Úttörő megoldás a professzionális súgó technológiában. Az E.P.I.C. magába foglalja legnagyobb fényerejű 17 collos LED súgó képernyőt, integrálva egy 17 collos full HD-SDI On-Air monitorral. Az E.P.I.C. megoldja az adásmonitorok főbb működési problémáit – nincs extra felfogó konzol, így korlátozás mentes a kamera buktatási tartománya. A súlya 3 kg-al kevesebb a hagyományos egyedi eszközökből felépített rendszerekhez képest, további 3 kg nyereség, hogy nincs kiegyenlítő súly, valamint 20%-al kevesebb az energia felhasználás. Az E.P.I.C. a kategória vezető, nagy fényerejű LED monitort használja 1600nits világossággal, 1000:1 kontraszttal, élettartama meghaladja a 70.000 órát.
Főbb adatok:
Súgó képernyő
méert: 17 coll
képarány 4:3
fényerő: 1600nits
felbontás: SXGA (1280×1024)
Adásmonitor
méret: 17 coll
képarány: 16:9
fényerő: 400nits
felbontás: Full HD (1920×1080)
Táp- 12V DC bemenet 66W AC bemenet 75W (102VA)
Súly: 7.6kg
Bemenet 2 x CVBS kompozit Video 2 x HD-SDI (opció)
Egyéb jellemzők: beépített adásjelző, óra felfogó, intelligens hűtés, automatikus kikapcsolás.
Rexfilm
Főként azoknak a művészeknek és coloristoknak, akik a DaVinci Resolvval dolgoztak a következő filmeken: Les Miserables, Zero Dark 30, Prometheus, Skyfall, Frankenweenie, Searching for Sugar Man és Silver Linings Playbook.
A DaVinci Resolve kifejezetten széleskörű színkorrekcióhoz és 3D fényeléshez ajánlott. Az idei jelöltek csatlakoztak a már egyébként is rangos mezőnyhöz, mindazokhoz akik korábban már a DaVincit használták. Ezek a következők: Avatar, Precious, Invictus, Coraline, Alice in Wonderland és a The Fighter. A DaVincit coloristok ezrei használják szerte a világon, játékfilmek, televíziós reklámok, dokumentumfilmek, televíziós sorozatok, videoklipek fényeléséhez több esetben mint bármely más fényelő megoldást. A rendszerről azt érdemes tudni, hogy világ legnagyobb teljesítményű színkorrekciós megoldása Mac OS X, Windows és Linux számítógépekre. Több valósidejű színkorrekciót támogat, mint bármely más rendszer, mert nem korlátozott a számítógép teljesítménye által. A DaVinci kiküszöböli teljesítmény korlátokat, mivel nagyteljesítményű GPU kártyák cluster alapjain dolgozik, így az összes feldolgozás mindig valós időben történik. Az erős valósidejű teljesítmény kezeli az összetett színkorrekciókat még akkor is ha egy tucat elsődleges, másodlagos „Power Windows” feladatokat kell kezelni, több pontos követést, elmosást pld. A páratlan teljesítmény alacsony költséggel párosul, amely könnyedén frissíthető extra GPU-k hozzáadásával, így lehetséges a 4K, a stereo 3D és valósidejű fényelés kezelése direktben a Raw kamera fájlokból, ilyen pld. a Blackmagic Cinema Camera, Arri Raw, Red r3d és Sony F65 fájlok.
-e-
Nem is volt olyan régen amikor a broadcasterek Kapcsolóterme sok- sok magas rack sorából állt, professzionális berendezésekkel teleépítve, nagy hőt kibocsátva, aminek a hűtéséhez ugyan akkora energia volt szükséges mint az üzemetetéshez. Ez volt a dedikált hardverek aranykora, minden egyes egység tette a saját dolgát, VTR-ek, mixerek, képtárolók, karakter generátorok, logo generátorok, feliratozók, szétosztó erősítők és még sok más. Ezeket videó routereken keresztül kapcsolták össze és mindössze pár bites IT berendezések biztosították az automatizálási rendszert. A mai kapcsolótermek vagy sokkal kisebbek és sok csatornát szolgálnak ki, vagy még nem álltak át fájl alapú munkafolyamatra. A jellemző kifejezés erre a broadcast iparban: a széles körben alkalmazott, túlnyomórészt IT alapú hardver használata. Ez a hatalmas változás két fázison keresztül valósult meg, az első amikor a berendezéseket úgy osztják szét ahogyan a régi technológiában is tették, a másik a jövő felé mutat a jóval alacsonyabb költségek felé. A televíziós ipar szenvedné el a legnagyobb kárt, mivel a programok szétosztása, promotálása, grafikai megoldásai és reklámjai nem lehetnének azon a színvonalon, amit ma látunk egy televíziós csatornán. 12 évvel ezelőtt a Playbox Technology letette küldetésének alapjait egy IT megoldás mellett ami felváltotta a létező képmagnó technológiát az adáslebonyolítás területén. A termék előtt a piacon volt már más kapcsolódó megoldásuk, ilyen az adásautomatizálás, számítógépes grafika, állókép tároló, logo generátor, DSK stb. Mindez egy kis IT sziget volt a hatalmas dedikált hardverek tengerében. A leggyakrabban használt kapcsolat az SDI volt, vagy a PAL, vagy NTSC I/O interfész kártyák, a hálózat központja kezdetben egy Windows PC volt. Gyors előre menetben fejlődtek az operációs rendszerek és a PC-k.
Sok video csatlakozó átalakult IP formátumura. Mostanra 1 RU, vagy 3 RU PC doboz kivált néhány VTR-t, úgy hogy teljesítményben egy jóval magasabb szintet képviselnek, miközben széles választékát kínálják a különböző moduloknak, ezek valóban alternatívát jelentenek a hatalmas hőt termelő rackkel szemben. Ez a második fázis amit „Channel-in-a-Box” nak neveznek, (Csatorna egy dobozban) ez a forradalom azt jelenti a broadcasterek számára, hogy gyakorlatilag mindent megtehetnek egyetlen dobozon belül, és így egészen apróra összezsugoríthatják a kapcsoló termüket. A hardver teljes egészében jó, ár/érték arányú PC termék, amely alapból videó I/O kártyák sokaságából áll ha szükséges, minden más szoftver és hálózati port együtteséből épül fel. Mindez hatással volt a közvetítőkre a kis és helyi csatornáknál is, ahol már nem voltak képesek létezni a költséghatékony Channel-in-a-Box kijátszó megoldások nélkül, de természetesen mindez igaz a nagy nemzetközi állomásokra is. Az első számú lépés, hogy kell egy megbízható „doboz” és aztán ez már könnyen használható, sok felhasználó a saját PC-jét használja, ők ráadásul nem is technikai szakemberek, vagy broadcast mérnökök és a „szekér” mégis megy. Így egyáltalán szükséges folyamatos technikai személyzet fenntartása a karbantartáshoz? Ma a válasz igen és nem, a kis és nagy közvetítőknek van célorientált technikai személyzetük, de ha nincs, vagy ha nem akarnak ilyet, akkor igénybe vehető a gyártó támogatása. A PlayBox Technology 24/7 monitorozást és támogatást kínál, ha kell kapcsolatba lép a felhasználók berendezéseivel és az Interneten keresztül távsegítséget nyújt. Más megjelenése lehet a zsugorított kapcsolóteremnek az EdgeBox és az AdBox. Több és több broadcaster felismeri, hogy helyi csatornáit szétküldheti a földgolyó bármely pontjára távvezérléssel, IP hálózaton keresztül a költségek töredékéért, a megvalósítás egy nap alatt megoldható és nem kell a meglévő kapcsolótermet bővíteni, netán egy újat építeni. Mindezzel a most még kissé ködösnek látszó technológiával a broadcast világból el fog tűnni a kapcsolóterem és átváltozik egy távvezérelt, monitorozott és irányított adatközponttá.
TVB Europe cikke nyomán
Ez a kódolás 4K-hoz lett fejlesztve, ami mellett kínál intra frame-es és Long GoP opciókat, valamint lehetővé teszi a magasabb frame ráták felvételét 1080p esetében. A kamerák négyféle kodeket támogatnak: XAVC magas frame rátákhoz és 4K-hoz, MPEG-2 50Mbps, MPEG-4 SStP(Sony SR Master kodek) és Raw 4K. Az XAVC a H.264-nek egy kibővített változata, amely a legmagasabb 5.2 szabványt használja. A fájlok csomagolására az MXF ipari szabványnak számító konténert alkalmazzák.
A HD-n túli gyártás alapkövét tette le a Sony, hiszen az új kodek páratlan rugalmassággal követi a produkciós igényeket és ha úgy tetszik lefelé is kompatibilis, mivel támogatja a HD 1080/50p és 60p gyártást. Az F55 kamera szimultán módban rögzíthet: 4K XAVC-t és XDCAM HD/50 Mbps-t SxS Pro+ kártyára. Az XAVC munkafolyamatot számos gyártó támogatni fogja: Adobe, Apple, Avid, Grass Valley, Quantel, Matrox
-e-
Aminek mozgatására 3 fokozat is rendelkezésünkre áll. Ez tökéletesen elősegíti, hogy szépen lassan lehessen úsztatni a svenkeket, vagy akár egy gyors mozgást, lekövetni. A Sachtler új „Ace” típusú állványát, első sorban DSLR kamerákhoz ajánlják. Ezt az állványtípust külön erre a célra fejlesztették ki. Súlyra jóval könnyebb, méretre kisebb és egyszerűbben is mozgatható, mint a súlyosabb kamerákhoz kifejlesztett rokonai. Használatban kitűnt, hogy az ACE egy nagyon biztos állvány, annak ellenére, hogy kisebb DSLR gépekhez tervezték. Simán akár egy 5-6 kg-os kamerát is elbír. Az erős lábak nagyon stabilan tartják a DSLR kamerákat bármilyen terepen.
A tekerők nagyon masszívak és jól kézre esnek. Ár/ érték arányban a nagyobb elődeihez képest jó áron kapható, és hozza ugyanazt a precíz minőséget, amit az ember elvár egy Sachtler állványtól. Utazni is sokkal kényelmesebb lehet vele repülőgépen, de az autó csomagtartójába is könnyen befér. Terepmunkára is alkalmas könnyű súlya miatt, ebben is sokkal praktikusabb, mint nagyobb elődei, és nem kell egy plusz ember a szállításához. Nem kell teljesen kiegyensúlyozni az állványt a lábaival, mert kisebb korrigálási lehetőség is van a fej alatti gömb mozgatásával. Ezzel nagyon gyorsan megtalálhatjuk a vízszintest. A fejen szinte mindenen állíthatunk több fokozatot ilyen sok állítási lehetőség még egyik általam használt állványon sem volt.
B. Kristóf
A HD fejlesztés részeként DK-H100 HDTV boksz kamerákat telepítettek. Ezek az eszközök rögzítik a napi szekcióüléseket Párizsban a Bourbon Palotában. A jeleket optikai kábelen továbbítják a 350 méter távolságra lévő Központi Kapcsolóterembe, ahonnan további szétosztásra kerülnek. A pályázati kiírást követően a Francia Nemzetgyűlés nyolc Hitachi Kokusai Electric DK-H100 kamerát vásárolt a Preview GM System helyi rendszerintegrátor vállalaton keresztül. A kamerák a korábbi SDI berendezéseket váltják fel a parlamenti „patkóban”.
A választást sok más típus kipróbálása mellett hozták meg. Döntő érv volt a méret, és a jó ár/érték arány. A kamerák kicsit és diszkrétek, ugyanakkor az egyedülálló képminőség és az optikai csatlakozás igen fontosak. Az ülésteremből érkező kép azonnal elérhető az LCP-AN parlamenti csatorna és a média számára. A France 3 adó például élő közvetítésben számol be a delegációk kérdéseiről amelyeket a kormány felé intéznek.
-e-
Buhe Úr, közel tíz évet töltöttek a Digital 9000 rendszer kutatásával és fejlesztésével. Visszatekintve erre az időszakra, mi jelentette a legnagyobb kihívást?
A legnagyobb kihívás az volt – mely ugyanakkor egy állandó kihívást is jelent -, hogy egy olyan digitális átvitelt és valóban rendkívüli hangzásbeli jellemzőket kínáló vezeték nélküli mikrofon rendszert kifejlesszünk ki, mely a fizikai megvalósíthatóság határait súrolja. És amint elérjük ezeket a fizikai határokat, az egységes műszaki megoldás – pozitív értelemben – a darabjaira hull. Számos területen menünk el a legapróbb részletekig, és sok olyan kis megoldást fejlesztettünk ki, melyek lehetővé tették számunkra, hogy az audio jelek esetében a megszokottnál nagyobb adatátviteli sebességet érjünk el.
Gerrit Buhe – az elektronikai és jelfeldolgozó rendszerek fejlesztési vezetője
Analóg vezeték nélküli rendszereinket olyan eseményeken és show-műsorokban használják, melyek rendszerint nagyszámú csatornát alkalmaznak – és digitális vezeték nélküli rendszereinknek minden tekintetben legalább annyira jól kell teljesíteniük! Azért kell az UHF-tartományon belül működnünk, mivel ez az egyetlen olyan frekvencia-tartomány, ahol jelenleg nagyméretű, több-csatornás installációk felállítása lehetséges. Mindamellett ahhoz, hogy egy vezeték nélküli rendszer engedélyt kapjon az UHF tartomány használatára, a vezeték nélküli kapcsolatnak nem szabad túllépnie egy bizonyos csatorna sávszélességet. Ez határt szab az adatátvitel sebességének. Sőt mi több, a nagy adatátviteli sebességhez egy jó jel-zaj viszony is abszolút elengedhetetlen. Ez fizika, melyet nem lehet megkerülni. Figyelmünket ezért arra összpontosítottuk, hogy az UHF sávban megbízhatóan megvalósítható, lehető legjobb adatátviteli sebességet biztosítsuk, mely egyben optimális hangminőséget és nagy dinamika-tartományt is eredményez. Ezt mindenekelőtt a legmodernebb és legnagyobb frekvencia-hatékonyságú modulációs módszerek saját igényeinkhez igazításával értük el. Másodsorban pedig a nem audio adatok arányának minimálisra csökkentse érdekében nagyszámú kifinomult extrát fejlesztettünk ki.
Úgy gondolja, hogy Önnek és csapatának most az ideális digitális vezeték nélküli mikrofont sikerült kifejlesztenie?
(nevetés) Tökéletesen ideális digitális vezeték nélküli mikrofon nem létezik – de úgy gondolom, nagyon közel vagyunk hozzá! De komolyan, nem létezik olyasmi, hogy minden alkalmazás számára ideális mikrofon, mivel az előbb említett fizikai korlátoknak köszönhetően egy digitális mikrofonnak mindig ésszerű kompromisszumokat kell kötnie például a működési időt, a méretet, a tömeget vagy a hatótávolságot illetően. Mindamellett a mi rendszerünk kétféle üzemmódot kínál a vásárlók számára, és ezért az alkalmazások és forgatókönyvek nagy sávszélességét képes lefedni. Eddig nem sikerült még az UHF tartományban vezeték nélkül olyan kiváló hangminőséget elérni, mint most a Digital 9000 rendszerrel.
Melyik két üzemmódot kínálja fel a rendszer?
A nagy-felbontású (High-Definition) üzemmódot és a nagy-hatótávolságú (Long-Range) üzemmódot. A HD üzemmód kompromisszumoktól mentes hangminőséget kínál, az audio jel tömörítése nélkül – pontosan úgy, mintha egy vezetékes mikrofont használna. Ez még új alkalmazási területeket is nyit a vezeték nélküli mikrofon számára. Például a magas igényeket támasztó jazz koncerteken csak vezetékes mikrofonokat használtak, mivel az analóg vezeték nélküli rendszerek zaj-elnyomó kompandere elfogadhatatlan volt ennek a zenei stílusnak a hangzásához. A Digital 9000 rendszer – azon túl, hogy szükségtelenné teszi a kompanderek használatát – tömörítés nélkül továbbítja az audio jelet, más szavakkal a teljes adatmennyiség átvitelre kerül. Eddig még egyetlen más gyártó sem próbálkozott ilyen nagy-felbontású üzemmód felkínálásával, ebben teljesen egyedülállók vagyunk.
A nagy-hatótávolságú LR üzemmód a mi ‘igáslovunk’, mely minden kritikus helyzetben megállja a helyét. Ez az üzemmód sok interferencia forrással rendelkező, nehéz RF körülmények között is magasfokú stabilitást biztosít. Ez az üzemmód a Sennheiser saját Digitális Audio Kodekjét használja, melyre méltán vagyunk büszkék, mivel ennek is köszönhető a rendkívüli hangminőség.
Miért olyan különleges ez a kodek?
Ennek a kodeknek a használatával az LR üzemmód pontosan olyan stabil átvitelt biztosít, mint a hagyományos analóg FM átvitel, de sokkal jobb hangminőséget kínál. A Digital 9000 rendszer számos egyéb alkatrészéhez hasonlóan ennek a kodeknek is saját előtörténete van, mely teljesen szokványos módon akkor kezdődött, amikor elkezdtük áttekinteni a piacon kapható összes kodeket. Úgy találtuk, hogy ezek egyike sem felel meg az általunk támasztott magas szintű követelményeknek, ami a késleltetési időt, a dinamikai jellemzőket, a műtermékek hiányát, stb. illeti. Ezt egy hosszú ideig tartó intenzív együttműködés követte az ezen a területen érdekelt és érintett egyetemek és szakértők részvételével – többek között a hamburgi Helmut Schmidt Egyetemen oktató Zölzer professzorral.
Sajnos, ezen a ponton nem sikerült döntő áttörést elérnünk, de több különféle kérdésre is fontos megoldást találtunk, és az audio adattömörítésben elég tapasztalatot szereztünk ahhoz, hogy egy saját kodek kidolgozásával folytassuk a munkát. És állhatatosságunk meghozta gyümölcsét: a SeDAC hangminősége nagyon-nagyon magas szintű, és stabil működést biztosít még hibák előfordulása esetén is, ami rendkívül fontos a digitális átvitelnél, mivel az nem olyan „elnéző”, mint egy analóg rendszer. Annak érdekében, hogy digitális rendszerünket bizonyos mértékű ‘elnéző jóindulattal’ ruházzuk fel, a kodeket egy speciális hiba elrejtő funkcióval láttuk el, mely saját eljárásunkat a Zölzer professzor által kifejlesztett eljárással ötvözi. A hiba elrejtő funkció biztosítja, hogy a rendszer az audio jelet akkor is megbízhatóan vegye, ha az a lefedett terület határán van, így a Digital 9000 egyéb rendszereknél jobban és hosszabb ideig képes működni.
Milyen módon ‘elnéző’ egy analóg rendszer és hogyan működik a hiba elrejtő funkció?
Jól példázza az analóg rendszerek elnéző természetét az, ahogy azok a térerő hézagokkal találkozva viselkednek. Ilyen gyors visszaeséseket okoz a vételi jelben a többutas terjedés, mely csaknem mindig jelen van. Egy analóg rendszerben ezek a hézagok a jel-zaj viszony arányos csökkenését okozzák, melynek pszichoakusztikus okokból rendszerint nincsenek súlyos következményei. Egy digitális rendszerben mindamellett nagy figyelmet kell fordítani az intelligens diversity és hibajavító eljárásokra vonatkozóan, hogy kivédjük a kimaradásokat az adatfolyamban vagy ami még rosszabb, az audio jelben.
A hiba elrejtő funkció esetén azt is mondhatjuk, hogy emberi tulajdonságokkal ruháztuk fel az algoritmusokat. A rendszerben több fix és egy adaptív előrejelző működik egyszerre, és ezek mindegyike előrejelzi, hogy a következő minta valószínűleg hogyan fog kinézni. Ha a jel interferenciája miatt hiányzik az audio adat, az előrejelzésben addig legsikeresebb előrejelző engedélyt kap az audio jel kijavítására. Ezek a hibák egy milliszekundumnál jóval rövidebb ideig tartanak. Az audio jelben jelentkező hosszabb hibák esetén további eljárás során vizsgálja a rendszer, hogy érdemes-e javítani a hibát, vagy a rendszer inkább óvatosan elnémítsa azt. Az összes ilyen eljárásnak további késleltetés nélkül kell lezajlódnia, ami az egyik legnagyobb megoldandó kihívást jelentette számunkra.
A Digital 9000 rendszer használatával többé nincs szükség keresztmodulációs számításokra. Miért van ez így?
A Digital 9000 több, mint egy digitális mérföldkő – jelentősen javította a vezeték nélküli átvitel minőségét is. A rendszert olyan nagy körültekintéssel terveztük – a maximális linearitás megtartásával a tervezés minden szakaszában -, hogy a két közeli rádiómikrofon között rendszerint fellépő erős keresztmodulációs interferencia, már a múlté. A Digital 9000 rendszer által használt digitális moduláció miatt az adóegység kimeneti szakaszainak különösen lineárisan kell működniük, mivel máskülönben a rendszer nem tudna különbséget tenni a biteket szállító számos amplitúdó és fázis státusz között. Ez a linearitás csökkenti a hatékonyságot és ezáltal az adóegység üzemidejét, cserébe viszont – a rendkívül alacsony modulációs torzítás mellett – kiküszöböli a keresztmodulációt. Emellett az adóegységek olyan izolátorokkal vannak felszerelve, melyek az RF jelet csak a jeltovábbítás irányába engedik haladni, miközben a érkező RF jelek is „ártalmatlanításra” kerülnek.
A digitális technika mindent megkönnyít?
Inkább azt mondanám, hogy a digitális technika egyike azon modern csodáknak, melyek a dolgokat egyszerűnek tüntetik fel – ami vagy ténylegesen így van, vagy rendkívül összetett belső folyamatok eredményeként jön létre. Az egyik kihívás például a stabil jelátvitel. A stabil adatátvitelt biztosító szokásos módszerek legtöbbje nem használható mikrofonokhoz, mivel tovább növelné a rendszer látenciaidejét. Azok a művészek, akik előadás közben a monitor rendszeren keresztül is hallják magukat, nemcsak egyfajta visszhang-hatással, hanem a tíz milliszekundumos késleltetésből adódó, elfogadhatatlan hang elszíneződéssel is meg kéne birkózniuk. Ezeket az elszíneződéseket a bizonyos audio frekvenciáknál jelentkező fázis-kioltások okozzák (fésűs-szűrő hatás), és rendkívül zavaróak.
Hogyan biztosítja a rendszer a stabil átvitelt és a hibák elleni védelmet, ha a szokásos módszerek nem alkalmazhatók?
Szabadalmaztatott megoldásaink egyike az ún. relevancia-alapú RF-csatorna kódolás. Mivel optimális hibák elleni védelmet kívánunk elérni, de ehhez a lehető legkisebb adatátviteli sebességet akarjuk alkalmazni – máskülönben az inkább az audio adatokhoz használni kívánt helyet foglalna el -, a továbbított biteket a rendszer értékeli és csoportokra osztja. Ezek között vannak ún. ‘kevésbé jelentős bitek’, melyeknél egy hiba nemigen jár következményekkel. Ezeknél teljesen elég egy alacsony szintű védelem a hibák ellen. A magasabb besorolású, jelentősebb bitek esetében a hibák elleni védelem lineárisan nő. Minél nagyobb energiájú interferenciát képes egy potenciális hiba generálni, annál erősebb lesz a hiba elleni védelem.
A digitális átviteli lánc másképpen viselkedik, mint az analóg?
Az RF terjedés fizikai jellemzői természetesen azonosak, de miközben az analóg FM kapcsolatokra vonatkozóan több évtizedes gyakorlati tapasztalattal bírunk, nem létezik olyan elméleti adat, mely a ránk vonatkozó terjedési útvonalakat modellezné. A mobil kommunikáció esetében már régóta létezik ilyen adat. Például dombos területen, 50 km-es sebességnél is hozzá tudok férni számos profilhoz, és adatokhoz is jeltovábbítás céljából. A mi alkalmazásainknál azonban először be kell gyűjtenünk ezeket az adatokat. Így megnéztünk néhány koncerttermet és rendezvény helyszínt a világ különböző tájain, és méréseket végeztünk – pl. azért, hogy lássuk, milyen torzulások jelentkeznek, és megvizsgáljuk, hogyan tudnánk orvosolni a problémákat, stb. Azután modelleztük ezeket a ‘terjedési csatornákat’, hogy optimalizáljuk az általunk alkalmazott átviteli eljárások algoritmusait. Algoritmusok segítségével egyenlítjük ki az audio jeleket, illetve ezeket használjuk a diversity technikánál is.
Ami a diversity technikát illeti: a rendszer vevőegysége True-Bit Diversity vételi technikával működik. Miben különbözik ez a True Diversity technikától?
A vezeték nélküli átvitelben a több-utas terjedés eredményeként (más szavakkal a falakkról, szerkezetekről vagy tárgyakról való visszaverődés miatt) különösen nagy kioltások jelentkezhetnek. Ezért két antennát és két teljes vételi útvonalat használunk, és mindkét útvonalat teljes mértékben demoduláljuk, egészen bit-szintig. Továbbá a vevőegység útvonalanként kiértékeli mindegyik demodulált bit megbízhatóságát. Míg a hagyományos True Diversity rendszer csak a vételi jel erősségét vizsgálja, a Digital 9000 minden egyes bit minőségét megvizsgálja és az értékelés alapján kombinálja a két vételi útvonal bitjeit. Ez elősegíti a hiba felismerést és javítást, így több hiba javítható ki. Jelentős plusz erőfeszítéseket tettünk ennek a diversity módszernek a tökéletesítése érdekében. Azzal, hogy az adatátvitel minden egyes elemére részletes aprólékossággal figyeltünk, egy olyan rendszert alkottunk, mely tényleg tökéletesebbé teszi a digitális vezeték nélküli átvitelt.
1962-ben, amikor Matsushita úr Tokió Shijuku-ku negyedében egy egyszintes barakkban megnyitotta az Audio-Technica vállalatot, még nem volt tudatában azoknak az óriási lehetőségeknek, amik akkoriban bontakoztak ki az USA-ban.
A bimbózó ifjúsági kultúra vált az Audio-Technica hangszedők, fejhallgatók és mikrofonok fejlődésének és sikerének kulcsává.
Miközben az Audio-Technica sztereó lemezjátszó hangszedői terjedni kezdtek Japánban 1964-ben, a brit invázió megérkezett Amerikába. A Beatles hatására felvirágzó pop kultúra elképesztő méretű igényt teremtett a hangtechnikai eszközökre. A fiatalok milliószámra vették a lemezeket és a lemezjátszókat, zenekarokat alakítottak, felvételeket készítettek, és színpadra álltak, amikor és ahol csak tehették. Innentől kezdve pedig egyre fokozódott a minőségi és tartós Audio-Technica termékek iránti igény.
Kazuo Matsushita – elnök
A korai években a japán vezetés elhatározta, hogy az Audio-Technica céget világvállalattá teszik, a hangszedők, a fejhallgatók és mikrofonok leglényegesebb elemei, az elektroakusztikai átalakítók tudományának fejlesztésével. A döntés nyomán, a változó piaci hatásokhoz, trendekhez alkalmazkodó termékválaszték alakult ki.
1972-ben az Audio-Technica US elnöke, Jon Kelly javasolta, hogy gyártsanak mikrofonokat az ottani stúdiók számára. Remek ötlet volt, de több mint 30 évvel megelőzte a korát!
Az első Audio-Technica fejhallgatók, az AT700-as sorozat 1974-ben látott napvilágot. A lemezjátszó hangszedők gyártása során kifejlesztett magas színvonalú precíziós technológiát logikus lépés volt ezen a területen alkalmazni, kelégítve ezzel, fejhallgatós zenehallgatás hatalmas lendületett kapott igényét.
Az első mikrofon, az AT800-as széria 1978-ban indult útjára. Ez egy elérhető árú mikrofon sorozat elsősorban hobbizenészek számára készült. Az idő múlásával aztán gyorsan fejlődött és bővült a 800-as széria, eljutva nemcsak hétvégi harcosokhoz, hanem komoly szakemberekhez is. Ennek ellenére hat évbe telt, hogy az Audio-Technica mikrofonok szilárd talajt fogjanak az audió iparágban. De amikor megtörtént, mindenki megtudta.
1984-ben indult el az installált mikrofonok története, ami olyan mint egy Hollywoodi film, melyben egy jelentéktelen karakter egyszer csak elképesztően sikeres lesz, de azután drámai kihívásoknak kell megfelelnie, hogy megtartsa pozícióját. De ez a történet nem egy személyről szól, hanem egy innovatív mikrofoncsaládról, melynek neve UniPoint®.
Barbra Streisand, AEW-T5400 Cardidoid Condenser mikrofonnal,
amit a Back to Brooklyn turnéján használt
1984 előtt a templomokban, tárgyalótermekben és egyéb publikus előadásokon használt mikrofonok gyenge minőségű, nagyméretű, idétlen eszközök voltak. A Japánban akkoriban divatos miniatürizációs trendnek (ki ne ismerné a viccet: Mi van a kezemben? / HiFi torony. / Na igen, de mennyi?) megfelelően az Audio-technica mérnökcsapat is belekezdett egy miniatűr, de kiemelkedő minőségű mikrofon fejlesztésébe. Amikor a prototípus elkészült, UniPointnak keresztelték, és ez lett a világ első miniatűr elektret mikrofon szériája. A függesztett és hattyúnyakú mikrofonok örökre megváltoztatták a templomi hangosítás és az üzleti ill. politikai prezentációk arculatát. A UniPoint® sorozat már születésekor olyan technológiai fölénnyel rendelkezett, hogy a versenytársaknak majd’ 10 évbe telt, hogy hasonlót alkossanak.
De a XXI. század elején a mobiltelefonok ugrásszerű elterjedése komoly problémát okozott: rádiófrekvenciás interferenciát, hallható zajt okozott minden installált hangrendszerben, márkától és konkrét alkalmazástól függetlenül.
A probléma először az üzleti és politikai konferenciákon merült fel, de ettől sokkal szélesebb körű volt. Az akkoriban használt mikrofonok nem arra készültek, hogy erős rádiófrekvenciás sugárzással teli terekben dolgozzanak. A mérnököknek a probléma megértéséhez le kellett menniük az alapokig. És akkor még nem volt semmilyen teszt vagy szabvány az ilyen inteferenciák mérésére. Az Audio-Technica volt az első mikrofongyártó, aki megoldotta a problémát és bevezette a – 13 különböző szabadalmat tartalmazó – UniGuard RF védelmet a 2005-ben megújított UniPoint® szériánál. Nem telt sok időbe, és az RF árnyékolás ipari szabvány lett, és minden jelentősebb mikrofongyártó felvértezte vele az installációs mikrofonjait.
1991-ben, a legendás producer, Phil Ramone közreműködésével megjelent az első 40-es szériájú Audio-Technica stúdiómikrofon, az AT4033. Ez volt az első 1000 dollár alatti stúdiómikrofon az amerikai piacon. Kevesebb mint felébe került bármilyen hasonló minőségű stúdiómikrofonnak, és ezzel gyakorlatilag berobbant a stúdiók világába. A 3/4”-os elektret mikrofont 1994-ben az 1”-os, változtatható karakterisztikás, valódi kondenzátor AT4050 követte, amit Alan Parsons, az Abbey Road stúdió és a Pink Floyd hangmérnöke mutatott be az amszterdami AES konvención. Parsons szinte vallásosan ragaszkodik az Audio-Technica márkához, és mint mondja: „soha, egyszer sem állt le egy sem a stúdióban”.
AT mikrofonok az amerikai elnöki vitaműrosban
Phil Ramone, aki producerként olyan előadókkal dolgozott, mint Bob Dylan, Aretha Franklin, Paul McCartney, Paul Simon, Luciano Pavarotti, Frank Sinatra és még sokan mások, így foglalja össze az AT mikrofonok előnyeit:
„Úgy gondolom, minden jó hangmérnök az udvarias módszert alkalmazza. Felrak három mikrofont és felveszi a dalt mindhárommal. Aztán megkérdezzük az énekest, hogy melyik tetszik. Ó, ezen remekül szól a hangom – válaszol, és rámutat az Audio-Technica mikrofonra. Rengetegszer így történik. Rengetegszer.”
2004-ben, felismerve a trendet, hogy a zenészek otthon akarják felvenni a zenéiket, az Audio-Technica elindította a 20-sorozatú stúdiómikrofon családot az AT2020-as modellel. Ez a mikrofon volt az Audio-Technica válasza a piacot elözönlő olcsó kínai stúdiómikrofonokra. Ugyanazért az árért az Audio-Technica többet kínált: a márkanévtől elvárt stabil, konzisztens minőséget (ha leveszel két 2020-ast a polcról, egyformán szólnak, ami nem mondható el a Noname kínai mikrofonokról) és kimagasló hangnyomástűrést (a 144dB-jével nem tudod leüvölteni, de még gitárládára vagy dob overheadként is használhatod).
Az AT2020-ast magasabb minőségű, de még mindig elérhető árú modellek követték: AT2035 (nagyobb membránnal, kisebb zajjal, nagyobb max. SPL-lel, komolyabb magastartománnyal és mellékelt rezgésmentes kengyellel), AT2050 (1”-os, dupla membrános, váltható iránykarakterisztikás valódi kondenzátor), és a sorozat legújabb tagja, az AT2031 szivarmikrofon, ami elengedhetetlen társa minden AT2020-nak minden házistúdióban, az összességében hasonló hangzásvilág, de eltérő árnyalatok okán.
Az Urushi modell
Az élő hangosítás a 70-es évek közepén vált az Audio-Technica szenvedélyévé. De hosszú és nehéz utat kellett végigjárni a kezdetektől az A-T élvonalbeli vezetéknélküli mikrofonjainak mai széleskörű elterjedtségéig. A legelső hangosítási mikrofonok a gyakorló zenészeket célozták meg, akik jó ár-érték arányú mikrofont kerestek énekre vagy hangszerre. De mint más Audio-Technica felhasználók, ők is gyakran sokkal többet kaptak. Mára az Audio-Technica a nemzetközi turnék egyik legkedveltebb mikrofonmárkája lett. Felhasználói és endorzerei között olyan hírességeket találhatunk, mint a Dream Theater, Slash, Taylor Swift, Justin Timberlake, Gwen Stefani, Linkin Park, Hoobastank, Aerosmith, Metallica, Heather Small, Alterbridge, Evanesence, Good Charlotte, Papa Roach, Sevendust, Slipknot.
„Ahogy belépsz, azonnal felismersz egy Audio-Technica bulit. Abszolúte. Tisztábbak, frissebbek a magasak.” /Big Mick Hughes, a Metallica FOH hangmérnöke
Az Audio-Technica mikrofonok más területen is komoly sikertörténetet mutathatnak fel: az 1996, Atlanta óta minden nyári és téli játékokon (2000 Sydney, 2004 Athén, 2008 Peking, 2012 London, 1998 Nagano, 2002 Salt Lake City, 2006 Torino, 2010 Vancouver) kizárólag Audio-Technica mikrofonok felelnek a sportközvetítések adáshangjáért, lehetőséget biztosítva a televíziócsatornáknak, hogy lebilincselő, akciófilm-stílusú hangzással tegyék élvezetessé a sportközvetítéseket. Ezeket az eseményeket az iparág talán legkomolyabb sound designja jellemzi, amihez minden alkalommal A-T mikrofonok ezreit alkalmazzák.
Az idei év az Audio-Technica alapításának 50. évfordulója. A jeles alkalomból limitált kiadású fejhallgatók és mikrofonok sorozatát adta ki, köztük a legendás AT4050 tradicionális japán motívumokkal díszített, kézzel festett, és magasfényű Urushi lakkozással ellátott verzióját, ami amellett, hogy a cég egyik legkiválóbb terméke, igazi gyönyörű, gyűjtői darab.
50 év elmúlt és itt a helye az ünneplésnek, de a fejlesztés nem áll meg. Az Audio-Technica eddig leginkább arról volt nevezetes, hogy lényegesen drágább versenytárs modelleknek megfelelő színvonalú, elérhető árú, logikus alternatívát kínált kiemelkedő megbízhatósággal. A cég az idén bemutatott és januártól kapható AT5040-es mikrofonnal helyet kér az igazi prémium szegmensben. De ez már egy másik történet…
( – )
Mint a korábbiak említettük ezt egy egész sor gyártónál tapasztaltuk, kezdve az Adobe-tól, a Harrisen, Newtek-n át, egészen a Blackmagicig. Róluk is szót ejtünk később, most azonban nézzük meg mit hozott néhány más gyártó az IBC-re, miután legutóbb a JVC Professional standját jártuk körbe.
Avitech multiviewer megoldások
A JVC standjának vezérlőjébe jól illeszkedett volna az Avitech, hiszen ők azok számára készítenek multiviewereket, akik nem elégszenek meg a mixerbe épített ilyen funkcióval vagy még minden más szempontból megfelelő a meglévő mixerük, azonban ez a lehetőség hiányzik belőle. A cég standján a legfontosabb újdonság a Rainer 3G Plus volt, ami egy 4 kimenetű multiviewer, 4 utas belső kaszkádolhatósággal. Ez a kompakt és sokoldalú eszköz egyetlen Rack Unit-ban 16 db 3G/HD/SD-SDI/CV bemenetet fogad négy kártyamodulon és négy HDMI és 3G-SDI kimenettel rendelkezik. Mind a 16 bemenet megjeleníthető egyszerre egyetlen kijelzőn, klónozva a maradék kimentetekre. De lehetnek négy darab, négy részre osztott kijelzőn a bemeneti források.,Vagy a 16-ból tetszőlegesen kiválasztott bármelyik 4 bemenet egy kijelzőn is láthatóvá tehető, klónozva további három monitorra.
Emellett érdemes volt szemre vételezni a Sequoia Solo termékcsaládot. Ezek olyan multiviewerek, amelyek érintőkijelző támogatással bírnak és beépített billentyűzet/egér vezérléssel rendelkeznek. Ez intuitív, egyéni vezérlést és konfigurációt biztosít az eszközökhöz. A Sequoia 4H-nak 4 HDMI bemenete van, a Sequoia 2H2U pedig két HDMI és két 3G/HD/SD-SDI/CV jelet képes fogadni.
Hitachi box kamerák
Továbblépve a Hitachi standjára, szintén praktikus újdonságokkal találkoztunk. Sportközvetítéseknél, élő események felvételénél elengedhetetlen a kránra vagy pan-tilt fejre szerelhető, nehezen elérhető helyre helyezhető, mégis nagy távolságról is vezérelhető boxkamera. Ebből mutatott be két új modellt a cég, a HV-201 és a HV-30 verziót. Emellett a hagyományos kamera kínálata is felsorakozott, élén a zászlóshajó SK-HD1500 slow-motion modellel, amely mellé a világon elsőként kínálnak 6 Gb/s átvitelt optikai csatornán.
Ezt igényli is a rendszer, hiszen másodpercenként 150 félképes vagy 100 egész képes jelet tud a CCU felé kiadni, 1920×1080 felbontásban. A két lábbal a földön álló, takarékos gazdálkodás mellett is kiváló képet igénylő felhasználóknak pedig ott volt a belépő árszintű, Z-HD5000 kamera. Ez 2/3” CCD-vel, fullHD-ban biztosít kiemelkedő képet, jel/zaj viszonyt és érzékenységet.
Z-HD5000 és teljes kamera kínálat
Azért nem minden cég a hétköznapokra fókuszált. Az Autodesk számára igazi ünnep volt az IBC. Bemutatták ugyanis a Flame 20 éves, évfordulós kiadását. Ez a kerek évszámon messze túlmutat, valódi paradigmaváltást jelent: egyetlen integrált alkalmazásban van lehetőségünk az effekt-gazdag editálásra, finiselésre és komplex trükkökre. Ezt semmilyen más termék nem kínálja. Akik csak valami ehhez hasonlóval is próbálkoznak, azok mindannyian két programmal oldják meg a feladatot: Adobe Premiere és After Effects, The Foundry Nuke és Hiero, Avid Composer és Eyeon Fusion, stb. Annyiban azonban még ez a bejelentés is felfűzhető a „valóságshow” gondolati fonalra, hogy a paradigmaváltás sokkal inkább a napi munkafolyamat változását határozza meg. Az új verzió erről szól, nem egy-két csillogó-villogó új funkciót vonultat fel, ami jól demózható, látványos, de éppen ezért nagyon hamar ki is megy a divatból.
Természetesen ezzel együtt szükség van megtalálni az egyensúlyt a divat és a praktikum között. A Matrox mesterien ötvözi ezt a kettőt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az új MXO2 Dock. Ennek segítségével a MacBook Pro-val vagy MacBook Air-el és MXO2-vel rendelkező felhasználók könnyen ideális, és ergonomikus munkakörnyezetet tudnak teremteni videó vágáshoz és digitális tartalomkészítéshez. Egyetlen Thunderbolt csatlakozón keresztül lehetőségük nyílik több eszköz csatlakoztatására, mint például nagy HDMI megjelenítő, teljes méretű billentyűzet, egér. A Gigabit Ethernet port segítségével vezetékes hálózathoz csatlakozhatnak, amely akár 18-szor nagyobb átviteli sebességet biztosít, mint a Wi-Fi. Kapunk még egy SuperSpeed USB 3.0 és két USB 2.0 portot.
Autodesk a 20 éves Flame bűvöletében
Legalább ennyire időszerű téma a streaming is, amihez két újdonsággal rukkolt elő a Matrox. A Matrox Monarch, egy professzionális video streaming és felvevő eszköz. Ez a kicsi és könnyen használható doboz egyszerű HTML felületen keresztül konfigurálható bármilyen olyan számítógépről, ami ugyanahhoz a hálózathoz csatlakozik, mint a Monarch. A készülék RTP, UDP vagy RTSP H.264 adatfolyamot állít elő bármilyen felbontású HDMI forrásból, mialatt párhuzamosan rögzíti a bemenetet jó minőségű MP4 vagy MOV fájlba SD kártyára, pendrive-ra, USB-s külső merevlemezre vagy hálózati tárhelyre.
Matrox megoldások a a divat és a praktikum jegyében
A másik friss termék a Matrox VS4 multi-ingest video streaming és rögzítő megoldás. A 2012-es IBC alkalmával a Matrox új irányba nyitott a broadcast piacon, és a TeleStreammel karöltve létrehozták a VS4 terméket. A VS4 egy négy független csatornával rendelkező ingest kártya, amely WireCast Pro-val működik együtt. Azonban nem csak a négy független alapsávi jelet képes IP alapú jelfolyammá alakítani, hanem akár csatornánként 300 Mbit/s sebességű, MPEG2 I-frame rögzítésére is alkalmas, saját szoftvere segítségével.
Első, felületes olvasatra könnyű összekeverni a Matrox és a Maxon cégneveket, pedig az előbbit teljesen más okból szeretik a broadcasterek, mint az utóbbit. Az IBC-n például azért, mert a motion 3D grafika specialistája pont a kiállításra időzítette Cinema 4D szoftverének megjelentetését. Egész pontosan a legfrissebb R14 verziót, ami nem csak sorszámozásában kacsingat a nagykorúság felé, hanem azzal is, amit kínál. Immár ez a harmadik olyan megjelenés, ami döbbenetes előrelépést jelent az előzőekhez képest. Már tavaly is elképedtünk, amikor teljesen új képalkotó, renderelő motorral rukkolt elő a cég a programban és ezzel komoly leckét adott fel a konkurenseinek. Idén pedig egy teljes organikus modellezőt, egy szobrász-szoftvert fejlesztettek a programba. De nem ez lett az egyetlen újdonság. A VFX trendeknek megfelelően készült el az új Xpresso grafikus programozói (scriptelő) felület. A Nuke kapcsolat pedig végképp a komoly versenyzők közé emeli a Ciname4D szoftvert.
A Maxon standján a Cinema 4D debütált
Igazi televíziós fordulattal, mintegy „cliffhangerként”, a motion graphics téma közepén fejezzük be mostani IBC2012-s beszámolónkat, annak reményében, hogy így még inkább rávetik magukat a kiállítást ismertető cikkünk utolsó darabjára. Hamarosan folytatjuk!
-e-
Mint a korábbiak említettük ezt egy egész sor gyártónál tapasztaltuk, kezdve az Adobe-tól, a Harrisen, Newtek-n át, egészen a Blackmagicig. Róluk is szót ejtünk később, most azonban nézzük meg mit hozott néhány más gyártó az IBC-re, miután legutóbb a JVC Professional standját jártuk körbe.
Avitech multiviewer megoldások
A JVC standjának vezérlőjébe jól illeszkedett volna az Avitech, hiszen ők azok számára készítenek multiviewereket, akik nem elégszenek meg a mixerbe épített ilyen funkcióval vagy még minden más szempontból megfelelő a meglévő mixerük, azonban ez a lehetőség hiányzik belőle. A cég standján a legfontosabb újdonság a Rainer 3G Plus volt, ami egy 4 kimenetű multiviewer, 4 utas belső kaszkádolhatósággal. Ez a kompakt és sokoldalú eszköz egyetlen Rack Unit-ban 16 db 3G/HD/SD-SDI/CV bemenetet fogad négy kártyamodulon és négy HDMI és 3G-SDI kimenettel rendelkezik. Mind a 16 bemenet megjeleníthető egyszerre egyetlen kijelzőn, klónozva a maradék kimentetekre. De lehetnek négy darab, négy részre osztott kijelzőn a bemeneti források.,Vagy a 16-ból tetszőlegesen kiválasztott bármelyik 4 bemenet egy kijelzőn is láthatóvá tehető, klónozva további három monitorra.
Emellett érdemes volt szemre vételezni a Sequoia Solo termékcsaládot. Ezek olyan multiviewerek, amelyek érintőkijelző támogatással bírnak és beépített billentyűzet/egér vezérléssel rendelkeznek. Ez intuitív, egyéni vezérlést és konfigurációt biztosít az eszközökhöz. A Sequoia 4H-nak 4 HDMI bemenete van, a Sequoia 2H2U pedig két HDMI és két 3G/HD/SD-SDI/CV jelet képes fogadni.
Hitachi box kamerák
Továbblépve a Hitachi standjára, szintén praktikus újdonságokkal találkoztunk. Sportközvetítéseknél, élő események felvételénél elengedhetetlen a kránra vagy pan-tilt fejre szerelhető, nehezen elérhető helyre helyezhető, mégis nagy távolságról is vezérelhető boxkamera. Ebből mutatott be két új modellt a cég, a HV-201 és a HV-30 verziót. Emellett a hagyományos kamera kínálata is felsorakozott, élén a zászlóshajó SK-HD1500 slow-motion modellel, amely mellé a világon elsőként kínálnak 6 Gb/s átvitelt optikai csatornán.
Ezt igényli is a rendszer, hiszen másodpercenként 150 félképes vagy 100 egész képes jelet tud a CCU felé kiadni, 1920×1080 felbontásban. A két lábbal a földön álló, takarékos gazdálkodás mellett is kiváló képet igénylő felhasználóknak pedig ott volt a belépő árszintű, Z-HD5000 kamera. Ez 2/3” CCD-vel, fullHD-ban biztosít kiemelkedő képet, jel/zaj viszonyt és érzékenységet.
Z-HD5000 és teljes kamera kínálat
Azért nem minden cég a hétköznapokra fókuszált. Az Autodesk számára igazi ünnep volt az IBC. Bemutatták ugyanis a Flame 20 éves, évfordulós kiadását. Ez a kerek évszámon messze túlmutat, valódi paradigmaváltást jelent: egyetlen integrált alkalmazásban van lehetőségünk az effekt-gazdag editálásra, finiselésre és komplex trükkökre. Ezt semmilyen más termék nem kínálja. Akik csak valami ehhez hasonlóval is próbálkoznak, azok mindannyian két programmal oldják meg a feladatot: Adobe Premiere és After Effects, The Foundry Nuke és Hiero, Avid Composer és Eyeon Fusion, stb. Annyiban azonban még ez a bejelentés is felfűzhető a „valóságshow” gondolati fonalra, hogy a paradigmaváltás sokkal inkább a napi munkafolyamat változását határozza meg. Az új verzió erről szól, nem egy-két csillogó-villogó új funkciót vonultat fel, ami jól demózható, látványos, de éppen ezért nagyon hamar ki is megy a divatból.
Természetesen ezzel együtt szükség van megtalálni az egyensúlyt a divat és a praktikum között. A Matrox mesterien ötvözi ezt a kettőt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az új MXO2 Dock. Ennek segítségével a MacBook Pro-val vagy MacBook Air-el és MXO2-vel rendelkező felhasználók könnyen ideális, és ergonomikus munkakörnyezetet tudnak teremteni videó vágáshoz és digitális tartalomkészítéshez. Egyetlen Thunderbolt csatlakozón keresztül lehetőségük nyílik több eszköz csatlakoztatására, mint például nagy HDMI megjelenítő, teljes méretű billentyűzet, egér. A Gigabit Ethernet port segítségével vezetékes hálózathoz csatlakozhatnak, amely akár 18-szor nagyobb átviteli sebességet biztosít, mint a Wi-Fi. Kapunk még egy SuperSpeed USB 3.0 és két USB 2.0 portot.
Autodesk a 20 éves Flame bűvöletében
Legalább ennyire időszerű téma a streaming is, amihez két újdonsággal rukkolt elő a Matrox. A Matrox Monarch, egy professzionális video streaming és felvevő eszköz. Ez a kicsi és könnyen használható doboz egyszerű HTML felületen keresztül konfigurálható bármilyen olyan számítógépről, ami ugyanahhoz a hálózathoz csatlakozik, mint a Monarch. A készülék RTP, UDP vagy RTSP H.264 adatfolyamot állít elő bármilyen felbontású HDMI forrásból, mialatt párhuzamosan rögzíti a bemenetet jó minőségű MP4 vagy MOV fájlba SD kártyára, pendrive-ra, USB-s külső merevlemezre vagy hálózati tárhelyre.
Matrox megoldások a a divat és a praktikum jegyében
A másik friss termék a Matrox VS4 multi-ingest video streaming és rögzítő megoldás. A 2012-es IBC alkalmával a Matrox új irányba nyitott a broadcast piacon, és a TeleStreammel karöltve létrehozták a VS4 terméket. A VS4 egy négy független csatornával rendelkező ingest kártya, amely WireCast Pro-val működik együtt. Azonban nem csak a négy független alapsávi jelet képes IP alapú jelfolyammá alakítani, hanem akár csatornánként 300 Mbit/s sebességű, MPEG2 I-frame rögzítésére is alkalmas, saját szoftvere segítségével.
Első, felületes olvasatra könnyű összekeverni a Matrox és a Maxon cégneveket, pedig az előbbit teljesen más okból szeretik a broadcasterek, mint az utóbbit. Az IBC-n például azért, mert a motion 3D grafika specialistája pont a kiállításra időzítette Cinema 4D szoftverének megjelentetését. Egész pontosan a legfrissebb R14 verziót, ami nem csak sorszámozásában kacsingat a nagykorúság felé, hanem azzal is, amit kínál. Immár ez a harmadik olyan megjelenés, ami döbbenetes előrelépést jelent az előzőekhez képest. Már tavaly is elképedtünk, amikor teljesen új képalkotó, renderelő motorral rukkolt elő a cég a programban és ezzel komoly leckét adott fel a konkurenseinek. Idén pedig egy teljes organikus modellezőt, egy szobrász-szoftvert fejlesztettek a programba. De nem ez lett az egyetlen újdonság. A VFX trendeknek megfelelően készült el az új Xpresso grafikus programozói (scriptelő) felület. A Nuke kapcsolat pedig végképp a komoly versenyzők közé emeli a Ciname4D szoftvert.
A Maxon standján a Cinema 4D debütált
Igazi televíziós fordulattal, mintegy „cliffhangerként”, a motion graphics téma közepén fejezzük be mostani IBC2012-s beszámolónkat, annak reményében, hogy így még inkább rávetik magukat a kiállítást ismertető cikkünk utolsó darabjára. Hamarosan folytatjuk!
-e-
A bemutatásra került modellek a kiváló képminőség mellett a jó ár/érték arányukkal hívják fel magukra a figyelmet. A tervezésnél figyelembe vették a felhasználók visszajelzéseit és a korábbi elődmodellekhez képest számos ésszerű ergonómiai és funkcionális változtatást hajtottak végre.
Az elméleti előadás, előtérben a főszereplő kamerákkal
A részletes bemutatót Dénes Zoltán HSC operatőr tartotta, aki a közelmúltban részt vett, – a Sony európai központjában, Basingstok-ban, – egy kamera mesterkurzuson.
Dénes Zoltán HSC operatőr
Az első ismertetett kamera a PMW-200-as volt, amely a nagy sikerű PMW-EX1-es utódmodellje. A felhasználási terület igen széles: eseményrögzítés, hírgyűjtés, esküvő, videoklip, dokumentumfilm, vállalati alkalmazások és 3D. A képekről 3db. félcollos Exmor CMOS érzékelő gondoskodik. SD/HD 4:2:2/4:2:0 felvételeket készíthetünk. HD 4:2:2 –ben 50 Mb/s, HD 4:2:0-ban 35 Mb/s, vagy 25 Mb/s, SD DVCAM-ben pedig 25 Mb/s bitsebességgel dolgozik a kamera. A fix objektív 31,4-439 mm 14X átfogású varió.
PMW-200 kamera
Automatikus és kézi állítás lehetséges élességben, zoomban és rekesznyílásban. A rögzítésről 2 db. SxS memória kártya foglalat gondoskodik, így XDCAM EX munkafolyamatban dolgozhatunk. A HD/SD SDI, HDMI, Genlock és TC be/ki képességek révén több kamerás rendszerbe is illeszthetjük a PMW-200-at. A kistestvér PMW-150 ugyan ezekkel a tulajdonságokkal rendelkezi, azonban ennek képérzékelője 1/3 collos. A kamera hátsó traktusán helyezkednek el a csatlakozók, oldalt található a két professzionális XLR hangbemenet.
PMW-200 objektív környezete
Érdemes néhány szót szentelni a félcollos képszenzorra, amely teljes HD, 1920X1080-as felbontással rendelkezik interpoláció nélkül. Hasonló az EX1-ben lévőhöz, azonban továbbfejlesztett, érzékenysége 2000 luxnál F11, jel/zaj viszonya 56 dB. Távvezérlésre is van lehetőség, más gyártó eszközével a varió és a felvétel indítása vezérelhető. WiFi-n keresztül is vezérelhetjük a kamerát a CBK-WA01 adapter segítségével, ilyenkor az élesség, rekesz, varió és az auto-irisz ki/be kapcsolása lehetséges, okos telefonok használatával. Az auto-fókusz ki/be kapcsolásához firmware frissítés szükséges. Több funkció is segíti az élesség állítást, az egyik ilyen a Focus Assist, amely a kézi élesség állítást fejezi be. Az auto-fókusz egy gombnyomásra aktiválódik, ha manuálban vagyunk. A kereső közepének kinagyítása pedig vizuálisan könnyíti a fókuszálást. A fájlformátumok MXF, MP4 és AVI. A hang az 50 Mb/s-os felvételnél 24 bites 48 kHz 4 csatornás. A többi felvételi formátumnál 2, vagy 4 csatornás, 16 bites hangok kerülnek rögzítésre.
PMW-200 hátsó traktusa és az XLR hangcsatlakozók
Felvételi médiának elsősorban a Sony SxS kártyáit használjuk, (SBP-16/32664, SBS-32G1/64), de szükség esetén bevethetünk XQD, Memory Stick, SD kártyákat is a hozzájuk tartozó adapterrel. Gyorsításhoz, vagy lassításhoz PAL környezetben 1920X1080p 1-30 kép/sec, 1280X720 1-60 kép/sec, NTSC környezetben, 1920X1080p 1-30 kép/sec, 1280×720 1-60 kép/sec képrátákkal dolgozhatunk. A szakaszos felvétel funkció előre meghatározott időközönként készít felvételeket. A Picture Profile funkcióban a color-correction esetében egyetlen színt cserél széles tartományban, a multi matrixnál 16 különböző színt állíthatunk egyedileg.
NEX-EA50 a kihúzható válltámasszal
A következő kamera a NEX-EA50-es modell, amely APS-C HD CMOS érzékelőt kapott, AVCHD 2.0-ban rögzít, 50p/25p/50i, vagy 59,94p/29,97p/23,98p/59,94i formátumokban. E bajonettes objektív csatlakozása van, amely széles lencseválasztékot kínál. Új fejlesztésű objektívvel szállítják, SELP 18 200, 18-200 mm F3,5-6,3 OSS, amelyhez optikai képstabilizátor is tartozik. A berendezéshez tartozó HXR-FMU 128 memória egység adatmentésre is használható. Az MSPX64/32/16 „tükrözhető” memória kártyát használva, egyedülálló adatbiztonságot érhetünk el.
NEX-FS700 a megfizethető kategóriában zászlóshajó
A kiforrott FS-100 kamerával dolgozó operatőrök számos kérdést tettek fel a Sony felé, íme néhány: „Nagyon jó a 4:2:2 rögzítés külső eszközre, de nem lehetne SDI-on keresztül?”
„Miért nincs ND szűrő?”
„Tudom használni a meglévő E bajonettes objektívjeimet,”
„Hogyan lehetne szebb lassított felvételeket készíteni?”
„Hogyan tudok több kamerát minél egyszerűbben azonosra beállítani?
„F3-as kamerával is dolgozom, a 700-asnál van Cine gamma?”
„Jó-jó a szuper 35 mm, de mi a helyzet a 4K-val?”
„Néha fotóznom is kell, de nem elég a HD felbontás. Elkerülhetem a külön fényképezőgép használatát?”
Nos mindezen kérdésekre a válasz a NEX-FS700, amely egy megfizethető, szuper 35 mm-es rendszer, E bajonettel, amellyel számos kreatív felvétel készíthető. A kamera 4K ready, nagy-sebességű szuper 35 mm Exmor CMOS képérzékelőt kapott. Kifejezetten mozgóképre fejlesztve, így nincsenek nem kívánatos jelenségek, úgy mint dőlés (redőnyzár) effektus, moiré. A 4K 4096X2160, hamarosan elérhető firmware frissítéssel. Nagy sebességű felvételek készíthetők: 120, 240, 480 és 960 képkocka másodpercenként. A gyors, 1920X1080 240 kép/sec kiolvasási sebesség valódi lassítást biztosít képismétlés nélkül. Mindez 10x-es lassítás esetében igaz, 40x lassítás esetében a hasznos sorok száma csökken. De mindezeket figyelembe véve ha megnézzük a piacon lévő szuper-lassító kamerák árait, az FS700 igen baráti költséggel érhető el, a MEMRECAM, FOR-A, Phantom HD GOLD, vagy a Grass Valley áraihoz képest. A magas érzékenység alacsony zajjal párosul, bármilyen napszakban különleges körülmények között is dolgozhatunk. Beépített ND szűrő, 3G-SDI kimenet és fotó mód jellemzi. A 3G-SDI progresszív kimeneten a következő formátumok érhetők el: 50p, 59,94p, 23,98p/PsF, 25p/PsF, 29,97p/PsF.
Egy „E” foglalatos Sony objektív a bőséges választékból
A kimeneti formátum azonos a rögzített formátummal. 4:2:2 1080/50p, 60p kimenet az SDI és HDMI kimeneteken. A 4K RAW (tömörített) videojel a 3G-SDI kimeneten érhető majd el firmware frissítés után. A nagyméretű képszenzornak köszönhetően kicsi a mélységélességi tartomány, így kiváló fotókat is készíthetünk. 3:2 képaránynál 3240×2160 7megapixel, 16:9-nél 3840×2160 8,3 megapixeles állóképeket exponálhatunk. A továbbfejlesztett funkciók között találjuk az „Átélezést”, ez gyakorlatilag fókusz vezérlést jelent két beállított érték között,” E” foglalatos objektívekkel. A másik hasznos funkció az Arc követés, ekkor a kamera automatikusan felismeri az arcot és követi az élességet. További segítség a 4x és 8x nagyítás a keresőben, így még hatékonyabban állíthatunk élességet. Újdonság még, hogy ez nem csak a kép közepén lehetséges, hanem bárhol a képmezőben. Professzionális tulajdonság a kép profilok beállítása, új gamma és szín beállítások érhetők el, úgy mint az Alpha és NEX fényképezőgépeknél. Elérhető még a PMW-F3 CINE1-4 gamma beállítása, így egységes képi világot valósíthatunk meg különböző kamerákkal. Utómunkához igen hasznos a szabványos film formátumok jelölése a keresőben: 1,66:1 European vista, 1,85:1 American vista, 2,35:1 Cinemascope. Szín beállítások: STANDARD Mátrix, STILL állókép a DSLR és a Sony Alpha kamerák emulálása, CINE, filmes kevésbé telített film (vörösben szegény), PRO kevésbé telített a túllövés környékén, ITU709 normál Sony 709 mátrix, telítettebb, mint a STANDARD. A mértékegységek a kijelzőn minden felhasználó számára könnyen érthetőek (video, film, fotó), így az erősítés dB/ISO, a távolság méter/láb, a zár idő/szög-ben jelenik meg. A rugalmasabb munkavégzés érdekében maximálisan 99 különböző kamera profilt menthetünk memóriakártyára, amelyről aztán átmásolhatjuk azokat a többi kamerára is. Így a konfigurálási időnk jelentősen lerövidül. Kényelmi tulajdonságok között figyelmet érdemel az új markolat, amelynek dőlésszöge állítható, ergonómikus kialakítása révén könnyen elérhetők a kezelőszervek, úgy mint auto irisz, fotó, rec, nagyítás, varió.
Egy lehetséges filmes kiépítés
A prezentáció egyik ábrája összehasonlította a PMW-F3, NEX-FS700, NEX-FS100 és NEX-VG20 kamerákat. Ebből kiderült, hogy a legsokoldalúbb és legnagyobb tudású megoldás az FS700, különösen igaz ez filmes alkalmazásban. „E” foglalatos objektívek terméksorából a következők érhetők el: SEL-18 200 F3,5-6,3 OSS, SEL-1855 OSS, SEL-16F28, SEL-30M35, SEL-50F18, SEL-24F18Z, SEL-55 210. A nagyobb lencse választék érdekében használhatjuk az Alpha objektíveket is az LA-EA2 adapteren keresztül. Számos gyártó is piacra dobott „E” kompatibilis lencsétek, úgy mint: Zeiss, Kenko Tokina, Tamron, Sigma, Samyang. De aki ennél is többet akar, az megfelelő adapterrel használhatja a filmgyártás szabványaként elterjedt PL foglalatos lencséket is, a nagy átmérő, hosszú tubus, fókusz és rekesz gyűrű minden előnyét élvezve. Az érzékelőhöz közeli objektív csatlakozónak köszönhetően sok adapter található a piacon. Több mint 180 adapter érhető el 35 féle objektív csatlakozáshoz. Rögzítéshez a kompatibilis MS és SD memória kártyákat használhatjuk, valamint a Sony HXR-FMU128 flash memória egységét amelyet a kamerához dokkolhatunk. Természetesen az SDI és HDMI kimenetre számos külső rögzítőt is csatlakoztathatunk. Ilyen a Sony SR-R1 SDI, Atomos Ninja2 HDMI, Atomos Samurai SDI, Convergent Design NanoFlash SDI-HDMI, AJA Ki-Pro SDI-HDMI, Focus FS-T1001 SDI, Sound Devices Pix 240 SDI-HDMI és Cinedeck EX, RX, MX SDI-HDMI. A rögzített MPEG2 SD, AVCHD 1.0 és 2.0 fájlok utómunkáihoz a legismertebb gyártók termékeit használhatjuk: Sony Vegas Pro 11, Apple Final Cut Pro 7.0.3, FCP X, Adobe Premiere Pro CS5.5 (Mac) és (Win), Grass Valley Edius 6.03, Avid Media Composer 6 (Win), Cineform Neo HD, Neo 3D (Win). A legtöbb esetben natív import lehetséges. Az NXCAM kamera család immáron hat tagból áll: NEX-FS700, NEX-FS100, HXR-NX5, HXR-NX70, HXR-NX30, HXR-NX3D1. Az előadás végén szemléletes ábrát láthattunk a szenzorméret és látószög összefüggéséről, – nagyobb képérzékelőhöz nagyobb látószög tartozik ugyan annál az objektívnél és mélységélességnél. Az utolsó slide a fotó és az Exmor Super 35 mm CMOS összehasonlításáról szólt. Ha 24×36 mm-es lapkával készítünk 16:9-es videót, akkor 2 sor eldobásra kerül minden 3. sorban, ami mindenképpen információ vesztést eredményez. Ezzel szemben a szuper 35 mm-nél nincs soreldobás, nagyok a pixelek, kicsi a zaj, nagy a dinamika tartomány, nagy az érzékenység és kicsi a lépcső effektus.
A prezentáció után megtekertük a gombokat
Mindazok akik ellátogattak a Sony kamera mesterkurzusára, bőséges ismeretekkel térhettek haza. Nem csak új kamerákat, hanem jelentős mennyiségű elméleti anyagot is megismerhettek, a szenzorméretek, pixelszámok, mélységélesség, objektív választás témakörében.
Seiler György
A felkelő nap országa eredetileg 2016-ra tervezte a bevezetést, azonban az Asahi Times, a Japán Belügyi és Kommunikációs Minisztérium döntése alapján a 2014-es brazíliai futball világbajnokság döntője idején indítják a 4K képek közvetítését. Az első 4K adások az ország kommunikációs műholdjain, – és nem a broadcast műholdakon, – keresztül érkeznek majd a háztartásokba.
A BS műholdak használatát későbbi időre tervezik. Az előre hozott időpont hátterében az áll, hogy a japán hatóság felpörgetni kívánja a 4K televíziós készülékek eladását. Az UltraHD televíziók már most kint vannak a japán piacon, úgy mint Sony, Panasonic, Toshiba és Sharp, csakúgy mint a koreai gyártók termékei, pld. LG.
-e-
Az „olcsó” persze viszonylagos, de a hasonló célú broadcast eszközök világában ez egyértelműen igaz. Megtapasztalhatta ezt a szakmai közönség a Media Networks Kft. október elején megrendezett nyílt napján.
A Media Networks, mint a Blackmagic Design egyik nagy magyarországi partnere és disztribútora nem először szervezett ilyen szakmai napot, egy évvel ezelőtt, 2011 szeptemberében ugyancsak nagysikerű bemutató keretében ismerkedhettek meg az érdeklődők az újdonságokkal. Most a termékbemutató mellett két előadás is elhangzott, melyet a Blackmagic design képviselője tartott. Délelőtt élő produkciós munkafolyamatokról, délután az utómunka eszközeiről volt szó. A kiállítás keretében égész nap alkalom volt a berendezések működés közbeni tanulmányozására, a kérdések megvitatására.
A Blackmagic Design termékeit lapunkban rendszeresen ismertetjük, többek között írtunk már különböző kártyáikról, rögzítőikről, ATEM mixereikről, melyet az Echolab 2010-es megvásárlásával hoztak piacra, vagy a 2010-ben ugyancsak megvásárolt DaVinci cég Resolve fényelő rendszeréről. Legutóbb a Teranex vállalat került a birtokukba, akik kitűnő szabvány és formátum konvertereket gyártottak. Ebből is látható, hogy a cég igen dinamikusan fejlődik, fő célkitűzése, hogy a broadcasterek számára a legjobb minőségű eszközök széles skáláját biztosítsák megfizethető ár mellett. A cég 2012-es, nagyon dekoratív kivitelű katalógusa részletes ismertetőt nyújt a termékekről.
A délelőtti előadás fő témái a produkciós mixerek, a kamera összeköttetések, a rögzítők, lejátszók, monitorozó és jelkonvertáló berendezések valamint routerek és jelszétosztó eszközök voltak. Motto: stúdióépítés 25 perc alatt, ez persze túlzás, de a bemutatott eszközök valóban magukért beszéltek. Mindenekelőtt a korábban említett ATEM 1 és 2 ME-s mixerei, valamint a szoftveres vezérlésű ATEM Television Studio került bemutatásra. Jellemzőjük a kompakt kialakítás, sokoldalú felhasználhatóság. Az elektronikát tartalmazó main frame-ek és a kétféle vezérlő panel külön vásárolható meg. Igény szerint ez utóbbiaktól el is lehet tekinteni, amennyiben a képernyőn megjelenő szoftveres vezérlő felület elegendő. Ez a megoldás magában hordozza a későbbi fejlesztés lehetőségét a laptopos vágástól indulva a komolyabb felhasználásokig. A különböző központi egységek és vezérlő panelek egymással kompatibilisek.
A nyolc választható bemenettel (4 SDI, 4 HDMI, 1 analóg), 3 Aux-szal rendelkező 1 ME-s változat 2U, a 16 bemenetű, 6 Aux-os 2 ME-s 3U magas, mindkettő tartalmaz Multiview monitorozás, az utóbbi kétmonitoros. A digitális bemenetek szinkronizáltak. Mindegyikhez tartozik több keyer (upstream és downstream), beépített DVE, program és preview kimenet (SD és HDMI, lekonvertált SD), USB 3.0 interfész, UltraScope hullámalak monitor, beépített média lejátszó. Ezekről részletesen írtunk 2011. szeptemberi számunkban.
A kamerák összeköttetését biztosító eszközök közül bemutatásra került az ATEM kamera konverter, mely kétirányú optikai kapcsolatot biztosít a kamera és a képkeverő között akár 45 km-es távolságon át.
Csatlakozási felülete SDI és HDMI, 3.5-ös audio jack, utasító, visszirányú video monitorozás. Beépített tölthető akkumulátorral mintegy 3 órát képes működni. Az egyes funkciók visszajelzésére LED-ek szolgálnak. Kamerára szerelhető, kivitele alumínium házas. Meg kell említeni, hogy az igazán strapabíró használathoz nem árt egy kis átalakítás a csatlakozások tekintetében. Ennek párja a rack-be szerelhető vevőegység (stúdió konverter), mely visszaalakítja a jeleket.
Fontos egységek a rögzítők, melyekről szintén írtunk már, így például a 2011 szeptemberében megjelent kompakt Intensity Extrem-ről, mely tömörítetlenül rögzít és a Thunderbolt technológiát használja. A mostani kiállításon láthattuk a hordozható kivitelű, kamerára szerelhető, akkumulátoros Hyper Deck Shuttle és az 1U magas HyperDeck Stúdió berendezést (ezekről szintén már beszámoltunk). Ez utóbbinak két változata létezik, a normál és a magasabb igényeket kielégítő Pro kivitel. A HyperDeck Stúdió fő előnye a folyamatos felvételi lehetőség, melyet két SSD rögzítő beépítésével értek el. Ezzel a megoldással az egyik kártya kivétele vagy telítettsége esetén automatikusa folytatódik a felvétel a másikon. Vezérlése tudja a VTR funkciókat, kis színes monitorral is rendelkezik. A HyperDeck Shuttle és a HyperDeck Stúdió kezeli a tömörítetlen QuickTime, a kompresszált ProRes és DNxHD formátumokat, ezáltal megnő a rögzítési idő. A PRO változat az előbbiek mellett rögzíti a kompresszálatlan 4:2:2 SD/HD, a 4:4:4 RGB, a 2K jeleket. Ez rendelkezik 3GB/s-os SDI, HDMI és analóg komponens video és XLR audió csatlakozókkal, továbbá el van látva Thunderbolt kapcsolódási felülettel is. Jól használható a távvezérlési lehetőség.
A monitorozási feladatokra a SmartView család egységeit ajánlják. Mindkét változat keskeny, a Duo kivitel 3U magas, két darab 8”-os LCD kijelzőt tartalmaz, a HD változat egy 6U magas 17”-os 1920×1080 felbontású, ugyancsak rack-be építhető egység. SDI benő jelek fogadására képesek, támogatják az SD, HD és 3GB/s-os jelformátumokat, kezelik az adásjelzést, Etherneten keresztül állíthatók, működnek 12 V-ról. Fizikai kivitelük döntető, az LCD az optimális láthatósághoz igazítja a képet.
A BlackMagic Design kompakt és megfizethető megoldást kínál a különböző jelkonverziókra, ez pedig az 1U magas Teranex Standard Converter. A korábbi terméket teljesen áttervezték, nagyobb tudás mellett az ár a töredékére csökkent. Megoldható vele a PAL és NTSC SD jelek felkonvertálása 720 és 1080 HD formátumra, ennek a fordítottja, a képarány-váltás, interlace – non-interlace átalakítás, 24, 25, 30 fps konverzió, zajcsökkentés, kadencia eltávolítás, hang, timecode és felíratok kezelése, 3D jelkezelés, 2D-3D konverzió, 3D-s felvételeknél segíti a kamera/kamerák geometriai beállítását – hogy csak néhányat említsünk. Két változat létezik, a 2D és 3D Processzor. Csatlakozási felület: SD/HD, 3GB/s SDI, HDMI, analóg komponens, 16 hangcsatornás SDI, 8 csatornás AES/EBU és 4 csatornás szimmetrikus analóg audio, Thunderbolt csatlakozó, RS422 vezérlés, referencia és ethernet bemenet. A 3D egység ezen túlmenően kettős SD/HD és 3GB/s SDI és HDMI be- és kimenettel is rendelkezik a 3D és a 4:4:4 konverzió érdekében.
Egy stúdió nélkülözhetetlen részei a routerek és a szétosztó erősítők, ezekre is kínál megoldást a BlackMagic Design. A család elemei méreteik szerint változnak. Egyszerűbb feladatokhoz a 16×16-os, 1U magas Micro Videohub ajánlott, mely USB és ethernet jeleket kapcsol, az ugyancsak 16×16-os Smart Videohub SDI jelek kezelésére szolgál, beépített hardver vezérlő panellel. A Studio Videohub már 2U magas, 16 bemenettel és 32 kimenettel rendelkezik, van RS-422 és 16 deck-vezérlő portja. Nagyobb változat a kis helyigényű Compact Videohub, mely 40×40-es SDI kapcsolómező 2U magas egységben. A broadcast kivitel 72×144-es SDI, 72 deck vezérlő, és RS-422-es porttal. Ennek nagysága 8U. Vezérlésre az ethernetes kapcsolattal rendelkező, mind MAC, mind Windows szoftverrel konfigurálható Video Smart Control panel szolgál. Meg kell jegyezni, hogy a cég repertoárjában van még a modulárisan felépíthető 3GB/s-os optikai router is, mely az SD, HD, 4:4:4 és 2K formátumokat kapcsolja, maximális kiépítése 144×144. A moduláris felépítés 4×4-es kártyákból alakítható ki. Nagyobb kiépítéseknél hasznos segítség az XY rendszerű Control Panel Softver.
A délutáni szekció az utómunkázás jegyében zajlott. Itt a fő látványosság a BlackMagic Cinema Camera volt, mely ránézésre egyáltalán nem tűnt professzionális filmkészítő eszköznek. Mostanra azonban már megszokhattuk, hogy a broadcast és a filmkészítés világa új eszközökkel gazdagodik. Ez a kamera inkább hasonlít egy nagyobb méretű fényképezőgépre, mint egy hagyományos kamerára. A kamera objektívje cserélhető, csatlakozója EF típusú, mely több gyártó optikájának használatát teszi lehetővé. Dinamika tartománya 13 lépcsős, ez a 12 bites DNG konverzió után igazi részletgazdag filmes hatást biztosít különböző fényviszonyok között. A kamera fémházas, a vezérlő gombok könnyen elérhetők, érintőképernyős kijelzője van. Rendelkezik beépített SSD felvevővel is, mely 2.5K kompresszálatlan CinemaDNG Raw 12 bites jelrögzítésre képes, de kezeli a tömörített DNxHD formátumot is. Előnyös tulajdonság a kapacitív LCD kijelzőn keresztüli metaadat beviteli lehetőség, mely megkönnyíti az utómunkát. Kimenete SDI video (HD-SDI 3G is), audio jack, Thunderbolt csatlakozási lehetőség számítógépek felé, LAN beállítás vezérlés. A kamerához tartószerkezet is kapható, belső akkumulátorral ellátott, ezzel mintegy 90 perc üzemidő érhető el. Képes külső 12-30 V-os táp fogadására.
A kamerához tartozik egy teljes értékű DaVinci Resolve szoftver is, mely akár Macintosh, akár Windows alapon futtatható. Ezzel kiváló színkorrekció és végeredményül igen magas képminőség érhető el. Itt kell megemlíteni, hogy a cég kihozta a DaVinci Resolve új, 9-es változatát. Nem volt kiállítva, de elérhető a DaVinci film restaurálási szoftvere is, mellyel régi kopott filmek szinte újjá varázsolhatók.
Egy ilyen szakmai bemutatóval összekötött kiállítás nem tudja lefedni a BlackMagic design termékskáláját. Sok eszközt lehetne még megemlíteni: különböző kialakítású konvertereket, köztük a kedvelt mini családot, mely átmenetet biztosít az analóg, SDI és HDMI jelek között, elvégzi az optikára való átalakítást, kezeli az audiót. Nagy népszerűségnek örvendenek a DeckLink kártyák és az extender eszközök is, hogy csak néhányat említsünk. Hasznos berendezés az UltraStudio Pro, mely igen sokoldalú számítógépes video szerkesztési lehetőséget kínál broadcast minőségben. A 3Gb/s-os csatlakozási felületeken túl a számítógép felé igen gyorsan továbbítani tudja a tömörítetlen HD jelet az USB 3.0 csatlakozón keresztül, így az elérhető sebesség 4.8Gb/s. Ezekről az eszközökről a korábban említett katalógusból lehet tájékozódni, vagy az érdeklődő felveheti a kapcsolatot a Media Networks Kft-vel, esetleg ellátogathat a www.blackmagic-design.com honlapra.
A szakmai bemutató érdekes része volt a főként BlackMagic design eszközökkel kialakított szlovák közvetítő kocsi. Ez egy moduláris felépítésű, kisméretű, kevés személyzettel dolgozó kocsi, mely az adott célfeladatnak jól megfelel. A kialakításnál fontos szempont volt a kompakt, kis helyigényű, költségtakarékos, ugyanakkor megfelelő technikai színvonalat biztosító eszközökből való építkezés.
Bódi János
Most az Öné lehet a hihetetlen broadcast minőségű deck amely a felvételhez és lejátszáshoz olcsó szilárdtest lemezeket használ. A HyperDeck Sudio úgy dolgozik mint egy hagyományos deck, támogatja a kettős lemez foglalatot, amikor az egyik lemez megtelik a felvétel folytatható a következőre. Korlátlan rögzítés. A HyperDeck Studio támogatja a 10 bites tömörítetlen, valamint a tömörített DNxHD™ és ProRes™ formátumokat, így Ön egyszerűen, direktben montírozhatja és editálhatja a médiát mindenféle fájlmásolás nélkül! A HyperDeck Studio tökéletes élő műsorokhoz, gyors visszajátszáshoz és lemezes szerver használathoz.
Abszolút tökéletes minőség
A HyperDeck Studio kezeli a tömörített és a tökéletes minőségű tömörítetlen videókat. Ön választhat a 10 bites ProRes, DNxHD MXF, DNxHD, QuickTime™ és a 10 bites tömörítetlen QuickTime felvétel és lejátszás között. A tömörítetlen formátummal Ön egy matematikailag tökéletes „klón” felvételt kap a capture és visszajátszás között, így mindig megbízhat a felvételében, hiszen ennél magasabb minőség már nem lehetséges.
Jól ismert broadcast deck kialakítás!
A HyperDeck Studio teljesen hasonlatos a szokásos broadcast rögzítőkhöz a továbbító gombjaival, jog/shuttle korongjával, vezérlő portjával és a beépített LCD-vel. Ön korlátlan hosszúságú rögzítési lehetőséget kap, mert a HyperDeck Studio magába foglalja a kettős SSD foglalatot, felvételkor ha megtelik az egyik lemez a rögzítés automatikusan folytatódik a másikra.
Szilárdtest lemez (SSD) felvétel
Egyszerűen csak tegye be a HyperDeck Studio-ba a gyors, 2,5 collos szilárdtest lemezt és indítsa el a rögzítést! Az SSD-k használhatók asztali vagy laptop számítógépekben is, és mint az efféle termékeknél megszoktuk az áruk folyamatosan csökken, míg a kapacitásuk nő! Tegye be az SSD-t a komputerébe, ami máris üzemkész. A fájlok hagyományos QuickTime, vagy MXF fájl formátumokban vannak tárolva, így Ön használhatja a médiákat Mac™, Windows™ és Linux szoftverekkel!
Használjon kamerákat, mixereket és monitorokat
SDI és HDMI be és kimenetekkel, a HyperDeck Studio virtuálisan együtt dolgozik minden kamerával, képkeverővel, vagy monitorral! Csatlakoztassa televíziókhoz, vagy projektorokhoz gyors helyszíni megtekintéshez, vagy készítsen izgalmas élő akció visszajátszást az ATEM produkciós keverő bevetésével.
Használhatja még digital signage alkalmazásban is. Csak kétszer nyomja meg a play gombot és máris hurok lejátszást kap! Képzelje el, hogy valódi, broadcast minőségű, 10 bites felvételt készít a következő élő eseményén!
Nézzen utána még ma!
www.blackmagicdesign.com/hyperdeckstudio
Nem Zih Zsolt volt a családban az első televíziós
Édesapám 1959-ben világosítóként kezdett a Magyar Rádió és Televízióban. Eredeti szakmája villanyszerelő volt. És lépegetett szép lassan előre, fővilágosító lett, majd a Híradó elindulásakor Szurok János operatőr mellé került, mint világosító. Sokat jártak együtt forgatni, segédkezett mindenben így lett segédoperatőr, majd kezdett önállóan dolgozni. Járt a Filmművészeti Főiskolára operatőr szakra és 1990-ben, mint a híradó operatőrje ment nyugdíjba.
Balról: Zih Zsolt és a cikk szerzője Babiczky László
Így ismerted meg a televíziózást, édesapádon keresztül?
Apu sokszor vitt forgatásokra, sokszor ücsörögtem órákat az operatőr tartózkodóban, de ott is nagyon érdekes volt, mert jöttek a többiek nyitogatták a szekrényeket, előkerültek a kamerák. Sőt forgatás is volt, mert ott vették fel a rajzos időjárás jelentést. Aztán lementünk a laborba, megmutogatták azt a világot is. Otthon is volt fotólaborunk, apám szeretett fotózni, és laborálgattunk a fürdőszobába bátyámmal együtt. Később ő is televíziós lett. Én 1974-ben végeztem a fényképész iskolában. Szerencsém volt, mert akkor indult egy kameramani tanfolyam. Olyanokat képeztek, akik a stúdióban álltak a kamerák mögött. Esténként mi csináltuk a híradókat, persze csak külsősként. Apu jóban volt Varga Zoltánnal a fotóosztály vezetőjével, Ő apuval együtt járt régebben az Újságíró iskolába. Megkérte, hogy néha hagy dolgozhassak nekik is. És itt nyílt lehetőség rá, hogy státuszba kerüljek.
Kik dolgoztak akkoriban a fotóosztályon?
Zafír Herbert (ha jól emlékszem a nevére, nem ismertem személyesen), ő még Zoliék előtt érkezhetett, Varga Zoltán volt a főnök, Vörös Ili, Lippay Ági, Komáromy Gábor, Sárospataky Györgyi, aki egy-két évvel előttem érkezett és a laboros kolléganők: Orbán Róbertné Hermina. Mellettünk volt a híradónak egy külön fotósa Chochol Károly és segítője Kovács László nevű fotós, aki ma már szintén nyugdíjas. Aztán jött a 80-as évek elején Tóth Gyuri a fotóművészet nagyja és színes laboránsnak Simon Gyuri az MTI-ből és Witner Géza majd Csicsay Claudia fotós a filmgyárból. Körülbelül ez volt a csapat.
Az MTV fotós csapata már megfogyatkozva 1996 karácsonyán, az alapítók nélkül. Balról: Zih Zsolt, Simon Gyuri, Sárospataki Györgyi, Bernáth Attila, Orbánné Nádasky Hermina, Komáromi Gabi, Lippay Ági, Tóth Gyuri, Tamás Kati
Mi volt akkoriban a televíziós fotós feladata?
Első munkáimnak az volt a neve, hogy bejátszó kép készítése. Nem küldtek mindenhová kamerát, egyszerűbb volt csak egy fotós küldeni és ez a kép került be az adásba az eseményről. Egy művelődési ház gyermek előadásáról kellett fotókat készítenem. Egri János vetélkedőjéhez érkező levelezőlapok fotózása is feladatom volt. Ezeken érkeztek a megfejtések. Sok-sok TSZ-ben jártam fotózni. A másik feladattípus a klasszikus standfotósi munka, a stáb munkáját fényképezni. Egy-egy film készítésének végigkísérése. Készültek jelenetfotók és werk-fotók. Ebből aztán szép albumok készültek.
Ezek a jelenetfotók azt is szolgálták, hogy a stáb, elsősorban az asszisztencia pontosan lássa, milyen ruha volt a színészen, milyen volt a frizurája, volt e valami a kezében, hogy később, sokszor napok, hetek multán ne legyen kapcsolódási probléma. Beszéljünk egy kicsit a technikáról. Mi volt az első géped magánemberként és mi volt televíziósként?
A papa hozott a Szovjetunióból egy Zenit E gépet. Jó képeket lehetett vele készíteni, de az volt a hibája, hogy gyakran beszakadt a film, továbbításnál, aztán lett egy kelet német Praktica gépem s ennek sok változata. A televízióban akkoriban mindenkinek más-más gépe volt. Amit először kaptam az egy kisfilmes Yashica volt. Aztán Praktica gépeket vett a televízió és azzal küzdött mindenki. Ebben az időben a hetvenes évek végén a nyolcvanas évek elején már az MTI és az összes lapok nyugati gépekkel dolgoztak
A Julianus barát című film forgatásán. A kamera mellett Hirtling István főszereplő, Koltay Gábor rendező, Illés János operatőr, középen Zih Zsolt fotós
Milyen volt a sebessége akkoriban a fotózás folyamatának?
A fotósok maguk dolgozták ki az anyagaikat. Hosszú tankok voltak, amibe be kellett lógatni a filmet, ezek eleinte nem voltak még temperálva. A nap elején próbahívást végeztünk és belőttük a folyamatot. Nem zajlott ez olyan precízen, ahogy az iskolában tanultuk, attól is függött, hogy milyen friss volt a hívó. A szárítás után a papírkép nagyítása is a mi feladatunk volt. Igen tempósan dolgoztunk, hajtott minket a pontos határidő. Csak akkor volt más a munkamenet, ha pl. egy könyvet kellett végig reprózni, vagy egy egész kiállítást ledokumentálni, ilyenkor kapcsolódtak be a munkába a laboránsok. De ez nem is volt olyan sürgős munka. A papírképek 30×40 –es méretben készültek. Ez volt az úgynevezett inzert méret. A munkakörülményekről: egy négyszer ötös helységben négy nagyítógép volt beállítva. Nehezen fértünk el.
Milyenek az emlékeid azokról a produkciókról, melyeket végig fotózhattál?
Hatalmas művészek közé csöppentem be. Váradi Hédi, Latinovits Zoltán, Inkei Laci bácsi és ott jöttek-mentek anekdotáztak és az ember hallgathatta őket. Életem legnagyobb élménye a velük való együttlét. Nem mondom, hogy ez barátság, mert nem az, de amikor vinni kellett a képeket és elkunyerálták az borzasztóan jó érzés volt. Nekem nagyon jó kapcsolatom volt a művészekkel. Megéreztem azokat a pillanatokat, amikor lehet fényképezni, nem zavarom meg az átélés pillanatait és a kép mégis tükrözi a jelenet lényegét. Különösen nehéz helyzet volt a Vers Mindenkinek felvételénél. Áll veled szemben a művész hatalmas a csend és mégis meg kell találni azt a pillanatot, amikor lehet fényképezni.
Haumann Péter színművész a kedvencem, sokszor volt szerencsém őt fotózni. Ez a kép is egy film forgatásán készült.
Szoros együttműködésben dolgozik a fotós az operatőrrel?
A jelenetfotónál szinte egy helyen állunk az operatőrrel, a fényképnek is az optikai tengely mellől kell készülnie, lehetőleg olyan kivágásban, amilyet a kamera mutat. Így komoly barátság, de legalább jó kollegalitás alakul ki, mert közös az érdek. Egyszer viccből Gurbán Miklós operatőr kinyúlt a kamera mellől és lenyomta az exponáló gombot a jelenet egy fontos pillanatában. Olyan közel álltunk egymáshoz. Ebben az időben igazi stábtagok voltunk, minden forgatási napon jelen voltunk. Igen szép időszak volt. Fontosak voltunk.
Ezek a tévéfilmek, televíziójátékok, de az életrajzod szerint rengeteg vetélkedőben is dolgoztál.
Ki Mit Tud, Ki Miben Tudós, Táncdalfesztivál, Játék a betűkkel, Karmesterverseny, Vonópárbaj, Lurkó kupa, Játék határok nélkül. Ez megint másfajta feladat?
Ezek nagy élő műsorok. Itt megy az esemény percről-percre, nem lehet semmit megismételni, ez inkább fotóriporteri feladat. Itt nem az albumnak dolgoztunk, hanem az újságok számára. Ez inkább a marketing munka része volt.
Volt ekkoriban egy sajtóosztálya a televíziónak…
Vermes Erika volt ott a kulcsszereplő. Ő hozzá futottak be a külföldi filmekhez kapcsolódó fotók, ezt mi repróztuk és ő szétküldte az újságoknak, de mi is neki jutattuk el képeinket. A Film Színház Muzsika, a Filmvilág, Ország Világ, Tükör, Rádióújság voltak azok a sajtótermékek melyeket hétről hétre elláttunk fotóanyaggal. Ez azért volt fontos, mert akkor a főnökeink még elismerték a jogdíjat. A megjelent képekért fizettek. Nem volt mindegy kinek hány képe jelenik meg. Jó kapcsolatunk volt a képszerkesztőkkel, ha egy komolyabb kép elkészült azt azonnal jeleztük.
Nekem 2100 Ft. volt a fizetésem, egy címlapképért 300 forintot lehetett kapni. Első címlapom a Rádióújságban jelent meg és Kovács Katit ábrázolta. Ha valaki sokat dolgozott és ügyes is volt még egy fizetésnyit meg lehetett keresni. És akkor a hírnévről, a szakmai büszkeségről nem is beszélek!
Egy kép a Szabadság tér 17 épületből. A régi tévéseknek nosztalgikus hely, talán a régiek szelleme még ott mászkál. Ez a kép kicsit misztikus is, Soós Mari a remek rendező és filmes mindenes van rajta, bár nem igen ismerhető fel. Sajnos Ő már nincs köztünk. Véletlen, hogy pont Ő jött akkor a folyosón, amikor exponáltam?
Vannak itt még a sorozatok: Zenebutik, Ablak, Kék fény, Családi kör, Stúdió 80, Parabola, Szó Zene Kép ,Cimbora, Szeszélyes évszakok, Szilveszterek…
Bizony az a felsorolásokból is látszik, pedig mennyi minden kimaradt, hogy ez nem napi nyolcórai munka. Ez egy pörgős életforma, 10-12 óra minimum. De nem panaszkodom, szerettük csinálni. Ez volt az életünk. A Szabadság téri épület negyedik emeletén nagy-nagy zsúfoltságban dolgoztunk, fizikailag alig fértünk el egymás mellett, 1980-ban aztán a televízió vezetése kitalálta, hogy létrehoz egy rajzfilm-trükk stúdiót és az alagsorban találtak neki helyet és a fotó terület is ide költözhetett. Itt lényegesen nagyobb volt a tér, 200m2. Csatlós Gábor lett az osztály vezetője, aki a filmgyárból jött, Bernáth Attila pedig a fotósok vezetője, Ő előtte a FŐFOTO laborját vezette. Itt minden egy helyen volt, labortól kezdve tartózkodóig. És kialakítottak egy kicsi, de korszerűnek mondható fotóműtermet is! És 1982-ben fényképezőgépeink is korszerűsödtek. Ez a hetvenes évek vége és a nyolcvanas eleje meghozta a teljes színesedésünket is!
Aztán egyszer csak megindult az ellenkező folyamat is.
Másfél évtized múltán a kilencvenes évek elején jön a váltás. A műsorok jelentős része kiment külsőbe. A gépek kezdtek amortizálódni, újabb fejlesztésre lett volna szükség. Ezt a vezetés nem akarta meglépni. Eleinte úgy nézett ki, hogy az egész terület megszűnik A negatív hívásokat kivitték külsőbe. 1995-96-ban megszűnt a labor.
Elindultak az elbocsátások. Ide egy teljesen személyes dolgot be kell szúrnom. Szakszervezeti vezető és az Üzemi Tanács tagja voltam. Az én elküldésem nagy nehézséget okozott volna. Ezért el tudtam intézni, hogy a részleg ne szűnjön meg teljesen. Hárman maradtunk fotósok. Ebben az átszervezési folyamatban kerültek archivált fotóink át a központi archívumba és lett gondozójuk Kovács László. A negatívok szerencsére precízen lettek kezelve és írásosan dokumentálva is, hogy mi van a képkockákon. Papír képekre ez nem vonatkozik, azok szabadon voltak kezelve, a napi gyakorlatban ahhoz kerültek, akinek szüksége volt rá.
Ezzel a változással egy időben áltatok át a digitális technikára?
1992-ben kaptunk Nikon gépeket és álltunk át a számítógépes archiválásra. 2003-ban köszöntött be a digitális korszak. Ekkor már csak Sárospataki Györgyivel ketten voltunk. Először kettőnknek volt egy gépe. Már ez is egy évtizedes múlttal rendelkezik. Két tendencia zajlik egyszerre. A technika következtében a folyamat gyorsul, egyszerűsödik a végtermék előállítása, másrészt egyre kevesebben vagytok a feladatra, egyre több műsor készül külsőben, ott mások fotóznak. Nincs mód az egyes műsorok végigkövetésére, talán nincs is rá igény.
Egy kis humor. Vissy Karcsi bácsi meteorológus ül tanácstalanul két nő között. Pataki Ágnes producer és Csűrös Karola színművész készülődik a felvételre
A digitális fotótechnika megjelenésével egy időben, az MTV-ben a fotóosztály létszáma két főre majd egyre zsugorodik, ez nem teszi lehetővé a produkciók hagyományos módon való követését. Megváltozik az MTV-s fotós feladata?
Pillanatok alatt Sárospataky Györgyi kollegámmal beleszerettünk az új technikába, nagy könnyebbséget jelentett elsősorban fizikailag, mert megszűnt a rohangálás, a laborba majd az újságokhoz, de éreztük ennek a változásnak a minőségi hátrányát is. De ebben az időben már egyre kevesebbet gyártott a Magyar Televízió, egyre több volt a külsőbe kiadott produkció, ezért a cég igénye is megváltozott. Az egyre inkább domináló politikai műsorok, az egy-két napos stúdióműsorok és néhány nagyobb produkció igénye is más volt a fotós felé. Ezekbe a produkciókba már csak belefotóztunk és nem követtük a műsorkészítési folyamatot. Egyre fontosabb lett azonban a marketinghez való kapcsolódás, megszaporodtak a sajtótájékoztatók, azok az aktuális események melyeket minél hamarabb kellett eljuttatni a sajtóhoz. Szerencsére ezt az új technika lehetővé is tette.
Ekkor jelent meg a plakátkészítés is, mint új feladat?
Igen, szerencsére még ekkor megvolt a műtermünk, így igényes óriásplakátok születtek új műsorokról, meg a képernyős kollegákról. A klasszikus standfotó, amivel indultunk elmaradt, helyét a reklám és marketing feladatok foglalták el. A kedvencem a Presszó című műsor plakátja Udvaros Dorottya és Kern András pózolt nekünk a műterembe és egy nagy kampány kiemelt része volt az akkor készült plakát. A plakáttervet is a mi grafikusaink készítették. Szép igényes munka volt.
Valamikor a 90 években készült fotó. A színház és a tánc kedvenc témám. A képen Keveházy Krisztina táncművész látható. Szeretem ezt a képet.
Ez idő tájt a Szabadság téri épület Aulájában rendszeren láthattunk ismét standfotókat is!
Én mindig fényképeztem a stábot munka közben, ösztönösen éreztem, hogy ezeknek a képeknek idővel dokumentumértékük lesz. Csináltattam egy olyan tablót ahol az előző hónap tíz általam érdekesnek talált fotóját kiállítottam. Ötletemnek nagy sikere lett. Mindenki szeretett volna rajta lenni a képeken. A 2006-2007 –es esztendőben már nagyon nagy szüksége volt a kollegáknak egy kis örömre, önbizalomra, arra az érzésre, hogy ők is fontosak. Én most azon dolgozom, hogy az új házban is megvalósítható legyen ez a mini kiállítás, sajnos még gondot okoz, hogy az épület nem az MTVA tulajdona így a falakra semmit nem engedélyeznek, de reménykedem: ennek is eljön majd újra az ideje.
Maradjunk még a Szabadság téren. Úgy tudom sok fotó készült, mely megörökítette az elhagyásra szánt épületet.
Az utolsó évben szisztematikusan végig jártam a házat. Minden szobáról igyekeztem felvételeket készíteni. Az aulát, a vágószobákat, a műszakiak otthonát, a stúdiókat…abban az épületben még az elnöki folyosónak is hangulata volt. Büszke vagyok erre a munkára, majd egyszer valami lesz vele.
Hova tartozik a mai televíziózásban a fotós?
Az egy szem fotós most a kommunikációhoz tartozik, és ennek a területnek a kiszolgálása a feladata.
Hogyan archiválódnak a fotók?
A nagy közös szerveren a fotóknak van önálló tárhely ide kerülnek a fotók, képenként a szükséges feliratokkal ellátva. Csak meghatározott személyek férhetnek hozzá. Ez egy komoly érték.
Egy kis pihenő két felvételek között
Hogyan lettél szakszervezeti vezető, Üzemi Tanács tagja?
A Bojtár utcában a műszakiak megalakították a TEMÉSZ-t, mindez a rendszerváltás után, talán 1992-ben. Az én munkahelyem a Szabadság téren volt, de a főnökeim: Csatlós Gábor, Wéber Géza, Horváth Lóránt a Bojtár utcában voltak. Ezért keresett meg Dobos Menyhért, hogy lépjek be a kinti szakszervezetbe. Akkoriban sokan úgy érezték, hogy a kintieknek mások az érdekeik. Ez a szervezet egy kicsit radikálisabb igyekezett lenni, mint a TVDSZ a hagyományos szakszervezet. Természetemnél fogva szerettem beledumálni a dolgokba, nem elfogadni mindent, ahogy van. Így azon kaptam magam, hogy alelnöke, majd elnöke lettem és mint olyan a Közalkalmazotti Tanács majd az Üzemi Tanács tagja, egy időszakra az elnöke.
Hogyan éled meg azt a helyzetet, hogy egyre több veled sorsközösségben élő televíziós kerül a falakon kívülre?
Nehezen. A szakszervezetek sokszor nekifutottak, hogy erre a folyamatra megálljt parancsoljanak. De a helyzet egy storyval jellemezni tudom. Volt egyszer egy munkaruha per – itt a szakszervezetek be akartak keményíteni – egy ember merte névvel felvállalni. Azóta változtak a törvények, nem a dolgozók javára. Nagyon sok jogosítványt elvettek a szakszervezetektől. Nagyon behatároltak a lehetőségek és a dolgozók is félnek. Ez nehezíti a szakszervezetek munkáját. Kevés a szakszervezeti tag, egyre kevesebb, és most a szervezeti egyesülés után az MTVA-ban 13 szakszervezet van. A változás politikai felhangjaiba nem szeretnék belemenni, sajnos ezek a változások nem mindig szakmai alapon történtek, meghatározó volt a politika, de sajnos ez mindig is jellemezte a köztelevíziózást.
Egy szokásos stábfotó, az első sorban balról a második Zih Zsolt
A szakszervezeti munkád nem olyan sikeres, mint a szakmai, hisz erre a periódusra esnek a nagy létszámleépítések, a szakszerűtlen átalakítások, a dolgozói létszám radikális csökkentése. Ezt nem tudták a szakszervezetek megakadályozni!
Nem ilyen kudarcos ez, ahogy megfogalmazod. Változik a világ, változik a televíziózás is. Amikor eljöttünk a tőzsde palotából sokan sírtak. Én is éreztem, hogy a lelkem benne van az épületben, sok-sok szép emlék, sok-sok híres ember barátsága, de mégis úgy éreztem az új televíziónak épült épület lehet a jövő.
Blackmagic Design announced BP Satellite Solutions is providing RF camera services to broadcasters televising the FIA Formula One World Championship using Blackmagic broadcast infrastructure products, including the Compact Videohub and Videohub Smart Control. Commentary teams from TV Globo, RTL Germany, ZDF Sport, VIASAT (Sweden, Denmark and Norway) and MTV3 Finland are using the solution to present wirelessly from the F1 paddock, pitlane and starting grid.
The Netherlands based company has built their RF camera solution around the Blackmagic Design Compact Videohub router and Videohub Smart Control router control panel. Five wireless camera feeds from the F1 Indian Grand Prix were delivered via the Riedel Fibre Network and recorded on several HyperDeck Studio SSD recorders. Capturing in ProRes, the HyperDeck Studios are then used for playback, and subsequent quality control after production.
During the race BP Satellite Solutions provide broadcasters with camera transmitters, receivers and intercoms. They also supply IP based audio equipment and Blackmagic Design SmartView Duo monitors for the broadcasters’ commentary positions and engineering galleries.
For televising the Grand Prix, broadcasters such as TV Globo or RTL acquire the television feeds from rights holder Formula One Management (FOM) and subsequently package it up for transmission with the addition of race build up and commentary. The most basic output is a Mixed Master that includes footage from trackside, pitlane and helicopter cameras. That can be enhanced with the addition of further feeds including in car telemetry and extra on board cameras from FOM as well as race build up filmed by the broadcaster themselves.
Brazilian broadcaster TV Globo acquired the Indian F1 Grand Prix camera signals via eight ATEM Camera Converters from FOM and connected to two ATEM Studio Converters. The signals were then fed into a Blackmagic Design Compact VideoHub via four Blackmagic Design Mini Converters Fibre to SDI. An ATEM 2M/E Production Switcher with ATEM 1M/E Broadcast Panel was then used to mix the viewing package and add race commentary while audio was embedded and de embedded using Blackmagic Design Mini Converter SDI to Audio and Audio to SDI.
The final output from TV Globo was then sent via satellite, which is handled by Multilink Holland, the technical supplier for FOM and EBU for world wide video distribution, for transmission in Brazil.
According to Patrick Hendrik of BP Satellite Solutions: “Multilink Netherlands approached us earlier this year and asked us to recommend a solution for TV Globo. The brief was simple enough, it had to be compact and reliable. Our work on the Dakar Rally last year had shown just how reliable Blackmagic could be, even in the most extreme of environments. And so we had no hesitation in recommending Blackmagic for use by TV Globo.”
A Cseh Köztársaság fővárosában, Prágában megrendezett eseményen a teljes PlayBox termékskála bemutatásra került. Az érdeklődők kipróbálhatták a működő rendszereket. Egyedi konzultációra nyílt lehetőség saját projektek megvalósításáról.
A nagyszabású bemutatón megtudhattuk, hogy miért a PlayBox-ot választotta több mint 12000 kijátszó és televíziós csatorna világszerte. Az esemény a Visual Unity Offices-ban került megrendezésre. A részletes programban először a kijátszás automatizálást ismertették, az AirBox megoldással. Ezt követte az interaktív komputer grafika és feliratozás a TitleBox-ban.
Az anyagok beviteléről, az Ingest CaptureBox gondoskodik. A média vagyon kezeléshez (MAM) a PlayBox MAM rendszerét mutatták be. Az ebédszünet után az IBC-n debütált új termékek kerültek közszemlére. Az MPM Multi Playout Manager, a ScheduleBox a továbbfejlesztett Tervező megoldás. Hírcsatornáknak a NewsBox, a PlayBox Technology Hírszerkesztő Megoldása mutatkozott be. Utolsó programként Plamen Georgiev, a PlayBox Technology rendszer specialistája tartott prezentációt, az egycsatornás kijátszó szervertől indulva, lépésről lépésre épített fel egy sokcsatornás kulcsrakész broadcast központot.
A Canon két új, az EF Cinema objektívcsaládba tartozó fix objektívvel bővítette a Canon Cinema EOS rendszerét – az új CN-E 14mm T3.1 L F és CN-E 135mm T2.2 L F jelű modellekkel. A két objektív, amely úgy készült, hogy kiemelkedő teljesítményt nyújtson a professzionális felhasználók széles köre számára, egyaránt 4K felbontást kínál, optikai csúcstechnológiákat használ és első osztályú, a profik igényeihez igazított felépítéssel rendelkezik, így szinte mindenféle produkcióban történő alkalmazáshoz ideális – a legegyszerűbb feladatoktól a legigényesebbekig.
Az új objektívekkel együtt a Canon EF Cinema Lens család immár kilenc modellből áll: a meglévő CN-E 24mm T1.5 L F, CN-E 50mm T1.3 L F és CN-E 85mm T1.3 L F fix objektívekkel együtt új lehetőségek nyílnak a nagy látószögű és a telefotós fókusztávolságokban is, az operatőrök pedig még nagyobb kreatív szabadsághoz jutnak.
-e-
Platform függetlenség
Nem titok, hogy az Adobe Premier működik mind a Mac OS mind a Microsoft Windows operációs rendszerek alatt. Kevéssé ismert tény azonban, hogy az új verziókban könnyedén importálhatunk Final Cut Pro, Avid Media Composer és Avid Pro Tools projekteket is
Egyszerű átállás
A Premier Pro CS6 gyorsbillentyű alapértelmezései között megtalálják az Avid Media Composer és a Final Cut Pro 7 gyorsbillentyűit így nem kell újratanulni a megszokott műveletekhez tartozó gombkombinációkat, hatékonyságuk nem csökken a váltás során.
Pontosság és egyszerűség
A Premier Pro CS6 vágó és trimmelő funkcióit könnyű megszokni. Videó sávjainkat lejátszás közben vághatjuk trimmelhetjük és mozgathatjuk az idővonalon. Mivel a program támogatja a dual system hangsávokat ezért a kép és a hang szinkronba hozása is nagyban leegyszerűsödik. A Cineform Studio integrációnak köszönhetően pedig sztereoszkópikus 3D felvételeink is hatékonyan szerkeszthetőek.
Széles körű formátum támogatás
A szoftver egyik legnagyobb erőssége, hogy a legkülönbözőbb formátumokkal és felbontásokkal is jól boldogul a sima SD felvételektől egészen az 5K-ig. A DV, HDV, P2, DVCPRO HD, AVCHD, AVC-Intra, XDCAM, és DPX formátumok native támogatást élveznek. De natívan szerkeszthetjük az ARRI Alexa, RED Scarlet-X, RED EPIC, és Canon EOS C300 kamerákról érkező anyagokat ugyanúgy ahogyan, a DSLR felvételeket a Canon 5D Mark II, 1D X, 7D, és 60D, a Nikon D4, D90, D800/D800E , D3100, D7000 vagy más gépekről. Amikor a Canon 5D és 7D gépek által felvett Apple ProRes és MOV fájlokat olvasunk be teljes hozzáférést kapunk a meta adatokhoz is. Nem kell transzkódolással loggolással és transzferállással bajlódnunk.
Valós idejű színkorrekció, és más alap funkciók
Az Adobe a CS5 óta beszél egy Mercury Playback Engine nevű megoldásról ami eddig kicsit olyan volt, mint a mitikus unikornis amiről már mindenki hallott de senki nem tudta igazán, hogy miért is van. Nos a CS6-os verzió nagyon látványos módon mutatja be a technológia előnyeit. Az Adobe alkalmazásokban mostanra széles körben hasznosított grafikus gyorsítás ugyanis a Premier-ben valós idejű színkorrekciót is elérhetővé tesz akár több lejátszott videó sávon egyszerre is. Mac felhasználóknak külön jó hír, hogy ezt a gyorsítást az OpenCL technológiának köszönhetően egy 15” vagy 17” MacBook Pro-n is kihasználhatjuk.
(-)
1992 december 1. Cégbejegyzés.
1998 december 6. Elkezdődött az első kocsi kábelezésének kialakítása.
1999 Január 2. Az első sikeres közvetítés: Koch Jani, Tihanyi Zoli, Harasztos Tibi, Krakovszky Tamás és Stelczer Misivel.
2003 A telephely kialakítása.
2004 az első uniós támogatás elnyerése.
2005 Távozás a Duna TV-től
2006 megvásárolták az AH Uplink kocsiját, ebből alakították ki a kK2-t SD technológiával.
2007 Egy 75-ös optika és az Innovasun digitális hangmixer vásárlása.
2008 Átállás 16/9-re 15 db Sony DXC D55 WSP-s kamerafejjel, továbbá vásároltak egy Gigawave diversity digitális mikró rendszert.
2009 A Kemi közvetítőkocsi megvásárlása és fizikai átalakítása kihúzható oldalú és kihúzható hátoldalú, úgynevezett expandálható szerkezetre.
2010 január 10. Elkészült Magyarország első HD közvetítő kocsija. Megelőzték a közszolgálati és a kereskedelmi csatornákat.
2010 április 23. A „Pécs Európa Kulturális Fővárosa” című rendezvény sorozat nyitó gáláját élőben közvetítették az MTV-nek. Ez volt az első magyarországi élő HD közvetítés, amely teljes magyar tulajdonú HD eszközparkkal , közvetítő lánccal és személyzettel készült. Beírták nevüket Magyarország televíziózásának történelmébe.
2011 Az első HD EVS megvásárlása, ezzel lehetővé vált a fájl alapú rögzítés, koncerteken akár 6 HD streamet is rögzíthettek egy időben. Upgradelik a 3 Diversity Gigawave rendszerüket HD-ra. Ezzel ismét egyedülállóak lettek és újabb 6 db HD kameraláncot vásároltak.
2011 Egy Fiat Ducato padlólemezes autó megvétele és átalakítása, amelyből elkészült a 4-es közvetítő kocsi.
2012 Újabb uniós pályázat 5 db Sony PMW 350-es kamkorder megvásárlása.
2013 Folyamatban a második HD EVS megvásárlása, már csak a megfelelő szoftverek feltelepítését várják, újabb technikai szint, a 3D megugrására is készülnek.
