SONY – téli kamera pénzvisszatérítési akció

Az alábbi – 2016. december 1-e és 2017. március 31-e között vásárolt –  kamerákra a Sony pénzvisszafizetési akciót tart. A visszatérítést legkésőbb 2017. április 30-ig lehet igényelni.

A visszatérítést a felhasználók közvetlenül a SONY-tól igényelhetik ide kattintva a megnyíló weblapon keresztül.

Model                                            EUR visszatérítés

PXW-X70 / PWX-X70/4K                         150

PXW-Z150                                                  200

PXW-FS5/FS5K                                         300

PXW-FS7/FS7K                                         400

A részletekről további információ:

Sztupa Béla – (30) 400-6706

vagy info@rexfilm.hu

Az akció 2017. május 31-ig érvényes, feltételei előzetes értesítés nélkül változhatnak. Fenti tájékoztatás nem teljeskörű, nem minősül ajánlattételnek.

www.rexfilm.hu

Studiotech Szakmai Nap, – Datavideo bemutató

Mit láthatott a meghívott szakmai közönség, és mi volt az előadások lényege?

A mai bemutatók középpontjában a Datavideo termékei voltak, ez adta a fő tematikáját az eseménynek, az újdonságokat ki lehetett próbálni és én is ezeket az eszközöket mutattam be egy előadás keretében, illetve a 2017 év elején forgalomba kerülő új termékekről is beszéltem, amik eddig még nem kerültek be a hazai piacra. A bemutatásra kerülő termékek között, kiemelném, az SE 700 és a HS2200-as képkeverőket, mindkettő itt megtekinthető, valamint a lassító berendezést, ami költséghatékony megoldást nyújt, és ez is egy nagyon innovatív terméke a Datavideo-nak. Ezeken kívűl még egy-egy encoder/ decoder (NVS-25/ NVD-20), valamint egy média player voltak még terítéken, melyeket megnézhettek, illetve, kipróbálhattak a résztvevők.

Az idei IBC kiállításon is szerepeltek már ezek a termékek Amsterdamban?

Egy része már igen, és van olyan termék, amit nem győzünk eléggé hangsúlyozni mennyire jól sikerült. Bemutattam egy olyan eszközt is, egy olyan szoftvert, amiről kevesen tudnak, egy laptopot, amin van HDMI kimenet, amit adáskijátszóvá tud varázsolni az ingyenesen hozzáférhető DPO-100 szoftver, ami a www.datavideo.com oldalról letölthető. Nem csak Datavideo termékekről van szó, itt van egy Vislink enkóder/dekóder pár, ami 4k-s IP-s videó átviteli eszköz, ez is szintén egy elég nnovatív dolog. A Cinegy az egyik legfontosabb adáslebonyolító szoftvergyártó cég és a Phabrix műszergyártó cég termékeit is elhoztuk, ami szintén fontos területe a videotechnikának.

Mit láthatunk itt a bemutatótérben?

Mint látszik, egy parabolaantenna központi helyet kapott a bemutatón. Mi forgalmazói vagyunk az Aviwest termékeinek, ami olyan videó átvételi rendszert készít, amit nagyon jól lehet használni mobilnettel és ahol nincs jó mobil internet, ott ezt a műholdas internetes rendszert lehet alkalmazni, és az RG Networks és az Avivest szolgáltatások összekapcsolásával nagyon jó minőségű műholdas adásokat lebonyolítani.

Mit tudnak itt kipróbálni a résztvevők?

Az egyik számítógépen egy egyszerű web böngészőből a Datavideo eszközök kezelőfelülete érhető el, mint például az NVS-25 encoder, NVS-20 decoder, NVP-20 medialejátszó konfigurálható. Érdekesség, hogy az NVS-25 encoder képes rögzíteni USB-re is az encodolt műsort, amihez ezen a webes felületen hozzáférhetünk, minden távolról menedzselhető. Az NVP-20 USB-n csatlakoztatott háttértár pedig FTP kapcsolaton keresztül tölthető fel videófájlokkal, valamint a játszási lista is és az indítás/ismétlés is távolról kezelhető. Látunk itt egy rögzítőt, egy TV Logic monitort, ami gyakorlatilag egy kalibrált megjelenítő, tehát lehet hinni a képében, és nagyon megbízható. Itt van az egyik legkisebb datavideo képkeverő is, az SE-700-as négycsatornás típus, a multi viewer kimenete látható a nagy megjelenítőn, amire sokféle forrásjelet sikerült összevadászni.

Itt láthatjuk a HDR-10 lassító berendezést, ami számítógép nélkül is használható és egy monitor képernyőre OSD megoldással lehet feltenni a használatához szükséges információkat, ezzel a Shutter Express Controllerrel teljes mértékben kezelhető az eszköz. Kiállítottuk a HS 2200-as táskarendszerű keverőt is, ami könnyen telepíthető, és beépített Intercommal rendelkezik. A hordozható képkeverő tartozéka 4 db beltpack, amibe lehet  csatlakoztatni fülhallgatót, az operatőrök ezen keresztül tudnak kommunikálni a rendezővel, ez gyakorlatilag egy külső egység, egyből egy használatra kész rendező és kép-vágóhely vásárolható meg. A kiállított termékek közt látható a SONY Media Navigator szoftvere, amit az ODA (Optical Disc Archiv) meghajtó egészít ki. Legutóbb a Vatikáni Televíziós Központ cserélte le szalagos rchiválásának egy részét SONY ODA rendszerűre, tehát itt már elkezdtek átállni szalagról ODA-ra. A Media Navigatorról és az ODA-ról, a Médiatechnika olvasói Dénes Zoltán cikkéből részletesen tájékozódhatnak, ami a lap korábbi számában már megjelent.

Bővebb információ:

www.studiotech.hu

RED kamerák a Rexfilmnél

Pár nappal később a legújabb RED kamerák máris bemutatásra kerültek Budapesten. A Rexfilm által rendezett bemutató után interjút kértünk Mike Grieve értékesítési igazgatótól, aki kérdéseinkre a RED Digital Cinema LTD. nevében válaszolt.

–          MT: A RED bemutatkozó rendezvényén egy nagyon sikeres előadás után beszélgetünk. Kérem, mondjon pár szót a RED és a Rexfilm közötti új kapcsolatról!

RED: A RED mindig is közvetlen eladói kapcsolatban állt a felhasználókkal. De körülbelül 18 hónapja a cég úgy döntött, hogy viszonteladókat nevez ki az egyes országokban, hogy ezáltal is terjeszkedjen a rendszerben használt kamerák felé, mivel a RED csak kameratesteket forgalmaz. Azt szeretnénk, hogy a viszonteladóink kamera rendszereket építsenek és alapvetően referenciák legyenek a RED számára az adott országban. Ezért kezdtünk el viszonteladókat kinevezni az egész világon. Jelenleg körülbelül 80 viszonteladónk van világszerte és ezeket a cégeket általában a kamerák, optikák és kamera állványok területen felmutatott szakértelmük alapján választjuk ki. Az elképzelés az, hogy így a RED az adott ország sokkal több szegletét képes elérni. Be tudunk jutni filmiskolákba és el tudjuk érni a végfelhasználókat és a nagy bérbeadó cégeket is. Logikus az, amit csinálunk. Lehet-e továbbra is közvetlenül a RED-től vásárolni? Persze, főleg ha az adott vásárló országában nincs viszonteladónk. De az a célunk, ha a közvetlen vagy közvetett eladást nézzük, hogy viszonteladóinkon keresztül adjunk el.

–          MT: Ezek szerint vannak már partnereik a környező országokban is?

RED: Igen. Vannak viszonteladóink a környező országokban is. Szlovákiában és Csehországban a Syntex képvisel minket és van kinevezett viszonteladónk Romániában is. A cél az, hogy minden egyes országban legyen partnerünk.

–          MT: Hogyan látja a versenyt a RED és a konkurens gyártók között? És hogyan tudja pozícionálni a márkát a piacon?

RED: A RED termékfelhozatala eléggé szűk volt. Eredetileg a SCARLET és EPIC kamerái léteztek melyek a professzionális skála felső felébe estek. De hamarosan a termékfelhozatal a piac egészét le fogja fedni. Itt van a belépő szintű kameránk a RAVEN 11000 dollárért csomagonként, ez után jön a SCARLET-W 14500 dollárért. A pár hét múlva piacra kerülő EPIC-W a következő a sorban, amelynek különlegessége a Helium szenzor, majd piacra kerül a WEAPON elnevezésű kamera is, amely szintén Helium szenzorra épül. Ezen kívül pedig a RED összefogott a Panavision-nel melynek keretében a RED gyártotta le az új Panavision DXL, a már csúcskategóriába eső kamera egyes részeit. Szóval, míg eddig csak a piac egy részében voltunk jelen, most már sokkal szélesebb körben képviseltetjük magunkat.

–          MT: A RED nagyon kompakt kamera. Viszonylag egyszerű, akár drónról is használható, a design-ja pedig az ARRI-ra hasonlít.

RED: A kamera konstrukciója eléggé sajátos. Eredetileg a Hasselblad egyes közepes és nagy képméretű kameráit imitálta. De ennek eredményeként egy olyan kamerát kaptunk, amely nagyon mozgékony, olyan helyekre is be tud jutni ahova a nagyobb kamerák már nehezen. Kifejezetten drone-oknál vagy stabilizáló szerkezeteknél és hasonló esetekben hasznos, és még a víz alatti felvételeknél is. Tehát ez a méret és a formátum elég népszerűnek bizonyult. Szóval az csak jó, ha más cégek is utánoznak minket. És igen, a konstrukció kialakítása elég céltudatos volt.

–          MT: Ettől függetlenül a RED ONE volt az első, és az ARRI csak később, de az is nagyon hasonló kockaforma…

RED: Ha a történelmet nézzük akkor a RED ONE kamera a 2007-es NAB-n jött ki. Szóval igen, a RED ONE volt az első teljesen digitális kamera, mely saját beépített rögzítéssel rendelkezett.

–          MT: Mi a véleménye a mai rendezvényről? Elsősorban a sok fiatal résztvevőre gondolok.

RED: Nagyon jó volt. Azért szervezzük ezeket az eseményeket, mert azt szeretnénk, hogy a viszonteladóink a lehető legnagyobb előnnyel startoljanak. Megkérjük őket, hogy hívjanak el mindenkit, akit csak tudnak, és mi oktatást nyújtunk nekik. Ezek között az emberek között lesznek olyanok, akik kamerát akarnak venni, lesznek diákok, akik most fejezik be a tanulmányaikat és mi szeretnénk kapcsolatba lépni velük és tájékoztatni őket a RED-del kapcsolatos aktuális fejleményekről. Szóval ezért csináljuk ezt. De egyébként is szoktunk olyan tájékoztató rendezvényeket szervezni ahol az elhívott embereknek megmutatjuk az új kameráinkat és új szenzorjainkat. Egyszerűen csak naprakész információt szolgáltatunk a RED tevékenységeiről. De ha nagy RED rajongó valaki, akkor az a www.reduser.net weboldalon is olvashat a RED-ről. De ha esetleg nem követi valaki az oldalt akkor nem jut el hozzád minden információ. A viszonteladóink segítenek az információ továbbításában a közönség felé, és az ilyen rendezvények szervezése is egyfajta lehetőség erre. Úgy gondolom, hogy mindig jó, ha a végfelhasználónak van lehetősége találkoznia a gyártóval. A viszonteladót bármikor felkereshetik, de a gyártóval nem mindig van lehetőség személyesen találkozni, csak ha elmegy az ember egy kiállításra. Azért, hogy ezt ellensúlyozzuk, mi nyitunk a piac felé és a viszonteladói rendezvényeken lehetőséget adunk az embereknek a találkozásra. Szerintem ez fontos. Főleg ha sok pénzt költesz egy termékre, mindig jó látni az embereket a termék mögött.

–          MT: Akár egyéb, kiegészítő termék gyártóival együtt…

RED: Igen, jó ötlet volt összefogni az Angénieux-val erre a rendezvényre. Mivel a RED is, hasonlóan a többi kameragyártóhoz, független az objektívtől.

–          MT: Ez azt jelenti, hogy szükség van valamilyen konverterre a kamerák és az objektívek között?

RED: Nem, nincs.

–          MT: Ezek szerint a RED gyárt ilyen konvertert az összes objektív típushoz?

RED: Objektív foglalatnak hívjuk őket. A RED kameráknak, mindegyiknek a belépő szintű RAVENT kivéve, cserélhető objektív foglalatuk van, melyeket a RED gyárt. Ez azt jelenti, hogy különböző típusú objektívek csatlakoztathatók a kamerához mindenféle adapter és egyéb kiegészítők nélkül. És nem fog vizuális problémákat okozni a más típusú objektív.

–          MT: De ez nem feltétlenül a kameragyártó feladata…

RED: Nem, nem. Olyan kamerákat akarunk készíteni, amelyik minden típusú objektívet befogad és ezért is van négy különböző objektív foglalatunk. Négy csavar és két perc múlva már a Canon helyett például IF típusú lencsét használhatsz.

–          MT: Mit tudhatunk meg a RED és a Rexfilm közötti kapcsolatról?

RED: Több éve ismerem a Rexfilmet, még onnan, amikor a Filmlight-nak dolgoztam. Akkoriban a partnereink voltak. Már régóta jelen vannak a piacon, és nagyon jó a hírnevük. Ahogy már említettem, bármelyik viszonteladó közül választhattunk Magyarországon, de mi a Rexfilmet választottuk, mert rendkívüli szakemberek, jól ismerik a piacot, és a képviselt termékeikkel ki tudják egészíteni a kameráinkat. Én nagyon kedvelem Varsányi Gábort és a csapatát, nagyon jó emberek, ezért is választottuk őket. Előnyös partnerek számunkra, el tudják juttatni az üzenetünket a piacra, tájékoztatni tudják az embereket és biztosítani a műszaki hozzáértést, ami elengedhetetlen, ha kamera rendszerek összeállításáról van szó. Mi nagyon örülünk annak, amit ők nyújtanak.

www.rexfilm.hu

Rohde & Schwarz videotechnika

Az idei IBC-n új jellemzőkkel enkoder és multiplex megoldásokat mutattak be: HDR kódolás mostantól HDTV-hez is. Az új k lehetővé teszi a szín-intenzív, HDR (Nagy Dinamika Tartományú) anyagok közvetítését UHD-ben és HD formátumban. Például DVB-T2 hálózaton keresztül ellátni a nézőket valóságos, megragadó televíziós élménnyel. A berendezés felépítése biztosítja, hogy a fejvégeken lévő operátorok kicseréljék a létező kódolásokat, vagy teljesen új multiplex rendszereket építsenek. Ezen túl az AVHE100 rugalmas megoldást kínál migrációs folyamatokhoz HD-be, UltraHD-be és HDR-be. Az összes funkció implementált a szoftver modulokba, így könnyű az integrációs bővítés a relatív új HEVC szabványoknak megfelelően.

A HDR kép sokkal vibrálóbb mint a HD, különösen akkor amikor a világos és árnyékos részletek között nagyon erős a kontraszt. A csúcs kategóriás, lapos televíziók számára a HDR technológia biztosítja, hogy megjelenítsék a nagyobb színteret (Rec. 2020) szemben a határolt színtérrel CRT tévék számára (Rec. 709). A HDR nagyobb átfogással jeleníti meg a világosságjeleket és részletgazdagabb képet kínál a világos és sötét képtartalmakban. A R&S innovációja ezt a képi minőség többletet engedi látni HD-ben is. Az The R&S AVHE100 szoftver segítségével beágyazhat HDR specifikus metaadatokat a transzport streambe. A HDR ki-be kapcsolható a rendszer felhasználói kezelőfelületén keresztül. Mint már szóltunk róla a platform teljes egészében alkalmas migrációs folyamatokhoz létező UHD és HD csatornákat menthetünk el HEVC-ben, vagy új UHD és HD csatornákat generálhatunk HEVC képességekkel. A rendszer opcionálisan bővíthető: titkosítással, monitorozással és innovatív redundáns megoldásokkal (hibrid redundancia és R&S CrossFlowIP).

https://www.rohde-schwarz.com

Sony Experience Day

A rendezvényen legalább 100 résztvevő volt jelen. Az Experience Day gyakorlatilag egy kiállítás, ami nem csak broadcast eszközöket hozott, hanem nagyobb közönséget célozva a kis kézi kamkorderektől kezdve a szélesebb tömegeket érdeklő átfogóbb megoldásokat is prezentálta. A rendezvényen Hatfaludi József, a Sony vezető ügyfélkapcsolati menedzsere tájékoztatta lapunkat. Most csak felvillantjuk a legfontosabb szegmenseket a rendezvényről, de hamarosan elérhető lesz a teljes anyag nyomtatott formában a Médiatechnika hasábjain, valamint a Médiatechnika weboldalán.

A napjainkban keletkező óriási adathalmaz intelligens kezelésére született a Sony Media Navigator, ami gyakorlatilag egy MAM rendszer. Egy ilyen rendszer létjogosultságát ma már senki nem vitatja. A következő összeállítás a vezeték-nélküli hírgyűjtést prezentálta, amikor is a felvett anyagot a helyszínről azonnal bejátszhatjuk a hírszerkesztőségbe 3G, 4G hálózaton keresztül. Bemutatkozott a  kilenc bemenetes kis kompakt keverő az MCX-500, a Sony ezzel a megoldással a kisebb regionális televíziós csatornákat, videó műhelyeket célozta meg. Láttunk PTZ HD és 4K kamerákat, ezeket IP hálózaton keresztül vezérelhetjük, rögzíthetjük képüket és visszajátszhatjuk a felvételeket akár lassítva is.

Ez egy igazi IP alapú architektúra volt. Elhozták a rendezvényre a D70-es kamerákhoz az üvegszál alapú teljes kameraláncot, CCU-val, RCP-vel, valamint a D70-es kamera box változatát is. Monitorok terén szerepelt az LMD-A240-es modell, 24 collos képátlóval rendelkezik, full HD, nagyfelbontású LCD, 10 bites processzorral. Csúcsmodellként az új PVM-X550 OLED monitor ejtette bámulatba a résztvevőket, a képminőség bemutatáson túl, ezen a monitoron prezentálták a HDR technológiát. Volt még a kiállításon wireless audio jeltovábbító rendszer és még sok más érdekesség. Részletes beszámoló hamarosan…

www.rexfilm.hu

www.studiotech.hu

www.broadcast-solutions.de/hu

IBC benyomások Rexfilm szemmel

– Hogy láttad az  idei IBC-t? 

Rengeteg találkozónk volt a beszállítóinkkal, partnereinkkel, igyekeztünk feltérképezni van-e valami igazi újdonság a piacon, de azt kell hogy mondjam, az idei év nem igazán hozott átütő újdonságot a broadcast szakmában, de ezt úgy is fel lehet fogni, hogy, néha kell ilyen év is.

 – Az Angenieux új objektíveket hozott a piacra, ami kicsit megmozgathatja az állóvizet, mennyire látod ezt?

Igen! Ezek az új optikák tartogathatnak némi olyan újdonságot amivel  eddig nem találkoztunk, és megvan az esélye annak, hogy új ügyfeleket célozhatunk meg velük. Nagyon jó minőségű termékekről beszélünk, de tegyük hozzá, hogy más gyártóknál is megjelentek az ilyen jellegű fejlesztések.

 – Az IBC szerintem elképesztően fejlődik, egyes témák idén már kiszorultak a RAI csarnokaiból, és már az épület előtti téren is megjelentek kiállítási területek.

Én ezt nem csak annak tudom be, hogy új, komoly gyártók jelentek volna meg az IBC-n, szerintem ami az új területeknek, technológiáknak a megjelenését jelenti, ezek nem véletlenül voltak külön pavilonokban, ugyanis ezek tartalmilag és eszközeikben is távolabb állnak a hagyományos broadcast gyártókról. Most mindenki az IP-ről beszél, ami nagyon körbe járja a broadcast területet. Ennek a témának több szegmense is van, az IT technológiák egyre inkább teret nyernek a hagyományos broadcast technológiákban,  és sok mindent nem a hagyományos videojelekkel hanem IT jelekkel továbbítanak, ami sok új lehetőséget hordoz magában, de egyben sok új problémát is felvet. Az IP térnyerése a piac rengeteg új szegmensét nyitotta meg, és bőven elég csak megnézni milyen fejlődés ment végbe a streaming technológiákban, hiszen például ma már bárki a mobiljával élőben közvetíthet a Facebookon.

– Mégis mit tudnál kiemelni a Rexfilmet érintő idei események közül?

Igaz, hogy már korábban kezdtük a tárgyalásokat, és alá is irtunk egy szerződést, de valójában az idei IBC volt a hivatalos bejelentés dátuma, hogy mostantól mi látjuk el a RED kamerák hazai disztribúcióját.

www.rexfilm.hu

Avid Spark

A Spark elsősorban sportműsorok gyártására optimalizált megoldás. Segítségével grafikai elemeket rajzolhat a felhasználó, majd azokat az élő képre trükkölheti, kollázs formájában. Az így generált videó tartalom kiemelhet egy szabálytalanságot, vagy láthatóbbá tehet egy les helyzetet például futball közvetítésben. A tényleges képi megvalósítás egy dedikált, intuitív, érintőképernyős kezelőfelületen történik, ahol az operátor, vagy akár a sport kommentátor könnyedén és gyorsan kiemelhet játékosokat, helyzeteket, vagy beilleszthet előre elkészített 2D és 3D objektumokat a képtartalomba. Ideális megoldás stúdióba, vagy helyszíni élő közvetítésekhez. A Spark jellemzője a nagy teljesítményű 3D grafikus motor, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan készítsünk egy vitatott jelenetről visszajátszó klipet, amit további grafikus elemekkel színesíthetünk.

A megoldást kifejezetten gyors alkalmazásokhoz fejlesztették, mint ilyen jelentősen felgyorsítja a munkafolyamatokat, kis és közepes méretű közvetítő állomások számára ideális. Saját, az eseményhez testreszabott grafikus tartalmakat használhatunk, vagy választhatunk a platformon belül található elemek közül. A nyílt felépítésnek és az authoring eszközkészletnek köszönhetően, bárki előállíthat egyedi jellemzőket, vagy könnyedén módosíthat meglévő tartalmakat. Az effekt állományunkat bővíthetjük továbbá a 4Designer grafikus szoftver által előállított trükkökkel is. Az egyszerű és intuitív kezelést az érintő képernyős felhasználói felület biztosítja, amely oly egyszerű és világos, hogy nem szükséges speciálisan képzett személyzet a működtetéshez, egy átlagos képességű, szerkesztő újságíró könnyedén boldogul vele.

Egy visszajátszás esetén csak ki kell választani a kezdőpontot a videóban, majd egy kattintással aktiváljuk a grafikát, egy másik kattintással elhelyezzük az a játékmezőben és máris indulhat a replay. A legfrissebb jellemzők közül igen hasznos lehet a POI („Érdekes Pontok”) editor. Segítségével nem csak a játék egyetlen pontjára koncentrálhatunk, több kezdőpontot definiálhatunk a klipünkben, majd ezeket a pontokat időzíthetjük, sorrendjüket módosíthatjuk és egy külön klipként játszhatjuk le az aktuális elem után, de azt is megtehetjük, hogy egy mappába mentjük és később vesszük elő egy összefoglaló elemzés során. A Spark motor közepes broadcast környezetig mindenki számára ajánlott, mivel költséghatékony, minden egyben digitális videó szerver és egy nagy teljesítményű grafikus renderelő platform együttese. A Spark 2 csatornás video szerverrel van ellátva, így a felhasználó rögzítheti a releváns bejövő jelet, miközben ki is játszhat direktben a Spark rendszerből, tehát nem szükséges külső videó szerver használata. Utoljára, de nem utolsó sorban: a Spark teljes mértékben redundáns megoldás, így gondoskodik a stresszmentes lebonyolításról, még a legigényesebb gyártási környezetekben is.

http://www.snittstudio.hu/

COMPACT-SERVO 18-80mm

Szokatlan ám annál hatásosabb marketing szöveggel prezentálták az IBC-n ez a sok célra használható, új objektívet. A marketing a következő: a felhasználó mosolyogni fog a minőségen, a teljesítményen és az áron. Nos lássuk a COMPACT-SERVO 18-80mm Zoom lencse 4K optikai képességgel rendelkezik, a legújabb szervó meghajtást kapta, valamint képstabilizátorral és autófókusszal is felszerelték. Ideális megoldás hírgyűjtésre, dokumentumfilmhez, szabadúszó filmgyártóknak.

Az objektív hidat képez a hagyományos Canon EF fotólencsék és a CN-E mozi lencsék között. A COMPACT –SERVO egy teljesen új osztályt nyitott meg a Canon lencsék között, mert egyesíti a fotólencsék előnyeit és integrálja azokat a filmes lencsékbe, amelyek nem szoktak képstabilizátorral és autófókusszal is rendelkezni. Az új megoldás alkalmazható kézi, váll és statív felvételi környezetekhez, kompatibilis az EF foglalatos, Super 35mm-es szenzorral szerelt kamerákhoz. Az objektív a teljes fókusztartományban karbantartja a fényerőt (T4.4, ami F4.0). Az EF foglalatos kommunikáción keresztül számos jellemző vezérelhető úgy mint: Dual Pixel CMOS AF, auto irisz gombnyomásra, felvétel indít/megállít, valamint távvezérelt lencsevezérlés kamerán keresztül egy opcionális távvezérlő segítségével. A kilenc lamellából álló írisz gondoskodik a művészi „Bokeh” effektusról.

Cinegy 4K, 8K, 16K

A legfrissebb kodekjük a DANIEL2, amely egy GPU alapú felvételi és produkciós kodek, felvételekhez, editáláshoz és utómunkához, valamint kijátszáshoz. A kodek segít 4K, 8K, vagy akár 16K rendszerek tervezésekor, ekkor ugyanis sokszorozott jelfolyamokat kell kezelnünk. Mivel a kodek teljes mértékben GPU centrikus ezért megszünteti a régebbi kodek függőségeket, valamint látványosan felgyorsítja a teljes gyártási folyamatot.

Az új kodekkel párhuzamosan bejelentették a „Cinegy as a Service” (Cinegy mint Szolgáltató) elindulását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden Cinegy szoftver technológia, kezdve a Cinegy Air-el futni fog Cloud alapú szolgáltatásokon, ilyen például az Amazon Web Service (AWS) így lehetővé téve a leendő felhasználóknak, hogy kipróbálják és elsajátítsák a Cinegy technológiát HD-ben, vagy 4K-ban, mindezt minden fajta hardver eszköz bevetése nélkül.

http://studiotech.hu/hu/gyartok/cinegy

https://home.cinegy.com/index.php/products/daniel2-codec

Navigare necesse est! – azaz – Hajózni kell! 1. rész

Ez az alma első ránézésre messze esett a fájától, de hamarosan kiderül, hogy talán mégsem. Aki dolgozott már nagyobb mennyiségű adattal – és mostantól minden képet, legyen az álló vagy mozgó, adatnak tekintek – bizonyára szembesült azzal, hogy megtalálni valamit, például a tűt a szénakazalban annál nehezebb, minél nagyobb az a kazal. Addig, amíg néhány családi fotóból kell előkeresni egy jól sikerült képet, viszonylag egyszerű a dolgunk, de amikor egy kisebb-nagyobb közösség dokumentumai között kell keresgélni, az már nem megy emlékezetből. Pedig egy tévéstúdió életében időről időre felmerül az igény, hogy a régi felvételeket, emlékeztető vagy bizonyító erejű képként, újra elővegyék és beillesszék a frissen készülő anyagaik közé, ezért a régi és még régebbi anyagokhoz folyamatos hozzáférés szükséges.

Ha egy településen, csak az elmúlt negyed században összegyűlt mozgóképes emlékekre gondolunk, az is esetenként több száz órányi, de ha annyira előrelátó volt a stúdió, hogy nem csak az adásokat tették fel a polcra, hanem a forgatott anyagot is elmentették, akkor ez kitolódhat, szinte a végtelenségig.

Mindenhol van egy lelkes munkatárs, akinek a fejében él egy katalógus az elraktározott felvételekről. Szinte képről képre meg tudja mondani, mit rejt az archívum: hol, mikor, kivel fogott kezet a polgármester, milyen ünnepek és milyen katasztrófák voltak, és ez a felvétel a raktár mely szegletében bújik meg. A baj akkor kezdődik, amikor az anyag már áttekinthetetlen és/vagy az emlékező emlékei elkezdenek halványulni, ne adj Isten egy másik városba költözik, vagy egyszerűen csak nyugdíjba vonul. Azonnal összeomlik a „keresőrendszer”.

Előrébb jár az a stúdió, ahol kockás füzetben jegyzik fel azt, hogy mit találtak mentésre érdemesnek. Így ugyan létezik egy írott katalógus, de a keresés már meglehetősen nehézkes. Hosszú perceket, esetleg órákat vesz igénybe egy cím megtalálása. A rongyosra forgatott spirálfüzet pedig előbb-utóbb állagmegóvásra szorul.

Ennek korszerűbb változata az, amikor számítógépen, tipikusan Excel táblázatban tartják nyilván az egyes tételeket. Itt már lehetőség van valamiféle keresésre is, amennyiben megfelelő jegyzetekkel látjuk el a bevezetett tételeket. Azért csendben megjegyzem, hogy a táblázatkezelő- programokat – még ha praktikusnak tűnnek is – nem erre találták ki, erre sokkal alkalmasabbak az adatbázis-kezelő programok.

Egy adatbázis felépítése, kezelése viszont kicsit bonyolultabb, nagyobb számítástechnikai ismeretet igényel, ezért idegenkednek tőle. Hátránya, hogy a katalógus csak közvetett kapcsolatban áll a valódi médiafájlokkal. Vagyis előkeresem benne, amire szükségem van, azután odamegyek a polchoz, leveszem a szükséges adathordozót, és kikeresem rajta a kívánt jelenetet.

Az általam végzett, nem reprezentatív felmérés alapján mondhatom azt, hogy a megkérdezett stúdiók, legfeljebb a harmadik szintig, a táblázatkezelésig jutottak el, de nem ritka az első két megoldás sem.

Adott egy/a számítógép, ami amúgy is ott van, mert anélkül ma már nincs videostúdió. Azon pedig fut egy fájlkezelő szoftver, amivel bemásoljuk a kamera által memóriakártyával rögzített nyersanyagot. Ha még szalagot használunk, akkor egy fogadó szoftverre is szükségünk lesz. Az eredeti kamera formátumot esetleg átalakítjuk, ismét egy szoftver segítségével, olyan formátumra, amit a vágó rendszer is felismer, vagy könnyebben kezel. Mindenesetre, a szerkesztőnek, rendezőnek biztosan készíteni kell egy időkódos megtekintő változatot. Természetesen van egy szerkesztő-vágó programunk (NLE). A kész anyagot azután el kell juttatni az adásbonyolítóba, vagy átmenetileg raktározni kell. A kész filmről, illetve ha előrelátóak vagyunk, akkor egy szűrés után a nyers felvételekről (muszter) is, az archívum számára, mentést készítünk. Milyen jól jön majd vágóképnek a vasútállomás téli képe, amikor az első havazáskor ismét megbénul a tömegközlekedés. Végül, amikor van egy szusszanásnyi időnk, akkor kitölthetjük a táblázatot a katalógus számára.

Megannyi szoftver, aminek a kezelését ismerni kell, amit meg kell nyitni, meg kell találni a szóba jöhető tárolási helyeket. A véletlen hibás műveletektől pedig nem nagyon vagyunk védve.

Ezt az egész problémakört összefoglalóan talán média kezelésnek, idegen szóval média menedzsmentnek nevezhetnénk.

Milyen a jó média menedzsment?

A média érték, nem szeretnénk, ha megsérülne, elveszne. Ezért először is felügyeli a média biztonságos kezelését, segíti a helyes munkamenet betartását, kevés lehetőséget adva a végzetes hibának, méghozzá a munkálatok elejétől a végéig (felvételtől vetítésig, tárolásig).

Az utómunkálatok leggyengébb láncszeme ma talán a vágást végző számítógép teljesítménye. Ahogyan nő a képek felbontása, úgy kellene növekedni a számolási teljesítménynek is. Ami talán nő is, csak nem a stúdiókban, hanem a tervezőasztalon, és azt követően a számítástechnikai szaküzletek polcain. Nálunk csak akkor nő, ha kidobjuk a régi gépünket, és megvesszük az újat, vagyis sok-sok pénzt költünk rá. Jó lenne tehát a meglévő gépparkot használni, de közben átlépni egy magasabb felbontásba. Mindenki emlékszik még a HD megjelenésére, nem is olyan régen volt. Most itt a 4K, és van egy rossz hírem: egyre többet hallani a 8K-ról.

Képzeljük el azt az ideális állapotot, hogy az egész utómunkát alacsony felbontásban végezzük. Nem okoz gondot a sok videosáv, nem kell várni az effektek számolására, elég egy kisebb teljesítményű számítógép.

Amikor már majdnem teljesen elkészültem a vágással, az alacsony felbontású forrás videofájlokat egyszerűen csak kicserélem a kívánt felbontásúra, és magára hagyom a számítógépet. Ezután elmegyek a szomszéd étterembe megenni egy nagyon szálkás halpaprikást túrós csuszával, és mire visszamegyek, ott vár készen a 4K-s alkotás.

Amikor a rosszabb minőségben próbálkozom, többször módosítom, keresem a jó megoldást, nem annyira lényeges a számítógépem sebessége. Majd amikor már csak egyszer kell mindent kiszámolnia, akkor már nyugodtan szöszmötölhet a gép. Ez jóval kevesebb plusz idő, mint ha az összes kísérletem számolását végig kellene várni.

Nem biztos, hogy egy televíziós stúdióban mindenki IT zseni. Nem is mindenkit érdekel, mi történik a dobozon belül. Egy jól szervezett médiakezelés feleslegessé teszi a pilótavizsgás számítógép-kezelő jogosítványt.

Az utóbbi évek informatikai varázsszava a hálózat, vagyis, hogy minden, mindennel össze van kötve. Egyszerre több helyről is hozzá kell férni a teljes adatállományhoz. Vagy azért, hogy külön munkahelyeken egymástól független feladatokon lehessen dolgozni, vagy azért, hogy egy feladat részleteit máshol végezzék el, egymás kezébe adva a munkát. Mindez áttörte a stúdió falait, és a világháló segítségével a munkahelyek a földgolyó bármely pontjára kihelyezhetőek. Persze ennek feltétele a behálózottság. Nem feltétlenül kell eget verő világméretű produkcióra gondolni. Sokkal kézzelfoghatóbb például, amikor a rendező vagy szerkesztő csupán kényelemből, vagy mert nem szeretne a csúcsforgalomban araszolni, otthon a kényelmes foteljéből végzi az előválogatást vagy az összerakást. Neki szintén nincs szüksége a nagy felbontású kamerafájlokra, így a háló áteresztőképessége nem jelent akadályt.

A videopiacon találunk néhány szoftvergyártót, akik a fent leírtakat teljesítő rendszereket már elkészítették. Az áruk, a feladat nagyságának és összetettségének megfelelően, nagyon magas.

A Sony is rendelkezik ilyen szoftvercsomaggal, Media Backbone HDXchange néven találkozhatunk vele. Ez nagy stúdiók, tévétársaságok kiszolgálására alkalmas. Ára ehhez mért. Egy kicsi, például helyi stúdiónak esélye sincs egy ilyet hadrendbe állítani. Erre éreztek rá a Sony stratégái, és lecserélték a rendszer drága részegységeit,-mint például az adatbázis-kezelőt olcsóbbra, illetve szabad felhasználású szoftverek kerültek bele, mint az FFMPEG konvertáló program. Kicsit faragtak a kapacitáson is, hiszen úgysincs szükség több száz, egyszerre működő munkaállomásra, és megszületett a Media Navigator.

Azzal indítottam, hogy „A médiát kezelni kell!”. Hogy könnyen navigálhassunk köztük: Navigator necesse est! Vagyis szükségünk van egy Media Navigatorra. (Elnézést kérek a latinul tudó olvasóimtól a szójátékért!)

Intuitív tervezés – egyszerű használat

A Media Navigator nem egy program, hanem programok sokaságából összeálló rendszer. Lelke egy böngészőben futó kezelői felület. Minden itt és innen történik. Nincs szükségem programok megnyitására, és nem kell foglalkoznom a részegységek közti kommunikációval sem.

A kezelői felület látványos és könnyen kezelhető. Az alapfunkciók néhány óra alatt elsajátíthatóak. Mélyebb ismeretet csak a rendszer üzembe helyezése, installálása, alapbeállítása igényel, de ez nem napi feladat, és főleg nem a használók dolga.

A rendszer a Sonynál megszokott módon két verzióban készült el, PC-s azaz Windows-os, illetve Mac-es változatban.

A kezelői felület ízlés szerint átszabható. Minden, jogosultsággal rendelkező felhasználó a többiektől függetlenül alakíthat ki egyedi munkaterületet.

Minden egy helyen

Attól a ponttól, hogy a felvétel elkészült a kamerával, odáig, hogy a mű végső (nyug)helyére kerül, minden a Media Navigator keretei közt történik.

Bemenet

A forrásunk lehet élő folyam vagy szalag, a megfelelő beolvasással. Ezenkívül természetesen memóriakártyán, vagy egyéb hordozón tárolt fájl. Ez utóbbi érkezhet, nem eső formájában, a felhőből, vagy egy külső „periféria” csatlakoztatása révén.

A CMP (Costum Media Processing) lehetőséget ad a fájlok egyszerű fogadására, különösebb IT ismeretek nélkül is. Kialakíthatunk úgynevezett „Watch Folder”-eket, ahová csak „bedobálom” a kívánt fájlokat, amik azután az előre meghatározott átkódolás (ha szükséges) után az előre meghatározott helyre kerülnek. Még arra is van lehetőségem, hogy miután végzett mindezzel, levélben értesítést kapjak a munka sikeres befejezéséről, így nem kell a képernyőt figyelnem.

A rendszer, külön kérés nélkül elkészíti az alacsony felbontású, úgynevezett proxy fájlokat is. A későbbiekben ezeket használja megtekintésre.

Bemeneti forrásként szerepelhet a Sony által kifejlesztett Catalyst Prepare nevű szoftver is. Ez egy média kezelő alkalmazás, ami önállóan is működik. Talán azért érdekes itt megemlíteni, mert lehetőséget ad például fényelésre, vagyis a képi tulajdonságok módosítására, vagy helyreállítja az slog gamma torzítást.

A rendszer az eddig használt összes képfelbontást kezeli, beleértve a 4K-t is. A formátumok terén szintén bőséges a kínálat. A legtöbb ismert és használt kódolási eljárást ismeri, egyikből a másikba átalakít.

Nem csak álló- vagy mozgóképeket kezel, hanem dokumentumokat is.

NLE integrálás

Teljes mértékben összedolgozik a legismertebb vágóprogramokkal. Lehetőségem van a Media Navigatorban a snittek alapszintű összerakására. Egy vágóprogram idővonalához hasonló felületen a szerkesztő/rendező, akár otthon, elkészíthet egy előválogatást, elővágást. Ez egy utasítással bekerül a Adobe Premier, vagy FCP programokba, ahol a munka folytatható. Az Avid esetében elkészül egy *.aaf fájl és a szükséges MXF könyvtár. Az aaf megnyitásával dolgozhatunk az elővágott munkánkon.

Kimenet

Előre definiálhatunk kimeneti könyvtárakat és formátumokat is. Azonkívül elérhetünk FTP szervereket, valamint közösségi videomegosztókat. Természetesen a felhő nem csak egy irányban lefele, hanem felfele is használható.

Tárolás, archiválás

Úgy gondolom, manapság az álló- és mozgókép készítés legneuralgikusabb pontja a média hosszú idejű megőrzése, tárolása. Számtalan lehetőség kínálkozik, amibe most nem szeretnék elmerülni. Erre egy későbbi írásomban kívánok visszatérni.

Itt csak annyit említenék meg, hogy a Media Navigator a manapság ismert és használt tárolókat ismeri és kezei. Legyen az helyi, vagy hálózati RAID egység (DAS, NAS), szalagos tároló (LTO), optikai lemez (ODA), vagy ezen utóbbi robotizált változata (Optical Disc Archive Library).

 Sony Ci, a felhő

Többször tettem már utalást ebben az írásban a felhőkre, s hogy egy kicsit tisztuljon a kép, most anélkül, hogy repülőre szállnánk, nézzük meg kicsit közelebbről ezt az időjárási jelenséget informatikai fogalmat.

Felhő alapú szolgáltatásról akkor beszélünk, ha egy szolgáltatást a saját gépünkön veszünk igénybe, de a szolgáltatás infrastruktúrája tőlünk távol, számunkra ismeretlen helyen, nem a mi tulajdonunkban üzemel. Ezért a szolgáltatásért fizetünk. Fontos még, hogy a szolgáltatás bárhonnan elérhető, ahol csatlakozni lehet a világhálóra.

A Sony, ezen szolgáltatását Ci nek nevezi. Ez kimondottan média fájlok (átmeneti) tárolására készült. Feltölthetjük ide például a világ végén forgatott anyagot, hogy azzal megindulhasson a munka, még mielőtt a stáb hazaérkezik.

A Media Navigatorban, a projektekhez létrehozhatunk munkaterületeket, ahova hozzászólókat (a munkában közreműködő munkatársak) hívhatunk meg. A kijelölt médiafájlokat a MediaBox segítségével postázhatjuk, erről az érintettek értesítést kapnak. Egy böngésző segítségével akár mobiltelefonon is megnézhetik a fájlokat. Ezekhez azután megjegyzést fűzhetnek, véleményt írhatnak. Fontos, hogy a Media Navigator értesítést kap a küldemény célba éréséről, tehát ha egy címzett megnézte az adott fájlt, annak nyoma marad.

Adat az adatról, avagy a metaadatok

Az írásom elején már említettem, hogy egy kereső rendszer csak akkor működik (hatékonyan), ha az adott média fájlról – álló- és mozgóképről – megfelelő leírással rendelkezünk. Hiába próbálok olyan információt megtalálni, ami nincs. A Media Navigator lehetőséget ad arra, hogy egy jól felépített metaadat rendszer (CMM, Costum Metadata Manager) segítségével, az általa kezelt adatokról részletes leírást adjunk. A mai kamerák egy csomó információt rendelnek az adott snitthez. Például, hogy milyen beállításokat használtunk, melyik kamerával készült, hol (ha van GPS a kamerába építve) és mikor. A Media Navigatorban ezenkívül megadható még egy csomó információ: ki a rendező, operatőr satöbbi, satöbbi. Az előre definiált mezőkön kívül a felhasználónak lehetősége van saját mezők meghatározására is, például létrehozhatok egy rubrikát arra, hogy milyen színe volt a riportalany szemének. Ha mindig becsületesen kitöltöm a metaadatokat, egy pillanat alatt megtalálom a barna szemű embereket. Ez persze csak egy abszurd példa.

Nagyon fontos, amit az előző mondatban írtam: ha becsületesen kitöltöm! E nélkül ugyanis az egész nem ér semmit. Ha csak megelégszem azzal, hogy hellyel-közzel, vagy egyáltalán nem rögzítem a leíró információkat, előbb utóbb belefulladok a végeláthatatlan adathalmazba. Persze nem kell azonnal, betöltéskor kitölteni az adatlapot, lehet később is, de legjobb akkor, amikor még friss az élmény, és mindenki emlékszik minden apró részletre.

Méretezhető – egy felhasználótól a nagy stúdióig

A Media Navigarorból felépíthető legkisebb rendszer egy munkahelyet hoz létre. A legnagyobb, amikor egyszerre 50 felhasználó dolgozik benne.

Nincs különbség a között, hogy egyedül vagy többen dolgoznak, mindig mindenki minden szolgáltatást elérhet.

További előnye, hogy nem kell már az induláskor a későbbi legmagasabb csatlakozási pont számot kialakítani (a licenceket megvásárolni), elég akár csak egy munkahellyel indítani. A későbbiekben zökkenőmentesen bővíthetjük rendszerünket anélkül, hogy ez egyetlen felhasználónál fennakadást, teljesítmény-csökkenést okozna. Persze más gépigénye van egy magányos felhasználó munkaállomásnak, mint ha 20-an, 30-an csatlakoznak a rendszerhez.

A Media Navigator

 csak szoftver, néhány alap paraméteren kívül megkötések nincsenek a vasat illetően. Azon dolgozunk, amink van, de ha mégsem szeretnénk a telepítéssel bíbelődni (azért ez nem egy exe fájl futtatása), akkor a Sony kulcsra kész rendszereket is ajánl.

És végül

A Sony Media Navigator egy komplex média kezelő-, nyilvántartó rendszer. Használhatósága jóval túlmutat egy tévéstúdió keretein. Úgy gondolom, ezen alap felhasználás mellett hasznát vehetnék könyvtárak, médiagyűjtemények, például múzeumok legújabb kori gyűjteményei.

Egy közösség összegyűjtött álló- és mozgókép emlékei, dokumentumai, amúgy is előbb utóbb történeti jelentőséggel is bírnak. Talán, ha az előbb említett intézmények összefognak, és átfogó gyűjteményeket hoznak létre, a költségek is megoszlanak, és többen használhatják a felhalmozott dokumentumokat.

Dénes Zoltán

 (Folytatjuk)

SIGMA ANNOUNCES NEW CINE LENSES