesületnek van belső szakmai képzése is. Ilyenkor szakemberek tartanak előadásokat, egyfajta tanfolyamot, amit az egyesület finanszíroz, és amire nagy az érdeklődés. A legutóbbi képzésünkön Veszprémben majdnem 50-en vettek részt.
A találkozók elsődleges célja, hogy megvitassa a helyi televíziók jövőjét, melyek az esetek többségében önkormányzati tulajdonban vannak, és akik mindig is keresték a lehetőséget, hogy ne csak önkormányzati forrásból működjenek. Nyilván nagy segítséget adnak a Médiahatóságnál kiírt pályázatok, és valamilyen szinten nőnek a reklámbevételeink, de mégis keressük a lehetőségeket, amivel a bevételt tudjuk növelni. Az MTV-vel is nagyon jó a kapcsolatunk. Minden megyei jogú városban a helyi tv rendes beszállítója a magyar televíziónak. Ez azért is jó, mert a vidéki híranyagok elérnek a híradókba, ami hozzájárul a mi finanszírozásunkhoz is. ( – )
2015-ben már olyan eszközöket használhatunk az előrejelzések szerint – melyek a jelenlegi sebességénél ötször gyorsabban továbbítják a wifi tartományban közlekedő jeleket. Az új Samsung találmány másodpercenként 575 megabájtnyi adat továbbítását teszi majd lehetővé. A ma használt eszközök elméleti sebesség-maximuma 108 megabájt másodpercenként.
Ahhoz, hogy egy 720p felbontású, nagyjából egy gigabájtos sorozatepizódot az egyik eszközről a másikra másoljunk, kevesebb, mint három másodpercre lesz szükségünk, mármint ha egy ilyen hálózaton másolgatni akarunk ahelyett, hogy csak simán távolról megnyitjuk a fájlt. Ez a sebesség már arra is elég, hogy akadásmentesen nézzünk nagy felbontású filmet a fájl helyétől függetlenül.
A Samsung közleménye szerint az új, 802.11ad jelű, 60 GHz szabvány úgy éri el a jelenleg használt 2,4 és 5 gigahertzes hálózatokat bőven lepipáló sebességet, hogy kiszűrték a közös csatornák zavarait, vagyis azokat az interferenciákat, amiknél az ugyanazt a hálózatot használó jeladók zavarják egymást.
Az alkalmazására 2015-ben kerülhet majd sor, a tervek szerint elsőként, a Samsung telefonokban, televíziókban, és az egészségügyi eszközökben alakítják ki a rendkívül gyors adatforgalom bonyolításához szükséges felületeket.
A több országban működő broadcast gyártó és szolgáltató cég, idén szerény méreteivel, jelképesen húzódott meg az Everts – lábánál, és azt hiszem a hasonlat nem is túlzó, hiszen az Everts – melynek termékeit a Studiotech forgalmazza Magyarországon, valóban óriás méretekkel jelent meg idén Amsterdamban
A megszokott, fekete-sárga színkombinációban megjelenő vállalat standján, a magyar Studiotech munkatársai is jelen voltak. Ha a hazai szakemberek, akár érdeklődésből, vagy szakmai barátságból keresték fel a standot, minden kérdésükre anyanyelven kaptak választ.
Ez történt velünk is: a standon Gyengő István fogadott bennünket, és bemutatta a kiállított termékeket, beszélt az újdonságokról. Elsőként, értelemszerűen egy saját termékre hívta fel a figyelmet, a képeinken is látható mobil stúdióra, ami használatával nagyban megkönnyíti a külsőben dolgozó, riportokat készítő televíziós munkatársak dolgát.
A különlegessége ennek a mobilstúdiónak, hogy ez egy olyan utazó szett, amit négy kameráig lehet bővíteni, pontosabban ennyit tud befogadni egyszerre a riportok során. Olyan mobil szett, ami egy kompakt dobozban tartalmaz keverőt, rögzítőt, a beépített a monitorokat, fogadja a kamerákat és mindezt egy üvegkábelen keresztül, ráadásul mindössze egyetlen egy szál kábellel csatlakozik a központi egységhez. Rendkívül gyors az installálási ideje, némi gyakorlattal, valóban pillanatok alatt üzemképes állapotba lehet hozni egy komplett négykamerás videostúdiót. A dobozt szinte percek alatt el lehet repíteni bárhová, nagyon gyors az installáció, mondhatni gyors, egyszerű, bombabiztos és azonnal adás kész állapotba hozható.
Nagy monitorozás van a kameráknál, a lényeges eleme az interface egység, ami ellátja táppal a kamerákat, SDI be és kimenete van, kommunikációra képes, ráadásul mindez egy kombinált, mivel egyetlen szál kábelen megy. Az egység dokkolható a nagy kamerákra, de a kicsiknél állványra is tehető.
A másik látványosság a standon egy nagyon mobil editor, ami Laptop platformon működik, video monitorozással, speciális keyboarddal, kitűnően működik, repülőgépen akár kézipoggyászként is vihető.
Mennyire népszerű ez az összeállítás, vagy nevezzük csomagnak hazánkban?
Tekintettel ara, hogy nálunk belföldön nem annyira jellemző, hogy a stábok egyik helyről a másikra repülnek, így mondhatnánk, sajnos a termék nálunk nem annyira népszerű, és ez a tulajdonság az árban is megjelenik.
Volt még a standon egy nagyon hasznos kiegészítő, ami külön felkeltette az érdeklődést. Emlékeim vannak arról az időszakról, amikor stúdiófelvétel, vagy élő adás közben, a rendező által bekapcsolt kamera aktivitását egy, a kamera tetején világító lámpa jelezte. Ez hasznos volt az operatőrnek, aki tudta, hogy most élesben dolgozik, de segítség volt a képen szereplő riporternek vagy más szereplőnek, hiszen tudta, hogy melyik kamera veszi a produkciót. A Studiotech kamerajelző LED-je hasznos eszköz lehet napjainkban is – az én véleményem szerint.
Ez is lehetne a mottója a Facilis Technology cégnek, amelynek nyílt napját november közepén tartották Budapesten, a Media Networks cég rendezésében.
A bemutatott termékcsalád fő jellemzője a dinamikus munkafolyamatokat biztosító nagyteljesítményű, költséghatékony, AVID-kompatibilis tárrendszer. A jórészt AVID-től átigazolt mérnökök által alapított Massechusetts-i székhelyű Facilis Technology 2003 óta kínál megosztott fájlrendszeren alapuló tároló megoldásokat, melyeknél az egyik fő szempont az AVID-tárrendszerekkel való maximális együttműködési képesség, azaz igény szerint alkalmasak azok helyettesítésére (Unity, ISIS). A kínált berendezések és szoftvereszközök azon túl, hogy tiszta AVID-, FinalCut- vagy Premiere-környezetben kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, vegyes infrastruktúrában szintén tökéletesen működnek. Ennek köszönhetően az elmúlt évek során a film-, műsorszóró és audiovizuális ipar tartalomkészítéssel és utómunkával foglalkozó munkatársai számára az egyik meghatározó céggé nőtték ki magukat. A Facilis Technology alapfilozófiája a felhasználók igényeinek felmérése és az adott feladatra legalkalmasabb rendszer megajánlása, annak folyamatos terméktámogatása. Ma már világszerte egyre több helyen találkozunk ilyen rendszerekkel, melyek lehetővé teszik a különböző formátumú médiatartalmak gyors tárolását, megosztását, szerkesztését és archiválását.
A bemutatott eszközökről – röviden.
A TerraBlock az utómunka és tartalom-előállító munkafolyamatok terén piacvezető, megosztott tárrendszer. A TerraBlock részét képező Facilis megosztott fájlrendszer a legösszetettebb többplatformos környezetben is optimális megoldást nyújt; elősegíti az együttműködést a különböző alkalmazások között, melyek akár eltérő képformátumot is használhatnak. A TerraBlockkal nincs lehetetlen: az általa nyújtott teljesítmény a 4K felbontású tartalom fényelésektöl kezdve a HDV tartalom professzionális vágásáig bármilyen feladathoz elegendő.
A TerraBlock megosztott tárakat kiegészítő SyncBlock 2.0 a Facilis legújabb, integrált, szinkronizáló, biztonsági mentést készítő és archiváló megoldása, mellyel a TerraBlock- felhasználók megfizethető áron alakíthatnak ki többszintű tároló hálózatot. Az Archiware® csúcsminőségű eszközeit használó SyncBlock egyszerűen és költséghatékonyan teszi lehetővé a tartalomkészítők és adminisztrátorok számára a biztonsági mentések és archívumok kezelését.
Az említett eszközök általános jellemzője a többplatformos megosztott fájlrendszer, melynél az OSX-, Windows- és Linux-munkaállomások ugyanazt az írható kötetet használják anélkül, hogy ehhez harmadik fél által szállított szoftverre, munkaállomáshoz kötődő licencre, külső metaadat-vezérlőre vagy bonyolult hálózatra lenne szükség. A 8, illetve 16 gigabites FibreChannel és 1, illetve 10 gigabites Ethernet segítségével a video- és hangfájlokhoz történő hozzáférés módja a rendelkezésre álló sávszélesség és az ár függvényében szabadon megválasztható. Az ügyfelek közvetlenül vagy hálózati kapcsolón keresztül is csatlakozhatnak a kiszolgálóhoz. A Unity stílusú AVID-projekt és médiamegosztás lehetővé teszi az Avid Media Composer-projektek natív, alkalmazás szintű, valamint FinalCut Pro- és Premiere-projektek interaktív megosztását a Facilis Project Manager alkalmazáson keresztül.
A TerraBlock-felhasználók ActiveDirectory-csoportokhoz szinkronizálhatók, a kötetre vonatkozó jogosultságok pedig egyetlen lépésben teljes csoportokhoz rendelhetők. A rendszergazda beállíthatja, hogy mely szervezeti egységeket lássa az LDAP-illesztőfelület. A virtuális kötetekhez választható módon szoftveresen lehet a teljes együttműködést biztosító, fájl szintű vagy a nagyteljesítményű, kötet szintű adat-hozzáférési módok közül választani. A fájl és kötet szintű hozzáférés közötti váltás, működés közben is elvégezhető.
Egyszerű módon történik a közvetett (nearline) és mélyarchívum beépített felügyelete. A SyncBlock RAID6-os lemezes és SAS felületű LTO6 kazettás eszközeire a kiszolgálóról vagy ügyfélszámítógépről közvetlenül, ütemezett módon az offline kereshetőség megtartásával lehet archiválni, valamint biztonsági mentést és másolatot készíteni. A TerraBlock által kínált online virtuális tárhely a TX16 bővítő modullal tovább bővíthető, így a 24D egység kapacitása akár 288 TB-ra növelhető a hagyományos, kiszolgáló alapú bővítés költségének töredékéért. A hasznos tárhely mindig fontos kérdés, a TerraBlock RAID5-ös hatékony adatvédelmi megoldása mindössze 9%-os többlet tárterületet igényel. A védelem módja kötetenként beállítható és akár üzem közben, adatvesztés nélkül módosítható.
Végezetül érdemes szólni a virtuális köteteken alapuló munkafolyamatról, ami lehetővé teszi a dinamikus kötetlétrehozást, kiterjesztést és kiosztást, illetve védelmet biztosít a töredezettséggel és a sebességcsökkenéssel szemben. A teljesítmény még 100%-os telítettség esetén sem csökken.
A felhasználók igényeihez igazodó különböző rendszerkiépítésekre ad áttekintést a táblázat.
Az élénk érdeklődéssel kísért szakmai nap elgondolkoztató alternatívát mutatott mind a nagy, mind pedig a kisebb televíziók, alkotóműhelyek számára egy megbízható, költséghatékony rendszer kialakítását illetően. Lehet szó új infrastruktúra telepítéséről, bővítésről vagy akár a régi, adott esetben már nem támogatott rendszer lecseréléséről vagy kiegészítéséről.
Most néhány használhatósági adattal és az alkalmazását szemléltető fotóval bemutatjuk olvasóinknak ezt a kedvező árú, és nagyon használható stabilizáló rendszert.
Gaia 3-Axis Brushless Gimbal BGS-3
A BGS-3 egy 3-tengelyes BL Gimbal kamera stabilizátor, szilárd, karbonszálas vázzal, erős, hangtalan brushless motorokkal és markolatba épített joystick-kal szerelve. 2 gyro-szenzorral, és az egyik legfejlettebb, 32 bites BASECAM vezérléssel ellátva. Terhelhetősége kb. 2,5-3 kg-ig terjed, ideális elsősorban DSLR kamerákhoz és kisebb kézi kamerákhoz is. A forgalmazó Gaia-Film a berendezést használatra készen, összeszerelve, letesztelve, előre konfigurált beállításokkal szállítja a megrendelőknek.
A stabilizátorhoz alaptartozékként szállított joystick, lehetővé teszi – a kamera pozíciójának változtatása mellett, 6 db testre szabható, de előre beállított mozgásprofil gyors elérését és a köztük történő váltást. A stabilizátor, a nagy nyomatékú motoroknak köszönhetően, kb. 40-50 km/órás szélben, vagy akár ilyen sebességgel haladó autóból kitartva, még nagyon jól használható. A direkt hajtású BLDC motorok – a fogaskerekes vagy ékszíjas megoldásokkal ellentétben – holtjátékmentes és csaknem hangtalan működést biztosítanak.
A BL GIMBAL stabilizátor ára, akkumulátorral, töltővel, és most akciós monitor tartóval
249.000 Ft. + áfa megtekinthető és kipróbálható a Gaia-Film bemutató üzletében,
előre, telefonon történő egyeztetéssel. Telefon: +36 1 769-1111.
Jelenleg kiemelt akcióban a Gaia BGS-3 BL GIMBAL stabilizátor, olyan opcióval kapható, amely 50%-os kedvezményt biztosít az első félévben megjelenő mikro-pozicionálós balansz-platform megvásárlásához, amellyel professzionális szintre emelhető a stabilizátor kamera-egyensúly beállító mechanikája. A csere az Ön otthonában is elvégezhető, de kérésre a forgalmazó díjmentesen kicseréli az új mechanikát az újra.
Az operatőr, minden testhelyzetben jól látja a kijelzőn a felvett képet…
Előnyök
• a használat kevésbé függ az operatőr gyakorlottságától
• szeles időben is használható
• érzéketlen a gyorsulásra-lassulásra, az operatőrnek jóval kevésbé kell figyelni a saját mozgására
• a joystick-nek köszönhetően hagyományos stabilizátorral elképzelhetetlen kameramozgás is lehetséges
Hátrányok
• akkumulátoros használat
• esőben nem használható
• az első balansz-beállítás nagyon körülményes, ami kamera cserénél is szükséges.
• a finomhangolás – ha nem a forgalmazótól kéri – nagyon elmélyült szoftver és mechanikai ismereteket igényel
• Merev karbonszálas és alumínium-ötvözet vázszerkezet
• Kb. 3 kg terhelhetőség (függ a kamera külső méreteitől is)
• Működési módok:
Follow mód (követő mód)
A (markolattal mozgatott) külső keret/váz meghatározott szögű elmozdulását finoman követi a kamera (és ugyanilyen finoman megáll, ha a keret visszatér a beállított szögtartományba). A Follow mód beállítható 1, 2 vagy mindhárom tengelyre. Általában csak a pan vagy a pan és tilt tengelyekre alkalmazzák.
Lock mód (követő mód kikapcsolása)
A kamera iránya a földhöz képest rögzített (a keret mozgásától függetlenül) és csak távvezérléssel (RC) forgatható.
Inverted mód (felső gépállás / fordított mód)
Fordított beállítás: a keret fejjel lefelé állásban van. Ez a beállítás elérhető egy gombnyomással.
Wireless remote (vezeték nélküli irányítás)
Távvezérlés androidos mobil telefonról vagy tabletről bluetooth-on keresztül. Valósidejű állapot-megjelenítés és teljes vezérlés a kamera mozgásra és a kontroller beállításokra.
Jól érzékelhető a képen a BL Gimbal könnyű, akár fél kézzel történő irányítása
Joystick vezérlés
A kamera elforgatása Joystick-kal vezérelt. Elsősorban a kamera pozició (horizont) korrigálására alkalmas. A Joystick vezérlés elérhető bármelyik módban.
Használjon kapcsolható profilokat a különböző működési módokhoz.
• 6 előre beállított profil (gombnyomásra választhatók és szoftveresen megváltoztathatók):
1 kattintás: Follow Pan & Tilt (Követő mód Pan és Tilt tengelyre)
4 kattintás: Motorok kikapcsolása (a gyro kalibráláshoz lehet szükséges)
5 kattintás: Gyro-szenzor kalibrálása
Hosszú gombnyomás (kb 5 mp): Fordított/Inverted mód
• Csaknem hangtalan működés
• Állítható-szögű markolat
• Markolatba épített joystick (kérésre balkezes joystick-kal szereljük)
• Alaptartozék LiPo akkumulátor kb. 1,5h működési idővel
• Alaptartozék Digital Balance akkutöltő cella ellenőrzéssel
• Teljes súly: kevesebb, mint 2 kg.
• 1 év szoftverkövetés
Kontroller és Szenzor
BaseCam (Alexmos) SimpleBGC 32-bit Kontroller
32-bit ARM Cortex M4 72MHz Processzor a komplex számítási műveletekhez. A kontroller magas minőségű 3 tengelyes kamera-stabilizáló rendszerekben használatos. A 32-bites verzió egy új irány a stabilizáló megoldások fejlesztésében a korábbi 8-bites verziókhoz képest és további új funkciókat ad hozzá.
Nagy számítási teljesítmény – 32bit MCU, ARM Cortex M4
Az ARM® Cortex® M4 processzor hatékonyan számítja a komplex műveleteket a 3 tengelyes stabilizáláshoz.
A BL Gimbal szerkezeti felépítése és a kamera rögzítése, egyedülálló megoldással
A vezérlő alapfunkciói
(a teljesség igénye nélkül)
– Kamera mozgáskontroll távirányítással (RC) vagy analóg joystick-ról
– Néhány kapcsolható profil a különböző működési módokhoz
– Akkumulátor töltöttség ellenőrzés, feszültségesés kompenzálás a PID-regulátorban
– Figyelmeztetés alacsony akkufeszültségnél
– Bluetooth modul
– Felcserélt polaritás elleni védelem, túlmelegedés és túláram elleni védelem
– USB interfész számítógépes csatlakozáshoz, konfiguráláshoz és firmware frissítéshez
– Grafikus felhasználói felület a beállítások kezelésére
– Windows / OS X / Linux verziók
– Különféle RC protokollok és vezérlési eljárások támogatása
2 Gyro szenzor (kamerához és vázszerkezethez)
A stabilizátor vezérlőjéhez 2 gyro érzékelő (IMU) csatlakozik. Ennek előnye a precízebb stabilizálás (használható alacsonyabb PID, azonos minőség eléréséhez) és az, hogy a keret dőlésének ismerete nagymértékben hozzásegít a 3-tengelyes rendszer működési szögtartományának kiterjesztéséhez.
A második szenzor 10–30-szorosára növeli a stabilizálás rövidtávú pontosságát és stabilabb működést biztosít bármilyen állásban (vázszerkezet pozícióban).
Motor
Nagy forgatónyomatékú brushless motorok
Nagy forgatónyomaték és különlegesen nagy felbontású BLDC motorok nagy hajlékonyságú szilikon kábelekkel szerelve, kifejezetten magas minőségű gimbal alkalmazásokra tervezve.
A direkt hajtású BL motorok lehetővé teszik a holtjáték mentes működést, szemben a fogaskerekes vagy ékszíjas hajtással. A brushless motorok lenyűgöző minőségű stabilizálást és csaknem hangtalan működést nyújtanak a normál szervókkal összehasonlítva. ( – )
Bővebb információért, keresse fel a forgalmazó honlapját:
Most néhány használhatósági adattal és az alkalmazását szemléltető fotóval bemutatjuk olvasóinknak ezt a kedvező árú, és nagyon használható stabilizáló rendszert.
Gaia 3-Axis Brushless Gimbal BGS-3
A BGS-3 egy 3-tengelyes BL Gimbal kamera stabilizátor, szilárd, karbonszálas vázzal, erős, hangtalan brushless motorokkal és markolatba épített joystick-kal szerelve. 2 gyro-szenzorral, és az egyik legfejlettebb, 32 bites BASECAM vezérléssel ellátva. Terhelhetősége kb. 2,5-3 kg-ig terjed, ideális elsősorban DSLR kamerákhoz és kisebb kézi kamerákhoz is. A forgalmazó Gaia-Film a berendezést használatra készen, összeszerelve, letesztelve, előre konfigurált beállításokkal szállítja a megrendelőknek.
A stabilizátorhoz alaptartozékként szállított joystick, lehetővé teszi – a kamera pozíciójának változtatása mellett, 6 db testre szabható, de előre beállított mozgásprofil gyors elérését és a köztük történő váltást. A stabilizátor, a nagy nyomatékú motoroknak köszönhetően, kb. 40-50 km/órás szélben, vagy akár ilyen sebességgel haladó autóból kitartva, még nagyon jól használható. A direkt hajtású BLDC motorok – a fogaskerekes vagy ékszíjas megoldásokkal ellentétben – holtjátékmentes és csaknem hangtalan működést biztosítanak.
A BL GIMBAL stabilizátor ára, akkumulátorral, töltővel, és most akciós monitor tartóval
249.000 Ft. + áfa megtekinthető és kipróbálható a Gaia-Film bemutató üzletében,
előre, telefonon történő egyeztetéssel. Telefon: +36 1 769-1111.
Jelenleg kiemelt akcióban a Gaia BGS-3 BL GIMBAL stabilizátor, olyan opcióval kapható, amely 50%-os kedvezményt biztosít az első félévben megjelenő mikro-pozicionálós balansz-platform megvásárlásához, amellyel professzionális szintre emelhető a stabilizátor kamera-egyensúly beállító mechanikája. A csere az Ön otthonában is elvégezhető, de kérésre a forgalmazó díjmentesen kicseréli az új mechanikát az újra.
Az operatőr, minden testhelyzetben jól látja a kijelzőn a felvett képet…
Előnyök
• a használat kevésbé függ az operatőr gyakorlottságától
• szeles időben is használható
• érzéketlen a gyorsulásra-lassulásra, az operatőrnek jóval kevésbé kell figyelni a saját mozgására
• a joystick-nek köszönhetően hagyományos stabilizátorral elképzelhetetlen kameramozgás is lehetséges
Hátrányok
• akkumulátoros használat
• esőben nem használható
• az első balansz-beállítás nagyon körülményes, ami kamera cserénél is szükséges.
• a finomhangolás – ha nem a forgalmazótól kéri – nagyon elmélyült szoftver és mechanikai ismereteket igényel
• Merev karbonszálas és alumínium-ötvözet vázszerkezet
• Kb. 3 kg terhelhetőség (függ a kamera külső méreteitől is)
• Működési módok:
Follow mód (követő mód)
A (markolattal mozgatott) külső keret/váz meghatározott szögű elmozdulását finoman követi a kamera (és ugyanilyen finoman megáll, ha a keret visszatér a beállított szögtartományba). A Follow mód beállítható 1, 2 vagy mindhárom tengelyre. Általában csak a pan vagy a pan és tilt tengelyekre alkalmazzák.
Lock mód (követő mód kikapcsolása)
A kamera iránya a földhöz képest rögzített (a keret mozgásától függetlenül) és csak távvezérléssel (RC) forgatható.
Inverted mód (felső gépállás / fordított mód)
Fordított beállítás: a keret fejjel lefelé állásban van. Ez a beállítás elérhető egy gombnyomással.
Wireless remote (vezeték nélküli irányítás)
Távvezérlés androidos mobil telefonról vagy tabletről bluetooth-on keresztül. Valósidejű állapot-megjelenítés és teljes vezérlés a kamera mozgásra és a kontroller beállításokra.
Jól érzékelhető a képen a BL Gimbal könnyű, akár fél kézzel történő irányítása
Joystick vezérlés
A kamera elforgatása Joystick-kal vezérelt. Elsősorban a kamera pozició (horizont) korrigálására alkalmas. A Joystick vezérlés elérhető bármelyik módban.
Használjon kapcsolható profilokat a különböző működési módokhoz.
• 6 előre beállított profil (gombnyomásra választhatók és szoftveresen megváltoztathatók):
1 kattintás: Follow Pan & Tilt (Követő mód Pan és Tilt tengelyre)
4 kattintás: Motorok kikapcsolása (a gyro kalibráláshoz lehet szükséges)
5 kattintás: Gyro-szenzor kalibrálása
Hosszú gombnyomás (kb 5 mp): Fordított/Inverted mód
• Csaknem hangtalan működés
• Állítható-szögű markolat
• Markolatba épített joystick (kérésre balkezes joystick-kal szereljük)
• Alaptartozék LiPo akkumulátor kb. 1,5h működési idővel
• Alaptartozék Digital Balance akkutöltő cella ellenőrzéssel
• Teljes súly: kevesebb, mint 2 kg.
• 1 év szoftverkövetés
Kontroller és Szenzor
BaseCam (Alexmos) SimpleBGC 32-bit Kontroller
32-bit ARM Cortex M4 72MHz Processzor a komplex számítási műveletekhez. A kontroller magas minőségű 3 tengelyes kamera-stabilizáló rendszerekben használatos. A 32-bites verzió egy új irány a stabilizáló megoldások fejlesztésében a korábbi 8-bites verziókhoz képest és további új funkciókat ad hozzá.
Nagy számítási teljesítmény – 32bit MCU, ARM Cortex M4
Az ARM® Cortex® M4 processzor hatékonyan számítja a komplex műveleteket a 3 tengelyes stabilizáláshoz.
A BL Gimbal szerkezeti felépítése és a kamera rögzítése, egyedülálló megoldással
A vezérlő alapfunkciói
(a teljesség igénye nélkül)
– Kamera mozgáskontroll távirányítással (RC) vagy analóg joystick-ról
– Néhány kapcsolható profil a különböző működési módokhoz
– Akkumulátor töltöttség ellenőrzés, feszültségesés kompenzálás a PID-regulátorban
– Figyelmeztetés alacsony akkufeszültségnél
– Bluetooth modul
– Felcserélt polaritás elleni védelem, túlmelegedés és túláram elleni védelem
– USB interfész számítógépes csatlakozáshoz, konfiguráláshoz és firmware frissítéshez
– Grafikus felhasználói felület a beállítások kezelésére
– Windows / OS X / Linux verziók
– Különféle RC protokollok és vezérlési eljárások támogatása
2 Gyro szenzor (kamerához és vázszerkezethez)
A stabilizátor vezérlőjéhez 2 gyro érzékelő (IMU) csatlakozik. Ennek előnye a precízebb stabilizálás (használható alacsonyabb PID, azonos minőség eléréséhez) és az, hogy a keret dőlésének ismerete nagymértékben hozzásegít a 3-tengelyes rendszer működési szögtartományának kiterjesztéséhez.
A második szenzor 10–30-szorosára növeli a stabilizálás rövidtávú pontosságát és stabilabb működést biztosít bármilyen állásban (vázszerkezet pozícióban).
Motor
Nagy forgatónyomatékú brushless motorok
Nagy forgatónyomaték és különlegesen nagy felbontású BLDC motorok nagy hajlékonyságú szilikon kábelekkel szerelve, kifejezetten magas minőségű gimbal alkalmazásokra tervezve.
A direkt hajtású BL motorok lehetővé teszik a holtjáték mentes működést, szemben a fogaskerekes vagy ékszíjas hajtással. A brushless motorok lenyűgöző minőségű stabilizálást és csaknem hangtalan működést nyújtanak a normál szervókkal összehasonlítva. ( – )
Bővebb információért, keresse fel a forgalmazó honlapját:
Hazánkban több mint 10 intézmény, kétszáznál is több hangmestert képez évente a hangtechnika szerteágazó feladatköreinek ellátására. Emellett nem csak Magyarországon, hanem globálisan is divatosak a hanggal kapcsolatos tevékenységek. A hangszeres zenélés, a producerkedés, a DJ-zés, a hangosítás, a stúdió munka, a filmhang készítés, vagy a sound design, mind-mind közkedvelt és szívesen választott tevékenységek, szakmák a fiatalok körében. A Hangtechnikus és Hangmester képzés alapjait több mint 20 éve tették le olyan szakemberek, akik ma is a szakma oktatásának szentelik az életüket.
A Hangmester képzéshez vezető úton még 1987-1988-ban tették meg az első lépéseket. Az OPAKFI (Optikai, Akusztikai, Film, és Színháztechnikai Tudományos Egyesület) szervezésében Kishonti István, Illényi András, Újházy László tanári kar közreműködésével szervezték meg az első Hangtechnikus tanfolyamot, mely akkoriban még csak 6 hónapos volt. Ez után egy évvel, 1989-ben kezdte el a hangtechnikával kapcsolatos szakmákat szakmásítani az OKJ-ben Kishonti István, aki akkor már az Akusztikai Szakosztály elnöke volt, később az oktOpus Multimédia Intézet igazgatója lett, aki akkor három csoportra osztotta a hanggal kapcsolatos szakmákat. Az alapfokú “Hangosító”, a középfokú “Hangmester/Hangtechnikus” és a felsőfokú “Hangművész” szakmai részekre. Majd pontosan 20 éve, 1994-ben elindult az első OKJ-s hangtechnikai tanfolyam az eurOpus Bt. szervezésében. Egy évvel később Kishonti István létrehozta a Hangkultúra Alapítványt, amelynek fenntartásával kezdett el működni az oktOpus Multimédia Intézet. Ez volt az első olyan iskola, amelyik iskolarendszerű hangtechnikai oktatást folytatott. Ezzel a momentummal hivatalosan is kezdetét vette a magyar hangtechnikus szakma szervezett képzése.
Újházi László
Az oktOpus-t sorban követték újabb oktató intézmények. OKJ-s képzés indult 1996 után a Magyar Rádióban, az Oktávban, a Vincotte-ban, az előző kettőben a képzés mára már megszűnt. Az elmúlt 15 évben pedig sorra léptek be a szakképzési rendszerbe az érettségi utáni képzést adó iskolák, melyekből sokan még ma is működnek. Időközben a felsőoktatás is nyitott a hangtechnika irányába. A Színművészeti Egyetemen 2000 táján indult kifejezetten filmhanggal foglalkozó Hangmester képzés, valamint a Műszaki Egyetemen és az Óbudai Egyetemen, a Kandón is van stúdiótechnikával kapcsolatos szakirány, mely részben az MA képzés része.
2005-ben az OKJ-s szakképzést folytató intézmények között egyedülálló módon kapta meg az oktOpus Multimédia Intézet az ISO 9001 minősítést, mely a Certop Tanúsítási Rendszeren belül működik. A Hangmester és Hangtechnikus oktatás keretein belül ezzel egyelőre egyedülálló, mellyel nemzetközileg is elismert oktatási intézménnyé lépett elő az iskola. Minden évben fogad tanulókat a környező országokból, de volt svéd, finn, amerikai, német nyelvterületről érkező magyar nyelvű tanulója is.
Illényi István
2006-2007-ben felülvizsgálták az OKJ-t, benne a hangtechnikai szakmákat, és új szakmaszerkezetet valamint egy új jellegű szakmai és vizsgáztatási követelményrendszert dolgoztak ki. A szakma gondozását továbbra is az oktOpus Multimédia Intézet végezte. 2009-ben adták ki az első hivatalos hangtechnikai tankönyvet, melyet az NSZFI (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) kiadó jegyzett, és Kishonti István írt. Jelenleg a “Hangtechnikai Alapismeretek I.” a hangmester oktatás egyetlen tankönyve.
Végezetül 2011-2012-ben újra felülvizsgálták az OKJ-t, új szakmaszerkezetet alakítottak ki, létrejöttek a szakmai ágazatok, és bevezették a komplex szakmai vizsgát, ami a 2008-as OKJ sok vizsgarészből álló vizsgáztatási rendszerét váltotta fel. Az ágazati struktúrában a hangtechnika mellé a színháztechnika és a filmtechnika került. Az újabb változtatásokat ismét az oktOpus Multimédia Intézet végezte el, létrejött az új jellegű OKJ szerinti szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer, valamint az ágazati kerettanterv, ami a korábbi Központi Programot váltotta fel. Az OKJ minden egyes változtatásakor a hangtechnikai szakmák neve is változott, először Hangmester/Hangtechnikus, után Hangtechnikus, most pedig Hangmester lett a szakma neve. Mellette az egyéb hangtechnikai szakképesítések neve is folyton változott. Az elnevezések káoszában az utolsó szakmai elnevezések a következők: a már ismert Hangmester mellett a hozzá kapcsolódó rész szakképesítés neve Hangosító, és az OKJ-ban elismert továbbképzések, az úgynevezett ráépülések nevei Filmhangtervező, Stúdióvezető, Hangtártervező és Hangosítórendszer tervező technikus.
Kishonti István
2013-ig a hangtechnikai szakmát érettségire épülő szakképzés keretében oktatták, de 2014 szeptemberében az oktOpus Multimédia Intézetben elindult az általános iskolát követő 9. osztályos médiaművészeti hangmester képzés.
2015 szeptemberétől a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezeti a hangtechnikai szakmák létszámkorlátozását, sok más szakmáéval együtt. Becslések szerint Magyarországon, a hangtechnika területén dolgozók létszáma mintegy tízezer fő, és az elmúlt 20 évben körülbelül kettőezren szereztek hangtechnikai tárgyú szakképesítést. Munkaerőpiaci felmérések szerint viszont egy évben az országban körülbelül 70 hangtechnikus tud elhelyezkedni. Ezért a jól meghatározott létszámkorlátnak értelme van. Az ezt előíró szakmaszerkezeti döntés még nem született meg. ( – )
Hazánkban több mint 10 intézmény, kétszáznál is több hangmestert képez évente a hangtechnika szerteágazó feladatköreinek ellátására. Emellett nem csak Magyarországon, hanem globálisan is divatosak a hanggal kapcsolatos tevékenységek. A hangszeres zenélés, a producerkedés, a DJ-zés, a hangosítás, a stúdió munka, a filmhang készítés, vagy a sound design, mind-mind közkedvelt és szívesen választott tevékenységek, szakmák a fiatalok körében. A Hangtechnikus és Hangmester képzés alapjait több mint 20 éve tették le olyan szakemberek, akik ma is a szakma oktatásának szentelik az életüket.
A Hangmester képzéshez vezető úton még 1987-1988-ban tették meg az első lépéseket. Az OPAKFI (Optikai, Akusztikai, Film, és Színháztechnikai Tudományos Egyesület) szervezésében Kishonti István, Illényi András, Újházy László tanári kar közreműködésével szervezték meg az első Hangtechnikus tanfolyamot, mely akkoriban még csak 6 hónapos volt. Ez után egy évvel, 1989-ben kezdte el a hangtechnikával kapcsolatos szakmákat szakmásítani az OKJ-ben Kishonti István, aki akkor már az Akusztikai Szakosztály elnöke volt, később az oktOpus Multimédia Intézet igazgatója lett, aki akkor három csoportra osztotta a hanggal kapcsolatos szakmákat. Az alapfokú “Hangosító”, a középfokú “Hangmester/Hangtechnikus” és a felsőfokú “Hangművész” szakmai részekre. Majd pontosan 20 éve, 1994-ben elindult az első OKJ-s hangtechnikai tanfolyam az eurOpus Bt. szervezésében. Egy évvel később Kishonti István létrehozta a Hangkultúra Alapítványt, amelynek fenntartásával kezdett el működni az oktOpus Multimédia Intézet. Ez volt az első olyan iskola, amelyik iskolarendszerű hangtechnikai oktatást folytatott. Ezzel a momentummal hivatalosan is kezdetét vette a magyar hangtechnikus szakma szervezett képzése.
Újházi László
Az oktOpus-t sorban követték újabb oktató intézmények. OKJ-s képzés indult 1996 után a Magyar Rádióban, az Oktávban, a Vincotte-ban, az előző kettőben a képzés mára már megszűnt. Az elmúlt 15 évben pedig sorra léptek be a szakképzési rendszerbe az érettségi utáni képzést adó iskolák, melyekből sokan még ma is működnek. Időközben a felsőoktatás is nyitott a hangtechnika irányába. A Színművészeti Egyetemen 2000 táján indult kifejezetten filmhanggal foglalkozó Hangmester képzés, valamint a Műszaki Egyetemen és az Óbudai Egyetemen, a Kandón is van stúdiótechnikával kapcsolatos szakirány, mely részben az MA képzés része.
2005-ben az OKJ-s szakképzést folytató intézmények között egyedülálló módon kapta meg az oktOpus Multimédia Intézet az ISO 9001 minősítést, mely a Certop Tanúsítási Rendszeren belül működik. A Hangmester és Hangtechnikus oktatás keretein belül ezzel egyelőre egyedülálló, mellyel nemzetközileg is elismert oktatási intézménnyé lépett elő az iskola. Minden évben fogad tanulókat a környező országokból, de volt svéd, finn, amerikai, német nyelvterületről érkező magyar nyelvű tanulója is.
Illényi István
2006-2007-ben felülvizsgálták az OKJ-t, benne a hangtechnikai szakmákat, és új szakmaszerkezetet valamint egy új jellegű szakmai és vizsgáztatási követelményrendszert dolgoztak ki. A szakma gondozását továbbra is az oktOpus Multimédia Intézet végezte. 2009-ben adták ki az első hivatalos hangtechnikai tankönyvet, melyet az NSZFI (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) kiadó jegyzett, és Kishonti István írt. Jelenleg a “Hangtechnikai Alapismeretek I.” a hangmester oktatás egyetlen tankönyve.
Végezetül 2011-2012-ben újra felülvizsgálták az OKJ-t, új szakmaszerkezetet alakítottak ki, létrejöttek a szakmai ágazatok, és bevezették a komplex szakmai vizsgát, ami a 2008-as OKJ sok vizsgarészből álló vizsgáztatási rendszerét váltotta fel. Az ágazati struktúrában a hangtechnika mellé a színháztechnika és a filmtechnika került. Az újabb változtatásokat ismét az oktOpus Multimédia Intézet végezte el, létrejött az új jellegű OKJ szerinti szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer, valamint az ágazati kerettanterv, ami a korábbi Központi Programot váltotta fel. Az OKJ minden egyes változtatásakor a hangtechnikai szakmák neve is változott, először Hangmester/Hangtechnikus, után Hangtechnikus, most pedig Hangmester lett a szakma neve. Mellette az egyéb hangtechnikai szakképesítések neve is folyton változott. Az elnevezések káoszában az utolsó szakmai elnevezések a következők: a már ismert Hangmester mellett a hozzá kapcsolódó rész szakképesítés neve Hangosító, és az OKJ-ban elismert továbbképzések, az úgynevezett ráépülések nevei Filmhangtervező, Stúdióvezető, Hangtártervező és Hangosítórendszer tervező technikus.
Kishonti István
2013-ig a hangtechnikai szakmát érettségire épülő szakképzés keretében oktatták, de 2014 szeptemberében az oktOpus Multimédia Intézetben elindult az általános iskolát követő 9. osztályos médiaművészeti hangmester képzés.
2015 szeptemberétől a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezeti a hangtechnikai szakmák létszámkorlátozását, sok más szakmáéval együtt. Becslések szerint Magyarországon, a hangtechnika területén dolgozók létszáma mintegy tízezer fő, és az elmúlt 20 évben körülbelül kettőezren szereztek hangtechnikai tárgyú szakképesítést. Munkaerőpiaci felmérések szerint viszont egy évben az országban körülbelül 70 hangtechnikus tud elhelyezkedni. Ezért a jól meghatározott létszámkorlátnak értelme van. Az ezt előíró szakmaszerkezeti döntés még nem született meg. ( – )
A Studiotech decemberi rendezvényén találkozhattak a hazai szakemberek a mobil videó átviteli eszközök egyik népszerű termékével, az Aviwest DMNG Pro 180-assal. A mobilinternet hálózatok fejlődésével, az átviteli sávszélesség növekedésével, és az előfizetési díjak csökkenésével a DMNG rendszerek egyre nagyobb teret hódítanak világszerte a televíziós hírgyűjtésben, itthon is napi szinten segítik az élő bejelentkezéseket nem csak országos, de helyi TV csatornák műsoraiban is
A mobilinternet alapú eszközök használatóságát leginkább a rendelkezésre álló sávszélesség befolyásolja. Az Awivest DMNG PRO 180 egyidejűleg 10 kapcsolat kezelésére képes, 8 beépített (3G/4G) modemmel valamint egy egyedi, nagy érzékenységű antenna rendszerrel és két külső USB eszközzel, ezen kívül beépített WiFi modullal is rendelkezik, így megfelelő WiFi kapcsolat esetén spórolhatunk a mobilinternet adatforgalommal. A beépített, kategóriájában legjobbnak mondható h.264 enkódernek köszönhetően az elérhető késleltetés és képminőség lehetővé teszi élő beszélgetések, interjúk továbbítását a stúdióba, valós időben.
A DMNG PRO180 súlya körülbelül 1 kg, könnyen csatlakoztatható bármilyen professzionális kamera SD/HD-SDI, analóg kompozit vagy HDMI kimeneteihez, és egyszerűen felszerelhető azok akkumulátor hátlapjára (V-mount, Gold Mount és PAG-lok kompatibilis), a tápellátását is innen kapja, vagy külső tápegységről.
Az eszközben bármely szolgáltató SIM kártyái használhatók. Üzemelés közben, a kapcsolat felépítésekor a rendszer automatikusan ellenőrzi a rendelkezésre álló – az összes kapcsolat által egyszerre biztosított – sávszélességet és beállítja a megfelelő, satbil átvitelt biztosító tömörítési paramétereket. A közvetített videojel a mobil szolgáltatók (illetve Wifi vagy Ethernet kapcsolat szolgáltatója) által biztosított hálózaton, az interneten keresztül jut el a helyi televíziónál vagy az MTVA-nal élhelyezett szerverig. Amikor a riporter elindítja a kameráját mondjuk Kolozsváron és bejelentkezik egy vevő szerverre, a felvett anyag közvetítésszerűen, élő képpel és minimális késleltetéssel látható Budapesten, vagy bárhol máshol a világon.
A készülék beállításait és kezelését egy modern, érintőképernyős felületen végezhetjük, vagy akár távolról, a kapcsolódó vevő szerverről. Akár felvétel közben is kiválaszthatjuk, hogy a videó átvitel mellett lokálisan is tárolni szeretnénk az anyagot. A rendszer interkom kapcsolatot is biztosít a központ felé, így a fogadó oldallal, a rendezővel vagy a műszakkal könnyen lehet kommunikálni terepről is.
Kubrick 1968-as 2001: ŰR ODÜSSZEIA kultuszfilmjének forgatásán úgy találta, hogy a túl kicsi űrhajó makettek nem hitelesek, a nagyokat viszont nehéz egyenletesen mozgatni. Ezért inkább a kamerát mozdították el, elektromosan kontrollált motorokkal. Fontos volt a precíz szinkronitás létrehozása a mozgások közt, ugyanis a legtöbb ilyen jelenethez háromszor kellett megismételni ugyanazt a mozgást – először felvették a hátteret, aztán a modellt, és végül a modell belső terét vetítették a makett ablakaira, nyílásaira. Ezeket a rétegeket aztán egymásra vetítették, „maszkolták”.
Azóta fél évszázad telt el, és a gyártóiparban használt szenzorok és szabályzástechnika fejlődése lehetővé tette a filmipari eszközök finomodását is. A precízebb szervomotorok, a közöttük és a szenzorok között milliomod másodperc alatt lezajló szinkronizáció olyan soktengelyes kameramozgató szerkezetek létrehozását tették lehetővé, amelyek a tized- vagy akár századfokos, századmilliméteres tartományban is elképesztően gyors és pontos ismétléseket tesznek lehetővé. Egy ilyen motorizált darut, fahrtkocsit vagy hasonlót még ma is bonyolult (mechanikailag és szoftveresen is) előállítani, pláne biztonságosan üzemeltetni. Sokévnyi folyamatos tervezésre, fejlesztésre, tesztelésre van szükség ahhoz, hogy egy ilyen szerkezet megfelelően, megbízhatóan működjön.
Világviszonylatban nagyon kevés cég foglalkozik ilyen komplex eszközök kifejlesztésével, előállításával. Magyarországon ilyen az OMG Visuals, amely Európában az elsők közt alakított át egy ipari robotkart filmes mozgatási célokra. A „nyers” robotot több hónapnyi programozással, további egyedi hardvereszközök fejlesztésével és csatolásával tették alkalmassá arra, hogy az amúgy ipari célú programozó, betanító egységet megkerülve népszerű 3D-szerkesztő szoftver segítségével lehessen programozni. Az első hazai bemutatkozás a Panasonic Roadshow-n történt.
A hattengelyes robotkar alkalmas bármilyen kamera, fényforrás vagy tárgy orientációjának időzített változtatására, előre megadott mozgáspályájának “bejárására”. Ahelyett, hogy az egyes tengelyek elfordulását adnánk meg, a szoftver előre kiszámolja (bonyolult inverz kinematikai algoritmusokat használva) az egyes tengelyek szükséges elforgatását, úgy, hogy a kar vége – és a kamera – tizedmilliméter pontossággal kövesse a rajzolt trajektóriát.
Rendben, hogy Motion Control (mozgásvezérlés), de mire való?
Képzeljünk el egy nagyvárosi jelenetet: egy emeleti ablakból kihátrálva – amin keresztül először a lakásban zajló eseményeket szemléljük – nyitunk egy múlt századi utcaképre, ahol a lefelé utazó kamera előtt elrepülő madarak mögött elhaladó vonat felüljárója alatti alagútban sétáló pár dialógusára érkezünk meg, közben tízemeletnyit süllyedve.
Egy ilyen bonyolultságú jelenetnél a különböző elemeket (vonat, párbeszéd, madarak) rémes időzíteni. Komplikált, rengeteg ismétlést igényel, ráadásul utcákat, vasútvonalakat kell lezárni, átépíteni, plusz az eszközbérlet, a napidíjak. Ezért inkább több rétegre bontják szét a felvételt, ahogy az Űrodüsszeia készítésénél a makettek esetében. Manapság előbb felveszik a szobajelenetet, azután a régi város nagy részét 3D animációval oldják meg, beleértve a madarakat és a vonatot is. Az emeleti szobát, az alagutat és a hozzá tartozó útszakaszt építik csak meg, ahol a másik dialógus zajlik. Az így kapott, három különböző módon előállított szekvenciát csak úgy lehet észrevehetetlenül összeilleszteni, ha a kameramozgások, perspektíva-változások tökéletesen illeszkednek egymáshoz. Ezt a technikát hívják „match moving”-nak, vagyis illesztett mozgásnak: A nagy Gatsby forgatásainak eredeti háttere, és a végeredmény: http://vimeo.com/68451324 linken található.
A fotorealisztikus animáció még mindig nagyon drága, és nem is mindig tökéletesen élethű, főleg ha emberi arcmimikáról van szó. Ezért animálni inkább a háttereket, élettelen modelleket szokás, ebbe helyezik bele az élő szereplőket. Ez kétféleképp valósítható meg: a felvett jelenetből számolják ki számítógéppel a kameramozgást („camera tracking”) a jelenetben elhelyezett, számítógépes algoritmusok által könnyen követhető jelölő pontok alapján („tracking marker”), és az animáció perspektíváját ennek megfelelően változtatják, vagy a valóságos kamerát mozgatják az animációban tervezettek szerint – vagy épp a „camera track”-elt mozgás alapján mozgatnák meg a kamerát ugyanúgy, mint korábban. Az utóbbiak megvalósításához nagyon komplex, programozható mozgatórendszereket kell alkalmazni. Ugyanez a helyzet akkor, ha nem valóságot és animációt szeretnének egybe kompozitálni, hanem több, különböző, valóságban felvett szekvenciát. Képzeljünk el egy gyorsított városkép előtt valós időben sétáló járókelőt, és lassított felvételben felreppenő madarakat. Itt a három felvételen a mozgatás pályájának és tempójának mind egyeznie kell, ha a kameramozgás szerint megegyező időtartamra hozzák őket a vágóasztalon. A gyorsított felvételhez akár órákig kell mozgatni a gépet, a lassított felvételnél felreppenő madaraknál viszont rettentő gyorsan, mindezeket precízen, hogy akár „pixelpontosan” egymásra lehessen vetíteni a különböző rétegeket.
Az élet nem tökéletes, az élő színészek időzítése a jelenetek közt eltérő lehet, ezért alkalmassá kellett tenni az eszközt a pályabejárás idejének valós idejű korrigálhatóságára is. A mozgás végeztével a mozgásadatokat visszanyerhetjük a kompozitáló, 3D-szerkesztő programok számára, így a „camera tracking” teljesen elhagyható. Az OMG Motion Control egy adott kameramozgást akár egy hétig is elnyújt gyorsított (“timelapse”) felvételekhez, de akár pár pillanat alatt is végighalad ugyanazon a pályán, ezért szuperlassításokhoz is ideális, ahol egy gyorsan mozgó tárgyat kell lekövetni – gondoljunk az üdítő reklámokra, ahol a jégkockákon lassított felvételben csorog végig az ital.
Másik példaként a stop trükkös felvételek említhetők meg, ahol képkockáról képkockára mozdítanak el egy tárgyat. Itt szintén fix kamerapozíciókat használnak legtöbbször a megfelelő eszköz hiányában, mivel nagyon nehéz feladat a képkockák közt pont ugyanannyival elmozdítani, elfordítani a kamerát, nem beszélve arról, hogy gyorsuló és lassuló mozgásoknál változnak az egységnyi távok, szögelfordulások.
Mivel az OMG Visuals robotjánál a mozgáspálya menthető későbbi felhasználásra, ezért ha például egy japán metropolisz hátterébe szeretnének színészeket helyezni, de a szereplők és a teljes stáb napidíjai, utaztatása szétfeszítené a költségvetést, elég, ha a cselekményt egy közeli műteremben leforgatják, ezután egy lényegesen kisebb stáb, a mentett mozgásadatok alapján felveszi a hátteret a külső helyszínen, majd egymásra vetítik megfelelő technikával.
Az ipari robotkarok az eddig használt ilyen jellegű eszközöknél kompaktabbak, több évtizedre visszanyúló, nagy szériás sorozatgyártásuk miatt elektronikailag és mechanikailag is régóta teszteltek, megbízhatóságra és jó kopásállóságra vannak tervezve. Viszont drágák és gyári állapotukban alkalmatlanok a komplexebb filmes feladatok végrehajtására. Ha azonban egyszer kitartó fejlesztéssel programozható kameramanná képezzük őket, jóval olcsóbbak a tökéletesen élethűen megrajzolt animációknál. Amíg ez a költségbeli különbség fennáll, addig a színészeknek és a kameramozgató eszközöknek is lesz munkájuk.
A rendezvény teljes kötetlenséget ígért a résztvevőknek, ahol laza körülmények között bárki tesztelhette az új berendezéseket, és kamerákat.
Az obejtívek kipróbálása nem a legegyszerűbb folyamat, ezért a rendező Rexfilm meghívójában kifejezetten felhívta az érdeklődők figyelmét, hogy az új Angénieux objektívek teszteléséhez, hozák el saját kameráikat, hogy “élesben” és a megszokott eszközzel tapasztalják ki az új optikák tudását, és szolgáltatásait.
Az Angénieux szakemberei ezen a bemutatón többek között a már piacon évő és jól ismert Angénieux Optimo DP 25-250 lencsét, valamint két újdonságot, az Optimo Anamorphic 56-152, valamint az Optimo 45-120 lencséket mutatták be az érdeklődőknek.
A Rexfilm által szervezett nyílt napon a Sony több kamerát is rendelkezésre bocsájtott, így az objektívek kiporóbálásához egy SONY PMW-F sorozatú kamera állt rendelkezésre.
Mivel a nyílt napok címszóban a Sony neve is szerepelt, értlemszrű volt, hogy rendelkezésre bovsájtották a jelenleg futó kamera range-et, olyanokat mint a SONY PMW-100, PMW-200 és a PMW-300 XDCAM kamerák, valamint a SONY NEX-FS100, NEX FS-700 és NEX-EA50EH NXCAM kameratípusok.
A már korábban is bejelentett típusok mellett most egy újdonság is helyet kapott a bemutatón, ez pedig a SONY HXR-NX3 AVCHD kamerája volt.
A bemutató, vagy nyilt nap különlegessége a képen is látható Angénieux objektívvel felszerelt Sony F55 ös 4K-s kamera bemutatója volt, amit az AmegO Film Kft. bocsájtott rendelkezésre.
Írásunkban a lengyel TVN televízió stúdióinak átalakításáról olvashatnak, amiben a Rohde & Schwarz termékei fő szerepet kaptak.
Két fő vezérlőhelyiségének a fogadó- és kijátszó része különösen problémásnak bizonyult 2013-ban. A fő kihívást az jelentette, hogy nagy teljesítőképességű, sok formátumot kezelő rendszert kellett találni. A TVN a Rohde & Schwarz DVS technikáját választotta. A R&S VENICE rendszer központi szerephez jutott az új elrendezésben: összesen 6 ilyen egységet helyeztek üzembe a TVN műsorszóró környezetében. Két pár VENICE végzi az anyagok fogadását és kijátszását két különálló vezérlő helyiségben, további egy pár pedig a TVN központi fogadó állomásán működik. A TVN számára igen fontos, hogy a VENICE a legkülönfélébb formátumokat képes kezelni. A TVN munkafolyamatába iktatott digitális központi archiváló- és produkciós SAN-technikához jól illeszthetők a VENICE kapcsolódási lehetőségei. Emellett a VENICE-be épített grafikus felhasználói felület támogatja a TVN összetett fogadási- és kijátszási munkafolyamatait is. A Rohde & Schwarz DVS rendszereinek köszönhetően a TVN immár képes különböző formátumú párhuzamos munkafolyamatokat kezelni és a tervbe vett redundanciát is ki tudja használni.
A megoldás
Amikor a TVN tökéletes megoldást keresett két vadonatúj stúdiójához, egyik fő szempontja az volt, hogy az új rendszer számos formátum kezelésére legyen képes. Nagy szervezetként a TVN számos különböző jelforrást kezel, pl. külső kamerákat, stúdiókamerákat, stúdióban előállított adatfolyamokat, élő jelet, képmagnó jelet, szerkesztő munkaállomások jeleit, hogy csak a fontosabbakat említsük. Ezek nyilván más-más fájlformátumokat szolgáltatnak. Ezt a problémát a legtöbb műsorszolgáltató nagyon is jól ismeri. A TVN számos nagy műsort is készít – pl. a „Legyen Ön is milliomos!” és az „X Faktor” lengyel változatát, s emellett büszke kiváló minőségű hír- és közéleti műsoraira is, amelyek nézettsége meghaladja a 30 milliót. Mindezek miatt kötelező szempontként merült fel az infrastruktúra redundanciájának biztosítása is. Ezen túlmenően a központi fogadó állomásán olyan kiegészítő rendszerekre volt szüksége, amelyekkel szabadabban, rugalmasabban dolgozhat a személyzet.
A berendezések és a tervezett új csatornák kézben tartásához olyan monitorozó eszközt is igényelt a társaság, amely átláthatóan jeleníti meg a zsúfolt munkaprogramhoz tartozó összes fontos adatot.
A TVN a DVS-rendszert választotta: a VENICE a Rohde & Schwarz DVS-termékcsaládjának médiaprodukciós központja, amely a TV műsorkészítés munkafolyamatait magas szinten optimalizáltan kezeli. A szalag alapúról a fájl alapú környezetre váltó műsorszolgáltatók általában a VENICE rendszert választják. Az ezzel előállított új műsorkészítési munkafolyamatok jelentősen hatékonyabbak és segítségükkel a műsorszolgáltatók gyorsabban és rugalmasabban alkalmazkodhatnak a jelenlegi és jövőbeni elvárásokhoz. Mindez azért lehetséges, mert a VENICE messze többet nyújt a hagyományos videoszervereknél. A DVS médiaprodukciós központja a TV állomásokat és műsorszolgáltatókat a média minden területén az élvonalba emeli: a VENICE fogadja, továbbítja és átalakítja, majd kijátssza a műsoranyagokat. Sikerének kulcsa a könnyű használhatósága és sokoldalú kapcsolódási képessége, melyek tekintetében lényegesen meghaladja a gyártóspecifikus megoldások, formátumok, valamint kodekek körét. A TVN a VENICE rendszert kiindulásképpen két külön stúdióba telepítette. Ezek sikeres beüzemelését és betanulását követően két további VENICE rendszert telepítettek a TVN központi fogadó állomására. Összesen hat VENICE-t (azaz 12 szabadon konfigurálható csatornát) építettek a TVN korszerű munkafolyamataiba. A VENICE struktúráját és integrált szolgáltatásait – például intelligens, kötegelt betáplálású rögzítőként való használhatóságát – nagyon vonzónak találta a TVN.
A TVN-t különösen lenyűgözte a Rohde & Schwarz DVS rendszerének nyitottsága, amely könnyű integrálhatóságot és rugalmas rendszerkialakítást biztosít jelenleg és a jövőben egyaránt. A TVN fő stúdióját két, egyenként 6 TB-os VENICE rendszerrel szerelték fel. A VENICE itt fogadást és kijátszást egyaránt végez. A kijátszási oldalon maga a VENICE a fő forrás, míg a második VENICE rendszer tartalék jelforrásként szolgál. Ha a stúdió a műsorkészítő környezet, a VENICE kezeli az összes kamera bejövő fájljait. A redundancia itt kiváló rugalmasságot és megbízhatóságot biztosít. A VENICE fent vázolt kialakítását és feladatkörét tükrözi az azonos vezérlővel és kamerákkal felszerelt második stúdió is.
Példa a munkafolyamatra:
Röviden a TVN-ről
A TVN egy lengyel kereskedelmi televíziós hálózat. 1997-ben kezdte meg működését, 2004-ben a lengyel háztartások 86%-ában fogható volt már. A TVN az ország vezető pozíciót elfoglaló, magánkézben levő TVN S.A. médiacsoportjának a része, amely jelenleg tíz TV csatornát birtokol és üzemeltet (TVN, TVN Siedem, TVN 24, TVN Meteo, TVN Turbo, iTVN, TTV, TVN Style, NTL Radomsko, TVN24 BiS) A TVN a lengyel piac elismert vezető televíziós műsorszolgáltatója. Elsősorban minőségi szórakoztató műsorokat, független hírműsorokat és közéleti programokat sugároz. A SES, OpenTV, az Institut für Rundfunktechnik és más hasonló vállalatok által alapított konzorcium egységes európai szabványt kíván kialakítani bizonyos kiegészítő vevőkészülékekre (set-top-boxokra) vonatkozóan, szélessávú multimédiás alkalmazások és TV műsorok vétele terén. A TVN megszerezte számos nagy TV műsor sugárzási jogát. Közéjük tartozik például a „Big Brother”, „A Nagy Ő”, „Szombat esti láz”, „A Konyha Ördöge”, „Csillag születik”, „Legyen Ön is milliomos!”, „X Faktor” és még sok más hasonló.
A Rohde & Schwarz DVS technikája teljesen új alapokra helyezte a producerek és operatőrök tevékenységét. Sokkal rugalmasabbak és gyorsabbak lettünk, továbbá műsorszolgáltatóként is nagyot léptünk előre. Már nem kell szabadkoznunk, hogy „sajnos ezt nem tudjuk megcsinálni”, hanem örömmel jelenthetjük ki: „persze, menni fog!”. ( Dariusz Kalamarski, a TVN főmérnöke )
Ez nem csoda. El kell ismerni, a cég termékei ár / teljesítménymutató tekintetében olyan kvalitással bírnak, melyet a konkurencia csak igen nehezen tud követni.
Írásunkban a cég ATEM termékcsaládjával – ezen belül is a Production Switcher-ével foglalkozunk.
A termékcsalád őse, és egyben névadója a szép emlékű Echolab céghez kötődik. Az Echolab termékei legendásak voltak intuitív kezelő felületükről és rendkívüli strapabírásukról A cég 2008-ban mutatta be Overture sorozatú switchereit (ezekből még idehaza is jó néhány üzemel, gyakorlatilag hiba nélkül) A sorozat 2010-es tagja az Atem volt. Még 2010-ben a Blackmagic Design felvásárolta az Ecolab-ot, és az Atem switcherre építve kihozott egy olyan új terméket, mely minden elemében – koncepciójában, drivereiben – Blackmagic „kompatibilis” Sokan egyszerűen videó keverőként könyvelik el az ATEM termékeket, holott az általuk nyújtott szolgáltatások messze kiemelik őket ebből a mezőnyből. Mindez különösen igaz a végfelhasználói árak ismeretében.
Egy kiépített ATEM keverő és jel-disztribúciós rendszer alapvetően két részre bontható: magára a switcher részre, ami a tulajdonképpeni jelfeldolgozást végzi és a vezérlő felületre, amelyen a switcher funkciói kézzel fogható kapcsolók és faderek formájában kivezetettek. Fontos megjegyezni, hogy a switcher önállóan is üzemképes. Ez utóbbi esetben a vezérlés Ethernet interfacen csatlakozó – Windows-on, OSX-en vagy Linux-on elérhető – szoftveres megoldás tudja biztosítani. Desk-top operációs rendszerek társaságában egyébként is jól érzik magukat az ATEM termékek, ugyanis fel vannak vértezve USB porttal, amin keresztül az alapvető konfigurációs beállításokon kívül még számos hasznos funkció megvalósítható, de ne szaladjunk ennyire előre.
Videojel csatlakoztatás szempontjából tizenhat bemenet és tizenkilenc kimenet áll a felhasználó rendelkezésére. A tizenhat videó bemenetből tizenkettő SD/HD SDI, egy darab analóg komponens, kompozit, vagy S-videó. Illetőleg rendelkezésre áll négy darab HDMI csatlakozás. A belső képkocka szinkronizáció valamennyi bemenetre működik, illetve lehetőség van külső szinkronhoz való igazodásra, vagy szinkron jel küldésére, Tri-Sync, vagy Black burst formában. A fő kimenet csatlakoztatható SD/HD SDI, HDMI, HD/SD komponens, vagy PAL/NTSC kompozit felületen keresztül. Ezen kívül lehetőség van rácsatlakozni egy lefelé méretezett SDI csatolón keresztül, például helyi program-monitorozási céllal. Ettől függetlenül még rendelkezésre áll egy SD/HD SDI előnézeti kimenet a produkciós tevékenység elősegítése érdekében. Mindezek felett hat darab videó segédkimenet áll rendelkezésre, melyek szintén produkciós célt szolgálnak, a rajtuk kiérkező képanyag a fő program kimenettől független. Igen hasznosak a multiview kimenetek – melyekből kettő érhető el, SDI és HDMI felületen keresztül – ezeken a kimeneteken figyelemmel kísérhetjük a bejövő videó források jelét konfigurálható mozaikszerű elrendezésben.
A csatlakoztatott jelforrások bármelyike igen egyszerűen adásba kapcsolható, ezen felül egyszerre négy darab valós idejű bemenetből mozaikot szerkeszthetünk és kapcsolhatunk adásba egy időben. Mindez igen hasznos élő közvetítéseknél és körkapcsolásoknál. Effektek tekintetében igen szerteágazó lehetőségek fogadják a felhasználót. Az áttűnési, átkeverési effektusok jól paraméterezhetőek, szinte végtelen számú kombinációt létre lehet hozni belőlük. Az áttűnések folyamatukban vezérelhetőek, vagy lehetőség van automata áttűnés triggerelésre. Ilyenkor egy gombnyomásra automatikusan történik a források átvezetése, az előre beállított paraméterek nyomán. Ezzel kapcsolatban még kiemelendő az áttűnési effektus előnézeti ablak, melyen betekintést nyerünk a kiválasztott effektus eredményéről még mielőtt a program kimeneten megjelenne, így a kezelő mindig tudja, hogy pontosan mi fog történni. A Producition Switcher széria beépített színtér kezelő effektusokkal rendelkezik, így a bejövő videó jeleken alapvető korrekciókat lehet végezni az adásba kerülés előtt.
Mivel a tervezési szempontok között az előkelő helyet foglalt el az élő felhasználásra való megfelelőség, ezért a berendezés beépített média lejátszót is kapott, 2Gb memóriával. A média tárhelyen tárolhatóak – a rendszer beállítások mellett – azok a segédanyagok, amik egy élőben lekövetendő műsor alapvető szükségleteit kielégítik. Ezek lehetnek logó, átvezető jingle, szeparátor animáció, konzervanyag stb. Ezen felül természetesen rendelkezésre állnak az alapvető black screen és mintageneráló effektusok.
A fentiek szellemében minden ATEM termék bír azzal a képességgel, hogy a Blackmagic által biztosított Adobe Photoshop beépülő modul segítségével psp állományokat keverjen a program kimenetre, ezáltal adja magát, hogy pl. logót produkáljon. Mindez alkalmassá teszi alapvető feliratozási feladatok elvégzésére, ami természetesen nem annyira szofisztikált, mint egy célszoftver, de élő szituációkban jobb, mint a semmi. A Photoshoppal USB felületen kommunikál, tehát az állományok elhelyezésének időtartamára mindenképpen számítógép közelében kell tartani, sőt igazából a feliratcserékhez is elengedhetetlen egy Windows PC, vagy Mac közelsége. Ez utóbbi azért is hasznos, mert a Switcher képes a program kimenetét USB porton keresztül h.264 enkódolással a számítógépre streamelni.
Fontos megemlíteni, hogy az ATEM termékcsalád képességek tekintetében viszonylag homogén, az egyes típusok jellemzően a bemenetek számában és a bemenetek formátumában különböznek egymástól, szoftveres képességeikben már kevésbé. Természetesen a kisebb típusokban kevesebb DSP teljesítmény lapul, ezért például kevesebb layert tudnak egyszerre kirakni, de a streaming képességek, effektuskezelési képességek, mind-mind megtalálhatóak bennük. A gyártó oldala eléggé jól áttekinthető formában foglalja össze ezeket, érdemes vásárlás előtt tájékozódni. Mindazonáltal az ATEM termékek szolgáltatási színvonalukkal és árukkal messze kiemelkednek a digitális videó disztribúciós rendszerek közül. Megállják a helyüket stúdió és élő szituációkban egyaránt. ( – )
A szervezők megkeresték a Pulse Middle East nevű audiovizuális és világítási megoldásokra szakosodott szolgáltatót azzal, hogy ne csak az új rendszer tervezését és telepítését végezzék el, hanem azt is, hogy technikai és operatív támogatást is nyújtsanak a 17 év alatti Labdarúgú Világbajnokság lebonyolításához.
Az Emirátus stadionjai, melyek otthont adtak az U17 világbajnokság játékainak a következők voltak: az Al Ahli Stadium (Dubai ), Mohamad Bin Zayed Stadion ( Al Ain ) Al Jazira Stadium ( Abu Dhabi ), Sharjah Stadium ( Sharjah ), Emirates Stadium ( Ras Al Khaima ) és az a Fujeirah Stadium ( Fujeirah ).
A Világbajnokság 52 meccsét minden egyes helyszínen 12 HD kamera rögzítette. A HD- SDI jeleket egy OB közvetítőkocsi fogadta, majd némi átalakítás után továbbította úgy, hogy az már minden szempontból megfeleljen a stadionban elvárt videójel követelményeknek.
A kültéri megjelenéshez és a közvetítéshez négy különálló lekonvertált HD- SDI kimenetet kaptak az OB Van-ból, és ez ment keresztül a stadionok ATEM Production Studio 4K kapcsolóin, majd kompozit videojelként kerültek felhasználásra az ATEM 1 M / E Broadcast Panelen.
„Az Output 1 egy vegyes program volt, a pályán történő akciókkal, míg a második kimenet lefedte stadiont, vette a támogatókat és azok reakcióit a játék menete alatt. A stadionban dolgozó stáb önálló programot készített a szurkolói reakcióiról, amit kiküldtek a stadion gigantikus 16:09-es méretarányú LED képernyőire is”, magyarázta Rami Haber a Pulse Middle East képviselője.
A produkciós stáb további két vonalat kapott a szolgáltatótól, melyek a stadionokban kihelyezett televízió képernyőkhöz kerültek felhasználásra, valamint a lakosztályokban és a tudósítói állásokban.
Rami elmondta: „Bár az Ultra HD 4K nem volt követelmény a Világbajnokság közvetítéséhez, minden rendező stadion érdeklődést mutatott ez iránt. Ezért volt fontos, hogy az élő közvetítési munkafolyamat SD , HD és végül 4K formátumban is támogatást nyerjen. ” ( – )
A szervezők megkeresték a Pulse Middle East nevű audiovizuális és világítási megoldásokra szakosodott szolgáltatót azzal, hogy ne csak az új rendszer tervezését és telepítését végezzék el, hanem azt is, hogy technikai és operatív támogatást is nyújtsanak a 17 év alatti Labdarúgú Világbajnokság lebonyolításához.
Az Emirátus stadionjai, melyek otthont adtak az U17 világbajnokság játékainak a következők voltak: az Al Ahli Stadium (Dubai ), Mohamad Bin Zayed Stadion ( Al Ain ) Al Jazira Stadium ( Abu Dhabi ), Sharjah Stadium ( Sharjah ), Emirates Stadium ( Ras Al Khaima ) és az a Fujeirah Stadium ( Fujeirah ).
A Világbajnokság 52 meccsét minden egyes helyszínen 12 HD kamera rögzítette. A HD- SDI jeleket egy OB közvetítőkocsi fogadta, majd némi átalakítás után továbbította úgy, hogy az már minden szempontból megfeleljen a stadionban elvárt videójel követelményeknek.
A kültéri megjelenéshez és a közvetítéshez négy különálló lekonvertált HD- SDI kimenetet kaptak az OB Van-ból, és ez ment keresztül a stadionok ATEM Production Studio 4K kapcsolóin, majd kompozit videojelként kerültek felhasználásra az ATEM 1 M / E Broadcast Panelen.
„Az Output 1 egy vegyes program volt, a pályán történő akciókkal, míg a második kimenet lefedte stadiont, vette a támogatókat és azok reakcióit a játék menete alatt. A stadionban dolgozó stáb önálló programot készített a szurkolói reakcióiról, amit kiküldtek a stadion gigantikus 16:09-es méretarányú LED képernyőire is”, magyarázta Rami Haber a Pulse Middle East képviselője.
A produkciós stáb további két vonalat kapott a szolgáltatótól, melyek a stadionokban kihelyezett televízió képernyőkhöz kerültek felhasználásra, valamint a lakosztályokban és a tudósítói állásokban.
Rami elmondta: „Bár az Ultra HD 4K nem volt követelmény a Világbajnokság közvetítéséhez, minden rendező stadion érdeklődést mutatott ez iránt. Ezért volt fontos, hogy az élő közvetítési munkafolyamat SD , HD és végül 4K formátumban is támogatást nyerjen. ” ( – )
A projekt megvalósítását a rendszer specialista Libirel Kommunikációs Kft. bonyolította.
„Az új hálózat tervezésekor a PlayBox Technology CIAB telepítése volt a nyilvánvaló választás.” mondta Declan Goulding a Libirel Kommunikációs vállalat főmérnöke. „Ez tette lehetővé számunkra, hogy az Ibrarn a lehető leggyorsabban, egy kompakt és teljesen önálló megoldással mihamarabb műholdra kerüljön.
” Ibrarn televízió 24/ 7 szolgáltatással működik, így két komplett rendszer fő-és redundáns konfigurációját kellett telepítenünk. Mindegyik tartalmaz egy CaptureBox HD modult, egy TitleBox interaktív grafika generátort , ListBox offline program ütemezőt és egy automatikus AirBox kijátszót. Ugyancsak beépítették egy SafeBox back-up modult, amely a tartalom megosztást kezeli több eszközön keresztül. A tartalmakat fájl formátumban lehet beszerezni egy 15 terabyte kapacitású hálózatra csatlakozó tároló szerverről, vagy élő adásból a három kamerát működtető stúdióból.
„A PlayBox technológiai rendszere mindössze hat rack- egységnyi helyet foglal el, ami lehetővé teszi számunkra, hogy az egész berendezést egy egyszerű szobás installációval, egy kétrészes állványra helyezzük, ami által a házban rengeteg hely maradt a terjeszkedésre. A monitor kimenetek routeren keresztül csatlakoznak a vezérlőteremben lévő többképernyős multiroom panelre. Az átviteli tartalom, pedig továbbításra kerül egy szomszédos műholdas feladó antennára. A teljes projekt megvalósítása a PlayBox csapat nagyon jó, és hathatós támogatásával zajlott . „
Ibrarn TV élő, stúdió, és a fájl alapú műsorait 2013 novembertől az Eutelsat linken keresztül a Níle Sat 7 fok West (H 11525 ) lehet fogni különböző tartalmi felbontásban, és többnyire Tamazight nyelven. A hálózat élő közvetítésben számolt be a párizsi nemzetközi Líbia konferenciáról . ( – )
PlayBox Technology is expanding the range of models in its TimeShiftBox series of television playout delay servers. Previously available in SD and HD/SDI, the new TimeShiftBox Duo allows simultaneous programme delay for more than one SD/HD channel.
„We have developed TimeShiftBox Duo in response to demands from broadcasters who need to re-transmit television channels across multiple time zones,” comments Stanislav Petkov, PlayBox Technology CTO. „Designed for easy integration into playout centres, DTH operators or for other applications where delay of SD/HD-SDI is required, TimeShiftBox Duo provides all the resources needed to perform accurate time offsets for any duration ranging from 10 seconds to more than one month.”
See the TimeShiftBox how it works on the monitor
TimeShiftBox accommodates 50Mbit/s of MPEG2 encoded video in HD and 25Mbit/s in SD, while protecting all horizontal and vertical ancillary data from SDI per channel. The server is 1RU with RAID-protected storage, redundant power supply and hot-swappable hard drives.
TimeShiftBox Duo is equipped with SDI inputs and outputs and can be genlocked to station sync. It is easily expanded to accommodate additional storage or greater RAID protection. Timeshift delay can be adjusted via an intuitive menu. All other functions are fully automated and require no user intervention. High bit-rate MPEG-2 4:2:2 I-frame compression ensures the maintenance of optimal video quality. TimeShiftBox is fully transparent to audio and ancillary data carried in the SDI stream. Optional CG & Graphics facilities are available as well.
TimeShiftBox Duo makes its first exhibition appearance on booth N5434 at NAB 2014, Las Vegas Convention Center, April 7-10.
Most ennek is eljött az ideje. A Neutrik bemutatja a Xirium elnevezésű vezeték nélküli, rádiófrekvenciás összeköttetéssel működő digitális audio hálózatát.
A gondos alapossággal kiépített rendszer akár 300-400m es távolságra is veszteség- és tömörítésmentes audio jeleket képes továbbítani, ami kíválóan alkalmazható külső és belső térben, ahol a kábelekkel való vonalkiépítés, szinte lehetetlen. A nagy érdelődésre számot tartó Neutrik Xirium alap csomag 4 csatornás rendszert tartalmaz. A készülék tesztelése már itthon és külföldön is javában zajlik. Az eredményekről következő lapszámunkban olvashatnak.
Itt az ideje véget vetni a rádiófrekvenciás rendszerekkel szembeni kétkedésnek: ez egy új léptékű rendszer. A részletekkel hamarosan… ( – )
