Az extra-lágy fülpárna és a Sennheiser szabadalmaztatott, automatikusan beálló, kétrészes fejpántja tökéletes illeszkedést és viselési komfortot biztosít, hosszú távú használat esetén is.
„A csúcsminőségű hangzással és átviteli jellemzőkkel rendelkező HME 26 Broadcast headset ideálisan használható TV és rádió stúdiókban,” mondja Jörg Buchberger, a Sennheiser repülős és professzionális headset szegmensének csapatvezetője. „A rendkívül részletezett, lineáris hang-reprodukciót a headset dinamikus fejhallgatójának 20-18.000 Hz-es frekvencia-menete biztosítja. A magas, akár 105 dB-es hangnyomásszint precíz lehallgatást tesz lehetővé zajos környezetben is.” A KE 4-2 kondenzátor mikrofon optimális beszéd-átvitelről gondoskodik. A 40-20.000 Hz-es lineáris frekvenciamenet kivételesen jó beszédérthetőséget garantál. A gömbkarakterisztikának köszönhetően a mikrofon védett a szélzaj és a gerjedés ellen.
Semmi sem maradt ki
„A professzionális headseteknek számos különböző követelménynek kell megfelelniük,” magyarázza Jörg Buchberger. „A szuper hangzáson és az optimális átviteli minőségen túl elsőrendűen kényelmes viseletet kell biztosítaniuk, valamint hatékonyan kell árnyékolniuk a háttérzajokat is.” A HME 26 Broadcast zárt, kagylós kialakítású fülrésze hatékonyan, akár 25 dB-lel is csillapítja a háttérzajt. És mivel a biztonság mindig elsődleges szempont, a headset egy hallásvédelmi rendszerrel is rendelkezik: a Sennheiser saját ActiveGard™ védelmi technológiája automatikusan lecsökkenti azokat a hirtelen fellépő hangerő csúcsokat, melyek meghaladják a 105 dB-es érzékenységi szintet, mégpedig hangtorzítás nélkül. A HME26 Broadcast ennek a rendszernek köszönhetően teljesíti a munkahelyi hallásvédelemre vonatkozó EU irányelveket. A felhasználók szükség esetén a fejhallgatón található kis kapcsoló segítségével kiiktathatják az ActiveGard™ funkciót.
A HME 26 a masszív kialakítás ellenére valóban könnyű. A csupán 200 grammos súlynak, valamint a fejpánt és a fülrész lágy párnázásának köszönhetően a headset többórás használatot követően is kényelmes viselet – ideális azon felhasználók számára, akiknek egyhuzamban sokáig kell hordaniuk fejhallgatót. A Sennheiser szabadalmaztatott, automatikusan beálló, kétrészes fejpántja akkor is biztos illeszkedésről gondoskodik, ha a fejhallgató viselője mozgásban van. A forgatható, „kihajtható” fülkagylók egyoldalas lehallgatást tesznek lehetővé: szükség esetén a fülkagylók egyike egyszerűen hátra hajtható. Azok, akik általában az egyoldalas lehallgatást részesítik előnyben, a HME 26 Broadcast headsetet mono változatban is megvásárolhatják.
A mikrofon is a felhasználó szükségleteinek megfelelően állítható be: a rugalmas mikrofon kar egy kézzel, könnyen állítható és 300 fokban forgatható. Ennek köszönhetően a mikrofon tetszés szerint bal és jobb oldalon is viselhető. Ha a mikrofonkart függőleges pozícióba állítják, a mikrofon automatikusan kikapcsol, így biztosítva, hogy a hallgatók vagy a nézők csak a nekik szánt információkat hallják.
A HME 26 Broadcast headset világszerte azonnal megvásárolható és kétéves garancia jár hozzá. A szett egy kábelcsipeszt is tartalmaz az egyoldalas kábelhez, és egy szélfogót a mikrofonhoz. A kábel, a mikrofonkar és a fülpárnák könnyen helyettesíthetők, így biztosítva, hogy a felhasználók a tartós broadcasting headsetet a legmostohább körülmények között is hosszú ideig használhassák. Kiegészítőként többféle, különböző dugómegoldással rendelkező kábel rendelhető (köztük egy olyan változat is, mely beépített fantomtáp adaptert tartalmaz).
Harmadszor vívta ki az új média szakma elismerését a hírek, tudósítások, publicisztikák mellett videó- és képgalériát, élő közvetítéseket és igény szerint letölthető televíziós tartalmakat kínáló Telesport.hu. Legutóbb rangos nemzetközi díjjal tüntették ki a Magyar Televízió és a Carnation közös fejlesztését: 2008 legjobb média és sport portáljának választották a világ egyik legelterjedtebb webes tartalomkezelő rendszerére épülő oldalak közül.
„A televízió együtt dolgozik a világhálóval, ezt a trendet ismerte fel az MTV és ülteti át lépésről lépésre a gyakorlatba. A Sitecore Site of the Year kategóriadíja nemcsak a fejlesztők és a szerkesztők munkáját ismeri el, hanem azt is igazolja, hogy jól határoztuk meg a köztelevízió online stratégiáját” – mondta Mucsi Csaba, a Magyar Televízió újmédia főszerkesztője. A versenyben mintegy 1500 fejlesztő cég munkája méretik meg, az általuk készített portálok közül választják ki az év honlapját és 7 további kategória győztesét. A webfejlesztőkből álló nemzetközi zsűri az oldal készítőinek kreativitása, az adatforrások és az alkalmazások sokfélesége, a felhasználói élmény és a tartalom színvonala alapján hozta meg döntését. A hazai e-Fesztivál, illetve az Év Honlapja versenyen a Telesport.hu már két crossmedia különdíjat nyert, a szakmai zsűri szerint ugyanis tavaly a Telesport.hu valósította meg a legjobban az internet és a televízió együttműködését.
A Magyar Televízió 2008 májusában indította el önálló sport portálját, amely a Labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseinek élő közvetítéseivel debütált, a pekingi olimpiai játékok idején pedig már megdöntötte a magyar nyelvű online tartalomszolgáltatás minden korábbi televíziós rekordját. A Telesport.hu a kiugró nyári siker után is megőrizte közönségét: havonta átlagosan 150-200 ezer egyedi látogató keresi fel, akik havonta 6-700 ezer cikket és videót töltenek le a portálról, az online közvetítéseket pedig esetenként 25 ezer felhasználó is nézi azonos időben – a sportágtól és az esemény jellegétől függően . A percről percre frissülő oldalra az indulás óta több millió cikket, videót és képet töltött fel a Telesport.hu stábja.
A Carnation online kommunikációs ügynökség, a Magyar Televízió állandó partnere fejlesztette a Telesport.hu portált Sitecore alkalmazás segítségével. A .NET webes tartalomkezelő szoftverek piacvezető szállítójának megoldása azonos időben, nagyszámú felhasználó részére biztosítja az élő online közvetítést, a felvételek igény szerinti letöltését (vagyis a Video On Demad szolgáltatást), videó- és képgalériák működtetését, valamint lehetővé teszi a portál gyors és egyszerű frissítését.
A Discovery Communications, a világ legnagyobb nonfiction médiavállalatának új kínálata Magyarországon 2009 májusától több szolgáltató különböző platformján lesz elérhető majd. A rövid időn belől a többi piacon is megjelenő csatorna valós törvényszéki és bűnügyi eseteket dolgoz fel.
„Az ID Investigation Discovery elindítása bizonyítja a Discovery elkötelezettségét a széles választék, a kiváló minőség mellett. Célunk a legkülönfélébb nézői csoportok kíváncsiságának kielégítése, az előfizetői kínálat közép-európai erősítése” – nyilatkozta Katarzyna Kieli, a Discovery Networks General Managere. – „Az új, 24 órás bűnügyi csatorna a Discovery Networks kínálatának kulcsfontosságú része. Segítségével tovább bővíthetjük televíziós kínálatunkat, új nézőket nyerhetünk, mellyel tovább erősíthetjük piacvezető szerepünket.”
Az ID Investigation Discovery műsorkínálata „lebilincselő” törvényszéki és bűnügyi témákkal foglalkozik, szakértői vizsgálatokra és azok pontos folyamatára fókuszálva fedi fel a való élet drámáit, a világ legizgalmasabb nyomozásainak tudományos hátterét. A csatorna valós eseményeken alapuló történetei, első kézből származó beszámolói lehetővé teszik a nyomozások mélyreható elemzését, a bizonyítékok mellett az elkövetői módszerek és az indítékok feltárását is. A Discovery Networks EMEA által végzett átfogó kutatások szerint az európai felnőttek 48 százaléka szívesen néz hasonló tárgyú műsorokat, sőt, a téma világszerte a legkedveltebbek közé tartozik a felnőtt korú nézők körében.
Az ID Investigation Discovery főként a 25-54 közötti női nézők csoportját célozza meg, műsorai izgalmasak, változatosak. A 911 – Kérem segítsenek! bajbajutott emberek valós, rögzített segélyhívásait veszi alapul, a Murder Shift – Gyilkosság váltott műszakban pedig a US Metropolitan Police gyilkossági csoportjának munkáját követi nyomon.
Az ID Investigation Discovery az Egyesült Államokban 2008. január 27-én, Nagy-Britanniában ez év januárjában indult, mára pedig már az európai, közel-keleti és afrikai térségben is számos országban fogható, de elérhető Görögországban, valamint az orosz, szlovén és török nézők számára is. A 25-54 év közötti női célcsoport körében a tengerentúlon a leggyorsabban hódító csatornaként tartják számon a kereskedelmi kábelcsatornák között.*
„Az amerikai csatorna sikerének, a téma népszerűségének és az erős márkanévnek köszönhetően az ID Investigation Discovery – a Discovery család többi tagját jól kiegészítve – a nézők kedvelt célállomása lesz, és partnereink is érdekesnek találják majd” – tette hozzá Katarzyna Kieli.
„Az ID Investigation Discovery bevezetésével üzleti partnereinket is támogatni szeretnénk a fejlődésben. Részesei kívánunk lenni sikereiknek, portfóliónk kiterjesztése is ezt a célt szolgálja: olyan – minőségi – tematikus tartalmat kínálni a műsorterjesztők számára, amely támogatja digitalizációs törekvéseiket. Tudom, hogy az ID beváltja az ehhez fűzött reményeiket” – mondta Tóth Kinga, a DNCE Affiliate Sales Directora.
Az ID Investigation Discovery már a 7. csatorna a Discovery magyarországi kínálatában. A DNCE ezen kívül a Discovery Channel, az Animal Planet, a Discovery World, a Discovery Science, a Discovery Travel&Living és a Discovery HD csatornákkal van jelen hazánkban.
Szarka Attilával a Snitt Stúdió igazgatójával és Kálnai Györggyel, a Panasonic kereskedelmi igazgatójával beszélgettünk a „Sport TV P2 projekt” megvalósításáról.
- Ki volt a megrendelő és mikor kezdődtek az érdemi tárgyalások?
Sz. A: A projekt 2007 decemberében indult. Akkoriban készültek az első tervek, a Sport TV néven ismert csatorna számára, amely azóta számos kisebb csatorna felvásárlásával erősítette piaci pozícióját. Így került a tulajdonukba a Minimax, a Filmmúzeum, a Deko és a Paprika, valamint ehhez a cégcsoporthoz tartozott a Sport 1, a Sport 2 és a Cseh Sport. Az így kialakult jelentős méretű televíziós társaság később felvette a Chello Central Europe Műsorszolgáltató Zrt. nevet.
- Hogyan került a Panasonic P2 technológia a projektbe?
Sz. A: A szálak a 2008-as NAB-hez nyúlnak vissza, itt kezdtem beszélgetni Kálnai Györggyel a Sport TV fejlesztéseiről. Ekkor kezdtem ötletelni, az akkor még csak utómunkáról szóló történetről. Ugyanis a Chello a felvásárlási hullámban megvásárolt egy Mojo nevű gyártó céget is, amely a tervek szerint kész, HD műsorokat fog szállítani a cégcsoport csatornáinak. Egyébként az utómunka rendszerre már 2007-ben megfogalmazódott a HD képesség igénye. Nos ezen megfogalmazott igényekkel a fejemben, – alaposan megismerkedtem a Panasonic teljes kínálatával. Majd két-három hónapos kemény munkával kellett Nádasdy Gábor műszaki igazgatót meggyőznöm a P2 előnyeiről.
- Mit installáltatok és mi volt a felhasználói oldal igénye?
Sz. A: Utómunka területen: tíz HD munkaállomás, megosztott háttértárral, 32 terabájt tároló-kapacitással. Ezen túl itt sikerült Magyarországon először az Avid un. Workflow Engine (Interplay) rendszerét is integrálni. Igény volt még két transzfer menedzserre, ami az Avid, be és kimeneti formátumait kezeli. A tíz munkaállomásból négy korábbit (amin Adrenaline futott) upgrad-eltünk és hat teljesen új állomást állítottunk üzembe, Avid Nitris DX szoftverrel. Felvételi oldalon egyértelműen HD, IT alapú technika körvonalazódott. A 2008-as NAB-in körülnézve és több gyártó teljes IT alapú munkafolyamatait megvizsgálva arra jutottam, hogy a legkiforrottabb és utómunka szempontból is a legtámogatottabb rendszer a Panasonic P2 technika, AVC-Intra 50/100, DVCPRO HD kodekkel. Gazdasági szempontokat figyelembe véve jelentős tény, hogy az anyagok további felhasználása kártyaolvasókkal megoldható. A Chello cégcsoport gyakorlatilag egy teljes IT alapú beruházást valósított meg, amely kiegészült egy 16 csatornás ThomsonGrassValley K2 rendszerrel és az ITN szalagkönyvtárával. A fentiek szellemében a projekthez hat kamera vásárlására volt lehetőség. Három AG-HVX201-es és három AJ-HPX2100-as került beszerzésre. A kamerák ENG rendszerben, a 2100-asok Canon nagylátszög objektívekkel dolgoznak. A montírozó munkahelyekre a Panasonic 17 collos, HD, LCD monitorai, a BT-LH1760-asok kerültek.
Kálnai György a régió kereskedelmi igazgatója hozzá tette: „Nagy örömünkre szolgál, hogy a Sport TV a Panasonic P2 HD technikáját választotta. Meggyőződésem, hogy az AVC-Intra kodek zökkenőmentesen editálható tulajdonsága miatt nyertük meg ezt a projektet. Azonban eredményeink a szilárdtest memóriás alkalmazásokban és a kínált teljes IT alapú workflow is a javunkra billentette a mérleg nyelvét. Érdekes időbeli egybeesés volt, hogy a EuroSport éppen akkor adoptálta a P2 technikát, amikor a magyarországi Sport TV-nek döntést kellett hoznia a fejlesztés irányára vonatkozóan. Mindezeken túl, minden bizonnyal sokat nyomott a latba a P2 választásánál, hogy nincs szükség egyéb lineáris eszközre, magnóra, hálózaton tudnak dolgozni, a média direktben editálható. Utoljára, de nem utolsó sorban a Chello fiatal vezetése jó érzékkel felismerte és reagált a Panasonic P2, IT alapú, szalagmentes megoldására, megértették a jövő televíziózásának lényegét. Végezetül, köszönet az Avid-nek, akinek a támogatása és partnersége elengedhetetlen számunkra.”
Volt Ö asszisztens, dramaturg, dolgozott vezető beosztásban a Filmgyárban, írt forgatókönyveket, tanított a Főiskolán, de legfőképpen filmrendező volt. „A tanú” című, 1969-ben forgatott filmje kitörölhetetlenül belénk ivódott. Talán ez a legismertebb alkotása, melyben életre kelt Pelikán a dunai gátőr, Virág és Bástya elvtársak az akkori kor szatirikus figurái.
Bacsó Péter az idei Filmszemlén az Életmű-díjjal
Legismertebb filmjei: De kik azok a Lumnitzer nővérek?, Hamvadó cigarettavég, Helló doki, Balekok és banditák, Kis Romulusz, Megint tanú, Live Show, Sztálin menyasszonya, Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája, Banánhéjkeringő, Hány az óra, Vekker úr?, Sértés, Te rongyos élet, Ki beszél itt szerelemről?
Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, melyek közül a Kossuth-díj sem hiányozhat. Bacsó Péter nagy űrt hagy maga után, emlékét megőrizzük.
A ProLight + Sound, annyira kinőtte magát az elmúlt időszakban, hogy bizonyára komoly fejtörést okoz majd a rendezőknek, ha a tendencia tovább fejlődik, milyen helyet adjanak a fénynek és a hangnak a jövőben. Ettől ma még ne féljünk, inkább fussuk be a jelenlegi területet. Nem lesz egyszerű…
A vásár 8-as és 9-es pavilonjának fölszinti területén kapott helyet a kép és a PA System koncepció, aminek repertoárja szinte végtelen. A legnagyobb márkák, mint a Meyer Sound, a Nexo, a Yamaha, Barco, Manfrotto és még sorolhatnám, a legnagyobb erőbedobással vonultatták fel berendezéseiket, a különböző hangfal és a hozzátartozó erősítő és keverő csodákat a 9-es Pavilonban láthatta a közönség.
Pro-Ligt & Sound szabadteri bemutató
Nagyon nagy a választék elektromos és audio-csatlakozókból és persze erős és gyengeáramú kábelekből, stage boxokból, valamint a hozzá tartozó csatlakozó egységekből is. Közöttük a Klotz kábelek, valamint a Neutrik csatlakozók, valamint az utánuk következő, de technikailag ugyancsak jó tulajdonságokkal rendelkező, sokkal olcsóbb koppintások - tömegével.
HK Audio – hordozható erősítők
Nagyon látványos a kiállítás fénytechnikai része, a hozzá tartozó hatalmas LED falakkal , és futófényeket megjelenítő fénycső elemekkel működő látványok, melyek a nagyszínpadi látványosság elengedhetetlen eszközei. Percekig elidőzhet az ember egy-egy programnál, amit lefuttat a szoftver. A 8-as pavilonban került elhelyezésre a különböző TomCat-ek, és un. trust rendszerek aluminumból készített fantasztikus világa. Némelyik standon, egész erdőt alkottak a más és más méretben készülő színpadi elemek, hidak és egyéb szerkezetek. Óriási fejlődésen ment keresztül a riggelő motorok szerepe, amely korábban csak alkatrészek magasba emelésénél kapott szerepet. Ezek az okossá alakított motorok, szoftveres segédlettel, milliméteres pontossággal és rendkívül gyorsan tudnak leengedni és kiemelni különböző tárgyakat és színpadi elemeket.
Helen Meyer, a legendás márka anyja
Már az elmúlt évben is felkeltette az érdeklődésemet, de nem csak nekem, hanem másoknak is, egy MediaJacket, azaz magyarul MédiaKabát elnevezésű termék, amely kifejezetten filmes és tv produkcióknál alkalmazható, úgynevezett “túlélőkabát”, kizárólag szakmai közönség számára. A 8-as Pavilon előtti szabad területen, hatalmas Pro Stage került felállításra, ahol szinte minden terméket, – ami az élő zenei produkciókhoz szükséges, – híres zenekarok és szólisták mutattak be.
RCF stage hangfalak
A 4-es Pavilon első emeletén kapott helyet a Pro Light + Sound audio részlege, köztük a Sennheiser, Shure, Neumann, Behringer, a HK és az RCF, valamint más márkák, akik a mobil hangosítás, a mikrofonok, effektek és egyéb fix beépítések területén képviseltetik magukat. A Sennheiser idén nagyon kitett magáért, számos újdonsággal lepte meg rajongóit, köztük egy új, 3G nevű wireless mikrofonnal, amit nagysikerű bemutatón láthat és hallhat a közönség.
Behringer keverőpultok
A Behringer, amely évek óta jól megfér a Sennheiser társaságában, idén számos új megoldással, főleg hangkeverő pultok, és stúdiómonitorok bemutatásával dominált ebben a szegmensben. Érkezésemkor Frankfurtban, a repülőtéri S-Bahn állomáson, két tétovázó fiatalemberre lettem figyelmes. Magyarok voltak, akik a beszélgetés során elmondták, hogy majdnem elmentek Kínába, hogy egy LED falat vásároljanak.
Sennheiser professzionális vezeték-nélküli rendszerek
Mondtam is nekik, hogy az egy drága vásárlás lett volna, beleértve a repülőjegyeket és a cucc szállítását is. Nem voltak még Frankfurtban és azt sem tudták, hogy ez egy alapjában véve zenei vásár. A kiállításon nem találkoztam velük, de együtt repülünk hazafelé, kíváncsi vagyok, hogy mit mesélnek majd az eltelt három napról, ami most is és jövőre is kevés ahhoz, hogy mindent alaposan megnézzen az ember. Frankfurtba minden szakmabelinek, legalább kétévenként el kell jönni, mert az élet és a fejlődés a Broadcast, – akarom mondani a Pro Sound + Light világban sem áll meg.
A könyvről már itt-ott hallani lehetett, hogy ki mindenkit emleget fel benne Sándor, hogy milyen sztorikat mesél el stb. Ez a fajta promóció telibe talált engem, ugyanis én is közel 30 évet töltöttem el abban a közegben amiről ez a könyv szól. Nagy várakozással kezdtem falni a könyvet és a bevezető sorok olvasása közben az motoszkált bennem, hogy vajon hogyan fogom megválaszolni azt az egyszerű kérdést, ami így hangzik: Te elhiszed azt ami itt le van írva? A kérdés teljesen jogos, hiszen én soha nem dolgoztam Friderikusz Sándorral, nem is ismerem személyesen, csak a televíziós műsorain keresztül tudok róla képet alkotni. Szóval annak eldöntésére, hogy a könyvben leírtak igazak-e vagy sem – azt találtam ki, hogy megnézem azokat az embereket akiket én is ismerek, aztán elolvasom mit mond róluk Friderikusz és a kettőt összevetem, majd eredményt hirdetek. Nos ennek az összehasonlításnak az lett az eredménye, hogy a Friderikusz féle leírás és a saját tapasztalatom teljesen egybevág, vagyis a közös ismerőseinket, vagy ahogy Sándor mondja, – szaktársainkat teljesen hasonló módon ítéljük meg.
Ezen a ponton azt mondtam magamban, hogy el kell hinnem a számomra ismeretlen történeteket és a szereplőikről készült friderikuszi interpretációkat. A könyv nagyon őszinte, soha nem hallott dolgokat tudunk meg Sándorról. Nekem az édesanyjával való viszonya különösen megható volt, csakúgy mint bőkezű adakozásai arra rászorulóknak. Az első nagy áttörést egy könyvsiker hozza, aztán jönnek a televíziós sikerek, a legnagyobb világsztárokkal, regisztrálják a soha nem látott nézettségi csúcsokat és persze jönnek az intrikák, a szakmai féltékenység, a fúrás, a keresztbe tevés, a hazudozások és a perek. Megtudhatjuk, hogy micsoda grandiózus munka folyt egy-egy Friderikusz Show forgatása körül, mekkora reklámbevétele volt a Magyar Televíziónak.
Természetesen Friderikusz is keresett, nem is keveset, de csakis tisztán, üzleti alapon, nézőszám-arányosan. Senki ne gondolja, hogy ez csak szerencse kérdése, nem, ezek mögött a sikerek mögött folyamatos tanulás, hallatlan elszántság és munkabíró-képesség húzódik. A könyv a média világába, szűkebben a hazai televíziózás berkeibe tekint be, azonban sokkal mélyebb igazságok is meghúzódnak a sorok között. Kiderül sajnos, hogy Magyarországon nagy bajok vannak az emberek fejében, a korrupció, a gátlástalanság és a dilettantizmus virágzik az elbulvárosodott talajban. Mi magyarok híresek vagyunk arról, hogy milyen rosszul gazdálkodunk az emberi agyakkal. E könyv olvasása kapcsán ismét belém hasított eme keserű igazság. Itt van egy ember, aki bizonyítottan tud televíziós műsort készíteni, legyen szó politikáról, vagy könnyedebb show kategóriáról, aki a producertől a riporterig átlátja egy produkció teljes ívét, aki kiemelkedő nézettségi adatokkal büszkélkedhet. Nos ez az ember, ezzel a kvalitással és ezzel a múlttal nem kap méltó feladatot a hazai televíziózásban, – ez finoman szólva szégyen!
Szövetkezett a P+S Technik céggel, melynek hosszú gyakorlata van a fejlesztésben és határozott elkötelezettsége a digitális munkafolyamat iránt. (Csak emlékeztetőül: ez a cég fejlesztette ki többek között azokat az ismert és kedvelt adaptereket is, amiknek a közbeiktatásával sokféle videokamera dolgozni tud a 35mm-es filmkamerákhoz használatos objektívekkel, kihasználva azok mélységélességben, élességállításban, látószögben, textúrában megszokott tulajdonságait.) Így született meg a Weisscam HS-1, majd 2009 elején a HS-2 felvevő, ami a P+S Technik jellemzése szerint az első olyan igazi elektronikus kamera, mely az ARRI 435-ös méltó helyettesítője lehet. A HS-2 típusnévben a betűk a high-speed kifejezést jelölik, hiszen a kamera legfőbb jellemzője, hogy 2k felbontásban másodpercenkénti 1500 kockáig , 1080p formátumban 4000 kockáig változtatható a sebessége, ami 60-160-szoros lassítást eredményez.
Ez a tulajdonság kiválóan hasznosítható reklámok, zenés klipek, sportesemények, tudományos munkák forgatásakor, mivel a formátumok megválasztásában, és a felvétel közben való sebesség-változtatásban is nagyfokú szabadságot biztosít az operatőrnek. A bemutatott demóanyagok arról árulkodnak, hogy miként a mikroszkóp a parányi részeket nagyítja láthatóvá, a Weisscam az idő mikroszkopikus morzsáit lassítja átélhető idődimenzióba. Az egyetlen Super35mm-es CMOS szenzorral működő kamera tízblendés dinamika tartománnyal rendelkezik, 600 ASA az érzékenysége, 10-bites YCC 4:2:2 vagy RGB 4:4:4 mellett van 12-bites tömörítetlen Raw adatkimenete is.
A kamera beépített memóriája 16GB-os, objektívfoglalata cserélhető PL , Nikon F-Mount, Panavision és más foglalatokra, opcionálisan optikai kereső is kapható hozzá. A kis távvezérlővel (Handunit HU-2) az összes kamerafunkció, köztük a gamma görbe, a feketeszint, az RGB erősítés, fekete gamma, stb. vezérelhető (az objektívé opcionális). A RAID 6-tal védett Digimag DM-2 digitális rögzítő a kamerára a filmkameránál használatos magazinhoz hasonlóan dokkolható, HD-SDI, fiber channel és Firewire 400 kimenete van, HD- vagy Raw munkafolyamat szerint is működik. Rögzítési kapacitása max. 2 TB, és mivel teljesen úgy működik, mint egy különálló felvevő és lejátszó, használható ARRI D20/21, Sony F35, Grass Valley Viper, Phantom HD és olyan ún. standard HDTV kamerák mellett rögzítőnek, mint a Sony F900. A Weisscam HS-2 kamera Raw formátumú adatait (melyet Bayer formátumnak is neveznek) a WEISSCAM DEBAYERBOX közbeiktatásával az utómunka során valós idejű debayerizálással (bayertalanítással?) szabványos HD YCrCb jelekké lehet alakítani. A kamerát intelligens master/slave DC/DC tápfeszültség látja el, ami megvédi a rövidzárlattól, és akkumulátorcsere esetén nem szükséges a kikapcsolása. Az új Weisscam HS-2 nagysebeségű kamerát jelenleg csak a müncheni Weisscam cégtől lehet bérelni, elődjét, a HS-1-et viszont Európa kilenc országában, hozzánk legközelebb Zágrábban lehet kölcsönözni. Vételi áráról egyelőre nincsenek nyilvános információk. Nagy Lajos
Ehhez – három héttel ezelőtti döntésüknek megfelelően – kilenc, összesen mintegy 300 ezer potenciális hallgató elérésére alkalmas helyi frekvenciát ajánlanak fel a közmédiumnak; egyet-egyet Gyulán, Hódmezővásárhelyen, Kunszentmiklóson, Mezőkövesden, Nyíregyházán, Püspökladányban, Szeghalmon, Túrkevén és Veszprémben. Február 11-én határozott úgy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), hogy helyi frekvenciákkal bővítenék az MR1-Kossuth rádió vételkörzetét, nem pedig úgy, hogy a Sláger koncessziójának idén novemberi lejárta után sávtartományt cserél a két adó, s így a Kossuth rádió készletét pályáztassa meg a médiahatóság.
Az MTI birtokába jutott levél szerint a cserével a mostani 74 helyett az ország területének 81 százalékát érnék el, ráadásul kevesebb adótoronnyal, azaz olcsóbban. Egy nappal később a közrádió kuratóriumi elnöksége majdnem egyhangúlag döntött úgy, hogy az ORTT-hez fordul, és kiállt a frekvenciacsere gondolata mellett, egyben arra kérve a médiahatóságot, hogy a február 11-i határozattal kapcsolatos álláspontját „30 napon belül ismertesse és fejtse ki jogi és célszerűségi indokait”. Such György csütörtökön az MTI érdeklődésére azt közölte: várják az ORTT válaszlevelét, amely tartalmazza, miért célszerű és indokolt a frekvenciacsere helyett a helyi hullámhosszokkal bővíteni a Kossuth rádió vételkörzetét. forrás: MTI
A Magyar Televízió (MTV) két feltételhez köti a végleges szerződés aláírását: az egyik az, hogy legyen „minden részletében pontosan szabályozott”. Megemlítik: a digitális átállásról szóló törvény, valamint a multiplex-pályázat nyertesével kötött hatósági szerződés „nagyon sok kérdést nem szabályozott”. A másik feltétel, hogy a szerződés tartalmazzon a köztelevízió számára kedvező feltételeket. Közlésük szerint az előnytelen feltételek miatt az MTV nem tudta az elsőre kapott – más televíziók által a sajtóban diktátumként jellemzett – szerződéses ajánlatot automatikusan elfogadni, hiszen erre semmilyen jogszabály nem kötelezi az intézményt, mint ahogyan a szerződés megkötésének időpontját sem írja elő semmilyen jogszabály.
A közszolgálati televízió tájékoztatása szerint a kísérleti sugárzás február végi megszűnése után az MTV javasolta is partnerének, hogy kössenek átmeneti megállapodást. December elején indult el Magyarországon a digitális földfelszíni televíziós (DVB-T) műsorszórás; a start napján a TV2 azt jelentette be, hogy bíróságtól kérték a felek közti szerződés létrehozását, az RTL Klub pedig az Alkotmánybíróságon támadta meg a területet szabályozó, a digitális átállásról szóló törvényt.
Egy héttel később a VIASAT3 közleményben tudatta: visszavonta a multiplexre menetelről korábban tett szándéknyilatkozatát. December eleji sajtóhírek szerint az ATV és a HírTV már megállapodott az Antenna Hungáriával (AH) a rendszerhez való csatlakozásról, ugyanakkor a három legnagyobb kereskedelmi tévével mindeddig nem sikerült tető alá hozni megállapodást az AH-nak. Napokkal a múlt év vége előtt az MTV menedzsmentjének egyik, a neve mellőzését kérő tagja ugyanakkor arról beszélt az MTI-nek: több más médiumhoz hasonlóan elfogadhatatlannak tartják a műsorszóró cég ajánlatában, hogy koncessziója teljes idejére, 12 évre szerződne előre meghatározott átviteli kapacitásra velük, ez pedig egyfelől túl hosszú időtartam, másrészt nem elég rugalmas konstrukció a számukra. forrás: MTI
A céget 1666-ban alapították, a főhadiszállása a kanadai Ontario Állambeli Burlington-ban található. A kezdeti években órajel generátorokat, szinkron és tesztgenerátorokat gyártottak igen jó minőségben. Aztán következtek a műholdas, kábel és IPTV broadcast berendezések tervezése és gyártása. A dinamikus növekedést jól példázza a nemzetközi kiállításokon egyre nagyobb stand.
Ma már nem lehet elmenni az Evertz jellegzetes sárga-fekete dizájnnal csalogató kiállításai mellett. Mindig az aktuális piaci igényekre fókuszálnak, most HDTV-s megoldásokat kutatnak és fejlesztenek, több mint 360 alkalmazottal. A termékek gyártása szintén Kanadában történik, de az Evertz irodákat tart fenn a világ különböző pontjain is, úgy mint New York-ban, Burbank-ban Los Angeles-ben, Washington-ban és az angliai Reading-ben.
Az Evertz mellesleg benne van az 50 legjobban vezetett kanadai vállalat rangos társaságában.
De vissza Angliába! Reading egy érdekes „huszárvágással” kapcsolódik a történethez. 2005 novemberében ugyanis az történt, hogy az Evertz bejelentette, hogy belép a router és master control (kapcsolóterem) broadcast piaci szegmensbe, teszi ezt azáltal, hogy felvásárolta a Quartz® Electronics Reading-i illetőségű vállalatot. A szóban forgó angliai cég ekkor már több mint 450 kapcsolótermet installált a világ különböző pontjain, ez a jelentős referencia erejével bírt. A Quartz 1990-ben alakult és azóta folyamatosan fejlesztik a sikeres, igen jó minőségű router-eiket, melyek a legkülönbözőbb méretekben, jelformátumokban és átviteli szabványokban érhetők el. A zászlóshajó Xenon volt az első amelyhez opcionálisan csatlakoztathatók jelfeldolgozó modulok, növelve így a kártya teljesítményét és jellemzőit, valamint helyet és költséget megtakarítva. Nos talán a kissé hosszúra nyúlt cégbemutatás után lássuk, milyen berendezésekkel érkezett az Evertz a Studiotech székházába?
A cikk folytatása a Médiatechnika áprilisi számában olvasható.
A szezonális felvételkészítők úgy fogják találni, hogy ez a kamera sokkal praktikusabb mint egy nagyméretű kamkorder, a felvétel minősége pedig egyenlő egy broadcast kamera felvételi minőségével. A legfőbb jellemzők a következők. – Professzionális felvételi formátumok, választható adatrátákkal 35 Mb/s-ig. – Natív Final Cut Pro formátum – A leggyorsabb HD munkafolyamat felvételtől editálásig.
Editálás azonnal konverzió és transzkódolás nélkül. – ISO alapú média fájl formátum – Kompatibilis az összes fő non-lineáris editáló rendszerrel – Felvétel kettős SDHC memóriakártyára (nincs mozgó alkatrész a felvételi rendszerben) – Választható Full HD felvétel: 1920 x 1080 (1080p24/25/30, 1080i), 1280 x 720P (p60/50/30/25/24) – Fujinon HD lencsék kézi és auto módok – Bővített felhasználói módok: Gamma, mátrix, knee (könyök), és részletek stb. – Tömörítetlen LPCM 2 csatornás felvétel – Manuális szintszabályozás, hangműszerrel – XLR bemenetek fantom táppal Részletes bemutató a Médiatechnika áprilisi számában.
A két érintett közmédium más szempontból tekint a kérdésre. A szobaantennával tévézők legnagyobb hányada valószínűleg anyagi lehetőségek híján választja ezt a megoldást, „márpedig a leginkább rászorultak részére a HD -csatornák sugárzása nemhogy nem növeli a műsorkínálatot, hanem éppen hogy (és teljesen hiába) csökkenti azt” – olvasható a dokumentumban, amelyben utalnak arra: egy HD -adó négyszer akkori jelátviteli kapacitással működik, mint a hagyományos minőségű SD.
Ráadásul – jegyzik meg – a nagyobb adatsebességnek köszönhetően átvitt részletgazdagabb képet ez a kör nem is élvezheti, mivel nincs és valószínűleg jó ideig nem is lesz a HD -adás vételére alkalmas tévékészüléke. A rászoruló néző számára tehát a közszolgálati HD -adások mindössze annyit jelentenek, hogy 24 csatorna helyett mindössze 15-ből válogathat, azaz a megnyíló kínálat 30-410 százaléka „eleve elveszik”. Az új platformhoz csatlakozással „a Magyar Televízió nem tett mást, mint a műszaki fejlődés által elvárható ésszerű utat választotta” – közölte az MTI megkeresésére a nagyobbik köztévé sajtóosztálya, hozzátéve: valószínűleg nem a most használt MPEG -4, hanem a kevesebb csatorna átvitelére alkalmas MPEG -2 szabványt alkalmazta volna a műsorszóró társaság, ha az MTV nem kéri ezt a technológiát a HD szükségessége miatt.
Megemlítették: a kereskedelem lényegében már csak HDTV készülékeket forgalmaz, a piaci trendek alapján pedig az feltételezhető, hogy a jövő év végére közel egymillió, HD -vételre alkalmas tévé lesz a hazai háztartásokban. Kitértek arra is, hogy a jelenleg használt analóg műsorszórás 2011 végi leállása után 32 adó volna fogható a digitális földfelszíni hálózaton, ha minden csatorna SD-minőségben adna, a három közszolgálati adó – az MTV két csatornája és a Duna TV – HD -adása pedig csak hattal szűkíti a programhelyek számát, „cserébe az egész ország ingyen nézhet három HD -csatornát a 23 SD-csatorna mellett”.
A múlt héten beszélt Cselényi László, a Duna Televízió elnöke az MTI-nek arról: mindenképpen indokolt volt, hogy a Duna TV már tavaly decemberben, annak indulásakor megjelent a DVB -T multiplexen, amelyen sajtóhírek szerint – kódoltan, azaz előfizetési díj ellenében – rajtuk kívül a HírTV és az ATV jelent meg. Így az analóg műsorszórás két és háromnegyed év múlva esedékes leállása után „ugyanúgy eljutunk minden háztartásba, mint a Magyar Televízió, amely ma szobaantennával egy kis túlzással egy csavarhúzóval is fogható, ezzel pedig harminc százalékkal több háztartást érünk el, mint most, műholdon vagy kábelcsatornákon keresztül” – mondta, megjegyezve, hogy földfelszíni vétellel eddig nem volt fogható két adójuk műsora.
Cselényi László emlékeztetett arra: a hagyományos műholdas sugárzást – amellyel ők is szórják műsorukat – nem érinti a digitális átállás, így nem tervezik, hogy felmennének romániai, szerbiai vagy szlovákiai DVB -T multiplexre. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a hazai és a határon túli magyar háztartások zömét ma is kábelen érik el a tévécsatornák.
Döntésében az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) felkérte a Nemzeti Hírközlési Hatóságot (NHH) a budapesti 92,9 MHz-es körzeti rádiós frekvencia „aktuális műszaki paramétereinek megadására”; ez a pályáztatás első lépése. Egyben kijelentették: a pályáztatás legfőbb célja a műsorszolgáltatási jogosultság vételkörzetében középhullámú jogosultsággal rendelkező műsorszolgáltatók vételének javítása, valamint a budapesti rádiós piac bővítése, színesítése, a körzeti közműsor-szolgáltatói rádiós műsorszolgáltatás minőségi jegyeinek javítása, magasabb értékek megjelenítésének előmozdítása. December közepén – még a frekvenciamoratórium lejárta előtt – döntött úgy a médiahatóság, hogy oly módon pályáztatja meg a hullámsáv-tartományt, hogy azért versenybe szállhasson a Magyar Katolikus Rádió is; a műsorszolgáltató kérését méltányolva ugyanis úgy döntöttek, hogy vételi minőségjavítás érdekében is lehessen indulni a pályázaton.
Az utolsó szabad fővárosi frekvenciát korábban, műsorszolgáltatási jogosultságának lejártáig a Rádió Deejay használta. Tavalyelőtt nyáron tizenegyen pályáztak erre a sávra, de három pályázó anyagát szeptemberben érvénytelennek minősítette a médiahatóság. Az utolsó körbe jutott két pályázó közül – az idén februárban – nem tudott választani az ORTT, amely így eredménytelennek nyilvánította a versenyt, majd a digitális átállásról szóló törvény módosítása 2008-ra frekvenciamoratóriumot rendelt el.
Elindult a FilmCrew.hu, amely egy munka és információs internetes portál mindenkinek, aki a filmszakmában dolgozik, vagy akit érdekel a filmezés, és a jövőben ezzel szeretne foglalkozni. Az oldal azzal a céllal jött létre, hogy a film és videó anyag készítés, ne csak Budapestre, hanem egész Magyarországra koncentrálódjon, valamint legyen egy olyan fórum a filmszakmán belül, amely lehetővé teszi, hogy a szakmában dolgozók könnyen építhessenek kapcsolatot egymással. Továbbá lehetőséget biztosít produkciók számára a gyors és professzionális munkaerő kiválasztására, mivel az oldal egy folyamatosan bővülő komplex adatbázis.
A portál alapvető feladata, hogy megteremtse a kommunikációt cégek és munkavállalók között. Minden felhasználónak lehetőséget ad a gyors információszerzésre, a magyarországi filmes szakmában dolgozó emberekről.
A regisztrált felhasználók elkészíthetik saját profiljukat, amellyel elérhetik a FilmCrew szolgáltatásait, illetve munkáik láthatóvá válnak más regisztrált felhasználók számára. A tagok profiljában az adataik mellett kép és videó feltöltésre is van lehetőség, melyek megkönnyítik a döntést egy esetleges munka kapcsán abban, hogy kivel szeretnénk együtt dolgozni. A portál felhasználóinak lehetőségük van filmes szerződésminták letöltésére, egyéb paraméterek posztolására, amelyek következő reggel a regisztrált tagok e-postaládájába kerülnek; a FimCrew üzenő fala pedig remek platform a felhasználóknak arra, hogy információt cserélhessenek egymással.
A portálon található eseménynaptár biztosítja, hogy a filmes szakma minden fontosabb eseményéről tájékoztassák egymást a tagok, hiszen bármely regisztrált felhasználó szerkesztheti, feltöltheti hasznos információkkal, mellyel felhívhatja mások figyelmét rendezvényekre, vetítésekre, technikai újdonság bemutatására, bármire, ami érdekes lehet!
A kamera képérzékelő része korszerű beépített 1/3” 2.2 megapixeles 3 full HD MOS technológiát kínál, melynek segítségével teljesen natív felbontású HD képek vehetők fel. Az újonnan áttervezett objektívrésszel és a nagypontosságú prizma-technológia alkalmazásával ezek a korszerű MOS képérzékelők igazi HD képminőséget biztosítanak, minimálisra csökkentve a fényfoltok (flare), vagy színeltérések (CA) előfordulását. A HPX301E videokamera képteljesítményét fokozza az új 20 bites digitális jelfeldolgozó áramkör (DSP) alkalmazása is.
Az új kamera 1920X1080 full HD felbontást biztosít, AVC-Intra kodeket és 10 bites 4:2:2-es képrögzítési technikát használ.
Az AVC-Intra 100 és az AVC-Intra 50 mellett a 100 Mb/s DVCPRO HD, továbbá SD felbontásban DVCPRO50, DVCPRO valamint DV formátumban is képes rögzíteni a kamera., mindezt váltottsoros, vagy progresszív módban. A kamera ezen felül filmgyártáshoz biztosítja a 1080/23.98P kimenetet, HD-SDI-on keresztül. A kimeneti port beállítható lekonvertált vagy átkonvertált letterbox-szal, 4:3 oldal levágással, vagy squeeze kimeneti móddal.
A cserélhető optikás kivitel lehetővé teszi a profi filmesek számára a broadcast és produkciós HD lencsék széles választékának rugalmas használatát. A kamera számos népszerű funkcióval van felvértezve, úgymint Színeltérés Kompenzációval (CAC), amely maximalizálja az optika teljesítményét, beépített scan reverse funkcióval a filmoptikákkal való használathoz, dinamika tartomány nyújtás (DRS) funkcióval, a szélsőséges fényeltérések kiegyensúlyozásához, hullámalak monitor és vektorszkóp megjelenítéssel valamint két, fókuszsegéd funkcióval – képkiterjesztési funkcióval és „focus bar” funkcióval.
A kreatív lehetőségek növelése érdekében változtatható képkocka sebesség is rendelkezésre áll, gyorsítási és lassítási effektek létrehozása érdekében. A 720p üzemmódban a felhasználó 20 különböző képkocka sebesség közül választhat a 12p-60p tartományban. Mivel a Panasonic HPX301E kamera a képeket a beállított képkocka sebességgel rögzíti, a felhasználók előnézetben rögtön a helyszínen megtekinthetik a sebesség hatását, anélkül, hogy képkocka sebesség konvertálót kellene használniuk. A korszerű 1080/480 24p üzemmódban használva a kamerát a felhasználók számára megnyílik a 2:3:3:2 pull down alkalmazásának lehetősége, ami lehetővé teszi a non-lineáris utómunka rendszerek számára 24 kép könnyű lehívását a bevitelkor.
Az új Panasonic kamera két P2-es kártyahellyel rendelkezik és új 64 GB-os kártyákkal kapható. További hasznos funkciók az azonnali felvételre való készenlét, bélyegkép a klipről, lehetővé téve a videotartalomhoz való azonnali hozzáférést, üzem közbeni kártyacsere, előfelvétel készítés, egy kocka és intervallum felvétel. A kamerán van továbbá egy SD memóriakártya-hely, amely a jelenetfájlok és felhasználói beállítások elmentésére és betöltésére szolgál, de proxy adatok is rögzíthetőek (ehhez szükség van az opcionális AJ-YAX800G Proxy kártyára).
A Panasonic HPX301E kamera hat forgatási módot kínáló, korszerű gamma funkciót is tartalmaz, ezek között található a Cine-Like, vagyis filmszerű gamma üzemmód, amely a Panasonic népszerű VariCam kamerájáról került át. Ez az üzemmód a filmfelvételek jellegzetes meleg tónusát biztosítja a felvételhez. Egy jelenetfájl tárcsa a kamera oldalán gyors hozzáférést biztosít a hat előre betöltött beállításhoz; a tárcsa ugyanakkor a felhasználó által meghatározott más beállításokra is programozható.
A kamera csatlakozói között találunk két SDI kimenetet (átkapcsolható a HD/SD-SDI kimeneti port között), egy videokimenetet (csak SD videóra lekonvertált módban), egy IEEE 1394 portot, host üzemmóddal kompatibilis USB 2.0 interfészt, TimeCode kimenetet/bemenetet (beépített SMPTE timecode generátorral és olvasóval). A további funkciók között találjuk a Genlock bemeneti portot, a 4 pozíciós ND optikai szűrő tárcsát, a DC bemeneti áramcsatlakozót, a color bar switch-et, három XLR hangcsatlakozót (egyet elöl, kettőt hátul), vezeték nélküli mikrofon (2-csatornás UniSlot vezeték nélküli vevővel kompatibilis) csatlakozóhelyet és a programozható felhasználói gombokat.
A Panasonic HPX301E stúdió-kameraként is használható. Csatlakoztatható hozzá egy távvezérlő készülék is (RCU), amely akár az opcionálisan megvásárolható Panasonic AJ-RC10G távvezérlő, valamint a vele kompatibilis stúdió távvezérlő rendszereket is jelentheti.
A készülék, mindössze 3,5 kilogramm. A könnyebb kezelhetőség érdekében minden kezelőgomb, hangszabályozó és kártyahely a kamera bal oldalán található. A kamerához egy widescreen 1,226,000 pontos LCOS (Liquid Crystal On Silicon) színes kereső és egy widescreen 921,000 pontos, 3,2 collos LCD színes kijelző tartozik. A kamera teljesítményfelvétele csupán 18 Watt. A HPX301E márciustól kapható, ötéves garanciával.
A jelöltnek a voksok kétharmadát kellett volna megszereznie, hogy elfoglalhassa a tavaly március óta üres posztot. „Még korai” – felelte az ülésről távozóban Sztaricskai Tamás az MTI-nek arra a kérdésére, ismét pályázik-e a tisztségre. Medveczky Balázs ügyvezető alelnök – aki tavaly március eleje, Rudi Zoltán mandátumának lejárta óta irányítja az intézményt – úgy nyilatkozott, továbbra is vállalja a feladatot, az elnöki posztért folyó versenybe pedig nem száll be.
„Aki szelet vet, vihart arat” – kommentálta még a tanácskozás idején az ülésterem alatt néhány emelettel várakozó újságíróknak Szabó László, akit a Fidesz delegált a kuratórium elnökségébe. „Ha világossá vált az előző szavazáskor, hogy Sztaricskai Tamás nem bírja a civil kurátorok támogatását, akkor nem kell erőltetni a személyét” – mondta.
Negatív rekordot döntöttek
Az eddigi négy pályázat közül csak a legutóbbiban sikerült a parlament által választott elnökség kétharmadának szavazatát megszereznie, és ezzel jelöltté válnia valamelyik aspiránsnak. A korábban nagy nemzetközi cégeknél menedzserkedő Sztaricskai Tamás megválasztását azonban a szükséges kétharmad helyett csupán 18-an támogatták a 35 tag közül február 12-én.
A sikertelen választással megdőlt egy negatív rekord, eddig ugyanis ötnél több pályázatot nem kellett egymás után kiírni közmédium-vezetői tisztségre. Négy sikertelen menet után nyerte el posztját Such György, a Magyar Rádió jövő nyárig hivatalban lévő vezetője. Az eredménytelenséggel a Magyar Televízió által tartott ügyvezetési rekord is megdőlhet; Horváth Lóránt 1998. január 6. és 1999. május 13. között irányította az elnök nélkül álló intézményt, míg Medveczky Balázs 2008 március eleje óta vezeti az intézményt.
Czeglédi László kuratóriumi elnök az ülés után az MTI kérdésére annyit közölt: nem döntöttek újabb pályázat kiírásáról. Következő, március 25-i tanácskozásukon foglalkoznak azzal, „hogyan tovább”.
Álljon itt egy kis történelmi visszatekintés! A CineAlta terméksor 2000-ben indult a HDW-F900-as modellel, amely óriási sikereket ért el a filmes produkciók körében, (1080/24p). Nem véletlen, hogy több stúdió is egyszerűen csak igáslónak hívja a 900-as kamerát. Következett 2003-ban a HDC-F950-es, ami már 10 bites eszköz RGB képességekkel. A nagy sikerre tekintettel a Sony megalkotta a 900-as kamera upgrade-jét, egy geometriában kisebb változatban, mindez 2006-ban történt, ennek a kamerának a típusszáma HDW-F900R, A hordó nem állt meg, 2007-ben következett az F23, ami 1080/1-60p felvételekre képes. Ez a kamera jelentős áttörést hozott elsősorban az amerikai filmiparban, ugyanis sok, korábban filmre forgató operatőr váltott, kipróbálta a digitális filmezést, majd elismeréssel nyilatkozott a végeredményről.
Az igazán igényes reklám és művészfilmek operatőrei azonban az F23 szolgáltatásainál is többet akartak, nevezetesen nagyobb mélységélességet és teljes filmkocka méretű képszenzort. Mindezeket az igényeket a Los Angelesben működő legnagyobb Sony forgalmazón, a Band Pro-n keresztül juttatták el a Sony mérnökei felé. Japánban először nem értették az új igényeket, hiszen az F23-ba beletettek apait-anyait, aztán a piaci visszajelzések győztek. Ha nektek ez kell akkor tessék itt van a teljes 35 mm-es képszenzor. Nem véletlen tehát, hogy a csúcsmodell az F35 nevet kapta, amely hivatalosan a 2008-as NAB-on debütált Amerikában, majd ezt követte az európai premier Amszterdamban az IBC-n.
Lássuk a tényeket!
A képszenzor tehát egyetlen 35 mm-es CCD, ennek átlója 27 mm, ez az érték 2/3 collos rendszereknél 11 mm, jelentős különbség! A képarány 16:9, 1920X1080. A képek felvétele RGB 4:4:4-ben valósul meg. A színmintavételek száma azonos a pixelek számával, így nem kell interpolálni. A dinamika tartomány 800%-os (+3/-8). A színek a színpatkó szélesebb tartományában kerülnek rögzítésre. Érzékenység: ISO 450. Az F23 hoz képest megnövelték a jel/zaj viszonyt. Variálható másodpercenkénti képkocka szám, 1-től 50-ig.
Az A/D átalakító 14 bites, amelyet egy továbbfejlesztett DSP LSI követ. A videotechnikában is, de a filmes gyártásban még kiemeltebben fontos a kép un. közép értékének a szabályozása, nemes egyszerűséggel a Gamma. Nos az F35 mérnökei nagy hangsúlyt helyeztek a témára, ugyanis létrehozták az S-LOG Gammát, a Hyper Gammát és egy a felhasználó által definiálható Gamma görbét. Mindegyik más és más hangulatot ad egyazon jelenetnek. A filmes feeling érdekében az összes 54 mm átmérőjű PL foglalatú lencsét használhatjuk az F35-höz, úgy mint Zeiss, Angénieux, Cook, HAWK. A képek ugyan olyan látószögben és mélységélességben jelennek meg mintha 35-ös filmre forgatnánk. Egyébként a piacon hamarosan megjelennek a digitális 35 mm-es lencsék is.
Tartozékok terén az F35 teljes mértékben kompatibilis az ARRI termékeivel, tehát használhatjuk a megszokott matte boksz-ot, fókusz tárcsát, optikavezérlőket és a statív talpakat. A további filmes komfortot növeli a két kereső kimenet, a 12 és 24 Voltos tartozék tápellátás és a lekonvertált videókimenet. A kamerához az SRW-1 HDCAM SR hordozható rögzítőt dokkolhatjuk, a tökéletes balansz érdekében a kameratest hátsó, vagy felső oldalához. A bemutatókon jelen volt Japánból Norihisa Mizuno marketing-vezető és Noritaka Miyaji villamosmérnök a kamera főosztályról.
A Leonardo SNS Kft. egy 4 cikkből álló sorozatban igyekszik megválaszolni a kérdéseket, kérjük, tartson velünk. Magyarországon 2008-ban, a televíziók nagy többsége analóg produkciós rendszerrel rendelkezik, munkaformátumuk szalagos média, alapformátumuk 4:3 PAL kompozit. Ezen rendszerek hosszú évekig megbízhatóan szolgálták a televíziós csatornák és nézőik igényeit, és még hosszú évekig szolgálnák is azokat. A megjelenítő készülékek piacán és a média terjesztő csatornák formátumában azonban olyan változások zajlottak le a közelmúltban, vagy fognak lezajlani a közeljövőben melyek ellehetetlenítik a korábbi rendszereket.
A kijelzők piacán hatalmas változás, hogy a korábban egyeduralkodó CRT kijelzők lassan teljesen eltűnnek a kínálatból, helyüket átveszik az LCD és Plazma displayek. A technológia háttérrel párhuzamosan számtalan egyéb paraméter is megváltozott. Ezen készülékek már sokkal precízebb képmegjelenítésre képesek, így pontosabb és hiba mentesebb bemeneti jelet igényelnek. Felépítésük a PAL jellel ekvivalens 768×576 pixelénél jóval nagyobb felbontású (1280×720 vagy 1920×1080) képek megjelenítésére teszi őket alkalmassá.
Egy másik fontos tulajdonságuk és hibájuk éppen a jobb képminőséget eredményező digitális alapú megjelenítésből fakad: csak azon bemeneti jelek megjelenítésére képesek hibátlanul, melyek felbontása megegyezik a kijelző alap felbontásával. A modern kijelzők mindegyike progresszív, azaz teljes-képes, megjelenítést alkalmaz, míg az analóg jelformátumok szinte kivétel nélkül interlaced azaz váltott soros alapon kódolják a képi információt. Ez a probléma egyébként a 1080i szabványú HD jel megjelenítésénél is felmerül, hiszen míg a legtöbb HD produkció napjainkban 1080i az váltott soros formátumban készül, addig a kijelzők csak a 1080p, azaz progresszív képek megjelenítésére alkalmasak, ezért azokat mindig át kell konvertálni. Ez magyarázza, hogy miért néznek ki a 720p formátumú képek ugyanolyan jól a modern kijelzőkön, mint a nagyobb sorszámú, de váltott soros 1080i képek.
A harmadik különbség a modern kijelzők 16:9-es méretaránya mely, szemben a PAL jel 4:3 arányával, sokkal jobban képezi le az emberi látótér valós alakját. A fentiek alapján egyértelmű, hogy a napjainkban a piacon kapható kijelzők, nem alkalmasak a hagyományos analóg PAL jel megjelenítésére, mely formátumban jelenleg a tartalmak nagy része előállításra és sugárzásra kerül, a végfelhasználók körében arányuk ennek ellenére folyamatosan nő.
Hazánkban a tartalomszolgáltató csatornákon folyamatosan zajlik le a digitális átállás. A műholdas vétel esetében kizárólag digitális csatornáról beszélhetünk. A nagyobb kábelszolgáltatók már átálltak a digitális jeltovábbításra, a kisebbek pedig az elkövetkezendő években követik őket. Végezetül pedig 2012-ben lekapcsolják földfelszíni analóg műsorszórást, tehát ezután a végfelhasználók már kizárólag digitális kódolású csatornákon juthatnak hozzá a tartalmakhoz. Milyen változásokat is hoz ez majd? A fejlettebb kódolási eljárásoknak köszönhetően javul a képminőség, nő a csatornák száma és további szolgáltatások vállnak majd elérhetővé a végkészülékeken. Az eddig ismertetett csatornák mellett megjelenik egy negyedik új tartalomszolgáltató csatorna is, az Internet. Ahogy nő a világhálót elérők és aktívan használók száma hazánkban, úgy nő azok száma, akik a napi híreket és információkat már nem a televíziójukon keresztül, sokkal inkább az internetről szerzik be. Egyértelmű tehát, hogy a nézők csak profitálnak majd az átállásból. De mi a helyzet a tartalom-szolgáltatókkal, esetünkben a helyi televíziókkal?
Az sajnos tisztán látszik, hogy változásra lesz szükség, a változás pedig egy stúdióban soha nem örömteli esemény. A bejáratott rendszerek és munkafolyamatok átalakulnak, a kollégák szinte biztos, hogy bizonytalanul fogják használni az új eszközöket, arról nem is beszélve, hogy jelentős anyagi befektetéssel is járnak a fejlesztések.
Hogy némi öröm is vegyüljön az ürömbe, fontos letisztázni néhány egyéb változást is, mely a produkciós eszközök piacán zajlott le az utóbbi években. Ezen változások sokszor nagyban egyszerűsíthetik a munkafolyamatokat és főleg költséghatékonyabb beruházást tesznek lehetővé. Vegyük sorra ezeket:
1. A kamera technológia fejlődése: A stúdióknál és televíziós felvételeknél megszokott képminőséghez már nem kell feltétlenül 2/3” CCD, és több kilós kamera test. Ha valaki már összehasonlított egy modern 1/3”-os HD kamerával készült majd SD-re lekonvertált képet egy régi 2/3” SD kamerával készült képpel, akkor tudja, hogy mire gondolok. Olyan funkciók váltak elérhetővé kisebb testű (és elérhető árú) kamerákon, mint az SDI kimenet, az RCP panel csatlakoztatásának lehetősége és a cserélhető televíziós optika.
2. Tapeless (avagy szalagmentes) technológia megjelenése: A verseny eldőlt, a jövő rögzítési technológiája vita nélkül a memória kártya, ennek egyértelmű jele, hogy az összes nagy gyártó elindult már memória kártyára rögzítő modelljeivel. Ez több helyen is egyszerűsíti a munkafolyamatokat. Lerövidül az anyagok beírása, nem kell magnókat venni és karban tartani (a legtöbb memória kártya típuson tárolt adat olcsó kártya-olvasókkal is hozzáférhető), a kártyák egy része nagyon olcsón hozzáférhető, a rögzítés rájuk tisztán IT alapon történik, tehát búcsút mondhatunk a drop-frame-nek, zajosodásnak, generációs veszteségnek, gyakorlatilag minden öregedésből és mechanikai kopásból származó kellemetlenségnek.
3. Elérhető árú SDI eszközök megjelenése: A korábbi analóg jelformátumok sokasága néha zavaró lehetett, de a minőségre szinte mindegyikük negatív hatást gyakorolt és csak a legnagyobb stúdiók engedhették meg maguknak az SDI-t. A helyzet változott. Az SDI mixerek és eszközök ára a korábbi komponens árkategóriába esett, ezzel elérhetővé vált egy olyan technológia mely teljesen tömörítés mentesen, digitális formában, akár nagy távolságokra is képes jeleket továbbítani. Az SDI jelátvitel másik fontos előnye, hogy egységes interfészt nyújt, tehát nem kell attól félni, egy új eszköz vétele esetén, az nem illeszkedik majd a régi rendszerünkbe, hiszen minden eszközünk SDI-on kommunikál. (természetesen itt sem ilyen egyszerű a kép, mert van SD- és HD-SDI is, de amíg az SD világban maradunk addig jelentősen egyszerűsödik a dolgunk)
4. Az informatikai technológia fejlődése: Míg korábban a fontosabb funkciókat csak dedikált hardveres áramkörökkel lehetett megvalósítani, addigra mára a számítástechnika oda fejlődött, hogy mindez már szoftveresen sem jelenthet akadályt. Tudom, itt most sokan elhúzzák a szájukat, mondván, hogy azok csak számítógépek és ők nem bíznak a számítógépekben. Az ő megnyugtatásukra (vagy megrémítésükre) mondanám, hogy a jelenleg gyártott majdnem összes stúdiótechnikai eszköz (még az egészen csúcskategóriások is) már mind szoftveresen működik, ezzel is bizonyítva, hogy ez a fajta megközelítés megbízhatóság terén is lekörözte már a tisztán hardveres megoldásokat.
5. Funkciók integrálódása: Éppen az előző pontban tárgyalt fejlődésnek köszönhetően néhány olyan stúdió rendszer funkció mely korábban csak különálló eszközökben volt megvalósítható, mostanra egy „dobozba” integrálódott. Így például a videó jel mixelés, feliratozás, a bejátszás, és a logó kezelés biztonságos egymás mellett működését több gyártó integrált eszköze is igazolja. Természetesen a rackben található dobozok számának csökkenésével párhuzamban csökkennek nem csak az üzemeltetési, de a befektetési költségeink is.
6. Az utolsó szempont nem is annyira technológiai, sokkal inkább mentális változás. Ez pedig a technikai vezetők fejében ment végbe: nyitottabbá váltak. Míg 10 évvel ezelőtt azt, aki új, ismeretlen nevű de „okos” eszközök üzemeltetésével kísérletezett, hazárdírózó forrófejűnek tartották. Napjainkra az egészséges kísérletezés, és az új lehetőségekre való nyitottság teljesen elfogadottá és támogatottá vált. A Leonardo SNS Kft. a cikksorozat további részeiben kísérletet tesz arra, hogy megoldást javasoljon a helyi televíziók digitális átállására. Különböző méretű televízióknak szánt teljes digitális stúdiókat fogunk bemutatni, melyek kielégítik a cikk elején tárgyalt kihívásokat, is kihasználják a második részben említett technikai vívmányokat. Nem árulok el titkot azzal, hogy egy együttműködésbe kezdtünk a Helyi Televíziók Országos Egyesületével, melynek célja, hogy egy teljes és mindenre kiterjedő megoldást prezentáljon a helyi televíziós társadalomnak a digitális átállással kapcsolatban.
Ezen projektünk egy fontos része, a helyi televíziók jelenlegi műszaki helyzetének minél pontosabb felmérése, annak érdekében, hogy a prezentált megoldás minél kielégítőbb eredménnyel szolgáljon. Az információk egységes és könnyebb kezelésének érdekében egy felmérést indítottunk, mely akár az Interneten is kitölthető az alábbi címen: http://tinyurl.com/HTOEkerdoiv
Avid Media Access rövidítése. Segítségével a felhasználók a nem az Avid által szállított tárolókat is natívan tudnak használni, mint amilyenek a P2 memória kártyák, XDCAM, XDCAM HD és XDCAM EX tárolók, vagyis a rajtuk olyan módon lehet vágni, mintha csak egy belső háttértárat használnánk a vágáshoz. A felvételkészítéskor felvett meta adatokat az Avid Bin-ben kijelzi a vágó szoftver. Az XDCAM HD Op-1A felvételek vágása is natívan történhet ezentúl, nem szükséges a file-ok Op Atom formátumúra történő átalakítása többé. Szintén lehetségessé vált az XDCAM EX formátum .MP4 támogatása és natív használata is.
Sztereó video vágás
Az egyre növekvő igények felismerésével az Avid a legújabb szoftver változatok fejlesztése során lehetővé tette a sztereó 3D-s utómunka elvégzését is. A szükséges forrás file-ok (számítógépes animációk vagy film szkenner digitalizálás) az Avid MetaFuze alkalmazás segítségével kerülhetnek a vágórendszerbe, amely előállítja az Avid által feldolgozható formátumú MXF fájlokat.
Fluid Stabilizer
Mozgás stabilizációs fejlesztés, amelynek segítségével a nem kellően stabilan kézben tartott kamerával elkészített felvételek mozgása korrigálható, a kép részleteinek elmosása nélkül. A korrekció során létrejövő un tracking pontok további utómunkához felhasználhatók.
Színkorrekció kulcsképekkel
Régóta várt Avid újdonság a fejlett színkorrekció kulcsképezhetősége.
Továbbfejlesztett 3D Warp minőség és GPU/CPU teljesítmény javítás
A 3-as szoftver változat egyik nagy újdonsága volt a grafikus kártya számítási teljesítményének a felhasználása a trükkök előállításakor. A 3.5 verzióban további optimalizáció történt nemcsak a trükk minőség javítása, de annak sebességének növelése érdekében is. A Vista64 operációs rendszerekben is működik majd az optimalizáció a jövőben.
Továbbfejlesztett ProTools integráció
Szemben az eddigi kialakítással, a ProTools 8-as szoftver változat már használható a Media Composer szoftver mellett, ugyanarra a gépre installálva is. A hangutómunka kapcsán fontos új lehetőségeket biztosít az Audio Suite plug-in architektúra felhasználhatósága is, így a következő plug-inek már a video vágás során is alkalmazhatóak a hang véglegesítéséhez a Protools DigiRack, Bomb Factory kiegészítések.
Natív RED integráció
Az AVID DS 10.1.1. szoftver változat már natív RED integrációt is biztosít a felhasználók számára. Ennek segíítségével gyorsabban dolgozhatók fel a RED R3D file-ok illetve lehetségessé válik az RLX színadatok felhasználása az utómunka folyamat során 2k, 3k vagy akár 4k projekt beállítások esetén is. A METAFUZE alkalmazás segítségével pedig a RED felvételek a Media Composer termékcsalád termékeiben is használhatóak lesznek, DNxHD formátumra történő konverzió után.
.jpg)
.jpg)
